Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-16 / 299. szám, kedd

9 111574* 1952 december 16 Ä párt és kormány 1952 november 10-i és december 2-b határozata a testnevelés és sport feftesztése érclekében teendő intézkedésekről II. Ifjúságunk testnevelési és sport-gondozásának fokozása Az iskola alaptényező a népi de­mokratikus köztársaság új polgárai­nak nevelésénél. Szocialista iskolánk­ban nemzetünk legifjabb nemzedéke nő fel, az ifjúság, amely becsüle. tes, szorgalmas és büszke, amely hi­ven ragaszkodik a munkásosztályhoz és Klement Gottwald elnökhöz, ame­lyet lelkesít hazánkban a szocializ nuis építése, amely hü a Szovjetunió­val való szövetséghez és Lenin és Sztálin nagy eszméihez. A szocialista iskolának és minden oktatónak leg­fontosabb feladata, hogy a nemzet számára egészséges, odaadó, becsü­letes munkára és honvédelemre kész ifjúságot neveljen. Az ifjúság testi és honvédelmi nevelésének fontossá­gi állandóan nő és ezért gonfloskod nunk kell arról, hogy — a szovjet iskolai testnevelés mintájára — ná­lunk is az ifjúság nevelésének és mű­velésének elválaszthatatlan része legyen a testi és honvédelmi nevelés. Az eddiginél szorosabban össze kell kapcsolni az ifjúság kötelező és önkéntes testi és honvédelmi nevelé­sét az egész iskolai neveléssel. Ezért elrendeljük, hogy az iskola-, tudo­mány. és müvészetügyi minisztérium (Nejedlý miniszter) a kerületi nem­zeti bizottságok és a járási nemzeti bizottságok (ÜNV, JNV) elnökei: 1. a) Az I., II. és III. fokú isko­lák tanulói között az iskolai tanterv alapján javítsák a kötelező testi és honvédelmi nevelést és sportot; b) szervezzék meg és hajtsák vég­re iskolánkívüli önkéntes testnevelés és sport gyakorlását. 2. Gondoskodjanak a testi és hon­védelmi kötelező testnevelés színvo­nalának emeléséről, az I., II. és III. fokú iskolák testnevelési oktatóinak eszmei és szakmabeli testnevelési ki­képzéséről és rendezzenek számukra továbbképző tanfolyamokat és a pe­dagógiai szakaszokon pedig rendsze­res szemináriumi oktatást a testne­velési, sport és honvédelmi tárgyak­ról. 4 3. Gondoskodjanak a III. fokú isko­lákon a test. és honvédelmi nevelés 'eszmei színvonalának emeléséről és szüntessék meg annak gyenge tech nikai alapját a kerületi pedagógiai intézeteknél felállítandó testnevelési ksbinetek segítségével. 4. Vezessék be az eddiginél na­gyobb mértékben az oktatás előtti reggeli tornát, és oktatás közben tartsanak szüneteket, amelyek a szervezet fáradtságát megszüntetik. 5. Az I., II. és III. fokú iskolákban a testnevelési és sportkörökben ve­zessék be az önkéntes testnevelést és sportot; a CsISz pionír és iskolai csoportjainak segítségével használják lti a sport iránti érdeklődést és egye­sítsék ezekben a körökben a tanuló ifjúság lehető legnagyobb részét. 6. Gondoskodjanak arról, hogy az I. fokú iskolában a testnevelési és sportköröknek túlnyomóan általános előkészítő jellege legyen. Felsőbbfo­kú iskolákban az általános előkészítő körökön kívül alapítsanak érdekkö­röket a sport és honvédelmi nevelés egyes fajtái részére. 7. Tegyék lehetővé a tanulóifjúság testnevelési és sportkörei legjobb if­jú sportolóinak, akik az iskolában is sikerrel tanulnak, hogy a különleges „ifjúsági sportiskolákat" látogassák, amelyeket a kerületi nemzeti bizott­ság mellett működő testnevelési és sportbizottságok fognak megszervez­ni. 8. Tegyék felelőssé az önkéntes testnevelés és sport megszervezéséért az iskolákban és az iskolai testneve­lési és sportkörök nagyfokú aktivi­tásáért az I.. II. és III. fokú iskolák igazgatóit azért, hogy a testnevelés és sport gyakorlása ne legyen csak a testnevelési oktatók érdeklődésének ügye, hanem az egész oktatói kol­lektíváé; ebben hathatós segítséget kell nyujtaniok a CsISz pionír és is­kolai csoportjainak. 9. Gondoskodjanak arról, hogy az iskolaigazgatók és a testnevelési ok. tatók a III. fokú iskolák alkalmas tanulói közül, különösen a CsISz­csoportok tagjai közül jelöljenek ki a testnevelési és sportkörök részére vezetőket és részükre (a járásii nem zeti bizottsága-testnevelési és sport­bizottságainak segítségével) rendez­zenek rövid ideig tartó oktató tanfo­lyamokat. 10. Tegyék lehetővé különösen fia­tal testnevelési oktatóknak, hogy si­keresen megszervezzék az ifjúság ön­kéntes testnevelését és sportját az­zal, hogy iskolán kívüli idejüknek túl­nyomó részét az ifjúság önkéntes ' testnevelése szervezésének és kimé­lyítésének szentelik. 11. Törekedjenek arra, hogy az is­kolaigazgatók az oktatói kollektí­vákkal együtt és a Csltíz pionír és •testnevelesi csoportjainak hathatós támogatásával versenyt indítsanak az iskolák egyes testnevelési és sportkörei közt, hogy megszervezzék az ifjúsági sportjátékokat és nyilvá­nos ičilepe^eKet m-rot az iskola rend. szeres gyakorló munkájának eredmé. nyét, hogy közösen dolgozzanak a járási nemzeti bizottságok meiiett működő testnevelési és sportbizottsá­gokkal, a Szokol járási bizottságai­val és a testnevelési egyesületekkel. 12. Gondoskodjanak arról, hogy a tanulóifjúság tömeges tcstneveiesi ak­ciói és nyilvános szereplései össz­hangban álljanak az Állami Testne­velési és Sportbizottság által jóváha­gyott sportnaptárral és hogy az is­kolai munkát terven kívüli akciók­kal ne zavarják meg. 13. Tegyék közzé a pedagógiai és szaksajtóban, különösen a „Tanítók Lapjában" az igazgatók és iskolai tanítók gyakorlati tapasztalatait, melyeket az önkéntes testnevelésnek és sportnak az iskolában való meg­szervezése körül szereztek és az if­júsági lapokban tegyék közzé a CsISz pionír és iskolai csoportjaina!: támogatásával szerzett tapasztalato­kat. 14. Állítsanak fel a főiskolákon testnevelési tanszékeket, az orvosi fakultásokon pedig testnevelési és testnevelési gyógyászati tanszékeket; segédkezzenek a főiskolák diákjait összefoglaló testnevelési és sportszer­vezet kiépítésében és annak munká­jában. 15. Fordítsanak az eddiginél sok­kal nagyobb gondot az iskolai test­nevelés szükségleteinek (tornacsar­nokok, gyakorlóterek, játszóterek, sporteszközök stb.) anyagi és pénz­ügyi biztosítására; új iskolák építé­sénél mindig gondolni kell tornacsar­nokok és játszóterek építésére. 16. 1953. I. l-ig állítsák fel az iskola-, tudomány- és művészetügyi minisztérium mellett a főiskolák test­nevelési és honvédelmi nevelési osztá­lyát és a többi iskolák testnevelési és honvédelmi nevelési osztályát. 17. 1953. február 28.ig állítsanak fel a kerületi nemzeti bizottságok és járási nemzeti bizottságok (ÜNV és JNV) mellett szervezetileg és sze­mélyzet tekintetében kellően felsze relt osztályokat, melyek célja, hogy az iskolaigazgatónak segítséget nyújt, sanak a testnevelésnek és honvédel­mi nevelésnek az iskolákon való meg. szervezésére, vezetésére és irányítá­sára. Ugyanazokat a feladatokat kell el­végezniük az illetékes minisztériu­moknak, amennyiben a testnevelés­nek és honvédelmi nevelésnek az alá­juk tartozó iskolákban való gyakor­lásáról van szó. iskolái tanulóinak,kötelező testi és honvédelmi nevelését megszervezni és megvalósítani a-tantervek szerint és az állami bizottság által kitűzött el­vek szerint és evégből különösen kö­telesek: a) 1952. december 31-ig gondos kodni arról, hogy a kerületi nemzeti bizottság illetékes testnevelési és sportbizottságával egyetértésben be­töltsék az állami munkatartalékok körzeti testnevelési felügyelőinek he­lyeit szakképzett dolgozókkal; b) hogy 1953. február 15-ig a test­nevelési és ^honvédelmi nevelési taní­tói és oktatói állományt kiegészít­sék; aa) a prágai Tyrs testnevelési és .sportintézet végzett hállgatói köré­ből; bb) a pedagógiai fakultások és pe­dagógiai gimnáziumok végzett hall­gatóinak köréből; cc) a hadsereg testnevelési dolgo­zóinak sorából, akik befejezték az alapszolgálatot; d) hogy az 1953. évben rendezze nek rövidtartamú tanfolyamokat, kü­lönféle sportágak edzői és oktatói számára. 2. Szervezzék meg az állami mun­kaerőtartalékok szakaszán az ön­kéntes testnevelés és sport gyakor­lását, és ezért különösen: a) 1953. január 31-ig a munkaerő­ügyi minisztérium munkakörében építsék ki az állami munkaerötarta­lékok önkéntes sportszervezetét (munkatartalékok ÖSSz); b) 1953. február 28-áig állítsák fel véglegesem a testnevelési egyesülete­ket és sportzakosztáilyokat a vas. utas- és bányász szakíslwlákon és a munkaeröügyi minisztérium egyéb intézményeinél és ezekben egyesítsék a munkaerőügyi minisztérium hatás­köre alá tartozó tanintézetek tanu­lóit és alkalmazottait, valamint ezek­nek családtagjait; c) a CsISz-csoportok segítségével végezzék el a munkaeröügyi minisz­térium ügykörébe tartozó szakisko­lákon ä testnevelés és sportmunka tömegagitációját és propagandáját és a tanulóknak, valamint az összes alkalmazottaknak és családtagjaik­nak toborzását a munkatartalékok ÖSSz egyesületeibe; d) szervezzék meg az ifjúsági sportjátékokat; e) 1953. január 31-ig állítsák fel a munkaeröügyi minisztérium mellett a munkacrőtartalékok ÖSSz központi bizottságát, amely az Állami Testne­velési és Sportintézet irányelvei sze­rint fogja a munkatartalékok ÖSSz egyesületek munkáját irányítani; f) 1952. december 31-ig dolgozza ki a munkatartalékok ÖSSz szerve­zeti szabályzatát és jóváhagyás vé­gett terjessze az Állami Testnevelési és Sportbizottság elé. 3. 1953. január 31-ig a munkaerő­ügyi minisztérium és a körzeti igaz­gatóságok mellett állítsa fel az ÖSSz munkatartalékok testnevelési osztá­lyait és lássa el alkalmas testneve­lési dolgozókkal. 4. 1953. január 31-ig az állami tan­intézetek épületeiben ellénörizze a testnevelési berendezés állapotát, te­gye meg azok megjavítására a szük­séges intézkedéseket; új tanintézetek felállításánál gondolni kell tornacsar­nokok és játszóterek építésére. 5. Az állami költségvetés kereté­ben gondoskodjék a munkatartalékok ÖSSz valamennyi szervének .nyújtan­dó pénzügyi segélyről és biztosítsa a tanintézetek egyesületeinek szüksé­ges anyagi ellátását. IV. A testnevelés és sport további kiterjesztése faívainkon III. Az állami munkatartalékok testnevelésének és sportjának kifejlesztése Az ifjúság egész szakmabeli, isko­lai és munkán kívüli nevelésének az állami munkatartalékok szakiskolái­ban szorosan és elválaszthatatlanul össze kell fügnie a politikailag és mű­velödés dolgában érett, szakszerűen képzett, testileg és honvédelem te­kintetében fejlett ifjú munkásoknak a jövendő élmunkásoknak, újítók­nak és sztahanovistáknak — nevelé­sével. Éppúgy okvetlenül egyesíteni kell az ifjúság kötelező és önkéntes testnevelését és sportját, az állami szakiskolákon folytatott egész neve­lési munkával. A munkaerőügyi minisztériumnak (Havelka miniszternek) és az állami munkatartalékok kerü'eti intézősége igazgatóinak feladata: 1. Az állami munkatartalékok szak­Hazánkban a szocializmus sikeres építése alapjában átalakítja a falvak­nak és lakosságuknak életét. Folyton több kis- és középföldmüves tér át a közös szövetkezeti gazdálkodásra. A mezőgazdaságban a gépesített mun­ka megszünteti a földművesek fá­rasztó munkáját, gyorsítja és töké­letesíti munkájukat és lehetővé te­szi nekik, hogy teljes kultúréletet él­jenek. Falvaink gazdag és örömteljes éle­tének részét képezze a rendszeres testnevelési és sportmunka, amely a szövetkezeti tagoknak és a kis- és középföldmüveseknek egészséges üdü­lést, örömet ad és egészségük meg­szilárdítását is lehetővé teszi, hogy tovább fokozzák a mezőgazdasági termelést és elvégezzék falvaink* át­építésének feladatait. A Szokol kötelessége: 1. Hogy felhasználja a testnevelési munka gazdag- tapasztalatait és hogy az állami testnevelési és sportbizott­ság irányelvei alapján és ennek ve­zetése álatt megszervezze a falvakon és kisebb városokban (ahol nincse­nek szakszervezeti testnevelési egye­sületek) az önkéntes testnevelés és sport gyakorlását. 2. Hogy a testnevelés és sport szá­mára nyerje meg a falusi lakosság legszélesebb rétegeit és ebből a cél­ból szervezzen különféle vonzó for­májú propaganda és toborzási ver­senyeket; főkép arról van itt szó, hogy a testnevelést közelebb hozzuk a szövetkezeti tápokhoz, a kis- és középföldmüvesekhez, úgyhogy a testnevelés falvaink kultúréletének nélkülözhetetlen része legyen. 3. Fordítson különös gondot a vidé ki egyesületekre, erősítse meg azok szervezetét és töreekdjék arra, hogy magasfokú testnevelési és sporttevé­kenységet fejtsenek ki. 4. Hatoljon be a testneveléssel és sporttal fokozatosan azokba a fal­vakba, ahol eddig nem gyakorolnak szervezett formában testnevelést és sportot és alapítson ott a CsISz cso­portjaival és a nemzeti bizottsággal együttesen új Szokol-egyesületeket. 5. Gondoskodjanak arról, hogy a Szokol-egyesüjetek bizottságai szoro­sabban összekapcsolják a testnevelési és sportéletet szövetkezeti tagjaink, kis. és középföldmüveseink örömtel­1. Hogy a csehszlovák hadsereg keretében szervezze meg a katonák és a katonai igazgatás polgári alkal­mazottainak önkéntes testnevelését az állami testnevelési és sporbizott­ság elvei alapján éá vele való szoros együttműködésben. 2. Gondoskodjék a hadseregbeli 1. Hogy a nemzetbiztonság szaka­szán szervezze meg a nemzetbizton­sági testület és a határőrség v tagjai­nak önkéntes testnevelését és sport­ját a Vörös Csillag önkéntes sport­szervezetében és irányítsa azt az ál­lami testnevelési és sportbizottság irányelvei és útmutatása szerint. 2. Biztosítsa a Vörös Csillag ÖSSz legszorosabb együttműködését a töb­bi önkéntes sportág egyesületeivel és azt, hogy azok kicseréljék egy­más közt a testnevelési munka során szerzett módszertani, technikai és szervezési tapasztalataikat. • Alakítsuk a CsISz-t testnevelési és sportmozgalmunk mozgató erejé­vé. Testnevelési és. sportmozgalmunk­nak a CsISz-ben oly támaszra kell találnia, mint aminő a szovjet test­nevelésnek a lenini-sztálini Komszo­mol. Ezért a CsISz feladata, hogy az ifjúság körében folytatott minden­napi tömegpolitikai munkájában al­kalmazza a Komszomol-tagoknak a testnevelés terén szerzett gazdag ta­pasztalatait. A CsISz-nek azt a fő ren deltetését, hogy megszervezze az if­júságnak legszélesebb körű részvéte­lét a szocialista építésért való harc­ban, szorosan össze kell kapcsolni a testnevelés és sport kérdései iránt ta­núsított gondossággal és figyelem­mel. A csehszlovák Ifjúsági Szövetség­től megkívánjuk: 1. Hogy a tömeges testnevelési és jes életével és hogy a munkatervek­nek, különösen a versenyek terveinek készítésénél vegyék figyelembe a falvak munkafeltételeit. 6. A munka következetes megszer­vezésével igyekezzék arra, hogy ér­vényesüljenek az egész évi tervszerű testnevelési munka életteljes mód­szerei, helyezzenek súlyt arra, hogy a ,,munkára és honvédelemre készen« jelvényverseny számai teljesítését minden irányban előkészítsék. 7. Ennél a munkánál fejlesszék ki az egyes sportágak szakosztályainak tevékenységét, valamint azokat a versenyfajtákat, amelyek jellegük­kel és a dolgozók körében élvezett kedveltségükkel legjobban felelnek meg a falu népének. 8. Szervezzék meg a falusi ifjúság sportjátékait és 1953. február 8-ig készítsen javaslatot az 1953. évi fa­lusi versenyekre és bajnokságokra; 9. Az Állami Testnevelési és Sport­bizottság segítségével szervezzen rö­vidtartamú vasárnapi és esti tanfo­lyamokat szervezők, oktatók, edzők és játékvezetők részére. 10. Indítson széleskörű mozgósító kampányt a kis- és középföldmüve­sek, szövetkezeti tagok, az ifjúság és nők körében a testnevelési munká­ra való megnyerés érdekében, szerez­zenek a szokolmunka részére szerve­ző és szakképzett technikai kádere­ket a CsISz falusi csoportjainak tag­jaiból, az új falusi értelmiség — ta­nítók, agronőmusok, állattenyésztők stb. köréből. 1953. január l-ig egészítse ki a Szokol önkéntes sportszervezetet — kezdve a központi bizottságtól a ke­rületi és járási bizottságokig — új, alkalmas testnevelési szervezőkkel és ezzel kapcsolatban indítson széleskö­rű mozgósító kampányt a testneve­lésnek és sportnak a falvakon való további fellendítése érdekében. testnevelés legszorosabb együttmű­ködéséről az állami bizottsággal, an­nak szerveivel és a többi önkéntes sportszervezet egyesületeivel és ar­ról, hogy kicseréljék egymás közt módszertani, műszaki és szervezeti tapasztalataikat, melyeket a test­nevelési munka során szereztek. sportmunka végzésében legszorosab­ban működjön össze az ÖSSz bizott­ságokkal és a testnevelési és sport­bizottsággal és törekedjék arra, hogy minél nagyobb számú fiú és jeány vegyen részt a tanulóifjúság sport­játékaiban és az ifjúsági sportjáté­kokban és rendszeresen készüljön a«­„Munkára és, honvédelemre készen" jelvényverseny és az egységes sport­minősítés teljesítményi osztályai feltételeinek teljesítésére. \ 2. Érje el azt, hogy a CsISz tag­jainak legnagyobb része aktív köz­reműködést fejtsen ki a testnevelés terén, különösen azokban a sportok­ban, amelyek fokoznák az ifjúság honvédelmi rátermettségét és felké­szültségét. 3. Gondoskodjék arról, hogy a CsISz szerveiben rendszeresen meg­tárgyalják a testnevelési kérdéseket és hasson oda, hogy kiküszöböljék mindazokat a hibákat, amelyek aka­dályozzák az ifjúság legszélesebb ré­tegeinek részvételét a testnevelési és sportmunkában. 4. Tegye meg a szükséges agitá­ciós, propaganda és szervezési intéz­kedéseket, és fejtse ki a legnagyobb igyekezetet és támogassa a CsISz­szerveket a testnevelési mozgalom új szervezésének kiépítésében. Különösen fontos, hogy küldjön ki ügye s szervezőket a CsISz-tagok kö­zül a testnevelési és sportbizottsá­gokba és az önkéntes testnevelési szervezetekbe,- rendesen figyelje és ellenőrizze azok munkáját, melyet a reájuk bízott testnevelési és sport­szakaszon végeznek. V. A nemzetvédelmi minisztériumnak (Čepička tábornok, miniszter) kötelessége: VI. A nemzetbiztonsági minisztériumnak (Bacílek tábornok miniszter) kötelessége:

Next

/
Thumbnails
Contents