Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-28 / 25. szám, szerda

4 UJSZ0 1953 január 24 Ezen a télen 20.000 dolgozó üdül a Magas Tátrában ORADOUR—SUR—GLANS „Ha beteg asszonyokat és gyermekeke t láttok, öljétek meg őket az ágyaik­ban" — szólt az SS-parancs! Január eleje óta folyik a bordeaux-i katonai bíróság előtt a franciaor­szági Lidice — Oradour-sur-Glans városka megsemmisítőinek, lakossága gyilkosainak pere. Az elfogott 21 gyilkos német SS a háború befejezése óta vár méltó büntetésére, a felháborodott francia nép igazságos ítéletére. Az Oradour-sur-Glans-i tömeggyilkos SS-ek véres tettéről szól Ilja Eren­burg, a nagy szovjet író „Vihar" című regényének alábbi részlete, amely örök figyelmezTctés marad az új háború ellen szövetkező népek számára: ne hagyjátok feléleszteni a gyilkos fasiszta militarizmust — ne nézzétek tét­lenül az angol-amerikai imperializmus aljas háborús cselszövéseit. Derűs nyári nap volt. Oradour­sur-Glans,' ez a kis vidéki város tökéletes békességben éldegélt. Kö­röskörül ligetek zöldje, legelésző tehénesordák. A kis Glans patak mentén türelmes horgászok kuk­soltak, füzek hajoltak a víz fölé és a topolyafák eltűnődön álltak, mint magányos álmodozók. Egy kis oázis volt ez a városka — környé­kén nem voltak partizánlakta er­dők és gyárak sem, amelyek bom­bázást vonnak magukra. Itt húz­ták meg magukat a Párizsból, messzi Bordeaux-ból, Lotharingiá­ból menekültek, itt találtak mun­kát a spanyol munkások is, akik a köztársaság bukása után elhagy­ták hazájukat. A helybeli lakosok több zsidót is rejtegettek: itt me­nekült meg az oswiecimi kemence elől a kaliszi születésű Sarah Ja­kubovics, egy budapesti fodrász és Marguerite Simon, aki párizsi voít. És, noha Normandiában már há­rom napja nagy harcok dúltak, itt minden és mindenki nyugodt ma­radt. Szombat volt és ha némi élénkülés volt észrevehető, koránt­sem háb<#ús okokból: az iskolák­ban orvosi felülvizsgálatot tartot­tak; a környező falvakból beszeke­reztek a parasztok, hirdetmény je­lent meg ugyanis, hogy a júniusi élelmiszerjegyekre dohányt oszta­nak, s még Limogesból is átjöttek, hogy friss levegőn töltsék el a va­sárnapot s egyben egy-két font vajat vagy némi zöldséget vásárol­janak. Ebédidő volt. Madame Avril, az öreg kifözötulajdonos, halkan dis­kurált vendégeivel, akik között volt egy párizsi többgyermekes család­anya, Reimsből egy nyugalmazott állatorvos, meg néhány köztiszt­viselő. »Ma kacsasült lesz sárga­répával* ... Az állatorvos a leg­frissebb híreket adta elő: »Még nem szálltak partra ...« A »My­lord«-étteremben két fiatal tanító­nő étkezett, akiket gyakorlatra küldtek idsf — siettek, nehogy el­késsenek az iskolából és nem ették .végig az ebédet. A »Globe«-kávé­házban pedig öreg gazdaemberek itták a savanykás lőrét, miközben efféléket közöltek egymással: »Azt beszélik, hogy a partizánok vízzel árasztották el az alagutat* ... A templomtorony órája két óra tíz percet mutatott. A torony te­tején, mint az Franciaországban szokásos, kis kakas pompázott. Könnyű felhők lebegtek az égen. Bruyard, a borbélymester egy vö­rösképü gazda arcát szappanozta, Pascault gyógyszerész az öreg­asszonynak magyarázta, hogy az orvosságot ne evés előtt szedje, ha­nem utána. A fiatal gépírókisasz­szony, — a neve Couturier, — aki nemrég érkezett Limogesból, elfe­ledkezett arról, hogy" voltaképpen vajat akart venni, egy fa alatt ül­dögélt rés a szerelemről ábrándo­zott. Az iskolák tanulói játéktól még izgatottan nyüzsögtek és Ma­dame Rousseau, a tanítónéni csití­totta őket, ahogy tudta: »Csende­sebben gyerekek, még mindig nem tudjátok a százalékszámítást...« Montassot közjegyző újságot olva­sott. Doktor Desourteau egy újszü­löttet vizsgált, éppen és dörmö­gött: »Rendes cyerek ...« A csehszlovákiai zeneszerzők szö­vetségének szlovákiai tagozata é s a Slovák Filharmónia a Csemadok-köz. pont közreműködésével pénteken, január 30-án este 20 órai kezdettel a belügyi megbízotti hivatal hang versenytermében ünnepi estet rendez Kodály Zoltán, a nagy magyar zene. szerző 70. születésnapja tiszteletére. Kodály Zoltán életéről és munkássá gáról Ag Tibor tart előadást magyar Az első gépkocsin, amely néme­teket hozott a városkába — ült Hans Schierke is. Amikor elolvasta az útjelző táblán: »Oradour-sur­Glans« — ezt gondolta: túlságosan hosszú elnevezés egy ilyen hitvány kis fészeknek . .A Ásított. Tyhü, de elfáradtunk az elmúlt négy nap alatt, hát még mi vár ránk Nor­mandiában ... nem nyaralás ... A németek a város egész lakos­ságát a főtérre parancsolták. Egy öregember így felelt Hans kérdé­sére: — Beteg vagyok, nem tudok lá­bamra állni, három éve ágyban fekszem... — Hát mi vagyok én? Orvos? — nevetett Hans. Lerántotta az öreget ágyáról és puskatussal főbevágta. Sokan voltak a főtéren. Az asz­szonyok szivükhöz szorították gyermekeiket. A kicsik sírtak. Az öregembereket, anyókákat unokáik támogatták odaáig. Ott volt Sau­viat papucsos, Sellier kisasszony, a varrónő, egy Rousseau nevű diák­lány, Renaudin kovácsmester, Re­nault pékmester, Mercier kesztyűs, Leblanc takácsmester, Leparat bognár, Lorique lelkész, Dutrais az ács, Duard földműves, Ttot ké­ményseprő, Giannino esztergályos, Buisson cukrász, Couty kisasszony, a tanítónő, Richot, a szabó, Buis­sier levélhordó, Poussat molnár, Lacl.eaud kőműves, Bobrai gépész, Poutareau sofőr, Ebrat ápolónő, Jouot csomagoló, Tessaud könyve­lő, aztán itt volt Thomas paraszt­gazda egész családja, — amely összesen tizennégy tagból állt. Itt volt a városka egész lakossága. A gyerekek is idejöttek mindkét is­kolából, még pajkoskodtak is, a németek azt mondták nekik, hogy a főtéren valamennyiüket lefényké­pezik. De amikor a gyerekek meg­látták a bősz német pofákat, el­csendesedtek. Ezalatt a németek körülzárták a várost; keresztül-kasul vizsgálták a határt, nem bújt-e meg valaki a vetés közt. Az óra hármat muta­tott. Már- mind együtt voltak. Az SS-katonák a nőket és gyermeke­ket különválasztották és a temp­lomba terelték. A férfiakat kisebb csoportokban, a kocsiszínekbe és fészerekbe zárták, aztán munkához láttak: felgyújtották a fészereket is, kocsiszíneket is. Aki megpró­bált kitörni az égő falak közül, mind agyonlőtték. A nőket és gyer­mekeket a templomba zárták. Kö­röskörül géppuskások állták. Mikor a templomot is felgyújtották, egyik asszony őrjöngve dobta ki egy szük ablakrészen gyermekét. Schier­ke éberen őrködött: elkapta a cse­csemőt és visszadobta a lángokba. Amint az emberekkel végeztek, a németek kezdték a házakból ki­hordani az értéktárgyakat; talál­tak ott selymet, hordókban bort, ezüstnemüt, élelmiszert: mindezt gépkocsikra rakták. Azután petró­leummal öntözték meg a házakat és felgyújtották a várost. Klotz szakaszvezető megjegyezte: — Oroszországban jobban égett... ott sok a fa .. Oberstürmführer Schwaabe az órára nézett: nyelven. Az est műsorán kiválj művészek szerepelnek, mint: Gasparek Tibor hegedűművész, Samorinszky .Németh István és Karin Mihály zongoramű­vészek, valamint Berky Albin violon. cselloművész. Jegyek elővételben kaphatók a Csedoknál (Sztálin-tér 14. szám át járó). Helyárak: 30.—, 20.— é s 10.— Kčs. — Öt perc múlva kilenc — é3 mi két órakor értünk ide. Hét óra — ez igazán nem sok — végtére is egy egész város volt... S ezzel Oradour-sur-Glans meg­szűnt létezni. Tizennyolcan mene­kültek meg a lakosságból, a többi mind odaégett. Az SS-katonák a szomszédos fal­vakban nyakalták be az elrabolt borokat; röhögtek, katonanótákat gajdoltak s a parasztság azt hitte, talán valami győzelmet arattak a szövetségeseken s azt ünneplik. Hans Schierke lelke megkönnyeb­bült: Végre sikerült leszámolnia ezekkel a »varangyivadékokkal«! Mikor eszébe jutott, hogy sikolto­zott az az asszony, akinek gyer­mekét a tűzbe dobta, Hans elmo­solyodott: úgy kell, megfizettetek Walterért, a felrobbantott hidakért, az én kínlódásomért... Másnap Hans levelet küldött ap­jának, ezt írta benne: »Kedves Apám! Ezekben a na­pokban különösen közel érezlek ma­gamhoz lélekben. A terroristák hátba akarnak támadni bennünket, de hiába, nem sikerül nekik. Teg­nap egy egész * darázsfészket el­pusztítottunk. Nyugodt lehetsz, a fiad nem hagyja magát és nem ló­gatja az orrát. Mamától két leve­let kaptam, ö természetesen izgul miattad is, miattam is. Türelmet­lenül várom a híreket a keleti háborúról, itt az a benyomás, hogy mindenütt fel tudtátok tartani a vörö ket. Ölellek számtalanszor. Heil Hitler! Hü fiad Hans.« Azt az öregembert, akit Hans megölt, Armand Clavaudnak hív­ták, nyolcvankétéves volt s még emlékezett a porosz-német háború­ra. A gyermek, akit Hans a tűzbe dobott, még nefti volt egészen két hónapos^ — április tizennegyedikén született. A »Führer« nevét viselő ezred Poítiers felé nyomult, Hans Schier­ke kedvenc dalát dúdolgatta: »Egy kis virágot láttam, Az útszélen mosolygott, Letépni kár, otthagyni fáj . Ki érti ezt a dolgot ?« Az út egy tölgyerdö közepén ka­nyargott. Egyszerre csak géppus­katűz kerepelt le a hegyről, ott terroristák lehettek. Az SS-csapat megtorpant, azután ágyútüzet nyi­tott. Oberstürmführer Schwaabe méltatlankodva szólt: — Hallatlan szemtelenség, de az a véleményem, hogy Senkisem tudhatta meg, mi volt a véleménye: ágyúlövedék görgött végig az úton s egy szilánk meg­ölte Schwaabét. A partizánok most német tankelhárító ágyúkból lőt­tek. Négy óra hosszat folyt az üt­közet. Aztán az SS-csapat Eymou­tiers felé hátrált: leszállt az éj, nem volt tanácsos tovább nyomulni az erdőn át. Az elesetteket teherautóra rak­ták; nagyon siettek, Hans Schier­ke feje lelógott a kocsiról és úgy csóválta, mintha valamin fel volna háborodva, mintha átkozna vala­kit. Dédé megszólalt: — Elég tűrhetően sikerült. Nem igaz,' Medve ? Voronov elnevette magát: — Sőt, elég jól. Ha máshol Is így fogadják őket, még lekésik az előadást. Voronov Josér a gondolt, a kőmű­vesre, aki ebben az ütközetben lel­te halálát. Még az este így szólt Voronovhoz: » Mondd, te Medve — meglátom én még valaha az én Barcelónámat ? ... És arra is gon­dolt Voronov: s ha én visszatérek Leningrádba. talán már senkit nem találok életben régi barátaim kö­zül . .. Vagy, ami még egyszerűbb, vissza se térek oda.. Szél kereke­dett; egész éjjel zúgtak a tölgyek, zúgásuk olyan . ünnepélyes volt, mintha értenék, mit éreznek az emberek, mintha ezek a vén fák tudnák, hogy az ilyen érzésekre nincs és nem is lehfet szó az embe rt nyelvben. (Részlet Hja Ehrenburg »Vihar, c. könyvéből, amely az 1953. év­ben jelenik meg a Magyar Könyv­tár kiadásában.) A Magas Tátra vidéke ezen a télen is teljesen a dolgozók üdülését szol. gálja. A tátrai üdülő-központokban a téli üdültetési akcióban egyhetes turnusokban több mint 20.000 üzemi és EFSz dolgozó váltakozva fidfil. Dolgozó ifjúságunk üdülésére is szá. mas üdülőhely jut. A tátrai üdülő­központokban a vendégeket sokszáz síléc, sicipő és ez alkalommal első ízben korcsolyák is várják. Az üdülő­vendégek a síoktatóktól megtanul­hatják a sízés alapelemeit; a korcso. lyázás kedvelőinek rendelkezésére áll a Tátr a valamennyi korcsolyapályá­ja. Az üdülők nagyon érdeklödnek a sportrendezések iránt. - Januárban különösen megcsodálták a Csehszlo­vák katonai jégkorong-spartakiádot és a szokolovoi honvédelmi képességi versenyeket. A zólyomi Bucsina-üzem dolgozói az új év megkezdésekor kötelezettsé­get vállaltak arra, hogy az első gott­waldi ötéves tervet J. V. Sztálin ge­neralisszimusz 74. születésnapjáig teljesítik. Az üzem Valamennyi központjá­ban szocialista verseny imfult meg e jelszó alatt: „Egy napon sem ter­melünk 100 százalékon alul". A verseny élén a kommunisták áll­nak, akik magas teljesítményükkel és példás munkájukká] magukkal ragadják munkatársaikat valameny­nyi felajánlás teljesítésére. Számos csoport figyelemreméltó teljesít­ményt ért el a versenyben. így pld. annak a csoportnak a teljesítménye, amelyet Peter Dianuska példás dol­gozó, párttagjelölt vezet, megkét­szereződött a mult évihez viszo­nyítva. Január 28, szerda. A nap kél 7 óra 40 perckor, nyugszik 16 óra 46 perc­kor. A naptár szerint Károly napja van. • Várható időjárás: a felhő­zet csökken, főleg az ország nyugati részén, a fagy viszont egyelőre még tart. A hőmérséklet nappal 4—5 fok. kai marad a 0 pont alatt, az éjjeli órákban 6—8 foko s hideg valószínű. A meteorológiai intézetek jelentése szerint azonban a hét vége felé eny­• hülés várható. • Egészségügyi rádióelőadások A pozsonyi egészségügyi felvilágo­sító intézet dolgozói a csehszlovák rádióban hetenkint előadásokat ren. deznek, melyek célja a szovjet egész­ségügyi tudomány népszerűsítése és a babona, a sötétség elleni harc fo­kozása lesz. A betegséget megelőző intézkedésekről szóló előadásokban kiváló egészségügyi szakemberek beszélnek a betegségek elkerüléséről és a különféle gyógyítási módszerek­ről. Ezek a rádióadások minden ked­den 20.00—20.10 órakor lesznek. Tanulók 204.476 kg papír­hulladékot gyűjtöttek A napokban történt meg a hulla, dékpapírgyűjtés szlovákiai iskolák közti versenyének kiértékelése. Első helyre kerültek a vágújhelyi gimná. zium tanulói, akik ennek az akciónak keretében összesen 16.972 kg-t gyűj­töttek. Ezért a példás buzgóságért a vágújhelyi gimnázium tanítványait 5000 korona készpénzzel és különféle ajándéktárggyal jutalmazták meg. A szlovákiai iskőlák tanulói összesen 204.476 kg hulladékpapírt gyűjtöt­tek. Ezzel az iskolai tanulók kb. 147.600 darab 10 méter magas és 15 cm vastag fát védtek meg a kivágás­tól. i A gyorsvágás segíti Cseh­szlovák Pionírbánya vájárait a terv túlteljesítésében Ha a bányákban gondoskodnak a megnyitó és előkészítő munkálatok rendes elvégzéséről, ezzel jelentéke­nyen biztosítják a kielégítő és gaz­daságos fejtési alapot. Ezért a peter­waldi Csehszlovák Pionír bányában nagy gondot fordítanak a megnyi. tómunkák előkészítésére. A terv ér­Ezen a télen a tátrai üdülőhelye, ken háromezer szövetkezeti tag fog­ja egymást felváltani. Legnagyobb részük a Tátrafüredi új üdülési köz. pontban a „Postában" van elhelyez­ve, ahová hetenkint kb. 80 szövetke­zeti tag érkezik. Az új élet felett való örömüket legjobban a komáromi Zsófia Knihárov a szövetkezeti tag szavai fejezték ki, akinek 11 gyer­meke van é s aki ezt mondta: ,,Eddig soha életemben nem láttam hegyeket és-tudom, sohse láttam volna, hogy. h a a faluban i s nem kezdtünk volna új életet. Azelőtt csak a keserves munkát ismertem és ezekről a szép­ségekről még csak nem i 3 hallottam. Innen még nagyobb munkakedvvel fogok hazamenni.'' Az ötéves terv utolsó évének kez­detén a csoport tagjai 7 értékes felajánlást tettek. Ezzel meggyor­sítják a terv teljesítését és az üzem részére sokezer korona ér­tékű megtakarítást érnek el. Ignác Padisak példás dolgozó az év ele­je óta több mint 100 százalékkal túlteljesíti a tervet. Kiválik még Stefan Rell, aki a legjobb minőségű árukat készíti. Mindketten a gyalu­padoknál dolgoznak. A bukasz osz­tályon legjobbak Gajdos József és felesége, valamint Fiecha József. A többi központ is sikeresen tel­jesíti feladatait. Legjobb a féláru központ, ahol 127 százalékra telje­sítik a tervet. Az impregnáló osz­tály dolgozói is kitűnnek 124 szá­zalékos, valamint a fűrészelő osz­tály dolgozói is 112.3 százalékos tervteljesítéssel. telmében ebben az évben felévei több bányafolyosót kell megnyitniok, mint tavaly. Január eleje óta ennél a munkánál gyorsvágású módszert használnak. A fejtök csoportjai cik­lusos grafikon szerint dolgoznak, úgyhogy naponként 3 sőt 4 ciklust is elérnek. 2 i óra alatt minden élvá­gásban 4 csoport egyenesen a mun­kahelyen váltja egymást, azért, hogy teljesen kihasználják a munkaidőt. A 718. sz. munkahelyen dolgozó Bohuslav Gurecky előmunkás cso­portja kitűnően megszervezi a mim­kát, naponként 6 méteres előrehala­dást ér el a vájásnál. Jó ütemben halad előre a vájás a többi vágások, ban is úgyhogy naponta terven felül 4 métert haladnak előre. A megnyitó és elökésztő munkák rendes elvégzése ebben az évben le­hetővé teszi, hogy a jövőre az összes széiifejtést a fötárna irányába vé­gezzék. A munkának ez a módja leggazdaságosabb, mert ezzei foko­zatosan csökken a bányafolyosók hossza és így csökken az ácsolási, bánya és fenntartási költség is. Az 1953 május 1-ét köszöntő plakátverseny eredménye Arra a plakátversenyre, amelyet 1953. május Elsejének köszöntésére a tájékoztatási és közmüvelődésügyi minisztérium tűzött ki, 15'6 verseny, ző részéről 189 pályázat érkezett be. A versenybizottság úgy döntött, hogy csak a 18.000 koronás második díjat osztja ki, amellyel F. Sodoma aka. démiai festő pályaművét díjazták. További 5 pályamű pénzjutalomban részesült. Zdenek Vavra é s M. Cajt. hamel 8.000 koronát, K. Skála aka­démiai festő 5.000 koronát, dr. K. Pekárek 5.000 koronát, V. Poláček akadémiai festő 5 000 koronát és F. Sodo.-n a további pályamüvéért szin. tén 5.000 koronát kapott. UJ SZÔ. Szlovákia Kommunista PArMS­'iak nacllapia — Szerkeztösée: b'ratisla­>-a. Jesenského 8—10. Telefon: '{',7-1 B '9 352—10. Főszerkesztő l.firincz Uvula — Kiadóhivatal: Pravda. IanktodóvíHa­ata. Jesenského 12 TVlefón- üzemi elő­fizetés és lapárusiMs 274- 74 efrvrn- »lfi­"izetés 262—77 A* UJ meeremlclhetíS Dostai kézbp^ítfikné.l rsev * nostahtvH­1-knnls Előfizetési 111 V, ivrr 1?< Kis. Inrlft és Iránvító n"stahivatal Rrstls'a.­••« II. — Nyom la a Pravda n. v. nvomdá­ia Bratislava. Ünnepi Kodály Zoltán-esí Pozsonyban A zólyomi Bucsina-üzem dolgozói telfesítík a terve!

Next

/
Thumbnails
Contents