Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-13 / 12. szám, kedd

1953 január 13 UJSZ0 3 Portorico Kommunista Pártja leleplezi az országnak az USA-tól való kizsákmányolását „Az egész világ igazságszeretö népe támogat bennünket" A Rosenber-házaspár védőinek levele Hamburg lakosságához. Emanuel H. Bloch az ártatlanul halálra ítélt Rosenberg házaspár védője köszönetét fejezte ki Ham­burg város lakosságának, hogy oly tömegesen fejezte ki szolidaritá­sát a Rosenberg-házaspár iránt. Bloch védencei nevében a / kövt­kezőket írja Hamburg lakosaihoz intézet levelében: „A számunkra még hátralévő rö­vid időben bátorítást ad nekünk az a tudat, hogy az egész világ igaz­ságszerető népe támogat bennün­ket." Hamburgban a lakosság minden rétegének képviselői és a tömeg­szervezetek táviratokkal ostromolják Truman elnököt, valamint a legfel­ső amerikai törvényszéket és az ár-" tatlanul halálra ítélt békeharcos há­zaspár szabadonbocsájtását követe­lik. Az Olasz Szocialista Párt kongresszusa A Portoricóban lefolyt politikai bohózat, amelyet nemrégiben'az úgy­nevezett ,,alkotmány" elfogadása te­tőzött be, nem leplezheti el azt a tényt, hogy Portorico politikailag és gazdaságilag továbbra is az Egye­sült Államok gryarmata. A „tragikus valóság abban rejlik, — írta a „Diaro De Nueva York" című lap — hogy az „alkotmány" nem változtatta meg azt a gyarmati rendszert, amelyet az USA 1898-ban kényszerített rá Portoricóra." Az USA-ban kiadott összes re­akciós törvények vonatkoznak Por­toricóra is éppúgy mint azelőtt. A portoricói legfelsőbb bíróság ítéletét ellenőrizhetik az Egyesült Államok jogi szervei. • Az amerikai gyarmatosítók a por­toricói népre olyan ..alkotmányt" kényszerítettek rá, amely Portori­cóban tovább fenntartja az USA monopóliumainak uralmát, amelyek az ország gazdaságának valamennyi kulcspozícióját kezükbe kaparintot­ták. Portoricó Kommunista Pártja nemrégiben köa|étette a „nép útja a békéhez — függetlenségéhez és demokráciához" című brosúrát. A brosúra rámutat az amerikai töke befolyására az országban és lelep­lezi Munos Marin kormányának nemzetellenes politikáját, amely Por­toricó uralkodó osztályainak érde­keit védelmezi. Az amerikai financtöke — mondja a brosúra — portoricói befekteté­séből most még nagyobb nyeresége­ket húz. A dolgozók kizsákmányo. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság pekingi nagykövetségének közlönye beszámol arról, hogy Dél­Vietnamban fokozódik a partizánhá­háború. Zsia-Dinh tartományban a népi csapatok és a partizánok két hó­nap alatt 105 alkalommal kény­szeritették harcra az ellenséget, ezen belül 46 támadást intéztek az ellenség állásai ellen és 36 táma­dást az ellenség közlekedési vonalai ellen. E hadmüveletek során 400 el­lenséges katona és tiszt elesett, 200 pedig megsebesült. Tu-Do-Mot és Bien Hoa tarto­mányban a partizán osztagok és néphadsereg egységei 70 támadást intéztek az ellenség állásai és köz­lekedési vonalai ellen. Ezenkívül meghiúsították a francia csapatok­nak a lakott helyiségek ,,átfésülésé­re" irányuló 24 akcióját. E hadmü­veletek során megsemmisítettek mintegy ezer ellenséges katonát és tisztet és kilőttek 30 ellenséges pán­célautót és tehergépkocsit. A „Beszue Ajande" című tehe­ráni lap ,,A jenkik mindenütt szem­bekerülnek a néppel" címmel beszá­mol arról, hogyan fokozódik Irár­ban az amerikai imperialisták elle­ni hangulat. Mindgyakrabban hang­zik fel Iránban a kiáltás: „Yankee, go home!" — írja a lap. Az ame­rikaiak legutóbbb Arak város kö­zépiskoláiban a tanulók számára filmvetítést rendeztek. Ázt mondták, hogy „tudományos filmeket" mutat­nak be. A filmekből azonban áradt az uszítás, a nyilt Imperialista pro­paganda. A diákok filmek vetítése­kor hangosan kiáltozták: „Ameri­kaiak, takarodjatok haza!" ,,Zárják be az amerikaiak iráni kémszerveze­A „Delhi Times" című indiai lap jelentést közöl, amely szerint az USA a francia gyarmatosítóknak fegyveres erőit akarja rendelkezé­sére bocsájtaní a vietnami nép el­len folytatott harcban és ezzel egy­idejűleg pozíciókat akar szerezni Indokínában. A lap „Az USA ellen őrzése Észak-Indokina felett' című cikkében azt írja, hogy Omar Brad­ley tábornok ezzel a kérdéssel kap­csolatban az amerikai úgynevezett nemzeti biztonsági tanács elé ter jesztette a vezérkar memorandu mát A memorandumban azt java solják hogy stratégiai támaszpon­tokat létesítsenek közvetlenül az ázsiai szárazföldön. lása fokozódik. 1945-ben a kizsák­mányolók maroknyi csoportja magá­hoz ragadta az egész nemzeti jö­vedelem 39 százalékát, 1950-ben a gazdagok része már 43 százalékra növekedett. Nyereségeik fokozásának érdeké­ben az amerikai és portoricói tőké­sek fokozzák a munka intenzitását és egyidejűleg csökkentik a foglal­koztatott munkások számát. A cu­kornádültetvényeken dolgozó mun­kások az aratás ideje alatt csupán 4—5 órát dolgoznak naponta, azon­ban ez idő alatt ugyanolyan mun­kát kell végezniök mint azelőtt egy teljes 8 órás munkanap alatt. Ugyan ilyen a helyzet a sörfőző iparban is. 1949—19ö0-es években ez az ipar megkétszerezte termelését, azonban ugyanezen idő alatt a munkások számát egyharmaddal csökkentette • Portoricóban fokozódik a mun­kanélküliség. Majdnem 400 ezer sze­mély munkanélküli. A drágaság emelkedik. A háború utáni évek erős inflációja következtében a dolgozó tömegek vásárlóképessége jelentő­sen csökkent. „Az imperializmus né­pünket el?z'geteli a világtól — ír­ja a Portoricó Kommunista Pártja által kiadott brosúra. Az imperia­lizmus uralkodik a gazdaságban és politikában. Megtiltja nekünk, hogy kereskedést folytassunk a többi or­szágokkal, az imperializmus hanyat­ló kultúrájának befolyása alatt ál­lunk. Ezért alapvető kötelességünk megszilárdítani a békét, és harcolni Portoricó nemzeti függetlenségéért." A Bien-Hoa. Thai-Ninh, Zsia-Bmh tartományban, valamint Szaigon tér­ségének nádasaiban harcoló parti­zánosztagok és reguláris egységek három hónap alatt megsemmisítet­tek 3123 ellenséges katonát és tisz­tet, megsebesítettek 1578 és fog­ságba ejtettek 130 ellenséges kato­nát és tisztet. A legmerészebb és legbátrabb hadmüveietet a reguláris hadsereg egyik alosztálya hajtotta végre Trang-Bomban. Az alosztály harcosai leshelyük­röl megtámadták a 23 teherau­tóból álló ellenséges gépkocsi osz­lopot és arra kényszerítették a gépkocsi vezetőket, hogy szállítsák őket egy francia egység állásai­hoz. Az alosztály harcosai ezzel a vá­ratlan támadással megsemmisítették az ellenséges egység minden katoná­ját és tisztjét. Ugyanakkor egész zászlóalj felszerelésére elegendő fegyvert és tíz tonna lőszert zsák­mányoltak. telt!" A filmet vetítő amerikai ijedt hangon panaszolta: „Akárhová me­gyünk mindenütt ilyen dolgokat csi­nálnak velünk ..." Az amerikaiak egyik Iránban mű­ködő ügynöksége a Truman-elv hír­hedt 4. pontja értelmében alakult teheráni amerikai ^segélyszervezet" az amerikai nagykövetség útján jegy­zéket küldött az iráni kormányhoz. A jegyzékben tiltakoznak a teheráni egyetemen lezajlott Amerika-ellenes tüntetések miatt. Mint a „Keihan" című lap közli, az amerikai jegyzék felrója az iráni kormánynak, hogy a rendőrség nem avatkozott be és nem akadályozta meg a diákok Amerika-ellenes tüntetését. A vezérkari főnök — Írja a lap — Indokína északi részét, a Vörös­folyó deltájának környékét „a legalkalmasabb környéknek" ne­vezi nagyszámú csapatok és fegy­verek összevonására és ezeknek a katonáknak lőszerrel és élelmiszerek­kel való rendszeres • ellátásának szempontjából. A memorandum továbbá rámutat arra. hogy a franciák súlyos hely­zetben vannak Indokinában és az a tény, hogy külső segítség nélkül nem tudnak az országban ellenőr­zést elérni, lehetővé teszi az ame­rikaiaknak, hogy aránylag rövid időn belül első pozíciókat szerezze­nek maguknak Indonkínában. Az Albán Népfcöztársaság győzelmes útja Albánia népe dicsőséges évfordulót ünnepelt ezekben a napokban. Ja­nuár 11-én volt hét éve annak, hogy Albániát Népköztársasággá kiálltotta ki az alkotmányozó gyű­lés. Messziről vezetett idáig a nagy­szerű albán nép útja. Csak a gyar­matokon rabolt oly fékeveszetten és brutálisan az imperialista nagy­tőke, mint ezen a sivárságban tar­tott támaszpontján. A civilizáció messze elkerülte a nyomorsújtotta országot. Szocializmust építeni, le­rakni a modern szocialista ipar alapjait — gigászi erőfeszítést kö­vetelt ez a feladat a felszabadult albán dolgozóktól. 1947-ben történt. Az ország első vasütépítkezéséhez fiatalok érkez­tek Albánia legkülönbözőbb vidé­keiről. Jó részük nem tudott sem írni, sem olvasni. Lerajzoltatták hát velük, hogyan képzelik el a vasútat? A legtöbben egy sor sí­neken futó autót rajzoltak, az autó­kat lánc kapcsolta össze, elől pe­dig egy különösen hosszú autó húzta maga ut.án a többit... Nem telt azonban sok időbe és ezek a fiatalok, akik akkor ismer­kedtek először a technikával, be­fejezték a Durres-Peking vasútvo­nal építését. ^ Albániát azóta keresztül-kasul átjárta a szocializmus építésének friss, fiatalító légárama. Sokefcer­nyí Eilbán paraszt, aki nem is olyan nagyon régen ijedten fogta be a fülét, ha a »sátán« kiáltását, -<- a vasúti füttyjelet hallotta: ma né­pének büszkeségeként a korszerű technika mesterévé lett. Mind gyakrabban látni a.z albán gyárak­ban olyan férfiakat és asszonyo­kat, akik bal mellükön, piros, rombusz alakú jelvényt viselnek, — közepén arany »S«-betüvel. Azt jelenti ez, hogy új szó — új típu­sú ember született Albániában: a »szulmusz«, az élmunkás. És mind gyakrabban látni olyan munkásokat is, akik mellén nem egy — de két, sőt három »S« ra­gyog: ők kétszeres, háromszoros sztahanovisták. Hogyan juthatott idáig az ellen­séges ragadozóktól körülvett Albán Népidemokrácia? Csak úgy, hogy vezető ereje a lenini-sztálini veze­tésű kommunista párt, — élén Sztálin elvtárs legjobb albán tanít­ványával, Enver Hodzsával. Csak úgy, hogy a győzelmek gyökere a viruló albán-szovjet barátság; aho­gyan az albán munkások és pa­rasztok mondják: segítenek ne­künk Sztálin fiai és gépei. A sztálini ötéves tervek tapasz­talatai alapján született meg az Albán Népköztársaság első ötéves terve — az albán dolgozók jólété­nek és békéjének erődje. Ez a terv soha nem látott méretű iparosítást hoz Albánia számára. Az ötéves terv teljesen átalakítja az ország arculatát. A cerriki síkságon petró­leumfinomitó épül, — mellette új szocialista város. Szelenicában bitu­men- és részfinomító épül, Blo­rában cementgyár és halkonzerv­üzem, Szkodrában dohánygyár, El­basanban famegmunkálókombinát, Tiranában üveggyár. 1951-be, n az ötéves terv első évé­ben kezdte meg működését a Sztá­lin-textilkombinát, a November 8 cukorgyár, egy gyapottisztítómü és a Lenin-vízierömü, amely villany­energiával és Ivóvízzel látja el Ti­ranát, a jövőben pedig gondosko­dik majd Durres és Sziak áram- és vízellátásáról is. Az ötéves terv­ben egyébként még számos vízierő­mü épül, valamint egy 270 kilomé­ter hosszú 110 ezer woltos villa­moshálózat. 1952-ben már megkezdte terme­lését egy újabb textilkombinát, az elbaszani ťakombinát, a vlorai rizs­háhtoló, a szkodtai dohányfermen­táló, és még számos más üzem. Az első ötéves tervben épülnek a Vlora-Memalja vasútvonal, továb­bá a durreszi vagon- és mozdony­javítóüzem. A terv mintegy 83 ezer hektárnyi földterület öntözését írja elő, — amj egyszersmindenkorra véget vet az aszáj fenyegető rémé­nek. Az ötéves terv beruházásainak összege 21 milliárd lek — ez három Január lO.én az Olasz Szocialista Párt kongresszusán folytatódott a vita Peitro Nenni politikai beszámo­lójáról. Rodolfo Morandi pá,rttitkár­helyettes kijelentette, hogyha a vá. lasztásí törvény „reformjának" kor­mányjavaslata elleni harc a parla­mentben nem tudja megakadályozni e ,,reform" elfogadását, akkor a harcot újult erővel kell tovább foly. tatni. A szocialista pártnak ezért fel kell készülnie e harcra. Mörandi ki­emelte, a kommunista párttal való akciós egység megszilárdításának szükségességét és .hangsúlyozta, hogy együttesen kell harcolni a vá­lasztási törvényre tett kormányja. vaslat ellen. Francesko de Martino, a párt ve­zetőségének tagja hangsúlyozta, hogy fokozni kell a propagandát és Truman pénteken, január 9-én utolsó feliratában az amerikai kon­gresszus elé terjesztette az 1953 jú­lius 1-től 1954 június 30-ig terjedő pénzügyi év költségvetési javasla­tát. Az új költségvetés kiadásai, amelyek magának Trumannak sza­vai szerint a katonai kiadások tető­pontját jelentik, 78,6 milliárd dol­lárnyi szédületes összeget tesznek ki, ami mint egy 4 milliárd dollár­ral több, mint amennyit az ez év június 30-án véget érő jelenlegi költségvetés összkiadásai kitesznek. Az új költségvetésnek mintegy 10 milliárd dollárnyi deficitje van, mert csupán 68,7 milliárd dollár bevétel­re számít, ez azt jelenti, hogy 1954 június 30-ig az USA államadóssá­ga mintegy 274 milliárdra növeke­dett. A kiadásoknak mintegy 73 száza­léka az úgynevezett „biztonsági pro­grammra" esik — amint Truman kifejezte — vagyis az új támadó há­ború előkészítésére még pedig 59 százalék vagyis 46,1 milliárd dol­lár közvetlenül az amerikai hadse­regre, tíz százalék, vagyis 7,9 mil­liárd dollár az amerikaiak csatló­sainak nyújtandó úgynevezett kato­nai „segítségre". Ezeknek felfegy­verzésére ezúttal 1,1 milliárd dollár­Dél-Korea lakosai, hogy megme­neküljenek az amerikai hatóságok és liszinmaniszta durva terrorjától, cso­portosan és egyénileg is Észak-Ko­reába menekülnek. Amint a Közpon. ti Koreai Sajtóiroda jelenti, Mudo szigetéről 96 tagú csoport érkezett Észak-Koreába. A halál és az éhség országából menekült emberek el­mondják a délkoreai nép tragikus helyzetét. 1951 januárjában az amerikai in. tervenciősok' faluk lakosait délre kergették — mondotta Csio I Pum parasztasszony, aki Hvanhe tarto­mányból menekült. Mudo szigetén, ahová űztek bennünket az ameri­és félszer többet jelent 1946—1950 beruházásainál. így épül Zogu bábkirály elnyo­mott, gyarmati sorban tartott Al­bániája helyén a szabad, függet­len Albán Népköztársaság — a béke és szocializmus táborának erőssége. Arakadij Pervencev szovjet író albániai útinaplójában idézi egy idős albán kertész szavait: »— egyszer azt javasoltam volt gazdámnak, — mesélte Perven­cevnek az öreg, — hogy ültessünk el makkot. Kikergetett erre és megparancsolta: többet ne zavar­jam ilyen haszontalanságokkal »Nem tudom, mi vár rám holnap a párt harcát Dél-Olaszországban, ahol a polgárok óriási tömegei él­nék, akik nem hisznek többé a ke­resztény demokrata pártnak, akik azonban mindeddig nem tudatosítot­ták, hogy fel kell zárkózni a mun. kásosztály pártja köré. Ezenkívül a gyűlésen számos más küldött beszélt, közöttük Valori, f szocialista ifjúsági szövetség titkára is. A kongresszus résztvevői lelkesen üdvözölték a külföldi küldötteket; Maurice Presouir.t, Monica Felton-t angol békeharcost, és Platt s Mjlls-t, volt labourista képviselőt, akit mint ismeretes, kizártak a Labour-pártból azért, mert 1948-ban üdvözlő távira, tot intézett az Olasz Szocialista Párthoz. / ral többet akarnak fordítani, mint a jelenlegi költségvetésben és a ka­tonai kiadások fennmaradó részét látszólag ártatlanul hangzó nevek mögé rejtik. Ez a katonai jellegű terhek további fokozását jelenti, jóllehet az 1952—53 pénzügyi évben minden amerikai körülbelül 60-szor­ta többet fizetett a hadseregre mint 1939-ben. Truman új költségvetése szerint a polgári szükségletekre megszabott összegek a jelenlegi alacsony szín­vonalon maradnak sőt néhány eset­ben őket is csökkentik. így a költ­ségvetés alapján csökkentik a ki­adásokat a mezőgazdaság bizonyos szakaszain, a lákásépítésben, vala­mint a szociális biztosításra fordí­tott összegekben is, beleszámítva kórházak építését is. Truman költségvetése azonban ja­vasolja, az FBI, az amerikai ge­stapo költségeire fordított össze­gek emelését, valamint az igazság­Ugyminisztérium börtönügyi osztá­lyának költségeire fordított össze­gek emelését. A börtönökre vonat­kozó részében a költségvetés meg­jegyzi, hogy Mac Caran hírhedt tör­vénye alapján „most hat tartalék­gyűjtő tábor felhasználását készí­tik elő." kaiak a lakosokat erőszakkal az amerikai és liszinmani hadsereg kémszervezeibe toborozták. Pejvával etettek bennünket. A kiéhezett és beteg embereket az amerikaiak kato­nai beréndezések építésére kénysze. rítették. Csen Kan Ne fiatal parasztasszony, aki Szunzibo szigetéről menekült, elmondotta, hogy a liszinmanista ter. rorcsoportok rászegezett fegyverrel összegyűjtik a lányogat és asszonyo. kat s a frontra küldik őket az ame­rikai katonák számára létesített nyil­vános házakba. Azokat, akik nem engedelmeskednek, kegyetlenül verik, kínozzák és meggyilkolják. — mondotta — a többiek sem tud­ják, Te pedig azt akarod, hogy makkból ültessek tölgyfát..'.« Az albán nép ma bátran illtett árnyat adó tölgyfát a vérével áz­tatott földbe, mert tudja, hogy lombjai alatt nem mások fogják munkájának gyümölcseit fogyasz­tani. Albánia népe büszke névvel ille­ti hfizáját: Szkiperia — a sas or­szága. Az albánok magukat szkipe­tároknak, — a sas fiainak nevezik. A szocializmus építésében elért cso­dálatra méltó eredményeit bizo­nyítják: sohasem voltak méltób­bak e szárnyaló névre, mint ma, szabad életük 8. esztendejében. Partizánharcok Dél-Vietnamban Iráni diákok Amerikaellenes tüntetései Az USA tervei Indokínában Dél-Korea lakosai Északra menekülnek Az új amerikai költségvetés

Next

/
Thumbnails
Contents