Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-20 / 18. szám, kedd

2 III SZÖ 1953 január 21 A besztercebányai kerület traktorállomásai elsők az 1953-as évi tervszétírásban 19o3 január 10-én és 11-én a besztercebányai kerület traktorállo­másainak igazgatói, tervezői és ag­ronőmusai összeültek, hogy megtár­gyalják és átvegyék az 1953. évi feladatokat, amelyek a kormány által jóváhagyótt tervből következ­nek. A besztercebányai kerület traktorállomásai számára tervezett gépi munkák az 1952-es évvel ösz­szehasonlítva, ebben az évben 36 .százalékkal emelkednek a cséplés­sel együtt és 37.3 százalékkal a cséplés nélkül' végzett mezőgazda­sági munkák feladatai. A traktoregységek kapacitása 21.5 százalékkal emelkedett, az idegen gyártmányú traktorok kihasználá­sában až, összkapacitás 26 százalék­kal emelkedik. A stabil motorok, kultivátorok, a szecskázók, a tarló­hántok, ekék, burgonyaültetök, a szűksoros vetések aratógépei stb. szállítása lehetővé teszik a traktor­állomásoknak, hogy a gépek rendes kihasználása mellett további mun­kaerőket takarítsanak meg, meg­gyorsítják és jobb minőségűvé te­gyék a munkákat és így AZ ÚJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Fogadalmat tettünk Lenin elvtárs halála évfordulóján teljesítsék a tervezett feladatokat. Nem volna azonban helyes, ha a traktorállomások kizárólag a ter­melésből jövő gépek szállítására tá­maszkodnának. Hogy a traktorállo­mások brigádközpontjai mindenütt agregátokkal dolgozhassanak és teljesen kihasználhassák a vontató traktorok erejét, már most el kell készíteni a „házi" gyártmányú me­zőgazdasági szerszámokat, simító­kat, kultivátorokat, sarabolókat, gereblyéket és az ehhez szükséges összekötő szerszámokat alkalmas agregátok összeállítása céljából. Ezen a módon nemcsak kihasznál­juk a traktorokat, nem csak lóerő megtakarítást érünk el, hanem megrövidítjük a munkák határide­jét, lényegesen hozzájárulunk a munkák idejében való elvégzéséhez és a magas hektárhozamok biztosí­tásához és így magasabb jövedel­met biztosítsunk az EFSz-eknek és traktorállomásoknak a hozamszer­ződések alapján. A besztercebányai kerület trak­torállomásai "miért nem teljesítet­ték egészben véve az 1952. év nyári és őszi munkaterveit? Ennek fö­oka a gépek elégtelen kihasználásá­ban, valamint a gépek gyakori üzemzavaraiban rejlett és abban, hogy a munkákat nem végezték két műszakban. Ha nem is vesszük fi­gyelembe a második műszakot, ha­nem csupán a gépek üzemzavarait és ki nem 'használását, (gyakran csupán szervezési hiányok miatt) a gépek kapacitásának a műszaki normák alapján való átszámításá­val arra a következtetésre jutunk, hogy éppen ez a munkamennyiség hiányzik a terv teljesítéséhez. A hiányosságok abban is megmutat­koztak, hogy a traktorállomások számos esetben elkéstek az egyes idényekben a munkák megkezdésé­vel és gyakran arra vártak, míg az EFSz-ek hívják őket dolgozni. Számos ólyan eset volt. hogy a nagy szárazságra hivatkoznak, vagy a nagy nedvességre, de akkor, ami­kor valóban lehetett dolgozni, némelyik gép csak 9—11 órakor ment ki a földekre a brigádközpontból. Kétségtelen, hogy a bódék hiánya és a brigád­központ dolgozóinak szociális szük­ségleteiről való elégtelen gondosko­dás befolyással volt a munkatel­jesítmény csökkenésére. A járási nemzeti bizottság és a helyi nemzeti bizottság népi igaz­gatásbeli dolgozóinak ebben az év­ben hatásos segítséget kell nyújta­niok és alapos felülvizsgálat után gondoskodniok kela a hibák kikü­szöböléséről. Nem elegendő csupán megállapí­tani a dolgok állását, vagy jelentést adni a felettes szervnek arról, hogy mit állapítottunk meg. Számos dol­got meg lehet oldani a helyszínen mindjárt, bürokratikus eljárás és halogatás nélkül. Nagyra kell be­csülni a lelkiismeretes dolgozók munkáját a 1 traktorállomásokon, akik áldozatkészen teljesítették a feladatokat és nem átallottak va­sárnapokat és éjjeleket munkában tölteni a feladatok elvégzésének biztosítása céljából, ami megmu­tatkozott az eredményekben is. Az összes dolgozókat egyformán aktí­van be kell kapcsolni a munkába és némelyik egyént mentesíteni kell olyan funkcióktól, amelyeket legna­goybb erőfeszítés mellett sem ké­pes ellátni. A megbeszélés második napján gyakorlati oktatást tartottak a tervnek idényekre, negyedévekre, egyes gépekre, napokra és műsza­kokra való szétírásáról. Konkrét pél­dákkal mutattak rá, hogy a terve­zés új módszere szerint hogyan kell a mezei munkák teljesítményének tervét összeállítani, a fuvarozási tel­jesítmények tervét, a gépek kar­bantartásának és javításának ter­vét, az üzemanyagfogyasztás tervét és ennek alapján a pénzügyi tervet. Jóllehet a megbeszélés első nap­ja magas színvonalú volt, nem mondhatjuk azt, hogy a második nap nagyon kielégítő lett volna. So­kan a jó otthoni vasárnapi ebédre gondoltak és kissé idegesen várták az instruktázs gyors befejezését. A hallgatók mozgolódása és fészkelő­dése fegyelmezetlenség benyomását keltette és az érdeklődés hiányáét, jóllehet nagyon komoly feladatok­ról volt szó. Ebben hibásak a kerületi nemze­ti bizottság • gépesítési osztályának dolgozói is, akiknek tökéletesebben kellett volna felkészülni és rövid, érthető magyarázatot kellett volna tartaniok a megfelelő táblázatokról és nem a megbeszéléseken kellett volna spekulálniok a felett, vájjon a mintatervekben miért van az egyik vagy másik adat feltüntetve. A traktorállomások tervének a brigádokra való szétírásánál figye­lembe kell venni a munkákat, ame­lyek az EFSz egész évi termelési tervéből következnek a traktorállo­más számára és kölcsönösen összhangba kell hozni a terveket és szerződésileg biztosítani kell. Az EFr?z-ek egész évi termelési ter­vének kiértékelése nem kielégítő. Egy járásban sem kezdték meg az EFSz-ek tervének konkrét elké­szítését. A traktorállomások dolgo­zóinak jelenlétében történő megbe­szélést. csupán a besztercebányai, losonci és zolyómi járásokban tar­tótták meg. A járási nemzeti bi­zottságokon még nem található a tervek nyomtatványa, jóllehet az egész évi termelési tervek kampá­nyának már január elsején meg A békevédök mozgalma kell, hogy hazánkban magával ragadja népünk legszélesebb tömegeit és a legjobb munkára, a legjobb telje­sítményekre, a béke védelmére buzdítsa őket. Munkánkkal védjük a békét Minden kilátásunk meg­van a győzelemre, mivel Gottwald elvtárs vezetésével szilárdan hala­dunk a béke zászlaja alatt, me­lyet a népek élén minden idők leg­nagyobb géniusza, az emberiség ellenségeit legyőző, J. V. Sztálin visz. Sztálin vezetésével győzedel­meskedünk a. háborús gyujtogatók felett, népünk és hazánk s egyben az egész emberiség békéjét meg­védjük. kellett volna kezdődnie és az uta­sítások szerint a téli kampánynak 1953. január 31-én véget kellene ér­nie. Az EFSz-rk tervének felelős­ségteljes összeállítása tökéletes fel­készültséget, megalapozást és ki­dolgozást követei meg és néha több hétig is eltart. A járási nemzeti bi­zottságok a kerületi nemzeti bi­zottságok mezőgazdasági előadói­nak, a traktorállomások vezetői dol­gozóinak és az egész évi termelési tervbe bekapcsolt más összetevők­nek minden erőfeszítést meg kell tenniök, hogy idejében és jól elké­szítsék az EFSz tervét, amely az EFSz termelési tevékenységének alapja, gerince és biztosítéka lesz. A szövetkezeti tagokban tudato­sítani kell és meg kell őket győzni arról, hogy a traktoristák azáltal, hogy munkaegységek alap­ján kapnak jutalmazást az első vagy második műszakban végzett munkákért, jobb minőségben vég­zik el a mezei munkákat és ez se­gítségére van a traktorállomások­nak, a traktorvezetők hiányának megoldásában. Az EFSz-ek a trak­torosok toborzásának kérdésében nem viselkedhetnek íiemtörődöm módon, mint például Hnyustya. Körmöc, Rimaszombat, Korpona, Tornaija, Ipolyság, Poltár, Beszter­cebánya és más járásokban. A fel­adatok teljesítése a kerületekben most nemcsak a gépektől függ, ha­nem elsősorban a dolgozóktól, a dol­gozók, munkához való viszonyától és a szervezési előkészületektől. Az egész évi termelési tervek és a szerződések megkötésénél feltétle­nül figyelembe kell venni a -gépek kezeléséhez szükséges munkaerő­ket. A traktorállomások, kerületi nemzeti bizottságok és a földmüve­lésügyi megbízotti hivatal dolgozói­nak tudatosítaniok kell, hogy a tervnek brigádközpontokra és egyé­nekre való szétírásával — amit va­lamennyi traktorossal és szövetke­zeti taggal 1953. február 8-ig kell megtárgyalnia — nem ér véget a tervezők munkája, hanem éppen itt kezdődik azon felelősségteljes fel­adat, amivel biztosítják a rendsze­res ellenőrzést, a kiértékelést és az eredmények alapján megfelelő in­tézkedéseket hoznak a hibák hely­rehozására. A tavaszi munkák és részben a nyári munkák előkészí­tésének időszakában a traktorállo­mások és a népi igazgatás előtt nagyon komoly és felelősségteljes feladatok állanak A tavaszi munkák sikere teljesen attól függ, hogy milyen mértékben teljesítik a mezőgazdasági munkák szervezési előkészítésének felada­tait. A legalapvetőbb feladatok a l£Ö vetkezők: A gépjavítások jó minőségű el­végzése jótállással, vontatott szer­számok házilag való készítése, a terv szétirása brigádokra és gépek­re, az EFSz-ek egész évi termelési tervének elkészítése, hozami és más szerződések megkötése és megfelelő számú traktorvezető biztosítása és kiképzése az első és második mű­szak számára elsősorban az EFSz­ek tagjaiból, a szocialista munka­verseny szervezési biztosítása stb. Ha ezek a feladatok a traktor­állomások, EFSz-ek és népi igazga­tás valamennyi dolgozójának saját ügyévé válnak és nemcsak alka­lomszerűen fogják a feladatokat teljesíteni, ha rendszeresen fi­gyelemmel követik és ellenőrzik a traktorállomások vezetőinek hatá­rozatát a szerződések előkészítésé­ben és teljesítésében is. ez biztosít­ja azt. hogy az ötéves terv utolsó évében lényegesen fokozott felada takat komoly zavarok nélkül elvég­zik. Az igazgatók, agronómusok és tervezők ezzel a tudattal és meg­győződéssel vállalták magukra a traktorállomások feladatait. Elvár­juk, hogy a besztercebányai kerü­let traktorállomásai épp úgy. ahogy a terv szétirásánál az első helyen állanak, nem fognak elmaradni a terv időbeni teljesítésével sem. • Másá Sámuel, a föld müvelésügyi megbízotti hivatal dolgozója. Január 21-én emlékezünk meg a szovjetnép és a világ dolgozói láng­eszű vezére, V. I. Lenin elvtárs halá­lának 29. évfordulójáról. Ö volt az, aki lerakta a szocializmus alapjait, akinek a segítségével a szovjet nép a világ egyhatod részén megteremtette a munkások hatalmát. Mi is ennek köszönhetjük felszabadulásunkat Lenin elvtárs vezette a munkás­osztály igazságos harcát s a népek nagy tanítója volt. Neki köszönhet­jük mi is i hogy most nyugodtan ta­nulhatunk, hogy szülőink nyugodtan dolgozhatnak, neki köszönhetjük a békés, boldog életünket. A »Služba«-közüzem ruhafestő és vegytisztító üzeme 1952-es évi tervét november 20-ra 100%-ra teljesítette. Mészáros elvtárs, az üzem vezetője elmondja, hogyan érték el ezt az eredményt. »Mikor 1951 januárjában belép­tem az üzembe, lehetetlen állapo­tok uralkodtak ott. 'A munka szer­vezetlensége miatt gyengék voltak a normák, a dolgozók zúgolódtak, mert keveset kerestek. Az üzemi gyűléseken meggyőztük a dolgozó­kat a munkamenet helytelenségé­ről, felülvizsgáltuk és megszilárdí­tottuk a normákat. A vasalónők a helytelen munka­beosztás miatt nem használták ki megfelelően a munkaidőt. Egy zakó kivasálásáért 10—11 koronát kap­tak, még sem volt a keresetük elegendő, mert a legnagyobb igye­kezet mellett sem tudtak többet keresni, mint 2900 koronát havon­ta. Hiba volt, hogy a vasalandó anyagokat munkaidő közben válo­gatták ki és ezzel sok időt paza­roltak el. A munkafolyamat át­szervezésével, (vagyis azzal, hogy a vasalandó holmit munkaidő előtt válogatjuk ki) elértük, hogy bár az árakat leszállítottuk 3.90 koro­nára, vasalónőink most ugyanazon munkáért 4500 koronát kapnak havonta. A munkát úgy osztottuk be, hogy az egyik vasalónő csak > A z Úi Szó Palkó Józsefné bélyi lakjs számá­ra végre folyósították a családi se­gélyt. Ezt a tényt természetesnek és magátólértetődőnek tartja minden polgár, hiszen Palkóné férje tényle­ges katonai szolgálatát teljesítette, ez alatt az idő alatt viszont három kiskorú gyermekének az eltartásáról pénzsegély formájában gondoskodott államunk. Valószínűleg a király­helmeci Járási Nemzeti Bizottság is tudatában volt annak, hogy a „pénz­segély csak akkor segély", h a kifize­Karva község a Komárom—Pár­kány közti autóbuszjárat útvonalá­ba esik éppúgy, mint Dunamocs. A karvaiak azonban eddig kevés hasznát vették az autóbusznak. Ha ugyanig „ »kedvezö szerencséjüké délelőttönként Komáromba vezérel­te őket, az esti autóbusszal már nem térhettek haza egyszerűen azért, mert ez már nem vitte el őket hazáig. Az esti járat csak Dunamocsig közlekedett. Igaz ugyan, hogy Dunamocstól Karva már »csupán egy órányi járásra Lenin elvtárs halálának évforduló­ja alkalmából megfogadjuk, hogy úgy fogunk tanulni, hogy az iskola elvégzése után haszno s polgáraivá váljunk népidemokratikus hazánk­nak. Jelszavunk legyen: továbbra is előre Lenin és Sztálin zászlója alatt, amely megmutatja nekünk az igazi utat a szebb jövő felé. Lenin elvtár g eszméi itt élnek kö­zöttünk, hatásukat a mindennapi életünkben érezzük, mert: Lenin élt, Lenin él, Lenin élnj fog! Laczkó József, a komáromi felsőfokú iskola tanulója zakót, a másik csak nadrágot va­sal, a harmadik pedig a vasalás előtti gőzölést végzi/ így a 8 órai munkaidő alatt sokkal többet tud­nak elvégezni és sokkal többet ke­resnek. Hasonló a helyzet a ruháit festé­sénél is. Az összegyűlt, festésre váró ruhákat színek szerint össze­válogatják és az egyforma színűe­ket egyszerre festik. Ezzel mun­kaidőt és szenet takarítunk meg és 50%-os no^jnaszilárdítást ér­áink el.« Mészáros .elvtárs elmondja to­vábbá, hogy kezdetben nagyon ne­héz volt meggyőzni a munkásokat a! normaszilárdítás fontosságáról, de amikor tapasztalták, hogy ez­zel keresetük nemhogy csökkenne, hanem inkább fokozatosan emelke­dik, megnyugodtak és _ belátták, hogy ezzel másoknak és maguknak is használnak. Az üzem tervteljesítéséböl vala­mennyi dolgozó kivette a . részét. Komárom és környékének dolgo­zói sokat segítenének nekünk, ha már most a tél folyamán beadnák üzemünkbe a vasalás és- tisztítás céljára szánt tavaszi és nyári ru­háikat, mert ezzel elejét vennénk a tavaszi munkatorlódásnak. Holczer László munkáslevelezö, Komárom. elintézte tik a segélyben részesítendönek. De főleg akkor segítenek vele a rászoru­lón, ha havonta pontosan kifizetik neki. A királyhelmeci JNB egyes tagjai azonban úgy gondolják hogy „inkább' lassan, de biztosan". Palkó Józsefné családi segélyének folyósí­tását ugyanis hónapokig elodázták. — Vagy azt képzelik ők, hogy csak­is a dolgozók vannak értük és nem ők a dolgozókért? — Vagy úgy vélik, hogy a bürokrácia használ a dolgo­zóknak ? van«, gyalogosan, autóbusszal vi­szont csak hét percnyire, — irta Bíró Ödön panaszlevelében szer­kesztőségünknek. A panaszlevél alapján közben­jártunk a ČSAD-nál a karvaiak érdekében. Es až autóbusz most már este is eljár Karváig. Hét perccel hosszabb ideig tart az útja most már naponta, de megéri a befektetést. Az utasoknak ugyanis valószínűleg nagyobb szükségük van a pihenésre, mint az egy órá­nyi esti kényszersétára. Anezska Hodínová-Spurná beszédéből (Folytatás a 3. oldalról.) a béke védelméért folytatott harc­ban. Szeretjük szabadságunkat, né­pünket, nyelvét és kultúráját, a nemzedékek után örökölt, a har­cosok és mártírok könnyeitől és vérétö' áztatott óriási kulturális gazdagságot és ezt a kulturális gazdagságot további alkotó mun­kánkkal akarjuk gyarapítani. Ha szabadságunkat, kultúránkat, né­pünket védni akarjuk, védnünk kell és meg kell védelmeznünk a go­nosztevők és háborús gyujtogatók ellen. így tanít bennünket a köz­társaság elnöke, Klement Gott­wald. 6 hónapos késedelemmel Hzették ki a családi segélyt Senki sem tarthat magának háztartási alkalmazottat az állami vállalat pénzéből 1952. dec. 31-i számunkban „Az üzem pénzéből fedezte a saját kiadá­sát" cím alatt bíráltuk a korláti kő­bánya üzemvezetőjét, A járási szak­szervezeti tanács a cikkünk alapján megindított vizsgálati eljárása al­kalmával helyesnek találta bírálatun­kat. Ezt követőleg az üzem vezetője Í3 önbírálattal válaszolt cikkünkre és beismerte hibáját. Megjegyezte azon­ban, hogy az üzemében alkalmazott egye s munkaerőket csak naponta 20 percen át foglalkoztatta a saját cél­jaira. Véleményünk szerint a fő hjba -nem abban rejlett, hogy Jelinek üzemvezető az üzemen belül nagy el­foglaltsága miatt a saját háztartási munkáit másokkal végeztette ei. ha­nem abban, hogy az ezért járó mun­kadíjat az üzem pénztárából fizetet­te ki. Az ilyen eljárás viszont meg­engedhetetlen. Éppen ezért örömmel vettük tudomásul, hogy kritikánk következményeképpen megszűnt ez'a ' ^visszás állapot a korláti kőbányában. Ezentúl este is elmegy Karváig a komáromi autóbusz A munka jobb megszervezésével a kereset is emelkedett t

Next

/
Thumbnails
Contents