Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-31 / 311. szám, szerda

1952 december 31 UIS 20 5 A beadási kötelezettségről szóló új törvénnyel megszüntetjük falvainkban a szélírásoknál előforduló nehézségeket PÁ HTELET A kékkői járás helyi pártszervezetei az áj alapszabályzat után fokozzák aktivitásukat Sok igazságtalan esettel találkozunk mostanában falvainkon. A becsületes gazda nyugodt lelkiismerettel néz a jövö elé, arra gondolva, hogy tiszta az asztala, annak tudatában, hogy az állammal szemben minden kötelezettségét teljesítette. Egyszerre csak meglátogatja a felvásárlási minisztérium megbízottja azzal, hogy eggyel-mással még tartozik a dolgozó népnek. Hogyan történhetett, hogy erről a mai napig nem tudott. Ez úgy történt, hogy a községi szétírási lajstromban teljesen- más számok vannak feltüntetve; mint a földműves gazdasági kimutatásban (hospodársky vykaz), pedig a nyilvántartás az összkimutatásból van kiírva, melyet esetleg háromszor i

s átírtak, minden esetben a kis- és középgazda tudta nélkül. Igy pl. a trencséni járásban olyan szétírási kimutatások léteznek, hogy nem ismerik ki magukat benne azok sem, akik csinálták. De nemcsak a trencséni járásban, hanem falvaink és járásaink legtöbbjében vannak ilyen esetek. Miért van ez így? Azért, mert annak a földművesnek, aki hangosabban felszólalt, vagy akinek volt valami ismerőse a szétírő bzottságban, beszolgáltatási kötelezettségét csökkentették, annak pedig, aki a becsületes munkának szentelte idejét, beadási kötelezettségét növelték. Sok esetben megtörtént, hogy a szétíró bizottság tagjai sem tudtak a beszolgáltatási kötelezettség változásáról, mert azt valamelyik hivatali alkalmazott önhatalmúlag végezte. Persze, most a földműves futhat hivatalból hivatalba, hogy kiderítse az igazságot és bebizonyítsa, hogy azok a kilogrammok vagy darabok az ő tudta nélkül kerültek be a kimutatásba. Az új szétírások ezeket a hibákat mind kiküszöbölik. Minde

n földmű_ vesnek szilárd norma szerint írják ő beszolgáltatási kötelezettségét, melyet semmiféle hivatalnok, vagy szétiróbizottság nem váltóztathat meg. Ezzel eltávolítjuk a beszolgáltatás szétírásánál előforduló sógorságot-komaságot. Földműveseink ezért az új szétírási tőrvényt nagy megnyugvással fogadják. Nem történhet meg az. hogy az egyik földműves mindig csak tenyészmarhákat fog beszolgáltatni, még akkor is, ha ezek rosszabb minőségűek és egy másik földművestől vágómarhaként vásárolják fel a jobbminőségti állatokat. Mindenesetre a haszonállatokért magasabb árat kapott és ez volt az indító ok az üzérkedésre és gyakran a minősítés is igazságtalan volt. Ezidáig a beszolgáltatási kötelezettség mennyiségét a gazdasági üzemeknek a járási és helyi nemzeti bizottságok állapították' meg a szétírásoknál. A felvá sárlásügyí minisztérium és közegei csak atra ügyeltek, hogy a szétírásnál a párt- és kormány irányelveit betartsák. Az új rendelkezés értelmében egészen más a helyzet. A kötelező beszolgáltatást a felvásárlásügyi minisztérium járási megbízottja szabja meg. A járási megbízottat terheli a felelősség a mezőgazdasági termelés fejlődéséért, valamint azért, hogy az egységes földművesszövetkezetek és magángazdálkodók a mezőgazdasági termelés és felvásárlás terén az állammal szembeni kötelességeiket teljesíteni tudják. A beszolgáltatási kötelezettségeket két csoportba osztjuk. Még pedig: első csoportba tartoznak azok a mezőgazdasági termékek, melyekből a beszolgáltatási kötelezettséget a járási megbízott állapítja mesr. EbMi, a diószegi konzervgyár dolgozói már december 23-án teljes! tettük évi feladatainkat. Nagy lel kesedéssel dolgoztunk, mert tudatában vagyunk annak, hogy pártunk vezetőségével, a nagy Szovjetunió oldalán csak önfeláldozó, tettrekész munkával építhetjük hazánkban a szocializmust. Munkástársaink, mes. be a csoportba tartoznak az összes magtermények, a burgonya, széna, szalma, zöldség, borszőlő, hús tej, tojás és gyápjú. A második csoportba azok á mezőgazdasági termékek tartoznak, melyeknek beszolgáltatását szerződések biztosítják és a mennyiséget is e szerződésekben állapítják meg. Ezekbe a csoportokba tartoznak az olajosnövények, ipari növények (cukorrépa, cikoriarépa, lenszár, kende rszár, dohány, mahorka, cirokszalma, kokszagin) aromatikus gyógynövények, fűszernövények (majoranna, kömény, ánizs, édeskömény és koriadrum), zöldborsó, zöldbab, savanyítani való uborka, fűszerpaprika és gyümölcsök. A felvásárlásügyi minisztérium kiterjesztheti a beszolgáltatási kötelezettséget a többi mezőgazdasági termékekre és melléktermékekre is, ha azt a szükség megkívánja, az állami gazdálkodás szempontjából. Az egységes földműves szövetkezetek és magángazdálkodók beadási kötelezettségük kiszámításának alapjául a mező- és szántóföldek területe szolgál. A mezőgazdasági terület alatt értünk szántóföldet, szőlőskertet, vesszöföldeket, házikertet, 0.1 hektár gyümölcsöskertet, faiskolát, réteket és legelőt. Szántóföldnek nevezzük az olyan gyümölcsöst is, ahol szántóföldterméket termelnek, (szántóföld beültetve gyümölcsfákkal) az ideiglenes réteket és az állandóan zöldségtermelésre használt területeket. A mezőgazdasági szántóföldek területe, amely a községekben alapul szolgál a kötelező beszámítások megállapításánál, nem szállítható le a földművelésügyi minisztérium vagy megbízottjának engedelme nélkül kisebb területre, mint ahogyan 1952-ben megállapították a szántóföldek területének megállapításánál. A kötelező beadási mennyiség magvakban, húsban és tojásban, valamint burgonyánál az eltitkolt földeknél a rendes beszolgáltatási norma háromszorosa lesz a mezőgazdaság területhez mérten. Az egyes mezőgazdasági üzemek (a IH. és IV. típusú egységes földműves szövetkezeteken kívül) a földek területéhez képest így vannak csoportokba beosztva: Az X. csoportba tartoznak a 20 II. csoportba tartoznak a 15—20 III. csoportba tartoznak a 10—15 IV. csoportba tartoznak a 5—10 V.a csoportba tartoznak a 3.5—5 V.b. csoportba tartoznak a 2—3.5 VI. csoportba tartoznak a 1.5—2 k VII. csoportba tartoznak a 0.5 hektáron felüli mezőgazdasági üzemek. A Vnagángazdálkodók mezögazdaj ságára, melyeket ideigenesen a helybeli nemzeti bizottság irányít, a IV. csoport beszolgáltatási normái érvényesek. E rendelkezések szerint a szövetkezeti tagoknak az az érdeke, hogy minden darab föld jól meg legyen munkálva, mert ha többet termelnek és a beadási norma szerint teljesítik kötelezettségüket, a felesleggel szabadon rendelkezhetnek. Ezért minden szövetkezeti tag, kis- és középgazda örömmel fogadja az új felvásárlási törvényt, mely sok hibát távolit el, melyet a régi szétírás hozott magával. Az új szétírási törvény megszüntet minden igazságtalanságot. Vadovics, a felvásárlásügyi minisztérium kerületi megbízottja. tereink és műszaki dolgozóink becsületes munkájának és a gazdaságosabb munkaszervezésnek köszön, hetjük sikereinket. Jobb és olcsóbb árut szállítunk dolgozóinknak és ezzel mi is hathatósan hozzájárulunk dolgozó társadalmunk jólétének nö veléséhez. Hrdllca Sándor, Diószeg A gömörhorkai EFSz tagjai az állatok közös istállóban való elhelyezésével emelik a tejhozamot A gömörhorkai szövetkezet tagjai is tudják, hogy az állatállomány közös istállóban való elhelyezésével nagyban fokozzuk az állattenyésztés hozamának növelését. Arról is meggyőződtek már a szövetkezet tagjai, hogy csakis így lehet bevezetni az állatok pontos takarmányozását és így alkalmazhatják mind szélesebb mé. retekben a szovjet kolhozok gazdag tapasztalait. Ezért nagy ütemben fogtak hozzá az állatállomány közös istállóban való elhelyezéséhez, hisz minden szövetkezeti tag érdeke, hogy a tejhozam emelésének biztosításával eleget tegyenek beadási kötelezettségüknek. Az állatállomány kczös istállóban való elhelyezését az őszi munkákkal egyidőben végezték és pedig november vége felé. A oagok összesen 79 tehenet helyeztek el közös istállóban, ebből 23 fejős, 13 pedig borjazás előtt áll. Természetesen az első napokban még alacsony volt a fejési átlag, mert voltak egyénileg gazdálkodók, akik elhanyagolták s tehenek gondozását és így több tehén teje elapadt. Ezt bizonyítja az első napok, ban 23 tehén után elért 85—90 íite. res napi tejhozam. Azontan napról napra meglátszik a jó bánásmódnak és a pontos etetésnek az eredménye, mert a tejhozam fokozatosan emel. kedik. A gömörhorkai szövetkezet tagjai is megtanulták, hogy az állatállomány közös istállóban való elhelyezésével széles mértékken elsajátíthatják a szovjet tapasztalatokat, emelik a tejhozamot. így eleget tudnak tenni tejbeadási köte'ezettségük. nek. Prihradszky Lajos, Óömörhorka. A kürti szövetkezetben a pártós kormányhatározat alapján állították össze a munka, csoportokat Az egységes földműves szövetkeze, tek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt. és kormányhatározat óta Kürt község dolgozó parasztsága csaknem te:jes egészében belépett a szövetkezetbe. A megnövekedett szövetkezetben jól haladtak az őszi munkákkal, mert a tagok valamennyien kivették részüket mind a termésbetakarítási, mind a vetési munkákból. A szövetkezet régebbi tagjai szívesen fogadták az új be. lépőket, hisz ezelőtt egy tagra 20 hektár föld megművelése jutott, most pedig reálisan szétoszlott az egy. egy tagra eső fö'

d terület. Miután a szövetkezet megnövekedett, az egyik gyűlésen megszervezték az állandó munkacsoportokat. A csoportok összeállításában nagy segítségükre volt a jtinius 4.iki pártás kormányhatározat. Két mezei csoportot, egy szőlőtermelő csoportot, egy kertészeti és egy állatte. nyésztési csoportot alakítottak. Azonban a csoportok megszervezé sében egy nagy hibát követtek el, mert külön csoportba osztották a szövetkezet régebbi tagjait és külön az újakat. Erre hamarosan rájöttek újjászervezték a csoportokat, mégpedig úgy, hogy a szövetkezet tagjait attól függetlenül, hogy ré. gebbi tagok-e vagy újak, vegyesen osztották el és a két mezei csoporton belül egy dohánycsapstot és egy kertészeti csapatot állítottak össze. Két kertészeti csapat doigozik, így megteremtették az alap.

1,át a szocia. lista munkaversenynek. Tudják, hogy a szocialista munkaverseny népszerűsítésével nagyban növelik a munka termelékenységét és egyúttal nagyobb jövedelmet biztosítanak a közösségnek és saját maguknak. December első felében közös gyű. lést tartottak a szövetkezet tagjai a traktorállomás dolgozóival. A gyűlésen a vita folyamán rájöttek arra, hogy a traktorállomás munkája még nem teljes egészében kielégítő, mert egyes traktorosok felelőtlenül végezték munkájukat. A sryülés végén elhatározták, hogy a traktorosokat a jövőben munkaegységek szerint jutalmazzák, ezzei érdekeltté teszik őket a termelésben í= így sokkal magasabb hektárhozn-nrt biztosít, hatnak. A r mai Béla, Kür.t Helyi és üzemi pártszervezeteinkre egyre nagyobb felelősség és feladat vár szocialista hazánk kiépítésében. Ezért helyi pártszervezeteinknek nagy súlyt kell fektetníök a pártoktatás helyes megszervezésére, hogy ezzel emeljék a párttagok elméleti fejlődésének színvonalát és így jobban bekapcsolódhassanak a szocializmus építésébe, a párt irányvonalát ismertessék a dolgozókkal, hogy az egész dolgozó nép a párt irányvonalát megismerve felsorakozzon a párt mögé, amely Gottwald elvtárs vezetésével és a marx-lenini-sztáliní tanokkal felfegyverkezve biztosan vezeti a dolgozókat az új szocialista társadalmi rend kiépítésében. Helyi és üzemi pártszervezeteinknek munkájához nagy segítséget nyújt az új pártalapszabályzat, amely megszabja a párttagok jogait és kötelességeit. Az új alapszabályzat megvitatása után a kékkői járás helyi szervezetei is fokozni fogják munkájukat a tömegpolitikai munkában és a párt politikai tevékenységében is. Ahol az üj alapszabályzatot jól átvitatták, ott meg is mutatkozik a pártszervezet munkájában az eredmény. De vannak olyan pártszervezetek, amelyek nem tanulmányozták át elég mélyen az új alapszabályzattervezetet és ezért a munkájuk nem kielégítő. A terbegeci helyi pártszervezet sem vitatta meg az ú1 alapszabályzatot és ez meg is látszik hiányos munkáján. A párttagok arra hivatkoznak, hogy az év elejétől december 16-ig a járási pártszervezet nem küldött ki hozzájuk népnevelöt. A járási titkárságnak is nagyobb súlyt kellene _ fektetnie a helyi szervezetek munkájára és ellenőrizni és támogatni kellene munkájukat. De a helyi pártszervezeteink, h

a a pártoktatás jól megy és ha a tagok aktívan résztvesznek a taggyűléseken, aktív munkát fejthetnek ki a párt irányvonalának végrehajtásában. A terbegeci helyi pártszervezet nem vitatta meg az új alapszabályzattervezetet, de a tagok még azt a fáradságot sem vették maguknak, hogy a kommunista sajtót elolvassák és tanulmányozzák az új alapszabályzattervezetet. Ez kitűnt abból is, hogy a taggyűlésen, mikor az alapszabályzattal kapcsolatban tettem fel kérdéseket, nem tudtak hozzászólni. Danko elvtárs a taggyűlésen megjegyzi, hogy a helyi pártszervezet nem irányítja és nem támogatja a helyi nemzeti bizottságot munkájában. Nem fejt ki jó tömegpolitikai munkát és nem fektet kellő súlyt a tömegszervezetekkel való kapcsolat kiszélesítésére. Például, a Szovjet Barátság Hónapjában tagszerzési kampányt indított a helyi pártszervezet, de ez nem járt kellő eredménnyel, mert maga a pártszervezet elnöke, Krenács Vince nemhogy irányította és szervezte volna a tagszerzési kampányt, és jó példát mutatott volna, ehelyett ö sem lépett be a Szovjetbarátok Szövetségébe. Hogyan fejthet ki jó tömegpolitikai munkát, a helyi pártszervezet, ha maga a pártelnök magatartásával csökkenti a pártszervezet aktivitását A terbegeci helyi pártszervezet tagjainak jól át kell tanulmányozni az új alapszabályzatnak a párttagok kötelességeiről és jogairól szóló pontokat, amelyek szerint a párttag kötelessége, hogy: »tevékenyen harcoljon a párthatározatok végrehajtásáért. Nem elég. ha a párttag csupán egyetért a párt határozataival a párttag kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításért. A kommunisták a párthatározatokhoz való passzív és formális viszonya, gyengíti a párt harcképességét, s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal, d) A párttagnak kötelessége, hogy: állandóan erősítse \ tömegekkel való kapcsolatát. Idejében reagáljon a ~dol»»ozóh kérdése'rc és szükségleteire, mnfryarázia mecr a pártonkívüli tömegeknek a párt politikájának és határozatainak értelmét, szem előtt tartva, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége -a néppel való szoros és elszakíthatatlan kapcsolatában rejlik. f) A párttagnak kötelessége, hogy tartsa be a minden párttagra egyaránt kötelező pártós állami fegyelmet; a pártban nem lehet kétféle fegyelem: az egyik a vezetők, a másik az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem és egy a törvény, minden kommunista számára, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. Aki a párt- és állami fegyelmet megszegi, árt a pártnak és nincs helye a pártban«. Ha a terbegeci helyi pártszervezet tagjai is jobban át fogják tanulmányozni a párt alapszabályzatát, akkór jobban és aktívabban bele fognak kapcsolódni a szocializmus építésébe és jó agitációs munkát fognak kifejteni a tömegpolitikai munka terén is. A bátorfalusi helyi pártszervezet a pártoktatáson megvitatta a XIX. kongresszus anyagát és a párt alapszabályzatát is. De itt is kitűnik, hogy nem elég csak az alapszabályzatot felületesen átvitatni, hanem annak minden pontját mélyen át kell tanulmányozni. A helyi szervezet tagjai nem tanulmányozták át elég mélyen a szervezeti szabályzatnak azt a részét, amely meghatározza a tagjelöltek rendes taggá nyilvánítását. Azt kérték, hogy jöjjön ki a járásból egy oktató és nyilváníts^ rendes taggá tagjelöltjeit. Nem tartották szem előtt azt, hogy a helyi pártszervezeteknek a taggyűlés a legmagasabb fóruma és a taggyűlés javasolhat valakit párttagnak és ugyancsak a taggyűlés nyilváníthatja a tagjélölteket rendes taggá. A bátorfalusi helyi pártszervezeteknek is jobban át kell tanulmányoznia a szervezeti szabályzatnak a tagfelvételre vonatkozó pontjait, melyek szerint: »a) A pártba való felvételüket kérő, jelöltségi idejüket betöltött tagjelöltek az alapszervezet bizottságának benyújtják belépési nyilatkozatukat, életrajzukat és két olyan párttag ajánlását, akik legalább két éve tagjai a pártnak, s akik őt a közös munka alapján legalább egy éve ismerik, b) A pártba való felvételi kérdést az alapszervezet felülvizsgálja és a taggyűlés elé terjeszti, hogy döntsön felőle. Az alapszervezet taggyűlése minden tagjelölt felvételéről külön szavaz. A pártba való felvétel megvitatásánál nem kötelező az ajánlók jelenléte. A taggyűlés határozata a járási, városi pártbizottság, a körzeti felosztással rendelkező városokban pedig a körzeti pártbizottság jóváhagyása után lép életbe, e) A párttagság attól a naptól kezdődik, mikor a jelöltet az illetékes alapszervezet taggyűlése Csehszlovákia Kommunista Pártja tagjai közé felvette.« A bátorfalusi helyi pártszervezet taggyűlésén felszólalt még

N Helga elvtárs szövetkezeti tag is, és bírálta Gresiakot, a kékkői földműves raktárszövetkezet vezetőjét, hogy nem végzi jól munkáját. Megtörtént például, hogy a szövetkezet egyik tehenének eltört a lába és mikor Helga elvtárs felvitte Kékköbe és azt mondta Gresiaknak. hogy vegye át, Gresiak csak félvállról felelte, hogy nincs ideje és csak másnap vették át a tehenet. Jő volna, ha a kékkői földműves raktárszövetkezet munkája is megváltozna végre és a járási titkárság is több súlyt fektetne az EFSz munkájának ellenőrzésére. Többször megtörténik, hogy dolgozó parasztjaink 30 kilométerről is beviszik a borjúkat és sertéseket és 2 napig is kell Kékkőn tartózkodniok, míg nagynehezen átveszi az állatokat a FRSz. A FRSz-nék ez a hiányos munkája dolgozó parasztjaink körében nagy elégedetlenséget szül és kérik. hogy orvosolják ezt a hibát. (Folytatás a 6. oldalon.) A diószegi konzervgyár dolgozói teljesítették ezévi faladataikat