Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-20 / 18. szám, kedd

t 1953 január 21 UJ szo 3 Anezska Hodinová-Spurná, a csehszlovákiai békevédelmi bizottság elnökének beszédéből Anezska Hodinová-Spurná, a csehszlovákiai békevédelmi, bizott ság elnöke bevezetőjében az általános politikai helyzetről, az ame rikai Imperialistáknak az új világháború előidézésére irányuló örült törekvéseiről és a világhatalom kézbekerítését célzó támadó tömb jeiről beszélt, egyúttal azonban ki emelte azt a tényt, hogy a hábo rúról és békéről az imperialisták nem maguk döntenek. »A béke arcvonala bővül és szilárdul, — mondotta, — növekszik erősbödik és virágzik a nagy Szovjetunió. A Szovjetunió és a népi demokratikus országoktól távol áll bármiféle támadó szándék. A Szovjet unió ünnepélyesen hirdeti a minden olyan állammal és néppel való békés élet lenini-sztálini gondolatát amelyektől távol áll minién agreszszív szándék. A nemzetközi helyzet egész fejlődése és minden egyes tény napnál világosabban megmutatják az egész emberiségnek, ki az, aki a békét kívánja és ki a támadó Koreában, Malájföldön, Vietnamban, ki kívánja e háborús tűzfészkek, a háborús tűzvész ezen fészkeinek az, egész világra való kiterjesztését. A népek kongresszusa megmutatta, hogy a bélÄmozgalom a népek és kapitalista államok belsejében kivívta az összes békeszerető erők és az összes társadalmi rétegek képviselőinek egyesítését, mindenekelőtt azokban az államokban, ahol eddig a békevédők különböző csoportokra és egyénekre aprózódtak. Például ilyenek Anglia, India, a skandináv országok és Németország. Sor került mindenekelőtt a nemzeti függetlenség, a népek szabadsága és biztonsága kérdéseiben történt nagy nemzetközi egyesülésre, amely kérdésről nagy szenvedéllyel beszéltek nemcsak a gyarmati és félgyarmati népek képviselői, hanem azok a küldöttek is, akik olyan államokból jöttek, amelyeknek kormányai gyarmatosító politikát folytatnak. , * Köztársaságunk' minden polgárára is nagy felelősség hárul azért, hogy országunk békében éljen és virágozzon, hogy valóban népünk boldog otthonává váljon, hogy természeti gazdagságunk forrásai 'és munkánk gyümölcsei azt a célt szolgálják, hogy mindenki megkapja azt, amire szükségé van, hogy oly nagy kor emberének alkotó életét élhesse, amilyen a, mi korunk, amelyben valóra váltjuk nemzedékünk vágyait és elődeink évszázados álmait.« Anezska Hodinová-Spurná beszéde további részében értékelte békeharcunk eddigi sikereit az első kongresszus óta eltelt időszakban. ,A kongresszus megnyitásának alapján csehszlovákiai békevédelmi bizottságunk széleskörű országos tiltakozó akciót fejtett ki Nyugat-Németország újrarfelfegyverzése és a náci hadsereg megújítása ellen. Ennek az akciónak feladata, hogy először megmagyarázza egész népünknek, mi történik Nyugat-, Németországban és hogyan érintenek bennünket ezek az események, másodszor pedig, hogy rámutasson annak a harcnak jelentőségére, melyet az újrafelfegyverzésre irányuló törekvések és a nyugatnémetországi háborús előkészületek ellen folytat a Német Demokratikus Köztársaság népe és NyugatNémetország haladó népe is. Ezt a harcot támogatnunk kell, mert a mi harcunk is, mert eredményeitől közvetlenül függ köztársaságunk biztonsága és szabadsága. Harmadszor összes lakosaink előtt meg kell világítanunk az egységei demokratikus és békeszerető Németországért folytatott harc fontosságát és jelentőségét és azt, hogy mit jelentene a világbékére az ország egységének megújítása és életének a demokrácia és a béke alapjain való átalakítása. A Nemzeti Arcvonallal karöltve e szellemben rendeztük meg a vá, rosokban és falvakon a számtalan manifesztációi és ültakozó nyilatkozatokat, valamint az előadások és beszélgetések százait. A Nemzeti Arcvonal egyes szervezeteinek gyűléseit, más akcióit és kampányait is kihasználtuk. 1951-ben a legfontosabb és leghatalmasabb akció az öt nagyhatalom közti békeegyezményért és Nyugat-Németország -újrafölfegyverzése ellen lefolytatott népszavazás volt. Az ösztönzést erre a Békevilágtanácsnak 1951 februári berlini első üléséről kiadott felhívása adta meg és szavazásunk az egész világ népe nagy aláírási kampányának elválaszthatatlan része volt, mely mindenek fölött újra világosan megmutatta a világbékemozgalom növekvő erejét és a békemozgalom hatását a nemzetközi események fejlődésére. Kevés kivétellel osztozik ebben köztársaságunk egész lakossága politikai nézetekben való különb ség nélkül, a városok és a falvak lakossága is. A béke, a szabadság és népünk boldogsága nevében 9,020.522 tizenöt éven felüli polgár adta le szavazatát a békeegyez ményre és Nyugat-Németország újabb felfegyverzése ellen. A népszavazásról méltán elmondhatjuk, hogy békemozgalmunk nagy iskolája és vizsgája volt, mert teljesen megnyilvánultak benne munkánk pozitív oldalai és hiányosságai is, bizottságainknak a Nemzeti Arcvonal akcióbizottságaival, valamint a Nemzeti Arc vonal egyes szervezeteivel, a népi közigazgatással, stb., való együttműködésének pozitívumai és hiányosságai is. Elsősorban megmutatkozott, mily fontos, figyelmet fordítani a rendszeres öntudatosító munkára, ami azt jelenti, hogy nem egyik akciótól a másikig kell csak dolgozni, hanem állandóan, rendszeresen, kezdeményezöen és alkalmas módon kell dolgozni, minél szorosabban össze kell kapcsolni a világbékeharc kérdéseit szocialista építésünk problémáival. A népszavazás során szerzett gazda

g és értékes tapasztalatokból me. rítve hozzáláttunk azután a további feladatok teljesítéséhez, amelyek egyrészt hazai problémákból, másrészt a nemzetközi helyzetből adódnak békemozgalmunknak. Főleg a Békevilágtanács 1951 novemberi ülésén hozott komoly határozatokat, mint pl. a négy nagyjelentőségű kulturális évfordulónak — Victor Hugó, N. V. Gogol, Leonardo da Vinci és Avicenna évfordulóinak világüimepségeiröl — és az 1952. évi békeszünidőröl szóló határozatokat. Az országos konferenciáikról és a nemzetközi konferenciákról szóló akkori határozatok különösképpen nagy jelentőséggel birtak a világbékeharc egyes kérdéseire, mint pl á német kérdés békés megoldása, a nemzetkö. zi gazdasági kapcsolatok kédésének megoldása, stb. és munkánkra. A nemzetközi kérdések közül ez időben két igen komoly probléma állott előtérben: a koreai baktériumháború és ismét Németország kérdése, amely Adenauer és a nyugati hatalmak között kötött háborús általános szerződés elfogadásával Németország békeszerető szomszédai közvetlen veszélyeztetésének stádiumába jutott, a német nép és a békevédök világszerte növekvő harcával az amerikai ál. talános szerződés ellen pedig döntő stádiumába lépett. A baktériumfegyverek koreabeli alkalmazásáról szóló hírek érthetően határtalan felháborodást váltottak ki népünkben, amely az amerikai imperialisták és zsoldosaik e barbár gaz. tettére a tiltakozó manifesztáciők tízezreivei válaszolt az üzemekben, városokban és falvakon, valamint a tiL takoző táviratok és határozatok százaival. Népünk szolidaritása Korea népével emellett gyakorlatilag a Ko. rea támogatására indított gyűjtési akcióban nyilvánult meg, amelyet a Nemzeti Arcvonal összes szervezetei, nek közreműködésével a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága szervezett meg és amely" kapcsolatban állott dolgozóink számos munkafelajánlásával. A koreai nép támogatására indi. tott gyűjtés 260,718.249 koronát eredményezett. E pénzösszeget elsősorban egész, ségügyi anyagok vásárlására és további olyan anyagi segítség fedezésére használtuk fel, amely a koreai nép »zenvedésének enyhítését szolgálja. . Ami a német kérdést illeti, a né. met kérdés békés megoldására ösz. szehivandó nemzetközi konferencia előkészítésében való tevékeny részvé. telünk feladata állott itt előttünk, amelynek kezdeményezése szintén a békevüágtanács 1951 novemberi bécsi ülésén indult ki küldöttségünktől. A német kérdés békés megoldására alakított nemzetközi kezdeménye, ző bizottság megalakulása után, amelybe Csehszlovákia képviseletében J. L. Hromádka professzort és Guszta Fucsíkovát küldtek, megalakult nálunk a kezdeményező bizottság, amelynek munkája jelentős módon hozzájárult ahhoz, hogy a konferencia számos nehézség után végül mult év novemberében megvalósuljon. A fokozott felelősségteljes feladatok tudatában, amelyek békevédelmi bizottságaink előtt állottak, és jobb teljesítésük • érdekében, járási és kerületi bizottságaink munkája nagyobb aktivitása kezdeményezésének és rendszerességének érdekében hajtottuk végre a nyári hónapok során e bizottságok újjászervezését, ame. lyeknek soraiba új, tevékeny dolgozókat is szereztünk, akik a békemozgalomban előzőleg kifejtett munkájukkái már kitűntek. Igyekezetünk bizottságaink és mozgalmunk alapjá. nak legnagyobb méretű kiszélesítésé, re és aktív lakosságunk legszélesebb rétegeinek együttműködésre való megnyerésére irányul. Az újjászervezés sikeresen ment végbe és lényege, sen hozzájárult a békevédelmi bizottságok munkájának megjavításához. Arra vezetett, hogy bizottságaink e rohammunka helyett akciótól akcióig terv szerint kezdtek dolgozni és fejtették ki a kerületek adott helyzetéből eredő és a kerületek és járások adott szükségleteinek megfelelő kez. deményezésüket. Megjavult a bizott ságok tagjainak részvétele az üléseken és a kerületi bizottságok tagjai tevékenyen kezdtek segíteni a járási bizottságok munkájában. Az újjászervezés hozzájárult a bé_ kevédelmi bizottságok és az akcióbizottságok, a Nemzeti Arcvonal egyes szervezetei és a népi közigazgatás szervei közti együttműködés megjavulásához, főleg a népnevelésügyi bizottságok és népnevelési beszélgetések és más szervezetek által, mint pl. a politikai és tudományos ismereteket terjesztő Csehszlovák Társaság által. Az újjászervezés után nagy feladat állott bizottságaink előtt: a népeit bécsi békekongresszusának megszer vezése, amelyet a Békevilágtanács hívott össze 1952 júliusában Berlinben megtartott ülésének egyhangú határozata alapján. A Népek Békekongresszusának elő. készületei mindjárt júliusban és augusztusban kezdődtek meg, és pedig egyrészt a Békevilágtanács berlini rendkívüli ülése eredményeinek népszerűsítő kampányával, másrészt a háborús általános szerződés ellen és Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen indított kampánnyal. Tisztelt barátaim, elvtársak és elv. társnők, ha néhány pontba kell fog. lalnunk békemozgalmunk jelenlegi ál. lapotát és bizottságaink muhkaered. ményeit, amint megmutatkoznak az eltelt két év alatt kifejtett tevékenységében, akkor körülbelül ezt mondhatjuk: Kerületi és járási bizottságaink egészében vőve jelentősen jobban teljesítik feladataikat, mint két évvel ezelőtt. Fokozódott tevékenységük, a laza reprezentatív passzivitásból és formaiasságbó] tettrekész, rendszeres és kezdeményező munkára tértek át. Munkájuk sok pozitívumot mutat fel. Ez a megállapítás azonban nem sza. bad hogy önelégültségre vezessen, el lenkezöleg, igyekeznünk kell még jobb és még hatékonyabb munkaformákat keresni, főleg ott. ahol még nem minden megy úgy, ahogy kellé, ne. Ami csehszlovákiai békevédelmi bi. zottságunkat illeti, be kell ismernütik. hogy munkájában sok komoly hiányosság van, amelyek sokszor a kerületek hiányosságainak okai voltak és most is azok. Bizottságunknak nem minden tagja veszi ki tevékenyen részét munkánkból és sok az fllyan, akik feladataikat teljesítettnek tekintik azzal, hogy résztvesznek plenáris üléseinken. A további hiányosság a Központi Bizottságnak és elnökségének a kerületi és járási békevédelmi bizottsá. gokkal való kapcsolata. Habár ez a kapcsolat az utóbbi időben jelentősen megjavult azáltal, hogy az elnökség soraiból oktatókat jelöltek ki egves kerületek számára, nem lehetünk semmiképpen sem megelégedve a jelenlegi állapottal és utakat kell keresnünk a megállapított hiányosságok minél gyorsabb kiküszöbölésére. Igen lényegesen megjavult a Nemzeti Arcvonal akcióbizottságaival va. ló együttműködésünk. Főleg arról van itt szó, hogy a békemozgalom egybekapcsolódjon a Nemzeti Arcvo. nal és szervezetei összes akcióival, hogy a békemozgalom, valamint

/a Nemzeti Arcvonal akcióbizottságainak közös igyekezete legyen annak állandó magyarázása, mily szorosan összefügg a békeharc a párt és a kormány törekvésével, országunk minden polgárának törekvésével, a szocializmus szilárd alapjainak felépítésére nálunk. Hangsúlyoznom kell, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak pozitív a viszonya a békemozgalom, hoz és az egész Nemzeti Arcvonal által megvalósított egyes békeakciók, hoz és hogy résztvesz ezek biztosításában. Tisztelt barátaim, elvtársak és elvtársnök, áttérek most azokra az új feladatokra, amelyek az idén várnak békemozgalmunkra. A békevédök mozgalmának az egész nép legszélesebbkörü mozgalmává kell lennie, mivel a béke ügye egyesíti ma az egész emberiség többségét a háborús uszítók maroknyi csoportja ellen. Klement Gottwald köztársasági elnökünknek a tömegmunkáról adott utasításai szellemében igyekeznünk kell minden polgárunkat a béke tevékeny harcosává tenni. Ezért elsősorban a következő feladatok hárulnak ránk: 1. Még sokkal messzebbmenően kell fokoznunk a Nyugat-Németország újrafelfegyverzése, a háborús általános szerződés és az úgynevezett európai védelmi közösségről szóló egyezmény megvalósítása elleni harcot. Széles körben ki kell fejtenünk a német nép iránti nemzetközi szolidaritás akcióit. 2. Tovább kell fejlesztenünk slz öt nagyhatalom közti békeegyezmény megkötéséért folytatott harcot. Minden alkalommal hangot adunk követelésünknek, hogy az öt nagyhatalom képviselői konferenciára üljenek össze és kezdjék meg a tárgyalást. 3. Támogatnunk kell a kóreai barbár háború befejezéséért és a malájföldi, vietnami, stb., háborúk befejezéséért folytatott harcot. Könyörtelen küzdelmet fejtünk ki a baktériumháború és a tömegpusztító fegyverek használata ellen. 4. Egész népünket megismertetjük a kongresszus határozataival, amely kimondotta, hogy minden nemzetnek és államnak joga van a szabad és független életre. A további feladat, amely ebből az első feladatból következik, öntudatosító munkánk fokozása és elmélyítése. A figyelmet a világbékeharc problémáira és céljaira kell fordítanunk. Ez azt jelenti, hogy konkréten munkába fogunk é

s pedig azzal, hogy: 1. kerületi bizottságaink a Nemzeti Arcvonal Akcióbizottságaival karöltve még januárban összehívják bövitett üléseiket, hogy ezeken kiértékeljék a II. csehszlovákiai kongresszus határozatait és a funkcionáriusok további százainak átadják békeharcunk feladatait. 2. Februárban összehívjuk a békevédök járási aktíváit és feladatul tűzzük ki a funkcionáriusok nak. hogy ismertessék meg a né pek kon passzusának és a béke védők IT csehszlovákiai konerpozszusának határozatait a falvak lakosságával és az üzemek dolgozóival. 3. E célból a Nemzeti Arcvonal összes szervezeteivel gyűléseket és beszélgetéseket fogunk megszervezni az üzemekben, városokban és falvakon. 4. A Nemzeti Arcvonal összes szervezeteihez fordulunk, hogy határozatainkat taggyűléseik tárgyalásának napirendjére tűzzék. 5. Március 15-e évfordulójának napjaiban összes polgárainknak ismét emlékezetébe idézzük azt a veszedelmet, amely az újrafelfegyverzett Németország részéről fenyeget bennünket, valamint annak szükségességét, hogy ne lankadjunk a köztársaságunkat fenyegető veszedelem elleni küzdelemben. 6. Az idei nemzétközi nőnapon legyen minden békevédő becsületbeli kötelessége lakosságunk figyelmét az ez alkalommal n, ndott beszédekre felhívni. 7. A gyárakban, az építkezéseken, a mezőkön és a hivatalokban 1953 dicső május elseje alkalmából tett munkafelajánlásokat a békéért és az emberiség ; boldogságáért folytatott nagy világküzdelemben a győzelem kivívása iránti igyekezet szellemében teljesítsék. A csehszlovákiai békevédök mozgalmának eddigi munkája és eredményei azt bizonyítják, hogy minden előföl t ételünk megvan további munkánk sikeres elmélyítésére és teljes kifejtésére. Értsük meg, hogy köztársaságunk különösen fontos helyet tölt be a béke világarcvonalán. Nyugati határaink a jelen időben a szocialista világ határai is. Mögöttük, Domazslirénél kezdődik az amerikai agresszió és a háborús előkészületek világa. Ha becsülettel teljesíteni akarjuk békevédelmi kötelességeinket, — s ezt meg kell mutatnunk, — akkor még jobban el kell mélyítenünk munkánkat. Minden polgárunknak, minden nőnek, kivétel nélkül minden embernek meg kell mondanunk, hogy a békeharc nemcsak az a követelmény, hogy szüntessék meg a borzalmas amerikai háborút Koreában, amely tőlünk földrajzilag több tízezer kilométer távolságban dúl, abban a Koreában, amellyel együttérzünk, és amelynek mielőbbi győzelmet kívánunk azon gyilkosok és rablók fölött, akik csillagos zászlók és az Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlaja alatt a legborzalmasabb gaztetteket követik el a koreai népen. Meg kell tudnunk győzni minden polgárunkat, minden nőt hazánkban, hogy a békeharc gyáraink ,és városaink, falvaink és otthonaink védelméért, az iskolákért, melyekben gyermekeink tanulnak, bölcsőinkért, melyekben csecsemőink alszanak, a családi asztalért, amely körül vacsorájára összegyűl a család, folyó harc. Nincs olyan anya és apa, aki ne szeretné gyermekeit és nincs olyan ember, aki számára a gyermek idegen lenne. Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink boldogságban, nyugalomban és örömmel teli kényelemben nőjenek fel, hogy ne kelljen pincében rejtözködniök a bombák és golyószórók elöl. akkor mindnyájunknak közösen kell védelmeznünk és megvédenünk a békét. Nincs olyan ifjú ember, aki ne szeretné az iskolákat, a játszópályákat, sportpályákat, internátusokat és tudományos intézeteket. Csehszlovákia ifjúsága, ha védeni akarod és meg akarod védeni ezeket, velünk együtt kell haladnod a tevékeny harcban a béke védelméért! Munkás, szereted gyáradat és gépeidet s akarod őket védelmezni? A békeharcosok élenjáró soraiban kell- tehát lenned! Nincs olyan földműves és nincs olyan ember, ak; ne szeretné a virágban pompázó réteket, ültetvényeket, mezőink- tábláit, szülőföldünket, amely kenyeret ád népünknek és mindent, ami őt megilleti. Védeni akarjuk és mesrvérieni ezeket s ezért a dolgozó parasztiknak velünk kel] v

,ila-"

,#iiok (Folytatás a *. oldalon)