Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-18 / 43. szám, szerda

1953 február 18 Fogadás a Kínai [Népköztársaság moszkvai nagykövetségén a kínai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 3. évfordulója alkalmából 3 Hogyan segíti a Szovjetunió a szocializmus építését Magyarországon? Február 14-én Csang Ven-tien, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott » nagykövete foga­dást adott a kínai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés aláírásának harmadik évfordulója alkalmából. A fogadáson jelen volt N Bulga­nyin, a Szovjetunió miniszter tan á^ •'osának elnökhelyettese. M. Taraszov, az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, A. Visinszkij, A. Vaszilevszkij, L. Kuznyecov, P. Ku­mdkin. N. Bajbakov, M. Hrftnyicsev, V. Sztoletov, N. Pszurcev, K. Gor­senyin, G. Hlamov, Sz. Tyjhomirov, N Kazakov, I. Parsin, D. Rajzer. Z. Saskov, G. Orlov a Szovjetunió mi­niszteréi, D. Aljehin, az OSzSzSzK minisztertanácsának elnökhelyettese. A. Voljn, a Szovjetunió Legfelső Bi­zottságának elnöke, G. Szafonov, a Szovjetunió főügyésze. V. Szokolov­szkij, Sz. Bugyonnij, a Szovjetunió marsaljai, I. Kairov. az OSzSzSzK közoktatásügyi minisztere, J. Malik, B. Podcerob, a Szovjetunió külügy­miniszterhelyettesei. Sz Boriszov, A. Pavlov, K. Kovali, M. Kuzmin. M. Losakov, A. Finogencov, G. Koftov külkereskedelmi miniszterhelyettesek. A. Nyeszmejanov, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke, N. Baszisz­tij, Sz. Zaharov tengernagyok. N. Tyihonov, a Szovjet Békebdzottság elnöke, V Kuraszov hadseregtábor­nok, A. Zseltov vezérezredes, M. Sa­ün altábornagy, G. Jurjn mérnök el­lentengernagy, a társadalom és a saj­tó, a tudomány és a művészet képvi­selői. Kínai részről jelen volt a fogadá­son Li-Fu-csun, a népi, közigazgatási tanács pénzügyi és gazdasági bizott­ságának elnökhelyettese, Jeh Csu­csuang, a népi közigazgatási tanács pénzügyi és gazdasáigi bizottságának elnökhelyettese és külkereskedelmi: miniszter, Szuyg Sao-ven, a pénzügyi és gazdasági bizottság titkárságának vezetője és a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségének felelős munkatársai. A vendégek között volt S. Koleka, az Albán Népköztársaság külkeres­kedelmi minisztere, K. Gregor, a Né­met Demokratikus Köztársaság össz­Bai-lan kínai írónő több ízben járt a harcoló Koreában. — Koreai benyo­másairól irt naplójából néhány rész­letet közlünk, abból az időből, ami­kor Bai-lan Monica Feltonnal és a békemozgalom más vezéralakjaival együtt a mult év végén ismét láto­gatást tett Koreában. • Éjjel van. Fedezékünkből hallgat­juk a bombák siketítő robbanását, melynek következtében megreszket­nek az ablakok és az ajtók, mintha valamilyen őrült dühöngene. Az ame­rikai repülők végzik bűnös támadá­sukat. Hisz házikónk sem maradhat épen a bombázás elől. Mi azonban nyugod­tan aludni térünk. A közeli robbaná­sol ellenére is újra elalszunk. A ko­reai légelhárító ágyúk tüzelés alá fogták az ellenséges repülőgépeket és az égbolton \ feltűnnek a koreai repülőgépek. — Nagy elismerést vál­tott ki bennünk a koreai nép elkép­zelhetetlen bátorsága és keménysége. Az USA imperialistái számos vé­res sebet ütöttek Koreán. Nem szük­séges írni róluk, hisz mindenki előtt ismertek. A koreai nép leszámol el­lenségével. Csak annyit akarok hoz­záfűzni, hogy a jenki agresszorok maguk váltották ki a koreaiak gyű­löletét., elszigetelték saját magukat a béke népeitől, saját maguk tűz által tüzet idéztek elő. A megszállóknak sohasem fog sikerülni megtörniök a hős koreai népet Ezek nem egyszerű szavak, ez a tények hangja. Egy délben Pen'jan városnegyedei­ben tartózkodtunk, a háború követ­keztében nagy nélkülözéseket szen­vedő emberek körében. Az emberek német- és külkereskedelmi miniszte­re, K. Dombrowskí, a Lengyel Nép­köztársaság külkereskedelmi minisz­tere, A. Kelest, az Albán Népköztár­saság pénzügyminisztere, K. Sohl­man Svédország nagykövete, Sz. Bla­goeva, a Bolgár Népköztársaság nagykövete, Szkladán Ágoston a Magyar Népköztársaság nagykövete, M. On, a Burmai Szövetség nagykö­vete, Li He, a Koreai Népi Demo­mokratikus Köztársaság nagykövete, Nguen Long Bang, a Vietnami De­mokratikus köztársaság nagykövete, M. Dalea, a Román Népköztársaság nagykövete, W. Lexikowski, a Len gyei Népköztársaság nagykövete, K P. Sz. Menom, India nagykövete, J. Vosahlik, a Csehszlovák Köztársaság nagykövete, K Sundström, Finnor­szág követe, V. Nathanaili, az Albán Népköztársaság követe, C. George, Svájc követe, D. Adilbjs, a Mongol Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, K. Seitz, a Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője, A. Bejg, Pakisztán ideiglenes ügyvivője, valamint az említett országok nagy­követségeknek, illetve követségeinek tagjai. A holland sajtó jelentései szerint a holland közvélemény széles köreit felháborítja a holland kormánynak az a szándéka, hogy a lehető legha­marabb ratifikáltatja a parlament­tel az úgynevezett „európai védelmi közösség" megalakításáról szóló szerződést. A „De Waarheid" írja: ,,A Drees­kormány cinikusan és esztelenül tör­vényjavaslatot terjesztett a parla­ment elé, az „Európai védelmi közös­ségről" azon a napon, amikor a nép megtudta a nemzeti katasztrófáról, az árvízről szóló szomorú híreket. a földben kényszerülnek maguknak kunyhót építeni. Szeretik azonban a napfényt és minden nyugodt pillana­tukban kijönnek sütkérezni. Az asz­szonyok kiteregetik a ruházatot, a matracokat, a gyermekek játszanak a porban. A férfiak lapáttal, fejszé­vel, fűrésszel felszerelve serényen eltávolítják az amerikai banditák repülőtámadásainak nyomait. Kim Phon Szan 50 éves, szíve azonban még ifjú. „Többen elvesztet­ték családjukat — mondja. Mi azon­ban egy nagy össznépi családba tar­tozunk. Nagy családunk erős,, mert erős benne a gyözniakarás." Találkoztam egy őszhajú koreai­val. Uj otthonát építgette. „Az amerikai banditák elpusztítot­ták egész falunkat — mondotta. Az ellenség azonban nem tud bennünket megtörni. Im lássák, új otthont épí­tek a bombákszántotta földön, mu­tatott kunyhójára — kertet létesítek és zöldséget fogok termelni népi ka­tonáink számára." Egyszerű szavai kifejezték azt a törhetetlen erőt és jövőbe vetett hitet, mely ellen telje­sen erőtlen az állig felfegyverzett el­lenség. Moranban gyönyörű hegység alján állott egy egyetem gyönyörű magas épülete. Még az elmúlt tavasszal Kenjanban járva nem egyszer tértem be a tudomány e részben elpusztított palotájába. Csoportunk összejövetelt tf#tott itt a koreai irodalmi és művé­szeti dolgozókkal. Élénken beszél­gettünk és kicseréltük tapasztala­tainkat. Nehéz elfeledni meleg bará­ti találkozónkat. Most ősz van. Az egyetem közelé­ben óriási bombát dobott le az ellen­ség és az egyetem épülete rombadőlt. Tekintetemet a felégetett földre sze­U j SZÖ Adenauer kormánya védelmezi az oradouri gyilkost Adenauer kormányának védelme alatt teljes biztonságban él Lam­merding volt náci tábornok, az ora­douri tömeggyilkos. Mint a „Das Reich" SS divízió pa­rancsnoka Lammerding parancsot adott 642 személy embertelen legyil­kolására l Oradour-ban. Ezenkívül 100 francia élete terheli lelkiismere­tét a franciaországi Toulle városká­ban. Ezért a gaztettéért a francia bíróság távollétében halálra ítélte. Lammerding nyugodtan élt Düs­seldorfban, . ahol építkezési céget ala­pított. A céget beírták a kereskedel­mi lajstromba és nevét belevették a telefonjegyzékbe is. Csupán az oradouri gyilkosok elle­ni bünper kényszerítette arra a fran­cia kormányt, hogy a felháborodott francia munkások nyomására Lam­merding kiadását követelje. Lam­merding azonban „eltűnt" lakásáról, de nem azért, mintha félt, volna, hogy kiadják Franciaországnak, ha­nem azért, hogj) leplezze védelme­zőit. Amitit a Ntirnberger Nachrich­ten című lap írja, Lammerding az­után tünt el olyan hirtelen, miután „megbeszéléseket folytatott a bonni kormánykörökkel." Németország Kommunista Pártjá­nak düsseldorfi járási vezetősége fel­hívta Düsseldorf valamennyi lakosát, hogy tiltakozó akciókkal vívják ki Lammerding letartóztatását és kia­datását a francia kormánynak. Amikor a viharzó tenger elmosta az ország egy részét, embereket ölt meg, házakat és településeket pusztított el, a kormány törvényjavaslatával a német nácizmus veszélyével fenyege­ti Hollandia többi részét." A lap a továbbiakban rámutat, hogy a holland korfriány akkor ter­jesztette a törvényjavaslatot a par­lament elé, amikor a nép minden fi­gyelmét a nemzeti katasztrófa köti le és amikor a kormány számítása szerint könnyebben keresztül lehet hajtani a törvényjavaslatot a parla­mentben. gezem. Előttem egy akácfa bontako­zik ki a földből. Gyökerei már nedv­hez jutottak, már kezd kibontakozni, él! Milyen hatalmas életerő a koreai nép és földjének összeforrt élete! Midőn a „Nodon Szinmun" című koreai lap szerkesztőségébe> tartot­tam, találkoztam egy koreai asszony­nyal. Az asszony kis kertjében dol­gozgatott. Visszaemlékeztem azokra a virágokra, melyeket tavasszal kap­tunk Pak Den Ajtói. Mily csodálato­san üdék és gyönyörűek voltak! Pak Den Aj maga ápolta őket. Mikor meglátogattuk öt, csodálkoztunk. A tizenötszörös bombatalálat után a ház előtt üde, pompázó virágok for­dították fejüket a nap felé. — Ez annak a földnek a termése, melyet saját magam műveltem meg, mon­dotta mosolyogva a gazdasszony. Csodálkoztam, hogy a kertecskéjé­ben dolgozgató asszony lélekben ugyanolyan nyugodt és erős, mint Pak Den Aj. A Nodon Szinmun szerkesztőségé­ben Li Mun Ir elvtárs körülvezetett bennünket a szerkesztőség minden részében. Az örömteljes munka lég­köre lelkesítő hatással volt rám. Munkájuk minősége és a lelkesedés, mellyel végzik, felülmúlja a háború­előttit. A falakon munkaversenyünk grafikonja és a frontnak nyújtandó segítségre felhívó jelszavak, állnak. Li Mun Ir dolgozószobája nem va­lami nagy, éppen hogy 5—6 ember befér, az is szorosan. Innen irányítja a szerkesztőség munkáját. 300 ezres példányszámban nyomják az újságot a harcoló Korea számára. A szerkesz­tőség képeslapot is ad ki a földmű­velők számára. Rendes időközökben megjelenik és nyelvezete egyszerű. A lap lelkesedést önt a földművesekbe egyszerű jelszavaival: „Széles kör­ben fejlesszétek a selyemtermelést!", „Küzdjetek a ruházati nehézségek Ezelőtt öt esztendővel, 1948. feb­ruár 18-án. írták alá Moszkvában a szovjet-magyar barátsági és kölcsö. nös segélynyújtási szerződést. \ A népi demokratikus Magyaroszág az éppen -most folyó magyar-szovjet barátsági hónap keretében emléke­zik meg erről a jelentős eseményről Ebben a szerződésben nyert nem­zetközi formát az a barátság, amely a magyar népet felszabadítójához, megsegítöjéhez. történelme legna­gyobb jótevőjéhez, a Szovjetunió népéhez fűzi. Magyarországot az évszázados feudális-kaptalista elnyomástól, a fasizmus igájából, a diadalmas Vö­rös Hadsereg szabadította fel ren­geteg véráldozat árán. Egyedül Bu­dapest kéthónapos ostroma hetven­ezer hősi halottjába került a Vörös Hadseregnek. Míg a fasiszták az or­szágot teljesen kifosztották, minden mozgatható értékét elszálították, s amit elrabolni nem tudtak, azt megsemmisítették, úgy, hogy az összes háborús kár meghaladta az 50 milliárd forintot, addig a Vörös Hadsereg azonnal segítségére sietett a sokat szenvedett magyar népnek. Az elrablott vasúti felszerelés he­lyett mozdonyokat, vasúti kocsikat, akifosztott mezőgazdaságnak igásál­latokat, vetőmagot adtak, segítséget nyújtottak a teljesen elpusztított hi­dak helyreállításában és más ezer­módon segítették a magyar népet. A magyar gazdasági élet megindítá­sához a Sziovjetunió nyújtotta a legfontosabb nyersanyagokat: vasér­ce, kokszot, gyapotot, színesféme­ket. 1948-ban, miután a magyar dol­gozó nép Rákosi Mátyás bölcs ve­zetése alat maga vette kezébe sor­sa irányítását, a szovjet segítség rendszeres lett és lehetővé tette, hogy az ország egész gazdasági éle­tét talpraállító hároméves terv 1949 végére, vagyis két és félév alatt megvalósuljon. 1950. január elején kezdte meg -a magyar nép a Szovjetuniónak most már a gazdasági és kulturális élet minden terére kiterjedő segítségével első ötéves terve megvalósítását. Az eredmények óriásiak s csak az tud­ja igazán felmérni nagyságukat, aki megoldásáért", stb. és elősegíti az új falu növekedését. A kiváló koreai munkások alkotó­munkájukkal lelkesedést öntenek az egész népbe, egész Észak-Koreában megerősítik a győzelembe vetett hitet és reményt. „Hisszük, — mondották csopor­tunknak — hogy Kínában és Angliá­ban beszélni fognak elszántságunk­ról. Különösképpen kívánjuk, hogy tudjanak erről a kínai munkások." Szinhinri falut teljesen elpusztítot­ta az ellenség. Egy család sem me­nekült meg a szerencsétlenség elől, egyeseket megöltek, másokat elhur­coltak. Egy udvarban sem maradt meg a tehén vagy bárány, de még a kutya sem. A gonosztevők az összes baromfit magukkal vitték. A bomba­támadások és a vízáradat elpusztí­totta a gazdag termést. .„Mi azonban élünk. Segítségünkre vannak a testvéri népek — mondja Kim Tok Len koreai asszony. A szov­jet nép lisztet, a kínai nép más ter­mékeket küldött nekünk. A testvéri segítség újból lehetővé tette, hogy újból vethettünk." „A nő a faluban hatalmas erő — jelenti ki büszkeséggel a falu demo­kratikus nőszövetségének elnöke. A nők fáradságot nem kímélve, min­denütt megállják helyüket: nevelik a gyermekekeket, különféle munkát végeznek a front érdekében, a földe­ket is megművelik." Ennek az asszonynak szavaiban semilyen nagyzolást nem láttunk. A nöszövetségben végzett nagy és ko­moly feladatán kívül maga is igen el van foglalva háztartásával. Négy gyermeke van és szintén hatalmas földdarabot kell megművelnie .., Igen, az élet erösebb mint a halál! Baj Lan. ismerte Horthy Magyarországát a hárommillió koldus országát, aki látta Magyarországot 1945-ben. a fasiszta fenevadak kiverése után. A volt feudális-kapitalista, a há­ború folyamán tönkrement, kifosz­tot, elmaradt, külterjes mezőgazda­s4gú és lényegében csak könnyű és luxusiparral rendelkező országból a felszabadulás óta, de még inkább a szovjet-magyar szerződés elmúlt öt éve alatt fejlett iparral és mezőgaz­dasággal rendelkező magas kulturá­lis színvonah'i, szocializmust építő ország lett. Magyarország szénter­melését a háború előttihez képest megkétszerezte. Acélgyártása az 1937-es egy főre eső 75 kilogram­mal szemben az ötéves terv végére, vagyis 1954-re 230 kilogrammra emelkedik, tehát eléri és túlhaladja sok fejlett nehéziparral rendelkező kapitalista ország színvonalát. Ha­talmasan emelkedett a kőolaj és a bauxittermelés és ami a legfonto­sabb, a bauxit már nem megy fel­dolgozatlanul, potom áron külföldre, hanem hatalmas ipartelepeken oda­haza dolgozzák fel alumíniummá. Nagy lépésekkel halad előre az ener­giagazdálkodás kiépítése: Inota, Komló, Tiszalök mindmegannyi fé­nyes bizonyítéka a szocializmus ma­gasabbrendüségének és a Szovjet­unió önzetlen segítségének. Ki nem hallott volna Sztálinvánosról, az épülő metróról és még számtalan más nagy ipari alkotásról? Amit a régi Magyarország száz éven át épí­tett: a budapesti Duna-hidakat, a szocialista Magyarország hét év alatt teremtette újjá. De ragyogőák a magyar, falvak­nak felszabadulásig sötét életébe be­világítóak a mezőgazdasági eredmé­nyei is. A szocialista szektor közel 40 százalék. Az országban vagy 600 szoicialsta község és város van, köz­tük oly jelentősek is, mint Túrkeve, Békéscsaba, Orosháza. Évről-évre rohamosan emelkedik az öntözött területek nagysága, egyedül az épü­lő tiszalöki gát 120 ezer hektár ön­tözését teszi lehetővé. Igen hatha­tós szovjet segítséggel Magyaror­szágon már 80.000 hektáron ter­mesztenek gyapotot és az ország rizstermeléséből kivitelre is jut. De a kulturális forradalom ered­ményei talán a legnagyobbak. A je­lentős analfabetizmus praktikusan eltűnt, s az iskolaköteles gyermekek — Magyaroszágon 8 éves az alapfo­kú népoktatás — 99 százaléka jár iskolába. Az egyetemeket é 3 fő­iskolákat közel 50.000 hallgató lá­togatja, akiknek több mint fele munkás- és parasztszármazású. Ma­gyarország körülbelül 3500 helysé­géből 1640-nek van kultúrotthona, 2500-nak állandó mozija. Az ország­ban 8500 nyilvános könyvtár műkö­dik. A magyar film nemzetközi ní­vója közismert, — hála Pudovkin és más világhírű szovjet filmemberek rendszeres támogatásának, tanításá­nak. Két fiatal magyar író 1952-ben Sztálin-díjat kapott. A gazdasági élet fejlődése, a kul­turális szükségletek állandó rohamos emelkedése, a dolgozók életszínvona­lának rohamos növelését teszi lehe­tővé. Érzékelteti ezt néhány adat: a csecsemőhalandóság csak fele az 1938-asnak, a „magyar betegség"­ben, a tuberkulózisban elhaltak szá­ma 57 százalékkal alacsonyabb. Vi­szont a házasságkötések száma 20 százalékkal nagyobb és ezek eredmé­nyeképpen a lakosság természetes szaporodása 47 százalékkal maga­sabb, mint volt a háború előtt. Az országban ma aránylag több a kór­házi ágy, mint a kapitalista Fran­ciaországban és Belgiumban. Folytathatnánk Rákosi elvtárs de­cemberi beszámolójának adatai alapján még hosszú-hosszú sorban a magyar élet csodálatos fejlődésének adatait. A felszabadult, dolgozó ma­gyar nép tudatában van ezeknek a gyönyörű, azelőtt elképzelhetetlen eredményeknek és most a szovjet­magyar barátsági szerződés aláírá­sának ötödik évfordulóján, de a ma­gyar-szovjet barátság egész hónapja folyamán is, hálatelt szívvel fordul nagy barátja, a Szovjetúnió és an­nak bölcs vezére Sztálin elvtárs fe­lé, akiknek ezeket az óriási eredmé­nyeket elsősorban köszöni. UTAZÁS KOREÁBAN A holland kormány az árvíz napjaiban terjesztette a parlament elé az „Európai hadseregről" szóló szerződést

Next

/
Thumbnails
Contents