Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-07 / 292. szám, vasárnap

1952 december 7 III SZÚ 3 ANYAG AZ ORSZÁGOS PARTKON FERENCI AH O Z A CsKP KB elnökségének határozata szerint a szerkesztőség a lap hasábjain külön rovatot nyitott „Anyag az országos pártkonferenciához" címen. A szerkesztőséghez | rendjének kérdéseihez, mindenekelőtt az elvtársak részéről számos cikk és megjegyzés érkezik be az országos pártkonferencia tárgyalási napiaz új pártszabályzat javaslatához. Ma közöljük az országos pártkonferencia vitaanyagának további részét. Több figyelmei az agitációs munkára Már amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja új szervezeti szabályzatának tervezetét és XIX. kongresszusának beszámolóit olvastuk, amelyek a birálat és az önbírálat példaképét nyújtották, tudatosítottuk a bazini téglagyárban működő üzemi pártszervezetünk munkájának hiányosságait. A CsKP Központi Bizottsága elnöksége új pártszabályzattervezetének tanulmányozása, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzatára támaszkodik, még jobban megerösitett bennünket abban, hogy eddigi munkánk nagy hiányosságokban szenved. A politikai szervező és a tömegpolitikai munkában felmerülő hiányosságok üzemünk tervteljesítésében nyilvánulnak meg. Üzemünk a téglagyártás tervét 95.6%-ra, a cserépgyártás tervét 97.5%-ra teljesíti. A terv nemteljesítésének néhány oka van. Elsősorban a magasfokú munkamulasztás, amely 10—13% között mozog, továbbá a munkahelynek idö előtti elhagyása egyes alkalmazottak által a mesterek tudtával. A munka időelőtti abbahagyása főleg a szállítókra és a teherkocsirakodókra vonatkozik, akiknek a mester feladatuk elvégzése után nem ad más munkát és akik ennek következtében idö előtt elhagyják munkahelyüket. Ha naponta csak 10—15 percet késnek, nagyobb számú alkalmazott mellett ez az elmulasztott munkaidő egész órákat és napokat tesz ki. Az üzemi pártszervezet bizottsága tudatosította, hogy éppen itt kell hatékonyan beavatkozni, széleskörű, meggyőző munkát kell kifejteni a munkások közt, megmagyarázni a terv pontos teljesítésének jelentőségét, mert attól, ahogy téglagyárunk teljesíti tervét, függ építkezéseink tervteljesítése is. Az üzemi pártszervezet bizottsága elsősorban nem tudja meggyőzni a párttagokat arról, hogy a párttag köteles példát mutatni a munkában, betartani a párt- és államfegyelmet, leleplezni a munkahiányosságokat és törekedni azok kiküszöbölésére, amint az a CsKP új pártszabályzattervezetében áll. Ebből látható, hogy legnagyobb munkahiányosságunk a személyes és szemléltető agitácó elhanyagolása. Pártunk új pártszabályzati tervezete hangsúlyozza, hogy a pártszervezet főfeladata: »az agitációs és szervezési munka a tömegekben a pártjelszók és határozatok megvalósítására és a helyisajtó (üzemi újságok, faliújságok, stb.) irányításának biztosítása.« Az üzemi pártszervezet bizottsága tizenhét tagú agitátor testületet állított össze. Ez a testület azonban csak papíron szerepelt, és pedig azért, mert nem gondoskodtunk róla. Nem irányítottuk az adatokat és így az agitátortestületet nem hívtuk össze rendszeresen s nem tűztünk eléjük konkrét feladatokat és igy a agitátortestület nem dolgozott. Nem dolgozott azért, mert az üzemi szervezet bizottsága nem tudatosította, hogy az agitáció a pártmunka elválaszthatatlan tartozéka. A párt irányelvei szerint Szlimák elvtársnak, az üzemi pártszervezet elnökének kellett volna gondoskodnia az agitátorokról. Azonban nem hívta össze tanácskozásra az agitátorokat, nem tűzött ki eléjük feladatokat. Az üzemi pártszervezet bizottságának másik nagy hiányossága abban " áll, hogy nem fejti ki a tömegpolitikai munka más formáit sem. A politikai tízperceket, melyeket minden munkahelyen meg kell tartani, csak adminisztratív módon valósítják meg. A többi munkahelyeken eddig még nem tudták megszervezni sem a politikai beszélgetéseket, sem a politikai tízperceket. Aszerint, hogyan törődik az üzemi pártszervezet bizottsága a tömegpolitikai munkával, megmutatkoznak annak eredményei is. Az alkalmazottak nagyrésze nem olvassa a napi sajtót. Sok mester lebecsüli az üzemi munkaiskolában való szakművelődés jelentőségét. Az agitációs munkának az üzemi pártszervezet bizottsága által történő irányításában mutatkozó hiányosságok a legjobban abban láthatók, hogy nem tudtuk meggyőzni az alkalmazottakat a Duvanov szovjet sztahanovista módszere szerint végzett munka szükségességéről, noha a tégláknak ez a gyorségetési módszere biztosítaná üzemünkben a rendes tervteljesítést. A politikai munkának e hiányosságai abból erednek, hogy az üzemi pártszervezet a hónap folyamán nem ellenőrzi az üzemi pártszervezet munkatervét, határozatait és így megtörténik, hogy a tervezett akció, határozat az üzemi pártbizottság hibájából csak papíron maradt. Pukancsik elvtársnak, a tízesbizalmiak vezetőjének példája, aki ellen a legutóbbi gyűlésen panaszt emeltek, annak a bizonyítéka, hogy az üzemi pártszervezet bizottsága nem ellenőrizte, hogyan teljesíti feladatát. Pukancsik elvtárs nem hívta össze a tízesbizalmiakat, hogy megismertesse őket a bizottság határozataival és feladataikkal. Mint bizottsági tag nem teljesítette kötelességét. Különféle okokkal magyarázkodik ki, hogy mentegesse pártkötelességeinek elmulasztását. Üzemi pártszervezetünkben a bazini téglagyárban több ilyen elvtárs van. Pártunk új pártszabályzattervezetének megtárgyalásánál teljes mértékben tudatosítottuk ezt, melyben ez áll: »A párttag köteles a párthatározatok teljesítéséért tevékenyen harcolni. Nem elég, hogy a párttag csak egyetértsen a párthatározatokkal, a párttag köteles harcolni e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passziv és formális viszonya a párthatározatokhoz meggyengítí a párt harci képességét és ezért összeegyeztethetetlen a pártban való tagságga!.« Az új pártszabályzattervezet tanulmányozásán?! vi'ágosan látjuk hiányosságainkat. Meggyőződésünk, hogy csak az üzemi szervezet bizottságának javított munkájával, az összes párttagokról és párttagjelöltekről való gondoskodásával javíthatjuk meg szervezetünk munkáját úgy, hogy a politikai munka a tervteljesítés jobb eredményeiben megmutatkozzon. Ügy, ahogy államunkban végeztünk a Szlánszky-bandával, üzemünkben végeznünk kell rossz, felelőtlen és fornjális pártmunkával. Mindennapi agitációs munkávaíl mozgósítani kell a bazini téglagyár dolgozóit a szocialista munkaverseny, az élmunkásmozgalom fejlesztéséért, a terv egyenletes teljesítéséért. Jurcsik J., a bazini Nyugatszlovákiai téglagyárak üzemi pártszervezetének titkára. A CsKP új pártszervezet! szabályzatához fűzött víiahozzászólásokból mondatot: „ ... Ha a párttagjelölt olyan okokból, amelyeket a pártszervezet komolyaknak ismer el, nem tudta kellőképpen bebizonyítani alkalmasságát, a párt alapszervezete meghosszabbíthatja jelöltségi idejét legfeljebb egy évvel. .." Ha a tagjelölteknek ugyanazok a kötelességei, mint a párttagoknak (III. fejezet) az azt jelenti, hogy ezeket következetesen teljesíteniök kell. Már a tagjelöltté való fölvételnél bizonyos öntudatosságot követelnek meg, felvétele után pedig alapszepvezet'ének feladata politikai nevelésének és képzésének biztosítása. (IX. fejezet 68. pontjának b) és c) bekezdése). Abban áz esetben, ha a tagjelölt a várakozási idö alatt nem tudta bebizonyítani alkalmasságát, hogy méltó a párttagságra, nem tartom szükségesnek, hogy várakozási idejét további évvel meghosszabbítsák." Vila az új párfszabályzattervezetről a Rudé Právo hasábjain A komáromi Sztavokombinát üzemi pártszervezetében működő elvtársak levelükben egyetértésüket fejezik ki az új pártszabályzattervezettel és annak megtárgyalása után a pártszabályzattervezet XII. fejezetében „A párt anyagi eszközei" a következő kiegészítést javasolják: „A párttagok és tagjelöltek igazolványuk kézbevételének nap. jától kötelesek fizetni a tagdíjat." Ez a Javaslatunk — irják — abból ered, hogy a párttag vagy párttagjelölt felvétele és igazolványának kézhezvétele között (főleg a jelöltnél) hosszú idő telik el. A tagdíjak visszamenőleg történő fizetése azután a felvett elvtárs jelentős anyagi megterhelését jelenti. Én is szeretnék megjegyzést fűzni az új pártszabályzathoz — írja Mikus János elvtárs Nizsná nad Óra várói, — és pedig a FV. fejezet 25. pontjához, a kisebbség akaratának a többségre való kényszerítéséről és frakciős tevékenység kialakulásáról. Ezt a mondatot a következőképpen javasolom kibővíteni: A bírálat és önbírálat biztosításával minden párttagnak lehetősége nyílik megjegyzések tételére egészen a határozat elfogadásáig. A határozat megszavazása után az illető pártszervezetnek vagy pártszervnek minden tagja köteles harcolni a határozat teljesítéséért. Ha a többség által elfogadott határozattal nem ért egyet a kisebbség, esetleg magasabb pártszervhez fellebbezhet. Egyetlen egy esetben sincs azonban megengedve az elfogadott határozatoknak tiszteletben nem tartása és nincs megengedve, hogy a kisebbség a határozat elfogadása után is saját javaslata szerint járjon el. • A zólyomi erdészeti és faipari főiskola üzemi pártszervezetének elvtársai a pártszabályzattervezethez többek között e megjegyzéseket küldték: A I. fejezet 1. pontjához „a párt ideológiai alapja a marxizmus-leninizmus", a következő megfogalmazást javasoljuk: A párt ideológiai alapja a marxizmus-leninizmus, amelyet a párt szem előtt tart minden tevékenységében. Ezzel a megfogalmazással — irják — ki akarjuk kerülni az ideológiának az alappal való egybevonását, amely a felépítmény ellenkezőjének a jelentése, továbbá hangsúlyozni akarjuk, hogy a párt ideológiája nemcsak, hogy a marxizmus-leninizmusból származik, mint alapjából, hanem vezérfonál is a párt mindennapos munkájában. Ugyanebben a fejezetben javasoljuk „a nemzeti szabadság megújításáért" kifejezés helyett... „a nemzeti szabadságért" kifejezést, tekintettel arra, hogy a megújítás szó nem emeli ki a minőségi változást, amely a München-előtti kapitalista köztársaság és a népi demokratikus köztársaság között áll fenn e kérdésben. Klement Gottwald elvtárs azt mondja, hogy a cseh imperialista finánctőke kizsákmányolja és elnyomja a kisebbségi nemzetek széles dolgozó tömegeit és hogy a nemzetiségi elnyomás az osztályelnyomás feltétlen tartozéka. A CsKP tehát nemcsak a csehek és szlováKok nemzeti szabadságának megújítását vívta ki, hanem kiharcolta a nemzetiségi népek nemzeti szabadságát is. • A párttagjelölteknek és párttagoknak felvételéhez Cservený Tamás, a gálszécsí CsSzBSz járási bizottságának titkára a következő kiegészítést javasolja: „A Hl. fejezet 16. pontjához a következő megfogalmazást javasolom: „A jelöltségi idő félévtől két évig terjed és tartalmát az alapszervezet határozza meg. Azért lépek fel javaslatommal, hogy megszűnjön a dolgozók közti különbség, mert csak ezeknek van joguk a párttagságra. A m. fejezet 18. pontját illetően javaslom, hogy hagyják ki ezt a A CsKP központi lapja, a Rudé Právo „Anyag az országos pártkonferenciához" rovatában az elvtársak számos hozzászólását közli az új pártszabályzattervezethez hazánk kü lönféle munkahelyeiről. Mika elvtársnő, az osztravai kerületi pártbizottság tagja vitahozzászólásában kiemeli a politikai mimka fontosságát, mint pótolhatatlan segítséget a munkafeladatok teljesítésében. Példákon mutat rá, milyen szép eredményeket hozott az osztrava-karvini szénmedence tárnáiban, főleg a Hlubina-bányában folytatott helyes és rendszeres politikai munka. Rámutat arra, hogyan segítenek munkájukban, a feladatok sikeres teljesítésében a munkahelyeken folytatott rendszeres napi politikai tízpercek, amelyeken a kommunisták a legidőszerűbb politikai kérdésekről beszélnek és ezeket egybekötik a tervteljesítéssel. A Zárubek-bánya 405. falfejtésén dolgozó ifjú bányászok élmunkáscsoportjának példája Obst elvtárs vezetésével — írja vitahozzászólásában — ezt újra bizonyítja. Ezt az élmunkáscsoportot fiatal, IS éves kitanult bányászok képezik. Körülbelül csak hat kommunista, tapasztalt bányász dolgozik közöttük. Az elvtársak igen jól vezetik a politikai agitációs munkát. A politikai tízpercek során naponta foglalkoznak a politikai helyzettel és a tervteljesítéssel. Arról is gondoskodnak, hogy mindenkit beosszanak a pártiskolázás évébe, vagy a CsISz tanévébe. Az egész kollektíva fejlődik, bírálattal és önbírálattal elősegíti a munka állandó javulását. Václav Zeman, a plzeni V. I. Leninüzem összüzemi pártbizottságának titkára az új pártszabályzat nagy jelentőségének összefoglalása után ezt írja: „Az új pártszabályzattervezet tanulmányozásánál tudatosítjuk' hogy milyen következetesen kell teljesítenünk minden kötelességünket és hogy élhessünk a párttagság jogával is, pontossá és jobb minőségűvé kell tennünk munkánkat. Fáradhatatlanul harcolnunk kell a kispolgári csökevények maradványai ellen, amelyek még bennünk vannak, és egyrészünket gátolják az előrevezető úton és meg kell mutatnunk, hogy kényelmünkből valamit fel is tudunk áldozni. Készeknek kell lennünk bármikor felsorakozni és minden körülmények között minden következményükig teljesíteni a párt irányelveit. Egyszóval a párt ügyének harcosaivá kell válnunk. Aki nem így akarja látni feladatait, aki a pártot a maga személyi előnyére akarja kihasználni, annak nem lesz helye a párttagok soraiban." Zeman elvtárs továbbá példákat hoz fel az összüzemi bizottság munkájából, hogyan nem váltak az elfogadott határozatok minden kommunista szívügyévé az üzemben, hogyan marad sok határozat papíron. Az üj pártszabályzattervezet segítséget nyújt az üzemi szervezeteknek arra, hogy még hatékonyabban vezessen minden kommunistát a feladatok teljesítésére. „Megszilárdítani a pártszervezetek egységét" c. cikkében Kothánek J., a vodnany-i járási pártbizottság vezető titkára, a nékeri pártszervezet bizottságának helytelen eljárásáról Ir a jelöltnek pártba való felvételénél. A bizottság azáltal, hogy nem vizsgálta felül tüzetesen a pártba Javasolt múltját, végül a pártszervezet tagjainak akarata ellenére is felvette pártjelöltnek. Kothánek elvtárs konkrét példákat hoz fel a járá*. más szervezeteiből is, amelyek megbontották a pártszervezetek egységét. „A vitában és a pártszabályzat megtárgyalásában — írja vitáhozzászólása végén — elsősorban mindegyikünk nek mint kommunistának meg kell mutatnia önbíráló értékelésével, hogy mit nyújtunk mi mint párttagok és főként világossá kell tennie saját hiányosságainkat a párttag alapkötelességeinek teljesítésében. A vita erőt kell, hogy nyújtson nekünk e hiányok kiküszöbölésére. A vitának meg kell mutatnia alapszervezetünk munkájának hiányosságait feladatainak teljesítésében, meg kell mutatnia, ki miben tudna közülünk többet segíteni* többet adni a pártnak — a szervezetnek, hogy az eddiginél jobban teljesítse feladatait." A bírálat helyes elfogadásáról ír Szláma János párttag, a prágai észa. ki járási nemzeti bizottság referense: „Élenjáró funkcionáriusaink gyakran figyelmeztettek az építő bírálat és önbírálat fejlesztésére. A folyóiratokban megjelent szatirikus képek azt a szokásos jelenséget mutatták, hogy a bírálat erélyes, sőt kíméletlen, de az önbírálat önmagunk símogatása, mentegetődzés, és szembetűnő szerénykedés a kifejezésekben. Nagyon sok mindent okoztak Szlánszky és társai. Ideje azonban leleplezni a rossz munkamódszereket saját munkánkban, tanulni a Szovjetunió Kommunista Pártjában áa pártunkban levő jó példákból is. Bares József párttag, a libereo vidéki CsSzBSz járási bizottsága el* nökségének tagja, a Szovjetunióval való barátságunk nagy jelentőségéről ír és hangsúlyozza a párttagok azon kötelességét, hogy tevékenyen dolgozzanak a Csehszlovákiai Szov jetbarátok Szövetségében. „Mi, a liberec-viléki CsSzBSz járási bizottságában dolgozó kommunisták nemrégiben még nem voltunk szoros kapcsolatban a járási pártbizottsággal. A járási pártbizottság képviselőivel csak egyszer jöttünk össze, éspedig a szövetség járási konferenciája előtti év elején. Ez időtől fogva egészen november 12-ig mint kollektíva — nagy kárunkra — nem tartottunk fenn kapcsolatot s járási pártbizottsággal. Csak november 12-én jöttek össze a CsSzBSz járási bizottságában működő kommunisták és a járási pártbizottság vezető titkárának részvételével kritikailag beszélgettek eddigi munkájukról és tanácskoztak a további munkáról. Azonban ezen a tanácskozáson sem volt teljes a CsSzBSz járási bizottságában dolgozó kommunisták részvétele és nem is tartották szükségesnek mentegetni magukat. Ez a rájuk bízott funkciónak lebecsülése, annál is inkább, mert az ilyen lebecsülés, a munkához való passzív és formális magatartás a Nemzeti Arcvonal ily jelentős szervezetében, a csoportokban is meg*, mutatkozott. Sok más fontos kérdéshez hozzászóltak a Rudé Právo hasábjain folyó vitában a következő elvtársak: Krym L., szokolovci párttag. Pokorný M, Dolejši V. prágai párttagok, Kubicsek Ľubomír, az olomouci CsKPalakulati szervezet agitátora, Sztár nek J. párttagjelölt, a prágai politikai és gazdasági tudományok főiskolájának hallgatója, Szemecky M. párttag, a preperei EFSz elnöke éa még sokan mások. A