Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-21 / 19. szám, szerda

7 bű C Világ proletárjai egyesüljetek! í SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 január 21, szerda 2 Kčs VI, évfolyam 19. sízám A leninizmus a világ dolgozóinak harci zászlaja 1953. január 21-én huszonkilenc éve, hogy meghalt Vladimír Iljics Lenin, a Szovjetunió Kommunista Pártjának alapítója, a szovjet szocialista állam megteremtője, minden idők és népek legnagyobb for radalmi lángelméje. „Lenin vezére volt nemcsak az orosz proletariátusnak, nemcsak az európai munkásoknak, nemcsak a gyarmati Keletnek, hanem a földkerekség valamennyi dolgozójának is." (Sztálin). Lenin megmutatta minden dolgozónak az utat és az eszközöket az imperialista elnyomásból és jogf osztottságból való felszabadulásra, a szocialista társadalom fölépítésére;. Lenin neve az új világ szimbólumává vált minden nép számára Keleten és Nyugaton, Északon és Délen egyaránt. Ne mes élete és munkássága, halhatatlan tanítása elválaszthatatlanul összekapcsolódott a dolgozóknak felszabadulásukért vívott harcával. „A leninizmus az imperializmus és a proletárforradalom korszakának marxizmusa. Pontosabban: a leninizmus a proletárforradalom elmélete és taktikája általában, a proletárdiktatúra elmélete és taktikája különösen" (Sztálin). A leninizmus nagy nemzetközi ' tanítás. A leninizmus ott él a Szovjetunió Kommunista Pártjának hősi tetteiben, a szovjet szocialista állam hatalmában, a szovjet nép szakadatlan haladásában, a kommunizmus útján. A leninizmus ott él és győzedelmeskedik a népi' demokratikus országokban, amelyek sikeresen építik a szocializmust, az új életet építő Kínai Népköztársaságban, a gyarmati és függő országok népei nemzeti szabadságmozgalmának fellendülésében, a kommunista világmozgalom növekedésében. A leninizmus ott él a népek békéjének és barátságának, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok következetesen és tántoríthatatlanul megvalósított politikájában. A békeharc a Szovjetunió és a demokratikus, antiimperialista táborhoz tartozó országok külpolitikájának alapja. A békének és a népek barátságának ez a politikája homlokegyenest ellenkezik a fosztogatás, a rablás, a háborúk imperialista politikájával. „Ott — marakodás, háború, vérontás, milliós emberáldozatok, tőkés kizsákmányolás, itt — igazi békepolitika és Szocialista Szovjet Köztársaság" — mondotta Lenin harmincöt évvel ezelőtt. A béke és a népek biztonságának „ lenini-sztálini politikája abból indul ki, hogy a kapitalizmus és a szocializmus békés egymás mellett élése, valamint együttműködése teljesen lehetséges, ha mindkét részről megtartják az egyenjogúság és a más államok belügyeibe való benemavatkozás elvét. A szocializmus, a demokrácia ós a béke hatalmas táborának minden országa tántoríthatatlanul követi ezeket a magasztos elveket. Vájjon az imperialisták sajtója, rádiója és szemfényvesztő propagandája miért hazudozik oly szemérmetlenül, s miért szór rágalmakat a Szovjetunióra és a népi demokratikus országokra? Az amerikai háborús gyujtogatók és velük egyhúrom pendülő cinkostársaik szántszándékkal terjesztik a hazugságokat és a rágalmakat, mert meg akarják félemlíteni a népeket, meg akarják mérgezni gondolatvilágukat, hogy ilymódon elkendőzzék a világuralom kivivására törő saját agresszív, háborús terveiket, igazolják az eszeveszett fegyverkezési hajszát, gazdaságuknak háborús útra terelését, a katonai és légitámaszpontok százainak építését Eu rópában, Afrikában, a Közép- és Távol-Keleten. De a világ népei nem szavaik hanem tetteik szerint ítélik meg az Egyesült Államok kormányköreinek és csatlósainak politikáját. Az im perialista ragadozók hiába titkolják agresszív terveiket. A Szovjetunió szilárd, következetes lenini sztálini békepolitikája teljes mértékben leleplezi az amerikai atomgengsztereknek az emberiség ellen forralt elvetemült terveit. Hazugság és rágalom: ez az ember gyűlő löknek, a háborús gyújtogatok imperialista klikkjének fegyvere Igazság és békeakarat: ez a földkerekség száz- meg százmillió békeszerető emberének' hatalmas fegyvere. A leninizmus könyörtelenül leleplezte a burzsoá-demokrácia képmutatását és hazugságát, leleplezte, hogy a polgári demokrácia szószólóinak „szabadságról" és „egyenlőségről" hangoztatott kijelentései üres frázisok, amelyek el akarják titkolni, hogy a kapitalizmu® a bér rabszolgaság rendszere volt és az is marad. Lenin mondotta: a kapitalisták „szabadságnak" nevezik azt, hogy a gazdagoknak szabadságukban áll gazdagodni, a szegényeknek pedig szabadságukban áll éhenhalni. Asj SzKP XIX. kongresszusán el hangzott történelmi jelentőségű be szédében Sztálin elvtárs kijelentette: ,,A burzsoázia azelőtt megkockáztatta a szabadelvüsködést, védelmezte a burzsoá-demokratikus szabadságjogokat, s ezzel népszerűségre. tett szert a nép körében. A szabadelvüségnek most már nyoma sem maradt. Nincs már meg az úgynevezett „személyes szabadság" a személyes szabadság jogát most csak azok számára ismerik el, akiknek tőkéjük van, a többi állampolgárt pedig nyersanyagnak tekintik, amely csak kizsákmányolásra jó. Az emberek és nemzetek egyenjogúságának elvét sárbatiporták és azzal az elvvel helyettesítették, hogy az állampolgárok kizsákmányoló kisebbségi teljesjogú, kizsákmányolt többsége pedig jogfosztott. A burzsoá-demokratikus szabadságjogok zászlaját eldobták." , Manapság az Egyesült Államokban és a töke többi országában üldözik és börtönbevetik a legbecsületesebb, legnemesebb és leghaladóbb embereket, mert nyíltan kifejezik meggyőződésüket, mert küzdenek az agresszív háború és a népek lieigázásának politikája ellen. Az uralmon lévő amerikai klikk ma a fasizmus kalózlobogója alatt a világ zsandárjának, a XX. század inkvizitorainak szerepét vállalta. A szocialista demokrácia magasztos elvei — a dolgozók demokráciájának, az egész nép demokráciájának elvei — legjobban a Szovjetunió Sztálini Alkotmányában testesülnek meg. Ez az alkotmány nem elégszik meg az állampolgárok formális jogainak megállapításával, hanem a fősúlyt e jogok biztosítására és megvalósításuk eszközeire veti. A szovjet nép Lenin-Sztálin pártjának vezetésével országának igazi ura lett; maga rendelkezik hazájának minden gazdagságával, maga kormányozza szocialista államát. A kizsákmányolásáéi mentes dolgozók elvtársi együttműködése és szocialista kölcsönös segítsége a Szovjetunió életének egyik leglényegesebb és legragyogóbb vonása. A szovjetunióbeli szocialista demokrácia a népi demokratikus országok mintaképe: ez országok népei egyszersmindenkorra végetvetettek a kapitalista rabságnak, s a maguk sorsának uraivá váltak. A leninizmus a kommunizmusért folyó harc zászlaja, hatalmas eszmei fegyver, amely döntő harcra Z

zgósítja a proletariátust és az zes dolgozókat az imperializmus ellen. Az élet tanúsítja, müy mér. hetetlenü] magasabbrendü a szocialista rendszer a kapitalista rendszernél. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az európai népi demokratikus országok hatalmas gaz dasági és szociális átalakulásai szemléltetően bizonyítják, hogy világ megújhodása Marx-Engels-Lenin-Sztálih hallhatatlan eszméinek megvalósítása jegyében történik. Az imperializmus még végtelen nyomorúságot és szenvedéseket zúdíthat a népekre, de nem szabadul hat meg marcangoló ellentmondá. saitól, nem kerülheti el pusztulását. A világtörténelmi fejlődés példátla nul meggyorsult, mert a történelmi folyamatba mind tevékenyebben be kapcsolódik a régebben elmaradott és elnyomott országok sokmilliója, a föld lakosságának hatalmas többsége. Recseg-ropog az erőszak és a kizsákmányolás régi világa, recsegropog az imperializmus gyarmati rendszere, mind újabb meg újabb osztagokkal gyarapodik, a szocializmus harcosainak hadserege. Lenin előre látta a sokmilliós tömegeknek ezt a feltartóztathatatlan tö rekvését a szocializmus felé. Ezért mondotta: „a szocializmus végleges győzelme tökéletesen és feltétlenül biztosítva van." A kommunista világmozgalom növekedése a modern fejlődés törvénye lett. A leninizmus eszméinek mindentlegyöző ereje világosan kifejeződig a kommunista- és munkáspártok növekedésében, a dolgozók tömegeire gyakorolt befolyásuk növekedésében. A leninizmus eszméinek hatalmas hatóereje mélyreható igazságukban rejlik, abban, hogy ezek az eszmék a népek legfontosabb érdekeit feje zik ki, abban, hogy ezek az eszmék lelkesítik, mozgósítják és szervezik a dolgozók milliós tömegeit, s megingathatatlan hitet oltanak beléjük, az imperialista erök legyőzésének hitét. Lenin-Sztálin nagy pártja a harci tapasztalatok kiapadhatatlan forrása, a forradalmi cselekvés példaképe a kommunista- ésS munkáspártok számára. A világ kommunistái e párt példájából tanulják meg, hogyan kell elsajátítani s alkotó szellemben, gyakorlatilag alkalmazni és fejleszteni a forradalmi elméletet, hogyan kell harcolni a párt sorainak tisztaságáért és egységéért, a munkásosztály egységéért, esküdt ellenségei, a jobboldali szocialista szakadárok, a tito-fasiszták és az amerikai imperializmus egyéb felbérélt ügynökei ellen. Lenin és Sztálin újtípusú pártot kovácsolt ki a marxizmus ellenségei, a munkásosztály ellenségei ellen vívott kérlelhetetlen harc tüzében. Lenin-Sztálin pártjának története nem más, mint a munkásosztály sorai közt tevékenykedő kispolgári pártok elleni harcnak és e pártok szétzúzásának története. LeninSztálin pártjának története a párt opportunista, megalkuvó csoportjai elleni harc és a csoportok szétzúzásának története, a nemzetközi opportunizmus és az imperializmus jobboldali szocialista lakájai ellen vívott harc története. Lenin és Sztálin mindig a magasfokú forradalmi éberség szellemében, az imperialista kémszolgálatok ügynökei, a kémek, kártevők, gyilkosok, felför. {Folytatás a 2, oldalon^ (Részlet a költő »Vladimir Iljics Lenin« című rapszódiájából.) Kipróbált, edzett vasemberek, tolongva, egymás hátán-hegyén, ünnepi gyűlésre gyülekszenek, mint szokták, január huszonkettedikén. Beszélgetnek, nevetnek. vitatkoznak. izgatja őket napi kis ügyek láza. Kezdjék már! ideje! mit várakoznak? Vár, z«g, siettet a szovjetiilések háza. De íw elnöki székek ma mért üresek ? Szeme mért vörös, mint zsöllyék bársonya. S Kalininnel soknak? mi történt? Izgatott emberek Baja esett? ide-oda Baleset? , Meghalt... mért futkosnak? Ö? Ö? Nem! Nem lehet! Az egyetlen ... kihez nincs hasonló! Inog a tető a fejünk felett.,, Végünk van... Lecsap ránk. mint fekete holló. Lehorgadtak mélyen mind-mind a fejek. Meg melyebbre fejetek ,, földig hajtsátok! Ragyogó csillárok fénye veszett. Lángjukban feketén reszket az átok. Csenget a csengő, bár nincs kinek. Erőt. vett magán és fölállt Kalinia. De hiába parancsol a könnyeinek: arcáról letörli, bajszáról lenyalja, de ott csillognak a szakálla szélin. Szörnyű tudás terhe Z"" kínozza őt, vér nyomja agyát, alig tud beszélni: — Tegnap tíz perccel hét óra előtt Lenin elvtársunk megszűnt élni! MAJAKOVSZKIJ. * - • • - - m- ^r

ll

vi

vmwv¥WMwnMWftn

Ai

wiAnnnnfi n b