Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-21 / 19. szám, szerda

7 bű C Világ proletárjai egyesüljetek! í SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 január 21, szerda 2 Kčs VI, évfolyam 19. sízám A leninizmus a világ dolgozóinak harci zászlaja 1953. január 21-én huszonkilenc éve, hogy meghalt Vladimír Iljics Lenin, a Szovjetunió Kommunista Pártjának alapítója, a szovjet szo­cialista állam megteremtője, min­den idők és népek legnagyobb for radalmi lángelméje. „Lenin vezére volt nemcsak az orosz proletariátusnak, nemcsak az európai munkásoknak, nemcsak a gyarmati Keletnek, hanem a föld­kerekség valamennyi dolgozójának is." (Sztálin). Lenin megmutatta minden dolgozónak az utat és az eszközöket az imperialista elnyo­másból és jogf osztottságból való felszabadulásra, a szocialista társa­dalom fölépítésére;. Lenin neve az új világ szimbólumává vált minden nép számára Keleten és Nyugaton, Északon és Délen egyaránt. Ne mes élete és munkássága, halha­tatlan tanítása elválaszthatatlanul összekapcsolódott a dolgozóknak felszabadulásukért vívott harcával. „A leninizmus az imperializmus és a proletárforradalom korszakának marxizmusa. Pontosabban: a leni­nizmus a proletárforradalom elmé­lete és taktikája általában, a pro­letárdiktatúra elmélete és taktiká­ja különösen" (Sztálin). A leninizmus nagy nemzetközi ' tanítás. A leninizmus ott él a Szov­jetunió Kommunista Pártjának hősi tetteiben, a szovjet szocialista ál­lam hatalmában, a szovjet nép sza­kadatlan haladásában, a kommu­nizmus útján. A leninizmus ott él és győzedelmeskedik a népi' demo­kratikus országokban, amelyek si­keresen építik a szocializmust, az új életet építő Kínai Népköztársa­ságban, a gyarmati és függő orszá­gok népei nemzeti szabadságmoz­galmának fellendülésében, a kom­munista világmozgalom növekedésé­ben. A leninizmus ott él a népek bé­kéjének és barátságának, a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok következetesen és tántorít­hatatlanul megvalósított politikájá­ban. A békeharc a Szovjetunió és a demokratikus, antiimperialista tá­borhoz tartozó országok külpoliti­kájának alapja. A békének és a né­pek barátságának ez a politikája homlokegyenest ellenkezik a foszto­gatás, a rablás, a háborúk impe­rialista politikájával. „Ott — ma­rakodás, háború, vérontás, milliós emberáldozatok, tőkés kizsákmá­nyolás, itt — igazi békepolitika és Szocialista Szovjet Köztársaság" — mondotta Lenin harmincöt évvel ezelőtt. A béke és a népek biztonságának „ lenini-sztálini politikája abból in­dul ki, hogy a kapitalizmus és a szocializmus békés egymás mellett élése, valamint együttműködése tel­jesen lehetséges, ha mindkét rész­ről megtartják az egyenjogúság és a más államok belügyeibe való be­nemavatkozás elvét. A szocializ­mus, a demokrácia ós a béke ha­talmas táborának minden országa tántoríthatatlanul követi ezeket a magasztos elveket. Vájjon az imperialisták sajtója, rádiója és szemfényvesztő propa­gandája miért hazudozik oly sze­mérmetlenül, s miért szór rágalma­kat a Szovjetunióra és a népi de­mokratikus országokra? Az ameri­kai háborús gyujtogatók és velük egyhúrom pendülő cinkostársaik szántszándékkal terjesztik a hazug­ságokat és a rágalmakat, mert meg akarják félemlíteni a népeket, meg akarják mérgezni gondolatvilágu­kat, hogy ilymódon elkendőzzék a világuralom kivivására törő saját agresszív, háborús terveiket, igazol­ják az eszeveszett fegyverkezési hajszát, gazdaságuknak háborús út­ra terelését, a katonai és légitá­maszpontok százainak építését Eu rópában, Afrikában, a Közép- és Távol-Keleten. De a világ népei nem szavaik hanem tetteik szerint ítélik meg az Egyesült Államok kormányköreinek és csatlósainak politikáját. Az im perialista ragadozók hiába titkol­ják agresszív terveiket. A Szovjet­unió szilárd, következetes lenini sztálini békepolitikája teljes mér­tékben leleplezi az amerikai atom­gengsztereknek az emberiség ellen forralt elvetemült terveit. Hazug­ság és rágalom: ez az ember gyűlő löknek, a háborús gyújtogatok im­perialista klikkjének fegyvere Igazság és békeakarat: ez a földke­rekség száz- meg százmillió béke­szerető emberének' hatalmas fegy­vere. A leninizmus könyörtelenül lelep­lezte a burzsoá-demokrácia képmu­tatását és hazugságát, leleplezte, hogy a polgári demokrácia szószó­lóinak „szabadságról" és „egyenlő­ségről" hangoztatott kijelentései üres frázisok, amelyek el akarják titkolni, hogy a kapitalizmu® a bér rabszolgaság rendszere volt és az is marad. Lenin mondotta: a kapi­talisták „szabadságnak" nevezik azt, hogy a gazdagoknak szabadsá­gukban áll gazdagodni, a szegé­nyeknek pedig szabadságukban áll éhenhalni. Asj SzKP XIX. kongresszusán el hangzott történelmi jelentőségű be szédében Sztálin elvtárs kijelentet­te: ,,A burzsoázia azelőtt megkoc­káztatta a szabadelvüsködést, vé­delmezte a burzsoá-demokratikus szabadságjogokat, s ezzel népszerű­ségre. tett szert a nép körében. A szabadelvüségnek most már nyoma sem maradt. Nincs már meg az úgynevezett „személyes szabadság" a személyes szabadság jogát most csak azok számára ismerik el, akiknek tőkéjük van, a többi ál­lampolgárt pedig nyersanyagnak te­kintik, amely csak kizsákmányo­lásra jó. Az emberek és nemzetek egyenjogúságának elvét sárbatipor­ták és azzal az elvvel helyettesí­tették, hogy az állampolgárok ki­zsákmányoló kisebbségi teljesjogú, kizsákmányolt többsége pedig jog­fosztott. A burzsoá-demokratikus szabadságjogok zászlaját eldob­ták." , Manapság az Egyesült Államok­ban és a töke többi országában ül­dözik és börtönbevetik a legbecsü­letesebb, legnemesebb és leghaladóbb embereket, mert nyíltan kifejezik meggyőződésüket, mert küzdenek az agresszív háború és a népek lie­igázásának politikája ellen. Az uralmon lévő amerikai klikk ma a fasizmus kalózlobogója alatt a vi­lág zsandárjának, a XX. század in­kvizitorainak szerepét vállalta. A szocialista demokrácia ma­gasztos elvei — a dolgozók demok­ráciájának, az egész nép demokrá­ciájának elvei — legjobban a Szov­jetunió Sztálini Alkotmányában tes­tesülnek meg. Ez az alkotmány nem elégszik meg az állampolgárok for­mális jogainak megállapításával, hanem a fősúlyt e jogok biztosítá­sára és megvalósításuk eszközeire veti. A szovjet nép Lenin-Sztálin pártjának vezetésével országának igazi ura lett; maga rendelkezik hazájának minden gazdagságával, maga kormányozza szocialista álla­mát. A kizsákmányolásáéi mentes dolgozók elvtársi együttműködése és szocialista kölcsönös segítsége a Szovjetunió életének egyik leglénye­gesebb és legragyogóbb vonása. A szovjetunióbeli szocialista demokrá­cia a népi demokratikus országok mintaképe: ez országok népei egy­szersmindenkorra végetvetettek a kapitalista rabságnak, s a maguk sorsának uraivá váltak. A leninizmus a kommunizmusért folyó harc zászlaja, hatalmas esz­mei fegyver, amely döntő harcra Z zgósítja a proletariátust és az zes dolgozókat az imperializmus ellen. Az élet tanúsítja, müy mér. hetetlenü] magasabbrendü a szocia­lista rendszer a kapitalista rend­szernél. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az európai népi de­mokratikus országok hatalmas gaz dasági és szociális átalakulásai szemléltetően bizonyítják, hogy világ megújhodása Marx-Engels-Le­nin-Sztálih hallhatatlan eszméinek megvalósítása jegyében történik. Az imperializmus még végtelen nyomorúságot és szenvedéseket zú­díthat a népekre, de nem szabadul hat meg marcangoló ellentmondá. saitól, nem kerülheti el pusztulását. A világtörténelmi fejlődés példátla nul meggyorsult, mert a történelmi folyamatba mind tevékenyebben be kapcsolódik a régebben elmaradott és elnyomott országok sokmilliója, a föld lakosságának hatalmas több­sége. Recseg-ropog az erőszak és a kizsákmányolás régi világa, recseg­ropog az imperializmus gyarmati rendszere, mind újabb meg újabb osztagokkal gyarapodik, a szocializ­mus harcosainak hadserege. Lenin előre látta a sokmilliós tömegek­nek ezt a feltartóztathatatlan tö rekvését a szocializmus felé. Ezért mondotta: „a szocializmus végleges győzelme tökéletesen és feltétlenül biztosítva van." A kommunista világmozgalom növekedése a modern fejlődés tör­vénye lett. A leninizmus eszméinek mindentlegyöző ereje világosan ki­fejeződig a kommunista- és mun­káspártok növekedésében, a dolgo­zók tömegeire gyakorolt befolyásuk növekedésében. A leninizmus eszméinek hatalmas hatóereje mélyreható igazságukban rejlik, abban, hogy ezek az eszmék a népek legfontosabb érdekeit feje zik ki, abban, hogy ezek az eszmék lelkesítik, mozgósítják és szervezik a dolgozók milliós tömegeit, s meg­ingathatatlan hitet oltanak beléjük, az imperialista erök legyőzésének hitét. Lenin-Sztálin nagy pártja a har­ci tapasztalatok kiapadhatatlan for­rása, a forradalmi cselekvés példa­képe a kommunista- ésS munkáspár­tok számára. A világ kommunistái e párt példájából tanulják meg, ho­gyan kell elsajátítani s alkotó szel­lemben, gyakorlatilag alkalmazni és fejleszteni a forradalmi elméletet, hogyan kell harcolni a párt sorainak tisztaságáért és egységéért, a mun­kásosztály egységéért, esküdt ellen­ségei, a jobboldali szocialista sza­kadárok, a tito-fasiszták és az ame­rikai imperializmus egyéb felbérélt ügynökei ellen. Lenin és Sztálin újtípusú pártot kovácsolt ki a marxizmus ellenségei, a munkásosztály ellenségei ellen ví­vott kérlelhetetlen harc tüzében. Lenin-Sztálin pártjának története nem más, mint a munkásosztály so­rai közt tevékenykedő kispolgári pártok elleni harcnak és e pártok szétzúzásának története. Lenin­Sztálin pártjának története a párt opportunista, megalkuvó csoportjai elleni harc és a csoportok szétzú­zásának története, a nemzetközi opportunizmus és az imperializmus jobboldali szocialista lakájai ellen vívott harc története. Lenin és Sztá­lin mindig a magasfokú forradal­mi éberség szellemében, az impe­rialista kémszolgálatok ügynökei, a kémek, kártevők, gyilkosok, felför. {Folytatás a 2, oldalon^ (Részlet a költő »Vladimir Iljics Lenin« című rapszódiájából.) Kipróbált, edzett vasemberek, tolongva, egymás hátán-hegyén, ünnepi gyűlésre gyülekszenek, mint szokták, január huszonkettedikén. Beszélgetnek, nevetnek. vitatkoznak. izgatja őket napi kis ügyek láza. Kezdjék már! ideje! mit várakoznak? Vár, z«g, siettet a szovjetiilések háza. De íw elnöki székek ma mért üresek ? Szeme mért vörös, mint zsöllyék bársonya. S Kalininnel soknak? mi történt? Izgatott emberek Baja esett? ide-oda Baleset? , Meghalt... mért futkosnak? Ö? Ö? Nem! Nem lehet! Az egyetlen ... kihez nincs hasonló! Inog a tető a fejünk felett.,, Végünk van... Lecsap ránk. mint fekete holló. Lehorgadtak mélyen mind-mind a fejek. Meg melyebbre fejetek ,, földig hajtsátok! Ragyogó csillárok fénye veszett. Lángjukban feketén reszket az átok. Csenget a csengő, bár nincs kinek. Erőt. vett magán és fölállt Kalinia. De hiába parancsol a könnyeinek: arcáról letörli, bajszáról lenyalja, de ott csillognak a szakálla szélin. Szörnyű tudás terhe Z"" kínozza őt, vér nyomja agyát, alig tud beszélni: — Tegnap tíz perccel hét óra előtt Lenin elvtársunk megszűnt élni! MAJAKOVSZKIJ. * - • • - - m- ^­r l­l vi vmwv¥WMwnMWftn Ai wiAnnnnfi n b

Next

/
Thumbnails
Contents