Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-09 / 8. szám, péntek

1953 január 1

1 UJ SZÖ Népi színjátszásunk és a kritika kérdéséről Hozzászólás Sziies Béla bíráló cikkeihez A magyar színjátszó csoportok szereplése a kerületi kultúrversenyeken, Szűcs Béla elvtárs kritikája az Uj Szóban a színjátszó csoportok teljesítményéről, a Csemadok - kerületi vezetőségének kifogásai Szűcs elvtárs bírálatával szemben, végül pedig Szűcs elvtárs válasza az Uj Szóban ,,Önkritika vagy sértődés" címen, felvetették népi színjátszásunk problémáit, de egyben a kritika kérdését is. Mint a Csemadok dolgozója, megkísérlem hozzászólásommal megvilágítani a problémákat a gyakorlati kultúrmunkás szemszögéből nézve. Azt hiszem, nem felesleges ennek a kérdésinek többoldalú megvilágítása, sőt ez hatékonyan hozzájárulhat népi színjátszásunk színvonalának emeléséhez. Szűcs elvtárs utóbbi cikke újból leszögezte színjátszásunk hibáit és hiányait. Ezek: a politikai mondanivaló elsikkadása, a^táncok életteli előadásának hiánya, az énekkarok hivatása nemzeti kultúránk szem' pontjából és a színészi átélés jelentősége. A politikai mondanivaló elsikkadása helyrehozhatatlan hiba, sőt bűn. Igazat kell tehát adni Szűcs elvtársnak. hogy ebben az osztályellenség kezét kell keresni! De nem minden esetben. Sokszor, sőt leggyakrabban, még egyébként jószándékú szinicsoportvezetőinknél és színjátszóinknál is megtörténik, hogy a színdarabból és a szerepből kellő szakmai vagy eszmei felkészültség hiányában nem képesek kihozni a ibenne lévő politikai tendencáit. A politikai tartalom felismerése szaros kapcsolatban van a színészi átéléssel is, amely komoly művészi követelmény és "sok hivatásos színésznél nincs még meg olyan mértékben, mint azt a'realista •színjátszás megkövetelné. Sztaniszlavszkij, a realista színjátszás mód? szerének megteremtője hosszú évek lélektani-technikai gyakorlatától tette függővé a színészi átélés teljes kibontakozását és nem hinném, hogy az ilyen magas követelmény alkalmazása helyes lenne népi színjátszóinkkal szemben. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a politikai mondanivaló nem a legfontosabb és legszükségesebbb követelmény a népi színjátszás Vonalán. Kidomiboritásában legfőbb szerep jut rendezőinknek. akiknek még a kevéssé gyakorlott, vagy politikailag nem elég fejlett színjátszóknál is oda kell hatniok, hogy a politikai tartalom a kellő átélés hiányában se sikkadjon el. A rendezőnek eszmeileg kell hatnia a szereplőkre, ki kell emelni a szerepét,, a darab politikai irányzatát, tudatosítania kell a kul túrmunka osztályjellegét. Az ilyen politikailag és művészileg képzett rendezők még nem állnak kellő számban színjátszásunk rendelkezésére. Reméljük, hogy a Csemadok tavasszal meginduló színicsoport-vezetöi tanfolyama segítségünkre lesz az ilyen rendezők kine velősében. Nem vitás Szűcs elvtárs cikkének az a része, amely a kritika és önkritika szükségességével és ezeknek építő szerepével foglalkozik. A kritika és önkritika lendítő ereje nélkülözhetetlen minden tevékenységünkben, akár gazdasági, akár társadalmi munkáról legyen szó. Van azonban a kritikának egy határvonala, amelyen eldől maga a lényeg: hogy épitő-e a kritika, vagy romboló. Ez a határvonal a szempontok szigorú meghatározásában és alkalmazásában állapítható meg. A bírálónak más szempontokat kell érvényesítenie hivatásos színészekkel és másokat kezdő színjátszókkal szemben. A bírálatnál figyelembe kell vennie, hogy kit. milyen körülmények között dolgozó, milyen fejlődési fokon álló együtttest bírál. A lelkes, de kezdő munkás vagy paraszt színiegyüttese elbírálásánál a legnehezebb a bíráló helyzete, mert a szereplők emberi érzékenységével is számolnia kell. nehogy a kritika építő szándéka ellenére is ellenkező hatást érjen él. Kezdő színjátszók megbírálásakor vigyáznunk kell a kritika hangjára, és ez a háng a dunaszerdahelyi színjátszók ^bírálásánál soksizor nem volt szerencsés. A Csemadok kultúrmunkásai minden esetben igyekeznek csoportjainkkal megértetni a kritika javító szándókát, és keresztül vinni a hibák és hiányok kiküszöbölését. Szűcs elvtára kritikájának egyes erösebb kitételeit azonban nem sikerült elfogadhatóvá tenni a dunaszerdahelyi színjátszók előtt. Rossz hatást keltett a dunaszerdahelyi színjátszóknál az is, hogy a kerületi versenyek hivatalos bíráló bizottsága Sztíes elvtárs cikkével ellentétben pozitíven, sőt dícsérőleg értékelte előadásukat. Nem hinném, hogy az ennyire különböző két bírálat hasznosan járulhatna hozzá a csoport munkakedvéhez és fejlődéséhez. önkéntelenül felmerül náluk a kérdés: kinek van igaza, kit kövessünk, ha jól akarunk ját-' szani. A Csemadok központ • kultúrosztálya tudatában van a kispolgári befölyás elleni állandó harc fontosságának. Minden felmerülő esetben A komáromi dolgozók ellátásának javítása A pozsonyi Pravda 1958. január 8-1 számában megjelent é» a komáromi dolgozók ellátásáról szóló cikkéből vesszük az alábbi (fentieteket. alatt csak véletlenül, egyszer-kétszer ült össze és egyáltalán nem volt ideje arra,- hogy a kommunisták útján a traktorállomás dolgozóit a terv teljesítésére serkentse. Hasonló a helyzet a komáronji traktorállomáson is, ahol az üzemi munkaiskolában dacemberben hat előadás elmaradt és a pártoktatási év úgyszólván egyáltalán nem folyik. A politikai tömegmunkáról az üzemi pártszer. vezet bizottsága az agitátorokkal nagyon keveset törődik. Érthető, hogy így a dolgozóknak sem politi. kai, sem szakmabeli ismeretei nem emelkedhetnek és lehetnek bármilyen magas teljesítményű gépeik, ezek tönkremennek és nincsenek kihasználva. A csallóközcsütörtöki, du. naszerdahelyi vagy nemesócsai traktorállomásokon a kommunisták he lyesen értelmezik a káderek neveié, sének szükségességét és biztosítják a traktorállomások dolgozóinak rendszeres további fejlődését. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a kommunisták az idénymunkákban is rendkívüli figyelmet szentelnek a brigádközpontnak. Rendes megbeszéléseket szerveznek a dolgozókkal, brigádosokkal a műhelyekben, ahova a legjobb kommunistákat küldik, akik a dolgozókat megismertetik a traktorállomások -legfontosabb problémáival, a munkaverseny és a terv teljesítés eredményeivel. A nemes, ócsai traktorállomáson a traktoro. sok segítségére szakembereket küldtek a műhelyekből, akik segítettek a traktorosoknak a gépek helyes ápolásában és karbantartásában A medvedovszki traktov-silomás üzemi pártszervezetében minden brigád számára agitátor van, akiket agitációs-propaganda munkájukban az igazgató politikai helyettese rendszeresen irányít. Az üzemi pártszervezet a munka után a brigádokban szemináriumokat rendez külső témák, ról, ahol a traktorosoknak újítók, szakemberek adnak elő, hogy segítséŔ a brigád dolgozóit feladataik tel. jesítésében. Az agitátorok a központokban és műhelyekben gondoskodnak a sajtó olvasásáról, a traktor, állomás dolgozóit megismertetik az aktuális cikkekkel, a szakirodalommal és brosúrákkal. Az agitátorok széleskörűen érvényesítik a dolgozók körében a bírálatot a fogyaté.. kosságok, a naplopás, a felelőtlen, ség ellen és az egész kollektívát harc. ra vezetik a hiányosságok kiküszöböléséért, a tervek teljesítéséért. Teljesen ellenkező a helyzet számos traktorállomásunkon, ahol az 1952as év valamennyi idényben megszegték az EFSz.ekkel kötött két. oldalú szerződéseket és a tervek ki. dolgozásában számos formaiság mutatkozott. Számos esetben a gépeket felelőtlenül javították meg és emellett nagyon kevéssé leplezték le ezeket a fogyatékosságokat. Az üzemi pártszervezetek nem nevelték a kommunisták útján az összes dolgozókat a feladatok következetes teljesítésére, ami gyakran a hektárhozamok csökkentésére vezetett. Ezért biztosítani kell, hogy minden trak. torállomás üzemi pártszervezete a já rási párbizottság segítségével rendszeresen foglalkozzék a káderek nevelésével. A lévai ikrásban 1952-ben a traktorállomás három igazgatóját csekötelességszerüen állást foglal ilyen kisiklásokkal szemben és kiküszöböli az ellenséges befolyást a népi alkotó munkákból. Ez azonban nem sikerült minden esetben hiánytalanul és azonnal, a helyi viszonyok miatt és legfőképpen a megfelelő vezető káderek hiánya miatt. Káderképzö tanfolyamaink és rendszeres napi felvilágosító munkánk arra irányulnak, hogy színjátszásunk és minden más kultúrtevékenységünk megszabaduljon a káros eszmej és személyi befolyásoktól. Színjátszó csoportjaink most a mennyiségi fejlődés fokán állnak és szervezetünkre az a nem csekély feladat hárul, hogy a tánc, ének, olvasókörököm kívül több mint 200 színjátszó csoport munkáját irányítsa eszmei és gyakorlati vonalon. Ezt a munkát megnehezíti az a körülmény is, hogy a központi kultúrosztály sem rendelkezik elégséges és minden tekintetben jól képzett káderekkel. Az ilyen komoly szakmai és eszmei tudást követelő tevékenység a jószándéknál és lelkesedésnél többet kíván. Tánc- és énekcsoportjaink hibái hasonló okokban gyökereznek ' Itt még inkább érezhető a kellő politikai és művészi színvonalon álló csoportvezetők hiánya. Szűcs elvtárs nem' ismeri eléggé a helyzetet, ha azt állítja, hogy nincs káderhiány. Tánccsoportjaink fejlődése egyébként biztató, amit kihangsúlyozott a kerületi bíráló bizottság is. • Fontos problémát képez műsorpolitikánk, amelynek legfőbb törekvése kiküszöbölni csoportjaink műsorából a reakciós irányzatú, népellenes „alkotásokat". Ezen a téren is küzdelijjet folytatunk az osztályellenséggel és a kispolgári befolyással. E küzdelmünk eredményeként ma már mindinkább kitisztul csoportjaink kultúrműsora. Színicsoportjaink irányítása sokrétű és sok figyelmet, nagy éberséget kívánó tevékenység. Különféle objektív és szubjektív akadályokkal találkozunk ezen a téren. Áz akadályok leküzdésében nagy szerepe Van az építő kritikának és önkritikának, amely helyesen alkalmazva a helyes úton vezeti színjátszóinkat. Lehetővé teszi, hogy megszűnjenek a hiányok és színjátszóink tevékeny-, sége eredményesen állhasson a szocialista társadalomépítés szolgálatába. Népi színjátszásunk kiépítésében fontos az alulról jövő kritika is. Benne kell viszatükrözödnie annaik a hatásnak, amelyet színjátszásunk a dolgozó tömegekre gyakorol. rélték ki, a mihalovcei'járásbeli Vranovban 1952-ben két igazgatót cserélték ki és több ilyen eset is van, ami azt bizonyítja, hogy a járási pártbizottságok nem fordítanak kellő figyelmet a káderek kiválasztására és gyakran, ha ki is választanak jó kádereket, nem fordítanak rájuk kellő figyelmet, nem segítik őket, ami a vezető káderek felelőtlen cserélgetéséhez vezet. Hyen eljárással nem lehet biztosítanunk a traktorállomás kádereinek növekedését nem lehet biztosítanunk, hogy a traktor állomások teljesítsék a pánt- és kormányhatározatokat. A vranovi járásbari a járási pártbizottság jóváhagyta, hogy Vavra elvtárs legyen a traktorállomás igazgatója, jól lehet Vavra elvtárs nem aJkart a traktorállomás igazgatója lenni, amit azzal indokolt meg, hogy nem ismeri a traktorállomás szervezését és ezért nem is láthat el- iljjpn fontos funkciót. Azonbap az ilyen kádermunka eredményei főleg a tervteljesítésben mutatkoznak meg. A járási pártbizottságoknak sokkal több figyelmet kell szentelniök a káderek kiválasztásának a traktorállomásokon lévő üzemi pártszervezetek segítségével, a politikai igazgató-helyettes segítségével arra kell vezetniök őket, hogy biztosítsák a technikusok és agronómusok, a brigádosok és más káderek helyes kiválasztását és széthelyezését. A Szovjetunió traktorállomásainak tapasztalatai azt mutatják, hogy a traktorállomás vezető funkcionáriusai magas politikai és szakmabeli színvonalúak. A Szovjetunióban a kraszr.odarszki kerületben, ahova ,,Komárom már régóta nem az a Komárom, ami valamikor voilt. Kikötővárosból iparváros lesz, ahol egyéb fontos vállalatokon kívül ott van a köztársaság legnagyobb hajógyára, amelyben napról napra több munkás dolgozik. Komáromban elsősorban kevés üzlethelyiség van. Mégis számos volt üzlethelyiségben irodák stb. vannak elhelyezve. A felelős tényezők nagyon kevéssé gondoskodnak a komáromi hajógyár üzemének és az attól nem mesze épült telepnek élelmezéséről. A hajógyár alkalmazottai- részére felállított két élelmiszerelárusító hely nem szolgálja kielégítő módon a dolgozókat és a hajógyár munkásainak minden apróságért, amelyet más kereskedelmi vállalatok árusítanak, mint például a Zdroj, kénytelenek bevásárolni a városba bejárni. Komáromban van a ruhakereskedelemnek csecsemöszükségleteket árusító üzlete, amelyben pontokra adnak el. Hogy az elosztó szervek kereskedelmi vállalataikról miként gondoskodnak, látjuk az elárusítóhelyen uralkodó helyzetről, ahol pedig rendkívüli gondossággal kellene dolgozni, mert hiszen gyermekeink szükségleteiről van szó, akiknek a legjobbat kell nyújtanunk abból, amink van. Nagy hiba az, hogy az elárusítóhely nem maga rendeli meg az árut, hanem hogy számára a nyitrai kerületi üzemben „tervezik", hogy mennyi árura van szüksége. így aztán megtörténik, hogy norma feletti készlet van valamely áruból, éspedig olyanból, amelyet alig lehet eladni. mint például a csecsemők részére való „mackóruhákból". Ebből kétszáz darabjuk van. Ezeket viszont csak akkor lehetne eladni, hogyha ketté választanánk, külön a kis kabátokat és a kis nadrágocskákat, mert a kis kabátok másfél éves gyermekek számára valók, a nadrágocskák pedig három hónaposok részére. Az alulról jövő kritika fórumának kiépítését a színielőadások után megtartandó vitaesték útján kell megoldani. Ezeknek a vitaestéknek, noha a kerületi versenyek alkalmával már folyamatban voltak, nincs még meg a tömegbázisuk. Arra kell törekednünk, hogy minél szélesebb tömegek részvételét biztosítsuk a vitaestéken. Népi színjátszásunk kérdése tehát szorosan összefügg a kritika kérdésével. Kritikánknak meg kell találellátogatott a Csehszlovák Köztársaság kutatóinak küldöttsége, minden traktorállomás vezetőjének mezőgazdasági főiskolai képzettsége volt, a technikusok, mérnökök az agronómusok magasképzettségü dolgozók. Ezt csak azért érhették el, mert ezeket a kádereket nem cserélgetik ki minden évben, hanem rendszeres figyelmet szentelnek nekik, amint ezt az ,.Aratás" című könyv mutatja. A kassai kerület t rak tor állom ásain nincsen olyan igazgató, aki már 1951től működne ezeken a helyeken. Ezek a főokai traktarállomásaínk hiányosságainak a kassai kerületben. Az 1952 márciusi párt- és kormányhatározat azt mondja, hogy az igazgatók és politikai helyetteseik gyakori kicserélése súlyos nehézségeket okoz a traktorállomások munkájában és ezért' e bajok kiküszöbölése céljából e kicseréléseket ,a mezőgazdasági miniszter fogja jóváhagyni, a vezető agronómusok és technikusok kicserélését pedig a kerületi nemzeti bizottság IX. ügyosztálya. Ezt a határozatot azonban nem tartják be minden járásban, ami a párt- és állami fegyelem felelőtlen megszegését jelenti. Csupán a párt- és kormány határozatainak következetes teljesítésével lehet úgy ahogy azt Gottwald elvtárs a pártkonferencián előadott tíz pontjában mondotta — traktorállomásainkat mezőgazdaságunk feladatainak színvonalára emelni. Ezért, hogy emeljük a traktorállomások dolgozóinak politikai és szakmabeli színvonalát, szükséges, hogy az igazgató politikai helyetIgy azután az áru a raktáron- fekszik és arra vár, hogy mikor eszik meg a molyok. Vagy az elárusítóhely 400 pár egyenlő nagystágú harisnyát kap, jóllehet, kétségtelen, hogy egyéves gyermeknek nincs akkora lába, mint egy ötévesnek. Ugyanez vonatkozik a harisnyanadrágokra is. Ilyenek ugyanis ©sa-k 6—7 éves gyermekek számára valók vannak az üzletben. ' Egésaen apró gyermekek anyái tehát hiába hajszolnak nadrágocskákat, mert nem kapnak és a nagy nadrágocskák ott hevernek az. iialetben. Az elárusító helyen néhány különbözőfajta csecsemökésziet van. főképpen árak tekintetében. Egyébként azonban csupa egyenlő fajta csecsemőkészlet, egyenlő minőségben, amelyeknél csak a raktári szám különbözik és különböző áraik vannak, melyek 267—301 koma közt mozognak. Ez a néhány megjegyzés távolról sem meríti ki mindazokat a hiányosságokat, melyek a csecsemő szükségleti cikkek elárusító helyén vannak." < • A cikk aztán az árwlosztással kapcsolatos néhány más konkrét példával rámutat arra, hogy Komáromiban e téren még erősen garázdálkodik az osztályellenség, majd igy fejezi be cikkét a pozsonyi Pravda: „A komáromi üzletekben más hibák is vannak. A dolgozók gyakran felháborodnak azon, hogy egyes helyeken egy koronán aluli aprópénzt nem adnak vissza, hogy az elárusító helyeken nincsenek kiírva a nyitási és zárási órák stb. Nem lehetne mindezeket a hiányosságokat a komáromi elosztás terén kiküszöbölni? Bizonyára, mert csak az kell hozzá, hogy a párt szervei és a népi igazgatás szervei ezekkel a kérdésekkel rendszeresen és komolyan foglalkozzanak és rendszeresen ellenőrizzék az ellátásra vonatkozó határozatok teljesítését." nia a helyes bíráló szempontokat, és a helyes mértékegységet, amely azonban nem lehet merev, hanem a színjátszás fejlődésével fokozatosan kell emelkednie. A jól megválasztott szempontok, a kritikai hang és természetesen az eszmei és szakmai ismeretek a legfőbb kívánalmak, melyek népi alkotásunk mai helyzetében ópítöleg járulhatnak hozzá fejlődéséhez. Perl E. a Csemadok központi munkatársa. tese, a traktroállomások üzemi pártszervezete rendkívüli figyelmet szenteljen az üzemi munkaiskolának és a dolgozók mezőgazdasági gépesített tanfolyamokra való kiküldésének. Az érsekújvári traktorállomásokon lévő elvtársak tudják, milyen jelentősége volt annak, hogy a traktorállomás egyik dolgozóját a csoportos javítás megszervezésének tanfolyamába küldték, ahol mechanikusainkat a szovjet mechanikusok tanították. A traktorállomásokon ma a javításokat 24 csomópontban végzik, ami biztosítja a javítások jó minőségét és ezzel a traktorosok nevelését is, akik a javítási munkálatokban résztvesznek. És több ilyen traktorállomások számára rendezett tanfolyam is van. Hiányosság mutatkozik azonban abban, hogy a traktorálllomásokról csak 65 százalékban küldenek ki dolgozókat a tanfolyamokra és a tanfolyamokra való beosztásnál gyakran olyan dolgozókat választanak ki, akik ezt nem érdemlik meg. Ezért csakis ott, ahol traktor411omásainkat az üzemi pártszervezetek a járási pártbizottságok segítségével az EFSz-ekkel való szorosabb együttműködésre fogják vezetni és együttesen fogják megoldani nemcsak a földek megművelését, hanem a traktorosok kiválasztását is és együttesen fognak gondoskodni a traktrosok anyagi ellátásáról, élelmezéséről, elszállásolásáról, politikai és szakmabeli színvonaluk növekedéséről, csakis ott tudják teljesíteni traktorállomásaik feladatukat az EFSz-ek fejlesztésiben és megszilárdításában. Ferencej István.