Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-15 / 41. szám, vasárnap

4 (II SZU 1953 február 21 A szocializmus építőinek — a szövetkezeti dolgozóknak kongresszusa A köztársasági elnök levele a szövetkezeti dolgozók országos konferenciájához Klement Gottwald köztársasági elnök az alábbi levelet intézte a szövetkezeti dolgozók országos kongresszusához : »Drága szövetkezeti dolgozó barátaink! Mindenekelőtt fogadják szívélyes üdvözletemet tárgyalásuk alkalmából, amelynek őszintén sok sikert kívánok. Első országos kongresszusukra jöttek öszsze, hogy megtárgyalják és jóváhagyják a mintaszabályzatot és mint földműveseink élcsapata törvényt hozzanak, amely segítségükre lesz a szocialista mezőgazdaság építésében. A szocialista mezőgazdaság építésében határozott lépést tettünk már 1948 februárjában, amikor véglegesen leszámoltunk mind azokkal, akik köztársaságunkat az agrár éa kapitalista embernyúzók átkozott uralmának idejébe akarták visszavetni. Akkor, februárban a földművesek kongresszusukon manifesztálták a városok és a falvak dolgozóinak azt a szilárd elhatározását, hogy minden földet azoknak a kezébe adjanak, akik rajtuk dolgoznak. Munkásságunk és a többi dolgozó rétegek teljesen azonosították magukat igazságos' követelményeikkel, melyeket a megújhodott Nemzeti Arcvonal kormánya teljesített és akkor szintén földműveseinkhez fordultam és kértem őket, hogy e jelszó szellemében »Munkás a földművesért, földműves a munkásért«, a városok ellátásáról való fokozott gondoskodással mutassák meg szolidaritásukat a városok dolgozó népével, mert a folyamatos közellátás iparunk sikeres munkájának egyik fő feltétele, amely Ipartermékeire viszont a földműveseknek van szükségük. Világos volt azonban, hogy ez a feladat egyedül úgy oldható meg, hogy földműveseink végetvetnek a kapitalista termelésnek és a felaprózott kisüzemi termelésnek és szövetkezeti úton — a szocialista mezőgazdasági termelés útján fognak haladni a szovjet kolhozparasztok példájára, mely út jobb életet teremt és több élelmiszert nyújt városunknak is. Ha mai ülésünkön falvaink új útjának eddigi eredményeit értékeljük, elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés szövetkezetesítésében a párt és a kormány által nyújtott sokoldalú segítséggel földműveseink jelentős lépést tettek előre. Ma már a községek mintegy kétharmad részében, valamilyen típusú egységes földműves szövetkezetek léteznek, úgyszólván minden második községben szétszántották a mezsgyéket és a községek 41%-ban már harmadik és negyedik típusú EFSz-ek működnek. Az összesített földterületen van növénytermelésünk fejlesztésének nagyüzemi alapja. Sikeresen fejlesztik a közös állattenyésztést is. Ez önöknek lehetővé teszi a tudomány és a szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalatainak jobb kihasználását, a traktorok és gépek jobb kihasználását, a munka jobb megszervezését Nagy segítséget nyújt Önöknek most a mintaalapszabályzat is. Egyszóval, minden előfeltételük megvan arra, hogy többet és olcsóbban termeljenek, mint a kapitalizmus idején, és hogy jobban éljenek. Azok a félelmek, kinek és mennyiért adja el a földműves termékét és egyáltalában eladja-e, már a régmúlté. Az állam sem fordított soha annyi gondoskodást a mezőgazdaság fejlesztésére, mint most. És ebből kitűnik: dolgozóink élelmiszerekkel való folyamatos és egyre bővebb ellátása biztosításának feladata teljesíthető és ezért teljesíteni is kell. S most néhány megjegyzést az Önök munkájához, valamint ahhoz, hogyan alkalmazzák a jóvőben mintaalapszabályzatukat. Elsősorban: mielőtt beléptek a szövetkezetbe mindegyikük a maga kis darab földjén többnyire régi módszerrel dolgozott, mint valamikor apjuk és nagyapjuk, mindegyikük magára utalva. A szövetkezeti termelés előnye és ereje azonban a közös munkában és persze a közös felelősségben van. Ez azt jelenti, hogy minden tagnak segítenie kell a vezetőséget a szövetkezet fejlesztésében és szilárdításában. Továbbá azt is jelenti ez, hogy minden tagnak becsületesen kell dolgoznia, helyes viszonyban kell lennie a szövetkezeti tulajdonhoz, a szövetkezeti vagyont szemefényeként kell őriznie. A szövetkezetek gazdasági eredményei összes tagjaik munkájának eredményei. Ha a szövetkezetek minden tagja jól dolgozott, a munkaeredmények is jók és a tagok is jól élnek. Őszintén szólva, a világon minden szabályzat és minden dolog érvénytelen, becsületes munka. a munkában való gondolkozás és fáradozás nélkül. Nyilvánvaló persze, hogy itt is érvényesülnek a munkáért való szocialista jutalmazás alapelvei. Annak, aiki többet és jobban dolgozik, aki nagyobb érdemeket szerzett a szövetkezet eredményeiben, nagyobb jutalom is jár. Persze ehhez szükséges, hogy a szövetkezetek helyesein szabják meg és következetesen betartsák a munkanormákat. A szövetkezeti tagok közti helyes kapcsolat és alkotó együttműködésük azonban csak akkor alakulhat ki, ha a szövetkezeti tagok leszámolnak a kulákokkal és segítőtársaikkal, akik a szövetkezetekbe befurakodtak és akik belülről bomlasztják a szövetkezetet. A szövetkezeteknek erőteljesen le kell rázniok testükről e piócákat. Ugyanúgy le kell számolniok a javíthatatlan naplopókkal, akik kárt tesznek a szövetkezeti vagyonban és kerülik a munkát. Másodszor: a szocialista termelésben a gazdálkodás szakképzett dolgozókat, szervezőket és szakképzett specialistákat igényel. Ehhez tanulni kell, ki kell használni a szovjet kolhozparasztok tapasztalatait, el kell sajátítanunk az agrotechnika és zootechnika alapjait. A reményteljes szövetkezeti dolgozóknak magasabb szakképzettséget kell nyujtanunk, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés igazi mestereivé váljanak. Ezek a feltételei annak, hogy szövetkezeteink és szövetkezeti tagjaink jómódúakká váljanak, hogy a kis- és középparasztok további ezrei és százezrei kövessék példájukat és egyre több élelmiszer kerüljön dolgozóink asztalára. Szeretném azonban felhívni figyelmüket még néhány kérdésire. A szövetkezetekben jelentős szerepet játszanak a nők, akik a tagok számának több, mint felét teszik ki. A mi asszonyainknak aranykezük és jó eszük van. A szövetkezetek vezetésében azonban kevéssé számítanak rájuk. Azt hiszem, az ügy javára szolgálna, ha a tehetséges nőket kiemelnék a szövetkezetek vezető helyeire. Úgyszintén biztosítanunk kell szövetkezeteink jövőjét a földműves ifjúságról való gondoskodással. Meg kell nyernünk az ifjúságot, lelkesedést kell belé öntenünk a jövőbeni kilátásokkal és olyan politikai és szakműveltséget kell nyujtanunk, hogy szövetkezeti mozgalmunk egyik mozgatóerejévé váljék. Végül sokkal több figyelmet kell fordítanunk a kis- és középparasztok azon nagy részére, akik mindeddig egyénileg gazdálkodnak. Minden' becsületes gazdálkodót meg kell nyernünk a szövetkezetbe való belépésre, a szövetkezeti munka előnyei folytán szerzett saját tapasztalataink alapján. Ennek fontos előfeltétele azonban az, hogy a szövetkezeti tagok és a kommunisták is, a nemzeti bizottságok funkciónáriusaí és a még eddig nem szövetkezeti tag, földművesek közéleti dolgozói ne ítéljék el őket, hanem jó viszonyban legyenek velük. A gyűlölködés, az elkeseredettség, a szemrehányások vagy kigúnyMás politikája rossz politika. A barátság, a türelmes felvilágosítás és meggyőzés politikája, — ez a mi politikánk. A szocialista mezőgazdaság felépítésére persze szükséges az iš, hogy az állam egyre nagyobb anyagi és szakmai segítséget nyújtson a szövetkezeteknek, a gép- és traktorállomások közvetítésével. Ez irányban is javulásra van szükség. Szükséges lesz, hogy a gép- és tráktorállomások és nemzeti bizottságok valóban szakszerű segítséget nyújtsanak a szövetkezeteknek, hogy segítsenek a munkálatok gépesítésének fokozásában, a nagyüzemi termelés megszervezésében, hogy segítséget nyújtsanak a termelés növelésében és gazdaságossá tételében, hogy segítsenek a szövetkezetek összes nehézségeinek megoldásában, egyszóval, hogy a szövetkezetek állandó jó tanácsadóivá és segítőtársaivá váljanak. Szövetkezeti dolgozó barátaink! A mintaszabályzat, melyet megtárgyalnak, közös gazdálkodásunk alaptörvényévé válik. Most Önöktől, minden szövetkezeti dolgozótól függ, hogy e szabályzatot tartsák szemük előtt, hogy így erőteljesebben előrehaladjanak és hogy első országos kongresszusuk valóban határkővé váljon az egységes földműves szövetkezetek építésében falvaink jólétéhez vezető úton, mezőgazdasági termékeink bőségéhez vezető úton. Gottwald.® Mihalik László 32 éves magas termetű ember. Szeme rendíthetetlen nyugalmának és a boldog jövőjét építő ember gondolatvilágának tükre. A falu közepén új házban lakik... Az épületben kényelmesen berendezett szoba, konyha, az asztalon nagy rádió, a sarokban füleki tűzhely és mellette a múltjába viszsza-vissza pillantó 85 esztendős öreganyja. Az elnyomatás mindenféle fajtáját a bőrén érezte. Hja ez akkor volt — mo3t öreges mosolygással tűnődik el — az új világban született dédunokáján és boldog családi életén. Mihalik elvtárs igen barátságosan fogadott bennünket. Kint az udvaron dühöngött a szél, nagy robajjal /ontott végig az udvaron és néha egy lélekzetvételre el is hallgatott. Beszélgetés után kitekintett az ablakon. Arcvonása és magatartása nyugodt volt. Egységes földműves szövetkezeteink életét történelmi esemény gazdagítja, az EFSz-ek első országos kongresszusa. Erre a kongresszusra a mikolcsányi IV. típusú EFSz-ből Mihalik Lászlót küldték. Nagy megtiszteltetés ez, amelyet csak néhány évi jó munkával lehetett kiérdemelni. Erről beszélget velünk Mihalik elvtárs visszapillantva életére, egészen a felszabadulásig. Mihalik László a 1949-ben a szövetkezeti mozgalom 1 idején közgyűléseket szervezett. Csa- : ládos ember, gyermeke is van, s ide- j jének a nagyrészét velük tölthette i volna. De nem ezt tette. Kitartó i munkával szervezte az embereket az 1 EFSz-be. Az agitációs munkára ala- ! posan felkészült, ez vezette a siker- ! hez. 1950 július 3-án a közös aratást is megszervezte. Első esetben gör- 1 dűltek ki a traktorok az önkötöző- i gépekkel a kalászokkal dús földre. ] Öt nap alatt befejezték az aratást és a mikolcsányi kis- és középpa- í rasztoknak tetszett a gép munkája, i Mihalik továbbvégezte szervező 1 munkáját. A traktorokkal ő is ment 1 a földeket összeszántani. A barázdá- 1 kat hantok takarták el és a mikol- i csányi földekről úgy tűntek el az év- 1 százados barázdák, mint eső után : szivárvány az égen. Mihalik elvtárs 1 egyre figyelmesebb lett az osztály- 1 ellenség munkájára is. Tudta, hogy i a közös munka megkívánja ezeknek 1 az elszigetelését a kis- és középpa- i rasztoktől. 1 ősszel megalakult a második tipu- 1 sú EFSz, itt még a munka megszer- i vezése nem járhatott komoly siker- < rel. Iparkodott megértetni az embe- ' rekkel, hogy saját érdekükben át kell : térniök a III. típusra. Kezdeményezését a mikolcsányi szövetkezeti tagok valóra váltották. Nagy lelkesedéssel láttak hozzá a tyúkfarm kiépítéséhez. A dolgozók egyre világosabban látták, hogy új világ van náluk születőben, hát nagyszerűen végezték a munkájukat. 1951 tavaszán már 27 sertést dobtak piacra. A szövetkezet jövedelme a sertésekből 551.000, baromfikből pedig 341.000 korona lett. A szövetkezet dolgozói a búza és gabona termelésében is hatalmas eredményeket értek el. Búzából hektáronként a tervezett 16 mázsa helyett 19 mázsát, gabonából 12 mázsa helyett 14 mázsát termeltek. A magánszektor ugyanolyan minőségű földön csupán 8—9 mázsát ért el. Ez az eset sok önálló gazdát az EFSzbe vezetett. A szövetkezet megalakulásakor Mihalikot a kulákok megfenyegették. hogy a kútba dobják. De nem félemlítették meg ezzel; még derekasabban küzdött a párt irányvonalának a megvalósulásáért. Elmondhatták egyesek „majd lesz ez másképpen is", nem lesz ez mindig így. Ezek a szavak az igazságtalan multat juttatták az eszébe, és megsokszorozódott erővel küzdött a (Folytatás az 1. oldalról.) módszerekkel azokat belülről felforgathassák. E nagy és kemény küzdelem folytatódik és az EFSz-ek által bármely községben és bármely járásban elért sikerek következtében egyre jobban kiéleződik. Az a tény, hogy a mult év végén 8.858 EFSz alakult meg, annak meggyőző bizonyítéka, hogy a kis- és — a mi különösképpen nagyjelentőségű — a középparasztok tömegei megértették Gottwald köztársasági elnök tanácsait, meggyőződésből és önkéntesen tömegesen léptek be és lépnek be a régi és az újonnan alakult EFSzekbe. Annak érdekében, hogy az EFSzek e növekedése és további fejlődése még szilárdabb és gyorsabb legyen. sok függ attól, hogyan fognak tudni az újonnan alakult szövetkezetek gazdálkodni és egyre növekvő hektárhozamokat elérni és hogyan fogják tudni fokozni az egész gazdasági állatállomány hasznosságát, örvendetes jelenség, hogy amint a tavalyi eredmények mutatják, ezrével vannak az olyan EFSz-ek, melyek ennek példáját mutatják vagy pedig már jó úton haladnák, hogy az idén ilyen jó példákat mutassanak. Sajnos, tény az is, hogy jelentős számban vannak olyan EFSz-ek, ahol máskép van ez és ahol a tavalyi év gazdasági eredményei elégtelenek és rosszak. Azért van ez így ezekben az EFSz-ekben, mert sok hiányosság fordul elő a növénytermelésben és főleg az állattenyésztésben, mely hiányosságok a munka rossz megszervezéséből, a rossz munkaerkölcsből, a szövetkezeti tulajdonhoz való rossz viszonyból erednek, amelyet sok helyen megrabolnak, mert helytelen módon történik a szövetkezetekben a jutalmazás stb. és mert számos esetben sikerült a kulákoknak befészkelni magukat, és ezek raffinált módon fenntartják és szaporítják e nehézségeket és hiányosságokat. Mindezekkel le kell számolniok az EFSz-eknek és becsületes tagjaiknak és e törekvésükben kell, hogy hatékony segítséget nyújtsanak nekik a népi igazgatás és a párt dolgozói minden faluban és minden járásban. Hogy jöjjenek rá, mit kell csinálni és mit kell azonnal megkezdeni fordulat elérése érdekében és azért, hogy elérjék minden EFSz sikeres fejlődését és megszilárdulását? E megoldás súlypontja és kulcsa minden szövetkezeten belül keresendő. Azt kell szem előtt tartaniok, amit Gottwald elvtárs mondott az országos pártkonferencián tartott beszámolójában ée ott kitűzött 10 pontjában. Amint tanácsolja, nekünk sokkal nagyobb mértékben ki kell használnunk sokoldalúan a haladó agrotechnikában és zootechnlkában elért gazdag tapasztalatokat. Jól és Idejében meg kell művelni minden talpalatnyi mezőgazdasági földet az ország belsejében és a határszéleken, határozottan és habozás nélkül a hektárhozamok növelésének útjára és a gazdasági állatállomány hasznossága fokozásának útjára kell lépni. Klement Gottwald köztársasági elnöknek azon szavai ezek, melyekkel mint jó gazda utat mutat nemcsak hazánk' valamennyi dolgozója növekvő életszínvonalának biztosítása felé, hanem megmutatja az egyedüli sikeres utat, mely arra vezet, amint mondotta, — hogy az EFSz-ek valóban szocialistává, a szövetkezeti tagok pedig jómódúakká váljanak. A földműves szövetkezeti tagok első kongresszusának küldöttei, akik résztvettek a mintaszabályzat körül kifejlett nagy kongresszusi vitában, vitafelszólalásaikban határozottan értékes tanácsokkal fognak szolgálni EFSz-eik elért sikereikből és gazdag tapasztalataikból vett számos példával mindazon hibák és hiányosságok megoldására, amely tapaszta1 latokat a kongresszus utáni kampányban az új mintaszabályzat bevezetésénél és főleg alkalmazásánál kell felhasználni már a tavaszi munkák megkezdésének időpontjában. A tavaszi munkák gyors és jóminöségű elvégzésének ilymódon való megkezdésével, szervezési biztosításukban lelkes munkaverseny indításával és az EFSz-ek elfogadott mintaszabályzatának teljes alkalmazásával harcba lépünk a gazdag termésért és az EFSz-ek kifejlődéséért azon községek ezreiben, ahol még nem alakultak meg. A földműves szövetkezeti dolgozók I. országos konferenciája tehát az egész Köztársaság minden kisés középparasztjának és családjának nagyjelentőségű napja lesz. Az ő nevükben szólalnak fel a kongreszszus küldöttei. Az ö nevükben tárgyalják meg és hagyják jóvá az EFSz-ek fejlesztésének és megszilárdításának alaptörvényét — a mintaszabályzatot. Az ő nevükben fejezik ki a munkások és földművesek szilárd szövetségéhez való hűségüket a. CsKP vezetésével. Az ő nevükben fejezik ki nagy szeretetüket és hálájukat a legjobb gazda, a munkásosztály és minden dolgozó leghűségesebb fia, Klement Gottwald köztársaságai elnök iránt. Az ő nevükben fejezik ki manifesztáclős módon szeretetüket és hűségüket a Szovjetunió iránt és köszönetüket állandó támogatásáért. A

z 6 nevükben fejezik ki nagy szeretetüket és forró hálájukat a béke zászlóvivője, a világ minden dolgozójának gondos atyja — a nagy Sztálin iránt. mikolcsányi szövetkezet küldötte szocialista holnapért. A szövetkezeti tagok a sertésistállót is felépítették már, amikor a faluba megérkeztek a villanyszerelők. Mikolcsányban nemsokára kigyúlt a villany, hirdetve az új társadalom győzelmét. Mivel a szövetkezet megalakulása óta a szocialista versenyben mindig az első helyet érték el járási viszonylatban, falujuk a mintaközség elnevezést kapta. A dolgozók büszkék is erre a megtisztelő címre. — Küldtek engem a mezőgazdasági dolgozókkal a Szovjetunióba is, — mondotta Mihalik László — sajnos, nem mehettem, mert az EFSz elnöki teendői lekötötték minden időmet. Édesapám ment el helyettem. Elmondja, hogy az apja maga akarta látni, mennyit változott 1917től a Szovjetunió. Volt Moszkvában, Gorkijban, Nizsnij Novgorodban és másutt. — Az első világháború Idején Oroszországban rengeteg megmüveletlen földet látott, ma ezek mind termőföldek már. Ötvenöt éves apja a szovjet embereknél a községhez való mélységes ragaszkodást tapasztalta és azt, hogy valamennyien vidámak, megelégedettek. Hazatérve, a járás minden községében beszélt a Szovjetunióban látott nagyszerű eredményekről. Emléket is hozott haza magával; karórát gramofont, asztal- és ágyterítőt. Apjának nagy élmény volt útja a Szovjetunióba. És Mihalik János prágai útja Is élmény lesz. Ahogy az útr

a terelődik a sző, ennyit mond: — Azért küldtek az országos konferenciára, hogy saját tapasztalataimat elmondva, segítsek az elvtársaknak. Közös erőfeszítéssel kell megteremtenünk az előfeltételeket a szocialista gazdálkodás nagy feladataihoz. Ha visszatérek a prágai útról, felfrissülve fogok majd a munkához, hogy falunkban minta EFSz-t építhessünk. Mire elbeszélését befejezte, a szélvihar is alábbhagyott. Bent a meleg szobában Mihalik elvtárs kisfia homlokát simogatta. Szeretettel néz rá, mintha csak azt mondaná: „Érted teszek mindent, hogy neked sokkal boldogabb legyen az életed, mint apádnak volt." Mikolcsányban új világot építenek a szövetkezeti dolgozók, amely gazdagabb a réginél és a dolgozókat egyre magasabb feladatok megvalósítására serkenti. — És az eredmények elérésében Mihalik László elvtársnak van a legnagyobb része. Mács József.