Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-27 / 24. szám, kedd

1953 január 27 Ul SZ0 3 A szakszervezetek tevékenységének megjavításává I a tervteljesítésért folyó munkaverseny fejlesztéséért Antonín Zápotocký kormányé nőknek, a Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülésén mondott beszédéből Antonín Zápotocký kormányelnök, a Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülésén, pénteken, január 23­án a vita végén beszédet mondott. Beszédében kijelentette: „Nem térek ki minden problémára, amiről a mai konferencián vita volt. CsupSn két alapkérdésre szeretnék szorítkozni: a szocialista munkaver. I senyre és az üzemi tanácsok válasz, tásaira. Ha szakszervezetünknek he­lyes és jő munkát kell végeznie, szükséges, hogy e£y bizonyos alap­problémára összpontosítsa erejét és minden más problémát ezzel az alap. problémával kapcsolatban és ennek az alapproblémának szempontjából oldjon meg. A szocialista verseny Miért oly fontos a szocialista ver. seny? Szocialista építésünk és a bé­ke biztosítása megköveteli a terme, lési tervek teljes mértékű teljesítését és a munkatermelékenység állandó fokozását. Minden baj és nehézség, melyekbe ütközünk és amelyekkel találkozunk éppen abból ered, hogy eddig nem sikerült biztositanunk a termelési tervek minden téren való teljesítését és a munkatermelékeny­ség mai szükségleteknek megfelelő növelését. E két dologban van ba­jaink és nehézségeink súlypontja és ezért ezektől függ problémáink meg­oldása. Szükségleteink gyorsan növeked­nek. Növekednek, mert fejlődi)* az ipari termelés, mivel növekszik a fogyasztási cikkek szükséglete, mert polgáraink igényei soha nem látott fokozódást érnek el. Hogy miért van ez, ennek okait sokszor nem is tuda­tosítjuk. Pedig ez teljesen érthető. Hisz na­ponta növekszik a munkafolyamatba bevont emberek száma. Hisz állán, dóan emelkednek a bérek és pedig nálunk soha sem ismert iramban. Átlagos bérszínvonalunk évről-évre fokozódik. Az idősebb elvtársak em­lékezzenek csak vissza, mennyi har. cot kellett azelőtt folytatniok, ml lyen áldozatokat kellett hozniok, míg kivívtak csekély, legalább 1—? szá­zalékos béremelést. Mennyi harcot kellett folytatniok azért, hogy ne csökkentsék a béreket. És ma? Egynéhány év alatt egyes ágazatok­ban a bérek megsokszorozódtak. Ezenkívül növekszenek a nem dol­gozó polgárok járadékai is. Növe­kedett a járadékélvezök száma. Nö. vekedtek a különféle fajtájú szociá­lis berendezésekre előirányzott ki­adások. Megjavult az ifjúságról való gondoskodás. Emelkedtek az iskola­ügyre és az egészségügyi gondosko­dásra stb. előirányzott kiadások. Amire azelőtt a kapitalista állam százezreket és milliókat adott ki, ugyanarra ma milliárdokat fordíta. nak. Mindezek a tények arra vezetnek, hogy polgáraink vásárló ereje óriási mértékben növekszik. A tervteljesítés és a munka termelékenység növekedé. se azonban lemarad a bérek, jára dékok, szociális, kulturális, egész­ségügyi és más javak e fejlődése mö­gött. Emiatt a vásárlóerő és a piac. ra kerülő kitermelt értékek , között nagy egyenlőtlenség keletkezik. Ez az egyenlőtlenség csak a terv idö­belileg pontos teljesítésével és a munkatermelékenység fokozásával küszöbölhető ki. Tudatosítanunk kell, hogy a béreknek a teljesítmény fo­kozása és a munkatermelékenység emelkedése nélkül való emelése ezt az egyenlőtlenséget fokozza, és sza­porítja bajainkat s nehézségeinket. A szocialista munkaverseny a dolgozók kezdeményezéséből ered . A szocialista munkäversenyt sem kormányrendelettel, sem konferen. ciák határozatával nem fejleszthet, jük. A szocialista munkaverseny a •dolgozók kezdeményezéséből, a ter­melés követelményeiből, a tervtelje, sítési határidő megrövidítésének szükségéből, az anyagtakarékosság szükségéből, a kötelezettségek be­csületes betartásából, az adott fel­adatnak és tervnek a megszabott határidőn belül való teljesítésére irá­nyuló igyekezetből keletkezik. Hatá rozottan és kimondottan óvást te­szek a versenyek olyan szervezése ellen amely formális jellegű. Ha a versenyt valahol a zöld asztal mel­lett a legmagasabb szervekben gon­doljuk el és ha nem érjük el azt, hogy a verseny közvetlenül az üze. mekben bontakozzék ki, a verseny semmi eredménnyel nem jár. A verseny kell, hogy mindig szo rosan összekapcsolódjék a termelési feladatokkal és a tervteljésítéssel. Felesleges versenyt indítani milliár­dok megtakarítására irányuló kér­kedő céllal. Az ilyen verseny helyte­len utakra tért. A legjobb verseny a konkrét célokra, a gyönge pontok kiküszöbölésére vagy a legégetőbb szükséges feladatok teljesítésére irá­nyúló verseny Ily versenynél azután minden egyén számára ki lehet tűz. ni feladatokat és a feladat teljesí­tése naponta ellenőrizhető. A szakszervezetek tevékenységének aktivizálása Föfeladatunk ma a szakszervezet tevékenységének aktivizálása. Meg kell oldanunk azokat a nehézségeket, amelyekbe naponta ütközünk. Biztos mindnyájan találkozunk azzal, hogy az emberek nem akarják hinni, hogy emelkedik a termelés. Nem hiszik, hogy több szenet termelünk mint azelőtt, amikor korlátoznunk kell a fejadagokat Nem hiszik, hogy né­hányszorta több villanyáramot ter. melünk. amikor minden pillanatban kikapcsoljuk az áramot. Talán sok szakszervezeti funkcionáriusunk sem hiszi ezt. Hogyan tudják azonban meggyőzni a többieket, ha maguk sincsenek meggyőződve. A szakszervezeti funkcionáriusok feladata e dolgok megmagyarázása. Mindezek a problémák szorosan összefüggnek a szocialista verseny megszervezésével. A szocialista ver­senyben a szakszervezet összes szer­veinek élő szervezési munkáját kell látnunk és üy értelemben kell támo­gatnunk. A szocialista munkaversenynek elsősorban a termelésre kell irányulnia Fontos, hogy a szocialista munka verseny mindenekelőtt a termelésre irányuljon. Semmi értelme, hogy mindenféle lehetséges versenyek ki. gondolásávai szórakozzanak a hiva­talokban. A mai időben minden pro. blémánk súlypontja az ipari és me­zőgazdasági termelés térfogatának növelésében van. E szempontból kell megoldani az összes problémákat. Ha mindig ily szemszögből fo­gunk tudni nézni az adott problé­mára, igen megkönnyítjük mun­kánkat. Az iizemi tanácsok választásai N Javaslat a választási rend megváltoztatására Az elnökség az üzemi tanácsok és szakszervezeti szervek eddigi választási rendje megváltoztatásá­nak javaslatával lép fel. > Azt hi­szem, ez a kormány dolga is Van egy dekrétum az üzemi tanácsok­ról és egy kormányrendelet az üze­mi tanácsok választásáról. Azt hi­,zem, semmiféle ellenvetés nem fog felmerülni a kormányban e tör­vény szabályozását illetően. Az ed rt'eri választási rend nem felel me< a szakszervezet mai szükséglete nek. Harc a szakszervezetek egységéért Látni kell, hogyan került . sor erre a választási rendre. A válasz­tási rend abban az időben keletke­zett, amikor a szakszervezet kény­telen volt engedményeket tenni a régi Nemzeti Arcvonal politikai pártjainak. A nemzeti szocialisták, ludákok és szlovák demokraták akkor támadást indítottak a forra­dalmi szakszervezetek egysége el­len. Az egységes szakszervezetek szétforgácsolásának céljából kitűz­ték az üzemi tanácsok politikai je­lölőlistáinak követelményét. A szakszervezetek vezetősége védeke­zett ez ellen. Az egységes szak­szervezet védelmezte azt az állás­pontot, hogy a szakszervezeti szer­vek választásai a szakszervezet s nem a politikai pártok dolga. Tudtuk, hogy mihelyt engednénk, hogy minden politikai pártnak sa­ját jelölőlapja legyen, vége lenne a szakszervezetek egységének. Mivel mindenáron meg akartuk őrizni a szakszervezetek kiharcolt egységét, kompromisszumra léptünk. Bele­kellett egyeznünk abba. hogy az üzemi tanács megválasztásához szükséges, hogy a jelölölap meg­szerezze az üzem dolgozóinak 80 százalékos többségét. A reakciósok arra számítottak, hogy a követelt 80%-os többség teljesen lehetetlen­né teszi az üzemi tanácsok válasz­tását. Abban a hitben ringatták magukat, hogy az üzemek alkal­mazottainak legalább egyötöd ré­sze mindig ellene fog szavazni Ha sejtették volna, hogy üzemi taná­csainkat ily megnehezített körül­mények között is megválasztják, soha se tették volna ezt a javasla­tot. A szakszervezeteknek e harc­edzett egysége azután nagy szere­pet játszott a reakciós puccs le­leplezésében 1948 februárjában. A februári helyzet egészen másképpen néáett volna ki. ha nem őriztük volna meg a szakszervezetek egy­ségét és ha a szakszervezetek az üzemi tanácsok kongresszusa össze­hívásának kritikus napjaiban poli­tikai frakciókra forgácsolódtak vol­na. Az üzemi tanácsok kongresz­szusa megmutatta a szakszerveze­tek egységének szilárdságát — és nagy szerepet játszott azért, mert a szakszervezet minden tagja a szakszervezeti szolidaritás által kö­i töttnek érezte magát. ! Nem iszabad elfelejtenünk, hogy soraink egységéért folytatott har­runkb'an a szakszervezeteket egye­dül Csehszlovákia Kommunista Pártja támogatta. A kommunista párt a régi Nemzeti Arcvonal ak­kori politikai pártjai közül egye­dül védelmezte a szakszervezetek egységét és harcolt érte. Hogy ma új formában választhatjuk az üze­mi tanácsokat, ez a februári győ­zelem és a kommunista párt ak­kori időben kifejtett helyes politi­kájának eredménye. Éppen azért, mert biztosítva van szakszerveze­tünk egysége, megvalósíthatjuk most az igazi demokrácia alap­elvét a szakszervezeti szervek vá­lasztásánál ís. Az új választási rend jelentősége A munkásosztálynak és az egész dolgozó népnek politikailag és of­fenzív módon világosan meg kell mutatnunk, miben rejlik az új vá­lasztási rend óriási jelentősége. Meg kell magyaráznunk tagjainknak, hogy amikor biztosítva van a szo­cializmushoz vezető út, biztosba ,<an a szakszervezetek egysége, ki­terjesztjük és elmélyítjük az igazi, valódi demokráciát. Ellenségeink •yakran szemünkre vetik, hogy el­lünk az igazi demokrácia alap. jaitól. Az igazság ez: Hogyha tá­madják a szakszervezet egységét. J ha ezeket a támadásokat állandóar j fokozzák olyannyira, hogy a szak szervezetek egysége is veszélvbr kei ülhetne, nem szabad félnünk diktatúrától sem, ha ezáltal a szai< szervezetek egységét megvédhet­jük. Amikor azonban kivívtuk az egységet, kötelességünk, hogy a demokrácia alapelveit következete­sen érvényre juttassuk. Jogot kell adnunk a szakszervezetek tagjainak döntésre arról, milyen legyen a szakszervezetek összetétele. Meg­tartjuk az egységes jelölőlistát, azonban megadjuk a titkos szava­zás és a jelöltek kiválasztásának jogát azzal, hogy a tag törölhet és a jelölőlistát új tagokkal egé­szítheti ki. Ez a szakszervezet nagy erejének bizonyítéka. A terv egyenletes teljesítése Tervezésünk a terv teljesítésén nyugszik. Ha nem ' , teljesítjük egyenletesen a tervet, nehézségek és bajok keletkeznek, főleg akkor, ha az alapágazatokban nem telje­sítik a tervet. Mindenekelőtt ilyen a fütőanyagágaza,t. A vita során rámutattak az év elején a tervek szétírásánál fölmerülő nehézsé­geinkre, hogyan akadnak meg a szétírások és hogyan váltja ez ki az üzemek alkalmazottainak ideges­ségét; Hogyne lennének meg ezek a nehézségeink, amikor a multévi rtervet néhány különösen fontos szakaszon nem teljesítettük! Mai nehézségeinket csak akkor kerül­nénk ki, ha a mult évben nemcsak teljesítettük, de túl is léptük völna a tervet, ha készleteket létesítet­tünk volna, amelyekkel segíthet­nénk magunkon, az új évi terv szétírásánál. Érthető, hogy ez most nehézséget okoz nekünk. Világos, hogy az idei tervezés a mult évi tervteljesítésen alapszik. Jogosan háborodnak fel sokan. Ki kell hasz­nálnunk azonban ezt és meg kell mutatnunk, miből erednek nehéz­ségeink. Bizonyos, hogy sok nehézségün­ket a kártevők okozták. Teljesen helytelen lenne azonban, ha azt hinnénk, hogy a nehézségek csak a kártevékenységből erednek és hogy a kártevők elítélésével már minden nehézséget kiküszöböltünk. Fel kell tennünk a kérdést, mivel okoztuk, mit hanyagoltunk el és mivel létesítettünk táptalajt kár­tevő munkára. Ez a bírálat és ön­bírálat kérdése. Hanyagság, felületesség, az álla­mi és munkafegyelem hiánya, mun­kamulasztás, feladatok nem telje­sítése, érthető, hogy zavarokat okoznak a termelésben. Nehéz min­dig felismerni, hol ér véget a ha­nvatrság, oktalanság és hol kezdő­dik a szabotázs és a rossz szán­dék. Nálunk sok elvtárs azt hiszi, hogy nem fontos a kisebb köteles­ségek teljesítése, hogy minden a döntő és nagy feladatok teljesíté­sétől függ. Ez nem igaz. A szocia­lizmus felépítése az apró köteles­ségek, kisebb munkafeladatok tel­jesítésétől függ. Meg kell tudnunk győzni az em. bereket, ami azt jelenti, hogy min­denekelőtt meg kell nyernünk a dol. gozók bizalmát. Be kell ismernünk, hogy az eddigi választási rend, ame­lyet ki akarunk küszöbölni, túlélte magát és egy bizonyos mértékig fékezi funkcionáriusaink nevelését is. Ugyanis nem vezet arra, hogy a funkcionáriusok megnyerjék a szak­szervezet tagjainak bizalmát. A funkcionáriusok túlságosan arra tá­maszkodnak, hogy ha az egységes jelölőlistára kerülnek, meg kell őket választani. Ha az egységes jelölőlis­ta nem is érné el az előírt 80 száza, lékos többséget, mégis az üzemi ta­nács tagjaivá lesznek, mivel közü. lük nevezik ki a pótszerveket. Azt mondogatják magukban, nem szük­séges ezért bizalmat szerezni, sem­pedig szembeszállni a helytelensé­gekkel. Ezért tulajdonképpen ideje, hogy megszüntessük az eddigi választási rendet. Meg kell győznünk azonban a szakszervezet tagjait is, hogy azokból az új jogokból, melyeket nyernek, kötelességek is szármáz, nak. Tagjaink kell,. hogy mindenek­előtt a szakszervezet aktiv tagjai le. gyenek, járjanak a gyűlésekre, fi­gyeljék a szakszervezet tevékenysé­gét. Ha a tagok nem élnek jogaik­kal, nem teljesítik kötelességeiket, ha nem járnak a szakszervezeti gyű. lésekre, akkor nincs joguk panasz­kodni, hogy rosszul megy szerveze. tük munkája. Ha valamire panasz­kodni akarok, elsősorban magamnak keli gondoskodnom a helyzet megja­vításáról. A szénfejtés problémái Most válaszolni szeretnék azokra a kérdésekre, amelyekről Teper elv. társ beszélt. Mipöl keletkeznek a szénfejtés legnagyobb nehézségei ? Teper elvtárs azt mondja, hogy se gltséget kell nyújtani a bányászok szövetségének. Ez valóban igaz. A szénfejtés nemcsak a bányászok szö­vetségének kérdése. Valóban orszá­gos kérdés. Szeretném azonban felhívni a fi­gyelmet arra, miből erednek az osz­travai szénmedence legnagyobb ne. hézségei. Teper elvtárs figyelmezte­tett bennünket, hogy Osztrava ne­hézségei újév után még jobban foko­zódtak. Felemlíti a béradót, a lak­bérrendezést stb. Miért érintenek bennünket éppen Osztravában oly erősen ezek a nehézségek? Azért, mert főleg Osztravában nyújtották az összes lehetséges kedvezménye­ket, tekintet nélkül arra, indokoltak voltak.e munkateljesítményekkel és érdemekkel, Osztrava annak a bizo nyítéka, hogy munkateljesítmények­kel alá nem támasztott kedvezmé­nyek nyújtása nem segíti elö a munkatermelékenység fokozását, nem segít a szocializmus építésében, ellenkezőleg gátolja az előre vezető utat és megbontja a munkaerkölcsöt. Ilyen politika ellen harcolnunk és telhetetlenek fognak érvényesülni. Emlékezzetek csak vissza például az északi Masaryk-bányára, ahol egy elégedetlenkedő meg tudta bontani az egész munkaerkölcsöt. Miért ? A bányában egész sor helytelenség volt. A szakszervezet nem törődött a bányával. Nem intézte el a panaszo­kat. Nem foglalkozott az egyeseknek helytelenül nyújtott kedvezmények­kel. A szakszervezet így elvesztette tekintélyét és súlyát a bányában. Táptalaj keletkezett az elégedetlen, ség számára. Amikor erőteljesen fel. léptek a rendbontó ellen, a bánya vi­szonyai teljesen rendbejöttek. A Masaryk.bánya teljesíteni kezdte ter. melési tervét. Ma ott rend van. Osztravában ma hasonló helyzet­ben vagyunk. Mondjuk meg, bányász, szövetségi elvtársak, hol van Osztra­va legfájóbb pontja. Karvinán. Ezért meg kell oldani Karvina kérdését. Felülvizsgálatot kell tartani, hogyan fest a helyzet a karvini bányákban, hogyan fest a szakszervezeti funkció náriusok munkája, milyen emberek ezek a funkcionáriusok és gondos­kodni keli a javulásról ott, ahol szükség van rá. Ha Karvin teljesíte­ni fogja tervét, egész Osztrava és az egész bányaszektor teljesíteni fogja kell. Máskülönben az elégedetlenek I a tervet. A szakszervezeti funkcionárius a munkafeladatok teljestésének mintaképe ban. Aktivizálni kell az összes tago­kat, meg kel] őket tanítani a bírálat alkalmazására. A funkcionáriusok, nak példát kell mutatnlok a szak­szervezetek összes többi tagjainak. Egyes funkcionáriusok azt hiszik, iogy funkciólukból csak az előnyö. (Folytatás az -5. oldalon) Kell azonban, hogy mindem funk­cionáriusban egy kis bátorság le. rjyen. hogy következetesen kitartson a7 ügy mellett. Végre kell hajtani j, funkcionáriusok és tevékenységük fe'ülvizsgálatát A funkcionáriusok tr • ^kenvsé^ét a fagok ellenőrzése al* kell helyezn nemcsak' Karviná bari, hanem az egész köztársaság-

Next

/
Thumbnails
Contents