Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-25 / 49. szám, szerda

o ifi 1Q53 február 25 A gömöri és szepesi bányászok harcban a tervteljesítésért Február második dekádja alatt az ércfejtés eredményei a gömöri és szepesi vasércbányákban a tervtel. jesítés jelentős megjavulását mutat­ják. A gömöri vasércbánya üzemeiben, ahol versenyt indítottak, hogy az egészévi tervet 11 hónap alatt telje­sítését, összüzemi viszonylatban a fejtési terv teljesítését február má­sodik dekádja alatt 101.4 százalékra végezték és a hónap kezdete óta 100.2 százalékra teljesítik a tervet. A gömöri bányászok jó tervteljesí­tésében nagy részük van a dobsinai, alsósajói é s rozsnyói bányaüzemek­nek is. A legjobb eredményeket a dobsinai bányászok, érték el, akik a fejtési tervet 109 százalékra teljes! tették. Dobsjnán a bányászok jól megszervezik a munkát és az ércet folyamatosan szállítják autóbuszok­kal Dedicsná Sztolnáról Vlaehovba. A jól megszervezett munkák ered­ménye megnyilvánult abban is. hogy a tervet 100 százalékon felül teljesí­tették az alsjsajói üzemekben és a rozsnyói bányákban A vashegyi bá nyáiszoknak a 100 százalékos terv­teljesítéshez csupán 7 százalék hi­ányzik és a dernői bányászok, akik az első dekádban a legjobbak közé tartoztak, a kötélpálya üzemzavara miatt a tervet csupán 85.1 százalék­ra teljesítették. ^ A szepesi vasércbányák is a máso­dik dekádban majdnem 7 százalék­kal jobbak voltak és a tervet 89.5 százalékra teljesítették. Míg a rud­nyani bányászok a tervet az első de­kádban csupán 74.9 százalékra tel­jesítették, a második dekádban 81.5 százalékos tervteljesítést mutatnak. A tervtedjesítés komoly fékezője Rudnanyban továbbra is a sűrített levegő hiánya a bányában é s mun­kából való távolmaradások. A leg­jobb üzemek közé tartozik Márkus­falva. A produktív szovjet munka módszerek érvényesítése következté­ben a tervet 122.7 százalékra teljesí­tik. Az üzem vezetősége a techniku­sokkal együtt a szovjet bányászmód Szereket kiterjeszti a többi munka­helyekre is A márkusfalvai munkahelyek 80 százalékán keményfémmel, öblítéssel fúrnak A luciabányai üzem a máso­dik dekádban a fejtés: tervet 105.8 százalékra teljesítette. A Mária-bá nyai bányászoknak a terv teljesíté­séhez nem egész 1 százalék hiányzik. Versenyben a téglagyári munkások Az országszerte folyó hatalmas építőmunka minden eddiginél na­gyobb feladatok elé állítja az építö­anyaggyártást, amelynek biztosíta­nia kell az építkezés alapanyagát. Téglagyári dolgozóink feladata, hogy harcoljanak a maradiság min­den megnyilvánulása ellen a terme­lésben és merész kezdeményezéssel, a szovjet sztahanovisták munkamód­szereinek felhasználásával gyors lép­tekkel segítsék elő az építőanyag­gyártás fejlődését. A műszaki veze­tőknek a dolgozókkal szorosan együttműködve, meg kell szüntetniök azokat a hiányosságokat és hibákat, amelyek megakadályozzák a tégla­gyártásban felmerülő problémák gyors és helyes megoldását. így súlyt kell fektetni az elavult gépi berendezéseknek újakkal való kicse­rélésére, a gépek gazdaságos kihasz­nálására, a munkaerőkkel való he­lyes gazdálkodásra, valamint a mun­k'a jobb megszervezésére. A losonci téglagyár vezetősége a gottwaldi ötéves terv utolsó évének megkezdése előtt minden munkahe­lyet felülvizsgált, mind a szállítók, mind a csillekitólók munkáját. A ve­zetőség megállapította, hogy a nyerstéglakitolók munkájától és a sínek karbantartásától is függ az eredményes munka. Tavaly nem for­dítottak erre elég gondot. Amikor a szocialista munkaversenyröl szóló kormányhatározat megjelent, hozzá­láttak a sínek megjavításához és nagyobb figyelmet kezdtek fordítani az új és haladó munkamódszerek el­sajátítására. beleértve a téglagyár­tásunkban oly fontos munkamód­szert is, aminő Duvanov szovjet sztahanovista gyorségetö munka­módszerének széleskörű alkalmazá­sára. Téglagyári dolgozóinknak és mű­szaki vezetőiknek a legfontosabb feladata, hogy a tervet maradékta­lanul teljesítsék. A tornaijai tégla­gyár versenyre hívta ki a losonci téglagyár munkásait, hogy a tervet az év végéig 100 százalékra teljesít­sék. A zólyomi téglagyár is bekap­csolódott a munkaversenybe és vá­lasztervet adott, hogy az év végéig 104 százalékra teljesítik a terveket. A versenvkíhívást a losonci és tor­naijai téglagyár dolgozói elfogadták. — Ezt a választervet, — mon­dotta a losonci téglagyár igazgató­ja, — az üzem dolgozói magukévá tették és mi mindent megteszünk, hogy a szocialista munkaversenyröl szóló kormányhatározat alapján megindítsuk üzemünkben a szocia­lista versenyt. Nagy súlyt fektetünk az új szovjet módszerek bevezetésé­re is. Amint az épülettéglák gyár­tása megindul, alkalmazni fogjuk a Duvanov-módszert. Eddig a felfogás ag volt, hogy minél sűrűbben rakják a téglát, annál többet tudnak ki­égetni. Ezt a nézetet dönti meg a Duvanov-módszer. Duvanov elvtárs munkamódszerével bebizonyította, hogy a. berakás és a tüzhaladási se­besség között szoros összefüggés van. A tégla sűrűn rakása akadá­lyozza az égetést és hátráltatja a kihordást. Duvanov elvtárs kísérle­tei bebizonyították, hogy egy köbmé­terre 180—200 darab téglát rakni a legcélszerűbb. Teljesen helytelen — mondotta az tizem igazgatója, — ha úgy dolgozunk, mint azelőtt, hogy egy köbméterre 260 darab téglát is be­rakunk. Duvanov elvtárs elérte, hogy a kihordás alatt álló kemen­cekamrában a hőmérséklet 30—35 fokra csökken. Tehát a kihordók­nak nem kell forró kemence mel­lett dolgozni. Emellett az új mód­szer feleslegessé teszi a kemencék mesterséges lehűtését, A Duvanov­módszer alkalmazásának előnye az is, hogy bármely kemencénél be lehet vezetni és a termelésben, ma­gasabb eredményeket lehet vele el­érni. Ha a losonci téglagyár dolgozói megértik és magukévá teszik a Duvanov-módszert, akkor a tava­lyinál nagyobb eredményeket fog­nak elérni, és a munkaversnyben is az élre kerülhetnek. Bátran al­kalmazniok kell az új munkamód­szereket, hogy minél több téglát adjanak államunknak, hogy minél előbb felépüljenek az új gyárak és mind több lakóház létesüljön. Mind­ez nagyban függ a téglagyári mun­kások és a műszaki vezetők jó munkájától. K. B. Előre, egy lépést sem hátra! (Részlet Tóth Tibor, a Cseh­szlovákiai Rádió magyar mű­során 1953 február 24-én elő­adott dokumentjátékából.) Beszélő: Február 24-e, kedd. Ha még akadt a reakciósok kö­zött optimista, derűlátása ma dél­ben 12 órakor elpárolgott. Ebben az órában az egész köztársaságot mély csend borította. Ünnepélyes, de félelmetes csend. Csend, amely­ben hallani lehetett a közelgő vi­har zúgását. A tüntető sztrájk, amelyet az .üzemi bizottságok va­sárnapi kongresszusa hirdetett meg, egy órára leállította a gyárak gé­peit, a hivatalok, minisztériumok munkáját. A Bazovszky-épitövállalat mü­helytelepén is leállt a munka. A dolgozók a szerelőcsarnokban gyűl­tek össze, hogy meghallgassák kongresszusi küldötteik beszámoló­ját. (Hang: Tömegzaj, majd lehal­kul.) Kiss: Az üzemi gyűlést megnyi­tom. Kérem Jurík elvtársat, szá­moljon be az üzemi bizottságok or­szágos kongresszusáról. Jurík: Feledhetetlen élmény volt ez a kongresszus mindnyájunk szá­mára, elvtársak! Éreztük, szinte kézzelfoghatóan éreztük, hogy mö­göttünk álltok valamennyien, az egész ország dolgozó népe. És érez­tük azt is, hogy ezt a népet nem lehet többé bilincsekbe verni. Mienk az ország és a mi szent kötelessé­günk. hogy megvédjük minden al­jas cselszövéstől, támadástól, reak­ciós puccstól. Beszélő: És Jurík elvtárs elmond­ja munkatársainak, mit mondott Gottwald elvtárs, mit mondott Zá­potocky elvtárs. Beszámol a kon­gresszus követeléseiről, a határoza­ti javaslatról, a szavazásról. Jurík: Nagyszerű látvány volt az, elvtársak, amikor annak a sok­ezer embernek keze egyszerre fel­emelkedett a magasba, hogy meg­szavazza a határozati javaslatot. És alig akadt tíz munkásáruló, aki ellene szavazott. És mit kell még megmondanom nektek, elvtársak, azt, hogy méltatlant tüntettetek ki bizalmatokkal. A tíz között volt üzemünk másik küldötte — Kántor is. (Hang: Felháborodott tömeg­zaj.) Hangok: Hol van Kántor?... Védje meg magát! .. . Beszéljen! Beszélő: Kántor nem lépett mun­katársai elé. Kántor nem volt a gyűlésen. Ott ült fülkéjében és va­lami kimutatást töltött ki. Kántor nem vett részt a dolgozók egység akciójában. Kántor sztrájktörő lett. (Hang: Tömegzaj, ajtónyitás, csukás, zaj lehalkul.) Kiss: Kántor, maga mit csinál itt? Kántor: Nem látod? Dolgozom. Kiss: Nem tudja, hogy a mun­kásság ma egyórás figyelmeztető sztrájkkal tüntet a reakció puccs­kísérlete ellen ? Kántor: Semmi közöm hozzá. Én nem szavaztam meg. Kiss: (elfojtott dühhel, csende­sen): A mi üzemünkben árulónak nincs helye. Takarodjon! Kántor: De kérem . . . Kiss (kirobban): Takarodjon! Beszélő: Február 25, szerda. A Bazovszky-cég mühelytelepén a munkások Kántor mester egykori irodájában gyűltek össze. Az asz­Ladislav Mňadko: 1948 február 21. Viharként száguldott a hír a munkások között s hol érték súlyos lépteik, a föld is dübörgött. Ökölbe szorított kezek lengették a zászlót s kit üdvözöltek — egy öreg örömtől zokogott. Ide mosoly, de ott ököl mered fenyegetően, mint gyáva nyulak bújnak el az ári léhűtők. De aki férfi, győztesen feszíti mellkasát, hiszen amiért küzdenek — a jog, gyár, szabadság! Harcos dalukra a válasz mint mennydörgés harsan., Milliós ha/ig eggyé'dagad: előre Gottwalddal! S mikor a jelszó felzúgott ' s repült Prága felett. ^ esküvésre az öklökből erdő emelkedett. (Fordította: Gály Olga) "-"--* •---.-. —.—nniiAnr iiii i i talon rádió. Délután öt órá. A prá­gai rádió ' a Vencel-téri manifesztá­cióról ad helyszíni közvetítést. Rádióbemondó: A Vencel-tér előt­tünk végig feketéllik a tömegtől. Legalább kétszázezren gyűltek itt ma össze és várnak már vagy két órája a köztársasági elnök dönté­sére. A Múzeum előtt tehergépkocsi áll, rajta rögtönzött szónoki emel­vény, Nejedlý, Kopecký miniszte­rek beszéltek innen a néphez. Most felzúg a tömeg. Megérkezett Gott­wald elvtárs. (Hang: Tömegzaj, motorzúgás, tülkölés, „Éljen Gottwald.") Meskó: Péter, ma történni kell valaminek. Meddig akarja még ha­logatni az elnök a döntést? Kiss: Hallgasd csak — Gottwald beszél! Gottwald: Épp most érkeztem a Várból. Ma reggel nyújtottam át az elnöknek a február 20-án lemon­dott miniszterek lemondásának el­fogadására vonatkozó javaslatot és egyúttal benyújtottam neki azok­nak a névjegyzékét, akikkel ki kell egészíteni és újjá kell alakíta­ni a kormányt. Közölhetem, hogy az elnök - javaslatomat teljes egé­szében elfogadta. Elvtársak, mind a felmentő, mind a kinevező ok­iratokat aláírta az elnök és nem» sokára én is ellenjegyzem őket. (Hang: viharos, lelkes taps, él­jenzés.) A reakció veresége elsősorban népünk éberségének, óvatosságá­nak, elszánt harcy akaratának kö­vetkezménye. Népünk egysége, a munkásosztály egysége, a munká­sok. parasztok, iparosok és értel­miségiek egysége volt az, ami ele­gendő erőt adott népünknek, hogy még csírájában, néhány nap alatt meghiúsítsa a reakció támadását és cselszövését. Most amikor a reak­ció támadását visszavertük, ismét visszatérünk munkánkhoz, a két­éves terv végrehajtásához. Mun­kánkban annál is inkább örömün­ket leljük, mert az eddiginél sok­kal kisebb számban akadékoskod­nak már a felforgató és szabotáló elemek. Elengedhetetlen, elvtársak, hogy amikor népünk akaratát ilyen di­csőségesén keresztülvittük, ismét felsorakozzunk és legyőzzünk min­den előttünk álló nehézséget, hogy köztársaságunkból az egész dolgozó nép boldog otthonát építsük fel. (Hang: Tomboló taps, lelkesedés.) Meskó: Győztünk, Péter! Győz­tünk! Kiss: Igen, győztünk! Legyőztük az ellenséget, de még nem semmi­sítettük meg. Most behúzza a nya­kát, mert alaposat ütöttünk a fe­jére, de csak az alkalomra vár, hogy árthasson nekünk. De hiába! Hiába bizakodnak külföldi gazdáik­ban, hiába reménykednek, hogy há­ború útján, idegen beavatkozás se­gítségével ismét igájukba hajtják dolgozó népünket. Nekünk is van­nak szövetségeseink! Hü, erős, be­csületes barátaink, a legyőzhetet­len Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus országok. Az ö olda­lukon népünk egységes, lelkes mun­kájával, a Szovjetunió testvéri tá­mogatásával felépítjük a szocia­lista Csehszlovákiát, mindnyájunk boldog életének zálogát! (Hang: .Előre, egy lépést s em hátra« c. induló felerősödik és ki­cseng.) J U L 7! US F U C S i K A Szabád Nép 1953. február 23-i számában Illés Béla Kossuth-díjas magyar író fog­lalkozott Július Fucsik, a hő­si halált halt csehszlovák nemzeti hős életével, születé­sének 50. évfordulója alkal­mából. „Mint író, azok közé tartozott, — írja Illés Béla — akiket a már erő­sen hanyatló polgári „nagyirodalom" A középszlovákiai villanyművek dolgozóinak májust köszöntő felajánlása A pozsonyi kerület villanyvállatai­nak felhívása szocialista verseny­re az állami terv feladatainak teljesítésében és. túlteljesítésében élénk visszhangot keltett a közép szlovákiai villanymüvek dolgozó' közt is. A középszlovákiai villany müvek munkásai, mesterei, techni kusai és adminisztratív dolgozói az összes lehetőségek megvizsgálás; után májust köszöntő kötelezettsé get vállaltak. A középszlovákiai villanymuveť dolgozói a dolgozók egnagyobb un nepének tiszteletére kötelezettséget vállaltak arra, hogy május l-ig a terven felül 100.000 kilowatt vil­lanyenergiát, az 1953. év végéig pedig 250.000 kilowatt energiát ál lítanak elő. Ezt azzal érik el, hogv a villanyáramfejlesztő helyeken fokozzák a szocialista versenyt. Ig\ különösen Pótoron, ahol szénfütés sel termelik az áramot. A meg nem felelő transzformátorok kicserélésé vei és a hálózat rendszertelen meg terhelésének kiküszöbölésével a ta ^a'yihoz képest csökkenteni ťogják iz árrai ^zolgáltatás zavarait, még­pedig a magasfeszültségű áramve­zetésnél 24.5 százalékkal, és a na­gyon magasfeszültségű vezetéknél 60 százalékkal. A tüzelő anyag­észszerü felhasználásával minden termelt kilowattóránál a terv­bevetetthez képest 500 kg kalória (1000 kalória)-t takarítanak meg ami május elsejéig 234 tonna és az év Végéig 455 tonna tüzelőanyag megtakarítást jelent. Az üzemi munkaiskolában a termelés áram elosztás és szerelés céljaira 10 l szakképzett munkaerőt készítene! elő, és 284 dolgozó szakképzettsé gét .fokozzák. üresen kongó szavú, de annál öntel­tebb képviselői „csak" újságírónak minősítettek és igyekeztek lenézni. Ezeknek a „nagy íróknak" a halha­tatlanságra szánt írá?ait elsöpörte és elfeledtette két évtized. Fuesík müve a kortársaknak szólt és ez a mü élni fog évszázadok múlva is. Fucsik az első csehszlovák köztár­saság idején többízben állott bíró­ság előtt, mert bírálta, ostorozta a csehszlovák burzsoázia politikáját, amely a csehszlovák nép sorsát az angol, francia és amerikai burzsoá­zia politikájának rendelte alá. Mikor bebizonyosodott, hogy helyesen érté­kelte a nyugati imperialisták ter­veit, mikor az angol és francia bur­zsoázia Hitlernek ajándékozta a Csehszlovák Köztársaságot, Fucsik. mint valamennyi igazi kommunista, folytatta, fokozta a szabadsághar­cot. A legnehezebb feltételek közt a szó legszorosabb értelmében az akasztófa árnyékában a Csehszlovák Kommunista Párt illegálisan megje­lenő központi lapját, a ..Rudé Prá­vo"-! szerkesztette. Ma már csak a mi táborunknak •vannak ilyen hősei! — írja vége­zetül Illés Béla. — Ez is azt bizo­nyítja, amit az élet minden lényeges jelensége, hogy minket, a mi ügyün­ket senki és - semmi nem tudja le­győzni, minden szenvedésen át, min­den megpróbáltatáson át, legjobb har­costársaink vérének és életének árán is miénk a győzelem, a szabadságé, az igazi humanizmusé, a szocializ­musé. Fucsik' születésének 50. évforduló­ja ünnepe minden olyan embernek, aki hisz az emberiség jövendőjében és aki kész harcolni és dolgozni az emberiség boldog jövendőjéért. Har­cos ünnep, — a békeharc és a szo­cialista építés, a pártos, szocialista kultúra ünnepe. MM l/J 5SZO Sľ-luvAkm K,n iiir:Isim Hártlá­nť nnr>tlnt)1» - Szerkesztőre Rratisla­a jpsenského R—1(1 Telefon- '-M7—IS ^s S52—10 Fftwer-kn^tK r.fii-lnrz rivula — <fartrthlvatal- Pravda tanktadfivrtlla­'ata. Tesenskího 12 TVIofnn • tlzeml "Ifi­IzetiV Ss lanilnisftils >74 74 »cv'nt »lfi­t?etís WSS—77 A? Hi SZfl moerrTirteUielrt nopfni iírt7hp>--TtRkn(M parv a nnstahlva­•ilnknn Is 111 12n Kis •""larM IrrtnvW nnstnMvntal RratlsTa­"8 H - Nvnmla a Pravrla n v nvomdá.­ia. Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents