Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)
1953-02-26 / 50. szám, csütörtök
4 uj %w 1953 február 25 Vagy alusznak 9 vagy nem hall ják... Már több mint egy éve annak, hogy az Uj Sző hasábjain foglalkoztam a nagylégi szövetkezetbe befurakodott kulákok aljas szerepével s megvilágítottam néhány kulák igaz arculatát. Mi történt azőta? A helyi pártszervezet segítségével , a tagok eltávolították a szövetkezet vezető helyéről a kulákok fökolomposát Cére Győzőt, s vele együtt még egy-kettőnek kitették a szűrét. A szövetkezetben azóta a munka javulóban van, amit különösen mult év tavaszán és az aratási, cséplési munkálatokban lehetett tapasztalni. A tagok egy része a cikk megjelenésekor öntudatlanságánál fogva a hirhedt fasiszta-politikus kulák méllett tört lándzsát, ami egyáltalán nem csoda, hiszen a nevezett kulák évtizedeken keresztül értette a módját annak, hogy hogyan kell lekenyerezni, hálójába keríteni a kis- és középparasztságot. Ez még érthető. Annál érthetetlenebb azonban az, hogy / párttagok között is akadt olyan elvtárs, illetve elvtársnő, aki egyúttal a járási pártszervezet tagja, mégis »krokodil«-könnyeket hullatott a cikk megjelenésekor s majdnem siratta a levitézlett fasiszta politikust. De mi történt ezután ? ... A nagylégi szövetkezet tagjai a kulákot, aki sok mindenben akadályozta a -szövetkezet fejlődését, eltávolították. Ugyanakkor a járás területén lévő csenkel szövetkezetben ' pedig alkalmazásba vették. Vagyis az egyik helyen kirúgták, a másik helyen tárt karokkal befogadták, sőt mi több csézával hordozgatták egész éven át. Ez az egyik dolog, amire röviden rá akarok mutatni. A másik dolog pedig az, hogy amíg az egyik kulákot eltávolították a nagylégi szövetkezetből, addig a másikat meghagyták agronómusi pozíciójában. Cére Frigyesről van szó, aki talán egy fokkal sem volt különb bátyjánál, csupán annyiban különbözött tőle, hogy amíg Cére Győző többszáz főnyi tömeg előtt szónokolt a szentistváni Magyarország megszületéséről, a fasiszta hegemónia győzelméről, addig Cére Frigyes a boros poharak mellett és más egyebütt igyekezett meggyőzni a kis- és középparasztságot arról, hogy a tengelyhatalmak mindent-elsöprő erővel kivívják a végifeö győzelmet. A Szovjetuniót, a ' Világ dolgozóinak büszkeségét a legaljasabb módon lealacsonyította, gyalázta. Vájjon ki hinné el erről az emberről, hogy most miután Pálfordulást csinált, jgazi, becsületes építője a nagylégi EFSz-nek?... Aki' ezt feltételezi róla, az csodákban hisz!... Márpedig csodák aligha történnek a világon. Úgy érzem kötelességem, hogy lerántsam a leplet a kulák agronó\ mus igazi arcáról, akiről ma még többen azt mondják a szövetkezet tagjai közül, hogy nagyon jól doli gozik és kár volna őt bántam. Mi viszont tudjuk, hogy a kulák, aki érzi hatalmas összeomlását, csupán azért, hogy takarja magát... most jól dolgozik. Azonban—jobb a bajt megelőzni, mint később siránkozni. Jó munkáját Sokan abban látják, hogy a mult év elején 172 koronát irányzott elő egy munkaegységre. Mindez persze rendjén lett volna, j. ha azon igyekezett volna, hogy a kitűzött terveket pontosan a gyakorlatban is végrehajtsák, meggyőzte volna a szövetkezet tagjait az új munkamódszerek bevezetésének fontosságáról, stb. Akkor bizonyára jobb eredménnyel zárhatták volna a mult évi gazdálkodásukat. Tény az, hogy az előirányzott 172 korona helyett 68 korona jutott egy munkaegységre a nagylégi szövetkezetben. Továbbá tény az is, hogy nagy különbségek •mutatkoznak a tervezett bevételek és a tervezett kiadások között. Mindez arról beszél, hogy a kulák agronómus rosszul dolgozik. A szövetkezet tagjai közt még akadnak olyanok, akik a fától nem látják az erdőt, az erdőtől a he- j gyet. Nem tudják kiválasztani a konkolyt a búzából, nem tudják megkülönböztetni a kulákot a középparaszttól. így hát fontosnak tartom rámutatni Cére Frigyes kulákságára, eltekintve attól, hogy imádója volt a fasizmus uralkodásának. Mind az első burzsoá köztársaságban, mind a Horthy-éra alatt a postán dolgozott. Ugyanakkor földjeit szolgákkal, cselédekkel dolgoztatta. Legalább 6—7 lova volt és vagy 15—20 szarvasmarhája. Mint egy pióca szívta a vérét a szegény cselédjeinek, akik majdnem valamenynyien meggörbülve hagyták ott híres gazdaságát, mikor már kipréselte belőlük munkaerejük javarészét. Németh Rudolf, aki ma az állami birtok megelégedett dolgozója, jó pár évig húzta nála az igát. Képesi Mihály, aki ma az EFSz-ben találta meg saját maga és családja boldogabb életének építését, Ugyancsak hosszú éveken keresztül ®pl ,obotolt nála, korán tói-későig. Szitás Jenő, Lukacsovics Antal és még sokan mások éveken át szolgálták Cére urat. Molnár István bácsi, aki az egyik aratója volt, szintén sokat tudna beszélni »Cére úr« jószívűségéről. Most mint agronómus szerepel a nagylégi szövetkezetben, még mindig cselédet tart a házában. Fekete Györgyöt még mindig kizsákmányolja. Ugyanakkor, amikor ma lakáshiány van a községben és egyes családok vagy egy szobácskában, vagy egy konyhácskában laknak, Cére úr ma is 3—4 szobás lakásban van elterpeszkedve. No de menjünk tovább! ... Habár a müncheni árulás tetszett mind az egyik, mind a másik Cérének, mégis az általuk is ébreszt getett háború tüzéből igyekeztek kimenekülni. Hadd vérezzenek helyettük a meggyötört cselédemberek, hisz azok másra úgy sem valók ... gondolták. A háború persze nem úgy végződött, mint ahogy ők gondolták. A Szovjetunió történelmi jelentőségű győzelmet aratott s meghozta dolgozó népünknek is a felszabadulást. 1949—50-ben a februári győzelem eredményeképpen falvainkon megkezdődött az újjászületés kor. szaka s kis- és középparasztsá gunk országszerte rálépett fokozatosan az EFSz-ek útjára. Arra az egyetlen -helyes útra, amely kivezet a nyomorból, a megalázottságból és elvezet dolgozó parasztságunk felemelkedéséhez. Nagylégen is megalakult az EFSz. A hiba ott történt, hogy a kis- és középparasztsággal együtt a kulákok is mind valamennyien az EFS tagjaivá váltak. Ebben persze nem volt köszönet. Az akkori pártvezetőség ráadásul még elkövette azt a hibás lépést is, hogy Cére Győzőt-vezető pozicióba helyezte, Cére Frigyest pedig egyéves agronómus iskolára küldte. Amikor az iskolát befejezte, ő lett a szövetkezet agronómusa. Ez pedig veszélyes jelenség! Beengedni a kulákot, még hozzá majdnem a legfontosabb pozicióba, ahol sokfélekép módjában áll fékeznie a szövetkezet fejlődését, a tagság felemelkedésének az útját! Jogosan felteszem, nemcsak saját magam nevében, hanem a becsületes szövetkezeti tagok nevében is a kérdést: hogyan lehetséges a somorjai járásban, hogy a számtalan párt- és kormányhatározat megjelenése ellenére, az alapszabályzat elfogadása ellenére, a kulákok mégis a szövetkezetben vannak ? .. Sőt mi több, ők járnak a járási székhelyre elintézni a szövetkezeti gazdaság ügyes-bajos dolgait. Vájjon mindezekről nincs tudomása a járási pártszervezetnek? ... Ügy hiszem van. Hiszen Oros Miklósné, aki ugyancsak riagylégi, a jáťäsi pártszervezet tagja, bizonyára nagyon jól ismeri a megbújt osztályellenséget. Nézzük meg, hogyan teljesít-; az ilyen párttag a kötelességét? Cikkem -elején már szólottam arról, hogy »krokodil« könnyeket ejtett, amikor egy évvel, ezelőtt megmutattam a nagylégi kulákok igaizi arcát. Vájjon nem lenne e kötelessége Oros elvtársnőnek leleplezni és megtisztítani a nagylégi szövetkezetet a megbújt osztályellenségtöl ?! Nagyon is kötelessége lenne! Akkor miért nem teszi ezt? ... Egyszerűen azért, mert a nevezett kulákok jó barátainak számítanak. No meg lehetséges az is, hogy úgy gondolja, vannak a rossz kulákok mellett'jó kulákok is! Annyi bizonyos, hogy az ilyen nézeteknek és az ilyen viselkedéseknek egyszersmindenkorra véget kell vetni. Oros elvtársnönek alaposan át kell tanulmányoznia pártunk új alapszabályzatát, amelyben az áll, hogy az a párttag, aki a párt- és kormányhatározatokkal szemben passzív magatartást tanúsít, nerp igyekszik azokat a gyakorlatban megvalósítani, nem való a párt soraiba. Ez csak az egyik eset, amit megvilágítottam, de lehet, hogy több kulákbarát is akad a járási székhelyeken. < A nagylégi EFSz tagjainak orvosolniok kell a még fennálló hibákat, hogy a szövetkezeti gazdaság fejlődése sokkal eredményesebb legyen. Tudatosítaniuk kell magukban azt, hogy a kulák a szövetkezetbe nem való. Klement Gottwald köztársasági elnökünk a szövetkezeti dolgozók I. országos kongresszusához intézettlevelében ismételten megvilágította az EFSz-ek továbbfejlődésének útját, ismételten felhívta a szövetkezetek tagjait arra, hogy távolítsák el az EFSz-böl az oda befurakodott kulák elemeket. Az üzenetben többek között ezeket mondotta: „A szövetkezeti tagok közti helyes kapcsolat és alkotó együttműködésük azonban csak akkor alakulhat ki, ha a szövetkezeti tagok leszámolnak a kulákokkal és segítőtársaikkal, akik a szövetkezetekbe befurakodtak és akik belülről bomlasztják a szövetkezetet. A szövetkezeteknek erőteljesen le kell rázniok testükről a piócákat. Ugyanúgy le kell számolniok a javíthatatlan naplopókkal, akik kárt tesznek á szövetkezeti vagyonban és kerülik a munkát". Gottwald elvtárs ezen üzenetéből az következik, hogy nagyon, de nagyon itt volna az ideje, hogy szövetkezeteinket megtisztítsuk az oda befurakodott kulákoktól. Ezt fontolóra kell venniök mind a somorjai járás pártszervezetének, mind a nagylégi helyi pártszervezet tagjainak. Mert csakis a kulák-nyügtöl megszabadulva építhetjük EJFSz-einke^ erőssé, gazdaggá, a tagságot pedig jómódúvá és kultúrálttá tehetjük. Ha mindezt megtesszük, de nem úgy, mint ahogy Cére Győzővel történt, akkor hathatósan elősegítjük szocialista mezőgazdaságunk előrehaladását s akkor elmondhatjuk, hogy valóban munkába vettük a tartós béke alapfeltételeinek megteremtését, hazánkban a szocializmus győzelmének biztosítását. Farkas Kálmán. Az EKSz-ek I. országos kongresszusa határozataival a tavaszi munkák sikeréért Az EFSz-ek első országos kongresszusára kiküldött Suszter András a nagyidai EFSz-ből — amely szövetkezet 1660 hektárnyi földterülettel a kassai kerület legnagyobb EFSz-ének egyike — a kongresszuson szerzett tapasztalatait átadja községe valamennyi szövetkezeti tagjának. Útmutatóul szolgálnak a nagyidai szövetkezeti tagok gazdálkodásában a kongresszusi nyilatkozatok és beszámolók, valamint a kongresszusi határozat és mindenekelőtt a köztársasági elnök levele, amely megmutatta az osztályszabályzatok szerinti helyes és jövedelmezőbb gazdálkodás útját. „A ni. típusú EFSz üzemi szabályzata szerint á magasabb típusba való áttérésnél számos hiányt örököltünk, de már a mintaalapszabályzátok megvitatásakor intézkedtünk, hogy ebben az évben jól gazdálkodhassunk" — mondja az elnök. A téli hónapokban a szövetkezeti tagok felkészültek a tavaszi munkálatokra. Tóth András példás szövetkezeti tag gondoskodott arról, hogy a tavaszi munkákat idejében elvégezzék, így a mezőgazdasági gépeket megjavították. A szövetkezeti tagok eddig már 9.Ö00 mázsa istállótrágyát hordtak ki földjeikre. Áz új alapszabályzat szerint ezekben a nációkban négy 37 tagból álló állandó munkacsoportot létesítenek. Továbbá szocialista versenyzést is szerveznek a szövetkezeti tagok és egyét) szövetkezetek között a szomszédos szacsai EFSz segítségével a tavaszi munkálatok idejében való és példás elvégzésére. Emellett nagy súlyt helyeznek a gabona hektárhozam növelésére. Míg Nagyidán ,a mult évben a hektárhozam csupán 16 mázsa volt hektáronként. a szövetkezetesek ebben az évben 21 mázsát terveznek egy hektárnyi területre. Ebben az évben először vetnek el zöldségfélét 10 hektárnyi területen, amelynek gondozására 7-tagű női csoportot alakítottak. A gabonanemü vetésénél szüksoros vetési módszert is alkalmazzák. Az ipolyviski szövetkezet zárszámadásának tükrében Az ipolyviski szövetkezet évzáró mérlegének az eredményét Kádas István fejő évvégi részesedésének a tükrében láthatjuk. Kádas István a ledolgozott 700 munkaegységéért a következő részesedést kapta: 38.000 korona készpénzt, 21 mázsa búzát, 980 kg árpát, 580 kg kukoricát, 950 kg takarmányrépát és 300 gyapjúpontot. Ezenkívül háztáji gazdaságában felnevelt két sertést, amelyektől 9 darab malacot adott el. Egy sertést saját szükségleteire vágott le, egy hízósertést pedig 9.000 koronáért közellátásunknak adott. A pénzből gyönyörűen felruházkodott. Kádas István jó munkájáért meg is érdemelte a szép jutalmat. Mint kommunista példásan elvégzi kötelességét és munkára buzdítja társait is. A szövetkezet egyik legjobb dolgozója. A vezetőség kitüntetésre terjesztette fel és bizony ez Kádas Istvánnak kedves meglepetés. Világéletében dolgozó ember volt, saj nos munkája eredményét mindig a tőkések zsebelték be. Kádas István most is azon a birtokon dolgozik ahol a felszabadulás előtt dolgozott azzal a különbséggel, hogy most a szövetkezetben magának és a dolgozó népnek termel. A múltban Horváth földbirtokos volt itt az úr. Az istálló mellett családjával egy szűk földes szobában lakott. Ezer korona volt a havi fizetése. Ma a földbirtokos házában lakik és szépen berendezett tágas, világos szobája van. Három éves kisfiának ninós olyan nyomorúságos gyermekkora mint neki volt. Fiára szabad boldog élet vár népi demokratikus rendszerünkben. Kádas István munkájának ma lett igazi értelme. Érzi is, hogy örömteli életét a felszabadító Vörös Hadseregnek és dicső Kommunista Pártunknak köszönheti. Kádas István tudja, hogy becsületes munkájával szocializmust építő népünket és a világ dolgozóinak a békéjét védi. 1947-ben lett a párt tagja. Azőta nagyobb felelősaéggeil végzi munkáját. Egyetlen fájdalma, hogy akadnak dolgozók, akik félreértik igyekezetét. Azt mondják, hogy „hízelegni akar". KiHogyan kaptak vetőmagot a vágfarkasdi kulákok Ha áttekintjük a vágfarkasdi kulákok névsorát, itt található ifj. Gulas György és id. Gulas András neve, akik apjukkal együtt gazdálkodnak 25—26 hektár földterületen. Már negyedik éve adósai az államnak, ugyanis kontingensüket egy évben sem teljesítették. így történt ez a mult évben is, de, mint mondják — minden embernek akad jóbarátja — így a farkasdi spekulánsok is barátot leltek a vágsellyei járás agronómusa, Medovanszky Pál személyében. Ez, megsajnálva a farkasdi kulákokat, engedélyt adott 18 métermázsa búzavetőmag vásárlására és így a vetőmagot mázsánként 500 Kčs-ével kapták meg az említettek. Persze a kulákok ennek nagyonnagyon megörültek, mert az állam az előíráson felül beszolgáltatott búzáért 600 Kčs-t fizetett, ők pedig a búzát 500 Kes-ért vásárolták. A vágsellyei agronómus azonban — a kulákok pártfogója — elfelejtette, hogy csak a kis- és középföldmüvesek kaphattak ellenértékben vetőmagot és semmi esetre sem kaphattak a kulákok, akik a cukorrépa termést szarvasmarháikkal etették meg, azonban beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Ezért fontos volna, hogy a járási pártbizottság és járási nemzeti bizottság nagyobb gondot fordítson a hibák elkerülésére. Pál Kálmán, Vágfarkasd. nek?... Hiszen ma már nem áll a háta mögött a földesúr korbácsos' ispánja. Igyekezete csak a szövetkezeti dolgozók életszínvonalának az emelésére irányulhat. Igen! Kádas István ,, hízelegni" akar! Hízelegni az összes munkástestvéreknek! Azt akarja, hogy a dolgozók egytől egyig megértsék, hogy saját jövőjüket építik; hát össze kell fogniok. Tanulniok kell, hogy egyre töb' bet termeljenek. Ahol olyan dolgozók vannak mint Kádas István, úgy zárul a gazdasági év mint az ipolyviski szövetkezetben. Vadkerti János a szövetkezet könyvelője és Kovács György, gazda büszkén beszélnek a nagyszerű eredményekről. A szövetkezeti tagok örömét Bartal Lajos elnök a prágai I. mezőgazdasági kongresszusra is elvitte. De beszéljenek az adatok: Bevétel: állati termékekből mezőgazdasági termékekből egyéb jövedelem 1,815.000 KČS 2,214.000 Kés 336.000 Kčs összesen 4,365.000 Kčs Kiadás: vetőmagalapra 145.000 Kčs takarmányalapra 150.000 Kčs gazdasági kölcsön törlesztésére 94.000 Kčs koniSlzolidációs hitelre 14.000 Kčs oszthatatlan alapra 770.000 Kčs tagok részesedése 650.000 Kčs Ezek a számok világosan bizonyítják, hogy a tagok nem úgy tekintenek a szövetkezetre mint valami idegen tulajdonra, hanem úgy hogy az az övék, mindnyájuké. Ahol így gondolkodnak a szövetkezeti tagok, ott nem marad el a jó eredmény még sikkor sem, ha az időjárás kedvezőtlen. Az eredmények világosan bizonyítják, hogy a szövetkezeti gazdálkodás minden körülmények között biztosítani tudja a szövetkezet tagjainak a nyugodt megélhetést. Meggyőződött erről Tóth Ferenc a konyhakertészet dolgozója is, aki a 404 ledolgozott munkaegységei utáir 22.000 Kčs pénzjutalmai, 1214 kg , búzát, 465 kg árpát, 290 kg kuko'ricát, 540 kg takarmányrépát és 184 gyapjúpontot kapott a mult évben. Nézzük csak meg milyen jövedelemben részesült Tóth Lajos és lánya. Tóth Lajos 418, munkaegységet dolgozott le a. mult évben. Kapott 23.000 korona pénzbeli jutalmat, 1254 kg búzát, 585 kg árpát, 300 kg kukoricát, 550 kg takarmányt. A leánya ledolgozott 248 munkaegységet. Kapott 13.600 korona készpénzt és a munkaegységek után járó termés jutalmazást és apjával együtt 350 gyapjúpontot kaptak. Szalatnyai István is megkapta becsületes munkájáért a jutalmat. Csala István a szövetkezet sertésgondozója sem panaszkodik. Szorgalmas munkájáért olyan jutalomban részesült, amilyenről az egyénileg gazdálkodók még álmodni sem mernek. Kugier Emánuel, Zsolna.