Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-18 / 17. szám, vasárnap

1953 január 18 m szó 5 Közös erővel a béke nagy ügyéért VÉGIGJÁRTUK az ógyallai já­rást. Megnéztük, hogyan állunk a mélyszántással. Marcellházán, mint Baranyai brigádvezetö elvtárs je­lenti, pár nap múlva befejezik a mélyszántást. Hetényben már be­fejezték. Csak azok a községek maradtak el az öszi mélyszántás­ban, ahol az emberek a víz miatt nem tudtak kimenni a földekre. Szentpéteren ? Igen .. . Itt is van még szántani való. — Az elvtársak minőségi szán­tást szeretnének, — mondja az agronómus, a szántás mélységét méregetve. Megérkezésünk előtt éppen a hernyótalpas Sztalinec után mérte a barázda mélységét. 33—35 cm mélyen szánt. A Skoda-traktorral csak 25—28 cm mélységet tudnak elérni. — A Sztálinec száptása mégis csak jobb, — mondom Nagy Sán­dor brigádvezetönek, aki izsai bri­gádosokkal a szentpéteri földeket szántja. — Hogy kerültél ide? — kérdeztem " tőle. Nagy Sanyi így felel: — Izsán már befejeztük az őszi szántást és most itt segítünk. Nézz ide elvtársnö, ez az igazi szántás. Jínnél jobban nem is le­het szántani. Kiérünk az országfútra. Vissza­kiabálunk a traktorosoknak. — Szántsatok tovább, jó mun­kát végeztek fiúk! MÁSNAP REGGEL a traktor­állomás vezetőinek Nyitrán gyűlé­sük van. Egyik beszámoló a mási­kat éri és én hallgatok. A vezető­ség nagyon jól tudja, hogy nálunk már nem sok a szántani való. Ahogy ezen gondolkodom, a kerü­let vezetője megszólít: — Elvtársnö mi a terved? A szántást lassan befejezitek, a szomszédos járás pedig elmaradt vele. Elmehetnétek segíteni! Én, mielőtt beleegyeznék, szeret­tem volna még egyet-mást monda­ni, de a következő kérdés is el­hangzik. — Mikorra tudod a gépeket biz­tosítani? — Hétfőre! — Hányat? — 20 Skodát váltással. — Hernyótalpas traktort egyet sem adsz ? —1 Minőségi szántásra kell a gé­peket összpontosítanunk, nem ad­hatok. A brigádot brigádvezetövel, mechanikussal és gazdasági meg­bízottal küldöm. Megegyeztünk, hogy hétfőn Pa­lárikovón jelentkezünk. A gyűlés véget ér és mi hazatérünk. A vezetőségi gyűlésen beszámolok a legközelebbi feladatokról. Az elv­társak 'megértik, hogy az öszi munkálatokban a szomszédos já­rásnak segíteni kell. — Rendbe kell hoznunk az eké­ket — mondja Oravec elvtárs a ko­vácsműhely vezetője. — Én meg összeírom a gépeket, — szólal meg Kollár elvtárs. — És Kollár Laci gépmühelyve­zetö még felajánlja, hogy szomba­ton és vasárnap felülvizsgálják a motorokat. Druga elvtárs, a trak­torállomás festője és tervezője ja­vaslatot terjeszt a vezetőség elé. Mielőtt az asztalra tenné az irato­kat, ennyit mond: — Szerte az országban a béké­ért harcolna^. Fessünk békegalam­bot a traktorok elejére. A vezetőség elfogadja a javasla­tot és Ügy határoz, hogy az elv­társak minden útra készülő trak­torral bejönnek az állomásra. Bri­gádvezetönek Nagy Sándort jelöl­ték ki. A TRAKTOROKRA RÁFESTET­TÉK a békegalambot. Sorba jöttek a traktorosok. A kovácsműhely vi­lágos helyiségében a dolgozók vígan verik az izzó ekevasat. Oravec elvtárs így szól, amikor a kovácsműhelybe belépünk: — Rendbehozzuk az ekéket, ne­hogy a szántásban szégyent vall­junk. A hangjából lehetett érezni, hogy meg van győződve arról, csak jó szerszámmal lehet jó munkát vé­gezni. Nem sokkal az indulás előtt a szentpéteri brigádvezetö ezzel a kérdéssel fordul hozzám: — Velem mi lesz? Skodáink a brigáddal mennek, a Zetor fuvaro­zik, a hernyótalpasok meg szánta­nak. Ez a vékonycsontú, barnabőrű ember hozzánött a gépekhez. Meg­értem ezt, és így szólok hozzá: — Két brigádvezetőt nem küld­hetek egy brigáddal. Nagy Sándor két hete befejezte a tervét, tehát ö érdemli meg a megtisztelő kitün­tetést: Ha te is befejezted volna a tervet, most másképp állnánk. El­sők lennénk a járásban. — Elvégezhettem volna, ha a szövetkezetben öntudatosabb tagok volnának. A lovak az istállóban hevertek, nem jöttek segíteni. A szerződésre hviatkoztak. Azt mond­ták, nekünk kell azt elvégeznünk. Pedig ha a lovak is szántottak volna, az eredmény most nagyobb lenne. — Elvtársnö, legalább vál­tásra hadd menjek! — Brigádv—Hő vagy, nem me­hetsz. — Tudok : t én szántani. És ö is jókedvűen készülődött a többiekkel. A traktn'-osok feltankolnak és útnak indulnak. Mi valamennyien jó munkát kívánunk nekik. Mo­solyognak felénk és egy közülük gitáron indulót játszik. AZ OSZI SZÁNTÁS BEFEJE­ZÉSE után értesítettek bennünket, hogy a fiúk jó munkát végeztek. Mindenki meg volt velük elégedve. Hazatérve a galambos-traktorokon, új feladatokra vállalkoznak, hir­detve, hagy ök népi demokratikus rendszerünk új emberei, a béke harcos katonái. Chmelár Gizella. A csallóközaranyosi állami gazdaságban emelik az állattenyésztés ho/amát v A csallóközaranyosi állami birtok igazgatóságához tartozó gazdaságok dolgozói pártunk és kormányunk az állami birtokok munkájának meg­javításáról szóló határozatát szem előtt tartva kimagasló eredménye­ket érnek el mind a mezőgazdasá­gi termelés, mind az állattenyésztés hozamának fokozása terén. A terme­lés minden szakaszán alkalmazzák a szovjet módszereket és a népsze­rűvé vált szocialista munkaverseny­nyel emelik a munka termelékeny­ségét. , , A tehenészetben Szép Lajos a téli takarmányozás' mellett MaKnyinova szovjet fejőnö munkamódszerével 10—12 literes napi fejési átlagot ér el. Balla Gyula az ekeli gazda­ságban már október l-re teljesítette a tejitenmeléáben évi tervét. A foke­teháti ál'laimi gazdiaságban, a fejő­nők állaindóan tartják az évi 9 lite­res átlagot. Az anya sertések gondozói közül dicséretet érdemelnek SzedCák János és Olajos Péter, akik kommunisták., hoz illően példát mutaitva dolgozó társai-'Ikm'Pk, a párt és a kormány­határozatok következetes betartásá­val tnilteljesítettéík malacválasztási tervüket. Olajos és Szedlák elvtár­sak 13 malacot választottak el egy i anyától átlagosan. Az elválasztás a malacoknál 8 hetes korukban törté nük, amikor a gondos ápolás és e te-' tés eredményeként a fiatal állatok megerősödtek és kifejlődtek. Az így elválasztott malacok súlya több esetben meghaladta a 25 kg-ot. Németh András, Csallóköz ar anyós Ne féljünk az újtól — alkalmazzuk a haladó agrotechnika nagyszerű vívmányait . Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a mezőgazdasági dol­gozók nevelésére. Mezőgazdasági szakiskolát létesít, hogy az EFSz dolgozódnak állandóan fokozza szak. és politikai tudlását. Ezenfelül folyó, iratokban és szakkönyvekben is­merteti dolgozó parasztjainkai az agrotechnika legújabbb vívmányait. E lehetőségeket azonban az EFSz dolgozói nem használják ki kellően. A szövetkezeteinknek küldött szak. könyveket nagyon eok helyen a por lepi be. Pedig tudniok kellene, hogy csak a szaktudásuk állandó fejlesz­tésével tudják a hektárhozamokat fokozatosan emelni. Azt hiszem minden egyes földmű­ves ismer olyan eseteket, hogy ugyanbban a községben, ugyanazon a dűlőn az egyik gazda magasabb, a másik pedig alacsonyabb hektár­hozamokat ér el. Azt is tudjuk mind­nyájan, hogy mindegyik parcellára egyformán esett az eső, egyformán sütött a nap. A laikusan gondolkodó emberek az ilyen esetekben azt szok­ták mondani: „Több volt az áldás azon a parcellán, amelyiken na­gyobb volt a termés." Józanul gon­dolkodó ember nem elégszik meg az ilyen magyaráztattal. Tudnia kell mindenkinek, hogy az előbbi gazda nem azért ért el nagyobb hektárho­zamot, mert több volt a földjén az „áldás", hanem az^rt, mert jobban végezte el a szántást, helyesebben alkalmazta, a műtrágyát és jobbmi­nőségü vetőmagot vetett. Egyszó­val ez a gazda szakszerűbben gaz­dálkodott. Nagyon sok egyénileg gazdálkodó még ma sinos tisztában azzal, hogy jó minőségű vetőmag két-három mázsával növeli a terméshozamot. Az istállótrágya kezelésére és an­nak használatára sem fektettek kel­lő súlyt. Nem gondoltak arra, hogy Szlovákia összes szántóföldjein mennyli tápanyag, flöleg nitrogén megy tönkr e a trágya helytelen al­kalmazása miatt. Természetesen ez­által a hektárhozamok is csökken­nek. A terméshozam emelésében nagy szerepet játszik a műtrágyák helyes alkalmazása. Nagy jelentőségű ez azért is, mert a növényeknek csak éppen a hiányzó tápanyagot juttat­ja. Szövetkezeti vezetőink között azonban még mindig akadnak olya­nok, akik nem tudják a műtrágyát helyesen felhasználni. A Szovjetunió tapasztalatai pedig azt bizonyítják, hogy a műtrágya helyes alkalma­zásával 4—5 mászával lehet emelni a hektárhozamokat. Az EFSz-ek tagjai nem fordítot­tak kellő gondot a növények ápolá­sára sem. Pedig azt mondhatjuk, hogy a terméshozam emelésére leg­nagyobb befolyással bír a jó és ide­jében végzett növényápolás. Hiba osúszott be az állatállomány takar­mánybiztosításba is. P^dig a bodrog­közi járásban minden előfeltétel meg van arra, hogy kellő mennyi­ségű é s jó minőségű takarmányt biztosíthassanak az állatok ré­szére. Az agrotechnika helyes alkal­mazásával olyan eredményeket érhet­nének él, hogy még sokkal nagyobb állatállomány részére is biztosítani tudnák a megfelelő mennyiségű ta­karmányt. A bodrog-közi járásban nem fordítottak sem az EFSz-ek, sem az egyénileg gazdálkodók kel­lő gondot a rétek és legelők gon­dozására. Földműveseink a kormány­rendelet ellenére is jó tápértékü szé­na helyett rosttartalmú növényeket takarítottak be. Nem a virágzás alatt, hanem virágzás után kaszál­ták le a takarmányt. Sok szövet­kezetben száritóállványok nélkül szárították a takarmányt. Pedig így még száraz időben is levélhul­lással jár a szárítás. E miatt óriá­si a tápérték csökkenés. Ha szövetkezeteink vezetői és tagjai a jövőben nagyobb gondot fordítanak az agrotechnika és ál­lattenyésztési tervek betartására és gondoskodnak jó tápértékü takar­mányalapről, akkor a tervezett fel­adatokat nemcsak teljesiteni fogják hanem túl is tudják teljesíteni. Radi László, Lelesz Egy szovjet kolhoz tervei az új évre Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Artyomov járásában lévő Kalinyin-kolhoz földműve­lői és mezőgazdasági gépkeze­lői, szakemberek és tudósok se­gítségével agronómiai tervet dolgoztak ki az 1953-as évre és megkezdték a terv megvalósítá­sát. E cikkben D. Kratkij kol­hozelnök, [• Udovenko, a kolhoz pártszervezetének titkára, 1 Do­cenko mezei brigádvezetö, G. Buturmilov, az artyimovi gép­és traktorállomás traktorbrigád­jának vezetője és A. Golubanko kolhozagronómus beszámolnak agronómiai tervükről. AZ 1953-AS ÉV első napjaiban va. gyünk. Ez az év rendkívüli lesz. Mi, szovjet dolgozók valamennyien azok. nak a nagy feladatoknak a megvaló­sítására készülünk ebben az évben, amelyeket a XIX. pártkongresszus tűzött ki. „Mit lehet és kell tenni az új évben, hogy még sikeresebben tel­jesítsük az új sztálini ötéves tervet? Mivel járulok hozzá magam, brigá­dom, kolhozom és az egész nép har­cához, amelynek célja, hogy megva. lósítsuk azokat a nagyszerű feladato­kat, amelyeket a pártkongresszus tűzött ki hazánk további fejlődésé, re?" — Ezek a kérdések foglalkoz­tatják most kolhozunk minden dol­gozóját. Kolhozunkban elsőnek Docenko é§ Buturlimov elvtársak földművelő és traktorosbrigádjai kezdték meg az f1953-as termelési terv gyakorlati kidolgozását. Kolhozunk már az új ötéves terv második évében elérte azt a termés­hozamot, amelyet a terv 1955_re, az ötéves terv utolsó évére irányoz elő. A kolhoz földművelői és a gép. és traktorállomás gépkezelői azonban nem állnak meg ennél az eredmény, nél. Elhatározták, hogy 1953-ban nemcsak megszilárdítják az elért eredményeket, hanem tovább mennek előre: az egész gabortavetésterületről hektáronkint 25 mázsa termést taka­rítanak be, vagyis 3 mázsával többet, mint amennyit a pártkongresszus irányelvei a délukrajnai kolhozok számára a? ötéves terv végére terv­bevettek. > A TERMÉSHOZAM tervbevett felemelése további 3000 mázsa gabo­nát és napraforgót ad a kolhozok, nak. A földmüvelök és a gépkezelök nemcsak a ťervet dolgozták ki, ha­nem már megkezdték a terv végre­hajtását is. Minden öszi vetés jó elő­vetemények után történt. A vetések jól keltek és nagy részük szépen bokrosodott, megerősödve várták a telet. Részletes intézkedéseket dol goztunk ki az öszi vetemények ta vaszi gondozására is. Kora tavasszal a gyengébben bokrosodó ősziek kü­lönösen figyelmes gondozást igényel nek. A földművelő-brigád, amelynek feladata a fagy alól felengedő veté. sek ájpolása, kora tavasszal pótlólag nitrogéntartalmú trágyafélékkel táp­lálja a gyengébb őszieket. A mult években a földművelő és a traktorosbrigádok elkéstek az ősziek boronálásával. A talaj kiszáradt, s a késői boronálásnak kevés haszna volt. A késés oka az volt, hogy nem használták ki a traktorok egész tel­jesítőképességét. Most a gépkezelök elhatározták, hogy az eddiginél na­gyobb kapcsolószerkezeteit használ­nak, mert így több boronát akaszt, hatnak a traktor után, jobban ki­használhatják a traktor teljesítőké­pességét, gyorsabban dolgozhatnák. A XIX. pártkongresszus irányelvei az ötödik ötéves tervhez előírják, hogy az ötéves időszak alatt 40—50 százalékkal keli emelni a gabonane­müek teljes terméshozamát, ebből a búza terméshozamát 55—60 száza­lékkal. „A terméshozam emelése — mondotta a XIX. kongresszuson tar­tott beszédében G. M. Malenkov elv­társ — a földmüvelés fő feladata. E feladat sikeres megoldása szükséges, sé teszi, hogy megjavítsuk a trakto­rok ép mezőgazdasági gépek kihasz­nálását, befejezzük a legfontosabb mezőgazdasági munkák gépesítését, biztosítsak, hogy a kolhozok és szov. hozok a lehető leghamarabb elsajá­títsák a füves-herés vetésforgók al­kalmazását, megjavítsuk a vetőmag, ellátást, mindenütt meghonosítsuk a helyes talajmegmunkálási módszere­ket, növeljük a felhasznált műtrá­gya és az öntözött földek mennyisé­gét." RÉSZLETESEN megvitattuk, ho­gyan valósíthatjuk meg nálunk a leg­jobban ezeket az útmutatásokat. „Ha teljesen megterheljük a trak­torokat; mondotta Buturlimov trak. torosbrigádvezető — akkor a korai tavasziak vetését nem négy-öt n?p alatt végezzük el, mint tavaly, ha. nem két és fél—három munkanap alatt." Ez így is van. A gépkezelök sike­resen megbirkóztak az öszi vetéssel. A tervben előírt 650 hektár helyett 683 hektáron végezték el a szántást. Hogy gyorsabban vessék el a tava­sziakat, teljes teherbíróképesséfirülrig ki kell használni a traktorokat. Ezért a gépkezelök már 80 centiméterrel megtoldották a kultivátorok szélessé­gét,/ és olyan vonószerkezetet készí­tettek, amelyek lehetővé teszik, hogy három szélesfogású vetögépet erősít­senek egy.egy DT—54-es mintájú traktorhoz. A vetőmagkészlet a jövő termés aranyalapja. A magvakat ..VIM" mintájú magtisztitógéppel tisztítjuk. K vetőmagvak előkészítését Goluben. ko elvtárs, a kolhoz agronómusa vág. zi. A tavaszi búzát, árpát és zabot foszforbakterinnel (hasznos baktériu, mokat tartalmazó foszforos mütrá. gyávái) együtt vetjük el. A terv alapján körülbelül kétszer. annyi helyi trágyát viszünk ki 1953­ban a földekre, mint tavaly. A trá­gyát igásállatokkal és traktorokkal szállítjuk ki. A traktoristák a kolhoz kovácsaival összefogva, külön 10 ton­na teherbírású szánokat készítettek. A trágya kihordásához azonnal hoz­záfogunk, mihelyt az időjárás meg­engedi. AZ AGROTECHNIKAI intézkedé. sek tervében nagy figyelmet szentel­tünk a napraforgónak. A mezei és traktorosbrigádok ^határozták, hogy már a tavaszi munka első napjaiban elvetik a napraforgót. Később, ami­kor megjelennek a hajtások, végre­hajtjuk a gépi erővel végzett ritkí­tást. Ezután, akiikor majd a növé­nyeknek már két valódi levelük lesz, egyeljük a napraforgót. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy minél korábban ritkítjuk és egyeljük a napraforgót, annál job­ban fejlődik tovább. Az első sorközi megmunkálás előtt megtrágyázzuk tyúk. és juhtrágya keverékével. Min­den hektárra 3—4 mázsa trágyát adunk. Ennek az értékes trágyának az előkészítésével már most foglal­kozik két munkacsoport. Tervünk szerint növeljük a kuko. rica termését is. Már előkészítettük a válogatott vetőmagvakat. A trak­torosbrigád idejében elvégezte az őszi szántást. Tavasszal a kukorica ve. tésterületét simítózzuk és szükség szerint boronáljuk, kultivátorozzuk. A vetést négyzetes fészekvetési mód­szerrel végezzük. A vetömagkukorica parcelláját a vetés előtt kultiváto­rozzuk és egyidejűleg bőven jutta­tunk műtrágyát és komposztrágyát a talajba. < A napraforgó és a kukorica virág­zása idején pótbeporzást végzünk. Biztosítjuk a növények gondos ápo­lását. A terméshozam növelését célzó agrotechnikai intézkedések tervének kidolgozásában tevékeny részt vett Radcsenko elvtárs, a sztálinói nö­vénykísérleti állomás vezető tudomá. nyos munkatársa. Most a földmüvelök példáját kö­vetve a zöldségtermelök és az állat­tenyésztők is hozzáfogtak tervük ki­dolgozásához. A BRIGÁDOKBAN és a munka­csoportokban szocialista verseny bontakozott ki a sikeres befejezés­ért, a vetőmag előkészítéséért. Nem kételkedünk abban, hogy az 1953-as esztendőben az ötödik sztáli. hí ötéves terv harmadik évében újabb sikereket érünk el a termelés minden ágában.

Next

/
Thumbnails
Contents