Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-31 / 28. szám, szombat

f 1953 január 31 9fJ SI0 A cseklészi mezőgazdasági gépmüszaki iskoia haiigatói készülnek a íéléves vizsgákra Amiäsor az iskolába mentünk, azt hittük, hogy a mi tudásunk elég ahhoz, hogy valóban a szocialista falu apostolai legyünk. A kezdet kezdetén, amikor az alapanyagot vettük át, nem is nagyon érdekeltek a dolgok. Ahogyan telt az idö, a tananyag egyre érdekesebb lett. Láttuk, hogy tudásunk milyen szükkörü. Egy hónap leforgása alatt meggyőződtünk arról hogy milyen keveset tudunk. A ránkbízott gépparkokat nem használtuk ki kellően és a gépek műszaki karbantartását sem végeztük gondosan. Az iskola megkezdése előtt senki sem adott kimerítő választ arra, hogy mi a kötelességünk, hogyan kell dolgozni. Ebből aztán szocialista mezőgazdaságunknak is kára lett. Ebben az iskolában megtanuljuk a gépek karbantartásának helyes technikáját és munkák helyes megszervezését. Megismerkedünk az élenjáró agrotechnikával, mert csak így tudjuk sikeresen átalakítani elmaradott mezőgazdasági termelésünket nagyüzemi szocialista mezőgazdasággá. Ez volna az érem egyik oldala. m Az érem másik oldalát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az EFSz-ek és a traktorállomások vezetői nem fektetnek kellő súlyt az iskolába küldött káderek kiválasztására. Számtalan traktorállomás vezetősége csak a felső hivatalok kérésére küld valakit az iskolába. Ezt minden előzetes megfontolás nélkül teszik, nem nézik azt, vájjon érdemes-e azt a bizonyos elvtársat iskoláztatni. Nem gondolnak arra, vájjon az iskolába küldött elvtárs megérdemli-e az iskoláztatás költségeit, amit a munkásosztály fedez. Nem okoznak-e kárt azz&l, ha az iskolára olyan embereket küldenek, akik az iskola elvégzése után munkájukkal nem tudnak megfelelő ellenszolgáltatást adni a rájuk költött összegekért. Nagyon sokszor találkozunk olyan esetekkel, hogy az elvtársak megjelennek az iskolán és akkor kiderül, hogy a traktorállomás vezetői még arról sem világosították fel őket, hogy milyen iskolába mennek és milyen célt szolgálnak ott szerzett tapasztalataikkal a szocialista mezőgazdaságban. Legtöbb elvtársat az utolsó pillanatban értesítik arról, hogy iskolába kell mennie. Az iskola jelentőségéről nagyon keveset vagy egyáltalán semmit sem monrdanak nekik. A traktorállomások vezetői, hogy megszabaduljanak a »fölösleges« munkától, nem teszik megfontolás tárgyává és az üzemi pártszervezet, vagy a szakszervezet sem foglalkozik azzal, hogy kit küldjenek iskolába. Sok esetben megtörténik az is, hogy azt a bizonyos elvtársat az ő tudta nélkül jelölik iskolába. A legnagyobb hiba sokszor éppen ebben rejlik, mert az illető elvtárs nincs rá felkészülve. Van ugyan eset rá, hogy öntudatos elvtárssal állunk szemben és az megérti az iskolázás jelentőségét. De van ám olyan eset is, hogy ez nem így történik, mert az illető elvtárs röviden kijelenti, hogy ö bizony nem megy az iskolára. Mit tesznek ebben az esetben a gépállomás vezetői? Pillanatnyilag belátják hibájukat, de nincs semmi kiút a kátyúból, tehát gyorsan szereznek egy másik elvtársat, aki sok esetben talán meg sem érdemli, hogy a munkásosztály iskoláztassa. vagy pedig nincs is hajlama a tanulásra. Ez lenne a dolog egyik oldala, a másik pedig az, hogy olyan káder kerül az iskolába, akiből nem lesz semmi haszna a munkásosztálynak. Az elvtársaknak meg kell érteniök azt, hogy az iskolába mindig a legjobb kádereket kell küldeniök, akik az iskola elvégzése után támaszpontjaivá válnak a szocialista társadalomnak. Hosszabb gondolkodás után rájöttem arra, hogy mi az oka annak, htígy gépparkjaink napról napra tehetetlenebbek, a napi munkateljesítményeik állandóan csökkennek. Hogyha így haladunk továbbra is, akkor pártunk és kormányunk 1952 márciusában kiadott határozatát csak részben tudjuk teljesíteni. A traktorállomások vezetői tartsák szem előtt azt az elvet, hogy »a legjobb kádereket az iskolába«, hogy mezőgazdaságunk minél hamarább talpra álljon és szocialista nehéziparunkkal párhuzamosan fejlődjön. Mi, a cseklészi egyéves mesteriskola hallgatói köszönettel és hálával tartozunk szeretett pártunknak és kormányunknak azért, hogy ebben az iskolában megtanulhatjuk azt, amit a kapitalista rendszer megtagadott tőlünk. Látjuk, hogy tudásunk napról napra bővül, látókörünk szélesedik és ezt mind pártunknak köszönhetjük. Fogadjuk, hogy ebben a tudatban megerősödve féléves vizsgáinkat tőlünk telhető legjobb sikerrel végezzük el és ezzel rójuk le hálánkat szeretett pártunk iránt. Göcze Lajos brigádvezető, Cseklész.< Eredményesen működik a szilicei szövetkezet Most, az új év elején minden becsületes gazda számot vet mult évi gazdálkodásának eredményeiről. A szilicei szövetkezet tagjai is az évzáró gyűlésen értékelik mult évi munkájuk eredményét Az évzáró gyülé

s megmutatta, hogy a szilicei szövetkezet tagjai nem henyéltek a mult évben. Azok a szövetkezeti tagok, akik becsületesen dolgoztak a szövetkezetben, most meg vannak elégedve. Szorgalmas munkájuk Után olyan jövedelmük van, amilyenről az egyénileg gazdálkodik még álmodni sem mernek. Gottler László állatgondozó is meg van elégedve. Egész éven keresztül 14 darab tehenet etetett és fejt. Több mint 60o munkaegységet dolgozott le. A ledolgozott munkaegységek után egész évi jövedelműi 33.000 koronát, 2i mázsa terményt, 651 gyapjúpontot. és 6.50 kg mákot, ezenfelül még 20 százalék pót jutalmazást is kap. Szabó László sertésgondozó sem panaszkodik. Szorgalmáért becsületes jutalomban részesül. Szabó László a mult évbein 16 anyadisznótól 102 malacot nevelt fel, amelyeknek súlya a választáskor átlagosan 23 kg volt. Ezenfelül felnevelt ^14 tenyészapaállatot, és 8 darab tenyészkocát. Ledolgozott munkaegységeinek száma meghaladja az 500-at. A munkaegy. ségek után felvett 26.qp0 koronát 18 mázs

a terményt, több mint 500 gyapjúpontot, azonfelül a munkaegységek után járó jutalom 20 százalékát az évzáró gyülé

H után kapta meg. Ezeket az eredményeket most örömmel állítjuk az egyénileg gazdálkodók elé és ezekkel az eredményekkel válaszolunk a falu reakciós elemeinek, akik azt hirdették, hogy aki a szövetkezetbe belép, éhenhal. Mi meggyőződtünk arról, hogy a közös gazdálkodással többet és jobban tudunk termelni. Könnyebben tudunk élni, mint az egyénileg gazdálkodók. Meggyőződtünk arról is, hogy a szö. vetkezetben mindenki teljesítménye után részesül jutalomban. Az említett két példából minden egyénileg gazdálkodó láthatja, hogy az a szövetkezeti tag, aki becsületesen résztvesz a munkában, beosületes jutalomban is részesül. Gottlieber László és Szabó László maguk mondják, hogy sokkal több volt most a jövedelmük, mint amikor még egyénileg gazdálkodtak. A kamrájukban is több élelem van ma, mint a mult ban volt. A ruhaszekrényeik is tele vannak ruhákkal, mert a ledolgozott munkaegységek után kapott gyapjúpontokra bőségesen vásárolhattak. Ezek az eredmények a szilicei szövetkezet tagjaiban megszilárdították a szövetkezethez való ragaszkodásukat, és elhatározták, hogy a jövőben még becsületesebben dolgoznak. Varjú József, Szilice cžšttak (Duna/e&szkifr sstiíletésn aft^áta Isaak Dunajevszkijt, a szovjet operett- és szórakoztató muzsika kiváló mesterét ünneplik a könnyűmuzsika híveinek legszélesebb körei a Szovjetunióban, a baráti országokban és a világ haladószellemü zenekedvelői mindenütt, születése 53. évfordulója alkalmából. Dunajevszkij zenei tevékenysége az októberi forradalmat követő művészeti újjászületés idején kezdődött. Síkra szállt az operettért, a szórakoztató muzsika létjogosultságáért. Nagy tehetsége, gazdag dallaminvenciója, kiforrott ízlése lehetővé tették, hogy bebizonyítsa igazát és megdöntse a zeneesztéták és egyes úgynevezett »komoly« muzsikuskörök csökönyösen hangoztatott elvét, amely szerint komoly zeneszerző nem írhat könnyümuzsikát, szórakoztató zenét! Dunajevszkij azonban nemcsak a magasszínvonalú szórakoztató zenétől is irtózó zeneszakértőkkel és kritikusokkal küzdött, hanem kemény csatát kellett vívnia azzal a műfajjal is, amelynek sikeréért síkra szállt — az operettel is. Tudta, hogy az operettet meg kell tisztítani az álérzelgösségtöl, az olcsó kávéházi humortól és a pornografikus tolmácsolástól. Nem volt ez könnyű feladat, Dunajevszkij azonban mesterien megoldotta. Az operettek témakörét a legnagyobb gonddal válogatta ki, az előadásokhoz igyekezett kiváló szereplőket szerződtetni és a konstruktív szovjet zenekritika és zeneelmélet hatékony támogatásával lassan, de annál erősehb alapokon épült, csiszolódott az új, egészséges operett, melynek fő célja nemes és felemelő szórakozást nyújtani a könnyűzene barátai legszélesebb köreinek. Nagyszabású és ugyancsak sikeres tevékenységet végzett Dunajevszkij a filmmuaaika tarén is. A szovjet filmművészet kiváló alkotásaihoz írt és ír ma is nagyszerű, hatásos kísérő zenét. Muzsikájának szépsége, dallamainak ereje és hozzáférhetősége, de ugyanakkor nemessége és őszintesége Dunajevszkijt a legnépszerűbb operett- és filmmuzsikusok közé emelte. Dalait az énekművészet legkiválóbbjai éneklik, mint például Paul Robeaon, a híres néger énekes, akinek kedvenc számai közé tartozik Dunajevseldj »Hazám« (Široká strana moja rodnája) cimü dala. Mindnyájan szívünkbe zártuk a »Szabad szél«, »Kubányi kozákok* és még számos más nagyszerű mü szerzőjét, aki mint minden szovjet művész, müveivel tesz tanúságot a kommunizmust építő ember törekvései és békeharca mellett.. Boráros J. A Csemadok járási konferenciák elé Közeledik a Csemadok járási konferenciák ideje, a helyi csoportok munkájának járási méretekben való értékelése. Ezek a járási konferenciák a további feladatok elvégzésének lesznek irányadói. Még folynak a helyi csoportok évzáró közgyűlései, amelyeken a csoportok vezetőségei beszámolnak a tagság előtt az eddig végzett munkáról, kiértékelik az eredményeket, feltárják a hiányosságokat és a tagok a tanulságokat levonva, megválasztják az új vezetőséget. Ahol a Csemadok helyi csoportok bebizonyították, hogy a magyar dolgozók tanítói, segítői mindennapi munkájukban, a szocializmus mielőbbi felépítésére irányuló törekvéseikben, ott a Csemadok évzáró közgyűlése nemcsak hazánk magyar dolgozó tömegeinek, hanem az egész ország dolgozóinak ügyévé növekszik. Most helyi csoportjaink tagsága előtt az a cél áll, hogy a kultúrmunka által hozzájáruljon a dolgozók általános életszínvonalának emeléséhez. Ennek elősegítésére egyes helyi csoportok tagsága szép kötelezettségeket vállalt. Terbegec és Dacsókeszi helyi csoportjai vállalták, hogy Illés Béla magyarországi író Prágába érkezett Szerdán, január 28-án Prágába érkezett Illés Bél

a kiváló magyar író, akinek számos müve már cseh fordításban is megjelent. Illés Béla Prágában meglátogatta a Csehszlovákiai írók Szövetségét, ahol találkozott a legkiválóbb cseh irodalmi dolgozókkal. (legfénylőbb csúcs Szlovákia szép földjét járva utam a Tátrához ért. Ügy éreztem, nyugtalan vágyam csak fenn a csúcson érne célt. De fehér köd fedett be mindent, elbújtak a sziklák, a fák, előlem a szeszélyes óriás elrejtette ábrázatát. Elbújt az óriás. De elébem álltak egyszerű emberek, kemény kezükbe csákány simult, szemük tiszta volt és meleg. Viszocsány, Karlin népe egykor forrott. Több bért az ökle kért. Kolbeni öntő, moszti bányásiz harcolt a boldog életért. Náci igában azt dörögték: megadni magunkat nem szabad! S a „Rudé právót" rejtegették szívük felett s a gép alatt. Győztek. De a harc még tovább tart. Szemükben új tett lángja ég. Dalol a gép s felette tábla: „Százhúsz, százharminc százalék!" Találkoztunk. Elvtársai jobbjuk szorítása ég kezemen. Gyáraikban az otthont szívtam, mint Inotán vagy Csepelen. Baráti szíves szavainkba keveredett a cseh s magyar. Sztálin .„. Gottwald... Rákosi — mondtuk és szót értettünk csakhamar. Lelkük szilárd. Harcuk a béke. A munkapad az őrhelyük. A hegyóriás elbújt előlem, de találkoztam — ővelük. Egyszerű, csendes emberek, de oly fényesek, hatalmasak, mint a szikrázó Sztálin-csúcs, ha beragyogja a nyári nap. Tátra Lomnic, 4952 december hó. Soós Magda. az 1953. évben megszervezik községeikben az EFSz-et, amely ma egyedüli helyes formája a földmüvesség anyagi és kulturális felemelkedésének. A tesmaki helyi csoport elhatározta, hogy brigádmunkával kultúrházat épít, a jánosi helyi csoport 200 brigádórát ledolgozik útjavításnál, a pádári helyi csoport tagjai pedig kötelezettségvállalásukat, hogy az EFSz építkezéseiben 100 órát téglahordással segítenek, máris teljesítették. Azoknál a helyi csoportoknál tehát, amelyeknek tagjai bebizonyították, hogy céljuk társadalmunk fejlődésének elősegítése volt, az eredmény nem is maradt el. Egyes helyi csoportoknál azonban nem ment a munka, mivel a választott funkcionáriusok hanyagul kezelték a rájuk bízott feladatokat. Minden helyi csoportnak, minden egyes Csemadok tagnak szívügye kell, hogy legyen a járási konferenciák minél magasabb színvonala, hogy azok visszatükrözzék a helyi csoportok kultúrmunkáját. Nem szabad félni a hiányosságok feltárásától, mert csak úgy tudjuk a hibákat kiküszöbölni, ha őszinte, becsületes kritikát alkalmazunk. Természetesen ügyelni kell arra, hogy a kritikánkat ne hassa át személyeskedés vagy elfogultság, hanem mindig a tiszta igazságot és a közösségi érdeket tartsuk szem előtt. Irányitsa a járási konferenciák munkáját Gottwald elvtársnak a Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján tartott beszéde. Munkánk megjavítására alkalmazzuk a konferencián 10 pontba foglalt irányelveit. Fokozzuk tagságunk, a magyar dolgozó tömegek eszmei és kultúrpolitikai szinvonalát, hogy valóban kezdeményezői és elősegítői legyünk az eredményes alkotó munkának, amely feltétele az öntudatos szocialista ember kifejlődésének. Fokozottabban kell gondoskodnunk arról, hogy a Csemadok-funkcionáriusok politikai és szakmai ismerete állandóan bővüljön. Vessünk véget annak a rossz szokásnak, hogy a választásoknál csak gépiesen szavazzunk és a jelölő listán felsorolt neveket minden mérlegelés nélkül jóváhagyjuk. Gondoljuk meg alaposan, hogy a funkcióba választott egyén meg fog-e feleim hivatásának, el fogja-e tudni végezni a rá váró feladatokat. Minden egyes helyi csoport tartsa szem előtt a fejlődőképes, vezetésre alkalmas káderek kiemelését, gondoskodjunk tagságunk politikai és szakmai fejlődésének elősegítéséről, nyissuk meg az utat a tehetségek előtt, hogy mindenhová a legmegfelelőbb emberek kerüljenek. Vonjuk be a munkába az arra méltó haladó értelmiséget. Legyünk következetesek, ragaszkodjunk szigorúan az állami és munkafegyelem betartásához. Ne engedjük meg, hogy a párt- és kormányhatározatokat semmibe vegyék, mert ezek a mi munkánk alapjai és irányítói. Vezessük be és fejlesszük ki mi is munkánk és vezetőségeink határozatai végrehajtásának rendszeres ellenőrzését. Különösen fontos a rendszeres ellenőrzés a kötelezettségvállalásoknál. ^ Ha mindezeket a feltételeket figyelembe vesszük és a Csemadok járási konferenciákat a CsKP országos konferenciájának szellemében tartjuk meg, amely a nagy szovjet nép vezető erejének, az SzKP-nek XIX. kongresszusából merítette tapasztalatait, akkor megteremtjük annak előfeltételét, hogy a Csemadok járási választmányai hazánk magyar dolgozóinak élenjáró vezetőivé válnak. Gorász István, a Csemadok-központ dolgozója.