Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-29 / 26. szám, csütörtök

UJ sw 1953 január 29 Néhány kötöttpiaci fejadag szabályozásához Tegnap közöltük a belkereske­delmi minisztérium' hirdetményét a februárban érvényes kötöttpiaci fejadagokról. A fejadagokban né­hány változásra került sor, ame­lyek közül a legfontosabb a cukor­fejadag csökkentése. Mi késztetett erre az intézkedésre ? Az országos plrtkonferencián mondott zárószavaiban Zápotocky elvtárs hangsúlyozta, hogy magunk vagyunk a gazdák. »Ott, ahol rosz­szul gazdálkodunk, — mondotta Zápotocky elvtárs, — összébb kell húznunk magunkat. Ez ipari és mezőgazdasági termelésünkre vo­natkozik. Ha nincs jő termés, csökken a fogyasztás. Erről újra meggyőződünk, ha mérleget készí­tünk az idei cukortermelésről. Érezzük ezt ma a vaj, tojás, stb. fogyasztásban . . . Ott, ahol a dol­gok egész sora nem kapható, ta­karékosabban kell gazdálkodni. Itt nem segít semmiféle szitkozódás és átkozódás.« Mérleget készítettünk a cukor­termelésről. És ez bizony kedvezőt­len. A cukorrépavetés tervezett te­rületeit, habár a tavalyi évvel szemben 2%-kai voltak csökkent­ve, csak 96 % -ban tartották be. A hektárhozamot csak 64.4%-ra tel­jesítették és a legutóbbi 30 év alatt ez volt a legrosszabb hozam. A répa cukortartalma a tervezett­nél 6.59^-kai volt alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy egy mázsa cukor­répából 15 kg cukor helyett csak kb. 13.2 kg cukrot termeltek ki. S ha már az ilyen alacsonyabb cukortartalmú répát ezenfelül 35 százalékkal kisebb mennyiségben takarítottuk be, ez azt jelenti, bői több tízmillió kilogramm cukor hiányzik. Ezért még részletesebben kell foglalkoznunk a tavalyi rossz cu­korrépatermés okaival. Azonban már most meg kell mondanunk, hogy nem lehet ezt csak a kedve­zőtlen időjárással indokolni. Az egységes földműves szövetkezetek és állami gazdaságok sok esetében, ahol a szovjet agrotechnika haladó alapelvei. szerint termeltek cukor­répát, rá lehet mutatni, hogy ott a rossz időjárás ellenére is elérték és túllépték a tervezett hozamokat. Tehát attól függ, hogyan fogjuk fejleszteni és szilárdítani falvain­kon a haladó szocialista nagyüzemi termelést, hogy a természet és az időjárás kedvezőtlen körülményei­től sokkal kevésbbé legyünk füg­gőek. mint a régi módon gazdál­kodó földműves. • Most abból a tényből kell kiin­dulnunk, hogy sokmillió kilogramm cukorral kevesebbet termeltünk. Ennek tehát' meg kell mutatkoznia valamiben. Megmutatkozott ez feltűnően fő­ként cukorkivitelünkben. A kivitel a kedvező háború plőtti év kivitelé­nek csak 20%-át teszi ki. Teljesen megszüntetni azonban lehetetlen. A cukor — amint mondották — mindig a mi »fehér aranyunk« volt. Kivitelének megszüntetése va­lami másban való korlátozást je­lentene. amit cukorért kapunk kül­földről. Már így is a cukorkivitel leszállításával néhány nehézség me­rül föl a szükséges nyersanyagok i és áruk behozatalában. A lecsökkent cukortermelés­nek természetesen a fogyasztásban is meg kell mutatkoznia. Csak annyi cukrot fogyaszthatunk, amennyi rendelkezésünkre áll. Egy dekával s»m többet. Most arról van szó. hogy e mennyiséget or­szágunk lakossága között helyesen és igazságos^ osszuk el. A kor­mány által jöváhagyott szabályozás teljesen megfelel ennek a követel­ménynek. A kötött piacról ellátott polgá­roknak ý biztosítja megszabott fej­adagjukat és egyúttal gondja van arra, hogy biztosítsák a szahad­piaci cukoralapokat. Helytelen len­ne, ha a magasabb teljesítményei­kért magasabb keresetet elérő dol­gozók nem segíthetnének magukon a szabadpiacon való vásárlással. Akkor visszatérnénk — amennyiben a cukorról van szó — azokhoz az időkhöz, amikor a jő munkás lé­nyegében ugyanannyit fogyasztha­tott, mint a naplopó, mivel fej­adagján kívül magasabb béréből úgyszólván semmit sem tudott vá­sárolni. Ezenkívül természetesen lehetővé kell tenni a cukorvásár­lást azok számára is, akik csak a szabadpiacról látják el magukat. A szabad cukor ára változatlan marad. A kötöttpiaci cukorfejadagok te­kintetében csökkentettük az ada­gokat, de nem egyenlösdi alapon, hanem az egyes fogyasztói kate­góriák szükségleteire való tekintet­tel. Helytelen és igazságtalan len­ne, ha abban az időben, amikor valamiképpen korlátozni kell a cukorszükségletet, egyforma fej­adagot kapna a gyermek és a fej­lődésben lévő ifjú ember, és az öregember, aki már pihen s nem dolgozik, hogy egyforma fejadagja legyen a dolgozó embernek és an­nak. aki nem kapcsolódott be az építésbe. Legkevésbbé csökkentettük tehát a 12 éven aluli gyermekek és a 18 éven aluli fiatalkorúak fejadag­jait. Ezeknek mennyisége — 1.40 kilogramm és 1.30 kilogramm — annyira elégséges, hogy a 6 évnél idősebb gyermekeket ellátó csalá­dokban is, ahol az asszony nincs alkalmazásban, tehát alapjegyet kap, a családra eső összcukor­mennyiséggel jól kijöhetnek. Különben is dolgozóink többségé­nek keresete ma olyan, hogy ott. ahol nem jönnek kj a cukorfejadag­ból, semmiképpen sem fogja a csa­ládi költségvetés elviselhetetlen megterhelését jelenteni egy fél vagv egy kilo cukor szabadpiacon való vásárlása. A járadékélvezőknek és nyugdi­jasoknak az alkalmazásban levő személyekhez viszonyítva havonta 20 dekával kisebb a fejadagjuk. Ez a különbség, ami máskülönben sem­miképpen sem olyan lényeges (heti 5 deka) teljesen jogos. Hisz termé­szetes, hogy az az ember, aki dol­gozik, többet fogyaszt, mint az. aki sokkal kevesebb energiamennyisé­get fejt ki. Emellett azonban a nyugdíjasok és iáradékélvezök szá­mára úgy szabták meg a cukorfej? adagokat, hogy az alapjegyekhez viszonyítva kétszeres. Ami a földműveseket és család­jaikat illeti, a kötött piacról van­nak ellátva cukorral azok, akik az előző negyedévben teljesítették ál­lattenyésztésből eredő beadásaikat. Ha nem teljesítették, szabadpiacon vásárolhatnak cukrot. A kulákok és családtagjaik általában ki van­nak zárva a kötöttpiacról: A földművesek alapcukorjegyeket kapnak. Gyermekeik és 18 éven alu­li családtagjaik ugyanolyan jegyeket kapnak, mint a városbeliek. Az a földműves, aki ezenkívül a szocia­lista szektorban van alkalmazva (akár kis-, középparasztról vagy szövetkezeti tagról van szó) — ha teljesítette állattenyésztési beadá­sait — alkalmazottak számára szó­ló cukor jegyet kap. (A szocialista szektorban való alkalmazottságnak nem tekintik azonban az EFSz-tag­ságot, mivel itt nem alkalmazotti viszonyról van szó, hanem a szövet­kezeti tagok munkájáVól.) Sok esetbexi főleg ott, ahol né­hány gyermek van, a földműves családokban is jól kijöhetnek a cu­korfejadagokból. Hogy lesz azonban azokban a földműves családokban és szövetkezeti tagok családjaiban, ahol mindnyájan^ csak alap jegyet fognak kapni? Elég lehet-e ez szá­mukra? Helyes-e, hogy csak alap­jegyük van ? Helyes. Nem lehet kétség afelől, hogy valamennyi élelmiszerfajtá­ban a földművesek előnyben van­nak a városi emberekkel szemben. Több tejük, vajuk, húsuk és zsír­juk van. Egy szövetkezeti tag sem cserélné el háztáji gazdaságába tar­tozó tehenét tejjeggyel, " disznaját hüsfejadaggal stb. Tehát teljesen elviselhető, ha egy élelmiszerfajtá ban, a cukorban fejadagjuk kisebb lesz mint a városi dolgozóké. EFSz tagjaink bevételei olyanok, hogy bármilyen károsodás nélkül szabad P'acon is vásárolhatnak cukrot. Lehet-e valamilyen probiéma pél dául E Subrtová elvtársnönél. aki mint a kozslany-i EFSz disznóete­töje az elmúlt évben munkaegysé gek címén 78.575 korona pénzösz szeget kapott, ezenkívül mintegy 40 mázsa kenyér- és takarmánygabo­nát, rendes burgonya-, széna- és bor sókészletet és 121 L-pontot? Több­ezer hasonló példát lehetne felhozni. És ily élet felé vezető út a szövet­kezetben ma minden dolgozó pa­raszt előtt nyitva áll. • A cukorrépatermelés csökkenésé­vel természetesen össze függ a kö­töttpiaci cukorkaeladás megszünte­tése i(3. A cukorkagyártásra annyi cu­kor. ke}l, amennyi feleslegünk ma nincs] Ezért a szabadpiacon tovább­ra eladásban levő cukorkáknak meg­hagyják eddigi szabadpiaci árát. Ha kevesebb a cukrunk, korlátoznunk kell a cukorkaszükségletetjJs. Ugyanígy áll ez a tojás esetében is, amelyet 18 éven felüli személyek számára továbbra is csak szabad­piacon árusítunk egyelőre ugyan­azon az áron. Egész árpolitikánk ugyanis azon az alapelven épül fel, hogy az áraknak arányban kell len­niök a szükséglettel. Ha valamilyen áruból hiány van — és így van ez pl. a tojásban is — úgy kell meg­szabni az árat, hogy az emberek ezt az árut megfontoltan, kisebb mennyiségben vásárolják. Az ~ ár csökkentés egy darab tojással sem hozna többet a piacra, ellenkezőleg, rnagá után vonhatná, hogy egy ember pl. 20 tojást vásárolna, a másik pedig egyet sem kapna. Tehát csak ha több árut termelnek, lehet több áru a piacon és lehet az áruk alacsonyabb. Más ok ez, mint a cukorfélék­nél és a tojásnál, amely a toalett ­és borotvaszappan kötöttpiaci el­adásának megszüntetésére vezetett. A nyersanyagkészletek állománya és a termelési terv teljesítése olyan, hogy lehető volt egységes árra tér­ni, amely alacsonyabb, mint az ed­digi szabadpiaci ár volt. A feltüntetett változásokon kívül február 1-töl a fogyasztók nagy ré­szénél ideiglenesen sor kerül a zsi­radékfejadagok összetételének meg­változtatására. Egyes vajra szóló szelvények zsír vagy ételzsiradék átvételére érvényesek. Az okot köny­nyü megfejteni: január első húsz napja alatt országos méretben a tervezett tejmennyiségnek csak 63.6 százalékát gyűjtötték be. Másképpen pedig, mint tejből, va­jat gyártani .nem tudunk. Itt is tekintetbe vették azt, hogy legtöbbnyire a gyermekeknek és 18 éven aluli fiataloknak van szüksé­ge vajra. A 6 éven aluli gyerme­kek vajfejadagját nem cserélik fel más zsiradékkal, a többieknél pe­dig a vajíejsdagnak csak egy ré­szét. A 18 éven felüli fogyasztók ö sszzsiradék f e j adag j át m egha gy j ák, csak az összetétele változik meg. Semilyen okunk sincs azonban ar­ra, hogy a kötöttpiaci fejadagok szabályozását örömmel ŕogadjuk. Másrészt azonban semmi értelme sem voina efölött siránkozni és a szitkozódni. Ez a legkisebb mér­tékben sem segítene. „Csak egy kiút van: — mondot­ta Gottwald elvtárs az országos gártkonferencián — növelni a mező­gazdasági termelést a hektárho­zamok' emelése és a gazdasági ál­latok hasznossága fokozása által, javítani és növelni a begyűjtést és kiegyenlíteni az árualapokat a vá­sárlóképes, kereslettel". A Gottwald elvtárs által kitűzött célokat csak egységes földműves szövetkezeteink további fejlesztésé­vel és szilárdításával, állami gazdar­ságaink jobb gazdálkodásával érhet­jük el. S Gottwald elvtárs szavai tehát különösen most, amikor a ta­vaszi mezei munkákra készülünk, minden kommunista, a falu és a vá­ros minden becsületes polgára te­vékenységének irányelvei. A falusi szervezetek és az EFSz-ek funkcio­náriusai, a népi igazgatás dolgozói, az állami birtokokon, gép- és trak­torállomásokon és a begyűjtő ap­parátusban működő, dolgozók szá­mára is irányelvek ezek. Termé­szetesen az üzemekben dolgozó elv­társakra is vonatkozik ez, akiktől a falu hatékony politikai segítséget vár a szocializmushoz vezető útján. Csak így biztosíthatjuk dolgozóink gazdagon terített asztalát és men­tesülhetünk a' közellátásban mutat­kozó hiányosságoktól. Csak így tu­dunk áttérni a kettős piacról az egységes piacra, a jegyrendszer tel­jes megszüntetésére. Ha többet kell fogyasztani, töb bet kell termelni. Más út nincs. (A Rudé Právoból). A kormányeinök fogadta a NDK diplomáciai küldöttségének új íönökét Antonín Zápotocky kormányelnök kedden, január 27-én fogadta Berhardt Koeneh rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a NDK diplomáciai küldöttségének új főnökét. Jelentés a kormány üléséről A kormány január 27-én Antonín Zápotocký kormányelnök vezetésével ülést tartott. A kormány a kormányelnök jelen­tése után jóváhagyta a Központi Szakszervezeti Tanácsnak az orszá­gos szocialista munjcaversenyfröl szó­ló kormányhatározatra és e határo­zat végrehajtásának irányelveire tett javaslatát. A jóváhagyott intézkedé­sek célja az, hogy az összes gyárak és valamennyi termelő ágazat kol­lektívái versenyének szilárd szerve­zési alapot adjanak és hogy minden egyén és minden kollektíva alkotó munkájának fejlődése előtt széles működési kör nyíljon meg. Helyes szervezési felkarolással megadják a feltételeket a verseny országos mé­retű rendes figyelemmel követésére és kiértékelésére és az eddig előfor­duló hibák és a szocialista verseny értelmezésében felmerülő formaliz­mus kiküszöbölésére. A kormány ez alkalorpmal meggyőződésének adott kifejezést, hogy a dolgozók azokat az irányelveket és utasításokat, ame­lyekkel részletesen megismerkednek, nem fogják mechanikusan átvinni az üzemekre, "hanem a mesterek, műsza­kiak, mérnökök és az összes többi dolgozók rendszeres gondoskodásával segédeszköz és támogatásképpen használják fel őket a dolgozók alko­tó kezdeményezése és más képessé­gei kibontakoztatására és a szocia­lista verseny maximális fejlődése fel­tételeinek megteremtésére a műhe­lyekben és egyes munkahelyeken. Csak így jönnek létre termelésünk további fokozásának, minőségi eme­lésének és gazdaságossá tételének előfeltételei. Ing. Jozef Púcsik miniszter, az ál­lami tervhivatal elnöke előzetes je­lentést tett a kormánynak az állami népgazdasági, terv decemberi és egész 1952. évi teljesítéséről. A kormány részletesen foglalkozott a jelentés­sel és valamennyi miniszternek fel­adatul tűzte ki az idei tervteljesités­ben az 1952. év folyamán szerzett összes tapasztalatok kihasználásának biztosítását és annak érdekében, hogy a megállapított hiányosságok­ból minden következményt levonja­nak, a kormány az intézkedések egész sorát határozta el, amelyek az állami fegyelem megszilárdítására, a népgazdaság alapágazatainak fej­lesztéséről szóló párt- és kormány­határozat következetesebb teljesíté­sére és ezáltal a népgazdaság 1953. évi fejlesztésére irányuló állami terv rendes teljesítésének biztosítására irányulnak. Jozef Nepomucký földmüvelésügyi miniszter javaslata alapján a kor­mány határozatot fogadott el a tava­szi mezőgazdasági munkák biztosí­tásáról. A tavaszi munkák korai megkezdésének lés jóminöségü elvég­zésének biztosítása, amely a terve­zett hektárhozamok teljesítésének és túlteljesítésének előfeltétele, megkö­veteli az intézkedések egész sorát az egységes földműves szövetkezetek­ben, gép- és traktorállomásokon, ál­lami birtokokon és egységes földmű­ves szövetkezetekkel nem rendelkező községekben. A határozatot, amely kitűzi a főbb feladatokat, a napisajtó fogja részletesen közölni. A kormány elvárja, hogy minden szövetkezeti tag, kis- és középparaszt, a gép- és traktorállomások, az állami birtokok és nemzeti bizottságok dolgozói a legnagyobb igyekezetet fejtsék ki ar­ra, hogy a kitűzött feladatokat tel­jesítsék és ezáltal a leghatékonyabb módon járuljanak hozzá a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalá­nak emeléséhez. Viliam Široký kormányelnökhe­lyettes, külügyminiszter tájékoztatta a kormányt a nemzetközi tárgyalá­sok eredményeiről és néhány előké­születben levő tárgyalás programm­járól. Jelentés a Megbízottak Testületének üléséről A Megbízottak Testülete elnöké­nek, Július Ďurišnak elnöklete alatt kedden tartotta meg rendes ülését. A Megbízottak Testülete egyebek közt megtárgyalta és elfogadta azt az indítványt, amelyet František Tu­pik, az erdő- és faiparügyi megbízott terjesztett elő azon intézkedések tár­gyában, amelyeket a Bucsina-üzem termelési tervének és az üzem kiépí­tésének biztosítása végett kell ten­ni. Sámuel Takács, könnyűipari meg­bízott beszámolója alapján, a ruhá­zati és szövőipari igazgatóság igaz­gatójának és a ruházati nagykeres­kedési igazgatónak jelenlétében a Megbízottak Testülete megtárgyalta a párt és kormány rendeletének vég­rehajtását, amellyel a gvapjii köny­nyüipari felhasználásáról intézke­dett. Habár a könnyűipari dolgozók buz­galma folytán a párt és kormány határozata végrehajtásával több üzemben javulás állt be, szükség van arra, hogy a ruházati és szövőipari főigazgatóság és az üzemek vezető­ségei a. 83!tks-' ,rve~'« M - • összes dolgozók segítségével szerve­zeti intézkedésekkel még jobban fo­kozzák törekvésüket a minőség javí­tására és az ízléses kiállítás emelé­sére különösen a textil, kötött és konfekciós áruknál. Továbbá el kell mélyíteni az elosztó egységek és a fogyasztók közti együttműködést azért, hogy a termelést a dolgozók szükségleteihez lehessen alkalmazni. A Megbízottak Testülete továbbá megtárgyalta a ruházati és a szövő­ipar vezetője jelenlétében a határo­zat teljesítéséről szóló jelentést. A Megbízottak Testülete megtár­gyalta Jozef Hojcs pénzügyi megbí­zott beszámolóját az új pénztári nyil­vántartás bevezetéséről, a pénztárak szervezéséről és a megbízotti hiva­talok főigazgatósága vállalatai és kerületi és járási nemzeti bizottságok fő és vezető könyvelőjének kinevezé­séről. Marek Csulen földművelésügyi megbízott a Megbízottak Testülete elé terjesztette beszámolóját az EFSz-ekben folyó tavaszi munkála­tokról és a szövetkezeti tagok járási konferenciáiról. A járási nemzeti bi­zottságoknak a napokban kell az EFSz-ek részére hatásos segítséget nyujtaniok a teimelési és beszolgál­tatási feladatok kiírásában, továbbá az évi termelési tervek és mérlegek elkészítésében. Ezt a segítséget fő­kép a nemzeti bizottságok, a pénz­intézetek és védnökségi üzemek dol­gozói útján kell nyújtani. Továbbá megtárgyalta a Megbí­zottak Testülete az üzemek műszaki, ipari és pénzügyi terveinek összeál­lításáról és a rostnövényekröl szóló jelentést. Adóbeva^ások bejelentési határideje A pénzügyminisztérium figyelmez­tet arra, hogy az adóvallomások be­jelentésére és az adók fizetésére vo­natkozó hirdetményekben, amelyek közzétételét a nemzeti bizottságok rendelik el, meghosszabbította az 1953. évi új mezőgazdasági adóval­lomásokra vonatkozó határidőt 1953 február 28-ig. A lakosság 1952. évi jövedelmi adóvallomásának határ­idejét 1953 mápcius 14-ig, és az 1953. naptári évre szóló házadóvallomás határidejét 1953 március 31-ig. A pénzügyminisztérium továbbá meg­hosszabbította a lakosság 1952. nap­tári évének jövedelmi adója megfi­zetésére vonatkozó határidőt 1953. március 14-ig és az 1953. naptári év házadója első részletének megfizeté­sére szóló határidőt 1953. március 31-ig. Azokban az esetekben, ame­lyekben az 1952-es adóévre szóló házadó bejelentéséről van szó, az adó­vallomás beadásának határidejét 1953. február 28-ig határozza meg a pénzügyminisztérium. \

Next

/
Thumbnails
Contents