Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-25 / 23. szám, vasárnap

1953 január 25 IIJ SZ0 5 A prágai kerületi közbiztonsági igazgatóság jelentése Magyar nemzetiségű autobuszkalauznök politikai iskolázása a Tátrában A KORA reggeli órákban még sötétségben robogott be a vonat Svitbe. Csak az üzem épületeinek és a vele kapcsolaté® intézményeknek lámpái csillogtak a sötétségben, annak jeléül, hogy ebben a városkában éjjel sem szünetel a munka, éjjel is lüktet az élet. Mire a legközelebbi autóbusszal Menguszovcera érkeztünk, amely tulajdonképpen utazá. sunk. célja volt, kivilágosodott és ti. pikus téli fagyos, ködös nap kezdődött. Memguszovcén a közlekedésügyi megbízotti hivatal szervezett magyar politikai iskolát a ČSAD fiatal autóbuszkalauznöl részére. A jólfütött, csinos kis épületben meleg, otthonos légkörben tanulnak a fiatal kalauz, nök, a szocializmus építésének úttörői. Még nemrégen eseményszámba ment, amikor fiatal kalauznö fogadta a felszállókat, mert azelőtt ezen a munkaterületen csak férfiak voltak. Tizennyolc fiatal, bátor és öntudatos Dél.Szlovákia különféle részeiből és a kassai kerületből való lány ésasz. szony tanul itt. AZ ELSŐ pillanatban megfogja az embert a fiatalság öntudatos és határozott fellépése. Nagy szeretettel és érdeklődéssel fogadják az előadást, látszik, hogy mindegyik igyekszik minél többet elsajátítani és magával vinni ebből az iskolából. Röviddel az előadás megkezdése után kisüt a nap és egyszerre mintha kézzel elérhető távolságban lennének, feltűnnek a Tátra festői csúcsai. Ragyogó kék ég, erős napsütés, amely az ablakon keresztül úgy felmelegíti a levegőt, mintha fűtőtest lenne. A hó ézer kristálya tükrözi vissza a nap fényét. Ez a napsütötte, egészséges téli táj a derűlátás és a bizalom érzetét növeli ebben a környezetben. AZ ELŐADÁS szüneteiben megismerkedünk közelebbről ezzel a tanu. lókollekitíwal. Természetesen a munkájukról beszélgetünk és ez az, ami oly nagyon megkapó és szép volt. Mindegyik ^beszélni akar munkájáról és a munkájuk szeretete és megbecsülése árad minden szavukból. A hallgatók túlnyomó része meglepően fiatal. Vannak azonban — igaz, hogy csekély számmai — érettebb asszonyok is közöttük. Mindannak ellené, re, hogy a politikai tudásuk még egészen kezdetleges, sok öntudat van bennük és munkájukhoz kitűnő vi_ szony érezhető minden szavukból. A KOMÁROM—PERBETEI vonalon dolgozik Molnár Mária, szentpéteri lakos. Amikor munkába jelentkezett, jóformán egy szót sem tudott szlovákul. Először el is utasították azzal, hogy nehézségei lesznek az ál. lemnyelv tudása nélkül. Azonban ő ebbe nem nyugodott bele és amikor az illetékesek látták szívós ragaszkodását ehhez a munkához, megpró. bálták öt beállítani a komáromi vo. nalra. Molnár Mária hadiözvegy. Tizennyolcéves fia a komáromi hajógyárban dolgozik, mint festő. Nagyon büszke arra, hogy az ő járásukban ilyen hatalmas és jelentékeny üzem dolgozik és fejlődik, amely a Szov. jetunió részére szállítja a hajókat. — Két éve dolgozom ezen az útvonalon, nagyon szeretem munkámat és nagyon megszoktam. A jegy keze. lésen kívül a kocsi rendben tartása is. az én feladatom. Munkabeosztásom olyan, hogy két napig vagyok szol gálatban és két napig pihenőm van. Azonban, ha nincs váltás, néha 15 napot is dolgoztam már egyfolytában. A nyelvi nehézségeket teljesen leküzdöttem. Igaz, hogy nagy segítségemre volt az, hogy eddig még Almát árulnak a bratislavai Kő I téren. Az eladás úgy van megszer. vezve, hogy több elárusító dolgozik és így igyekeznek gyorsan lebonyolí tani a forgalmat é

9 elejét venni a beláthatatlan hosszú sornak. Figyelmesek leszünk az egyik vá. sárlóra, akinél már volt alma és mé gis buzgón odaállt másodszor sorba Tovább figyeltük. Megkapta az egy kiló almát, erre ismét odaállt, a kö vetkező sorba. Ez így ment mindad dig, amíg körülbelül 15 kiló almával megrakodva győzelmes arckifejezés, sel távozott. Hasonló esetek bizonyára a város más pontjain is előfordulnak és tamíndlg szlovák sofför volt a munkatársam, aki a legnagyobb jóindulattal és segítőakarással állt mellettem. Eleinte a szlovák utasok megmosolyogtak, de segítettek nekem. BODOR MAGDA a lénártfalvai vonalon utazik. Temperamentumos, mozgékony, jóbeszédü fiatal lány. — Én hét hónapja dolgozom, nagyon-nagyon szeretem ezt a foglalkozást és szeretnék egy érdekes élményemről beszélni. A felszállás az autóbuszra mindenütt meglehetősen izgalmas. Sok az utas, nagy a tolongás — érdekes az, hogy ha pótkocsis kocsival járunk, akkor sem enyhül ez a tolongás. — Mi szem előtt tartjuk azt, hogy legelsösorban a munkások, iskolások kerüljenek fel a kocsiba és csak azután azok, akik ma. gánügyekben utaznak. Benn a kocsiban is igyekszem rendet tartani, az idősebbeknek és betegeknek helyet biztosítani. Egy alkalommal égy is kolásfiúcskát felszólítottam, hogy adja át helyét egy beteges, idősebb néninek. A fiú vonakodott, de ez még nem lett volna olyan felháborító, mert a gyereket lassan meg lehet nevelni, de mellette ült tanítója és azt mondta: „Miért álljon fel, ő is ugyanúgy megfizette a jegyét", fin csak annyit feleltem: „Mit várhatok egy gyerektől, akinek a tanítója így beszél". Bezzeg az elmúlt kapitalista világban, ha a tanító úr egy „nagyságos asszonyt" pillantott volna meg, aki áll, hajlongva, kézit csókolommal adta volna át a helyét. A HALLGATÓK között van Nádszegről Herdics Mária. A Dunaszerdahelyrői kiinduló autóbusz kalauza, szerény, csendes egyéniség, de lassan ő is belemelegszik, mert hiszen munkájáról vian szó, amit szíwet.lélekkel végez. — Bizony, gyakran sértéseket is le kell nyelnem, de azért nem torpanok meg ezektől a nehézségektől sem. Volt olyan esetem, amikor a munká. sokat részesítettem természetesen előnyben a felszállásnál és olyan sértést kaptam, amelyet nem is akarok megismételni. A munkások maguk vettek védelembe. A régi világ hívei azt hiszik, hogy romlott nők mennek csak olyan pályára, amelyet azelőtt férfiak végeztek. De mi ezeken a sértéseken túltesszük magunkat, ellensúlyozza ezt az utasok nagy részéről nyilvánított rokonszenv. Én a magam részéről a legszíVösabban fel. veszem a harcot a jegycsalókkal szemben. Hihetetlen, hogy az emberek milyen merészen és milyen ne. vetségesen próbálják a „lógást". Nekünk olyan nagy a gyakorlatunk, hogy azonnal észrevesszük még a szándékát is a csalásnak. Én tisztában vagyok azzal, hogy ezek az államot akarják megrövidíteni és ha észreveszek ilyen szándékot, szigorúan megbüntetem. KARÓK ERZSI a párkányi vonalon dolgozik, a „példás kalauz" kitüntetését kapta már eddigi munká. jáért. — Már két éve dolgozom, mint kalauz, azelőtt a Baťánál voltam elárusítónő, de ez a munkakör nem elégített ki. Szeretem a foglalkozásom, az egyik legforgalmasabb vonalon utazom. Tíz.tizenkétezer korona a napi bevételem. A vonal hosszúsága '20 kilométer. Reggel fél 5 órakor kezdem munkámat. Nagyon jól ér. zem magam itt az iskolában, de már vágyódom vissza. írják is az ismerő seim, hogy a napi utasok már keresnek, érdeklődnek, mikor térek vissza közéjük és ez nagyon jól esik nekem. I Ián ugyanez a vevő a többi elárusító helyeken is összeharácsolt nagy mennyiségű almát, amelyre a dolgo. zók nagyon várnak, Meg vagyunk győződve, hogy ez az ember nem becsületes dolgozója szocialista tár sadalmunknak és viselkedése, beállí tottsága ismét bizonyítéka annak, hogy nemcsak az elosztásban vannak orvoslásra váró hibák, hanem a ve vőközönség i

s alapos átnevelésre szorul. Gyümölcsre mindenkinek, szüksége van, de különösen a gyermekeknek A dolgozó anyák és asz szonyok örülnek, h

a munkájuk előtt, vagy után gyorsan megvásárolhatják szükségletüket é

s bizony nagy csalóAZ ISKOLA önkormányzatának vezetője egy kistermetű, bájos fiatal asszonyka, nyugodtan mondhatná magáról, hogy serdülő lány. Tele tudásszomjjal és érdeklődéssel követi az előadást. Még nem régi kalauz. Szerencsétlen házaséletéből menekült a munkába és megtalálta ott lelki egyensúlyát. Víg Ilona már reggel 4 órakor kezdi munkáját és éjjel fél egykor végzi. Négyezer koronán fe. lill keres havonta és ő is büszkén meséli, hogy mennyire szereti az uta. sait. Alig két napig volt gyakornok és rögtön beállították az önálló mimkára, ahol eddig még semmi nehéz sége nem volt és új embernek érzi magát, amióta dolgozik. Ez a fejlődő, képes, értelmes és határozott fiatalasszony most kapcsolódott be a mun kafolyamatba, de meg vagyunk róla győződve, hogy ennél az első állomásnál nem is fog megállni és a vállalat kádernevelöi osztálya fel fog fi. gysíni erre a dolgozójára és magasabb ' szakképzettségben részesíti. KISSÉ bizalmatlanul vizsgáljuk a tanfolyam legfiatalabb hallgatóit, akik még szinte gyerekek. A királyhelmeci CsoTitos Anna, a bratislavai Pőda Magda és Bretka Klára, a galántai Gyalog Etelka, Gyurász Erzsi az Ipolyság—Palásti vonalról és a komáromi Bilka Anna. Ahogy azonban a munkájukról beszélnek és átélt él. ményeikröl beszélnek, a 17 éves gyermeklányok öntudatos munkásnőkké változnak és leszögezhetjük, hogy mindegyikük derekasan megállja a helyét, s vállait feladatát százszáza. lékon felül teljesíti. • A legjobb benyomásokkal és leg. kellemesebb érzéssel hagytuk el ezt a kedves kollektívát, amely annyi szeretettel és hálával fogadja a szocializmus alapjainak ismereteit. Azon. ban meg kell állapítanunk az iskola hiányosságait is, ép azért, hogy az ilyen értékes anyag, amely ebben az iskolában összejött, többet kap. jon a hathetes iskoláztatáson és kor. mányunk és pártunk is elérje azt a célt, amiért annyi költséggel ezen a gyönyörű helyen lehetőséget ad a magyar dolgozó nőknek, hogy poli. tikailag fejlődjenek. Az iskolának nincsen politikai vezetője, a lányok elhagyatva érzik magukat, hiszen az önkormányzat vezetője, Víg Ilona, akire így tulajdonképpen a vezetés fontos feladatának nagy része hárul, maga is teljesen tapasztalatlan és gyakorlatlan. A második nagy hibája az iskola megszervezésének az, hogy semmiféle irodalom nem áll a lányok rendelkezésére és mivel a jegyzetkészítéshez is bizonyos gya. korlat és irányítás kell, és erre nem oktatták ki őket, nem tudnak kellőképpen egyénileg tanulni. Sok.sok idő megy így a napi programmból kár ba. Nincsen kultúranyaguk sem. A fiatalság az iskolákban szívesen és örömmel tanulja és énekli haladó és népdalainkat, és ezek a lányok és asszonyok, akikből árad az életkedv és vidámság, a felületes szervezés miatt nagyon keveset énekelnek. A napisajtót is csak nemrégen kapják és azt is nagyon kevés példányszámban. A közlekedésügyi megbízotti hivatal kádernevelö osztályának rta. gyobb gonddal kell előkészítenie ezeket az iskolákat; ez államunknak és pártunknak sok pénzébe kerül és a gondatlan, felületes előkészítés miatt nem hozza meg azt az eredményt, amiért létesítették: az új szocialista ember kialakulását. Turi Mária. dás részükre, ha a szűk keresztmetszetű áru már éppen elfogyott, amire ők befejezik munkájukat. Természetesen elsősorban az el. osztó feladata, hogy abban az Idő ben az elárusítóhelyek el legyenek látva áruval, amikor a dolgozók be végzik munkájukat, s hogy ne kell jen órákat sorakozniok. Azonban a fogyasztókban is ki kell fejlődni vég. re a közösség érzetének és becsületes önfegyelemmel megelégedniük azzal ami ezekből a szűk keresztmetszetű árukból nekik jut, és ilyen mamipulá dókkal, önző mohósággal nem sza bad megrövidíteniük embertársaiitat és azok gyermekeit. T. M. Szerdáin, 1953 január 21-én 17.35 órakor Prágában a Podebradska.u. 689/120. szám alatt lévő 0'94 p

3stahivatalban rablótámadás történt. A hivatal helyiségébe, ahol a pénztár van, három álarcos rabló tört be, akik pisztolyokkal é

s tőrökkei voltak felfegyverezve. A tettesek fölhasználták a sötétséget, mert éppen akkor nem volt villanyáram. A rablótámadást Ladislav Simsa (szül. 192i nov. 15.én) nős, prágai lakos, aki két 9 mm-es kaliberű pisz tollyal é

s kabátjába dugott tőrrel volt felfegyverezve, továbbá ennek öccse O takar Simsa (szül. 1926. okt. 2.án) nős. prágai lakos, aki 7.65 mm.es kaliberű pisztollyal és tőrrel volt felszerelve, é

s Vladimír Hrunek (szül. 1923 júl. 4-én), aki két 7.65 mm-es pisztollyal voltl felfegyverez ve, követték el. Ezek mindhárman az úgynevezett amerikai életmód bá. mulói voltak Szabad idejüket hegyi menházakban töltötték, rendszertelen életet éltek és állandóan változtatták munkahelyüket. A postahivatal megtámadására ezek a rablók hónapokon át készül tek. A rablótámadás a következőképp történt- A tettesek egyike be. hatolt a pénztárrekeszbe és pisztolyt szegezett az ott lévő p

0staalkalmazottnő mellének. A másik tettes. Hrunek a kerítésen belül került és elkezdte a pénzt kiszedni. Ezalatt a harmadik tettes a folyosón őrködött társainak biztonságára. Františka Koszová és Mária Charvátová posta hivatalnokhők, akik éppen a pénzt olvasták, segítségért kezdtek kiabál, ni. Koszovának sikerült a telefon központba menekülnie, ahol Jaroslav Limán a Postahivatal vezetője és annak felesége Emili

a Limanová te lefonosnő tartózkodtak. Limán pusz ta kézzel berohant a pénztárhelyiség be és rávetette magát a fegyveres rablóra, aki éppen aktatáskájába Pénteken, január 23-án a népi közigazgatás a hloubetini szokolotthonban a polgárokkal megbeszélést rendezett, amelyen a közbiztonság képviselői a dolgozókkal beszélgetést folytattak, arról a tanulságról, amely a hloubetini postán szerdán, január 21-én történt gengszter támadással kapcsolatos. Ezen a beszélgetésen jelen voltak azok a polgárok is, akik hősi magatar. tásukkal érdemeket szereztek abban, hogy a háromtagú rablóbandát gyorsan ártalmatlanná tették. Vladimír Dospiva kapitány, a közbiztonsági kerületi igazgatása vezetőjének helyettese tájékoztatta a dolgozókat ennek a gaztettnek körülményeiről, amely gaztett ,— mint ahogy az a tettesek életmódjából kitűnik, — a ragadozó burzsoá erkölcs csökevényeinek következménye, amelynek jellemző vonásai az emberhez való minden jóérzés nélküli viszony, a munkához, és a dolgozók közös vagyonához való ellenséges viszony és a Szovjetunióhoz, szövetségesünkhöz és felszabadítónkhoz, való nem őszinte állásfoglalás. Azonban kormányunk minden dolgozónál; olyan művelődési és politikai fejlődési lehetőséget nyújt, hogy államunk polgárainak túlnyomó többsége teljesen megérti a társadalom érdekeit és megvédi őket minden károsodástól. Vladimir Dospiva kapitány elmondotta, hogy az állami pénzek álarcos és állig felfegyverzett rablói, az amerikai életmód bámulói, hogyan számították el magukat abban a véleményükben, hogy könnyen megfélemlítik a postaalkalmazottakat. »Igy számítja el magát mindenki, — mondotta, — aki hasonló gengszter tettet akarna elkövetni. Dolgozóink szeretik hazájukat, amelyben a nép maga uralkodik és nem ijednek meg a támadóktól éppúgy, mint ahogy nem ijedtek meg azok, akik a postarablás alkalmával habozás nélkül belementek az egyenlőtlen küzdelembe és puszta kézzé' '"Győzték a banditákat.« Ezután Tán Janulik ezredes képviselő, a közbiztonsági igazgatás söpörte a pénzt. Dulakodás közben Limannak felesége segítségével sike. rült a tettest kiszorítani és ártalmatlanná tenni. Eközben a Pjstaalkalmazottak segélykiáltásainak hallatára befutott a p

0stahelyiségb

e a házban lakó Mária Jelinková. Amikor ez meglátta a fegyveres férfiakat, visszaszaladt lakásába és kitár, va az utcára nyiló ablakot segítség, ért kiáltott. Éppen amikor a postai alkalmazottak így dulakodtak a tá. madókkal, tért vissza lakásába a póstahivatal épületében lakó Jelinek, a nemzetbiztonsági testület törzsör. mestere, a rablók egyike rálőtt Jozef Jelinekre A lövés hasba találta Jo. zef Jelineket, a tettes pedig a pisztoly agyával még fejbe is ütötte őt. Jozef Jelinek azonban sérülése elle. nér

e i

s tovább dulakodott a folyosón levő rablóval. Csakhamar segítségére érkezett felesége, Mária Jelinko. vá. Ez egy piszkavasat fogott és ez. zel tette ártalmatlanná a tettest. Férjével együtt megkötözték a ban. ditát. Ezalatt Limán és felesége a másik rablóval dulakodott. Jelinková a piszkavassal rátámadt erre a rablóra is, és ezután ezt is megkötözték. Hruneknek, a harmadik rablónak, időközben sikerült elmenekülnie, azonban a közbiztonsági közegek rö. . vi,j idő alatt elfogták őt lakásán, ahová azért ment, hogy átöltözzék. így végződött a

z amerikai életmód eme három bániulójának dolga, akik gyilkos fegyverrel támadták meg ál. lamunk becsületes és lelkiismeretes polgárait é

a állami vagyont akartak elrabolni. Leverték és ártalmatlanná tették őket becsületes é

3 félelmet nem ismerő polgáraink, akik életük kockáztatásával puszta kézzel meg. védték dolgozó népünk vagyonát. Jelinek törzsőrmestert a nemzet, védelmi miniszter bátor viselkedéséért hadnaggyá nevezte ki. Jelinek állapota nem életveszélyes. föparancsonka Karol Bacílek nemzetbiztonságügyi miniszter képviseletében hősiességükért megtisztelő elismerését nyilvánította ki Jelinek nemzetbiztonsági törzsőrmesternek ős egyúttal közölte vele, hogy félelmet nem ismerő viselkedéséért a nemzetbiztonságügyi miniszter hadnagyi rangra emelte őt, továbbá, hogy feleségének, Mária Jelinekovának, Jaroszlav Limannak, a postahivatal főnökének és feleségének Emilia Limanovának, továbbá Mária Charvátová és Františka Koszová posta tisztviselőnőknek is elismerését fejezi ki. Egyúttal Jelinek hadnagynak és Jaroslav Limannak 5000 Kčs, ezek feleségének fejenként 2000 KCs, M. Charvátovának és F. Koszovának fejenként 1000 korona jutalmat adott át. Ezután František Buchta, a prágai városi igazgatás közlekedésügyi igazgatója a posta kezelése alatt álló állami vagyon becsületes és sikeres védelméért kitüntető köszönetet mondott. František Hacaperka postaföigazgató kifejezte Dr. Alojz Neumann közlekedésügyi miniszter köszönetét és a miniszter ajándékaképpen J. Limannak 10.000 koronát, Limannénak és Jelinek hadnagynak egyenként 5000 koronát adott át. Az ezt követő vitában a polgárok elítélték ezt a gengsztert gaztettet és szigorú és igazságos büntetést követeltek tetteseire. Kifejezték azt a meggyőződésüket is, hogy következetesen el kell távolítani azokat az okokat, amelyek egyesek erkölcsi süllyedéséhez vezetnek, ki kell irtani a nyers amerikai szellem minden termékét és szennyírodalmát. A megbeszélést Ján Janulik ezredes képviselő, a közbiztonsági igazgatás főparancsnoka zárta be, aki rámutatott arra, hogy a dolgozók főfeladata a nemzetbiztonsági testülettel való együttműködésükben az, hogy gondosan figyeljenek meg minden rendzavarást és minden ilyan cselekedetet, amely a társaialom érdekeit károsítja, hogy Ie'epjezzék az osztályellenséget és így megelőzzék a büntettek elkövetését. Akik másokkal nem törődnek... Kitüntették a hloubetini pos'arablási kísérletnél hősiesen viselkedő dolgozókat »