Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-28 / 52. szám, szombat

2 Ul SIŰ 1953 február 28 A mihályfai EFSz tagjainak harca a bőséges termésért Az idén a tavalyihoz viszonyítva nagyobb feladatokkal kell megbirkózni a mihályfai EFSz tagjainak. Dolgozó népünk állandóan növekvő igényei megkövetelik, hogy a mult évhez viszonyítva a hektárhozamokat lényegesen emeljék. A mult évben búzából pl. 24 mázsát termeltek hektáronként, az idén már 25.50 mázsát termelnek. A többi gabonaféléknél sem elégszenek meg a mult évi eredményekkel. Az árpából az átlagos hektárhozamot 1.50 mázsával, zabból pedig 1 mázsával növelik. A kapásnövények hektárhozamát is lényegesen növelik a mult évivel szemben. Cukorrépából pl. az idén 75 mázsával termelnek többet hektáronként, mint tavaly. A magasabb hektárhozamok elérése érdekében az idén nagyobb mértékben alkalmazzák a szovjet mezőgazdasági tapasztalatokat is A mult évben a keresztsoros vetési módszert alig 20 százalékban alkal mázták. Az idén már az összes tavasziakat keresztsorosan vetik el A vetés gyors elvégzése érdekében vetögépagregátokat állítottak öszsze. A két mezőgazdasági csoport egy-egy vetögépagregáttal végzi majd a vetést. A szövetkezeti gazdálkodás irá nyitásának alapja az egész évi termelési és költségvetési terv. Ennek jelentősége abban^ van, hogy a szövetkezeti tagokat gazdasági feladataik teljesítésére mozgósítja és segít nekik a közös termelés szervezési kérdéseinek megoldásában. A terv mellett elengedhetetlenül szükséges a munkacsoportok megszervezése. Minden csoportra a szövetkezet globális tervéből kiindulva ki kell dolgozni a rájuk eső termelési feladatokat. A csoportok között fel kell osztani a földterületeket és az összes élő- és holt gazdasági felszerelést. Ezeknek az elveknek a figyelembevételével készülnek a mihályfaiak a tavaszi munkákra. Nagy figyelemmel állították össze a munkacsoportokat és osztották szét közöttük a földterületeket, a gazdasági felszereléseket. A mihályfai szövetkezet összterülete 893 hektár. A tagok száma 216, az állandó dolgozók száhi

a 122. A földterületből 666 hektár szántóföld, 15 hektár gyümölcsös, 5 hektár szőlő, 71 hektár kaszáló. 104 hektár legelő, 15 hektár kertészet, 2 hektár füzes és vesszösök, 15 hektár terméketlen mocsa' ras rész. A szántóterületet három munkacsoport között osztották szét. Az első és második csoport mezőgazdasági munkákkal foglalkozik. A harmadik csoport hatáskörébe a konyha- és a dohánykertészet, a szőlő, gyümölcsös és vesszöültetvény tartozik. A negyedik az állatgondozó csoport, mely 37 tagból áll. Az állattenyésztő csoport kezelésében 375 szarvasmarha, 595 disznó, 501 juh és 1000 baromfi van. Az állatállomány további feltöltését az állami tervhez mérten akarják végrehajtani. Az idei tervet azonban még nem kapták meg. Az ötödik csoport az adminisztratív munkát végző szövetkezeti tagokból és a szakemberekből (kőműves. kovács, ács) tevődik össze. Ez a csoport 16 személyből áll. Az egyes idénymunkáknál, amikor a munkák sürgőssége megkívánja, a szövetkezet vezetőségének határozata szerint Őket is be lehet osztani a mezőgazdasági csoportokba Az első és második mezőgazdasági csoport között egyenlő arányban vannak felosztva a földek és a gazdasági felszerelések is. Az első mezőgazdasági csoport részére kiosztott földterület: Nem elég azonban az, hogy a földterületet és a gazdasági felszereléseket felosszuk a csoport között, hanem szükséges, hogy a termelési tervnek megfelelően minden csoport pontosan tudja feladatát. A mihályfai szövetkezet vezetősége a csoportvezetőkkel és a csoportok legjobb dolgozóival karöltve a következőképpen osztotta fel a termelési tervet. Az első és második mezőgazdasági csoport termelési terve pontosan egyezik. A termények felosztása az első csoport részére növénykultúrák szerint: őszi búza 80 hektár tavaszi búza 2.5 hektár roz

s 15.5 hektár árpa 58 hektár zab 15 hektár köles 1.5 hektár kukorica 19 hektár zöldborsó 1.5 hektár len 6.5 hektár rizs 2.5 hektár fűmag 4.5 hektár őszi bükköny magnak 1 hektár cukorrépa 10 hektár korai burgonya 2.5 hektár kései burgonya 10 hektár takarmányrépa 6 hektár őszi repce 4 hektár napraforgó 3 [ hektár mák 0.5 hektár szója 3 hektár takarmány 70 hektár összesen: -316.5 hektár szántóföld kaszáló legelők terméketlen terület összesen: 316.5 hektár 35.5 hektár 52. hektár 7.5 hektár 411.5 hektát A második mezőgazdasági csoportnál szintén, ez a beosztás A tagok száma, a gazdasági gépek száma és a terület nagysága hajszálpontosan egyezik. Ezekután a csoportok pontosan tudják milyen feladatok hárulnak rájuk. Tudják, miből mennyit kell termelniök és úgy osztják be a munkát, hogy azokat az agrotechnikai határidő szerint hajthassák végre. Ezzel azonban még nem ért véget a terv szétírása a szövetkezetben. A csoportvezető a csoportra háruló feladatokat még a csoporton belül egyénenként is felosztja. Ez különösen a sok munkát igénylő kapásnövényeknél lesz fontos. A csoport minden egyes tagja minden növénykultúrából megkapja a ráeső részt és azt köteles művelni egészen a betakarításig. Ezekután bátran mondhatják a mihályfaiak, hogy most már minden alapföltétel meg van arra, hogy a termelés és a munkatermelékenység fokozásának, az EFSz-ek építésének és megszilárdításának fő módszerét, a szocialista munkaversenyt sikeresen alkalmazhassák. Az egyenlő számú és egyenlő nagyságú földterületen gazdálkodó mezőgazdasági munkacsoportok között ezekután már eredményesen indulhat meg a muhkaverseny. A csoportok keretén belül szintén megszervezik a páros versenyt. A mult évi tapasztalatokból okulva és az új alapszabályzat figyelembevételével a szövetkezeti tagoknak a közös vagyon iránti felelősségét szilárd alapokra helyezték, mondhatnánk törvényszerüsi tették, mely minden szövetkezeti tagra egyformán vonatkozik. A párt- és kormányhatározat, mely a szövetkezetek megszilárdításával és továbbfejlesztésével foglalkozott a következőképpen határozza meg a szövetkezeti tagok viszonyát a szövetkezethez: »Minden szövetkezeti tag felelős gazdálkodó és ezért közösen és egyénileg mindegyiknek őriznie kell a szövetkezeti vagyont. A szövetkezeti tagnak a közös tulajdonhoz való becsületes és öntudatos viszonya a szövetkezet fejlődésének és megszilárdításának elengedhetetlen alapja. A szövetkezet közös gazdálkodása azért megköveteli, hogy a szövetkezet minden tagjánál és funkcionáriusánál következetesen érvényesüljön a szövetkezeti vagyon védelméért funkciójuk becsű letes és lelkiismeretes teljesítéséért és a munka rendes és idejében történő elvégzéséért való felelősség.« Ezekből kiindulva a mihályfai EFSz-ben a vezetőség kimutatást készített minden egyes csoportról munkaszakaszról és egyénről. Pontosan bevezették melyik csoportnak mennyi és milyen gazdasági felszerelést osztottak ki. Ezenkívül minden egyes tag tulajdonában lévő felszerelésekről pontos kimutatást vezetnek. Meg van határozva pontosan, hogy miért felelősek a csoportvezetők és miért felelősek személyesen a tagok. Az első mezőgazdasági csoport vezetője Oszadek István felelős — ez szószerint vonatkozik a második csoport vezetőjére i

s — a hatásköréhez tartozó 22 ember irányításáért és azoknak a ledolgozott munkaegységek után járó jutalom elszámolásáért. Felelősséggel tartozik azért, hogy a munkaegységek az elvégzett munkának megfelelően legyenek beírva. Kötelessége minden héten ellenőrizni a munkaegység könyveket és azokat sajátkezű aláírásával hitelesíteni. Felelősséggel tartozik a csoportjának kiosztott összes élöés holt leltárért. Megbeszéléseket folytat az agronómussal és az elnökkel a munka irányítására vonatkozólag. Vezetőségi gyűléseken beszámol a munkák menetéről. Ez volna röviden az, amiért az első és második csoport vezetői felelősséggel tartoznak. Nézzük csak meg miért felelős az egyik csoport egyik tagja, pl. Hervai Rezső kocsis. Hervai Rezső felelősséggel tartozik egypár lóért, két lőszerszámért, két pokrócért, egy komplett szekérért, 1 vetőgépért, egy nehézfogasért, egy hármas hengerért, egy kapálőekéért és egy négyágú vasvilláért. Kósa János, a második csoport kocsisa felelős egypár csikóért, szerszámokkal együtt, egy könnyű kocsiért, egy könnyű és egy nehézfogasért és egy fahengerért. A két mezőgazdasági csoport mind a 44 tagjáról ilyen pontos kimutatás van, amelyben fel vannak tüntetve az élő és holt leltárok, melyekért felelősséggel tartoznak. A kertészeti csoportban is ehhez hasonlóan állították össze a felszerelésekről a kimutatást, csak az a különbség, hogy a kertészeti csoport vezetője több mindenért felelős, mint a másik két csoport vezetője. Azok a pontok, melyeket a mezőgazdasági csoportok vezetőinél említettünk, ő rá is vonatkoznak. Ezenfelül személyes felelősséggel tartozik 1 darab öntözőberendezésért csövekkel és 1 Diesel-motorral együtt. Egy darab locsolóberendezésért szintén Diesel-motorral. 1090 darab melegágy ablakáért, a melegágyakhoz szükséges deszkákért, vetőmagokért, naftáért. A kéziszerszámokról pontos kimutatást vezet és a szállítőládák forgalmát nyilvántartja. A kertészeti csoport második munkaszakaszát a dohánykertészet dolgozói képezik. A második szakasz felelős vezetője és irányítója Meleg József. Felelős a munkák időben történő bevégzéséért és, a beírt munkaegységekért. A kiosztott leltári tárgyakért. 500 darab melegágyért, 446 molinóért, 2 vashordóért, 5 fa-lajtért, 1 darab sórhúzó-gépért, 2, rézcsapért, öntözőkannákért, kapákért és dohányszedö ládákért, Hervai Ferenc, Meleg József helyettese tartozik felelősséggel. A harmadik szakaszba tartoznak a szőlő-, a gyümölcs- és a vesszőültetvény kezelői. Ezek az emberek itt felelősek a rájuk bízott' munkákért. Idősebb Harsányi ' Gyula felelős a 15 hektár gyümölcsös őszi és tavaszi permetezéséért, a fák metszéséért, hernyótalanításáért és minden óvintézkedés végrehajtásáért. A szövetkezet jövedelmének gazdasági megszilárdulásának fokozását és a szövetkezeti tagok bevételének lényeges emelkedését nem lehet a közös állattenyésztés minden irányú kifejlesztése nélkül elérni. A párt- és kormányhatározat szerint itt ms munkacsoportokat kell létesíteni, úgy mint a növénytermelésben. A kisebb szövetkezetekben — ifja a párt- és kormányhatározat' — külön s munkacsoportot kell alakítani r z állattenyésztés és külön munkaszakaszokat az egyes tenyészetek számára. El kell látni minden tenyészetet minden szükséges eszközzel a megszabott feladatok teljesítésére, elsősorban takarmánnyal, épületekkel, leltárral, esetleg fogatokkal, stb. A csoporton belül ezeket az eszközöket az egyes szövetkezeti tagok teljes felelősségére kell bízni. A mihályfai szövetkezet még aránylag kis szövetkezet s mégis alkalmazkodtak ezekhez a feltételekhez. Megszervezték a negyedik csoportot, az állattenyésztő csoportot, mely 13 munkacsoportra oszlik. Itt is, mint • a növénytermelő csoportok keretén belül az egyes munkaszakaszok és egyének személyes felelősséggel tartoznak a rájukbízott leltárokért és felszerelésekért.

v A legnagyobb felelősség itt Sidó Varga Imrét, a zootechnikust terheli. Az ő felügyelete alatt áll az állatállomány gondozásának irányítása. Elszámolja az összes állat tenyésztésben dolgozó szövetkezeti tagok ledolgozott munkaegysége után járó jutalmat. Nyilvántartja az állattenyésztésben történő változásokat és erről értesíti az irodai alkalmazottakat. A vezetőséggel megbeszéléseket folytat, beszámol észrevételeiről a vezetőségi gyűléseken. Aktívan résztvesz a beadási kötelezettség hiánytalan teljesítésé ben és a hiányzó állatok felvásárlásában. Intézi a passzusokat és azokat megőrzi. Pontos kimutatást csinál a takarmányozásról. Gyakorolja az utasításokban előírt zootechnikai teendőket. Ezeknek a pontoknak a szigorú betartásáért Sidó Varga Imre, a szövetkezet vezetőségének felelős séggel tartozik. Az első állattenyésztő munkaszakaszba tartoznak Marák Lajos, PUcsovánszky János és Bognár Mária. Harminchat darab tehén és két ökör gondozása van rájuk bízva, i A leltári tárgyak, két darab gombos- és két darab négyágú villa. Négy darab itatóvödör, 25 méter hosszú gumicső, 38 darab lánc, 1 darab trágyahordő, 1 darab járom és 1 darab pelyvás-szekér. Ezeknek a megőrzéséért mindhárman felelősek. Igy sorolhatnánk fel mind a 13 munkaszakaszt, mert mind a 13nak pontosan meg van határozva milyen tárgyakért tartoznak felelősséggel. Meg van határozva Bölcs Józsefnek is a sertéstenyészde dol gozójának, de meg va^i határozva László Ernő és feleségének is a baromfiaknál, hogy miért tartoznak felelősséggel a szövetkezet vezetőségének és rajtuk keresztül az egész tagságnak. A mihályfai szövetkezetben minden egyes tag felelős a rábízott munkákért, állatokért, gépekért, szerszámokért. Még az utolsó szöget is nyilván tartja valaki, még azért is személyesen felelős valaki. Nem fordulhat elő, hogy a szövetkezeti vagyont Csáky-szalmájának tekintsék. Ha azonban valamelyik szövetkezeti tag saját hibájából vagy készakarva, durván megrongálja a szövetkezeti vagyont, a mihályfaiak nem hagyják csak anynyiban. Az így okozott kárt köteles az illető .szövetkezeti tag megtéríteni. Ugyanígy bánnak el a munkakerülőkkel is. Minden egyes szövetkezeti tagnak előre kidolgozták, hogy egész éven keresztül - hány munkaegységet köteles ledolgozni: Az elnökség dönt azonban afelett, hogy milyen menynyiségü munkaegységet kell a tagnak ledolgoznia egyes időszakban. A mihályfaiak úgy döntöttek, hogy aki nem tartja be a munkafegyelmet, igazolatlanul kimarad a munkából, egynapi hiányzásért megállapított munkaegység levonásával büntetik meg. A szövetkezeti tagoknak fegyelmezetteknek kell lenniök, mindegyiküknek éber szemmel kell őrködni a közös vagyon felett, mert csak így haladhatnak tántoríthatatlanul azon, az úton, melyet szeretett pártunk mutat az örömteli élet, a szocializmus felé. Szarka István. A CSEMADOK HÍREI Mint a Csemadok dunaszerdáhelyi szervezetének titkárát, az a megtiszteltetés ért, hogy résztvehettem Budmericén februárban egy 10 napos előadó tanfolyamon. A tanfolyam résztvevői egytől egyig érzik, hogy a tudományos és kultúrpolitikai előadások, amelyeken résztvettek, bővitették látókörüket és nagyban elősegítik népnevelő munká. jukat a falvakon, — írja Havran Ferencné, Dunaszerdahelyről. Ugyancsak Havran Ferenené kultúrtársnő küld bíráló levelet a dióspatonyi és felsőpatonyi kultúrmunkásókról, akiknek hibául rójja fel, hogy febr. 7-én és 14-én Kisfaludy Károly „Kérők" című kispolgári színvonalú színmüvét adatták elő a dióspatonyi Tűzoltó Testület szinigárdájával. A hallgatóság egyhangú véleménye az volt, hogy az előadott színmű nem felel meg a szocialista kultúra követelményeinek. Helyes lenne, ha a tűzoltó testület ezentúl nem. 1917-es Franklin kiadású könyvből venné előadási anyagát, hanem a Csemadok vagy a járási nemzeti bizottság kultúrális ügyosztályától kérne megfelelő témájú színmüvet, amely híven vsszatükrözi a mai építő munka'célját és fejlődését A Csemadok losonci III. járási konferenciájának küldöttei a következő táviratot küldték az északamerikai Egyesült Álllamok prágai követségének: A Csemadok losonci járás konferenciája mélységes felhárodoással értesült arról, hogy az USA elnöke elutasította az ártatlanul halálra ítélt Rodenberg házaspár kegyelmi kérvényét. Járásunknak a Csemadokban tömörült magyar dolgozói a leghatározotabb formában elítélik i ezt a tényt és a halálra ítéltek ügyének újrafelvételét követelve kifejezik a béke elszánt harcosaival való együttérzésüket. • Negyeden február hónapban tagsági gyűlést hívtak össze, amelyen elég szép számban jelentek meg a kultúrtársak, amint arról Bokor József vágsellyei Csemadok-tag levelében beszámol. A gyűlésen nemcsak a kultúrmunka megszervezéséről volt szó, hanem foglalkoztak i a napi kül- és belpolitikai eseményekkel is. Többek között ismertették és megvitatták Gottwald elvtárs tíz pontját Negyeden tevékenyen működik az olvasókör is, amely legutóbb az »Aratás« című könyvet vitatta meg, míg a színigárda kétféle kultúrműsorra is készült, hogy a negyedi lakosságot kellemesen és hasznosan elszórakoztassa. Nemcsak Negyeden, hanem Farkasdon is felélénkült a kultúrmunka. A Csemadok havi híradójában kapott kritikát a helyi csoport vezetősége és tagsága helyesen értelmezte és azonnal hozzáfogott a szinigárda egy háromfelvonásos színdarab betanulásához. A színdarabot nagy sikerrel adták elő. A perediek a »Közös út« című színmüvet játszották Deákin, míg a tornóciak tarka műsoros estet rendeztek. A járásban talán a királyfai Csemadokot kell csak figyelmeztetni arra, hogy kövesse a többi helyi csoportok jó példáját és lépjen a tevékeny kultúrmunka útjára. Az ipolykeszi Csemadok kultúrcsoportia iól sikerült kultúrműsort rendezett Az ipolykeszi helyi Csemadok kultúrcsoportja nagy sikerrel adta elő a „Fösvény" című színdarabot. A főszerepet Alaksa József játszotta, aki beleélte magát a fösvény szerepébe. Alakításával jól ki tudta domborítani a reakciós világ pénzeszsák vérszopó figuráját. A többi szereplők is jól játszottak, ki kell emelni Páldi Vince alakítását, aki a szatirikus szerepet jól adta elő és a közönség soraiban nagy sikert aratott. A Csemadok ipolykeszi helyi kultúrcsoportja megérdemelt sikert aratott, a darabot háromszor játszották le a zsúfolásig megtelt kultúrteremben. Ez a siker serkentse az ipolykeszi fiatalokat, hogy minél aktívabban kapcsolódjanak be a kultúrmunkába. B. J.