Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-17 / 300. szám, szerda

1952 december 17 UJSZ0 A Népek Békekongresszusának tanácskozása A kongresszus szombat éjszakai ülése A Népek Békekongresszusa vasárnapra virradóra éjtszakai ülést tartott, amelyen Christopher Harrman angol küldött elnökölt.- Harrman javasolta, hogy a kongresszus elnökségét- egészítsék ki Egyiptom, Szudán, Irs,

v Sziria, Németország, Chile és Nagy-Britannia további küldötteivel, mert egyes nyugati küldöttek — akiket beválasztottak az elnökségbe — a hatóságok gáncsoskodása, útlevélés vízumnehézségek miatt nem jöhettek el Bécsbe. Az elnökség most megválasztott tagjai között vannak Hewlett Johnson, Monica Felton ismert angol békeharcosok, a nemzetközi Sztálin-békedíj kitüntetettjei is. Az éjtszakai ülésen elsőnek Percy Belcher angol küldött, az Angol Munkáspárt tagja, az angol dohányipari dolgozók szakszervezetének főtitkára szólalt fel. Élesen bírálta áz amerikai imperializmus szekerét toló angol kormány békeellenes politikáját. Belcher elmondotta, hogy a Népek Bék kongresszusán résztvevő népes brit küldöttség tetemes útiköltségeit az angol dolgozók körében folytatott gyűjtéssel teremtették elő. Az egy• re nyomasztóbb anyagi gonddal küzdő angol dolgozók ezzel az adakozással bebizonyították, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a bécsi kongresszusnak és komoly eredményt várnak a népek békeküldötteinek mostani tanácskozásától. Belcher rámutatott, hogy Anglia nemzeti függetlensége — ma sokkal inkább, mint valaha — veszélyben forog. .Az angol nép csak abban az esetben harcolhat sikeresen függetlenségéért, ha minden más népnek is hajlandó ugyanilyen jogot biztosítani a függetlenségre. Éppen ezért — mondotta Belcher követeljük a koreai, az idokínai és a malájföldi háború haladéktalan megszüntetését. Ezután Kumarappa neves indiai közgazdász lépett a szónoki emelvényre. Beszédének nagyrészében Ghandi tanításait ismertette, majd jellemezte a mostani nemzetközi helyzetet. — Az amerikai tőkések maroknyi csoportja — mondta — meg akarja állítani az igazságot követelő néptömegek öntudatának fejlődését. A kongresszus ezután nagy figyelemmel hallgatott meg két amerikai békeharcos hangszalagról közvetített üzenetét. A két küldött nem jelenhetett meg a Népek Békekongresszusán, mert az Egyesült Államok külügyminisztériuma nem adott útlevelet részükre. Williard Uphaus lelkész, az amerikai békemozgalom egyik ismert vezetője, üzenetében lelkes szavakkal üdvözölte a békeszerető emberiség Bécsben összegyűlt küldötteit és felkérte őket, hogy ne azonosítsák az amerikai népet a háborús politikát folytató erkölcstelen washingtoni kormánnyal. Amerika egyszerű emberei nehéz viszonyok között küzdenek a békéért és a hatóságok terrorja ellenére bátran követelik a szégyenletes koreai háború azonnali megszüntetését, a Kínai Népköztársaság törvényes kormányának elismerését, az amerikai kormány Németországgal és Japánnal kapcsolatos, háborús veszéllyel fenyegető politikájának haladéktalan felszámolását. John Pezzari, az amerikai bányaés kohóipari dolgozók szakszervezete newyorki szervezetének elnöke üzenetében — amelyet ugyancsak hangszalagról közvetítettek — felszólította a Népek Békekongresszusát, hogy harcoljon fokozott erővel az amerikai kormány bűnös háborús politikája ellen, mely elsősorban Amerika népét fenyegeti pusztulással és nyomorúsággal. Az amerikai fémipari dolgozók arra vágynak, hogy tankok helyett traktorokat, gyilkoló eszközök helyett munkaeszközöket gyártsanak — mondotta Pezzari. Pezzari rámutatott üzenetében, hogy az általa vezetett szakszervezet tagjai — az amerikai nép érdekeiből kiindulva — követelik: baktériumfegyverek és más tömegpusztító fegyverek bevetése érdekében mesterkednek. Ez ellen a veszély ellen azonban ott küzdenek a békemozgalomban -a világ jóakaratú emberei s a békeharcosok sorai egyre gyarapodnak. A sejk ezután tolmácsolta a Szovjetunióban élö muzulmánok követeléseit, amelyek között első helyen szerepel minden idegen csapat kivonása Koreából. A népek függetlenségének és biztonságának megőrzéséről szóló vita következő felszólalója az osztrák békemozgalom közismert harcosa, Dobretsberger, a gráci egyetem profeszszora volt. Ausztria a hidegháború következtében súlyos gazdasági helyzetben van — mondotta Dobretsberger professzor. — Egyre több nyersanyagot hurcolnak el az országból nyugatra, mindinkább felszámolják a tárgyalási lehetőségeket a kelettel. Az amerikai imperialisták katonai támaszponttá változtatják az országot és minden erővel a fasizmus felélesztésére törekednek. Az osztrák nép nagy tömegei azonban nem osztják az imperialisták és az őket kiszolgáló klerikális-jobboldali szocialista kormány véleményét. Az osztrák nép kívül akar maradni a háborús szerződéseken, nem akarja, hogy hazája haditámaszponttul szolgáljon, meg akar szabadulni a háborús politika következtében jelentkező gazdasági és katonai terhektől. Az osztrák nép nagy tömegei a megszállás megszüntetését, az államszerződés megkötését és határozott semlegességi politikát követelne!*. 1. a koreai háború haladéktalan beszüntetését, 2. a tárgyalások megindítását az ENSz közvetítésével az öt nagyhatalom között, a Kínai Népköztársaság részvételével, minden alapvető nézeteltérés rendezése céljából, 3 Az ellenőrzött leszerelést és a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának eltiltását. Ezután Ilja Erenburg, a kiváló író és békeharcos, a szovjet küldöttség tagja lépett a szószékre. A kongreszszus résztvevői helyükről felállva hosszasan ünnepelték a szovjet nép harcos békeküldöttét, a nemzetközi békemozgalom egyik vezetőjét. Erenburg beszédében — amelyet gyakran szakított félbe dübörgő taps — rámutatott, hogy a történelem még nem ismert olyan széles és az egész emberiséget átfogó mozgalmat, mint amilyen a nemzetközi békemozgalom, amelynek soraiban egy célért, a béke megmentéséért és biztosításáért küzdenek a legkülönfélébb politikai, vallási, bölcseleti és gazdasági felfogások képviselői. Erenburg a szovjet küldöttség nevében javasolta: mondja ki a kongresszus, hogy minden népnek elvitathatatlan joga van nemzeti függetlenségre, továbbá arra, hogy saját módján, saját felfogása szerint éljen és ne legyen kénytelen idegen parancsnoknak engedelmeskedni. A nagy békeharcos szovjet írót felszólalása befejeztével a kongresszus ismét viharos, percekig zúgó tapssal ünnepelte. (Ilja Erenburg beszédének ismertetésére visszatérünk.) Az éjtszakai ülésen végül Cook argentin küldött és Jesus Lara bolíviai költő, a félgyarmati helyzetben sínylődő latinamerikai országok kizsákmányolt népeinek egyre erősbödő szabadság- és békemozgalmáról számolt be. A koreai küldött megrázó szavai A vasárnap délelőtti ülés A Népek Békekongresszusa vasárnap délelőtt folytatta munkáját. A vasárnap délelőtti ülésen Szun Csinlin asszony elnökölt, aki a megnyitás után javaslatot tett az elnökség kiegészítésére. Javaslatára a kongreszszus résztvevői a finn, a norvég, az amerikai, az indiai és az uruguay-i küldöttség több tagját beválasztották az ülés elnökségébe. Szu Csin-lin asszony közölte, hogy a napirenden a népek függetlenségének f s biztonságának kérdése szerepel s kérte, hogv a küldöttek e kérdéshez szó'janak hozzá. Elsőnek Gabaldon tábornok, Venezuela képviselője szólalt fel. Fiainknak nem szabad Koreába menniük! — jelentette ki a résztvevők viharos tapsa közepette az idős venezuelai tábornok. — A kormányok és nem a népek küldték fiaikat ebbe ;»•- őrült háborúba, amely az amerikai imperializmus érdekeiért folyik. Mi nem adjuk és nem is adhatjuk beleegyezésünket ehhez a háborúhoz Latin-Amerika népe azt akarja, hogy a földkerekség ne legyen csatatér. Azt akarja, hogy Latin-Amerika békében él^en s elutasít minden szerzó'dést, minden olyan egyezményt, amely háborúhoz vagy gazdasági és kulturális megkülönböztetéshez vezet. Követeljük kormányainktól, hogy ne küldjenek katonát Koreába! Venezuela népe a ti oldalatokon, a békeharcosok sokszázmilliós táborának oldalán áll" — hangsúlyozta Gabaldon tábornok, majd a következő szavakkal fejezte be felszólalását: „Le a háborúval! Éljen a béke!" — ez a mi jelszavunk! Ezután Aga Djavai oglü sejk-ülIszlam (muzulmán sejk) a Szovjetunióban élö muzulmánok nevében kö-' szöntötte a Népek Békekongresszusát. Rámutatott arra, hogy hazájában, a Szovjetunióban hatalmas békés alkotómunka folyik. Ebben az országban a fiatalok arra törekszenek, hogy minél többet tanulhassanak, hogy minél több tudással járulhassanak hozzá népük további fölemelkedéséhez, a nagyszabású építőmunkához. Vannak azonban a világon olyanok — folytatta a sejk — akik keveslik a koreai és vietnami háborúk megpróbáltatásait és véráldozatát. Ezek «z emberek a háború kiterjesztése, a Dobretsberger professzor, ^ osztják békeharcos felszólalása után fehérruhás koreai asszony lépett az emelvényre: Kim Hen Szu, a koreai békeharcosok képviselője. — Amikor a koreai nök Bécsbe küldtek, megbíztak engem azzal, hogy mondjam el, milyen hősiesen küzd a mi népünk szabadságáért és függetlenségéért. Megbíztak, hogy mondjam el azt is, milyen barbárok, milyen embertelenek azok az amerikai katonák, akik hazánk földjét pusztítják — kezdte megrázó szavait Kim Hen Szu. Ezután példákat sorolt fel arra, milyen kegyetlenséggel irtják az amerikai agresszorok az országa függetlenségét és szabadságát védelmező koreai népet. Egyetlen tartományban 12.000 ártatjan embert gyilkoltak meg az amerikai megszállók, amikor átmenetileg benyomultak Észak-Koreába. Egy tömegsírban 70 meggyilkolt apró gyermeket találtak. Egy koreai leendő anyának az amerikai vadállatok levágták egyik kezét és lábát, felmetszették hasát és a magzatot kitépve testéből, szétszaggatták, majd a szerencsétlen asszonyt több lövéssel meggyilkolták. Egy másik koreai anyának a kar. jai közül tépték ki gyermekét és szemeláttára verték szét puskatus, sal az ártatlan csöppség fejét, sze. mét rohamkéssel kivájták és ara-a kémyszeirítették az anyát, hogy egye meg saját halott gyermekének szemét. ' Borzalmak ezek — folytatta a ko. reai küldött megindult hangon. De ezek a borzalmas kegyetlenségek sem tudják megtörni a koreai harcosokat. Gyermekotthonokat , bombázták szét az amerikaiak, anyákat és öre. geket gyilkoltak halomra a légi -ka. lózok s amikor a koreai nép ennek is bátran ellenállt, fertőzött tárgya, kat dobáltak le, hogy baktériummal mérgezzék meg az egész népet. Kim Hen Szu asszony ezután felhívással fordiult amerikai asszonyok, hoz és feleségekhez, hogy egységes, harcos fellépésüklfcl akadályozzák meg a gyilkos koreai háború továbbfolytatását,, kö. veteljék az amerikai csapatok visz. szavonását az országból. ,,Az ame. rikai barbárok már két és fél éve tiporják Korea földjét, de megtörni sohasem tudják ezt a népet. A koreai nép szabadságáért és függetlenségéért küzd s ezért győz! A koreai nép követeli, vonjanak ki minden idegen csapatot Koreá. bői, az öt nagyhatalom kössön bé. keegyezményt a népek közötti béke fenntartása érdekében. Éljen a béke az egész világon!« — fejez, te be felszólalását a koreai nép küldötte. A szónoki emelvényről lelépő koreai asszonyt lelkes ünneplésben részesítik. Az ünneplő tömegből egy fiatal amerikai békeküldött lép ki, magához öleli a koreai asz szonyt és megcsókolja. Egymás, után jönnek hozzá forró kézfő, gásra, néhány szóra afrikai arabok", vörös fezükben és fehérm• has indiaik. Az ünneplő tömeg fölé emelik koreai küldöttet és lelkes éljen. zés közben kisérik helyére. Felejthetetlen pillanatok ezek. A világ minden népének képviselői ott állanak a koreai asszony körül, a hős koreai anya körül és egysy.e. rű, keresetlen szavakkai támogatásukról, együttérzésükről bizto. sítják. Az elnöklő Szun Csin.lin asszony egyetlen mondatban fejezte ki mind. azt, amit most itt e teremben ezá. zak éreztek szívükben: »Kívánjuk, hogy a koreai nép csakhamar újra békében élhes. sen!« Ezután Iwaskiewicz lengyel ktíl. döfct szólalt fel, aki Lengyelország békésen dolgozó népének üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. A szónok a továbbiakban megemlítette a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között egyr" jobban elmélyülő jóvi. szonyt mint annak példáját, hogy testvéri szellemben minden vitás kérdést meg lehet oldani. »A lengyel nép épít és keményen harcol az új háború szervezői el. Ien!« — hangoztatta befej "*ésül. A görög nép készen áll, hogy igaz ügyét győzelemre vigye A következő felszólaló Petrosz Kokkalisz athéni egyetemi tanár, volt görög miniszter, elmondotta: a görög nép a békeharcosok hatalmas tömegeivel halad együtt. A görög népnek az az elhatározása, hogy megvédi a békét, ami ma fontosabb, mint bármikor, mivel Görögországban egy militarista klikk ragadta magához a hatalmait. Papagosz tá. boiTiok nyíltan hangoztatta, hogy a görög hadsereg állandóan készenlétben áll. hogy meghúzza a ravaszt. Ez a tábornok előkészületeket tesz Albánia és Bulgária, megtámadására. Nem vélet'.cnül rendeztek nagysza. bású hadgyakorlatokat a Maardöa.folyó mentén, szoros együttműködésben a törö\ vezérkarral. Ezen a né. pi demokratikus Bulgária elleni provokáción szemlélőként jelen volt a vérszomjas Ridgway amerikai tábornok is. Nem véletlen, hogy ez így történt, mint ahogy nem vélet. len az sem, hogy Görögország költ. ségyetésének 52 százaléka háborús előkészületeket szolgál. Görögország népe azonban a békéért küzd. Nyújtsatok támoga. tást a görög népnek békehareá. ban! A görög nép készen áll igaz ügyének győzelemre vitelére. Békét a világnak! Le a háborúval! — fejezte be beszédét a szónok. A délelőtti ülés befejező részében Todor Pavlov, a Bolgár Tudományos Akadé. ia elnöke és Briston asszony, az Angol Munkáspárt tagja beszélt. Pavlov professzor Sztálin szavait idézte: „A béke fennmarad és tajr. tós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét éa végig kitartanak mellette.« »Igen, — mondotta a professzor — a népek békét akarnak és csupán a kannibálok, a kultúra és az élet gyűlölői, az agresszorok álmodoznak egy harmadik világháború kirobbantásáról,« Briston angol küldött rövid be. szédében utalt arra, hogy Angliában ma egyre rosszabb a helyzet. Az árak állandóan emelkednek, a munkalehetőség pedig egyre kevesebb. Ennek oka a háborús előkészületek fokozódása. aHiszem — hangoztatta a küldött — hogy ennek a békekongresszusnak igen komoly eredményei lesznek. Hiszem, hogy a népek közös erővel meg tudják védeni a békét.« A délelőtti ülés ezzel véget ért. A vasárnap délutáni ülés Vasárnap délutáni ülésen az olasz Giuseppe Nitti elnökölt. Az első felszólaló, Maniel Cruz, a Fülöp-szigetek népének küldötte drámai erejű beszédében arról szólt, milyen tűrhetetlen viszonyok uralkodnak hazájában, amely 500 évig a spanyol hódítók igáját nyögte, ezután pedig az amerikai imperializmus gyarmata, kegyetlenül kizsámányolt nyérsanyagbázisa és katonai hídfőállása lett. Jóllehet az amerikai képmutatók formailag függetlenséget adtak hazámnak — mondotta — a Fülöpszigeteken a valóságban amerikai intervenció folyik. A nép között pusztítanak a betegségek. A hivatalos statisztika szerint is átlagosan 15 percenkint hal meg egy-egy ember tbc-ben a Fülöp-szigeteken. A Fülöp-szigetek népe nem adja fel a szabadságharcát és a többi csendesocaáni néppel együtt elszántan küzd az amerikai imperialisták elnyomó rendszere és háborús tervei ellen — mondotta Manuel Cruz. Georges Zalambrea, columbiai író, arról számolt be, hogy hazájának uralkodó körei rendőrterrorral és az amerikai leigázók segítségével ragadták kezükbe a hatalmat. A diktatúra bevezetése óta százezer hazafit gyilkoltak meg, százezret vetettek börtönbe és háromszázezret kényszerítettek emigrációba — moidotta. Az amerikai imperialisták segítségével felszámolták Columbiában a nép, elsősorban a mun kásság és a parasztság demokratikus jogait és szabad kezet adtak a Wall Street tőkéseinek az ország mérhetetlen természeti kincseinek és a lakosság munkaerejének kizsákmányolásához. A béke érdekei az amerikai imperializmust kiszolgáló latinamerikai diktatúrák felszámolását követelik. Columbia népe fokozódó erővel küzd szabadságáért és ezzel egyben a béke biztosításáért is harcol — fejezte be felszólalását Georges Zalambrea. San Szuat Hong asszony, malájföldi küldött a hazája népe ellen folyó brit agresszióról beszélt és elmondotta, hogy az angol támadók Malájföldön eddig több mint 50.000 hazafit gyilkoltak meg. A brit gyarmati kormányzat a régi japán minta szerint kollektív sarcot vet ki egész vidékek lakosságára — így rabolja el a parasztok terményeit, igásállatait és utolsó ingóságait is. A megszállt területeket féktelenül kizsákmányolják. A brit tőkések 1950-ben és 1951-ben 630 millió dollár profitot zsebeltek, be malájföldi érdekeltségek révén. Ma. lájföld ma az új világháború kirobbantásának egyik legveszedelmesebb tűzfészke. Az ország sokat szenvedett népe önrendelkezési jogot és a külföldi csapatoknak azonnali kivonását, valamint öthatalmi békeegyezmény megkötését követeli, mert csak ez biztosíthatja mind Malájföld, mind az egész világ békéjét. Essen, nyugatnémetországi evangélikus lelkész, felszólalásában hangsúlyozta, milyen mélyreható változások mentek végbe 1945 óta a német nép életében és lelkivilágában. A német nép túlnyomó többsége belátta, hogy fejlődésének útja nem a háború, hanem a béke, nem I