Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-04 / 31. szám, szerda

/ .1953 február 4 IJJS S2CÍ c/í , , 'TJ/fglf f^r $&tség

" ftmnátomban Kettős tűzkeresztség aaemtanui voltak január utolsó napján az újonnan megalakult komáromi Magyar Területi Színház megnyitó előadásának résztvevő:. Urbán Ernő Kossuth-díjas kiváló magyar drámaiiró „Tűzkeresztségéét mutatta be a sz'nház művészegyüttese és szereplésük egyben felkészült ség-ük, tehetségük kollektív munkájuk eredményességének tűzkeresztsége is volt. De próbaköve volt ez a megnyitó előadás a színház összes dolgozóinak, az igazgatótól a diszletező munkásokig, a rendezőktől a világosítókig és azt kell mondanunk, amit őszintén éreztünk és leolvashattunk minden néző arcáról, a színház kollektívje kitűnőt kapott, mert kitűnőt érdemelt. Nagyigényű darab a Tűzkeresztség. Problémája mai kérdéseket segít megoldani és a jellemek emberi összeütközései, a konfliktusok okozta drámai feszültségü jelenetek a színészi munka legjavát követelik meg a szereplőktől. Kell, hogy a közönség az első perctől tisztán lássa, a szövetkezetbe már belépett Ható Ignác középparaszt becsületes szándékát és benne, valamint a szövetkezeten kívül álló magángazdálkodókban a jövő szövetkezeti tagságát, erejét, ígéretét. Kell, hogy mindenki tisztán érezze, Köröm Sándor szövetkezeti elnök, ez a sokat szenvedett, csupaszív ember az életét adná a a szövetkezetért, de az új tagsághoz való viszonyéiban téved. Érezte ezt a komáromi bemuta tó előadás közönsége éppen úgy, mint azt, hogy a párt keze orvosol minden bajt, a legkisebb és legkezdetlegesebb termelőcsoport életében és a leglényegesebb kormánykérdésekben egyaránt. Hogy Ható Ignác felismeri a szövetkezeti mozgalom jelentőségét és ezzel — utat mutatva a többi még egyénileg gazdálkodó középparasztnak, a közös munka katonája kíván lenni — ezt akarja megértetni Köröm Sándorral és a befolyásolható tagsággal a falu parasztasszony párttitkárnője. H. Buday Máriának — Boziné Szele Zsuzska, a párttitkárnő szerepében, — a darab legkényesebb feladatát kellett megoldania. Buday Mária becsületesen helytállt, jó munkát végzett és senki sem vitathatja el tőle, — őszintén átélte, egész szívvel játszotta szerepét. Ha mégis füzünk néhány figyelmeztető megjegyzést alakításához, az inkább a játék hevében előadódó ,,túljátszásnak" az eredménye. Boziné szenved, amikor szemtanúja Köröm Sándor és Ható István öszszecsapásának és ez a szenvedés fizikai fájdalomként, tükröződik az arcán, ľ yen jelenetekben H. Buday Mária túlságosan tanácstalannak látszott, mint aki tehetetlen az eseményekkel szemben. Annál meglepőbb, hogy amikor mégis közbelép, a leghiggadtabb és legokosabb megoldásokat tanácsolja. Hasonló tűijátszást tapasztaltunk a zárójeler.etben, a hősiesség és önuralom diadalát kell itt érzékeltetnie, ehhez képest kissé túl sokat sóhajtozik a betegágyon. Látnunk kellett volna azt. ahogy ez a hős asszony a fogát összeharapva felülemelkedik a testi szenvedésben és a döntő percekben a párt tanításainak bölcs tolmácsává válik. Köröm Sándort Király Dezső alakította szívbemarkoló melegséggel és átéléssel. Mélyen emberi, érthető még botlásában is és az igazi kommunista egyéniségét tükrözi, amikor Boz'né betegágyánál kezét nyújtja Ható is az új szövetkezeti tagok felé, mert felismeri, hogy az ellenség kezére játszik az. aki bizalmatlansággal, politikai és emberi türelmetlenséggel éket ver a dolgozó parasztok közé. A darab tiilajdonképeni főhőse Ható Ignác középparaszt. Az ö személye és problémája közé szőtte Urbán Ernő a Tűzkeresztség mondanivalóját. amely a való életből adódott. Révai József elvtárs, a Magyar Népköztársaság népművelési minisztere a Magyar Írók I. Országos Kongresszusán éppen a Ható Ignácok sorsára hívta fel a figyel met, amikor ezt mondta: „Az a: író, aki nem érzi át teljes lelkével a parasztban, elsősorban a középparasztok százezreiben végbemenő vívódást, aki nem érti meg a döntés nehézségeit, az nem tud segíteni az államnak és a Pártnak abban, hogy ez a döntés végső fokon a falu szocialista átalakulásának javára történjék". Éles fényben mutatkozott meg Ható Ignác — Konrád József alakításában. Láttuk és vele együtt átéltük vívódását, amely mindvégig pozitív hősként állítja öt elénk. Becsületes szándéka és helyes döntése akkor ragyog fe] legtisztábban, amikor Sohár Lidi, a fondorlatos kulákasszony arcába vágja az aljas kérvényt, amelyen az ő nevét akarják felhasználni a termelő csoport elleni ütőkártyának. Konrád József jó felfogásban játszotta Ható Ignácot, Különösen az első felvonás második kópében és a zárójelenetben nyújtott kimagasló teljesítményt, néha azonban kissé merevnek hatott. Ugyancsak dicséretet érdemel Bottka Zsuzsa Hatóné szerepében. Híven ábrázolta az ingadozó középparaszt gazdaasszonyt, aki bizony nincs elragadtatva attól, hogy férje a szövetkezetbe lépett. Jól érzékeltette a középkorú asszony, a feleség és az anya érzésvilágát is, mozdulatai puhák, mértéktartók voltak, csak arcjátékát éreztük néha túlzottnak. Kellemes és lelkes jelenség volt a színpadon a fiatal szerelmes pár: Ható Imre és Bozi Marika, Gyurkovics Mihály és Ferenozy Anna alakításában. Mindketten fiatal tehetségükkel a Magyar Területi Szmház együttesének gazdag ígéretei. Játékuk meggyőző és friss volt, jó munkát végeztek. Hasonló felüdülést jelentett a két öreg paraszt szerepében Husvár Ferenc, és Buday Imre. Buday főleg az első kép mulató jelenetében, és a Boziné lakásán megtartott pártgyülésen is igen őszintén és odaadóan játszott. Szándékosan hagytuk utoljára a főbb szerepek közül Szijártóné Sohár Lidi és Talabér Misa, az álszolgalegény negatív alakjait. Lelkes Magda ä kulákasszony megszemélyesítője viharzó temperamentummal és átéléssel ábrázolta az ernberbőrből kivetkőzött, minden hájjal megkent és minden gazságTa kész kulákot, akinek irányításával próbálnak . szervezkedni" a falu zsíros parasztjai a dolgozó parasztokkal szemben. Sohár Lidiben típust alakított Lelkes Magda, a benne összpontosuló lényeges tulajdonságok meggyőző képét nyújtotta, amely mindenki előtt gyűlöletessé teszi a kis- és közép p arasztok vérszívóit és ádáz ellenségeit, a kulákokat. Lelkes Magda nem volt meglepetés számunkra. Ügy ismerjük, mint becsületes, a hivatásáért lelkesedő embert, aki most is tudása és tehetsége legjavát nyújtotta. Biztosak vagyunk benne, hogy alakításából műkedvelő színészeink igen sokat fognak meríteni az átélés és szenvedélyessrg szempontjából. A másik fontos negatív alakot, Talabér Misa szolgalegényt Tatár Zsigmond játszotta. Ez a szerep a jellemábrázolás legmagasabb követelményeit támasztotta a fiatal színész iránt és el kell ismernünk, hogy Tatár Zsigmond helytállt a megháborodott színlelő parasztlegény ábrázolásával éppúgy, mint később a leleplezett és sarokba szorított gyilkos fasiszta kegyetlen és durva jellemének kidomborításával tehetséges és vérbeli színésznek bizonyult. Nem szabad dicsérő szavak nélkül elmennünk a két másik középparasst; Fuvaros Szél János — Sípos Jenő és Kapitány András — Kiss Lajos alakítása mellett sem. Mindketten jó játékot nyújtottak. Feltűnt az öreg B okomé szerepében Udvardi Anna. Kissé eltúlzott maszkja nem az ö hibája. A színészegyüttes kitűnő összjátéka és az ugyancsak kitűnő egyéni alakítások a rendező szakavatott m/unkáját dicsérik. Munk István, a pozsonyi Nemzeti Színház rendezője jól irányította és biztos révbe vezette az előadást. Neki köszönhető, hogy a többnyire fiatal, kezdő színészek már helyes úton indultak el és hogy az idősebb színészek nem a „gyakorlatra", hanem az igazi átélés értékére támaszkodtak. Munk István megismertette a Magyar Területi Szmház színészeivel SztaniA „Fáklya" most megjelent februári száma közli Sztálin elvtárs válaszait James Restonnak, a „New York Times" diplomáciai munkatársának a kérdéseire. A Bécsben megtartott Népek Békekongresszusáról Milan Lajcsiak írt beszámolót. Pásztor János „Kelet-Szlovákia őskori élete" címmel írt tanulmányt. A „Válasz az olvasónak" rovatban Vietor Márton „Cionizmus és anti-' szemitizmus", Králik György pedig „A szabadkőművesség polgári kozszlavszkij hatalmas jelentőségű tanításait. Ez biztosította és hozta meg az előadásnak a megérdemelt sikert, ez adta mag a lehetőségét araiak, hogy a színészek a színpadon otthonosan mozogtak és a valójában nem j átszőtt £tk, hanem éltek. Elismeréssel kell nyilatkoznunk Jakerle László és Valentin József díszlettervezőkről, akik igen ügyesen használták ki a kis színpad nyújtotta lehetőségeket. A csehszlovákiai magyarság nagy várakozással tekintett a pártunk és kormányműik gondoskodásából született Magyar Területi Színház bemutató előadása elé. És várakozásában nem csalódott. A színház dolgozói kiállták a tűzkeresztséget, bátran és büszkén indulhatnak el népnevelő pályájukon. Biztosak vagyunk benne, hogy a ..Tűzkeresztség" című parasztdrámával éppúgy, mint a realista drámairodalom többi színre - kerülő remekeivel sikeresen vívják meg a kultúrcsatát és nagy hasznára lesznek hazánk kultúrára szomjas magyar dolgozóinalt. Gály Olga. mopolita ideológia" címmel írt cikket. A „Nemzetközi kérdések" rovatban Szőke Lőrinc „A mesés gazdagság és a hetven millió koldus országa" című cikkében Indiáról írt. Közli a folyóirat Borisz Polevoj „Különös hangverseny" című elbeszélését és Egri Viktor ..Hűség" eimü színmüvének harmadik képét A ,, Könyvismertetés" rovatban Dénes György: „Magra vár a föld" című verseskötetét Gály Olga ismerteti. Megjelent a „Fáklya" februári S7áma demokratikus köztársaság hozzáfogott a nagyarányú vizierőmüépítkezésekhez. Tavaly a kártevők fölforgató munkája ellenére megindult a Vág folyón épült vízierőmü termelése. Az idén is több vízierőműben indul meg az energiatermelés. 1955-re Szlovákia vízierőmüvei az egész termelt villamosenergiának 41 százalékát fogják szolgáltatni. Ebben az évben a villamosenergiatermelés négyszeresen, 1955-ben pedig több, mint nyolcszorosán fogja felülmúlni az 1937 évi színvonalat. A kapitalizmusban a vasérc és a színesfém bányászata szakadatlanul csökkent. Voltakép nem is foglalkoztak az ércek geológiai földerítésével. Ma az ércbányászat a népgazdaság legfontosabb ága. A vasérctermelés már jelentősen felülmúlja a háborúelőtti színvonalat, de ez csak a kezdet, s a kártevők szándékosan akadályozták e kezdet kibontakozását. Elhatároztuk a munkálatok további nagyarányú gépesítését, dúsítőüzemek építését és a geológiai munkálatok széleskörű kifejlesztését. Ez megteremti a vasérc-, és színesfémtermelés további hatalmas emelkedésének föltételeit. A vas- és fémkohászat nagyarányú növelését tervezzük. A nagyszabású építkezések eredményeként a kohóipar már hamarosan a szlovák gazdaság egyik vezető iparágává válik. A szlovákiai gazdag nyersanyag és energiaforrások kihasználása jelentősen megszilárdítja a szocialista e építés' nversanyag- és energiabázisát az egész köztársaságban. Gyorsan fejlődik a gépipar is. A kapitalizmus idején Szlovákiában rendkívül fejletlen volt ez az iparág. Főként a könnyű- és élelmiszeripar részére gyártott egyszerű berendezéseket. Ma a gépipari üzemek tökéletes gépeket és berendezéseket gyártanak. Gépgyárak, villamoserőmüvek, bányák, vegyiipari gyárak részére készítenek berendezéseket, s acélszerkezeteket, szerszámgépeket, és egyebeket gyártanak. Rohamosan fejlődnek a többi iparágak is. A vegyiipari termelés volumene 1952-ben az 1948. évinek körülbelül kétszeresére emelkedett. Jelentősen bővül az építöanyagipar. Az építkezéseken sokhelyütt fölhasználják a legújabb típusú szovjet gépeket; földkiemelö gépeket, talajgyalukat, exkavátorokat és egyebeket. A gépesítés folytán gyorsan folynak az építkezések a népgazdaság minden ágában. Az építkezések teljes volumene 1952-ben az 1937. évinek ötszörösére emelkedett. Az erdőségek észszerű kihasználása céljából széleskörűen megindult a famegmunkáló és cellulőzegyárak építése. Fejlődik az élelmiszeripar is; különösen növekedett a tejtermékek és a húsáruk termelése. A szocialista építés kezdete óta 28 új, korszerűen berendezett tejipari kombinát létesült. Üj hűtőházak és húsárugyárak is épülnek. Nagy változások történtek Szlovákia termelőerőinek területi elhelyezésében. A kapitalizmus idején a. legtöbb vidéknek nem volt semmiféle ipara. Ma megvalósulnak a termelőerők területi elhelyezésének szocialista elvei. Ennek eredményeként a korábban teljesen elmaradott területeken ma már feilett ipar alakult. A falu szocialista átszervezése ugyancsak folyik. A kapitalizmus idején csupán a földbirtokosoknak és a kulákoknak voltak mezőgazdasági gépeik. Ma már minden járásban van gép- és traktorállomás, amelyről nagyszámú traktor, kévekötő-, és burgonyakapáló gép, cukorrépa-kombájn és sok más mezőgazdasági gép rajzik ki. Tavaly jelentősen bővült a géppark szovjet kombájnokkal, aratáskor ezek kitűnő eredménnyel dolgoztak. A dolgozó parasztság a kommunista párt és a népi demokratikus állam nagy segítsége folytán, a jólmtiködő egységes mezőgazdasági szövetkezetek hatására mindjobban vonzódik a szövetkezetekhez. Tavaly jelentősen megnövekedett a legfejlettebb típusú egységes mezőgazdasági szövetkezetek száma. A legfejlettebb típusú egységes mezőgazdasági szövetkezetek és az állami gazdaságok már több, mint 45 százalékát egyesítik a vetésterületnek, s a mezőgazdasági termékek beadásakor túl is szárnyalják ezt az arányszámot. A szövetkezetek és a mezőgazdaság gépesítése, az élenjáró szovjet agrotechnikai és állattenyésztő módszerek alkalmazása tökéletesen megváltoztatja Szlovákia mezőgazdasági termelésének jellegét. Eltűnik a szétforgácsolt, kezdetleges kisgazdaság, s átadja helyét a nagyarányú szövetkezeti termelésnek. Már gépesítették a mezőgazdasági munkálatok jelentős részét. Az egységes mezőgazdasági szövetkezetek építése és a mezőgazdaság gépesítése nyomán emelkedik a munka termelékenysége, növekszenek a terméseredmények. s növekszik a haszonállatok termeléken vsége A mezőgazdaság évről-évre több nyersanvas»ot ad a vHnrivü- és élelmiszeriparnak különösen gyapjút, lent, kendert, bőrt, dohányt, olajos növényeket, stb. De tovább fejlődünk! Megteremtettük a feltételeket, hogy még jobban emeljük a terméseredményeket és az állattenyésztés termelékenységét. Ezeket a lehetőségeket minél előbb és minél jobban meg kell valósítanunk. A pártra vár az a feladat, hogy megszilárdítsa az egységes mezőgazdasági szövetkezeteket, megjavítsa a gépállomások, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szervek munkáját, s ezzel biztosítsa a mezőgazdaság további fejlődését. Szlovákia szocialista iparosítása megteremti a dolgozók életszínvonala szakadatlan emelkedésének egyre szélesedő anyagi bázisát. Pártunk és kormányunk szüntelenül gondoskodott a dolgozók szükségleteinek kielégítéséről, úgy, hogy a szlovák dolgozók hajdani nyomorúságának nyomai alig néhány év alatt teljesen megsemmisültek. Anyagi és kulturális színvonaluk évről-évre emelkedik. Növekszik az iskolák, a színházak, a filmszínházak és más kulturális intézmények száma. A háború előtt Szlovákiában mindössze egy egyetem volt; ma már 8 főiskolán 28 kar működik. Még gyorsabban bővül a középfokú szakiskolák hálózata. * Szlovákia szocialista iparosításának e nagy sikereit csak úgy érhettük el, hogy a Szovjetunió és Sztálin elvtárs nagylelkűen és önzetlenül segítette a népi demokratikus Csehszlovákiát. A Szovjetunió segítsége minden területre kiterjed s műszakilag elsőrendű. Ennek a segítségnek alapia az őszinte óhaj. hogy segítsen raltunk. s megkönnyítse a demokrácia és 'szocializmus országainak általános gazdasági felemelkedését. Pártunk Klement Gottwald elvtárs vezetésével mozgósította a dolgozók hatalmas, a kapitalizmus idején rejtvemaradt alkotó erőit, Szlovákia szocialista iparosítása feladatainak végrehajtására törekedett. A kommunista párt a reakciós erőkkel vívott kemény küzdelemben valósította meg hatalmas munkáját. A tervteljesítésért indított harcban partunk ezerszámra nevelte fel a szocialista építés szervezőit, s a szocializmus tevékeny építőivé edzette a dolgozó tömegeket. Szlovákia dolgozói óriási lelkesedéssel figyelték az SzKP XIX. kongresszusának munkáját. Az ötödik sztálini ötéves terv ragyogó távirtainak elérésével a Szovjetunió naeyot lép a szocializmusból a kommün izmusba vezető úton. E távlat láttán Szlovákia dolgozói eltökélték, hogy még jobban dolgoznak, s a nehézségek leküzdésével biztosítják a Csehszlovák Köztársaság építésének továbbfejlődését. A szocialista építés évei alatt Szlovákia teljesen megváltozott Már most fontos ipari területté vált. Szlovákia dolgozói előtt feltárulnak az iparosítás még rohamosabb fejlődésének lehetőségei. E lehetőségektől felbuzdultan örömmel és büszkeséggel csüngnek csehszlovák hazájukon. A hatalmas Szovjetunióra támaszkodva, a cseh dolgozókkal való szétszakíthatatlan baráti szövetségben, szeretett kommunista pártjuk vezetésével még jobban fokozzák Szlovákia iparosítását, s ezzel méar inkább gyorsítiák a szocializmus teljes győzelmét. (A Tartós békéért népi demokráciáért legújabb számából.)