Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-14 / 298. szám, vasárnap

1952 december 11 U J SZO 489 A nemzetgyűlés jóváhagyta a testnevelés és a sport megszervezéséről szóló térvényt Mint lapunk tegnapi számában már jelentettük, csütörtökön megtartotta a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése 68. plenáris ülését, amelyen megtárgyalták és jóváhagyták az adórendszerünket, pénzügyünket és biztosításügyünket érintíi törvényeket. Pénteken, december 12-én a nemzetgyűlés plenáris ülése további nagyjelentőségű törvényeket tárgyalt meg és hagyott jóvá. Az ülésen résztvettek a kormány tagjai, élükön a kormány alelnökeivel, Viliam Sirokyval é

s Zdenek Fierlingerrel. Továbbá jelen voltak egységesített testnevelésünk élenjáró dolgozói, az üzemi és falusi egyesületek, a hadsereg testnevelési klubjának kiváló sportolói, a nemzetbiztonsági testület sportolpi, a. munkaerötartalékok iskoláinak, valamint más iskoláknak fiatal sportolói és a dolgozók képviselői. A megnyitás után 3. nemzetgyűlés elnöke, dr. Oldrich John átadt

a a szót Ladislava Klenhová-Bessz?rová képviselőnőnek, aki megemlékezett a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió között kötött barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttmunkálkodási szerződés megkötésének kilencedik évfordulójáról és a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése, valamint a csehszlovák nép nevében forró szavakkal üdvözölte a Népek Békekongresszusát, amely Bécsben megkezdődött A képviselőnő szavait hosszantartó tapssal fogadták. A testnevelés és sport megszervezéséről sz jló törvényjavaslatról Vojtech Dáubner képviselő számolt be. Utána Zdenek Fierünger, a kormány alelnöke, majd a vita során Oldrich Vyhnálek, Antonin Fridrich, Vladimír Knap és Jozef Safarík szólaltak fel. A testnevelés és sport megszervezéséről szóló törvénytervezetet egyhangúan elfogadták. A jóváhagyást valamennyi résztvevő hosszantartó tapssal fogadta. A továbbiak során jóváhagyták a nemzetvédelmi nevelés megszervezéséről szóló törvénytervezetet, amelyről Ján Janulik képviselő számolt be. Jozef Lupacs képviselő a programm utolsó pontjával foglalkozott éspedig a csehszlovák mezőgazdasági tudományos akadémiáról szóló törvénytervezettel. Az ezzel kapcsolatos vita során Alexander Pavlovics és Jarolin Leichmann képviselők szólaltak fel. Ennek a törvénynek jóváhagyásával a nemzetgyűlés befejezte kétnapos ülését. Még szélesebb alapot teremtünk a testnevelésnek és a sportnak Zdenek Fierlinger kormányelnökhelyettes beszéde a testnevelés és a sport megszervezéséről szóló kormánytörvényjavaslatról Ma törvénytervezetet terjesztünk önök elé, amelynek új korszakot kell jelentenie testnevelésünk és sportunk sikeres fejlődésének útján. Az imperialisták és háborús uszítók aljas merényletei, nyilvános és titkos ügynökségeinek merényletei és a koncentrációs táborban összetoborzott árulók és kártevők bűnös szándékai nem rendíthetik meg a dolgozó nép akaratát, amáy a szocialista építés útjára lépett és amely erös és legyőzhetetlen a többi békeszerető nemzetekkel és főleg a nagy és győzelmes Szovjetunióval való barátsága és szövetsége által. Mindezek a cselszövések, amelyeket 100 millió dolláros szubvenciókból pénzelnek, előbb vagy utóbb lelepleződnek, a kártevőket likvidálják és hazánkban az élet feltartóztathatatlanul tovább halad előre úgy, ahogy azt a szocializmus alaptörvényei parancsolják. A leleplezett és meghiúsított összeesküvések csupán a szocializmusért folytatott nagy küzdelem mozgalmas időszakának epizódjai maradnak: legfeljebb a tanulságok forrásai maradnak és figyelmeztetnek, hogy még éberebbek legyünk és még nagyobb erőfeszítést fejtsünk ki új szocialista államunk felépítésében. Nálunk is a veszélyes kártevők maroknyi csoportjának fölszámolása után áttérünk nagy építő feladataink programmjára. Ezek a feladatok nem lehetnek csupán kizárólag gazdasági jellegűek. Széleskörű kulturális terület van itt, amely megköveteli állandó figyelmünket és alkotó erőfeszítésünket és erről a területről nem szabad megfeledkezni a legnagyobb gazdasági gondok idejében sem. Hisz mindaz, amit kulturális téren érünk el, fontos hozzájárulás államunk felépítéséhez gazdasági részről és dolgozóink jóléte biztosítása szempontjából is. Több mint három év telt el azóta, hogy a nemzetgyűlés jóváhagyta a testnevelésről és a sportról szóló törvényt. Ez a törvény alapot teremtett a testnevelés és sport egységes megszervezésére és további sikeres fejlesztésére államunkl»an. A számos testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezet, egyesület és klub azelőtt szétforgácsolt tevékenységét az egységes testnevelés egyetlen nagy áramába irányították, amelynek egyesítő összetevője az újjászületett csehszlovák Szokol egyesület lett. A sportnak, amellyel azelőtt gyakran visszaéltek kereseti és érdekcélok miatt, új hivatást adtak és egységes szervezetbe lett összpontosítva. Azt akartuk, hogy az újjászületett Szokol, amely azelőtt a burzsoázia osztályintézménye volt, a dolgozó nép nemzeti intézménye legyen, hogy megteljen az igazi hazafiság, a szociális haladás és tiszta internacionalizmus szellemével. Azt akartuk, hogy a Szokol tegye magáévá a Proletár Testnevelési Föderáció gyönyörű hagyományát és főleg azt, hogy arra az útra lépjen, amelyet a dicsőséges szovjet fizkultúra mutat nekünk, amely odaadóan és áldozatkészen szolgálja a dolgozó embert és annak jobb, egészségesbb és kulturáltabb élet iránti vágyát. Testnevelésünk sikerei Egyesitett testnevelésünk minden bizonnyal jelentős sikerekkel dicsekedhet. A testnevelés és a sport kezdtek behatolni az üzemekbe, iskolákba, fegyveres erőink alakulataiba és már az 1949 júliusi törvény kihirdetése előtt Klement Gottwald elvtárs, köztársasági elnök kijelenthette: „Megvalósítottuk a Szokol újjáébresztését és az üzemi, valamint katonai egységek kiépítésével még szélesebb támaszpontot alakítottunk ki számára . .. Népi demokráciánknak a legnagyobb érdeke a testnevelési és sportmozgalom kibővítése és megszilárdítása, mert azt akarjuk, hogy népünk egészséges és rátermett legyen. Azt akarjuk, hogy a testnevelés és sport népünk örömére és felfrissítésére szolgáljon, azt akarjuk, hogy népünknek legyen elég fizikai ereje az építési és védelmi feladatokra is. Tehát — a testnevelést a legszélesebb rétegekbe!" Hála azoknak a körülményeknek, amelyeket népi demokratikus rendszerünk alakított ki, hála számos kiváló testnevelési dolgozóink és sportolóink lelkesedésének, testnevelésünk és sportunk szélesen kifejlődhetett és behatolhatott népünk legszélesebb tömegeibe. A legfigyelemreméltóbb volt ez a fejlődés az üzemekben, ahol az üzemi alakulatok száma 1952-ben 2900-ra emelkedett, Ezt a növekedést jelentősen meggyorsította a helyi egységeknek az üzemi egységekkel való egyesítése, mert azzal, hogy a testnevelés közvetlenül a munkahelyekhez kapcsolódott, az üzemi dolgozóknak könnyebbé vált a testnevelés megvalósítása. Hasonlóképpen történt ez az iskolákban, ahol az önkéntes testnevelés szellemét beoltották a tanulóifjúságba. Fegyveres alakulatainkban, a hadseregben és a nemzeti biztonsági testületben is a testnevelés gyors növekedést mutat. Itt alaposan megszervezett testnevelésről van szó, amely hasznára van a polgári testnevelésnek is, mert példás sportolókat nevel, akik a polgári életbe való visszatérésük után tapasztalatalkat átviszik a többi Ifjúság körébe. Arról, hogy mily nagy figyelmet szentelne^ a testnevelésnek a hadseregben, az a tény tanúskodik, hogy itt legjobb sportreprezentánsainknak egész sora növekedett fel. Zátopeken kívül itt találjuk Szkobla európabajnokot, Jungwirth világbajnokot, Zachara olimpiai bajnokot és számos más kiváló sportolót. Nemzeti jégkorongegyüttesünk magvát, amely oly sikeresen szerepelt a téli olimpiai játékokon, a hadsereg testnevelési klubjának tagjai képezték. Az ATKnak és a többi katonai sportegységnek jelentősége természetesen nemcsak a sportpályákon vagy üzemi sportpályákon elért sikerekben rejlik. A katonai sportalakulatok tulajdonképpen a magasabb sporterkölcs, — az öntudatos önkéntes fegyelem és a sportolók politikai öntudatosságának úttörői. Testnevelésünk jelentős növekedésére került sor munkatartalékaink tonulóhelyein is, ahol szintén nagyon kedvezően nyilvánult meg az a körülmény, hogy testnevelésünk gyakorlása szorosan összefügg a munkahellyel. A nemzetközi téren elért sikerek Testnevelésünk és sportunk azonban nemcsak széleskörű fejlődésével mutat fel nagy sikereket, hanem a nemzetközi versenyekben elért csúcsteljesítményekben is, ami tulajdonképpen a tömeges fejlődésből következik a bevált jelszó alapján: A tömegsportért — a csúcsteljesítményekért. Meg kell említenem legalább sportolóinknak az idei olimpiai játékokon elért sikereit. Hogy Csehszlovákia a legjobb atléták által képviselt 67 nemzet között a tizedik helyre került, ez mindenekfelett tiszteletet érdemel, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az olimpián első ízben vett részt a Szovjetunió, amely bebizonyította, hogy a fizkultúrában a legjobb a világon és az első helyre került. És említenem kell Emil Zátopek nevét, aki a három legnehezebb futóversenyben nyerte el a győzelem pálmáját, Janko Zacharát, Holecsek kanoe-evezőst, Dana Zátopkovát, Mejta, Hävlis, Jindra, Luszka és Koranda neveit, a győztes négyevezősöket kormányosukkal, és más sikeres reprezentánsainkat, akik magasra emelték népi demokratikus köztársaságunk, valamint testneveié: sühk és sportunk jóhírét. Testnevelésünkben és sportunkban természetesen számos fogyatékosság is mutatkozott. Elsősorban hiányzott itt az egységes, fő állami szerv, amely összeegyeztette volna az egyes részszervezetek érdekeit, testnevelésünk fejlődéséről és szervezéséről gondoskodva, és amely ebben az irányban alapvető irányelveket és utasításokat adna, megszilárdítaná a szükséges testnevelési és sportfegyelmet és ezen a téren vezetné a testnevelési szakemberek nevelését. Miért nem került sor több mint három év alatt egy Uyen azerv felállítására, aminőnek a testnevelés és a sport állami bizottságának kellett volna lennie már az 1949. évi törvény alapján és amely testnevelésünk sikeres fejlődése érdekében nélkülözhetetlen? Ezt a kérdést sokan felteszik. Ez azért van így, mert testnevelésünk és sportunk rohamos fejlődése hamarosan megmutatta, hogy szükséges lesz testnevelésünk szervezetében néhány alapvető változtatást eszközölni és másrészt azért is történt, mert a Szlánszky bandája elleni nemrégen lefolyt bünperben leleplezett kártevő elemek jelentős akadályt jelentettek testnevelésünk sikeres fejlődésében és meghiúsították az élenjáró testnevelési dolgozók és sportolók legjobb szándékait a szükséges szervezési intézkedések idejében való megJelenlés a kormány remik ívüti iilé-éiol 1952. december 11-én és l?-én a kormány Antonin Zápotocký kormányelnök vezetésével rendkívüli ülést tartott. A kormány rendkívüli ülésének napirendjén szerepelt a csehszlovák köztársaság 1953 évi népgazdasági fejlődése állami tervének tervezete, melyet ing. Jozef Púčik miniszter az Állami Tervhivatal elnöke terjesztett elő jóváhagyás végett és részletesen megindokolt. A kormíny által megtárgyalt terv a jövő évben feltételezi a népgardaság összes ágazatainak további növekedését Csehszlovákia Kommün sta Pártja, a csehek és szlovákok nemzeti arcvonalé kormányának fő irányvonalával összhangban a szocializmus építésében Csehszlovákiában valósítására. Ennek végeredményben kedvezőtlen hatásként kellett megmutatkoznia a testnevelési mozgalomban és ez arra is vezetett, hogy nem teljesítették rendesen a testnevelés és a sport néhány fontos feladatát. Főleg a sportolók és testnevelési dolgozók alapos szakbeli és politikai nevelésére gondolok, valamint a fontos sportakciók, főleg nemzetközi sportakciók rendes szervezési biztosítására. Ez azt jelenti, hogy nem használták ki teljesen azokat a lehetőségeket, amelyeket a párt és a kormány a testnevelésnek nyújtott. Testnevelésünk tömeges növekedése folyamán továbbá megmutatkozott, hogy a testnevelés és sport számára alakult Tyrs intézet, amely középszakkádereket nevelt a testnevelés számára, nem tudja fedezni a testnevelési szakdolgozókban fennálló követelményt. Nagyon elégtelen volt eddig a testnevelés és sport terén végzett tudományos kutatómunka is, amely pedig a szovjet fizkultúra sikereinek alapját képezi. A szovjet fizkultúra — mintaképünk Testnevelésünk és sportunk rohamos fejlődésének következtében és az eddigi hiányosságok kiküszöbölése érdekében pártunk és kormányunk elhatározták, hogy következetesen a szovjet fizkultúra útjára lépünk. Itt is a Szovjetunió és a szovjet fizkultúra tömeges jellegének pompás példája, valamint a szovjet sportolók kiváló teljesítményei mutatják meg a helyes utat Testnevelési dolgozóink küldöttsége, amely a mult év végén meglátogatta a Szovjetuniót, közelről megismertette a szovjet szervezést minden tekintetben. Az eddigi tapasztalatok világában kiderült, hogy a Szokol túlságosan szüj

c szervezeti alapnak bizonyult a tömegessé kibővített testnevelés számára és ezért most már szilárd szervezési formát kell adnunk testnevelésünk azon nagy szakaszainak, amelyek a Szokol mellett alakultak. Ezek hadseregünk testnevelési sportszervezete, nemzeti biztonsági alakulataink sportszervezete, nemzeti és középiskoláink egész nagy testnevelési szakasza, a munkaerők minisztériuma tanulóhelyeinek szakasza és végül legnagyobb testnevelési szakaszunk, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szakasza, amelynek testnevelési és sportszervezeteiben nyernek testnevelést az üzemek, hivatalok, vállalatok stb. dolgozói. A Szokolnak mint önálló szektornak az új szervezésben jelentős feladatai maradnak. Gondoskodni fog a testnevelés fejlesztéséről a falvakon és olyan helyeken, ahol nem lesz szakszervezeti testnevelés. Arról lesz itt szó, hogy felkarolja a falvakat teljes szélességben a testnevelés terén is. Az, hogy itt nagy testnevelési szervezetet alakítanak ki. bevált testnevelési dolgozóinkra nagyon megtisztelő, de egyúttal mérhetetlenül felelősségteljes feladatot ró. Sohasem szabad szem elöl tévesztenünk mindazt, ami támogatja a sikeres fejlődést falvainkon, amelyek a szocializmus felé haladnak és tá mogatja a munkások szoros szövetségét a dolgozó parasztsággal. Ugyancsak a Szokol becsületbeli feladata lesz, hogy új falusi ifjúságunkat a falvak és városok összes dolgozói szoros együttműködésének szellemében nevelje. Az új törvény, amelyet a nemzetgyűlés előtt jóváhagyás végett beterjesztenek, biztosítja a testne velés és a sport egységes állami irányítását és ellenőrzését az összes említett szakaszokon testnevelési mozgalmunk aktív dolgozóinak részvételével. Ezt a tevékenységet a Testnevelés és Sport Állami Bizottsága fogja végezni, mint testnevelésünk legfelső szerve. A kormány már előkészítő intézkedéseket tett e bizottság mega'akítására. Az állami bizottság egyenesen a kormánynak tartozik felelősséggel. Uj testnevelési szerveket építünk Hiba volna azonban, ha meg akarnánk elégedni e központi szervnek csupán irányító tevékenységével. Azt akarjuk, hogy a testnevelés és a sport mélyen elterjedjen, hogy még jobban behatoljon a legszélesebb rétegekbe, hogy egész ifjúságunkat és a többi fizikailag alkalmas polgárságot mozgósítani tudjuk. Nem elegendő a testnevelést csupán felülről lefelé építeni, szükséges a lehető legszélesebb alapokra helyezni és a kezdeményezést a nép kezébe adni. Ezért a törvénytervezet is nemcsak az új központi szerv kiépítését irányozza elő, hanem a hasonló testnevelési szervek építését is a kerületi és járási nemzeti bizottságok mellett és esetleg a fontos helyi nemzeti bizottságok mellett is. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy testnevelésre mozgósítsuk a lakosság legszélesebb rétegeit. A testnevelési bizottságok szoros kapcsolata a nemzeti bizottságokkal és az a tény, hogy ezek a sportolókból álló szervek maguk fogják végezni a testnevelésnek a demokratikus centralizmus szellemében való állami vezetését. további fontos lépést jelent testnevelésünk és sportunk népivé és demokratikussá tételében. Mindezek az intézkedések azt jelentik, hogy testnevelésünk és sportunk a szovjet példa alapján valóban eljut ifjúságunk legszélesebb rétegei közé, hogy a legelőnyösebb szervezeti strukturája lesz és hogy biztosítva lesznek a további tömeges fejlődésnek és sportolóink teljesítménye növekedésének föltételei, főleg az által, hogy az állam segítségével testnevelésünk szakképzett dolgozókat, edzőket és instruktorokat kap és hogy ki' lesznek építve a szükséges kutató és végrehajtó alapok nemzeti kultúránk e fontos ágazata számára. Az államnak ez a segítsége feltételezi azonban valamennyi önkéntes testnevelési dolgozó széleskörű kezdeményezését és ezért testnevelésünk vezető szerveinek feladata lesz, hogy ezt a kezdeményezést felkarolják és kifejlesszék. Mérhetetlenül felelősségteljes, de egyben örömteli feladatról van szó, amelynek teljesítése megszilárdítja népünk egészségét, éleszti munkatörekvéseit és képességét a békének és népi demokratikus rendszernek megvédésére. Meg vagyok győződve, hogy azokat a jelentős anyagi eszközöket, amelyeket az állam testnevelésünknek szentel, nem fogják elpazarolni, hanem gazdag gyümölcsöt fognak hozni. Az a lelkesedés, amellyel a testnevelésben és sportban működő elvtársaink és elvtársnőink az új munkához fognak, lehetővé teszi számunkra, hogy még jobban megszilárdítsuk akaratunkat az örömteli és alkotó munkára. Ezen a törhetetlen akaraton és elszántságon kell, hogy szétzúzódjanak ellenségeink és szocialista felépítésünk kártevőinek összes merényletei. Még szorosabban felzárkózunk pártunk és kormányunk köré. Klement Gottwald elvtárs köztársasági elnökünk köré ezzel a jelszóval: „Előre, egy lépést sem hátra."