Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-01 / 1. szám, csütörtök

I 1953 január 1 / IIISZÖ Sztálin elvtárs nyilatkozata lelkesítőfeg hatottanémet dolgozókra Változások a bolgár kormányban Újévi üdvözlő táviratok Klement Gottwald köztársasági elnök Nikolaj Michajkmcs Sver* nyiknek. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökéneik, a kővetkező újévi üdvözlő táviratot küldte: sNIKOLAJ MICHAJLOVICS SVERNYIKNEK, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökének, MOSZKVA Tisztelt. Nlfcolaj Michajlovics, az újév alkalmából kérem, fogadja OJI és az egész szovjet nép a csehszlovák nép és az én személyes testvéri üdvözleteimet és további nagyszerű sikereket kívánunk az 1953-as évben. A hös szovjet nép, amely bátran halad « kommunizmus felé, pél. daképe és ihletője valamennyi nemzetnek a békéért én a boldog jövőért folytatott harcban. Dolgozó népünk, amely a Szovjetuniónak köszöni szabadságát és függetlenségét, valamint a szocializmus építésében kapott önzetlen segítséget, a jövő évben még jobban és még többet fn»j tanulni a szovjet néptől, hogy a szocializmust építhesse és a békét meg. védelmezhesse. KLEMENT <JOTTWALD<<. Antonín Zápotodky kormányelnök J. V. Sztálinhoz, a Szovjetunió miniszter tanácsÄak elnökéhez a következő újévi táviratot intézte: „JOSZIF VISSZARIONOVICS SZTÁLIN GENERALISSZIMUSZ, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, MOSZKVA-KREML, Tisztelt elnök elvtárs! Önnek és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának a Csehszlovák Köztársaság kormánya nevében és saját nevemben szívélyes jókívánataimat fejezem ki az újév alkalmából. Sohasem feledkezve meg felszabadításunkért érzett hálánkról, arra fogunk törekedni, hogy szövetségünk és barátságunk a Szovjetunió nemzeteivel ebben az évben Is tovább szilárduljon és fejlődjék. Az egész szovjet népnek és Önnek is új sikereket kívánunk a Szovjetunióban a kommunizmus építésének nagyszerű művéhez és az egész emberiség békéjének biztosításához. ZÄPOTOCKY, S. k., a Csehszlovák Köztársaság kormányelnöke.« Viliam Siroky kormányelnökhelyettes és külügyminiszter A. J. Vi. siinszkijnek, a Szovjetunió külügyminiszterének, a következő újévi üd-< vözJőtávirafcot küldte: ANDREJ JANTTAREVICS VISEVSZKIJ ELVTARSNAK, a Szovjetunió külügyminiszterének, MOSZKVA. Tisztelt miniszter elvtárs, az újév küszöbén szívélyes üdvözleteimet küldöm önnek és tartós egészséget és friss erőt kívánok az On felelősségteljes és a béke érdekében oly fontos munkájához a további években. VILIAM SIROKY, kormányelnökhelyettes, külügyminiszterit. Nyugat-Németország lakossága egyöntetű helyesléssel és örömmel fogadta J. V. Sztálin válaszát a „New York Times" diplomáciai munkatár. sának kérdéseire. Nyugat-Németország népe a Sztálin.nyilatkozat után bízik abban, hogy a nagyhatalmak között fenn. álló ellentéteknek tárgj alások útján történő áthidalásakor sor kerül a német kérdés békés megoldására is. A Sztálinjiyilatkozat megjelenése óta még tovább fokozódott a német nép elenállása Adenauer háborús szerződésének ratifikálásával szemben. A nyugatnémetországi sajtó to. vábbra pozitív álláspontra helyezkedik a Sztálin-nyilatkozó ttai kapcsolatban és sokatígérőnek tekinti Sztálin és Eisenhower találkozásának tervét. Csupán egyetlen úiság, az ame rikai megszállók nyugat berlini lapja, a békeellenes uszításairól hírhedt „Tagesspiegel" hangoztatja tovább, ra is, hogy mindenekelőtt a bonni különszerződés ratifikálására van szükség. Az uszító nyugatberlini lappal szemben a Düsseldorfban megjelenő „Welt am Sonntag" rámutat, hogy a bonni ratifikációs vita elhalasztása révén bekövetkezett szünetet semmivel sem lehet olyan gyümölcsözően kitölteni, mint a nagy ha talmak vezetőinek közvetlen esz. mecseréjével. A müncheni „Süddexitsche Zeitung" megállapítja: „Sztálin legutóbbi kijelentését, hogy hajlandó találkozni Eisenhowerrel és együttműködni — a ko. reai háború megszüntetése érdekében épp oly komolyan fontolóra kell venni, mint Sztálin minden más nyi. latkozatát". A „Rheinische Post' utal Eisenhower a választási kampány alatt tett kijelentésére, hogy „elmegy bárhová és megtesz mindent a béke fenntartásáért". A lap Így folytatja cikkét: — Sztálin fáradhatatlanul hang. súlyozza, hogy kész tárgyalni a Rabszolgatartó államok voltak a múltban Egyiptom, Görögország a többi ókori államok. A rabszolgatartás és a rabszolgák kizsákmányolása a -római birodalomban érte el te. tőfokát. A kapitalizmus nem rabszolgatar tó rendszer. Léte nem rabszolgák, hanem elsősorban a proletárok munkáján és kizsákmányolásán nyugszik. De emellett a kapitalizmus tart rabszolgákat is. Sokszorosát annak, amit a római birodalom. A mai rabszolga tízszeresen, húszszoro. san vagy harmincszorosán is több hasznot hajt urának, mint a római rabszolga. Beszéljenek maguk az adatok: Az Amerikai Egyesült Államokban mint Margarét Halsey, amerikai írónő írta, a négereket ma nem hi. vatalos rabszolgasorsban tartják. A négerek az ültetvényeseV tulajdono. sai, annyit kell nekik dolgozniok, amennyi az ültetvényesnek tetszik így a négerek nap jában 14—18 órát dolgoznak a tűző napon Ha a néger lázongani mer, az ültetvényes terroristái agyonlövik u agy meglincselik. Rabszolgákat tart maga az állam is. Amerikában a négerek ezreit mondvacsinált ürügyekkel hosszú évekre, évtizedekre elítélik, kihajtják őket az állami farmokra rabszolgamunkára, vagy pedig eladják őket a magánvállalatoknak rabszolgaként. A Peoples World című újság közölte az ártatlanul elítélt Haywood Paterson levelét, aki 17 évet töltött Montgomery város börtöneiben: „Éveken keresztül arra kényszeritettek. — írja — hogy Atmoreban az állami farmon dolgozzam rabszolgabéke biztosításáról. SetáJin legutóbbi nyilatkozatával színvallásra kényszeríti Eisenhowert. Hannover lakosságénak több mint 700 képviselője táviratot intézett J. V. Sztálinhoz. A táviratban hangsúlyozza, hogy „a legutóbbi Sztálinnyilatkozat nagy segítséget nyújt a népeknek békéért vívotr harcukban". A hannoveriek továbbá megfogadták Sztálinnak, hogy mindent meg tesznek a német és szovjet nép ba. rátságának további elmélyítésére. Hamburgban a 40-es számú posta, hivatal előtt összegyűlt tömeg rögtönzött gyűlésen köszöntötte Sztá. lin nagyjelentőségű új békekezdeményezését és felszólította Eisenhowert, hogy poziti\ értelemben válaszoljon Sztálin szavaira. A Baden-WUrttemberg tartományban lévő Aalen Wasseraifingenben a J. V. Sztálin 73. születésnapja alkal. i A bolgár nemzetgyűlés elnökségének rendelete értelmében Evgeni Ma. tevet, az Állami Tervoizottság eddigi elnökét más beosztása miatt felmentik tisztségétől. Az Állami Tervbizottság elnökévé Georgi Csankovot, a minisztertanács elnökhelyet tesét nevezték ki. A bolgár minisztertanács úgy határozott, hogy átalakítja a statisztiMnnkáspártí lap Anglia A „Tribúna" cimü angol munkáspárti lap december 19-i számában cikket közöl, amely Anglia élelmezési nehézségeivel foglalkozik. A lap a következőket írja: „A konzervatívpárti kormány a tavalyi 4—5 unciás vajadagot leszállította és ez év 16 hetér. keresztül a heti adag mindössze két uncia volt, tehát olyan alacsony, amilyen csak öt évvel ezelőtt, de akkor is csak nyolc héten keresztül (egy uncia 28.35 gramm). Hivatalos adatok szerint az angol nép 1952-ben 23 millió galonnal kevesebb friss tejet kapott, mint tavaly (egy galon 4.453 liter). Ami a ként, a hajcsárok korbácsütései alatt. A „boss".ok eke elé fogtak engem és a többi négert, öszvérek munkáját végeztük. Egy alkalommal a „boss"-ok Wily Colimán elítéltet vastag karóval könyörtelenül megverték, mert nem tudta tovább vonszolni az ekét és teljesen elcsigázva összeesett. Az angol-amerikai imperialisták a rabszolgamunka egy újabb vállfaját vezették be, az „áttelepült személyek" kizsákmányoláséit. A nyugati kapitalista hatalmak nem tet. tek eleget a jaltai konferencia határozatainak, nem szállították haza a hitleristák által elhurcolt szovjet és keleteurópai állampolgárokat. A Szovjetunió hazaszállított a hitleristák által elhurcolt 315 ezer franciát, 24.544 angolt, és 22.479 amerikait. Németország és Ausztria szovjet megszállási övezetéből is hazakerültek az idegen állampolgárok. Az USA, Anglia és Franciaország kormánya azonban több mint 700 ezer „áttelepült" személyt önkényesen és erőszakosan visszatartott. Ezeknek az „áttelepülteknek" egy részét máris Amerikába, Kanadába, Angliába szállították. Az átszállítás előtt „megbízottak" járták össze a táborokat, akiknek „úgy ajánlják megtekintésre a katalógust, mint az állattenyésztőknek a fajállatok törzskönyveit" — írta 1948-ban az egyik amerikai folyóirat. — Ezek a „meg. bízottak" táborról táborra járnak, akárcsak egy áruházban, a cimkéken pedig fel van tüntetve az ár, a faj, a kor, a termet, családi állapot, hi. vatás és eröbeli állapot. A Christian Science Monitor című amerikai lap tényeket közöl arról, hogyan élnek ezek az „emigránsok". mából tartott ünnepség résztvevői kötelezettséget vállaltak, hogy a leg. szélesebb körben ismertetik Sztálin történelmi jelentőségű nyilatkozatát és ezzel megerősítik a nyugatnémetországi békemozgalmat. — Sztálin szavaira a.% egész világ felfigyel — jelentette ki Bernhardt Webert, esseni asztalos. Nem min. denben értek egyet a kommunistákkal, de azt bizonyosan tudom, hogy a Szovjetunió nem akar háborút. Weber Piige, a nyugatberlini munkanélküli a nyilatkozattal kapcsolatban ezeket mondotta: „Sztálin szavai megerősítettek abban a meggyőződésemben, hogy a Szovjetunió mindenkor kész bárkivel együttműködni a világbéke biztosítása érdekében. Sajnálatos, hogy az Egyesült Államok r-lnöke nem küldött hasonlóan reményteljes üzenetet i a népeknek. kai főigazgatóságot, amely eddig az Állami Tervbieottság alá tartozott. A statisztikai főigazgatóságot a minisztertanács elnöksége mellett működő Központi Statisztikai Hivatallá szervezték át. A Központi Statisz. tikai Hivatal elnökévé Evgeni Mate. vet, az Állami Tervbizottság eddigi elnökét nevezték ki. élefroezés' nehézségedről friss húst illeti, a mostani adag kisebb a tavalyi decemberinél. De sok. kai kisebb az 1950 decemberében osztott adagnál is. Árát a kormány úgy felemelte, hogy a közélelmezési minisztérium jelentése szerint a sze. gény néposztály nem tudja megvásárolni és a mészárosok kénytelenek visszaadni a hozzájuk került meny. nyiség jelentős részét" — írja a lap. „A kormánynak az a politikája, hogy minden élelmiszer árát jelentékenyen felemelte és a behozatalt korlátozta, nyilvánvalóan a nép legszélesebb rétegei ellen irányult" — fejezi be cikét a lap. A cikkben azt olvashatjuk, hogy Lousiana állam cukornádültetvényeinek vidékén az „áttelepültek" családjukkal együtt rabszolgaként dolgoznak. Dél-Amerikában körülbelül tízmillió ember dolgozik az angol-amerikai monopolisták cukornádültetvényein rabszolgasorsban. Az ültetvényeken a koncentrációs táborok rendszere uralkodik. A „capatas", a felügyelő gumibottal, korbáccsal és lőfegyverre! van felfegyverkezve. A hozzá beosztott in. diánok felett élet-halál ura. A ben. szülötteket ütik, verik, kínozzák, megölik, saját bíróságuk, saját terror rendőrségük van az ültetvénye, seknek. A munkások a mérhetetlen sok munkától, az éhezéstől tömegesen pusztulnak el. Hasonló a délamerikai olaj., réz-, ón_ és egyéb bányászok élete is. A bolíviai bányákban az amerikai tisztekkei szorosan együttműködő toborzók a munkásokat fegyveres őrizet alatt álló kaszárnyákban he. lyezték el. Venezuela ásványolajte lepein a bányászok szöges drótkerítéssel körülvett lakótelepen laknak. A telepnek csak egy kijárata van, melyet a rendőrség ellenőriz. Afrikában többféle eszköz is van arra, hogy a bennszülötteket rabszolgasorba sülylyesszék. A négerekre hatalmas ősz. szegtí adókat vetnek ki és ha azt nem tudja megfizetni (ami nyilvánvaló) akkor elhurcolják őket rabszolgának. (így tettek a római birodalomban is.) Vagy: a fehér telepesek egyszerűen elveszik a bennszülöttek földjeit és így kényszerítik őket a rabszolgatartó ültetvényesek, bánya, tulajdonosok karmaiba. Afrika gyarmatain széltében-hosszában elterjedt a bennszülött munkások úgynevezett „elszerződtetése", „toborzása", ami abból áll, hogy a bányatulajdonosok különleges ügynökei beutazzák az országokat, megvesztegetik a törzsfőnököket és kényszerítik az egészséges, fiatal négereket telepük elhagyására. Hyen viszonyok között milliók és milliók élnek Afrikában. Nem sok. kai különb az otthonmaradt szerencsétlenek élete sem. Tanganyika an. gol gyarmaton például a bennszülött lakosságot annyira elnyomorítják, hogy az faháncsot kénytelen ruházatul használni. Börtönbüntetést nem használnak, mert Tanganyika angol kormányzója beismerése szerint a „börtönben" az afrikai jobban élne mint otthon. Mozambique portugál gyarmatról évente 150—200 ezer munkást szállítanak a délafrikai bányákba. Minden elszállított rabszolgáért megfelelő részesedést kapnak a portugál rabszolgavadászok. Észak.Rodéziábói és Nyasszaföldröl évente körülbelül 150 ezer helyi munkást szállítanak a délrodéziai bányákba. A „toborzottak" mellére bélyeget süt. nek, „kompaundákba" a hatalmas szöges drótkerítéssel körülvett ba. raktáborokba szállítják őket. A telep minden lakosa pántot visel a balkarján, amelyre számozott tábla van erősítve. A „kompaundákból" ki. lépni szigorúan tilos, a bányákban korbáccsal és bottal felszerelt félügyelők vigyáznak a munkásokra. A munkások tápláléka kukoricakása, bab és burgonya. Szabadulni nehezen tudnak, vagy sohasem, mert itt is olyan nagy az adósságuk, hogy nem tudják ledolgozni. A fiatal erős négerek az éhezés, a bányában végzett embertelen munkától hamarosan elpusztulnak. TávoUSeleten az „Ausztrália-gyámsága" alatt levő új Guineában a benszülöttek csak az ötvenedrészét kapják a fehér munkások keresetének. A gyermekeket is éppúgy elhurcolják az ültetvényesek, mint a felnőtteket és ugyanazt a munkát végeztetik velük. A szökevényeket kegyetlenül bán^ talmazzák, úgy hogy legtöbbször belehalnak sérüléseikbe. A különféle „büntettek" miatt a bennszülöttek meztelen hátára dróttal homokzsá. kokat kötnek, ütik és addig kergetik őket, míg eszméletüket nem vesztik. A kínoktól elerötlenedett emberek testét tűzzel-vassaj égetik. Japánban valósággal virágzik a rabszolgakereskedelem. „Tokiosin. bum" című újság közölte, hogy Toci. gi tartományban négyezer fiatal fiú és leány dolgozik rabszolgasorban. A

z „Aszahai" című újság azt irta, hogy Jamataga tartományban több gyermekvásár volt. Egy rabszolgakereskedő, aki közvetítőként szerepelt, megszervezte 2500 gyermek eladását falvakból. A gyermekek ára 2000 yen volt. (Ez az öszeg 5—6-od része egy ló árának.) • A különféle kapitalista és gyan, mati országokból felsorolt adatok azt bizonyítják, hogy az ottani dol. gozók egy részét rabszolgasorba ta_ szították. Az imperialistáktól nem lehet könyörületet várni. Nem lehet várni, hogy a rabszolgaság a kapitalista rendszerben megszűnjön. Az angol amerikai imperialisták maximális profit utáni hajszájukban rabszolgasorba akarják taszítani az egész világot. Azonban a rabszolga uralom napjai meg vannak számlálva. Az imperialista rabszolgatartók elj len fellázadt a világ. A történelem új rabszolgatarlói