Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-17 / 42. szám, kedd

1953 február 17 UJ SZ0 7 Az EFS^-ek e sö országos kongresszusának be f e ező üléséről Vasárnap 9 órakor kezdték meg az EFSz-ek első országos kon­gresszusának második napi tárgyalását. A hadsereg nevében Ján Zeman br;g. generál, a politikai igazgatóság vezetője üdvözölte a küldötteket. Ezek uitán a jelenlévők ezrei hosszantartó tapssal köszönték meg Guszta Fucsiková elvtársnö üdvözletét aki a csehszlovák békebizottság nevében jelent meg. A küldöttek nagy figyelemmel hallgatták meg Marek Csiulen elvtárs, a mezögazdaságügyi megbízott beszámolóját, aki értékelte az EFSz-ek^ mintaszabályzatairól szóló hibát, megokolta a változásokra és kiegészítésekre tett javaslatokat. Ezután folytatták az előző napi vitát'. Klement Gottwald köztársasági elnökhöz intézett levél elolvasása után a kiállítási csarnokban hatalmas éljenzés hangzott fel Gottwald elvtárs és Csehszlovákia Kommunista Pártja tiszteletére. Bohuszlav Kurza elv­társ felolvasta ezután a szovjet kolhioaparasztokhoz intézett üdvözlő­táviratot, amelyet ezer torokból hangzó, a Szovjetuniót dicsőítő felkiál­tás ós taps fogadott. Örömteljes és lelke s légkörben a jelenlévők feszült csendben hallgatták meg a béketanács kongresszusának üdvözletét és különösen az üdvözlő levelet, amelyet a kongresszusnak a kóreaj föld­művesek szövetkezetének központi bizottsága küldött. A lelkesedés, amellyel a küldöttek a kóreai földművesek üdvözletére feleltek, — népünk a hős koreai harcosok iránti forró szeretetének megnyilvánulása volt Amikor a kongresszus elnöke a mezőgazdasági miniszter helyettese Man­gyák elvtárs megkérdezte a küldöttektől, hogy elfogadják-e az EFSz-ek helyesbített mintaszabályzatát, a szabályzatot egyhangúlag elfogadták. Ugyanilyen egyhangúlag fogadták el a küldöttek az EFSz-ek első kon­gresszusának határozatát is. Jozef Nepomiucky elvtárs, mezőgazdasági miniszter befejező szavai után a kiállítási csarnokban ismét dübörgő és hosszantartó taps hangzott el. A felkiáltásoknak: Éljenek az EFSz-ek, Sztálin, Gottwald, bék e é s a Szovjet köztársaság, valamint a Csehszlovák Kommunista Párt tiszteletére való kiáltásoknak nem volt se vége se hossza. A négyezer jelenlévő lelkesedése a munka dalának eléneklésében érte el csúcspontját. így oszlottak szét az EFSz-ek első állam j kongresz. szusának küldöttei, hogy teljesítsék országuk első gazdálkodójának, Kle­ment Gottwald köztársasági elnöknek határozatát „hogy szövetkezeteink gazdag, szocialista szövetkezetekké váljanak." Az EFSz-ek I. országos kongresszusának határozata Mezőgazdaságunk eddigi fejlődése bebizonyította, hogy az egységes földműves szövetkezetek útja az egyetlen igazi út, amely mezőgaz­dasági termelésünk fellendülésére és állandó emelkedésére vezet. Ez az egyedüli út, amely megszüárdít­ja a munkásosztály és a dolgozó földművesek szövetségét, megerősí­ti államunkat, hozzájárul a világ béketáborának megerősödéséihez és állandóan fokozza a kis- és közép­földművesek anyagi és művelődési színvonalát. Az egységes földműves szövetke­zetek I. országos konferenciájának küldöttei megtárgyalták a szövet­kezeti mezőgazdasági termelés alapvető kérdéseit az egységes földműves szövetkezetek kifejlesz­tésének, további kiépítésének és megszilárdításának kérdéseit, ahogy ezek a mintaalapszabályzat javas­latában fel vannak véve és ahogy azokról szólott Jozef Nepomucky elvtárs, földmüvelésügyi miniszter fő beszámolójában és ahogy kiter­jedt arra Antonin Zápotocky elv­társ kormányelnök beszéde és kü­lönösen Klement Gottwald elvtárs köztársasági elnöknek levele, és a következő határozatot hozták: A konferencia jóváhagyja az egységes földműves szövetkezetek mintaalapszabályzatának javaslatát azokkal a változtatásokkal és ki­egészítésekkel együtt, amelyeket Marek Culen elvtárs, földmüvelés­ügyi megbízott előterjesztett be­számolójában. A konferencia megkeresi a Cseh­szlovák Köztársaság kormányát, hogy ezt az alapszabályzatot hagy­ja jóvá és adja ki mint általános érvényű mintaalapszabályzatot az egységes földműves szövetkezetek részére. A konferencia felhívja az összes egységes földműves szövetkezete­ket, azoknak valamennyi tagját és funkcionáriusát, hogy taggyűlései­ken tárgyalják meg a konferencia által kitűzött feladatokat és fogad­ják el az EFSz-ek mintaalapsza­bályzatait, mint szövetkezeti életük alaptörvényét és minden működé­süket ezek szerint végezzék. A konferencia az összes egységes földműves szövetkezetekhez, azok­nak valamennyi tagjához és funk­cionáriusaihoz fordul, hogy tár­gyalják meg a következő fő fel­adatok teljesítése érdekében teendő intézkedéseket: 1. Az agrotechnikai határidőkben készítsék elö és végezzék el ren­desen a tavaszi munkálatokat és ezzel biztosítsák az ezidei gazdag termést. Rendesen műveljék meg a földe­ket, szervezzék meg a növényi ter­melést úgy, hogy annak hozama biztosítsa az állami szolgáltatáso­kat, a szövetkezeti tagok ellátását és elegendő takarmányt az állat­állomány számára; 2. minden irányban fejlesszék ki a közös állattenyésztést, emeljék helyes gondozással és etetéssel az állatok hasznosságát, javítsák azok­nak tenyésztési értékét és ebben i teljes mértékben használják fel a szovjet módszereket; 3. állapítsanak meg és követke­zetesen alkalmazzanak helyes mun­kamódszereket, a terv szerint cél­szerűen használják fel a munka­egységeket a termelés biztosításá­ra, a termelékenység növelésére és a jövedelem igazságos felosztására; 4. sajátítsák el a legrövidebb idő alatt az agrotechnikai és zootech­nikai alapszabályokat, és alkalmaz­zák a tudomány és gyakorlat leg­újabb ismereteit, fokozzák a szö­vetkezetek vezetőinek szakképzett­ségét úgy, hogy ezek szakmájuk­ban szakemberek és a termelés megszervezői lehessenek; 5. gondoskodjanak arról, hogy a szövetkezetekben vezető helyekre több és bátrabban kiemelt alkal­mas női szövetkezeti tagokat he­lyezzenek és gondoskodjanak a földműves fiatalság politikai és szakmai műveléséről; 6. erősítsék meg és minőségben javítsák a szövetkezetek vezetősé­gét úgy, hogy az tényleg vezethes­se és jól szervezze meg a szövet­kezet munkáját, nyújtson minden irányban segítséget a szövetkezeti tagoknak a haladó munka- és ter­melési módszerek érvényesítésében, segédkezzen a szocialista verseny kifejlesztésében és megbízható nyilvántartás és ellenőrzés alapján gondoskodjék a rendről. A konferencia figyelmeztet min­den szövetkezeti tagot, minden kis­és középföldmüvest, hogy gondol­janak arra, hogy az egységes föld­műves szövetkezeteket csakis a kulákok ellen folytatott engesztel­hetetlen harccal lehet kiépíteni. A konferencia felhív minden kis­és középföldmüvest, aki eddig ma­gángazdálkodást folytatott, hogy lépjenek be az egységes földműves szövetkezetekbe, hogy alapítsanak egységes földműves szövetkezeteket és hogy így a mezőgazdasági ter­melés fokozásával hozzájáruljanak államunk mezőgazdaságának meg­szilárdításához és továbbfejleszté­séhez, dolgozó népünk és minden dolgozó földműves életszínvonalá­nak emeléséhez és hogy tevékeny részvételükkel a szocializmus épí­tésében hazánkban mozdítsák elő a béke megerősödését. L. Z. Mechlisz elvtársnak, a SzKP Központi Bizottsága tagjának temetése Moszkva dolgozói február 15-én utolsó útjára kísérték Lev Zacharo­vics Mechlisz elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának tagját, a kommunista párt és a szovjet állam kiváló dolgozóját. Tizenkét órakor a dolgozók a Szak­szervezetek Házának oszlopcsarnoká­ban gyülekeztek. Magas emelvényen virágok között helyezték el az el­húnyt hamwedrét. Az előtérben L. Z. Mechlisz hatalmas arcképét he­lyezték el. Atlaszvánkosokra tették ki az elhúnyt kitüntetéseit, a négy Lenin-rendet, két Vörös Zászló-ren­det, a Szuvorov-rend első fokát, a Kutuzov-rend első fokát, a Vörös Csillag-rendet stb., amelyeket Lev Zacharovics a szovjet hazáért szer­zett érdemeinek elismeréseképpen ka­pott. A kommunista párt hü fiától, L. Z. Mechlisz elvtárstól, aki egész életét a szovjet népnek szentelte, Moszkva dolgozóinak ezrei vettek bú­csút. A teremben állandóan gyászmeló­diák hangzottak. A díszőrség ötper­cenként váltakozott. A diszőrséget az SzKP KB tagjai, a kormány tagjai, a temetés rendezésére alakult kor­mánybizottság tagjai, marsallok, tá­bornokok és tengernagyok, a Szov­jetunió Hősei és a Szocialista Munka Hősei, a Sztálin-díjasok, a párt, a szovjet, a szakszervezeti és komszo­mol-szervezeti dolgozók képezték. Az elhúnyt L. Z. Mechlisz elvtárs hamvvedre előtt lassan haladtak el a főváros üzemeinek, hivatalainak és nyilvános szervezeteinek küldöttsé­gei. Üj meg új koszorúkat helyez­nek a hamwederhez. Hatalmas ko­szorút helyezett el a moszkvai Prav­da • szerkesztőségi kollektívája, amelyben Lev Zacharovics néhány évig dolgozott és tevékenyen harcolt Lenin és Sztálin pártjának ügyéért. A teremben helyezték el a Szovjet­unió minisztertanácsa mellett műkö­dő állami ellenőrző bizottság koszo­rúit, amely bizottság élén L. Z. Mech­lisz állott, továbbá a dolgozók képvi­selőinek, Moszkva területi szovjetje végrehajtó bizottságának, a V. I. Le­nin katonai politikai akadémiának, stb. koszorúit. L. Z. Mechlisz hamvvedre előtt há­rom órán keresztül haladnak el a munkások és alkalmazottak, a szov­jet értelmiség, diákok, a Szovjet Hadsereg tagjai. Elkövetkeztek a búcsúzás utolsó percei. A díszörség­be N. A. Bulganyin, L. M. Kagano­vics, N. Sz. Hruscsev, M. Z. Szabu­rov, M. G. Pervuchin, N. M. Svernik, M. A. Szuszlov, M. F. Skirjatov, N. A. Michajlov, V. A. Malisev, A. B. Arisztov, V. V. Kuznyecov, M. M. Pegov, I. F. Tevoszjan, A. M. Vaszi­levszkij, Sz. M. Bugyonnij, N. G. Kuznyecov, A. F. Gorkin és mások lépnek. L. Z. Mechlisz hamwedrét kegye­letteljesen leemelik az emelvényről és kiviszik a teremből. Utána haladnak az elhúnyt rokonai és ismerősei, a SzKP KB és a szovjet kormány tag­jai, a párt. és szovjet dolgozók, stb. A gyászmenet gyászinduló hangjai mellett a Vörös-térre vonul, ahol a katonai alakulatok felsorakozva ál­lanak. A kommunista párt hü fiá­nak, L. Z. Mechlisz vezérezredesnek, Moszkva számos polgára rótta le utolsó tiszteletét. L. Z. Mechlisz elvtárs hamwedrét a Lenin-mauzoleummal szemben he­lyezik le. A mauzóleum emelvényére fellépnek a SzKP KB és a szovjet kormány tagjai. A SzKP KB és a minisztertanács nevében A. F. Gorkin méltatja be­szédében Lev Zacharovics Mechlisz elvtárs életét és müvét és lerója ke­gyeletét az elhúnyt emléke iránt. Gorkin elvtárs beszéde után a gyászünnepély végetért. L. Z. Mech­lisz elvtárs hamwedrét a Kreml falá­födve. A márványtáblára arany be­tűkkel a következő szavak vannak írva: „Lev Zacharovics Mechlisz, 1889 január 13 — 1953 február 13." Három üdvlövés hangzik el, a gyászinduló zenéjét a Szovjetunió ál­lami himnuszának magasztos hang­jai váltják fel. A mauzóleum előtt ban helyezték el, márványtáblával el. | elvonulnak a csapatok. Lev Zaharovics Mechlisz élete és munkássága Lev Zacharovics Mehlisz egész ön­tudatos életét a szovjet nép ügye szol­gálatának szentelte. L. Z. Mehlisz 1889-ben született. Ifjú éveitől kezdve dolgozott. 1911­ben behívták a hadseregbe. Az első világháború idején tüzérségi egysé­geknél teljesített szolgálatot. L. Z. Mehlisz 1918 márciusában be­lépett a kommunista párt tagjainak sorába. A polgárháború Idején aktív katonai tevékenységet fejtett ki, mint dandár és hadosztály katonai biztos és mint az ukrajnai csapatok jobbparti csoportjának katona biz­tosa. A polgárháború befejezése után a párt L. Z. Mehliszt vezető állásba helyezte, a munkás-parasztellenőrzés népbiztosságába. Ezután L. Z. Meh­lisz öt éven át a párt Központi Bi­zottságának apparátusában munkál­kodott. 1930-ban L. Z. Mehliszt a Vörös Professzura intézetében foly­tatott tanulmányainak befejezése után a „Pravda" szerkesztőségébe helyezték. L. Z. Mehlisz a „Pravda" szerkesztőségében végzett felelős munkája során aktív harcot folyta­tott a párt irányvonaláért, aktív har­cot vívott a párt és a szovjet nép ellenségei ellen. L. Z. Mehlisz 1937-től 1940 szep­temberéig a Vörös Hadsereg politikai csoportjának élén állt. A Haszan­tónál és Halgin-gol térségében részt­L. Z. Mehliszt 1940 szeptemberé­ben a Szovjetunió állami ellenőrzési népbiztosává nevezték ki. Ebben a a munkakörében erélyes harcot ví­vott az állami fegyelem megszilárdí­tásáért, erélyesen küzdött a szovjet jogrend megsértése ellen. A párt Központi Bizottsága L. Z. Mehliszt a Nagy Honvédő Háború el­ső napjától kezdve ismét a Szovjet Hadseregbe küldte munkára. Az egész háborút a fronton töltötte, mint a hadseregek és frontok kato­nai tanácsainak tagja. A szovjet kor­mány L. Z. Mehliszt vezérezredessé nevezte ki. L. Z. Mehliszt a Nagy Honvédő Háború befejezése után ismét a Szov­jetunió állami ellenőrzési miniszteré­vé nevezték ki. L. Z. Mehliszt az utóbbi időben súlyos betegség kötötte ágyhoz. A Szovjetunió nagyra becsťhi L. Z. Mehlisznek a nép és a haza szolgála­tában szerzett érdemeit. L. Z. Meh­liszt négy Lenin-renddel, két Vörös Zászló-renddel, a Vörös Csillag-rend­del, a Kutuzov-rend első fokozatával, a Szuvorov-rend első fokozatával és több érdemrenddel tüntették ki. L. Z. Mehlisz Lenin, Sztálin párt­jának hűséges fia volt, mindig oda­adással szolgálta szocialista hazáját. A szovjet nép mindörökre megőrzi Lev Zacharovics Mehlisz ragyogó em­lékét, aki minden erejét a kommu­vett a japán hódítók szétzúzásában. 1 nizmus ügyének szentelte. Távíratváttás J. V. Sztálin és Mao Ce-tung, valam nt A J Vísinszkij és Csou En-laj között Február 14-én, szombaton volt harmadik évfordulója a kínai-szovjet barátsági, szövetségi é s kölcsönös segélynyujtá?i szerződés aláírásának. J. V. Sztálin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke a következő üdvözlő táviratot intézte Mao Ce­tunghoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnöké­hez: ,,A kínai-szovjet barátsági, szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának harmadik év­fordulója alkalmából fogadja, kérem Elnök elvtárs szívből jövő üdvözle­teimet. Kívánom, hogy a Kínai Nép­köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti baráti szövetség — amely a népek' békéjének és biztonságának ügyét szolgálja — még jobban megszilár­duljon". Mao Ce-tung, a Kínai Népköztár­saság központi népi kormányának el­nöke a következő üdvözlő táviratot intézte J. V. Sztálinhoz, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnökéhez; ,,A kínai-szovjet barátsági, szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának harmadik év­fordulója alkalmából a kínai nép, a Kínai Népköztársaság kormánya és Ünnepi nagygyűlés Pekingben a kínai-szovjet szerződés aláírásának évfordulóján A kínai főváros valamennyi tár­sadalmi rétegének több mint ezer képviselője gyűlt össze, hogy meg­ünnepelje a kínai-szovjet barátságai, szövetségi és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés aláírásának harma­dik évfordulóját. Az ünnepi nagygyűlésen megje­lentek: Liu Sao-csi, a Kínai-Szov­jet Barátsági Társaság elnöke; Csu Te, a központi népi kormány alelnöke és Lin Po-csu, a központi népi kormány főtitkára; Csou En­laj miniszterelnök és külügyminisz­ter; Csen Su-tung. a kínai népi politikai tanácskozó testület orszá­gos bizottságának alelnöke: a kor­mányhatóságok; a demokratikus pártok és tömegszervezetek ^ veze­él­töi, valamint hős harcosok és munkások. & Jelen voltak továbbá A. Sz. Pany­nyuskin pekingi szovjet nagykövet és a szovjet nagykövetség tagjai; a baráti államok nagykövetei és több más Pekingben akkreditált diplo­máciai képviselő. Kuo Mo-zso ünnepélyesen rrjeg­nyitotta a nagygyűlést, majd be­szédet mondott Liu Sao-csi, a Kí­nai-Szovjet Barátsági Társaság el­nöke. A. Sz. Pannyuskin, szovjet nagykövet és Po Ji-po, a társaság állandó bizottságának tagja. A nagygyűlés egyhangú határozattal üdvözlő táviratot intézett J. V. Sztálinhoz. a magam nevében őszinte, szívből jövő köszönetemet és forró üdvözle­'temet küldöm a nagy szovjet nép­nek, a szovjet kormánynak és önnek. A két nagy szövetséges — Kína és a Szovjetunió — közötti szoros baráti kapcsolat és együttműködés az elmúlt három esztendőben nagymér­tékben megszilárdult és tovább fej­lődött. Az az őszinte és önzetlen tá­mogatás, amelyet a szovjet kormány és a szovjet nép az új Kínának nyúj­tott, meggyorsította Kína gazdasági életének talpraállását és fejlődését és még nagyobb jelentőséget nyert Kína első ötéves tervének, a nagy­szabású országépítő tervnek megvaló­sítása terén. Kívánom, hogy Kína és a Szovjet­unió közötti nagy és elszakíthatatlan barátság még jobban megszilárdul­jon és elmélyüljön az imperializmus új agressziós terveivel szembeni el­lenállásban, valamint a Távol-Kelet és az egész világ békéjének érdeké­ben". A. J. Visinszkij külügyminiszter. a következő üdvözlő táviratot intézte Csu-EnLaj külügyminiszterhez: „Fogadja kérem szívből jövő üd­vözletemet a kínai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés aláírásának harmadik évfordulója alkalmából. Kívánom, hogy a népeink közötti barátság és együttműködés, — amely előmozdít­ja a világ békéjét. — még jobban megszilárduljon". Csu-En-Laj külügyminiszter a kö­vetkező üdvözlő táviratot intézt e A. J. Visinszkij külügyminiszterhez: ,,A kínai-szovjet barátsági, szövet­vetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának- harmadik év­fordulója alkalmából, fogadja kérem, Miniszter Elvtárs, szívből jövő üd­vözleteimet. Kívánom, hogy a nagy kínai-szovjet szövetség, — amely a Távolkelet és az egész világ béké­jének és biztonságának biztosítéka, mindjobban megerősödjék és meg. szilárduljon.

Next

/
Thumbnails
Contents