Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-18 / 69. szám, szerda

MÉG SZOROSABBAN FELZÁRKÓZUNK TÁMASZUNK ÉS PÉLDAKÉPÜNK, A NAGY SZOVJETUNIÓ ÉS DICSŐ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖRÉ! Bratislava, 1953 március 18, szerda 2 KČS VI. évfolyam, 69. ezám Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Népünk tiszteleg Klement Gottwald halhatatlan emléke előtt Csehszlovákia dolgozóit mély gyász tölti d Klement Gottwald közrt&nsasági elnöknek, Csehszlovákia Kommunista Pártja szeretett elnökének hirtelen halála miatt. Még nem mult el a csehszlovák nép legnagyobb barátjának, a nagy J. V. Sztálinnak elvesztése fölött érzett fájdalom, és új, súlyos csapás érte a népi demokratikus Csehszlovákia népét és nemzeteit. Végtelen a fájdalmunk, de épp oly szilárd elhatározásunk, hogy a párt elnökének és a köztársaság elnökének elvesztését erös akarattal el fogjuk viselni, tud va, hogy ö életét mindvégig a munkásosztálynak, a kapitalista elnyomás alól való fö'szaibadításának szentelte és népét a szocializmus győzelmes útiára és a Szovjetunió "vezetése alatt álló óriási béketábor országaival való együttműködés felé vezette. Gyászbaborultak a gyárak, üzemek, Iskolák, városok és falvak. Prágában és az egész Csehszlovák Köztársaságban fekete zászlók és félárbócra bocsátott csehszlovák és szovjet zászlók lengenek. De Csehszlovákia népe, amely megrendült, amikor vezetőjének és tanítójának súlyos megbetegedéséről az első hírt hallotta, most szilárdan halad tovább építőm unkájában és így teljesíti Klement Gottwald elvtára örökét. Hétfőn, március 16-án Klement Gottwaldnak. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Köztársaság elhrúnyt elnökének koporsóját a prágai Vár Spanyol-termében ravatalozták föl. A fekete háttérben vörös csillag fénylik, a ravatal oldalán pedig kétfelől csehszlovák és szovjeet zászlók, melyeknek színeit gyászfátyol tompítja. A magas ablakokon, amelyeket fekete függöny föd, gyöngén szűrődik át a napfény. A fekete függönyök sötétvörös szövettel vannak átvonva. Az aranyos csillárok fényét is fekete fátyol tornyolja. A magas ravatalon piros szegfűk és zöld ágak közt nyugszik a csehszlovák haderő főparancsnoki egyenruhájában az, akinek elvesztése a legnagyobb fájdalmat okozta Cseh szlovákia népének — Klement Gottwald elevtárs. Arca nyugodt, a halál nem változtatta még és most is erőt, biztonságot és a megkezdett sikerében való bizalmat sugározza. A ravatal mellett díszörséget állnak a csehszlovák hadsereg tisztjei és tábornokai. Délelőtt érkezik a ravatalhoz, hogy búcsút vegyen az el húnyt Klement Gottwaldtól, családja. Mély gyászban állnak a ravatal mellett. A katafalk elé elhelyezik Marta Gottwald aszszony. Marta GottwaldováCepidková asszony és dr. Alexej Čepička hadsergtábornok, kormányelnökhelyettes, nemzetvédelmi miniszter koszorúját és az elhunyt unokáinak csokrait. A Spanyol-teremben csöndes gyászindulók hangzanak. Szabályszert időközökben katonai diszőrséget váltanak legfőbb parancsnokuk koporsójánál a csehszlovák véderő legkiválóbb tagjai. Tizenkét órakor érkeznek a csehszlovák nép legfelsőbb képviselői és kUlföldi legjobb barátaink képviselői, hogy meghajoljanak és tisztelegjenek Klement Gottwald köztársasági elnök, Csehszlovákia Kommunista Pártja elluúnyt elnöke ravatalánál. Elsőknek lépnek be a Spanyolterembe Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagjai és a kormányelnökség tagjai. Előttük hozzák Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának koszorúit. Mély szomorúsággal állnak a koporsó előtt az elhúnytnak legközelebbi munkatársai: Antonín Zápotocky kormányéi, nök, Viliam Siroky, dr. Jaromir Dolanszky, Karol Bacílek hadseregtábornok. nemzetbiztonságügyi miniszter, dr. Alexej Oepička, hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, kormányelnökhelyettesek, Václav Kopecky, Antonín Novotny, Zdenek Fierlinger, Zdenek Nejedlý és Jindrich Uher, Gusztáv Kiiment képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke, Jan Harus államellenörzésügyi miniszter, ing. Ľudmila Jankovcová élelmiszeriparügyl miniszter, Jozef •Kroaznár feiwásárfásiigyi miniszter és Ladislav Kopriva képviselő. A koszorúk elhelyezése után még hosszabb ideig a teremben maradnak. Fölvonui a ravatal előtt A. J. Bogomolov, a Szovjetunió nagykövete, a nagykövetség valamennyi tagjával együtt és elhelyezi a Szovjetunió nagykövetségének vörös koszorúját. A Szovjetunió fegyveres erejének koszorúját N. I. Guszev vezérezredes, a prágai szovjet nagykövetség katonai attaséja teszi le. A nagykövetség valamennyi tagjának kíséretében helyezi el Viktor Grosz lengyel nagykövet, a Lengyel Népköztársaság nemzeti színű szalagjával ellátott koszorúját. A Kínai Népköztársaság nagykövetségének tagjai, élükön Tan Si-lin nagykövettel két koszorút helyeznek el — egyik népünk hü barátjának, Mao Ce tungnak koszorúja, a másik a kínai nagykövetség koszorúja. Űjabb tisztelgők jönnek, hogy meghajoljanak Klement Gottwald, elhúnyt köztársasági elnök holtteste előtt és elhelyezik koszorúikat a többi baráti állam diplomáciai képviselői: dr. Stefa® Cleja, a Román Népköztársaság nagykövete, a nagykövetség tagjaival, Dimitr Ganev, a Bolgár Népköztársaság nagykövete a nagykövetség tagjaival, Bernhardt Koenen nagykövet, a Német Demokratikus Köztársaság diplomáciai missziójának főnöke, a misszió tagjaival, Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság követe a követség tagjaival, L j Szen mo ügyvivő, & Koreai Népi De mokratlkus Köztársaság követsége nevében a követség tag jaival és Hali m Budo, az Albán Népköztársaság követe a követség nevében. A terem mindjobban megtelik koszorúkkal és a Spanyolterem boltívei alatt állandóan szólnak a gyászzene hangjai. Már jóval mielőtt a nyilvánosság előtt megnyitották a Spanyol-termet, ahol katafalkon nyugszik Klement Gottwald köztársasági elnöknek és Csehszlovákia Kommunista Pártja elnökének holtteste, óriási tömegekben érkeztek a prágai Várba a dolgozók, hogy elbúcsúzzanak hazánk legnagyobb fiától. Kevéssel 12 óra után tisztelegtek a katafalk előtt az első dolgozók. Az óriási csillároknak fekete gyászfátyollal tompított fénye alig világítja meg a Spanyol. tere

m tágas térségét, ahol halkan szól a megható gyászzene. Az elhunytnak koporsója mellett most a nemzetbiztonsági testület alakulatainak tisztjei állnak díszőrséget. Őket Csehszlovákia Kommunista Pártja Központj Bizottságának tagjai, majd a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületének tagjai váltják fel. Pontosan 13 óra 15 perckor újabb dlszőrség lép a terembe komoly, de kemény lépéssel. A magas kitüntetések és rendjelek birtokosai azok, akik kitüntetésüket kiváló munkájukért az elhunyt Gottwald elnöktől kapták; a népi milícia egyenruhájában jönnek és utoljára tisztelegnek Gottwald elvtárs előtt, aki őket és a köz. társaság többi sokmillió dolgozóját harcba vezette a kapitalisták ellen és kezükbe adta azokat a gyárakat és üzemeket, ahol ők lettek a munka hősei. Arcukon látszik az elszántság, hogy megvalósítják Klement Gottwald örökét és hogy soha senkinek sem fog sikerülni népünket azoktól a vívmányoktól megfosztani, amelyeket Gottwald elvtárs vezetése alatt elért A termet betölti a virágok és folyton szaporodó koszorúk fenyőgalyainak illata. A vörös tulipánokból, szegfűből, rózsából ós fehér orgonavirágból font koszorúk mellé az egyszerű em berek hóvirágcsokrokat tesznek le az elhúnyt Klement Gottwald koporsója elé, aki népünket egyesítette a boldog szocialista jövőért való harcban. A katafalk körül állandóan áramlik a fölvonuló nép. Jönnek az üzemek, a hivatalok, a minisztériumok dolgozói, Csehszlovákia fővárosának lakossága, férfiak és nök a köztársaság minden kerületéből, jön a falvak népe, jönnek az iskolák tanítóik vezetésével, jön a tanuló ifjúság, jönnek az írók, tudósok, jönnek mindazok, akik teljes szívből szerették Gottwald elvtársat. Sokan vannak ezek, áttekinthetetlen sorokban jönnek. Arcukon meglátszik a végtelen szomorúság. Férfiak és nők könnyes szemmel jön nek. Sokan közülük hangosan símafc. Lélekzetet visszafojtva haladnak el a ravatal mellett és nézik Klement Gottwald halvány, nyugodt, aludni látszó, drága arcát. Arcvonásait a halál eem változtatta meg. Állandóan sugárzik belőle az erös akarat, energia éa nyugodtság. Ez új erőt önt mindenkibe. Klement Gottwald nem ment el. Velünk van. Élete és müve be fogja sugározni Csehszlovákia dolgozó népének a szocializmus felé vezető útját. Építsük a szocializmust, fejtsünk ki minden erőt a világbéke megőrzésére, készítsünk boldog jövőt gyermekeinknek — ez Gottwald hagyatéka. Mindezt elgondolják a gyászbaborult tömegek. Anyák fölemelik a koporsó előtt gyermekeiket, hogy ezek megőrizzék emlékezetükben a drága elhunytnak arcát. „Soha, de soha sem fog bennünk csalódni szeretett pártunk" — ígérik a munkáisok és* fölemelik ökölbe szorított kezüket, miközben ezzel a bolseviki üdvözléssel esküsznek az elhúnyt koporsójánál. Klement Gottwald koporsója melleit újabb és újabb díszőrségek váltják egymást. Jönnek a Központi Szakszervezeti Tanács, a Szlovák Szakszervezeti Tanács tagjaiból álló díszőrségek, utánuk a Ceshszlovákiai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tagjai, majd a Békevédök csehszlovákiai bizottságának képviselői, a csehszlovák hadsereg tagjai, a Csehszlovák Nőszövetség bizottságainak díszörségei, áüamdíjasok és írók, csehszlovák újságírók és mások. Egymásután állnak díszörséget a legkiválóbb művészek és tudósok, az Állami Testnevelési és Sportbizottság tagjai, a főiskolák képviselői, a csehszlovák hadsereg és a népi milócia tagjai. Némán vonulnak föl a Spanyol-teremben a cseh országrészek, Szlovákia nagyüzemeinek munkásai, a bányászok, kohászok és földművesek. Utolsó tiszteletét fejezi ki Klement Gottwald elnök előtt, Jaroszlav Miszka, az osztravai bányákban folyó szocialista munka úttörője, aki az ő kezéből vette át a Munkaérdemrend magas kitüntetését. Könnyező szemmel lép a katafalkhoz Antonín Hrabal, a Munkarend birtokosa, a vasúti szállítás kiváló újítója. A Spanyol-terem boltívei alatt halkan hangzanak Beetho ven, Poerster, Csajkovszkij szerzeményei, hangzanak Smetana és Dvorák dallamai. Szakadatlan folyaamtbam vonulnak fel nők és férfiak. Könnytől fátyolos szemmel néznek utoljára a drága arcra. És mielőtt még elhagynák a termet, egy pillantást vetnek a homlokfalon levő vörös csillagra. És ebben a pillanatban teljes elszántsággal ezt az ígéretet teszik: „Teljesítjük hagyatékodat, Gottwald elvtárs!" Szent Vífcus templomának tornyait az utolsó napsugarak világítják meg. Klement Gottwald koporsója előtt azonban nem ér véget az emberáradat. A csoportok némán haladnak át a várudvaron, megkerülik a Czernin-palotát és Poho. relcen csendben újaibb. embercsoportok gyülekeznek össze. Végeláthatatlan sorokban jönnek, hogy elbúcsúzzanak szeretett Klement Gottwaldjuktói. Az esti órákban még folytan nőtt azoknak a menete, aMk azért jöttek, hogy utoljára meghajoljanak az elhúnyt Klement Gottwald elnök előtt. A Vár elcsendesedő utcáin fis a Vár térségein csak a tízezrek lépéseinek neszét lehet hallani. A Spanyol-teremiben pedig folyton szaporodnak a virágadományok. A hadsereg tagjainak katonás lépése és tekintete néma hűségeskü volt elhúnyt legfőbb parancsnokának örökére, a gondolataihoz való hűség és a hála kifejezése. Elszántsággá és erővé acélozódik a Csehszlovákia népének gyásza és szeretete ahhoz az emberhez, aki az egész dolgozó nép szemében joggal emelkedett ki, mint a valódi szabadság, boldogság és jólét jelképe. A díszörségben hazánk népei vezetőjének holtteste előtt újabb kitüntetett dolgozók váltják fel egymást <1b jönnek azok is. akikre a nép rábízta ügyeinek intézését. Ott volt ezek közt dr. Václav Vacek, Prága főpolgármestere is. A prágai Vár csendes térségeire ráborult a késő est. A Vár felé fordul mindazoknak arca, akik ezres csoportokban jönnek, hogy meghajoljanak a ravatal előtt és akik Pohorelec tágas térségét eltöltik. Csendben, türelmesen halad a nép fekete folyója a Vártéren keresztül a várudvar felé. Munkások, akik egyenesen a műhelyükből jönnek a délutáni műszak befejezése után, tanítók, közép- és nemzeti iskolák tanulóival a sumavai városokból és falvakból, egyszerű fejkendős nök Morvaországból és Szlovákiából, katonák, a nemzetbiztonsági testület tagjai, öregek és anyák apró gyermekeikkel vonulnak fel a késő esti órákban utólszor szeretett elnökük előtt. Nem lehet megmérni a fájdalom mélységét, amely eddig eltöltötte a történelmi nevezetességű Spanyol-teremben a népet. Sírtak itten kék ifjúsági szövetségi ingekbe öltözött leánykák és fájdalmukon könnyekkel enyhítettek férfiak, tanulók, katonák. A pirosnyakkendős pionírok mélyen meghajtják zászlójukat az elhúnyt előtt tisztelegve. Éjfél van, 1953. március 16ának 24. órája. Még mindig vonulnak néma csoportok, még mindig peregnek a fájdalom keserű könnyei Klement Gottwaldnak, a drága embernek koporsója előtt. A várudvaron és a Spanyol-terem piros szőnyegén csak késő éjfél után csendesednek el a lépések hangjai, ér véget a Csehszlovákia népe legszomorúbb zarándoklatának első napja, a Klement Gottwald köztársasági elnök ravatalához való zarándoklás napja.