Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-08 / 7. szám, csütörtök

2 i UJSZ0 o 1953 január 8 Jelentés a kormány üléséről A kormány keddi ülését Antonín Zápotocky kormányelijök vezette." Jozef Nepomucky földművelés­ügyi miniszter javaslatára a kor­mány kinevezte a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományok Akadé­miájának első rendes tagjaiul (aka­démikusoknak) ing. dr. Antcnin Klocska professzort, a prágai me­zőgazdasági főiskola professzorát, MVDr. Ivan Brauner, a bratislavai „Bioveta" állami állatorvosi terme­lési intézet vezetőjét, MUDr. N Anto­nín Kloboukot, a brnói állatorvosi főiskola professzorát, ing. dr. Karol Ko'übok tanársegédet, a prágai ál­lami termék-kutató intézet igazga­tóját, ing. dr. Vladimír Kozseluha ! professzort, a brnói mezőgazdasági : főiskola professzorát, ing. dr. Oto- 1 kár Lhotát, a prágai erdészeti ku­tató intézet tudományos dolgozóját, ing. dr. Eduard Polák tanársegédet, a prágai mezőgazdasági gépesítési főiskola fakultásának dékánját, ing. Jaromir Scholtz professzort, a brnói mezőgazdasági főiskola rekto­rát, ing. Jaroszlav Simon profesz­szort, a brnói mezőgazdasági főis­kola professzorát, Phdr. Rudolf Dosztált, a brňói mezőgazdasági fő­iskola professzorát és ing. dr. Jan Koldát, a brnói mezőgazdasági főis­kola professzorát. A központi szakszervezeti tanács javaslata alapján a kormány jóvá­hagyta az 1953-as évi fizetett üdü­lési szabadságról szóló kormány­rendeletet. A rendelet az 1953-as évre átveszi a szabadságokra vonat­kozó utasításokat úgy, ahogy az 1952-es évben érvényes volt, azzal az eltéréssel, hogy az új adórende­zés következtében az 1953-as évben nem nyújtanak pénzügyi kárpótlást a ki nem vett szabadságokért, ame­lyek mentesítve vannak a béradó alól. Az építkezési alkalmazottak­nál, ahol a munka föidényszerűségét lényegében kiküszöbölték, nem lesz érvényes a szabadságok különleges rendezése az úgynevezett bélyeg­rendszer formájában. Antonín Pospísil közlekedésügyi miniszter és dr. Alois Neurnan táv­ősszeköttetésügyi miniszter jelenté' sének meghallgatása után a kor­mány beleegyezését adta az előké­szített, államok közötti reszorttár­gyalásokhoz. Jelentés a Megbízottak Testületének üléséről A Megbízottak Testülete kedden rendes illést tartott, amelyet Július Duris elnök vezetett. A Megbízottak Testülete többek között megtárgyalta Július Bránik megbízottnak, á Szlovákiai Tervhiva­tal elnökének beszámolóját és javas­latait az önköltségek tervének tel­jesítéséről és az akkumuláció tervé­nek teljesítéséről. A megbízotti hivataloknak és fő. igazgatóságaiknak, a vállalatok és , gazdaságunk vezetőségeinek szoro­san együttműködve a szakszervezeti szervekkel rendszeresen foglalkoz­niok kell az önköltségek tervének teljesítésévei nemcsak globáliséin, vállalatok szerint, hanem a terme­lés gazdaságossá tételének kérdéseit, az önköltségek csökkentését is fi­gyelemmel kell kísérniök és meg kell szervezniök a műhelyek, mun­kahelyek és egyes kiválasztott ké. szítményfajták szerint is. E felada. tok teljesítésére mozgósítaniok kell az összes dolgozókat a szocialista ^/munkaverseny kifejlesztésével és kö­telezettségvállalásokkal. Emilia Janečkova-Murinyovának, a munkaerők megbízottjának beszámo­lója alapján a Megbízottak'Testülete megtárgyalta a munkaerők megbí­zotti hivatalának munkamódszereit és elemezte a besztercebányai kerü­leti nemzeti bizottság toborzó mun­kamódszereit. Marek Čulen földművelésügyi megbízott a Megbízottak Testülete elé javaslatot terjesztett a takarmá­nyokkal való gazdálkodás biztosítá­sára hozandó intézkedésekre az álla. mi gazdaságokban, az EFSz-ekben és a kis. és középparasztoknál. A kerületi nemzeti bizottságok és a járási nemzeti bizottságok taná­csainak a havi takarmánymérlegek alapján ellenörizniök kell a takar­mányokkal való gazdálkodást, a he­lyes etetési technika betartását, va­lamint a közalapokból való takar­mányok helyes juttatását, főként az állami gazdaságok és az EFSz.ek számára és így biztosítani az állat­tenyésztés és az állatok hasznos­ságának további fejlesztését. A Megbízottak Testülete tudomá. sül vette és jóváhagyta Ing. Sámuel Takács könnyűipari megbízott je lentését a könnyűipari üzemekben végzett megelőző javítások • eddigi eredményeiről. Jozef Hojč pénzügyi megbízott a Megbízottak Testületének beszámolt a biztosítók munkájáról. A Megbízottak Testülete megtár­gyalta Peter Marusiák élelmiszer, ipari megbízott jelentését a dolgozók tejjel való ellátásáról és a javasolt intézkedéseket tudomásul vette. A nemzeti bizottságoknak, a be­gyűjtési minisztérium és a tejipari üzemek meghatalmazottjainak a tej­begyüjtökkel együtt ebben az idő. ben fokozott mértékben kell meg szervezniök a tejbeadás teljesítését és ezzel biztosítaniok kell a dolgozók egyenletes ellátását. A Megbízottak Testülete Július Duris elnök beszámolójának alapján megtárgyalta az üzemek és háztar. tások számára történő villanyáram, szolgáltatásról szóló kormányhatá­rozat teljesítését. A munka gazdaságosabbá tételével szolgálom hazámat Beszélgetés Hlavács Istvánnal, a podbrezovai vasgyár kitüntetett művezetőjével A podbrezovai vasöntöde és környéke télen fenséges, meg­kapó látvány. Az üzemet a felhök­benyúló hegyek ölelik körül, a hegyoldalt ritkán borító fák pedig deres fővel tekingetnek az embe­rekre. Minden hangos ezen a tájon, csak a füstöt ontó kémények hall­gatagok. Az emberek munkaruhá­ban sürögnek-forognak, egyesek téli ruhában jól felöltözve, a vas­olvasztó kemence közelében mun­kálkodók viszont ingujjra vetkőz­ve. Ha a látogató belép az üzembe, azt se tudja először, hogy merre tekintsen. Nem tudja hamarjában, hogy a hulladékvasat a kemence gyomrába töltő darúra tekintsen-e, vagy pedig a kemencéből kiömlő szemetvakító folyékony acélt néz­ze ? Avagy pedig a hengersoron futó, sistergő, tüzes tömböket és szalagokat bámulja meg? A zavar azonban egy-két pillanatig tart csupán, mert a szem mindjárt be­letalálja magát a látványba és el­igazodik. A podbrezovai kohászok láttán arra gondolunk, hogy a ha­talmas vascsatából nap nap után győzedelmesen kerül ki az ember, a természet erőinek ura és a nagy­szerű szovjet tapasztalatok átve­vője. Ebben a nagykiterjedésű és ne­héziparunk szempontjából igen fontos üzemben már az is nagy probléma, hogy kit szólítsunk meg. akivel a folyó munkáról elbeszél­gethetnénk. Nehéz dolog ez, mert a munkások olyan pontosan össze­dolgoznak, ki-ki a maga munka­helyén, mint a legjobb minőségű órában az apró alkatrészek. Ha valamelyik alkatrész nem működik, az óra megáll. így van ebben az üzemben is. Egyik dolgozó pontos munkájától függ a másik munkája és így tovább. Minden dolgozó munkálkodása egyformán értékes és szükséges. De nagy számban találunk olyan embereket is. akik teljesítményben jóval felülmúlják a több'eket. Es «zek az egyszerű dolgozók az üzemben nőttek naggyá, a terme­lés élenjáróivá. Ilyen ember Hla­vács István művezető is. 16 éves korában már az ózdi vasgyárban dolgozott. Éjszaka dolgozott, nap­pal meg a saját szorgalmából ta­nult. Mégis alaposan elsajátította a kohászat alapismereteit. De nem volt azon, hogy a terméshozamot növelte volna. Miért is tette volna ezt, hiszen ezzel csak kizsákmá­nyolói telhetetlen zsebét pénzelte volna. Életében mindig egy pilla­natra várt, a kizsákmányoló kapi­talista rendszer megdöntésére. A dicső Vörös Hadsereg ezt a drága pillanatot is meghozta. 1946-ban került Podbrezovára. Már ekkor új világ képe bontakozott ki előtte. Hlavács István munkakedve, lelkesedése, hazaszeretete határta­lan. Szüntelenül azon töpreng, hogy üzemének mivel válhatna még na­gyobb hasznára. Meg nem torpanó akarásának a múlt évben meg is lett az eredménye. Személyesen Gottwald elvtárs, hazánk első bé­keharcosa kezéből kapta a finom hengersoron a vashengerezés új el­mélete kidolgozásáért a kitünte­tetést. É s el lehetne ezt felejteni csak egy percre is? Nem. Hlavács István munkakedvét nagyban fo­kozta ez a felejthetetlen pillanat. Gottwald elvtárs újévi beszéde a dolgozókat újabb nagy harcra mozgósítja a munka frontján. Hla­vács Istvánt a beszédnek az a része ragadta meg. amelyben a ko­hászat tervének teljesítéséről volt szó, Szeme előtt lebegnek Gott­wald elvtárs szavai: » Sokat fogunk követelni főleg kohóinktól, bá­nyáinktól. és energetikánktól, mert tervteljesítésük a többi ágazatok tervteljesítésének fő feltétele«. Hlavács Istvánnal az üzem egyik irodahelyiségében beszélgetünk. Boldogan beszéli el nekünk, hogy Gottwald elvtárs újévi beszédire az üzem részére hasznos űiítással szeretne válaszolni/ így beszél újí tási tervéről: — A mult évben a gyakori hen­gertörések az üzemnek nagy anya­gi károkat okoztak. Sokat foglal­koztam ennek a kiküszöbölésével. A mult év végén és az új év első napjaiban kidolgoztam a tervet. — Újításom a hengeranyag meg­takarítására és a hengertörések számának csökkentésére irányul. A gömbacél és mÄs acél hengerlésé­nél az eddigi használt keményön­tésü kéreghengerek helyett a kom­binált anyagú hengerek gyártását javasolom. Egy acéltengelyre ké­regöntésü gyűrűket húzok fel, ame­lyeknek az acéltengelyre rögzítése ékkel történik. Az acéltengely így sokkal hosszabb ideig, tart, mert a kopás után a gyűrűket új gyű­rűkkel cseréljük fel és a kapcsolók okozta kopást forrasztással hozzuk helyre. — Az acéltengely anyagául a kiselejtezett acélhengereket is fel­használhatjuk, a gyűrűket pedig kész állapotban megrendelhetnénk hozzá. Ha a két módszert, a régit és az újat összehasonlítjuk, pénz­ben és anyagban szemmel látható­lag nagy megtakarítást érünk el az újjal. A gyűrűkből nem szüksé­ges annyit tartalékolni, mint a hengerekből, mert míg a henge­rekből hatféle méret szükséges, ad­dig a gyűrűnél csak kétféle méret tartalékolására lenne szükség. Az előtte fekvő tervrajz fölé hajol és belemélyed a vonalakba. így folytatja tovább: — A hengertörés kiküszöbölésével nagy összegű pénzt takaríthatunk meg, mert egy henger többezer ko­ronába kerül és törés után többet nem használhatjuk. Ezzel szemben a gyűrűk értéke párszáz korona és törés esetén új gyürü felhúzásával a hengert ismét használhatóvá te­hetjük. Újításomat ki lehetne ter­jeszteni a finom hengersorozatokra is főként ott, ahol kftregöntésü hengereket használunk M ács József. A traktorok és mezőgazdasági gépek idejében való javításával a tavaszi munkák sikeréért A pozsonyi kerület gép- és trak­torállomásainak dolgozói a téli ja­vításokról szóló kormányhatározat alapos megvitatása után SZÍVÓS munkával fogftak hozzá a gépek javításához. A kormányhatározat nagyban segíti a javítók munká­ját és számos traktorállomáson megjavult a szak- és politikai munka a traktorállomások javítói között. Nagy segítségükre volt a munkák megszervezésében, hogy a traktorSllomások javítómunkásai az üzemi iskolákban megismerték a " gépek alkatrészeit és elsajátítot­ták a legkiválóbb szovjet gépjaví­tók tapasztalatait. Az elméleti tudás a gyakprlattal összekapcsolva a pozsonyi kerület traktorállomásait elősegíti a gépek javításának tervteljesítésében. így január 3-ig a kerület traktorállo­másain a kerekes- és lánctalpas traktorok 29.9' százalékát és a ta­vaszi munkákhoz szükséges gépek 78 százalékát és az aratási, vala­mint a cséplési munkákhoz való gépek 62 százalékát javították meg. A nagycsanaki gép- és traktor­állomás dolgozói 58 százalékban, a holicsi traktorállomásé 55 száza­lékban és a szenei traktorallomá­sé 47 százalékban javították meg a traktorokat. Súlyosan lemaradtak a traktorok javításában a vágüj helyi traktor­állomás dolgozói, akik eddig csak 11 százalékban javították meg a 7traktorokat, és a nemesócsai trak­torállomás dolgozói, ahol 7 száza­lékban állnak a javítással. Jól dol­goznak a szeredi gép- és traktor­állomás javítói, akik a tavaszi munkákhoz szükséges mezőgazda­sági gépeket százszázalékban meg­javították. A szenei traktorállomás javítómunkásai a mezőgazdasági szerszámok 98 százalékát javították meg. Szövetkezeteink fa^faí nagy odaadással készülnek a mezőgazdasági dolgozók I. országos konferenciáiéra A mezőgazdasági dolgozók orszá­gos konferenciájára nagy odaadással készülnek a szövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó kis- és közép­parasztok. A pozsonyi kerületben a mintaszabályzattervezet alapos meg. vitatásával már eddig is sok hiá­nyosságot küszöböltek ki a szövet­kezeti életből. A szövetkezetek min­taszabályzatát eddig 282 szövetke­zeti és 2'8 nemszövetkezeti község­ben tárgyalták meg. Több járásban mint pl. a somorjai, galántai és trencséni járásban a mintaszabály­zattervezet megvitatása megjavítot­ta az eddigi munkákat és segít a szövetkezetek megszilárdításában és továbbfejlesztésében. Ezekben a já­rásokban lévő szövetkezetekben a mintaszabályzattervezetet három­négy tagsági gyűlésen beszélték meg. A megbeszélés .. ujtán a szövetkezet tagjai, traktoristák, közül megválasz­tották a küldötteket a járási kon. ferenciára. A mintaszabályzattervezet részle­tes megvitatása sok szövetkezetben megjavította a szövetkezeti munka­iskolát. Több mint 34 szövetkezetben megnyílt az iskola és 137 szövetke­zetben megszilárdították a munka­csoportokat. A mintaszabályzat meg­tárgyalása után a pozsonyi kerület, ben 214 taggal szaporodtak a szö­vetkezetek. A csöllei Egységes Föld­műves Szövetkezetben a mintasza­bályzat megtárgyalása második nap­ján 50 szarvasmarhát helyeztek el közös istállóba. Kerületi méretben eddig közös istállóban helyeztek el 8000 szarvasmarhát és 12.000 ser­tést. Tanulva a mintaszabályzatter­vezetből, a legtöbb szarvasmarhát a szenei, a szeredi és a malackai já­rásban helyezték el közös istállóban. Nyújtsanak több segítséget a védcőkségi üzemek a losonci járás szövetkezeteinek Befejeztük ötéves tervünk negye­dik évét. Az elmúlt esztendő iskola volt számunkra a szocialista falu kiépitéséért folytatott harcban. Já­rásunkban is szép eredményeket könyvelhetünk el, mert a mult esz­tendőben a járásban lévő községek 75%-a áttért az egyéni gazdálko­dásnál magasabbrendü nagyüzemi gazdálkodás formájára. Egyénileg dolgozó kis- és középparasztjaink egyr e többen megértették, hogy az elavult régi gazdálkodási módszer­rel nem tudnak lépést tartani a fej­lődéssel és ezért a szövetkezeti gazdálkodásban megtalálták a he­lyes utat. Az EFSz-ek megalakításában nagy része volt a járásunk közsé­geiben lévő helyi pártszervezeteink­nek. Emellett e nagy munkában se­gítettek üzemeink dolgozói is és több esetben az üzemi dolgozók fel­világosító munkája nyomán úgy­szólván egész falvak léptek a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. Az azon­ban korántsem mondható, hogy min­den üzem megtette a magáét, a munkás-paraszt szövetség szoros együttműködésének megszilárdítása érdekében. Nem sokat. dicsekedhe­tünk az újonnan alakult szövetkeze­tek felett védnökséget vállalt üzemek segitömunkájával'. Az EFSz-ek meg­szilárdítása és továbbfejlesztése ér­dekében vállalt kötelezettségüket he­lyesen csak az apátfalusi posztó­gyár dolgozói váltották be, akik egész éven keresztül a legmesszebb­menő gondoskodással segítették a panyidaróci szövetkezetet. Az újonnan alakult szövetkeze­tekben a kezdő könyvelök ugyan­csak segítséget vártak, de az okta­tók keveset törődtek velük és ép­pen ez az oka, a könyvelésben elő­forduló . hiányosságoknak, hogy a védnökséget vállalt üzemek felelős vezetői nem fektettek kellő si'ilv* arra, hogy a szövetkezetbe kijelölt okt aték a ; . letVí'onie^eteser végezzék a reájuk bízott feladato­kat. Pedig nem szabad elfelejteniök és állandóan szem előtt kell tarta­njok, hogy az ipari dolgozók zavar­talan élelmiszerellátása az egysé­ges földműves szövetkezetek sike­res munkájától függ. Az 1953-as év gottwaldi ötéves tervünk utolsó éve. Ez az év az ed­digieknél sokkal nagyobb feladatok elé állítja szövetkezeteinket. Az idén sokkal magasabb hektárhozamokat kell elérnünk, mint eddig, hisz megvan rá minden lehetőségünk, hogy az új módszerek bevezetésé­vel a szovjet kolhozok gazdag ta­pasztalatainak felhasználásával har­coljunk a nagy termésért. Ehhez azonban szükséges, hogy a védnök­séget vállalt üzemek is tekintsék szívügyüknek a szövetkezeti tagok nagy termésért vívott küzdelmét. Segítőkezeket kell nyujtaniok, hogy minden szövetkezetben helyesen megszervezzék a munkákat, türel­mes felvilágosítással meg kell győz­ni a szövetkezet tagjait a szocialis­ta munkaverseny nagy jelentőségé­ről.- Meg kell magyarázni minden szövetkezeti tagnak, hogy a munka­verseny hajtómotorja a termelés­nek és a mezőgazdaság minden ^ágazatában elősegíti a termelési és beadási kötelesség teljesítését. Nagyon egészséges dolog lenne, ha üzemeink is versenyre kelnének egymással annak érdekében, hogy a védnökségük alatt álló szövetke­zetet melyik üzem tudja hatéko­nyabban segíteni. Ezzel az üzemek bebizonyítanák, hogy nemcsak pa­píron szerepelnek mint védnökség! üzemek, hanem valóságban is meg­mutatnák, hogy igazi segítőivé vál­nak a szövetkezeteknek. Üzemi dol­gozóinknak is tudniók kell, hogy a mezőgazdasági tervteljesítés az ő ügyük is. Tartsák állandóan szem előtt Gottwald elvtárs azon szavait, hogy nem lesz nálunk szocializmus a falu szoci3 , í~ 5'< r"*a nélkül. Konc János, Losonc.

Next

/
Thumbnails
Contents