Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-11 / 295. szám, csütörtök

1952 december 11 U J SZO 7 Jevgenij Krylov Sztálin-díjas tudós A szoviet tudósok segítsége a kommunizmus nagy építkezéseinél A szovjet tudósok a néppel egyetemben alkotó módon segítik az építőket az új ötéves terv óriási feladatainak megoldásában. A szovjet technika kimagasló sikereire s a haladó tudományra támaszkodva építi a szovjet nép boldog holnapját — a kommunizmust. Már két éve annak, hogy az SSSR tudományos akadémiájának elnöksége bizottságot állított össze a vízielektromos erőmüvek, csatornák és öntözőberendezések építésének segítségére. Ez a bizottság irányítja az SSSR valamennyi tudományos intézetének tevékenységét a kommunizmus nagy építkezéseinek nyújtandó segítségben. A nagyszámú tudományos dolgozó jelenléte a nagy építkezések színhelyén igen nagy gyakorlati hasznot jelent. A kommunizmus nagy építkezéseinek tudós, mérnök, technikus, újító és feltaláló munkatársai alkotó közreműködésének megerősödéséről tanúskodik annak a legjobb szakemberekből álló bizottságnak a működése is, amelyet J. Csudakov akadémikus vezet, s tagjai közt ott láthatjuk S. Chrisztijanovicsot, V. Kulebakint és A. Palladinát. A brigád résztvevői rengeteg kérdésben részletesen megállapodtak az építőkkel, olyan kérdésekben, amelyeket utólag kell átdolgozniok, vagy szakszerűen át kell tanulmányozniok, illetve laboratóriumokban kell kísérleteket végezniök. Az 1951. évben az SSSR tudományos Akadémiájának csoportja, melyet moszkvai, leningrádi, taskenti és ashabadi tudósokból állítottak össze a Kara-Kum puszta vidékén, és Turkméniában aktív működést fejtett ki: A csoport 3000 kilométeres utat tett meg Turkménia földjén és részletesen kijelölte azt az irányt, amelyet a turkméniai útvonalnak követnie kell. Hála a hatalmas földterület alapos és részletes megvizsgálásának, amelyet azelőtt öntözésre alkalmatlannak tartottak, megállapították róla, hogy olyan talajkategóriába tartozik, melyet minden előzetes talajjavító müvelet nélkül is lehet öntözni. A kara-kumi pusztán

1 1951-ben végzett kutatómunkákra az egész világ geológiai praxisában nem találunk példát. Óriási kiterjedésű terepet vizsgáltak meg, tízezrével vették a mélyebben fekvő részekből a különbözö kőzetmintákat. Számtalan fizikai és kémiai kísérletet végeztek az így rendelkezésükre álló anyaggal, megvizsgálták az ottani futóhomok-dombok, az úgynevezett dünák minőségét, s megállapították, hogyan lehet lekötni, rögzíteni azokat. Átvizsgálták a legelőkre és megművelésre alkalmas területeket is. A sztálingrádi -csatorna és a Káspi alföld övezetében sikeresen elvégezték a talajtani térképezés alapvető munkáját, mely az öntözőrendszer tervezésének elengedhetetlen előfeltétele. Az SSSR tudományos akadémiájának talajtani intézete és földrajzi intézete a moszkvai egyetem és más intézmények munkatársaival együttműködve összeállította a talajjavítás természetes megoldásának mappáját, a folyók kihasználásának lehetőségét a középsö-feketeföld területén, Turkménia déli részében, Dél-Ukrajnában, Rosztov vidékén, a Volga mentén, Kara-Kalpatban, a Káspi-síkságon és egyebütt. Az SSSR tudományos akadémiája mellett működő általános és szervetlén kémiai intézet beterjesztette a szervezés tervadatait, melyek a sztálingrádi csatorna övezetében lévő sóstavak hydrokémiájára vonatkoznak. Ezek az adatok nagyban hozzájárultak a csatorna irányának pontos megállapításához, illetve ki jelöléséhez. Csupán a kujbisevi vízierőművek betonobjektumainak felépítéséhez hatmilliárd köbméter kőanyagra van szükség. A kémikusok és geológusok megvizsgálták a kujbisevi vonaltól nem messze fekvő Mogutov-hegyek mészkövét, s megállapították, hogy az építkezéseknél fel lehet azt használni. Az SSSR tudományos akadémiája mellett működő G. M. Krzsizsanovszkij energetikai intézet beterjesztette a Közép-Oroszország és a Volga-vidék energetikai szisztémája struktúrájáról szóló szervezeti terveit, melyet már is használtak a kujbisevi és sztálingrádi vízielektromos erőmüvek tervezésénél. Az SSSR tudományos akadémiájának elektrohegesztési bizottsága kidolgozta a hegesztöszerkezetekre vonatkozó új előterjesztéseit is. Ezek az így konstruált gépek jelentős módon megkönnyítik a hydrotechnikai objektumok építésénél folyó munka produktivitásának emelését. Nagy segítséget nyújt a kaohovkai vízierőmü s az észak-krími és dél-ukrajnai csatorna építőinek az Ukrán Tudományos Akadémia. Az Ukrán Tudományos Akadémia bányászati intézetének egyik legjelentősebb munkája az az egész sor minta, mely a csatornák kimélyítésére szolgáló megoldásokat mutatja be, s amely megoldások során a legújabb szovjet mamut-bágereket használják fel; s ugyanígy a dél-ukrajnai csatornák kivájásának tervei, melyek nagymennyiségű robbantőanyag felhasználását teszik fölöslegessé. A nagy építkezés segítségére szolgáló akciókban 55 tudományos és főiskolai intézet vesz részt Ukrajnában, ezek közül 23 az SSSR Tudományos Akadémiájához tartozó intézmény. Eredményes munkát végeznek a többi köztársaság akadémiái is. A Szovjetunió kincseskamrája: a föld A cári Oroszországban a föld mélye kevéssé volt ismeretes, kevéssé volt feltárva. Az országnak sok mindenre volt szüksége. Ezeket az anyagokat gyakran külföldről importálták, pedig exportra is jutott volna belőlük. Ilyen anyagok: a műtrágya, kálium- és fosztortartalmú nyersanyagai, a ceruzához való grafit, utcaborításra szolgáló kőkocka. A moszkvai Nagyszínház előtti teret Svédországban vásárolt kövekkel borították. A cári Oroszország természeti kincseinek csakis elenyésző részét értékesítette és azt is rablógazdálkodással. A kapitalisták gyors meggazdagodásra törő mohósága miatt csak a legjobb, legkönnyebben hozzáférhető és legjobban jövedelmező lelőhelyeket hasznosították, rendszertelen módon. Az ásványolajtermelésnél megengedték, hogy a víz elárassza az alsó ásványolajtermö szinteket. Az aranylelőhelyeken az érc aranytartalmának több, mint a fele kitermeletlen maradt. A sztálini ötéves tervek idején az országban sok új gyár és üzem létesült. Az iparj nyersanyagok kereslete megnövekedett. Ezeket a nyersanyagokat, akár hogyan is, de meg kellett találni a Szovjetunió határain belül, hogy ne kelljen értük arannyal fizetni és az ország ne kerüljön gazdaságilag függő helyzetbe a tőkés országoktól. A Bolsevik Párt utasítására megkezdődött az ország föld mélyén rejlő kincseinek széleskörű felkutatása. Evröl-évre mindenfelé kiküldték a tudományos munkások, a geológusok csoportjait. Gondos kutatás indult meg a Nagy Orosz Alföld minden részében, a szibériai tajgában, a Pamír hegyei között, a Kara-Kum sivatag homokjában. A föld mélyében a szovjet nép felbecsülhetetlen gazdaságot talált. »A föld, mintha érezte volna, hogy megszületett törvényes, igazi, okos gazdája, megnyitotta mélységeit, hogy kiteregesse előtte kincseit®. (Gorkij.) Az országban meg van minden olyan hasznos ásvány, amely a földgolyó kérgében egyáltalán fellelhető. Jelenlegi adatok szerint a Szovjetunió ásványi nyersanyagokkal jobban el van látva, mint a világ bármely más országa. Az ország alatt nyugszik a földgolyón felfedezett köszénkészletnek egyötöd része. »A szén az ipar valóságos kenyere« • — mondotta Lenin. A föld mélyében óriási ásványolajkészleteket fedeztek fel, a világ ásványi olajkészletének több, mint a felét. Az ásványi olaj energiát, fényt és höt jelent. Az ásványi olaj hajtja a motorokat, mozgatja a repülőgépeket, a gépkocsikat, traktorokat, tankokat és hajókat. Ásványi olaj nélkül a modern technika elképzelhetetlen. A Szovjetunióban — főként az erdöövezet'oen — óriási mennyiségű tőzeg nyugszik. — a világ összes készleteinek több, mint a fele. A tőzeg kevesebb höt szolgáltat, mint a szén, viszont kitermelése olcsóbb. A tőzegnek nagy gazdasági jelentősége van. Helyi tüzelőnek használják — ezzel a szénszállítás csökkenthető. Sok hatalmas áramfejlesztő telepet tőzeggel táplálnak. A Szovjetunió olajos palában is gazdag. Ezt a forradalom előtt — csakúgy, mint a tőzeget, alig használták. Az olajos pala a lepárolásnál folyékony tüzelőanyagot és gázt szolgáltat. A Szovjetunióban az éghető földgázok gazdag lelőhelyeit tárták fel. A Szovjetunióban óriási vasérckészletek vannak — nagyobbak, mint a világ összes országainak együttes készletei. A Szovjetunió földjének mélyében nagy készleteket fedeztek fel a következő fémek érceiből: mangán, réz. ólom, cink, nikkel, ón. Találtak sok bauxitot is, ez az alumíniumgyártás nyersanyaga. Sok lelőhelye van a Szovjetunióban a ritkafémeknek is, amilyen a wolfram, molybdén, vanárium, antimon és mások. Ezeket a fémeket azért nevezzük ritkafémeknek, mert a földkéregben erősen szét vannak szórva és ritkán lelhetők fel. Ezek a modern technikában semmiképpen sem nélkülözhetők. Igy pl. a wolframot az acélba vegyítik, hogy keményebbé tegyék. A wolframtartalmú acél, ha vörösizzásig hevítik, nem veszíti el a keménységét. A szuperkemény wolframtartalmú ötvényekböl készült vésők hosszú ideig nem kopnak el. A molybdént azért keverik az acélba, hogy tartósabbá — kevésbbé törékennyé, kevésbbé merevvé tegyék. A molybdénos acél jól ellenáll a kopásnak. Az egyszerű acél, ha csapást mérnek rá, megreped. A molybdénos behorpad, de egészben marad. Az aranynak és a platinának is sok és gazdag lelőhelyét fedezték fel. Tökéletesen fedezik az ország szükségletét a különféle építőanyagok is, beleértve a márvány legszebb fajtáit, a cement nyersanyagát és a tűzálló anyagot. Hatalmas készlet van vegyipari ásványi nyersanyagokban — így apatitban, foszforban, kálisóban. A felsorolás koránt sem teljes: van arzén, folypát (fluorit), higany és csillám, kadmium és kobalt, korund és grafit. A Szovjetunió természeti kincsei gazdagok és sokfélék. Mindez a nép tulajdona. A természeti kincsek felkutatása és feltárása szívós munkát kíván a szovjet emberek, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetése alatt szüntelenül azon dolgoznak, hogy mind e gazdaságot a haza szolgálatába állítsák. Üzemi opera együttes A kramatorszki Puskin-kultúr- l házban a Sztálin-gépgyár kultúrcsoportja hangversenyeket és operaelőadásokat rendez esténkint a város dolgozóinak. Az idén a Puskin-kultúrházban már több operát mutattak be. Nemrégiben tartották Muszorgszkij „Szorocsinci vásár" című operájának főpróbáját. A különböző kultúrcsoportoknak többszáz tagjuk van. Az operaegyüttes tagjainak száma például meghaladja a százat. Az énekművészek. a szimfonikus zenekar, a kórus és a balettegyüttes tagjai a gyár munkásai, technikusai, mérnökei. S ^sslBiE !# i ; i / W A diffüzőrök megtöltése ritka cuko rsziruppal. Szovjet cukorgyár A Szovjetunió cukortemelése állandóan növekszik. Az idén több mint 55 százalékkal túlszárnyalta az 1940-es szinvonalat és az új ötéves terv végén a háborúelötti évekhez viszonyítva négyszeresére növekszik cukortermelésük. A cukorgyárak hálózata a Szovjetunió különféle répaterületein van kiépítve. A jelany-kolenowszkiji cukorgyár a voronyezsi terület jellegzetes szovjet üzeme. Tökéletes gépekkel és gépezettel van felszerelve, többek között fény- és hangközvetítő szerkezettel a folyamatos munkamenet technológiai eljárásainak és szervezésének irányítására. A cukorrépa feldolgozásának összes munkafolyamatait a jelany-kolenowszkiji cukorgyárban teljesen gépesítették és automatizálták. A kitermelt cukorhoz nem ér ember keze. A cukorgyárban nemcsak a termelömühelyeket és szakaszokat, hanem az energetikai gazdaságot is gépesítették. A cukorgyár elsőrendű hövillanyáramfejlesztő teleppel rendelkezik, melyben fűtőanyagként szénport használ. A cukorgyárban bevezetett gépek és gépezetek megkönnyítik a nehéz munkát és kímélik a dolgozók erejét, növelik a munkatermelékenységet és egyúttal az alkalmazottak jövedelmét is. A jelany-kolenowszkiji cukorgyár állandóan emeli termelését. A cukorgyár kollektívája évről évre túllépi az állami terveket és kiváló minőségű termékeket bocsát ki. A Szovjetunióban egyre nagyobb tömegek vásárolják a televíziós készülékeket A szovjet tudósok nagy eredményeket értek el a televízió tökéletesítése terén. Az utóbbi időben sok újfajta felszerelés gyártását kezdték meg. A televíziós adóállomások részére nagy érzékenységű adócsöveket készítettek, amelyek lehetővé teszik, hogy az üzemekből, utcákról, sporttelepekről olyankor is adjanak televíziós közvetítéseket, amikor nem tökéletes a világítás. A szovjet televíziós adóállomások elsőrendű hazai gyártmányú felszerelésük segítségével igen nagy fontosságú, 625 soros képeket közvetítenek. Műsoraikon nemcsak drámai- és operettszínházak előadásai szerepelnek, hanem hangversenyek, filmek, irodalmi és zenei estek, sportesemények, képtárak és kiállítások anyagát felölelő helyszíni közvetítések is. A moszkvai áruházak havonta többezer televíziós vevőkészüléket adnak el. Sok vevőkészüléket vásárolnak a kolhozparasztok. Az új ötéves terv előírja a televízió továbbfejlesztését. Már folynak a kísérleti adások olyan nagy képsíkra, amelynek méretei megközelítik a mozik vásznát. Sikerrel járnak a színes televíziós adásokra irányuló kísérletek is. A Volga-vidék a Szovjetunió éléskamrája lesz A Volga-vidék — a Szovjetunió európai felének délkeleti részén elterülő nagy kiterjedésű terület — az ötödik ötéves terv során nagy mértékben tovább fejlődik. E vidék kolhozai és szovhozal már most is igen jó gabonatermést érnek el, a tehenenkénti tejhozam pedig eléri, söt meghaladja az évi 3000 litert. A Volga-viaék, amely a forradalom előtt mezőgazdasági szempontból rendkívül elmaradott volt, az ország egyik éléskamrája lett. A volgavidéki mezőgazdaság dolgozóinak jelenlegi sikerei azonban csak a kezdetet jelentik. A termelés soha nem látott növekedését biztosítja majd a volgai vízitechnikai berendezések felépítése. Az öntözött földek területének ezen a vidéken az új ötéves tervben el kell érnie a 17 millió hektárt. A szaratovi kerületben csaknem egymillió hektárt öntöznek — ez meghaladja Belgium egész vetésterületének nagyságát. Rövidesen megmutatkozik az új mezővédő erdősávok jótékony hatása is. Ezek as erdősávok a pusztító, száraz szelek elleni küzdelem jelentős eszközei.