Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-08 / 7. szám, csütörtök

1953 január 1 1 UJ SZ Ö Az amerikai-angol kémek leleplezett összeesküvése A csehszlovákiai államellenes ösz­Bzeesküvő központ vezetőmagvának pöre teljes undorító meztelenségében felfedte az amerikai-angol háborús gyujtogatók és ügynökeik, köztük a titóista kém- és gyilkos-banda aljas tevékenységét. Ismét beigazolódott, hogy a népi demokratikus országokban leleple­zett és felgöngyölített összeesküvé­sek, kémkedések és szabotázsok szá­lai végeredményben a többi kapita­lista ország kémszolgálatait irányí­tó amerikai kémszolgálat központ­jaihoz vezetnek. Ismét beigazoló­dott, hogy az amerikai imperialis­ták tébolyult vüáguralmi terveik megvalósítása végett új világhábo­rú előkészítésére mozgósítják a né­pi demokratikus országokban élő összes ügynökeiket, s egységfront­ba tömörítik mindazokat, akik es­küdt ellenségei a béke, a demokrá­cia és a szocializmus Szovjetunió vezette táborának. A gyakran dip­lomatának álcázkodó amerikai há­borús gyujtogatók a népi demokra­tikus államok belügyeibe való pi­masz beavatkozás újabb, meg újabb módszereivel próbálkoznak. A prágai perben sok olyan kém nevét emlegették, aki a népi demo­kratikus országokkal összefüggő ügyek „szakértője", olyan kémekét, mint Noel és Hermán Field, Dulles, a körmönfont wallstreeti gazem­ber és mások. Ugyancsak sürün esett említés a titőista kémekről is. Ezen a kémlajstromon, amelyen Ti­tó, Gyilasz, Rankovics és Mose Pi­jade a listavezetők, olyan megrög­zött kémek szerepelnek, mint Ke­vizs, Novoszel, Gorszkij, Cseknej, Barbarics, Morics és a többiek. Amerikai gazdái a Titó-fasiszta klikket is bevonták a Csehszlovákia ellenforradalmi államcsíny aktív előkészítésébe. A csehszlovákiai ál­lamellenes összeesküvő központ az amerikai-angol imperialisták tervei­íiek keresztülvitelében ugyanazokat a módszereket és eszközöket hasz­nálta, mint Titó és cinkosai Jugo­szláviában. Szlánszky, az összes­küvés feje, a bíróság előtt nyiltan beismerte; hogy ellehséges tevé­kenységet fejtett ki, hogy a nyuga­ti imperialisták és elsősorban a vi­láguralomra törő amerikai imperia­listák ezolgálatába szegődött, s I hogy a ,,csehszlovák Titó" dicsősé­gére pályázott. Nem csoda tehát, hogy a per szá­mos újabb bizonyítékot szolgáltatott a kémek és gyilkosok *" bandájának bűnös tevékenységére, s a második világháború alatti és utáni kapcso­lataira az amerikai imperialisták­kal. 1945 végén, félévvel azután, hogy a hős Szovjet Hadsereg felszabadí­totta Csehszlovákiát, Ivanovics ju­goszláv katonai attasé ellátogatott Prágába, s Reicinnek, Szlánszky bűntársának javasolta, hogy kém­kedjenek együtt. Reicin, az egykori Gestapó-ügynök, aki a Gestapó kar­maiba juttatta Csehszlovákia Kom­munista Pártja illegáíis központi bi­zottságának tagjait és Júilus Fu­csíkot, Csehszlovákia nemzeti hősét, majd később Szlánszky segítségével vezető tisztséghez jutott a csehszlo­vák hadseregben, az ügyésznek arra a kérdésére, hogy miképpen építette ki közvetlen kapcsolatát jugoszláv ügynökökkel, ezt vallotta: „Ez 1945 végén történt, amikor Miladin Ivanovics ezredes, jugoszláv katonai attasé a vezérkari főnöksé­gen lévő irodájában hivatalosan meglátogatott. Ivanovics akkor nyíltan kijelentette: a jugoszláv kémszolgálat tudja, hogy a meg­szállás J dej én együttműködtem a Gestapóval a Szovjetunió ellen. s hogy természetesen nekem 'is tud­nom kell, milyen következménnyel járna, ha ezt nyilvánosságra hoz­nák. Ivanovics figyelmeztetett, hogy ez^n a vonalon most már a jugo­szláv kémszolgálattal kell együtt­működnöm". Ivanovics és Reicin későbbi bűn­szövetsége megmutatta, hogy Iva­novics. ez a titótista bérenc köz­vetlen kapcsolatban volt az ameri­kai kémszolgálat központjával. s hogy sZavánsk még az amerikai hadsereg vezérkarába- is eúlya volt. Legjobb bizonyítéka ennek az úgy­Karol Bacílek, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottsága elnökségének tagja nevezett stechovicei levéltár törté­nete. Milyen levéltárról van itt szó? 1945-ben a Szovjet Hadsereg elöl visszavonuló fasiszta német csapatok fedezték a Gestapónak a közép- és délkeleteurópai országokból való' el­menekülését. A Gestapó emberei nagy sietve szállították el a meg­szállt országokban működő ügynök­ségeik irattárait, okiratait, név­jegyzékeit. Az okiratok közt volt a népi demokratikus országokban ma­radt legfőbb Gestapó-ügynökök, va­lamint a jugoszláviai Gestapő-ügy­nökök névsorai is. A Gestapó Prá­gát a fronttól viszonylag távolesö helynek tartotta s ezért Csehor­szágba, Prágába vitte ezeket a le­véltárakat. A szovjet csapatok gyors előnyomulása megakadályoz­ta, hogy a Gestapó emberei ezeket a levéltárakat kivigyék Csehszlová­kiából. A Gestapő-legények később legyilkolt foglyaikkal Stechovice közelében elásták és aláaknázták a levéltárakat. Reicin tudomást szer­zett ezekről az irattárakról. Nyom­ban értesítette Ivanovics katonai attasét, az amerikaiak ügynökét, aki ugyanilyen sürgősen továbbí­totta ezt az értesülését amerikai jó­tevőinek. Reicin erről a következőket val­lotta: „1946 elején tájékoztattam Ivanovics ezredest K. H. Franknak, . a Prága melletti Stechovicében el­ásott titkos levéltárról, amelyet ké­sőbb az amerikaiak megkaparintot­tak." Kérdés: ,,Ön tehát segítette az amerikaiakat a stechovicei levéltár ellopásában?" Válasz: „Igen. Amikor 1946. ja­nuárjában értesültem K. H. Frank Stechovicében elrejtett levéltáráról, s amikor az erről szóló jelentéssel egyidejűleg tudomást szereztem a levéltár pontos rejtekhelyéről, tá­jékoztattam Ivanovics ezredest, az ő utasítására elodáztam a levéltár kiadását. A levéltár ilymódon az ameri­kaiak kezére került A levéltár el­lopása utáni napon Ivanovics közöl­te velem, hogy a levéltárral kap­csolatban, minden a legnagyobb rendben van. Ebből az esetből és későbbi megfigyeléseimből arra kö­vetkeztettem, hogy a jugoszláv kémszolgálat szorosan együttműkö­dik az amerikai kémszolgálattal, s hogy a Csehszlovák Köztársaság elleni akciói során mindkettőjük ugyanazt a célt követte." Amikor Reicin közölte a Gestapó­levéltár rejtekhelyét, az amerikai hadsereg fegyveres alakulatai be­törtek a Csehszlovák Köztársaság területére, s az iratokat kiásták és Nyugat-Ném e tországba szállí to tták. Kérdés, vájjon az amerikaiaknak ezzel csak az volt-e a céljuk, hogy leplezzenek egy olyan megbízható kémet, mint Reicin, vájjon az ame­rikaiaknak csak az /volt-e a törek­vésük, hogy leplezzék és saját cél­jaikra felhasználják a Gestapó csehszlovákiai ügynökei s mivel magyarázható a titóisták ügybuz­gósága és készsége, az amerikai: k kiszolgálására ? Nem! Itt nemcsak Reicinröl volt szó. Az amerikai agresszorok érde­kei ezúttal sokkal nagyobb tétekhez fűződtek. Nagyszabású intrikákról volt szó. sokkal több forgott itt. kockán. Valamennyi népi demokra­tikus országot érintő széleskörű ter­vekről volt itt sző. Az amerika; ag­resszorok éppen ezért kockáztatták meg gengsztertámadásukat Cseh­szlovákia ellen, lopták el a Gestapó irattárát, s mentették meg és állí­tották saját szolgálatukba ilymódon a Gestapó egykori ügynökeit nem­csak Csehszlovákiában, hanem Ma­gyarországon. Romániában, Bulgá­riában, Lengyelországban is, de kü­lönösen Jugoszláviában. Már a Rajk-per során bebizonyo­sult, hogy Titó együttműködik Ďul­lesszel. az amerikai monopóliumok ügynökével Közösen dolgoztak a Szovjetunió, valamint a közép- és délkeleteurópai népek ellen, Titó és bandája s az amerikai kémszolgá­lattal szoros kapcsolatban lévő egész diplomáciai testülete az ame­rikai imperialisták tudtával és pa­rancsára kísérelte meg, hogy a má­sodik világháború befejezése után a népi demokratikus országokban ösz­szeköttetésben kerüljön a trockis­tákkal, a burzsoanacionalista és egyéb ellenséges elemekkel. Az amerikai kémszolgálat Titó Jugo­szláviájában megbízható fiókot nyi­tott, a jugoszláv diplomatákban pe­dig megbízható ügynökökre talált. Természetes, hogy a titőista kémek gyorsan ráakadtak a Szlán­szky bandájához vezető útra. Szlán­szky és cinkosai: Geminder, Reicin, Frejka, Clementisz, Löbl és a töb­biek szintén igyekeztek sürgősen összeköttetést teremteni a titőista ügynökökkel, s minden módon tá­mogatták a jugoszláviai Titó-klik­ket. A titóisták és a Szlánszky-ban­da bűnös kapcsolatában rendkívül fontos szerepet töltött be Koni Zil­liacus, az angol-amerikai imperia­listák egyik ügynöke és számos cio­nista ügynök, akik állandóan ide­oda utazgattak Belgrád és Prága között. Szlánszky és emberei már jó­val a titóisták leleplezése előtt tud­ták, hogy a Titó-klikk is az ő gaz­dájukat. mint az amerikai imperia­listákat, szolgálja. Tudták, hogy a titóisták ugyancsak az amerikai agresszorok céljait követik, s arra törekszenek, hogy a népi demokra­tikus országokat elszakítsák a Szovjetuniótól, népeiket az impéria­lizmus jármába hajtsák s újabb vi­lágháborút robbantsanak ki. . Jellemző e tekintetben Frejka val­lomásának az a része, amely egy szovjetellenes föderáció megalakí­tásának titőista terveiről szál. 1947­ben az összeesküvők nagy titokban, p^tkánymódra, besortipolyogtak egy prágai magánlakásba. Itt találkoz­tak Petrovics, jugoszláv külkeres­kedelmi miniszterrel, Barbariccsal Jugoszlávia csehszlovákiai kereske. delmi attaséjával és más titőisták­kal. A titóisták kifejtették azt a „koncepciójukat", hogy szükség van egy erős Jugoszláviára, amely föde. rációba tömörítené az összes népi demokratikus államokat, s ilymódon megteremtené a „szocializmus má­sodik központját", amely egyenran­gú lenne a Szovjetunióval. Világos, hogy itt a szovjetellenes európai fö­deráció amerikai tervéről, a Wall Street sugalmazta ellenforradalmi koncepcióról volt szó. A csehszlo­vákiai összeesküvő banda e cél el. érése végett Tito-Jugoszlávia kezé. re játszott. Egyrészt gyöngítette és aláaknázta Csehszlovákia gazdasá­gát, másrészt pedig megsegítette a titóistákat és lazította Csehszlo. vákia együttműködését a többi népi demokratikus országgal. A Szlánszky vezette összeesküvők buzgón szavaltak Jugoszlávia „sike­reiről", s agyonmagasztalták Titót. Frank, Szlánszky helyettese beval­lotta, hogy Tito csehszlovákiai lá­togatása után Szlánszky tájékoztat, ta öt és a többi összeesvüvöt Titóval és Gyilasszal történt találkozásról, s közölte, hogy Gyilasz ígéretet tett neki, szükség esetén Csehszovákiába küld egy ezred mindenre elszánt bér­gyilkost. A kémek és gyilkosok ti­tóista bandája tehát szíves-örömest vállalta, hogy fegyveres fasiszta gyü. levészhadát a többi népi demokrati­kus országban működő cinkosaik rendelkezésére bocsátja. Szlánszky és a többi összeesküvő, a titóisták tanácsára elhelyezte ügy­nökeit a hadseregben és az állam­biztonsági szervekben. így készítet­ték elő a talajt, hogy Ti tóhoz hason­lóan és a titóista gyilkosok módsze­reivei magukhoz ragadják az állam­hatalmat, s a csehszlovák nép sze­detett vesére, Klement Gottwald köztársasági elnök életére törjenek, mert hiszen Gottwald volt a legfőbb akadálya, hogy megkaparintsák a párt vezetését, s bitorolhassák az államhatalmat. Azok az összeesküvők, akiket Szlánszky a nemzetvédelmi szervek ben helyezett el, lehetővé tették, hogy a titóista, vagyis az amerikai ügynökök teljesen akadálytalanul kiépíthessék kémhálózatukat, s amennyire csak tehették, takargat.' ták ezeknek az ügynököknek a mű­ködését. Miután Tito és bandája 1948-ban lelepleződött, a csehszlová kiai összeesküvők folytatták akna. munkájukat, niégjobban álcázták igazi mivoltukat. Ámde nem foghat tak ki a párt és a nép éberségén. Kirántották odujukból és leleplezték őket. Ma már mindenki tudja, leleplezés előtt mennyire veszélyeztette a béke ügyét ez az álcázott titóista banda. Látjuk, hogy a Szlánszky vezette összeesküvő központ a titóisták út­ján haladt. Szlánszky mindenütt, ahol csak módja volt rá, ártott a köztár­saságnak, mindent elkövetetett, hogy gyöngítse Csehszlovákia védel­mi erejét, megrendítse a csehszlo. vák hadsereg harcképességét, szét züllessze a népgazdaságot. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának, s sze­mély szerint Sztálin elvtársnak fel. bécsülhetetlen érdeme, hogy idejeko­rán teljesen felfedték a Tito-fasisz­ták gyülevész bandájának szerepét a béke, a demokrácia és a szocializ­mus ellen szőtt nemzetközi összees­küvésben. A Szlánszky-pörben, a Rajk-pörben, a Kosztov.pörben és a többi hasonló pör során lehullt az álarc a Tito.fasiszták legfőbb segítő­társairól. A népi demokratikus rend­szer erői egymásután mérik meg­semmisítő csapásaikat a sötétség és a reakció erőire, a Washingtonból irányította Tito fasiszta csöcselékre. Az imperialisták hadiszekeréhez kö­tött titóista Jugoszlávia valóságos átka a jugoszláv népnek, amely a ti­tóista hóhér véres fasiszta korbácsa alatt nyög. A népi demokratikus or. szágok még szorosabban fölzárkóz­nak a Szovjetunió mellé s a Szov­jetunió mindenirányú segítségével a szocializmus útján haladnak. A kardcsörtető nyugati imperia­listáknak pedig csak ennyit mondha­tunk: urak, önök ismét elvesztették a játszmát! A néptömegek átláttak piszkos terveiken, s tántoríthatatla­nul követik a népi demokratikus kormányaikat, munkás, és kommu­nista pártjaikat, követik a Szovjet­uniót és az egész emberiség nagy tanítóját és'barátját, Sztálin elvtár. sat! (A Tartós békéért, népi de­mokráciáért legújabb számá­ból.) A kínai dolgozók kötelezettségvállalásai az első ötéves terv tiszteletére A „Zsenminzsibao" pekingi napi­lap nagyszámú levelet közöl, amely­ben a kínai dolgozók az első ötéves terv tiszteletére tett jelentős munka felajánlásaikat jelentik be. A sicsisanské villanyerömü dol­gozói. kötelezik magukat, hogy a/, 1953-as évben, — amely az első ötéves terv első éve — a villany­áram szolgáltatást 13 százalékkal emelik. Az üzemi pártbizottság titkára a kö. vetkezőket írja levelében: Nemcsak feladatainkat fogjuk teljesíteni, ha­nem a legrövidebb idő alatt nagyobb számú szakmunkást fogunk kiké­pezni az új villanj telepek részére". Han En példás földmunkás a követ, kezö felajánlást tette a földműves­szövetkezetnek: az 1953-as év terméshozamát a ga_ bonaféleknél 10 százalékkal eme. - li. „Öt év alatt — mondja Han En — beültetjük hegyeinket és a ke. vésbbé értékes földterületeket fák. kai. Kibővítjük a legelőket és megjavítjuk a háziállattenyész­tést. A gépészek csoportjai megtanítják fiatalságunkat arra, hogy sikeresen tudjanak d^'-ozni az új, modern me zőgazdasáp* eszközökkel Ezekből a fiatalokból később traktorístákat nevelünk."' A Sztálin-Allé Berlinben P. Namonov, a moszkvai Pravda levelezőjének riportja Kék, ritkás köd borítja a német fővárost. Egy új széles utca gyö­nyörű panorámája tárul az ember elé. Ez a Sztálin-allé, amely a szürke é s félig romokban álló Ber­lin előterén fényes sugárnak tűnik fel. Még nem régen itt i s csak ro­mok látszottak. Körülbelül egy év­vel ezelőtt a német egységes -szo­cialista párt javaslatára kihirdet­ték Berlin újjáépítésének nemzeti programmját. ' 1952. februárjában Ottó Grote­wohl miniszterelnök letette az első követ a Sztálin-allé egyik építkezé­sének szakaszán. És most 11 hónap után felépült egyik lakónegyed 13 felhőkarcoló lakóházzal.' A berliniek több mint százezer komfortos újlakást kap­tak. A házak földszintjein üzletek, irodák és -mozik nyíltak. Mindez a berlini lakosság önfel­áldozó munkájának az eredménye. Berlin lakói egy egész éven át, mi­után befejezték munkanapjukat a gyárakban és irodákban, kimentek az építkezések helyére romokat ta­karítani és a kiválogatott téglákat nyomban az építőszakaszokra szál­lították. Elbeszélgettünk Erich Fuksz bri­gádvezetövel, aki a következőket mondotta ezen nagyszabású építke­zésről: „Ezt a rohamos fejlődést nem tudtuk volna elérni a szovjet és lengyel barátaink segítsége nélkül. Az fdén itt volt nálunk a híres szovjet kőműves Korolev elvtárs és megtanított bennünket munkamód­szerére". A Sztáljn-allé az egyik legfonto­sabb, de nem az egyetlen szakasza a berlini újjáépítésnek. A város de­mokratikus szektorában minden­felé az építkezések tornyai látha­tók. Az újjáépítés egy egységes épí­tészeti terv szerint folyik, amelyet a haladó építészek egy csoportja dolgozott ki. A tervben harmoniku­san összevágnak a német építészet nemzeti hagyományai az új kornak a követelményeivel. Berlinben örökre eltűnnek a szegény „prole­tár negyedek", amelyekben a régi Berlin olyan gazdag volt. Kelet Berlin minden alkotása a dolgozó számára készül. Az 1953-as évben a Sztálin-allén még 1400 la­kással rendelkező lakóházat tervez­tek, ezenkívül 2 iskola, néhány gyermekjátszótér, egy gyereküdülő, sportcsarnok és fürdő építése van tervbe véve. A város közepén az „Unter-den­Linden" sugárúton újjáépül az álla­mi Öper a épülete és befejezik a „Volksbűhne'' színház újjáépítését. Németország hazafiai abban a meggyőződésben élnek, hogy kihar­colják hazájuk és fővárosuk egye­sítését. Nyugat-Berlin városi vezetősége, amelynek élén Reiter, a jobboldali szociáldemokrata áll nem volt haj­landó csatlakozni Berlin újjáépíté­sének egységes tervéhez. Ezeknek az embereknek fonto- < sabb a lakosságtól kiszipolyozott pénzen kaszárnyákat "építeni és új SS hordákat szervezni. + Az elamerikaiasodott nyugati sajtó minden eszközt megragad ar­ra, hogy a nyugatberlini lakosság előtt bemocskolja és elcsúfítsa a'fö­Varos újjáépítésének nemzeti tervét. Mindezek a mesterkedések ellené­re Berli n újjáépítése szívügye min­den német hazafinak az országnak bármelyik részében i s lakjon. A Sztálin-allé építő szakaszain, gyakran látni nyugatberlini lakó­kat. Ezek önként jönnek ide dolgozni minden ellenszolgáltatás nélkül Zes s és Fischer • nyugatnémetországi épí­tészek is tagjai Berlin újjáépítési nemzeti bizottságának. Minden este, de főleg vasárnapo­kon a Sztálin-allén megjelennek nyugat Berlin dolgozói Emif Ende, egy berlini színész is eljött megte­kinteni barátaival az úi házakat és elragadtatva jelentett lei: „Ahová csak utam fog vinni mindenütt büszkén fogok beszélni a mi gyö­nyörű Sztálin-alléról."

Next

/
Thumbnails
Contents