Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)
1952-12-17 / 300. szám, szerda
3 UJŠ10 1952 december 17 í-R E K December 17, szerda A nap kél 7 óra 53 perckor, nyugszik 15 óra 59 perckor. A naptár szerint Lázár napja van. y Várható időjárás: felhős é s csapadékra hajló- A hőmérséklet éjjel egy-két fokkal a fagypont alá száll, nappal 0 fok körüli, helyenként, főleg az ország déli részén, valamivel magasabb. Az időjárás jellege egyelőre nem változik. Az 1952. évre szóló ruhajegyek érvényessége és az 1953. évre szóló ruhajegyek kiadása Az 1952. évre kiadott ruhajegyek és az alkalmazottak számára szóló ruhajegyek érvényessége 1952 december 31-én véget ér. E kétfajta ruhajegy érvényességét semmi esetben sem hosszabbítják meg. A anyák és a csecsemők ruhajegyei 1953. január 1. után is érvényesek lesznek és érvényességük végét még közölni fogják. A házasulandók ruhajegyei mindig csupán három hónapig érvényesek a ruhajegyen feltüntetett kiadás napjától számítva. Az eddigi „L" pontok (a beadott letíért és kenderért járó pontok) érvényessége 1952 december 23-án ér véget. Az „OV" pontok (a be : adott juhgyapjúért j'áró pontok) érvényessége 1953. március 31-én szűnik meg. A len-, kender-termelőknek, juhtenyésztöknek, és selyemhennyó^tenyésztőknek „L" vagy „OV" pontokat 1952. évre csak akkor lehet kiadni, ha a pontokért 1952 december 10-ig jelentkeztek az illetékes nemzeti bizottságoknál. Ha ez időpont után jelentkeznek a pontokért, már 1953. évr e érvénye^ pontokat adnak ki számukra. Az új pontok kiadása 1953. január l-e után kezdődik. Az alkalmazottak Vészére szóló ruhajegyeket és ruhaalapjegyeket 1953. évre január elején adják ki a földművesek számára szóló ruhajegyek kivételével, akik számára 1953-ban idei beadási kötelezettségük teljesítése szerint adnak ki ruhajegyeket. A munkaruha és lábbeli átvételére szóló utalványok érvényessége 1952. december 31-én ér véget, gumi esőköpenyegek, színes férfi pamutköpenyegre, nöi fehér köpenyegre, szélvédő zubbonyokra, meleg hentes- és szakácsblúzokra, felszolgáló ruhákra és kötényekre, pincérek számára szóló rondonokra és nadrágokra, nemezcsizmákra és munka börlábbelire szóló utalványok kivételével, amelyekre a megnevezett ruházati cikkeket 1953. március 31-ig lehet kiváltani. Az említett ruhanemüekiné] és lábbelieknél az érvényesség meghosszabítása csak 1952 negyedik' negyedévében kiadott utalványokra vonatkozik. Mikor vásárolhatunk karácsonykor és újévkor? A Kereskedelemügyi Megbizotti Hivatal a Belügyi Megbízotti Hivatallal és az Élelmiszeriparügyi Megbízotti Hivatallal történt megállapodás után az összes elárusító helyek nyitási é s zárási idejét karácsonykor és újévkor a következőképpen szabta meg: Szombat, 1952 december 20: A tej- és élelmiszerel'árusitó helyek úgy működnek, mint má s szombaton Az ipari árucikkek elárusítóhelyei rendes nyitástól 18 óráig. Vasárnap, 1952 december 21: A tejelárusító helyek 6 órától 12 óráig. Az élelmiszer, és iparcikk elárusító helyek állandóan nyitva lesznek 10 órától 18 óráig. Szerda, 1952 december 24. A tejelárusító helyek szakadatlanul 5.30tól 15 óráig. Az élelmiszer- és ipari cikkek elárusító helyei a rendes nyitási időtől szakadatlanul 15 óráig. A vendéglök és éttermek rendes nyitási időtől 15 óráig. A kávéházak é s ' büffék 17 óráig. A vasúti ven- ! déglök 19 óráig. A vasúti vendéglők vasúti gócpontok 23 óráig. Utcai söntések 20 óráig Azok a söntések, melyeknek szolgálatát a járási nemzeti bizottság szabja meg, 23 óráig. KÖZÖS étkezési célokat szolgáló vendéglátó és éttermi üzemek, melyek karácsonyi vacsorát szolgálnak fel, rendes meghoszszabbított időpontig működhetnek. Csütörtök, 1952. december 25: \ közös étkezési célokat szolgáló üzemek rendes működési idővel. Péntek, 1952 december 26: A hús, tej, kenyér és péksütemény elárusító helyek 7 órától 11 óráig. A culkorkaüzletek és cukrászdák 10 órától 18 óráig. A közös étkezési célokat szolgáló üzemek mint rendesen. Szombat, 1952 december 27: A tej, hús, kenyér ós péksüte. mény elárusítóhelyek 7 órától 11 óráig. A -'asárnapi elárusításba be. vont összes elárusítóhelyek mint minden vasárnap. Vasárnap, 1952. december 28: A közös étkezési célokat szolgá. ló összes elárusítóhelyek és üzemek mint rendes munkanapokon. Szerda, 1952. december 31. A tejcsarnokok 5.30_tól 16.30-ig lesznek nyitva. Az élelmiszerelárusítóhelyek 17 óráig. Az ipari árucikkeket elárusító he. lyek 13 óráig. A közös étkezési céloka/t szolgáló üzemek rendesen esetleg hosszabb! tott működési idővel. Csütörtök, 1953. január 1. A cukorkaüzletek és cukrászdák 10 órától 18 óráig. A közös étkezés céljait szolgáló üzemek, a szállodák, buffettek és vasúti vendéglők 10 órától rende. sen üzemiben lesznek. 1952. december 25 és 1953. január 1. napokon Pozsonyban nem lesznek nyitva a tejcsarnokok. A fogyasz toknak ezért tejfejadagjaikat egy nappal előbb, tehát december 24_én december 25-re és december 31 én 1953 január l-re vegyék ki. A tej. csarnokok elárusitási idejét Szlová kia többi területén e napokban (de. cember 25 és január 1) az Élelmi, szeriparügyi Megbízotti Hivatal üze meivel való megállapodás szerint fogja szabályozni. MMW MIIIt t Mt UM Mt WWWWMMMWH Mt M A pozsonyi mozik műsora: Hviezda — Civil a pályán (magyar) 16.30, 18.30, 20.30. Tatra — Civil a pályán (magyar) 15.45, 17.45, 19.45. Slovan — Az új nap hajnalán Lux — A nagy hazafi I. és II. rész. Metropol — Matúra előtt. Praha — A kétarcú ember (szov. jet). Stalingrád — Vallomás (cseh) Palace — Pénzt vagy életet (cseh) Dukla — Az aranyos ember (cseh) Obzor — A szerelem szárnyain (szovjet). Máj — A harmadik csapás (szov. jet). Figyelmeztetés: December 15.—21. között a pozsonyi Lux moz. gószínházban a Nagy hazafi című szovjet film I. és H. részét játszák. A Slovan filmszínházban az C j nap hajnalán. & Praha moziban pedig a Kétarcú ember cimű filmeket vetítik. E filmelőadásokat 16.00 órakor kezdik. Az Állami Testnevelési és Sporthivatal a Központi Szakszervezeti Tanács és a Központi Szokolbizottság közös határozata A pártnak és kormánynak a testnevelés és sport fejlesztéséről kiadott határozata kitűzi a testnevelés és sport továbbfejlesztésének feladatait, a dicső szovjet testnevelés tapasztalatainak teljes mértékben való alkalmazását köztársaságunkban és ezzel testnevelésünk és sportunk új szervezetének kialakítását. Valamennyi testnevelési dolgozó és valamennyi testnevelési alakulat fő feladata, hogy teljes erőfeszítéssel biztosítsák a párt és kormány határozatában kitűzött feladatok következetes megvalósítását. A párt és kormány határozata sikeres megvalósításának egyik alapfeltétele, hogy biztosítva legyen a munka szervezett vezetése, és a testnevelés és sporttevékenység zavartalan menete és fejlődése, az új testnevelési szervek kiépítésének idejében. MEGJELENT Ezért az Állami Testnevelési és Sporthivatal, a Központi Szakszervezeti Tanács és a Központi Szokolbizottság a következő közös útmutatást bocsátja ki: I. A munka irányítása: A) A kerületi szokolbizottságok, a járási szokolbizottságok elnökségei, a kerületi és járási szokolbizottságok mellett működő szakosztályok és bizottságok irányítják valamennyi egyesületnek folyó ügyeit, mindaddig, amíg a kerületi nemzeti bizottságok és járási nemzeti bizottságok mellett felállítják a testnevelési- és sportbizottságokat. A testnevelési és portbizottságok felállítása után ezek veszik át a kerületi és járási szokolbizottságok elnökségeitől a munka irányítását a feladatok végrehajtását és annak ellenőrzését. Egyúttal átveszik a szakosztályok és bizottságok irányítását is. Addig azonban a kerületi és járási szokolbizottságok és azok szerveinek minden határozata kötelező az üzemekben és a falvakon működő valamennyi szakosztály, bizottság és egyesület és azoknak szakosztályai részére. A kerületi és járási szokolbizottságok elvi jelentőségű határozatai, amennyiben a dolog természete megengedi, továbbra is hatályosak egészen addig, amíg felállítják a testnevelési és sportbizottságokat. A Szakszervezet és a népi igazgatás dolgozói, akik a Szokolszervekben működnek; működésüket továbbra is folytatják, mindaddig, amíg a kerületi és járási szokolbizottságok nem adják át a munka igazgatását a kerületi nemzeti bizottságok és járási nemzeti bizottságok mellett működő illetékes testnevelési és sportbizottságoknak és mindaddig, amíg a Szokol önkéntes sportszervezeteit nem egészítik ki külön utasítások értelmében. II. Tagság: Hogy biztosítsuk az üzemi Szokol-egyesületek és azok tagjainak megszervezett átadását és átvételét a ROH mellett müködö önkéntes sportszervezetek által, következő irányelveket tűzzük ki: A) Az üzemekben és a falvakon működő egyesületek valamennyi tagjának eddigi Szokol-tagsági igazolványa érvényben marad és ezeket a Szakszervezet mellett mű ködö illetékes Önkéntes Sportszervezetek az üzemi egyesületek tagjainál fokozatosan külön meg fogják jelölni. A falvakon müködö egyesületek tagjainál az igazolványokat a Szokol ÖSSz fogja megjelölni. B) Valamennyi Szokol-egyesület, úgy az üzemiek, mint a helyiek, kötelesek tagállomá.nyuk után a tagdíjakat a Központi Szokolbizottságoknál 1952 december 31ig kiegyenlíteni. C) A mai naptól kezdve nem szabad tagváltoztatásra, (átlépésre) engedélyt adni mindaddig, amíg meg nem jelenik az Állami Testnevelési és Sportbizottságnak új határozata a tagság megváltoztatásáról és a vendégszereplésről. Érvényben csupán a már előbb kiadott vendégszereplési engedélyek maradnak; december 15-e után kiadott engedélyek érvénytelenek. D) A Szokol-szerveknek további intézkedésig nem szabad semmilyen ' atározatot hozni vagy rendelkezést tenni á Szokol vagyonra nézve, kivéve előbbi és már esedékes kötelezettségek teljesítését. ül. Legközelebbi feladatok: A testnevelés és sport további sikeres biztosítása érdekében, ahogy azt a párt és kormány határozata elrendeli, a testnevelési dolgozók, az Állami Testnevelési és Sporthivatal. a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szokol szervei valamint az üzemi és helyi egyesületek bizottságai kötelesek közösen résztvenni azoknak a főfeladatoknak elvégzésénél, amelyek napjainkban a testnevelési mozgalom előtt állnak. A) Mindenekelőtt fokozni kell a buzgalmat azon a téren, hogy minden szakosztályba egész évi munkatervet vezessük be, és annak alapján biztosítsuk továbbra azoknak a feladatoknak teljesítését, amelyeket az MHK I. és az MHK II. új birtokosainak szerzése céljából tűztek ki, fokozatosan kiterjesztve a teljesitményi osztályok birtokosaira, az új egyesületek alapítására és tagjaik gyűjtésére, biztosítani kell valamennyi szakosztálynak rendszeres gyakorlását mind a tornatermekben, mind a szabadban. Fokozni kell a megfelelő edzőkről való gondoskodást, különösen azzal, hogy járási edzői összejöveteleket rendeznek, amelyek célja, hogy valamennyi szakosztály számára a vezetésnek és az edzőknek nyújtandó segély állandó módja legyen. B) Biztosítani kell valamennyi járási, kerületi és országos bajnoki verseny sikeres befejezését. Fokozott figyelmet kell szentelni különösen a most kezdődő síző, jégkorong, sporttorna és honvédelmi „Sokolovský versenyeknek«, úgy, hogy a lehető legtöbben vegyenek részt azokon és hogy bajnoki csúcsteljesítményeket érjenek el. Különösen nagy gondot kell fordítani az Ifjúsági Sportjátékok sikeres lefolyása biztosítására. C) A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja tapasztalatai alapján tovább kell fejleszteni a szakosztályok és egyesületek tagjai felajánlásainak elfogadását és kihirdetését. amelyeket a Gottwaldi Ötéves Terv utolsó éve megkezdésének tiszteletére tettek és állandóan ellenőrizni kell ezen felajánlások teljesítését. Közös erővel előre a párt és kormány határozatából folyó feladatok teljesítéséért és a szocialista testnevelésnek és sportnak köztársaságunkban való kiépítéséért! Állami Testnevelési és Sporthivatal, Központi Szakszervezeti Tanács, Központi Szokolbizottság. Bľimdageék javaslatai az olimpiák „megmentésére" Többször beszámoltunk már arról, hogy az amerikai Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új elnöke, tisztsége elfoglalása óta harcot indított az olimpiai játékok »megreformálása«, valójában megcsonkítása érdekében. Brundage és a többi reakciós sportvezető nem örül az olimpiai játékok fejlődésének, az olimpiai eszme erősödésének, ellenkezőleg: aggodalommal tölti el őket az olimpia méreteinek növekedése, félnek attól, hogy az olimpia a jövőben még nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy közelebb hozza egymáshoz a világ sportoló fiatalságát. Teiyjiészetes, hogy az olimpiai méretek növekedésével nehézségek jelentkeznek, amelyek legyőzése a NOB és a szakszövetségek legfontosabb feladata volna. Brundageék azonban éppen ezeket a legyőzhető nehézségeket akarják felhasználni aknamunkájuk céljaira. Ösztönzésükre a NOB még Helsinkiben egy bizottságot küldött ki a nehézségek tanulmányozására. Ez a bizottság, amely von Frenckellböl, a helsinki olimpia rendezöbizottságának elnökéből, Ekelundból, az ismert svéd sportvezetőből és a svájci Mayerből, a NOB főtitkárából áll, az elmúlt hónapok során behatóan foglalkozott a kérdéssel, de már elsősorban azok szerint a szempontok szerint, amelyeket Brundagetól kapott. A bizottság a közelmúltban elkészült munkájával és nyolc pontból álló javaslat-tervezetet nyújtott be Brundage-nak. A javaslatok zöme az olimpia méreteinek, a résztvevők és a sportágak számának csökkentésére vonatkozott. Ugy látszik, hogy Brundage ezeket a részben már eleve reakciós javaslatokat sem tartotta elég radikálisaknak. Néhány javaslatot módosított és ő maga két külön pontot iktatott be közéjük, amelyek híven tükrözik vissza felfogását. Az így összeállított és ugyancsak nyolc pontból álló javaslatot azután megküldte valamennyi nemzeti olimpiai bizottságnak és nemzetközi szakszövetségnek áttanulmányozás és véleménynyilvánítás céljából. Elrettentő például idézzünk néhány pontot Brnudage javaslatából: 1. Egyes sportágak törlése a műsorból. Arról egyelőre »diplomatikusan« hallgat a javaslat, hogy mely sportágakat kellene törölni a jövőben. 2. Zárják ki a csapatsportokat. Ez Brundage egyik saját javaslata. Mindenütt előszeretettel hangoztatja, hogy az olimpiaj versenyeken csak egyéni számoknak kell szerepelniök. A javaslata amellett nem világos, mert nem határozza meg pontosan, hogy »c«ak« a kimondott csapatsportágakra vonatkozik-e, tehát a labdarúgásra, kosárlabdára, gyeplabdára, víy'labdára, vagy pedig az összes csapatversenyekre is. Ebben az esetben ugyanis atlétikában és úszásban a váltókat, öttusában, tornában, vívásban és lovaglásban pedig a csapatversenyeket is száműzni kellene az olimpiai műsorból. 3. Hagyják el a női versenyszámokat és azokat külön olimpia keretében rendezzék meg. Ez Brundage másik »egyéni« és egyben legjellemzőbb javaslata. Az amerikai sportvezető nem szereti, ha a nök egyenjogúsága a sportban is érvényesül, különösen, amikor a Szovjetunió és a népi demokráciák nöi sportja sokkal fejlettebb és sokkal erösebb, mint a kapitalista országoké. Miután a nöi sportolókat másképpen nem igen tudná az olimpiáról kizárni, Brundage a »külön olimpia« gondolatával kendőzi igazi célját. A javaslatokat tartalmazó körlevélben Brundage hangsúlyozza, hogy az olimpiai játékok méreteinek növekedése »súlyos« gondokat okoz és azt a veszélyt rejti magában, hogy a rendezők a jövőben nem tudnak majd megbirkózni a rájuk háruló feladattal. A NOB elnöke jelenleg abban a szerepben tetszeleg, hogy javaslataival »megmenti« az olimpiát a további nehézségektől. Ha azonban eddig még nem lett volna elég világos a világ sportközvéleménye előtt, akkor ezek a »mentő« javaslatok énpen eléggé megmutatják, hogy miben mesterkedik Brundage, hogyan akarja az olimpiát megcsonkítani, értékét, jelentőségét csökkenteni. H M« H» H MO MW WH tWHMlWWWHWW UJ SZÓ. Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja — • Szerkeztősée: Bratislava. Jesenského 8—10. Telefon- <>47-16 és 352—10. Főszerkesztő Lőrincz Gvula. — Kiadóhivatal: Pravda. lapkiadóvállalata. Jesenského 12. Telefón- üzemi PIŐfizetés és lapárusítás 274—74 eervéni előfizetés 262—77 Az UJ SZÓ incarendeíhetö a postai kézbesítőknél vae-y a Postahivatalokon is. - Előfizetési díi Vj évre 120 Kčs. Feladó és irányító postahivatal pratislava II. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdáia Bratislava. *
