Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-15 / 41. szám, vasárnap

1933 február 15 UJSÜ0 7 BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG Az alakulati párt- és CsISz-szervezetek évzáró taggyűléseiről Ax alakulati párt- és CsISz-flzervezetekben napok óta folynak az év­záró taggyűlések. A kommunisták és vezetésükkel a CsISz-tagok meg­tárgyalják mindazon kérdéseket, amelyek fegyveres erőink további szi­lárdítására vonatkoznak. Az új pártszabályzat és Gottwald elvtárs leg­utóbbi beszéde szellemében minden tag munkáját megbírálják. Minden elvtárstól és CsISz-tagtól megkövetelik, hogy példát mutasson a katonai fegyelem és rend betartásában, hogy lelkiismeretesen sajátítsa el a ha­ditudományt, vigyázzon a hadsereg és a nép vagyonára, éber legyen és politikai munkát folytasson bajtársai körében. Ezért olyan nagyjelentő­ségflek az évzáró párt- és CsISz-gyűlések a hadsereg politikai és szerve­zési aktivitásának fokozásánál. Miért dicsérték meg Nagy bajtársat A CsISz alakulati csoportjának év­záró jelentésében, amelyet Pazdera elvtárs mondott el, nem egyszer di­cséretet kapott Nagy, CsISz-tag. Miért állította öt a bizottság az év­záró jelentésben az elvtársak elé pél­daképül? Nagy bajtárs magyar nemzeti­ségű. Habár csak részben ismeri a szolgálati nyelvet, kitűnő ered­ményeket ér el a harci és politikai felkészülésben. Az altiszti iskolában több olyan ka­tonabajtárs van, akinek nehézséget okoz a szolgálati nyelv elsajátítása. Ezért Nagy elvtárs szabad idejében szlo­vák nyelvkört vezet, amelynek munkájában résztvesznek az altisz­ti iskola magyar nemzetiségű hall­gatói. Nagy elvtárs egyben az énekkört Í3 vezeti, amely magyar dalokkal már többször sikeresen fellépett nem­csak a laktanyában, hanem nyilKá­nosan is. Katonai kötelességei és a CsISz munkája iránti állásfoglalásával Nagy CsISz-tag példát mutat sok más bajtársának. Ne feledkezzünk el a látszólag „csekély jelentőségű" dolgokról. Az évzáró taggyűléseken a pártta­gok az új alapszabályzat követelmé­nyeinek szellemében értékelik az elv­társak munkáját. Nem feledkeznek el olyan rendkívül fontos kérdésről sem, mint amilyen minden kommu­nista állandó politikai önművelődésé­nek kérdése. Az N-üteg szervezetének évzáró gyűlésén a kommunisták kritizál­ták Kuhinyka, Morácsek, Sztancsl, Kosa, Janda és Slndelár elvtársa­kat azért, hogy nem olvassák a párt- és katonai sajtót és hogy nem fejlesztik politikai és általános ismereteiket. Jogosan bírálták őket. Ez a kérdés nem csekély jelentőségű és ezért helyesen cselekedtek a szer­vezet kommunistái, amikor blrálólag léptek fel azokkal szemben, akik nem teljesttik a párt tagjának alapvető kötelességét és nem igyekeznek fo­kozni katonai-politikai tudásukat. A három legjobbról Büszkeséggel beszéltek egy század­szervezet kommupistái évzáró gyű­lésükön Polák, Mahata és Jancsik párttagokról. Jogosan tették ezt. Az elöljárók ezekben a kommunisták­ban mindig szilárd támaszra leltek az egyes gyakorlatoknál, a katonák nevelésénél. Hogy ezt a segítséget ér­tékelni tudták, azt bizonyítja az, hogy gyakran jutalomban részesítet­ték őket. Példás kötelességtudásukat megfigyelte parancsnokuk is és mindhármuknak dicséretét fejezte ki. A nyári éleslövészeti gyakorlatok során ez a három elvtárs megmu­tatta, hogy mesterien tudják ke­zelni fegyverüket. A lövészeti fel­adatok példás teljesítéséért Jan­csik elvtársat őrmesterré, Mahota és Polák elvtársakat szakaszveze­tőkké léptették elő. így értékelték parancsnokaik igyeke­zetüket, amelyet a katonai eskü tel­jesítésében felmutattak. Éle^övéraetí gyakorlatunk eredményeiről Egységünk altiszt jelöl tjei elvégez­ték az éleslövészeti gyakorlatot, amelynek eredménye úgy gyakorlati, mint elméleti téren kitűnő volt. Már egy héttel előtte jól felkészül­tünk, versenyre hívtuk ki alakula­tunk első századát és azonkívül a csoportok is versenyben álltak egy­mással. Nagy izgalommal vártuk a gyakorlat megkezdését. Amikor ki­vonultunk a gyakorlótérre, minden egyes katona a legnagyobb fegyel­met tanúsította. Az eredmény kihirdetésekor szin­tén nagy volt az Izgalom. Kitűnt, hogy szakaszunk 43 személye kö­zül 34 volt kitűnő, 4 jó, 2 megfe­lelő, 1 pedig nem teljesítette a fel­adatot. Felhívjuk egységünk többi szaka­szát is, hogy vegyenek példát a fen­tiekből, hogy ök is iparkodjanak ha­sonló eredményt elérni. Legyünk mesterei fegyvereinknek, hogy így felelhessünk azoknak, akik a harma­dik világháborút akarják kirobban­tani. Varga István, altisztjelölt. Magyar nemzetiségű katonáink fejlődését pártunk és kormányunk minden téren biztosítja A sztálini nemzetiségi politika ér­vényesül néphadseregünkben is. Nem is lehet másképpen. Hadseregünket a szovjet példa alapján építjük, így hát fegyveres erőink sajátossága, hogy katonáink a proletár nemzetkö­ziség szellemében élnek. Szlánszky, Reicin, Huszák és Novomeszky ban­dájának nem sikerült éket verni a Néphadseregünkben szolgáló cseh, szlovák, magyar, ukrán, lengyel és más nemzetiségű katonák közé. Lak­tanyáink lakói nemzetiségi különbség nélkül testvéri közösségben élnek. Magyarnyelvű politikai alaptanfolyamok A proletár nemzetköziség óriási je­lentőségét, a munkásosztály mate­rialista világnézetét, annak ideoló­giáját Marx, Engels, Lenin és Sztá­lin müveinek tanulmányozásával le­het megismerni. Néphadseregünk katonái alaptan­folyamokon képezik magukat arra, hogy széles látókörűen tudják meg­ítélni a nemzetközi helyzetet. A magyar nemzetiségű katonáknak tényleges katonai szolgálatuk első évében lehetőségük van arra, hogy saját anyanyelvükön tanuljanak. Macsica elvtárs, amikor bevonult, nagyon örült ennek, mert egyáltalán nem ismerte a szolgálati nyelvet. Civilben mint szabósegéd dolgozott Szencen. Azelőtt keveset érintkezett cseh és szlovák elvtársakkal és mű­velődésre, nyelvtanulásra nem talált alkalmat annak ellenére, hogy lehe­tősége lett volna. A hadseregben nagy kedvvel látott neki a politikai és haditudomány elsajátításához. Nagy segítséget jelentett számára az, hogy a felső katonai szervek az iskolázáshoz szükséges tananya­got magyar nyelven is közölték. Mindez azonban nem tartotta vlsz­sza őt attól, hogy tanulja államunk nyelvét. A szlovák nyelvkörben a legjobb ta­nulók közé tartozott és becsületesen készült arra, hogy tényleges katonai szolgálata második évében az állam nyelvén bővíthesse ismereteit. Énekegyütteseink munkájából Az egyik egységnél Savel elvtárs politikai nevelőtiszt közvetlen segít­sége folytán szép eredménnyel dol­gozott a magyar katonai énekkar. Decemberben történt. Az alakulat tagjai a hadseregházban ünnepelték Gottwald elvtárs születésnapját. Ez alkalomból nagy sikert aratott a magyar ének­kar első nyilvános fellépése. Az éneklő közkatonák közül kitűnt egy jóvágású fiatal tiszt. A nézőté­ren a katonák csodálkozva nézték az énekkar közé került és velük együtt éneklő politikai tisztjüket. Sa­vel elvtárs jól beszél magyarul és így nagy segítséget tud nyújtani a ma­gyar nemzetiségű katonák kultúr­politikai nevelésében. Munkáskáderekből lett parancsnokok Koláth elvtárs példásan teljesítette az alapkiképzésen kötelességeit, mert a katonai szolgálatot a legmegtisz­telőbb polgári kötelességének tartja. Bajtársai nagyon büszkék rá, mert önfeláldozó és lelkiismeretes munká­ja eredményeként sok más öntudatos magyar fiúval együtt néphadsere­günk tisztjelöltjévé vált. Koláth elvtárson kívül néphadse­regünkben nagyon sok magyar nemzetiségű Ifjú készül parancsno­ki funkcióra. Ezen a téren is megnyilvánult a proletárnemzetköziség szelleme. A felszabadult Csehszlovák Köztársa­ságban a magyar dolgozók a cseh és szlovák dolgozók egyenjogú part­nereivé váltak nemcsak gottwaldi ötéves tervünk teljesítésében, hanem néphadseregrünk harcképességének fejlesztésében is. Példás katonáink Mint katona érintkeztem magyar bajtársakkal, akiknek mellén ott ra­gyogott a „példás katona" díszjelvé­nye. Többek közt Bugár Albert tiszt elvtárs egységében láthattam, hogy a parancsnokok, a politikai beosz­tott, továbbá a párt- és a CsISz­szervezet nagy gondot fordítanak arra, hogy a magyar nemzetiségű elvtársak politikailag fejletté és . fegyvereik mestereivé váljanak és kiérdemeljék a békében elérhető magas kitüntetést, a példás katona jelvényét. A kommunisták példával járnak elől Tóth Kálmán tizedes jó kommunis­ta Civilben mégcsak pártjelölt volt. de már akkor érezte, hogy a kom­munistáknak mindenütt jó példával kell elöljárniok. A vágsellyei traktor­államáson mint élmunkás, gondosan kezelte a reábízott „Sztalinec"-trak­tort. Magas munkateljesítményével elismerést szerzett az üzemben. Épp úgy, mint a múltban, Tóth elvtárs a katonaságnál is élen járt és a had­seregben is érvényesíti a szovjet ta­pasztalatokat. Nemrégiben a párt­gyűlésen megdicsérték őt kötelessé­gei példás teljesítéséért. Tóth elvtárs nagy igyekezettel ta­nulja a cseh és orosz nyelvet, hogy különféle nyelven írt könyvekből a lehető legnagyobb szak- és po­litikai képzettséget szerezzen, amit az életben érvényesíthet. így jó munkával segíthet Tóth tize­des békét védő néphadseregünk épí­tésében. Akit a hadsereg és a CsISz nevelt öntudatossá Egy másik egységnél lehetőségem volt megismerkedni Karcsák László CsISz-taggal. Laci már a katonai szolgálat megkezdése előtt segítette Gomboson megszervezni a CsISz he­lyi csoportját, melynek elnöke lett. Abban az időben ellenben még nem volt teljesen öntudatos. Mint mun­kás, kötelességeit rendesen teljesítet­te, de politikai fejlettsége alacsony fokon állt. Ez megnyilvánult különö­sen abban, hogy helyeselte édesapja tartózkodását az EFSz-tagságtól. Karcsák Laci a katonaságnál öntu­datra ébredt. Az egységükben lévő CsISz-csoport nevelte olyanná. Laci ma büszkén mutogatja a szüleitől kapott levelet, melyben tudatják ve­le, hogy beléptek a szövetkezetbe. Jó agitátor Néphadseregünkben fontos szere­pet töltenek be a magyar agitátorok. Orosz Gyurka nagy lelkesedéssel be­szél agitációs munkájáról. Az újság­cikkek felolvasásáról Orosz elvtárs elmondja, hogy a cikkek felolvasása előtt először maga szokta gyorsan elolvasni az újságot és a kiválasztott fontosabb híreket, azután hangosan felolvas­sa bajtársainak, hogy ez még vé­letlenül se kerülje el figyelmüket. Ez csak az egyik formája az agi­tációs munkának. Gyakorlatban agi­tátoraink különféle módszerekkel vezetik bajtársaikat a katonai eskü, Néphadseregünk katonái minden percüket hasznosan töltik el Ha a mai népi demokratikus had­seregünkben megnézzük és megfi­gyeljük a katona életét, tapasztal­hatjuk, hogy milyen óriási a különb­ség a mostani és a mult kapitalista rendszer katonája között. Ma min­den katonának lehetőségei vannak, tanulhat mind kulturális, mind szak­téren. Ha szétnézünk a laktanyában, olyan dolgokkal találkozunk, ame­lyek azelőtt csak mint álom éltek a katona képzeletében. A gyakorlat és a foglalkozás után tanulunk és szó­rakozunk. Egész sora van a különféle körök­nek, amelyekben az elvtársak tet­szésük szerint résztvehetnek. Az énekkarban olyan elvtársak is van­nak, akik azelőtt még soha nem énekeltek karban, itt azonban le­hetőségük van, hogy tehetségüket fejlesszék. A kultúrteremben sakkozókat talá­lunk, egyesek olvasnak, mások leve­let írnak, mindenki kedve szerint töltheti el szabad idejét. Egy kisebb teremben több katona bajtársat látunk, akik nagy igyeke­zettel figyelnek egy előadó katoná­ra. Ezek azok a bajtársak, akik a régi rendszerben nem tanultak meg írni és olvasni, mert a korai munka nem engedte meg nekik, hogy tanul­hassanak. Egyik bajtársunk, Laka­tos elvtárs boldogan újságolta, hogy nemsokára már sajátkezüleg fog le­velet írni feleségének. A következő teremben szintén ta­nulnak. A magyar nemzetiségű kn­tonák sajátítják el a szlovák és cseh nyelvet. Egy másik teremben Buús elvtárs tartja politikai elő­adását a világ keletkezéséről és az emberiség fejlődéséről a magyar katonáknak. Különféle sportkörök is működnek egységünknél, asztaliteniszezök, ököl­vívók és a sportágak többi csoport­jai is. így élünk mí, a néphadseregünk tagjai. Dolgozó népünk gondoskodik rólunk, hogy legyen szép, meleg ru­hánk, hogy élelmezésünk a legjobb legyen, egyszóval, hogy meglegyen mindene a katonának, ami szüksé­ges. Ezért mi megfogadjuk, hogy méltók leszünk népünk bizalmára és megtartjuk eskünket, amelyet a dol­gozó nép kezébe tettünk le. „Eskü­szöm, hogy hü leszek népemhez s nem fogok habozni életemet feláldoz­ni a végső győzelem elérése érdeké­ben." Koczka István, őrvezető. Brigádmunkával nyujtunk segítséget az EFSz-nek A katonának az a célja, hogy jól tudjon bánni a fegyverrel, amit a dolgozó nép adott a kezébe, hogy a hazáját védje. De ugyanakkor köte­lessége, hogy a szocializmus építésé­ből is kivegye a részét. Mindig ott segítsünk, ahol lehet és szükséges. A mi egységünk kötelezettséget vállalt, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetnek mindenben a segítsé­gére leszünk. Elvállaltuk, hogy a helyi EFSz-nek az új Istálló felépítésében segítsé­get nyujtunk, úgyhogy katonáink közül 15 kőművest adunk, hogy az istállót minél előbb befejezhessék. Ötven katona bajtárs vállalta, hogy minden szombaton és vasár­nap gyümölcsfákat fog ültetni és a gazdasági gépeket is megjavítja. Minden hónapban politikai előadá­sokat tartunk, amelyeken felvilágo­sltjuk az EFSz tagjait a mai kato­nák életéről és hivatásáról, ismertet­jük a nemzetközi politikai eseménye­ket. Ezzel hozzájárulunk a szocialis­ta falu kiépítéséhez. Viszont mi is megismerkedünk a szövetkezeti ta­gok életével és problémáival. Sido Ede, tizedes. Mindannyiunknak egy a célja Néphadseregeink mintaképe a hős Szovjet Hadsereg. Az ö példájuk nyo­mán haladunk és az ő tapasztalataik­ból merítünk. A nagy Szovjetunió oldalán harcolunk a békéért mi kato­nák a hadseregben, dolgozó népünk pedig a munka frontján. Akkor leszünk a békeharc aktív harcosai, ha betartjuk mindazon szabályokat, amelyeket a katonai rend és fegyelem előír. Mi, a nép fiai, a dolgozó népet szol­gáljuk és mindenkor azon leszünk, hogy kiérdemeljük bizalmát. A béketábor nagy és legyőzhetet­len. Mindannyiunknak egy a célja, katonának, vagy traktoristának, bá­nyásznak vagy tanítónak: megvéde­ni a tartós békét, megvédeni szabad­ságunkat, amelyet oly sok véráldo­zat árán vívtak ki számunkra a szov­jet katonák. Fehér Gyula, közkatona. szabályzatok és előírások pontos be­tartására. Karonáink jó barátja a könyv­Kárász Zoltán tiszt elvtárs nagyon szeret olvasni. Tevékenyen bekapcsolódott a Fu­esík-jel vény szerző versenybe és ma már vizsgákra készül. A magyar bajtársak számára nagy segítséget jelent az, hogy a vizsgákat magyar nyelven végezhetik el. Kárász elvtárs elmondotta, hogy egy­ségüknél nagyon sokan bekapcsolód­tak ebbe a versenybe, amelynek az a célja, hogy megkedveltesse katoná­inkkal a könyvet. A néphadsereg könyvtáraiban ugyanis szebbnél­szebb magyar könyvek várnak az ol­vasókra. Egész néphadseregünkben, minden laktanyában érezni lehet kormányunk és főparancsnokunk nagy gondosko­dását katonáinkról. A magyar nemzetiségű katonák a teljes egyenjogúság szellemében élnek tényleges katonai szolgála­tuk alatt, fejlesztik szaktudásukat és műveltségüket. A múltban soha nem látott jólét ná­lunk természetessé vált Mindez el­lenben arra kötelez bennünket, hogy ha kell, életünk árán is megvédjük köztársaságunk valamennyi dolgo­zójának békés építőmunkáját. Drábek Viktor, törzsőrmester.

Next

/
Thumbnails
Contents