Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-15 / 14. szám, csütörtök

ÜJ S2Ú Két békekongresszus között Feketeszemű, mozgékony 30 év körüli fiatalember. Burghardt Rudolf. Valósággal árad belőle a szocialista ember optimisztikus derűje az építeni, alkotni, tanulni és küzdenivágyó békeharcos akarata. Hazánk egyik leg­kiválóbb dolgozója, népünk egyik élenjáró békeharcosa, a Keletszlovákiai Szovjet Hadsereg-üzem dolgozója. A kiváló békeharcos résztvett a bécsi Népek Békekongresszusán, ame­lyen mint népi demokratikus hazánk küldötte a kassai dolgozók forró bé­kevágyáról és a békeharc terén elért sikerekről számolt be Most a béke­védők II. csehszlovákiai békekongresszusára készül, amelyet a napokban tartanak meg Prágában. Burghardt Rudolf a bécsi Békekongresszuson szerzett benyomásairól az alábbiakban számol be. 1953 január 15 A Népek Békekongresszusát még Bécsben is sokan a varsói Békekon­gresszus folytatásának vélték, a bé­ke hívei világkongresszusának. Pe. dighát a bécsi kongresszus nemcsak a világbékemozgalom híveinek, ha­nem a világ összes népeinek, a béké­re vágyó emberek száz és száz. millióinak találkozója volt. Bécsben a népek küldöttei szabadon, fesztele. nül, minden gátlás nélkül vitathat­ták meg a problémákat, amelyeknek kiküszöbölésével megszilárdulna a béke, megenyhülne az imperialisták dühödt uszítása következtében beállt nemzetközi feszültség. A kongresszuson, ahol több mint 80 nemzet képviseltette magát a kül­döttek a béke és a háború kérdésé­ben egységes véleményt alkottak, A világ népei a békét kívánják. Véle­ménykülönbség csak a nemzetek kor. mányai között van. Vannak kormá­nyok, amelyek következetesen harcol, nak a népek szabadságáért, békéjéért és vannak kormányok, és jól tudjuk, melyek ezek: a töke kiszolgálói, a töke lakájai, amelyek a háború ügye mellett ágálnak. Mi Bécsben nem­csak tapasztaltuk, de meg is győzöd, tünk arról, hogy a világ népei között nincsen véleménykülönbség a béke kérdésének forró óhajtásában. Kam. bodzsa, Vietnam küldötte egy asztal mellett foglalt helyet a francia nép küldöttével akkor, amikor a francia kormány gyilkos háborút folytat a vietnami nép ellen. A két nép fia Bécsben mégis egy asztal mellett ült, egy és ugyanazon forró lelkesedéssel, mély meggyőződéssel beszélt a béke szükségességéről. A küldöttekkel folytatott beszélge­téseim, valamint az osztrák munká­sok körében tett látogatásaim alap­ján az imperialista országokban élő emberek kétfajta típusát ismertem meg, aszerint, hogy hogyan tekinte­nek a béke és a háború kérdésére. Az első, az öntudatos békeharcos, aki elsősorban hazája és népe boldogu­lását tartja szem előtt. Aki tudja, hogy a haladás csakis a békés terme, lés útján érhető el. A másik, a hábo. rúellenes békepárti embertípus. Na­gyon sokan vannak. Ezek a háború­tól félnek és rettegnek. Az a nagy kérdés lebeg előttünk, vájjon hová ve­zetne az amerikaiak által oly nagy aktivitással propagált pusztító, gyil­kos háború. Az imperialisták, s ezt nagyon fonto s megjegyezni, a háború elkerülhetetlenségét álítják. Ugy ér­zem, nekünk, a bécsi kongresszus küldötteinek és egyáltalában a fel. szabadult népeknek példákkal, ma­gatartásukkal, mindennapi munkánk­kal, hitünkkel keli bizonyítanunk, hogy a haladás ügyét csakis a béke megőrzésével vihetjük előbbre. {VI i Bécsben sem mulasztottunk el egyetlen alkalmat, hogy a kon­gresszuson ne hangsúlyozzuk, hogyan tekint hazájára a felszabadult orszá­gok munkásnépe és milyen élete van új hazájában. Uj életünkről nemcsak a békeküldöttekkel beszéltünk, de az osztrák néppel is. Megbízatásunkról csak akkor mondhatjuk el, hogy si­keresen elvégeztük, ha idehaza a dol gozó nép legszélesebb rétegeihez is eljuttatjuk a külföldi békehívek üze­netét, ha ismertetjük benyomásain­kat, amelyeket Bécsben a Népek bé. kekongresszusán és az osztrák fővá­rosban szereztünk. Ezek a benyomások sok és meg­döbbentő képekben tárultak elénk. Ott Bécsben, az osztrák fővárosban igazán éreztük, mint jelent számunk­ra hazánk, amelyben az ország veze­tésének ügyét a dolgozó ember, a mimkások érdekeit képviselő kommu. nista párt irányítja, ahol nem léte­zik kizsákmányolás, ahol megszűnt az úri politika, a munkanélküliség. Közvetlenül karácsony előtt vol­tunk Bécsben. Az osztrák főváros képe nyomasztó. A belváros kiraka­tai bár csillognak, a városban ugyan, akkor elképesztő nyomor uralkodik. Hatalmas Coca-Colás reklámtáblá­kat.. amerikai filmeket hirdető fény. reklámokat látunk mindenfelé, az ut­casarkokon pedig rokkant koldusok állnak naphosszat, akik nyugdíj nél­kül tengődnek, akiknél gond a min­dennapi betevő falat. De nemcsak a koldusnál gond ez. Hadd mondjam el egyik szállodai élményemet. A szál­loda éttermében és kávéházában ül­tem és szóbaelegyedtem az egyik pin­cérrel. Észrevette, hogy én is béke­küldött vagyok. Es ekkor megje­gyezte: „Tudja, én boldog vagyok, hogy a békepártiaknak ez a világ, összejövetele épp a mi fővárosunkban és pont karácsony előtt történik". Már éppen közbe akartam szólni, hogy rámutassak, milyen sokat je. lent a béke ügye szempontjából, ha minél többen és aktívabban kapcso­lódnak be a békemozgalomba, ami­kor pincérem hirtelen rátért szavai­nak valódi lényegére: „Ugyanis ké. rem, közel félévig nem volt mun­kám. Ez a békekongresszus pár nap. ra ismét munkához juttatott. Leg­alább karácsonyra befüthetek és az újévig nem lesz kenyérgondom". Egy másik benyomásomat is fel szeretném eleveníteni. Egy gyűlésre hívtak bennünket, békeküldötteket, a XIV. kerületbe. ftt a multat láttam viszont, amelyről mi már régen elfeledkez­tünk. Deszkából összetákolt, ablak­nélküli bódék állnak hosszú sorban. A bécsi munkások ós munkanélkü­liek nyomortanyája ez. Mellette a városi szemétdomb, ahol tízesével, százasával kapargálnak az emberek a szemétben, hogy pléhdobozokat gyűjtsenek, amelyeket a spekuláns majd pár fillérért megvásárol'. Egy kilo kenyér közel 4 shillingbe kerül, ugyanekkor egy kiváló esztergályos órabére 6 és fél shilling. A bécsi dolgozók mimózacsokrok­kal fogadták a csehszlovák béke­küldötteket. Minden egyes békekül­dött apró mimózacsokrot kapott az állomáson. Szeretnék azonban a hi­vatalos személyek fogadtatásáról is néhány szót szólni. Az osztrák ha­tárközegek bizonyára a szociálde­mokrata Halmer „belügyminiszter úr" utasítására orrunk alá borsot akartak törni. A legszigorúbb vizs­gálat alá vettek bennünket mindad­dig. amíg meg nem tudták, hogy a vonaton a csehszlovák békedelegáció tagjai közt háromszoros olimpiai baj. nokunk, Zátopek is jeln van. Erre azután ahányan csak voltak. Záto­peket kezdték keresni, hogy auto­grammot kérjenek tőle. A mi „taliz­mánunk" — mert ettől kezdve így hívtuk — rögtön felismerte a hely­zetet és amíg a vonat el nem indult, rendületlenül osztogatta autogramm­Jelenlés a kormány üléséről Jelentés a Megbízottak Testületének üléséről Január 13-án tartotta meg a Meg-I bizottak Testülete rendes ülését Ju­lius Duris, a Megbízottak Testülete elnökének vezetésével. A Megbízottak Testülete többek között megtárgyalta Julius Bránik megbízottnak, a Szlovákiai Tervhiva­tal elnökének jelentését a Szlovákiai Tervhivatal megszervezéséről és munkájáról. A Megbízottak Testülete megtár gyalta Marek Csulen földmüvelés­ügyi megbízott jelentését az EFSz-ek mintaszabályzatai és a termelési ter­vek megtárgyalásának lefolyásáról, a tavaszi munkák biztosítására való tekintettel az EFSz-ek dolgozói szak­iskoláztatásának meggyorsításáról, az EFSz-ek egész évi mérlegei kiér­tékelésének és a mezőgazdasági szö­vetkezeti dolgozók I. országos kongresszusa előkészületeinek lefo­lyásáról. A Megbízottak Testülete ját. Az osztrák fináncok megfeled­keztek Halmer úr parancsáról és a békeküldöttek vonata most már simán jutott át a határon. A békekongresszuson olyan ké­pet láttam, amelyet soha az éle­temben el nem felejtek, amely ide­haza arra ösztönöz, hogy napról­napra, erőm minden megfeszítésé­vel dolgozzam. Ez az élmény, ben­nem ég és mindaddig, míg Koreában háború lesz, egy percnyi nyugtot sem fog hagyni, hogy a haza építé­sében vállalt munkafeladataimat mi­nél kiválóbb eredményekkel végez­zem. Vasárnap volt, kívülről behal­latszott a déli harangzúgás, ami­kor a Konzerthaus szónoki emelvé­nyén egy sápadt, szikár asszony je­lent meg, Korea küldötte, Kin Jen szon. Beszéde a legborzalmasabb vádbeszéd volt. amellyel a. népek Ítélőszéke elé alította a nyugati vi­lág imperialista fenevadjait, akik Kórea földjét feltúrták, akik egyet­len tartományban több, mint 120 ezer (embert ölettek meg, asszonyo­kat, gyermekeket, aggokat nem kí­mélve. Beszélt a gyermekek tömeg­sírjairól, amelyek az amerikai beto­lakodók lábnyomát őrzik, beszélt azokról a légi gangszterekről, akik nemcsak pusztító bombákat szórnak •a védtelen városi és falusi lakos­ságra, hanem baktériumtwmbákat. foszforral töltött gyermekjátéko­kat is. A teremben néma csend volt. Csak Kin-Jen-szon hangja hallat­szott és a szívek lüktetése, amelyek mind egyet mondottak. A világ né­pei megtalálják a bűnösöket, a né­pek milliói, százmilliói a koreai nép oldalán állnak. Amikor Kin-Jen-szon beszédét befejezte, a küldöttek hoz­zárohantak s közöttük elsőnek egy amerikai asszony ölelte át. Majd lehúzta jegygyűrűjét, amely a sze­retet, összetartozás jelképe és ráhúz­ta a koreai küldött ujjára. Mi, akik Kin-Jen-szon és az amerikai asszony körül állítottunk, meghatottan néz­tük ezt a jelenetet. Ekkor érez­tem legjobban hogy a világ népei a háborút elutasítják, békében, sze­retetben és egyetértésben akarnak élni és éreztem Sztálin elvtárs tör­ténelmi jelentőségű tanításának megdönthetetlen igazságát; a béke tartós lesz. ha a népek veszik ke­zükbe a béke fenntartásának ügyét s mellette mindvégig kitartanak. K int az amerikaiak által han­goztatott vasfüggönyön túl ébredtem igazán tudatára, hogy békeharcunk szempontjából mily döntő jelentő­séggel bír Gottwald elvtárs megál­lapítása: építsd hazádat — vele a békét erősíted. Amikor skóciai bá­nyásszál, francia kikötömunkással, vietnami, afrikai békeküldöttekkel nyílt alkalmam beszélgetésre, sza­vukból egy vágy, egy óhaj csendült ki: békében és szabadságban aka­runk élni. Es ha mi a skóciai bá­nyász, a francia rakodómunkás, az elnyomott gyarmati népek béke és szabadságvágyának beteljesülését fogjuk elősegíteni, ezzel is saját bé­kénket védjük és erősítjük. A cseh­szlovákiai békaharcosoknak azt üze­nem: úgy érzem, hogy a jövőben az igazi békeharcosokat e szerint kell elbírálni és csak úgy juttathat­juk kifejezésre őszinte és követke­zetes béketörekvésünket, ha minél határozottabban síkra szállunk ha­zánk első békeharcosa, szeretett köz­társasági elnökünk tíz pontjának megvalósításáért. Igen, nekünk bé­keharcosoknak, a CsKP december havi országos konferenciáján el­hangzott gottwaldi tiz pont kell, hogy iránytünk legyen, amely ha­zánk szocialista felemelkedését és egyben a béke megerősítését bizto­sítja. intézkedéseket hagyott jóvá, hogy a földmüvelésügyi megbízotti hivatal és nemzeti bizottságok rohamosan biztosítsák a feladatok teljesítését azon EFSz-ekben, melyek a munká­ban elmaradtak. A Megbízottak Testülete továbbá jóváhagyta az élelmiszeriparUgyi megbízotti hivatal szervezetének ja­vaslatát, amelyet Peter Marusiak élelmiszeriparügyi megbízott terjesz­tett elő. Antonm Zápotocky kormányelnok elnökletével január 13-án a kormány megtartotta rendes ülését. František Krajcsir belkereskedel­mi miniszter javaslatot terjesztett elö a kötött piacra vonatkozó egyes intézkedések alapelveinek keresztül­viteléről, amelyek — kellő élelmiszer és fogyasztási cikk készletek mellett — az egységes szabadpiac fokozatos bevezetésének egyik alapfeltételét képezik. A belkereskedelemügyi mi­nisztérium által kidolgozott intézke. dé s részleteit közölni fogják. Ezzel kapcsolatban a kormány meghallgatta ing. Ludmilla Jankov­cová élelmiszeriparügyi miniszter je­lentését arról, hogy a ROH funkció, náriusainak sikeres munkájával az állattenyésztés fokozására teendő intézkedésekről szóló párt. és kor­mányhatározat kiadása után már 30.000 öntudatos élelmiszeripari al. kalmazott mondott le 1952. folya­mán természetbeni járandóságairól, hogy ezzel lehetővé tegyék a dolgo­zók jobb ellátását. Ennek alapján a kormány beleegyezését adt a a ter. mészetbeni járandóságok é» az élel­miszeripari alkalmazottaknak nyúj­tott hasonló előnyök megszüntetésé, re. Ezáltal az élelmiszeripar egész szakaszán megszűnnek azok az in­tézkedések, amelyek ellentétben áll­tak a végzett miinkáért való igazsá. go s jutalom szocialista alapelvével ég megakadályozzák azt, hogy azok az alkalmazottak, akii: természet­beni járandóságukról való lemondá­(Folytatás az 1. oldalról.) gyott termelési tervet, addig nem kell törödeniök a norma megszilárdításá. val. Ez a helytelen nézet annak tulaj, donítható, hogy egyes igazgatók nem ismerték fel a tervezési előkészüle­teknél a politikai munka szükséges­ségét, a dolgozóknak politikai meg­győzését a normák szilárdítására vo­natkozólag. így volt ez a füleki Ko. vosmaltban is, ahol csak most, utó. lag indítottak széleskörű felvüágosí. tó munkát a dolgozók körében és csak most ismertetik meg velük rész. leteiben az új tervezési módszer je. lentőségét. Ez a késedelem hozta magával azt, hogy egyidöben három kampánnyal is kell számolniok, még pedig a tervfeladatoknak a munkahe­lyeken történő szétírásával, a nor. mák megszilárdításával és a május 1-i kötelezettségvállalások megindí­tásával. Ilyen rohammunkát a jövő­ben nemcsak Füleken, de minden más üzemben is el keli kerülni. Ilyen ese­tekben gyenge a politikai munka és nem tudnánk dolgozó társainkat, akik a legjobban ismerik üzemükben a ter­melési. körülményeket, tevékenyen bevonni a termelés műszaki színvo­nalának emelésébe, annak gazdasá­gosabbá tételére, s ilyen esetekben nem fejlődhet ki az alulról jövő bírá­lat sem, ami pedig a fogyatékossá­gok leküzdésének egyik legfőbb elő­mozdítója. Dolgozóink alkotó kezde­ményezése helyes, csak meg kell te. remteni a kifejlesztéséhez szükséges előfeltételeket. Sztálin elvtárs azt ta­nítja: „ ... a dolgozók, a munkások és parasztok milliói élnek, munkál­kodnak, Ijarcolnak. Ki kételkedhetik abban, hogy ezek az emberek nem hiába élnek, hogy ezek az emberek életük és harcuk során roppant gya­korlati tapasztalatokat gyűjtenek össze? Vájjon kétséges.e, hogy az olyan vezetők, akik ezeket a tapasz­talatokat semmibeveszik, nem tekint­hetők igazi vezetőknek?" Annak ellenére, hogy a füleki Kovoszmlatban az üzemi vezetőség s ugyancsak a párt és a szakszer­vezet részéről is késlelkedtek a z új tervezési módszerek meghonosításá­val üzemünkben, a dolgozók alko­tó kezdeményezése mégis elősegíti az idei magasabb tervfeladatok tel­jesítését. Már az elmúlt évben be­adott újítások is nagyban hozzájá­rulnak az ezévi termelés gazdasá­gosabbá tételéhez és a műszaki fo­lyamatok további észszerüsítéséhez. Az elmúlt hónapban kötelezettséget vállaltak, hogy 1953. május l-ig negyven újítási javaslatot nyújta­nak be és öt vagon szürkeöntvényt és hengerelt lemezt takarítanak meg. Az idei terv előkészítése során a politikai munka hiánya megmutat­kozik a komáromi Skoda-üzemben is, ahol nem ismertették kellően a sukkal hazafias ôntudatossägukat és fegyelmüket fejezték ki, hátrányban legyenek azokkal szemben, akik nem mondtak le természetbeni járandóság gaikról. A természetbeni járandósá­gok és hasonló élelmiszeripari ke<i­vezmények megszüntetését ezért minden dolgozó megértéssel és elis­meréssel fogj a fogadni. Václav Pokorný fűtőanyag- és energetikaügyi miniszter javaslatá­ra a kormány kormányrendeletet hagyott jóvá a fő energetikai dolgo. zókról. A rendelet a villanyáram­fogyasztás ellenőrzéséről é s gazda­ságos fogyasztásáról való fokozott gondoskodásra irányul azzal, hogy megszabja a fő energetikai dolgozók pontos hatáskörét és felelősségét, mely alkalmazottak az üzemek ener­getikai üzemképességének irányítá­sára vannak rendeltetve és felelősek az energiamennyiség betartásáért. A kormány továbbá tudomásul vette dr. Zdenek Nejedlý egyetemi tanár, iskolaügyi miniszter jelenté­sét a Nemzeti Galériában foganato. sított egyeg rendezésekről és jóvá­hagyását adta ezek pénzbeli fedezé­sére. Viliam Siroky kormányéi,nökhe. lyettes, külügyminiszter és Václav Kopecky tájékoztatásügyi miniszter jelentéseinek meghallgatása után a kormány jóváhagyta a nemzetközi tárgyalások eredményeit és megala­kította az előkészületben levő tár­gyalásokon résztvevő csehszlovák küldöttségeket. dolgozókkal a tervezés új módsze­reit. Ezután is a politikai munka színvonalának további emelése a ko­máromi hajógyárban az egyik leg­fontosabb feladat, hogy a rájuk háruló magas követelményeknek eleget tudjanak tenni. Szükséges, hogy a pártszervezet és a párt­funkcionáriusok a szakszeivezet és a CsISz szervezettel a fogyatékos­ságok leküzdésének élére álljanak és példát mutassanak a nehézsé­gek leküzdésében. Helyesen látja a szükséges teendőket Pálfy Béla he­gesztő, aki a következőket mon­dotta: „NálUnk még sok hiba van, ezeket minél gyorsabban ki kell küszöbölnünk. Meg kell szilárdíta­nunk a munkafegyelmet, hogy job­ban teljesíthessük tervünket." Az állami és munkafegyelem megszilárdítása is egy sarkalatos tényező, melytől igen sokban függ a tervteljesítés sikerének ügye. „ ... úgy vélem, — mondotta Gottwald elvtárs az országos párt­konferencián, — hogy az állami és munkafegyelem megszilárdítása fö­lülről lefelé a párt egyik elsőrendű feladata." A pártszervezeteknek és velük együtt a szak- és ifjúsági szerve­zeteknek is legfontosabb feladata a mostani időszakban az, hogy az állami és munkafegyelem további megszilárdításával az előirányzott feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzésével biztosítsák üzemeik­ben a terv pontos szétirását mun­kahelyekre, gépekre, emberekre, hogy minden egyes dolgozó alaposan megismerkedhessen saját felada­taival, mert csak így biztosíthatjuk a szocialista munkaverseny tovább­fejlesztését és dolgozóink alkotó kezdeményezésének felkarolását, va­lamint a szovjet tapasztalatokból okulva újabb haladó munkamódsze­rek bevezetését és a nehézségeket okozó hibák kiküszöbölését. Az 1953. évi terv alapos kidol­gozásának és telj esi tésének bizto­sítása pártunk és dolgozó társadal­munk építőmunkája sikerének for­rása. Minél jobban teljesítjük a reánkháruló feladatokat, annál szi­lárdabban haladunk a szocializmus építésének útján és az állami terv a dolgozók akaratának olyan szik­laszilárd alkotó törvényévé válik, melynek mindnyájunk által történő teljesítésével tovább szilárdítjuk népeink testvéri összetartozásának kötelékeit, biztosítjuk az építőmun­kában a gyorsütemű előrehaladást, népeink életszínvonalának további jelentős emelkedését. Komoly fel­adatok ezek, de Gottwald elvtárs szavaival élve: „E feladatokat tel­jesíthetjük azért is, mert biztosít­va van számunkra a Szovjetunió támogatása és Sztál'n elvtárs sze­mélyes segítsége." Petrőci Bálint. A terv a tömegek akaratának alkotó tőrvénye i

Next

/
Thumbnails
Contents