Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-06 / 291. szám, szombat

m szo 1952 december 12 PÁRTÉLET •A Matador üzemi pártszervezete a CsISz-szel karöltve aktivizálja a dolgozókat Ä Matador-üzem dolgozói nagy lelkesedéssel dolgoznak a szocializmus építésén és az ötéves terv negyedik évét Sztálin elvtárs születése napjáig teljesítik. Az üzemben a pártszervezet vezetéséve) sajtőtízperceken vitatták meg Szlánszkynak és hazaáruló csoportjának tetteit. Az üzem dolgozói megelégedéssel vették tudomásul az ítéletet és ezek után még jobban fogják fokozni munkájukat. A Matador-üzem pártszervezete a CsISz-el karöltve dolgozik és aktivizálja a dolgozókat a termelő munkába. Pártunknak egyik legfontosabb feladata a fiatalok bevonása a politikai munkába. Sok üzemben a pártszervezet nem tudja a fiatalokat beVonni a politikai életbe. Pedig a pártnak nagy szüksége van a fiatalokra. Fokozni kell öntudatukat és beléjük kell nevelni a szocialista hazafiságot hogy a CsISz-böl olyan odaadó harcosok nőjenek ki, mint a szovjet komszomolisták, akik elöljárnak a termelőmunkában és elöljártak a Nagy Honvédő Háborúban is a fasiszták elleni harcban. A Matador üzemi pártszervezete a vezetőségbe meghívja mindig a CsISz-vezetöket is, és tanácsokkal látja el-a CsISz-tagokat és rámutat hibáikra és figyelmezteti őket az egyes kampányok alatt az időszerű problémákra. A CsISz-tagok maguk között is tartanak politikai oktatást. A politikai oktatáson átveszik a XIX. kongresszus anyagát és a párt új szervezeti szabályzatainak javaslatát. Ezen az oktatáson megvitatták és elítélték Szlánszky hazaáruló tetteit is. Meg akarják mutatni, hogy ők az újtípusú fiatalsághoz tartoznak és a termelőmunkából nemcsak kiveszik részüket, hanem szívükön viselik az egész üzem munkájának menetét és a munka termelékenységének emelését. A CsISz-tagftk, mivel eddig nem volt kiértékelve ä munka minden nap, javaslatot terjesztettek a pártszervezet elé, hogy alakítsanak egy bizottságot, amely ellenőrzi a munkateljesítményeket. Ebben legyen egy CsISz-tag, egy kommunista, egy szakszervezeti tag és egy mester. Ez a bizottság minden nap fel fogja mutatni a munkában elért eredményeket és ez nagyban hozzá fog járulni a termelés emeléséhez. Az üzem minden részében megtartják a sajtótízperceket. A pártszervezet jól dolgozik; csak egyes idősebb elvtársak nem vesznek aktiv részt a politikai munkában. Pedig a passzivitás tulajdonképpen megalkuvás és az opportunista elemek csak gyengítik a párt munkáját. A pártoktatáson átveszik a XIX. kongresszus anyagát, amelyből különösen Malenkov elvtárs beszámolóját vitatják meg. A pártoktatás elég jó eredményekkel folyik de egyes körökben nincs vita, ahogy Matusiková Vilma elvtársnö mondja. A mj körünk vezetője, Jánoska elvtárs, a pártoktatás ideje alatt csak felolvas és vita nincsen. Ez pedig nagy hiba mert a vitából lehet legtöbbet tanulni. A pártoktatás leghelyesebb menete az, ha az oktató a kitűzött anyagból egy összefoglaló előadást tart. Kiemeli a fő pontokat és részletesen megmagyarázza, az előadás ne legyen túl hosszú. Ha a pártoktató gépiesen felolvas két órán keresztül, ez a hallgatókra fárasztó és unalmas és mire az oktató végigolvassa előadását, az elejét már elfelejtették a hallgatók. Ha azonban az előadó az anyag főbb részeit összefoglalja, azt érdeklődve hallgatják a tanulók. A rövid előadás után pedig a vitára kell fektetni a fősúlyt. Bevált módszer az, mert ha valaki hozzászól az anyag valamelyik részéhez, jobban az emlékezetében marad az anyag. Ha ellenben csak felolvasnak, azt hamarabb elfelejtik. A pártoktatónak tehát nagyon kell ügyelni arra, hogy élénk vita fejlődjön ki az anyag körül. Matusiková Vilma elvtársnö. még megjegyzi, hogy üzemükben ugyan jól folyik a pártélet, de még sokkal jobb tömegpolitikai "munkát lehetne kifejteni a dolgozók között, ha az üzemi mikrofon magyar nyelven is közvetítené a főbb politikai eseményeket. A Matadorüzem dolgozóinak fele magyar és nem értik, ha szlovákul beszél hangszóró. Az üzem magyar dolgozói kérik, hogy a mikrofonon magyarul is közvetítsenek, hogy ők is jobban belekapcsolódhassanak a politikai munkába. Matusiková elvtársnö Korabelnyiková módszerével dolgozik, huiladékanyagből és ezzel sok nyersanyagot takarít meg. Bielik András a présélömühelyben dolgozik. munkahelyén még munka közben is agitál és még ebédidő alatt is agitációs munkát fejt ki. Egy percet sem veszít munkaidejéből és úgy felel kérdé seinkre munka közben. Minden percet felhasznál, hogy munkatermelékenységét emelje és most, hogy Szlánszky és bandája elnyerte méltó büntetését, még jobban fokozza munkáját. — Mi, Marx, Lenin, Sztálin tanai szerint és a párt irányvonala szerint akarunk tovább haladni — mondja Bielik elvtárs. — Annak tudatában, hogy pártunk megerősödött és megtisztult az árulók kártevő munkájától, fokozom munkámat a szocializmus építésére. Csóka elvtárs párttag a gépész műhelyben dolgozik és felháborodva beszél Szlánszky gaztetteiről. Az üzemrészen jól folyik az agitációs munka és mindig megbeszélik az előző napokon felmerült hiányosságokat. Az üzem dolgozói a Szovjet Barátság Hónapjában kötelezettséget vállaltak, hogy a nehézipar számára készített tíz szalagot tíz nap pal előbb elkészítik, B. J. Ribár József, a handlovai bányaüzem legjobb újítóía A handlovai bányaüzem a város szélén terül el és mindig zajos. Fémmel telített csillék zörögnek, nehéz vasdarabokkal, daruk mozognak, dolgozóink a rájuk háruló gottwaldi ötéves terv feladatán munkálkodnak. Ribár Józsefjei, a handlovai bányaüzem legjobb újítójával a kapuban találkoztunk és egy szélcsendes utcában húzódtunk meg. A felszabadulás előtti életéről beszélgettünk. Ribár István arcvonásai megkeményedtek, mintha čsak azt akarták volna kifejezni, hogy iái esik idézgetni a múltból, mert a'2 akkori tűrhetetlen viszonyokra való visszaemlékezés ma szenvedélyesebb munkár

a ösztönöz minden becsületes embert. Felvillantak emlékében Tatabányán eltöltött gyermekévei, így beszélt ezekről az időkről: — Apám annyit sem keresett, hogy a szűkös megélhetést biztosithassa családjának. Délelőtt iskolába jártam, délután a, bánya körül ácsorogtam Sokszor a szénporból szedegettem darabos szenet és fillérekért árultam a piacon. Családunk 1920-ban kertel Handlovára. A megélhetés itt sem volt könnyebb Apám a bányába, én pedig a' párkányt mezőgazdasági gépgyárba jártam dolgozni. Ribár elvtárs borúsabb let*, ahogy folytatta: — Itt mint inas naponta 14-18 órát dolgoztam A mannámért egy koronát sem kaptam A betegsegélyző minden évben megkövetelte a 960 koronát. még a, segédlevét megszerzé sét is ettől tették függővé. — A munkaórák nagy száma es a mesterek kibírhatatlan basáskodása ellenállást váltott kl belőlem, osztályérzetemtől fűtve harcba szálltam a kizsákmányolók ellen. Pártunk ideológiáját ebben az időben ismertem meg. 1923-ban inasszrájkot szerveztünk a nyolcórai munka bevezetésére. — Megszereztem a segédlevelet, de semmire sem mentem vele, mert az 9,lső ^urzsoa köztársaság, mint sok munkásfiút. engem is a munkanélküliek táborába sodort. Bekóboroltam Magyarországot, Romániát, rrýg 1929ben végre munkát kaptam Handlován. Ebből a hányatott sorsból fakadt Ribár József határtalan szeretete a nagy Szovjetunió iránt. A Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat és lehetőséget adott arra, hogy pártunk vezetésével a dolgozó nép vegye kezébe az ország irányítását. Ez a felejthetetlen tény fordulópontot jelentett Ribár József életében és a munkaviszonyában is. Üj munkakedvvel, hatalmas lendülettel tátott a munkához, mert tudta, hogy most már magának és a,z egész dolgozó népnek termel. 1 Amikor újításairól érdeklődtünk, elővette zsebéből jegyzeteit, hogy hét újítása közül a leghasznosabbról beszéljen. Bányászaink egyik legnagyobb problémája — kezdte — a szén elszállításához használt gumiszalagok öszszekötése volt. Az összekötéshez eddig Adler-kapcsokat használtak, amelyeknek a beszerzése nagy nehézségekbe ütközött. Jól emlékszem, az egyik elvtárs arról beszélt, hogyha nem találjuk meg az összekötés új módját, akkor könnyen megesik, hogy be kell szüntetni a fejtést. Kötelességemnek tartottam minden tőlem telhetőt megtenni a termelés érdekében. A gumiszalagoknál figyelmesen tanulmányoztam, hogy miről van szó, aztán otthon sok estét töltöttem el tervezgetésekkel. Egyszercsak rájöttem a megoldásra. A gumiszalagot a ké( széltől 14— 14 mm-re kilyukasztottam és elhelyeztem od

a egy-egy jobb- és balmenetű rúgóhajtású drótot. Ezt a két rugót egymásba kapcsoltam és dróttal öszszeerősítettem. Az összekötés így minimális összegbe kerül. — Mi segített a munkádban? Röviden válaszolt. — A könyvek. — Milyen könyveket szoktál olvasni? / Szakirodalmat és szépirodalmat. Néha történelmi könyvekbe is belelapozgatok. 1200 könyvem van, — felelte Ribár elvtárs büszkén. — Mi a legkedvesebb olvasmányod? — Az SzK(b)P története. Mindennap elolvasok belőle egy részt, mert érzem, hogy nagy segítséget nyújt a gyakorlati életben. Jól ismerem Lenin és Sztálin elvtársak életrajzait is. Olvasni, olvasni, ezt tartom szem előtt, mert a munkásember csak a látóköre kiszélesítésével tudja tökéletesíteni munkáját. Végül fiára, a 21 eves Ribár Józsefre terelődött a szó. Büszkén beszélte el nekünk, hogy már több mint egy éve néphadseregünk tisztje. — Azóta még vidámabban végzem a munkám, — mondotta boldogan, — mert elért eredményeink felett fiam és néphadseregünk tagjai őrködnek. A város elcsendesült, az utcán csak a szél "neszelt. Elköszöntünk egymástól. Ribár elvtárs sietett haza, hogy könyvet vehessen a kezébe, amelyből új ismereteket szerezhet magának, hogy felhasználhassa aztán őket a maga és dolgozó népünk javára. MÁCS JÓZSEF Tiranában aláírták a csehszlovák-albán kultúregyezményt December 1-én az Albán Népköztársaság fővárosában, Tiranában aláírták az Albán Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között megkötött kulturális együttműködésről szóló szerződést. Az Albán Népköztársaság nevében Bedri Spahiu iskolaügyi miniszter a minisztertanács elnökhelyettese, a Csehszlovák Köztársaság nevében dr. Jozef Kiszely kormányelnökhelyettes írták alá a szerződést. A szerződés ünnepélyes eláírásáná] albán részről résztvett Koco Tashko külügyminiszterhelyettes, Fadil Pacsrami, a külfölddel való kultúrális kapcsolatok bizottságának elnöke, Fatmir Gjato, a kultúr- és művészeti bizottság elnöke, Petn Kito, az albán rádióbizottság elnöke és sok má

s neve

a személyiség. Csehszlovák részről jelen voltak dr. Jozef Kiszely kormányelnökhelyettes, dr. Vladimír Pavlicsek, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli követe é

s meghatalmazott minisztere, Lumir Csivrny iskolaügyi miniszter- 1 helyettes és Václav Lacina Ir6, <9 csehszlovák rádióbizottság tagja. Az Albánia é

s a Csehszlovák Köztársaság közti kultúráiig együttműködésről szóló szerződés lehetővé teszi a két ország közti baráti kapcsolatok megszilárdítását és. megerősítését, a

z együttműködés és a kölcsönös megismerés további kimélyítését a kultúra, tudomány és művészet terén. A szerződés egyúttal kifejezi mindkét kormány és nép kívánságát, hogy még jobban hozzá akar járulni a djcső Szovjetunió vezette béke, demokrácia és szocializmus világtáborának megerősítéséhez. A szerződés tartozékaképpen aláírták az Albán Népköztársaság minisztertanácsa mellett működő rádióbizottság és a csehszlovák rádióbizottság köztj együttműködésről szóló jegyzőkönyvet, amelyet az albán rádióbizottság nevében annak elnöke, Petro Kjto, a csehszlovák rádióbizottság nevében pedig annak elnökhelyettese, Václav Lacin

a író írták alá. József Attila emlékest Kassán A Csehszlovák írók Szövetségének 1 dettel a kassai Szlovan nagytermében •Irmnkiai tnanvntn ic n —; x sa-" szlovákiai tagozata és a Csehszlová kiai Magyar Dolgozók Kult úr egyesületének kassai helyi szervezete kedden, december 9-én este 19 órai kezJózsef Attila-emlékestet rendez a nagy proletárköltő halálának 15. évfordulója alkalmából. A belépés díjtalan. A Sztálini Alkotmány (Folytatás az 1. oldalról) kotmány igazi demokratikus alkotmány, nem rejteget semmiféle korlátozásokat és „hátsó ajtókat", melyek nélkül a burzsoá alkotmányok nem tudnának létezni. Ezért szilárd alap a szocialista társadalom fejlődésének további folyamatára — a szocializmusból a kommunizmusba vezető úton. A Sztálini Alkotmány zászlaja alatt a szovjet nép az építő sikerek útján haladt, fejlesztette a szovjet föld hatalmas erejét, e zászló alatt a szovjet nép országát a világ technikailag legfejlettebb országai közé állította. A Sztálini Alkotmány zászlaja alatt erkölcsileg megszilárdult a szovjet társadalom politikai egysége, a Szovjetunió népeinek barátsága, megerősödött a szovjet hazafiság, amely a Szovjetuniót rabszolgaságba dönteni törekvő ellenségekkel szemben bevehetetlen erőddé vált. A Sztálini Alkotmány erőforrássá vált minden szovjet polgár számára, lankadatlan lendületet, szívósságot és lelkesedést kölcsönzött nekik minden akadály leküzdésére az emberiség legmagasabb célja, — a kommunizmus felé való átmenet alapjainak építésében. A Sztálini Alkotmány megszilárdította a Szovjetunió helyzetét a béketábor élén, rendkívül megnövelte az elnyomott és rabságba süllyesztett népek általa betöltött védelmezőjének és oltalmazójának szerepét, »az első rohambrigád«nak szerepét, amely az egész dolgozó emberiségnek utat tör az új, boldog jövő felé. Sztálin elvtárs az alkotmány elfogadásához fűzött bevezető beszédében rámutatott ennek mérhetetlen nemzetközi jelentőségére. A Sztálini Alkotmány » ... olyan okmány, amely arról tanúskodik, hogy az, ami a Szovjetunióba^ már megvalósult, éppúgy megvalósítható más országokban is«. A Sztálini Alkotmány olyan okmány, amely arról tanúskodik, hogy a szocializmus és a demokrácia legyőzhetetlenek. Ha a Szovjetunió népei számára a Sztálini Alkotmány a felszabadult emberiség útján elért győzelmek mérlege, akkor a kapitalista világ népei számára egyszersmind hatalmas erkölcsi rúgó a halódó kapitalizmus kizsákmányoló karmaiból való felszabadulásukért folytatott harcukban. Akcióprogramm ez, amely életre kelti a haladás összes erőit — évszázados álmuk — a kizsákmányolás nélküli társadalom megvalósítására, olyan társadalom megvalósítására, amelyben az ember nem farkasa az embernek, olyan társadalom megváló- ( \ sítására, amelyet a dolgozó ember már évszázadok óta hiába keresett és amelyet az orosz proletáriátus váltott valóra — a szocialista társadalom megvalósítására. A népi demokratikus országok és új alkotmányaik, amelyek nagy mintaképükre, a Sztálini Alkotmányra támaszkodnak, teljesen megerősítik a Sztálini Alkotmány nemzetközi jelentőségét. A Sztálini Alkotmány számukra a tapasztalatok nagy forrása volt, bölcseség könyve volt, amelyből merítettek és amelyre támaszkodott ezen országok népe alkotmányuk megalkotásában. Ezért Lengyelország, Románia alkotmányai is, amelyeket ezen országok népe az idén alkotott meg, valamint más népi demokratikus országok alkotmányai is, magasabb típusú alkotmányok, melyek egyre jobban megközelítik nagy mintaképüket, a Szovjetunió alkotmányát. Éppen így a mi május 9-í Alkotmányunk, amely magában foglalja dolgozó népünknek 1948 februárjában a reakció fölött aratott győzelmével kivívott jogait, a Sztálini Alkotmány alapelveire támaszkodik, amelyekből néhányat már átvett. E jogok biztosításával lerakta a szocializmus felépítésének alapjait hazánkban. Dolgozó népünk ezen az úton szép darabot tett meg. A szocializmus építésében elért minden új siker közelebb visz bennünket célunkhoz, — a' szocializmushoz és ahhoz a rendszerhez, amely a Sztálini Alkotmányban gyökerezik. A Sztálini Alkotmány fennállásának 16. éve a szovjet szocialista polgárok kíméletlen, de győzedelmes harcának 16. éve. annak a győzelemnek 16. éve, amely megszilárdította és növelte a Szovjetunió erejét, az a 16 év, amely a Szovjetuniót az egész világ haladó emberiségének élére állította. A Sztálini Alkotmány 16. éve — a kapitalista világrendszer hanyatlásának és bomlásának 16. éve, amely az államapparátus fasizálásával, a militariZációval és végül háborús agresszióval igyekszik fenntartani széteső uralmát. A Sztálini Alkotmány fennállása 16. évének mérlege a napnál világosabban szól. A demokrácia, a szocializmus és a béke ereje legyőzhetetlen. Az imperialisták minden dühöngése és minden intrikája ellenére a Sztálini Alkotmány egyre fényesebben • világítja meg azt az utat az egész világ elnyomott emberiségének, amely mindenhonnan egy cél — a kommunizmus felé vezet. (A Rudé Právo vezércikke.)!