Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-08 / 7. szám, csütörtök

1953 január 1

1 UJ SZ

Ö Az amerikai-angol kémek leleplezett összeesküvése A csehszlovákiai államellenes öszBzeesküvő központ vezetőmagvának pöre teljes undorító meztelenségében felfedte az amerikai-angol háborús gyujtogatók és ügynökeik, köztük a titóista kém- és gyilkos-banda aljas tevékenységét. Ismét beigazolódott, hogy a népi demokratikus országokban leleplezett és felgöngyölített összeesküvések, kémkedések és szabotázsok szálai végeredményben a többi kapitalista ország kémszolgálatait irányító amerikai kémszolgálat központjaihoz vezetnek. Ismét beigazolódott, hogy az amerikai imperialisták tébolyult vüáguralmi terveik megvalósítása végett új világháború előkészítésére mozgósítják a népi demokratikus országokban élő összes ügynökeiket, s egységfrontba tömörítik mindazokat, akik esküdt ellenségei a béke, a demokrácia és a szocializmus Szovjetunió vezette táborának. A gyakran diplomatának álcázkodó amerikai háborús gyujtogatók a népi demokratikus államok belügyeibe való pimasz beavatkozás újabb, meg újabb módszereivel próbálkoznak. A prágai perben sok olyan kém nevét emlegették, aki a népi demokratikus országokkal összefüggő ügyek „szakértője", olyan kémekét, mint Noel és Hermán Field, Dulles, a körmönfont wallstreeti gazember és mások. Ugyancsak sürün esett említés a titőista kémekről is. Ezen a kémlajstromon, amelyen Titó, Gyilasz, Rankovics és Mose Pijade a listavezetők, olyan megrögzött kémek szerepelnek, mint Kevizs, Novoszel, Gorszkij, Cseknej, Barbarics, Morics és a többiek. Amerikai gazdái a Titó-fasiszta klikket is bevonták a Csehszlovákia ellenforradalmi államcsíny aktív előkészítésébe. A csehszlovákiai államellenes összeesküvő központ az amerikai-angol imperialisták terveiíiek keresztülvitelében ugyanazokat a módszereket és eszközöket használta, mint Titó és cinkosai Jugoszláviában. Szlánszky, az összesküvés feje, a bíróság előtt nyiltan beismerte; hogy ellehséges tevékenységet fejtett ki, hogy a nyugati imperialisták és elsősorban a világuralomra törő amerikai imperialisták ezolgálatába szegődött, s I hogy a ,,csehszlovák Titó" dicsőségére pályázott. Nem csoda tehát, hogy a per számos újabb bizonyítékot szolgáltatott a kémek és gyilkosok *" bandájának bűnös tevékenységére, s a második világháború alatti és utáni kapcsolataira az amerikai imperialistákkal. 1945 végén, félévvel azután, hogy a hős Szovjet Hadsereg felszabadította Csehszlovákiát, Ivanovics jugoszláv katonai attasé ellátogatott Prágába, s Reicinnek, Szlánszky bűntársának javasolta, hogy kémkedjenek együtt. Reicin, az egykori Gestapó-ügynök, aki a Gestapó karmaiba juttatta Csehszlovákia Kommunista Pártja illegáíis központi bizottságának tagjait és Júilus Fucsíkot, Csehszlovákia nemzeti hősét, majd később Szlánszky segítségével vezető tisztséghez jutott a csehszlovák hadseregben, az ügyésznek arra a kérdésére, hogy miképpen építette ki közvetlen kapcsolatát jugoszláv ügynökökkel, ezt vallotta: „Ez 1945 végén történt, amikor Miladin Ivanovics ezredes, jugoszláv katonai attasé a vezérkari főnökségen lévő irodájában hivatalosan meglátogatott. Ivanovics akkor nyíltan kijelentette: a jugoszláv kémszolgálat tudja, hogy a megszállás J dej én együttműködtem a Gestapóval a Szovjetunió ellen. s hogy természetesen nekem 'is tudnom kell, milyen következménnyel járna, ha ezt nyilvánosságra hoznák. Ivanovics figyelmeztetett, hogy ez^n a vonalon most már a jugoszláv kémszolgálattal kell együttműködnöm". Ivanovics és Reicin későbbi bűnszövetsége megmutatta, hogy Ivanovics. ez a titótista bérenc közvetlen kapcsolatban volt az amerikai kémszolgálat központjával. s hogy sZavánsk még az amerikai hadsereg vezérkarába- is eúlya volt. Legjobb bizonyítéka ennek az úgyKarol Bacílek, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottsága elnökségének tagja nevezett stechovicei levéltár története. Milyen levéltárról van itt szó? 1945-ben a Szovjet Hadsereg elöl visszavonuló fasiszta német csapatok fedezték a Gestapónak a közép- és délkeleteurópai országokból való' elmenekülését. A Gestapó emberei nagy sietve szállították el a megszállt országokban működő ügynökségeik irattárait, okiratait, névjegyzékeit. Az okiratok közt volt a népi demokratikus országokban maradt legfőbb Gestapó-ügynökök, valamint a jugoszláviai Gestapő-ügynökök névsorai is. A Gestapó Prágát a fronttól viszonylag távolesö helynek tartotta s ezért Csehországba, Prágába vitte ezeket a levéltárakat. A szovjet csapatok gyors előnyomulása megakadályozta, hogy a Gestapó emberei ezeket a levéltárakat kivigyék Csehszlovákiából. A Gestapő-legények később legyilkolt foglyaikkal Stechovice közelében elásták és aláaknázták a levéltárakat. Reicin tudomást szerzett ezekről az irattárakról. Nyomban értesítette Ivanovics katonai attasét, az amerikaiak ügynökét, aki ugyanilyen sürgősen továbbította ezt az értesülését amerikai jótevőinek. Reicin erről a következőket vallotta: „1946 elején tájékoztattam Ivanovics ezredest K. H. Franknak, . a Prága melletti Stechovicében elásott titkos levéltárról, amelyet később az amerikaiak megkaparintottak." Kérdés: ,,Ön tehát segítette az amerikaiakat a stechovicei levéltár ellopásában?" Válasz: „Igen. Amikor 1946. januárjában értesültem K. H. Frank Stechovicében elrejtett levéltáráról, s amikor az erről szóló jelentéssel egyidejűleg tudomást szereztem a levéltár pontos rejtekhelyéről, tájékoztattam Ivanovics ezredest, az ő utasítására elodáztam a levéltár kiadását. A levéltár ilymódon az amerikaiak kezére került A levéltár ellopása utáni napon Ivanovics közölte velem, hogy a levéltárral kapcsolatban, minden a legnagyobb rendben van. Ebből az esetből és későbbi megfigyeléseimből arra következtettem, hogy a jugoszláv kémszolgálat szorosan együttműködik az amerikai kémszolgálattal, s hogy a Csehszlovák Köztársaság elleni akciói során mindkettőjük ugyanazt a célt követte." Amikor Reicin közölte a Gestapólevéltár rejtekhelyét, az amerikai hadsereg fegyveres alakulatai betörtek a Csehszlovák Köztársaság területére, s az iratokat kiásták és Nyugat-Ném e tországba szállí to tták. Kérdés, vájjon az amerikaiaknak ezzel csak az volt-e a céljuk, hogy leplezzenek egy olyan megbízható kémet, mint Reicin, vájjon az amerikaiaknak csak az /volt-e a törekvésük, hogy leplezzék és saját céljaikra felhasználják a Gestapó csehszlovákiai ügynökei s mivel magyarázható a titóisták ügybuzgósága és készsége, az amerikai: k kiszolgálására ? Nem! Itt nemcsak Reicinröl volt szó. Az amerikai agresszorok érdekei ezúttal sokkal nagyobb tétekhez fűződtek. Nagyszabású intrikákról volt szó. sokkal több forgott itt. kockán. Valamennyi népi demokratikus országot érintő széleskörű tervekről volt itt sző. Az amerika; agresszorok éppen ezért kockáztatták meg gengsztertámadásukat Csehszlovákia ellen, lopták el a Gestapó irattárát, s mentették meg és állították saját szolgálatukba ilymódon a Gestapó egykori ügynökeit nemcsak Csehszlovákiában, hanem Magyarországon. Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban is, de különösen Jugoszláviában. Már a Rajk-per során bebizonyosult, hogy Titó együttműködik Ďullesszel. az amerikai monopóliumok ügynökével Közösen dolgoztak a Szovjetunió, valamint a közép- és délkeleteurópai népek ellen, Titó és bandája s az amerikai kémszolgálattal szoros kapcsolatban lévő egész diplomáciai testülete az amerikai imperialisták tudtával és parancsára kísérelte meg, hogy a második világháború befejezése után a népi demokratikus országokban öszszeköttetésben kerüljön a trockistákkal, a burzsoanacionalista és egyéb ellenséges elemekkel. Az amerikai kémszolgálat Titó Jugoszláviájában megbízható fiókot nyitott, a jugoszláv diplomatákban pedig megbízható ügynökökre talált. Természetes, hogy a titőista kémek gyorsan ráakadtak a Szlánszky bandájához vezető útra. Szlánszky és cinkosai: Geminder, Reicin, Frejka, Clementisz, Löbl és a többiek szintén igyekeztek sürgősen összeköttetést teremteni a titőista ügynökökkel, s minden módon támogatták a jugoszláviai Titó-klikket. A titóisták és a Szlánszky-banda bűnös kapcsolatában rendkívül fontos szerepet töltött be Koni Zilliacus, az angol-amerikai imperialisták egyik ügynöke és számos cionista ügynök, akik állandóan ideoda utazgattak Belgrád és Prága között. Szlánszky és emberei már jóval a titóisták leleplezése előtt tudták, hogy a Titó-klikk is az ő gazdájukat. mint az amerikai imperialistákat, szolgálja. Tudták, hogy a titóisták ugyancsak az amerikai agresszorok céljait követik, s arra törekszenek, hogy a népi demokratikus országokat elszakítsák a Szovjetuniótól, népeiket az impérializmus jármába hajtsák s újabb világháborút robbantsanak ki. . Jellemző e tekintetben Frejka vallomásának az a része, amely egy szovjetellenes föderáció megalakításának titőista terveiről szál. 1947ben az összeesküvők nagy titokban, p^tkánymódra, besortipolyogtak egy prágai magánlakásba. Itt találkoztak Petrovics, jugoszláv külkereskedelmi miniszterrel, Barbariccsal Jugoszlávia csehszlovákiai kereske. delmi attaséjával és más titőistákkal. A titóisták kifejtették azt a „koncepciójukat", hogy szükség van egy erős Jugoszláviára, amely föde. rációba tömörítené az összes népi demokratikus államokat, s ilymódon megteremtené a „szocializmus második központját", amely egyenrangú lenne a Szovjetunióval. Világos, hogy itt a szovjetellenes európai föderáció amerikai tervéről, a Wall Street sugalmazta ellenforradalmi koncepcióról volt szó. A csehszlovákiai összeesküvő banda e cél el. érése végett Tito-Jugoszlávia kezé. re játszott. Egyrészt gyöngítette és aláaknázta Csehszlovákia gazdaságát, másrészt pedig megsegítette a titóistákat és lazította Csehszlo. vákia együttműködését a többi népi demokratikus országgal. A Szlánszky vezette összeesküvők buzgón szavaltak Jugoszlávia „sikereiről", s agyonmagasztalták Titót. Frank, Szlánszky helyettese bevallotta, hogy Tito csehszlovákiai látogatása után Szlánszky tájékoztat, ta öt és a többi összeesvüvöt Titóval és Gyilasszal történt találkozásról, s közölte, hogy Gyilasz ígéretet tett neki, szükség esetén Csehszovákiába küld egy ezred mindenre elszánt bérgyilkost. A kémek és gyilkosok titóista bandája tehát szíves-örömest vállalta, hogy fegyveres fasiszta gyü. levészhadát a többi népi demokratikus országban működő cinkosaik rendelkezésére bocsátja. Szlánszky és a többi összeesküvő, a titóisták tanácsára elhelyezte ügynökeit a hadseregben és az állambiztonsági szervekben. így készítették elő a talajt, hogy Ti tóhoz hasonlóan és a titóista gyilkosok módszereivei magukhoz ragadják az államhatalmat, s a csehszlovák nép szedetett vesére, Klement Gottwald köztársasági elnök életére törjenek, mert hiszen Gottwald volt a legfőbb akadálya, hogy megkaparintsák a párt vezetését, s bitorolhassák az államhatalmat. Azok az összeesküvők, akiket Szlánszky a nemzetvédelmi szervek ben helyezett el, lehetővé tették, hogy a titóista, vagyis az amerikai ügynökök teljesen akadálytalanul kiépíthessék kémhálózatukat, s amennyire csak tehették, takargat.' ták ezeknek az ügynököknek a működését. Miután Tito és bandája 1948-ban lelepleződött, a csehszlová kiai összeesküvők folytatták akna. munkájukat, niégjobban álcázták igazi mivoltukat. Ámde nem foghat tak ki a párt és a nép éberségén. Kirántották odujukból és leleplezték őket. Ma már mindenki tudja, leleplezés előtt mennyire veszélyeztette a béke ügyét ez az álcázott titóista banda. Látjuk, hogy a Szlánszky vezette összeesküvő központ a titóisták útján haladt. Szlánszky mindenütt, ahol csak módja volt rá, ártott a köztársaságnak, mindent elkövetetett, hogy gyöngítse Csehszlovákia védelmi erejét, megrendítse a csehszlo. vák hadsereg harcképességét, szét züllessze a népgazdaságot. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, s személy szerint Sztálin elvtársnak fel. bécsülhetetlen érdeme, hogy idejekorán teljesen felfedték a Tito-fasiszták gyülevész bandájának szerepét a béke, a demokrácia és a szocializmus ellen szőtt nemzetközi összeesküvésben. A Szlánszky-pörben, a Rajk-pörben, a Kosztov.pörben és a többi hasonló pör során lehullt az álarc a Tito.fasiszták legfőbb segítőtársairól. A népi demokratikus rendszer erői egymásután mérik megsemmisítő csapásaikat a sötétség és a reakció erőire, a Washingtonból irányította Tito fasiszta csöcselékre. Az imperialisták hadiszekeréhez kötött titóista Jugoszlávia valóságos átka a jugoszláv népnek, amely a titóista hóhér véres fasiszta korbácsa alatt nyög. A népi demokratikus or. szágok még szorosabban fölzárkóznak a Szovjetunió mellé s a Szovjetunió mindenirányú segítségével a szocializmus útján haladnak. A kardcsörtető nyugati imperialistáknak pedig csak ennyit mondhatunk: urak, önök ismét elvesztették a játszmát! A néptömegek átláttak piszkos terveiken, s tántoríthatatlanul követik a népi demokratikus kormányaikat, munkás, és kommunista pártjaikat, követik a Szovjetuniót és az egész emberiség nagy tanítóját és'barátját, Sztálin elvtár. sat! (A Tartós békéért, népi demokráciáért legújabb számából.) A kínai dolgozók kötelezettségvállalásai az első ötéves terv tiszteletére A „Zsenminzsibao" pekingi napilap nagyszámú levelet közöl, amelyben a kínai dolgozók az első ötéves terv tiszteletére tett jelentős munka felajánlásaikat jelentik be. A sicsisanské villanyerömü dolgozói. kötelezik magukat, hogy a/, 1953-as évben, — amely az első ötéves terv első éve — a villanyáram szolgáltatást 13 százalékkal emelik. Az üzemi pártbizottság titkára a kö. vetkezőket írja levelében: Nemcsak feladatainkat fogjuk teljesíteni, hanem a legrövidebb idő alatt nagyobb számú szakmunkást fogunk kiképezni az új villanj telepek részére". Han En példás földmunkás a követ, kezö felajánlást tette a földművesszövetkezetnek: az 1953-as év terméshozamát a ga_ bonaféleknél 10 százalékkal eme. - li. „Öt év alatt — mondja Han En — beültetjük hegyeinket és a ke. vésbbé értékes földterületeket fák. kai. Kibővítjük a legelőket és megjavítjuk a háziállattenyésztést. A gépészek csoportjai megtanítják fiatalságunkat arra, hogy sikeresen tudjanak d^'-ozni az új, modern me zőgazdasáp* eszközökkel Ezekből a fiatalokból később traktorístákat nevelünk."' A Sztálin-Allé Berlinben P. Namonov, a moszkvai Pravda levelezőjének riportja Kék, ritkás köd borítja a német fővárost. Egy új széles utca gyönyörű panorámája tárul az ember elé. Ez a Sztálin-allé, amely a szürke é

s félig romokban álló Berlin előterén fényes sugárnak tűnik fel. Még nem régen itt i

s csak romok látszottak. Körülbelül egy évvel ezelőtt a német egységes -szocialista párt javaslatára kihirdették Berlin újjáépítésének nemzeti programmját. ' 1952. februárjában Ottó Grotewohl miniszterelnök letette az első követ a Sztálin-allé egyik építkezésének szakaszán. És most 11 hónap után felépült egyik lakónegyed 13 felhőkarcoló lakóházzal.' A berliniek több mint százezer komfortos újlakást kaptak. A házak földszintjein üzletek, irodák és -mozik nyíltak. Mindez a berlini lakosság önfeláldozó munkájának az eredménye. Berlin lakói egy egész éven át, miután befejezték munkanapjukat a gyárakban és irodákban, kimentek az építkezések helyére romokat takarítani és a kiválogatott téglákat nyomban az építőszakaszokra szállították. Elbeszélgettünk Erich Fuksz brigádvezetövel, aki a következőket mondotta ezen nagyszabású építkezésről: „Ezt a rohamos fejlődést nem tudtuk volna elérni a szovjet és lengyel barátaink segítsége nélkül. Az fdén itt volt nálunk a híres szovjet kőműves Korolev elvtárs és megtanított bennünket munkamódszerére". A Sztáljn-allé az egyik legfontosabb, de nem az egyetlen szakasza a berlini újjáépítésnek. A város demokratikus szektorában mindenfelé az építkezések tornyai láthatók. Az újjáépítés egy egységes építészeti terv szerint folyik, amelyet a haladó építészek egy csoportja dolgozott ki. A tervben harmonikusan összevágnak a német építészet nemzeti hagyományai az új kornak a követelményeivel. Berlinben örökre eltűnnek a szegény „proletár negyedek", amelyekben a régi Berlin olyan gazdag volt. Kelet Berlin minden alkotása a dolgozó számára készül. Az 1953-as évben a Sztálin-allén még 1400 lakással rendelkező lakóházat terveztek, ezenkívül 2 iskola, néhány gyermekjátszótér, egy gyereküdülő, sportcsarnok és fürdő építése van tervbe véve. A város közepén az „Unter-denLinden" sugárúton újjáépül az állami Öper

a épülete és befejezik a „Volksbűhne'' színház újjáépítését. Németország hazafiai abban a meggyőződésben élnek, hogy kiharcolják hazájuk és fővárosuk egyesítését. Nyugat-Berlin városi vezetősége, amelynek élén Reiter, a jobboldali szociáldemokrata áll nem volt hajlandó csatlakozni Berlin újjáépítésének egységes tervéhez. Ezeknek az embereknek fonto- < sabb a lakosságtól kiszipolyozott pénzen kaszárnyákat "építeni és új SS hordákat szervezni. + Az elamerikaiasodott nyugati sajtó minden eszközt megragad arra, hogy a nyugatberlini lakosság előtt bemocskolja és elcsúfítsa a'föVaros újjáépítésének nemzeti tervét. Mindezek a mesterkedések ellenére Berli

n újjáépítése szívügye minden német hazafinak az országnak bármelyik részében i

s lakjon. A Sztálin-allé építő szakaszain, gyakran látni nyugatberlini lakókat. Ezek önként jönnek ide dolgozni minden ellenszolgáltatás nélkül Zes

s és Fischer • nyugatnémetországi építészek is tagjai Berlin újjáépítési nemzeti bizottságának. Minden este, de főleg vasárnapokon a Sztálin-allén megjelennek nyugat Berlin dolgozói Emif Ende, egy berlini színész is eljött megtekinteni barátaival az úi házakat és elragadtatva jelentett lei: „Ahová csak utam fog vinni mindenütt büszkén fogok beszélni a mi gyönyörű Sztálin-alléról."