Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-04 / 289. szám, csütörtök

1952 december 2 U J SZO 429 „Felfrissíti, felvillanyozza az embert a kultúrmunka" Látogatás az alsócsallóközi ármentesítő társulat üzemi klubjában Régen a természet elemi csapásait az emberek elszenvedték, mert nem tudtak ellenük véd»'-ezni. A kezdet­leges és szük területen müködö tu­domány nem tudott szembeszállni a természet csapásaival, azonban p. tár­sadalommal egviitt fejlődő tudomány lehetővé tette, hogy az ember a ter­mészet urává váljék és kincseit a leg­gazdaságosabban kihasználja. Ma már az ember, különösen a Szovjet­unióban és a népi demokratikus álla­mokban a legeredményesebben véde­kezik a természet elemi csapásai el­len és leküzdi őket Hazánkban a Csallóköz katlansze­rű terület. Árvizek, valamint a ká­ros belvizek jelentősen csökkenthe­tik ott a föld terméshozamát. Az al­sócsallőközi ármentesítő és belvízle­vezető társulatnak az a fontos fel­adat jut népgazdaságunkban, hogy 87.500 hektár mezőgazdaságilag meg­művelt területen a védő szerepét tölt­se be az árvizekkel és káros vizekkel szemben. • Hüttingen László elvtárssal, az ár­mentesítő társulat üzemi klubjának vezetőjével a legközelebbi munkasza­kasz felé tartunk. Esteledik már, út­közben itt-ott szemünkbe csillan a csatornák széltől felkorbácsolt vize. Az ármentesítő társulat 300 dolgo­zója 24 munkaszakaszon dolgozik — mondja. — Ez itt a legközelebbi munkaszakasz helyisége — mutat a csatornától néhányszáz lépésre fekvő épületre, amelynek ablakaiból fény szűrődik ki. Bemegyünk s ott meg­ismerkedünk a szakasz dolgozóival. Kovács Ferenc telefonkezelő öt­gyermekes családapa. Most fejezte be a dolgozók főiskoláját Komáromban, ö a társulat egyik legjobb dolgozója, a rábízott feladatokat pontosan el­végzi, ismereteit állandóan gyarapít­ja és továbbadja dolgozó társainak. Ö az üzemi klub újítókörének elnö­ke. — Az újítók tevékenysége — mondja a kör munkájáról — főkép­pen a csatornák és gépek karban­tartására, gazdaságos kihasználására irányul. Havonta egyszer jövünk ösz. sze. Ilyenkor szakelőadásokat tar­tunk, hogy minél jobban megismer­tessük a dolgozókat a rájuk bízott gépekkel. Utoljára Varjú elvtárs tar­tott előadást a kotró-, talajtúró- és emelőgépekről, a vontatókról és cö­löpverökről. Varjú elvtárs, fiatal műhelyvezető is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Megtudjuk tőle, hogy egy fontos újí­tás született a . kotrógépen dolgozó Kovács Antal érdeméből. Kovács, hogy gépét gazdaságosabban kihasz­nálhassa. erejét csak kotrásra hasz­nálja fel. a szállítást pedig egy má­sik géppel végezteti. Ezzel az újítá­Dolgozó A taksonyi moziban éppen a »Bátor emberek« című szovjet fil­met vetítik nagy sikerrel. Közsé­günk mozilátogatói már napok óta élénken tárgyalják a film keltette benyomásokat. A mozi pénztáránál közelharcot kell folytatni egy-egy jegyért, ami szinte általános je­lenség, ha 6zovjet film kerül elő­adásra. A jegypénztártól nem messze fiatalok csoportja vitatkozik. Az egyik fiatal elvtárs éppen arról beszél, hogy neki ebben a filmben különösen az a jelenet tetszett, amikor Szergej visszavette a lovát a németektől Papp Feri ezzel szemben azt állítja, hogy sokkal kifejezőbb az a jelenet amikor Szerjózsa kiszabadítja a lányokat a németek karmaiból. Végül is megállapodnak a vitatkozók ab­ban, hogy a filmben a szovjet em­berek bátorsága a lebilincselő. Szerjózsában hőst látnak, egyet a sokmillió szovjet hős közül. akik habozás nélkül, bátran cseleked­nek, hogy elérjék nemes céljukat. Felvetődött az a kérdés is, hogy az eddig látott szovjet filmek kö­zül melyik tetszett a legjobban és miért? Varga Erzsébet CsISz-tag szerint »Az aranycsillag lovagja« viszi el a pálmát. Ez a film nem­csak nagyon szép, hanem nagyon tanulságos is, mert bemutatja a szovjet kolhozmvnkások nagyszerű, örömteli életét és nemes érzések­sával harminc százalékkai több föl­det tud kikotorni. Kovács Antal elvtárs 50 év körü­li, magas, inas ember. Újításáról ezt mondja: — Mindig azon gondolkoztam, ho­gyan tudnék többet termelni. Rájöt­tem, hogy ha a báger csak a kotrást végzi, a teljesítménye nagyobb lesz. Csak ennyit mond. Általában ke­veset beszél. Megkérdezzük tőle, mit olvas és dolgozik az újitókörön kívül az üzemi klub más szakaszán is. — Most Sztálin elvtársnak „A le­ninizmus kérdései" c. munkáját ta­nulmányozom — válaszol. — Sztá­lin elvtárs olyan egyszerűen és vilá­gosan ír, hogy minden munkásember megértheti. Hogy tevékenykedem-e más körben is? — fontolgatja. — Az énekegyütes munkájába kapcso­lódtam be. Egyszer elmentem egy próbára és úgy megszerettem, hogy azóta nem maradnék el egyről sem. Az üzemi klubról Hüttinger elv­társ is beszél. Elmondja, hogy nagy nehézségek merültek fel az olvasókör megszervezésében, mert a dolgozók egymástól nagy távolságokban, sok­féle munkaszakaszon dolgoznak. De a nehézségeket kemény akarattal si­került leküzdeniök. Három vándor­könyvtárat indítottak el Komárom­ból: az egyik a Nagyduna, a másik a Vágduna, a harmadik a csatorna vonalán halad. így azok az elvtár­sak, akik a klubhelyiségtől távol esö helyen dolgoznak, hozzájuthatnak könyvhöz, sőt a hozzácsatolt íveken megírhatják véleményüket és azt is, hogy milyen könyvet szeretnének a jövőben olvasni. Az üzem dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójá­nak tiszteletére felajánlották, hogy az olvasókörben foglalkoznak az SzK(b)P történetével. Csizi mérnök­nek, az üzem vezetőjének javaslatára reggelenként megbeszéléseket tarta­nak a Párt története egy-egy fejeze­téből. A munkaszakaszon dolgozó elvtársak hetenként egyszer jól fel­készülnek erre a megbeszélésre. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából tervbe vették Galina Nikolajeva „Aratás" c. regé­nyének elolvasását. A hónap végén az összes dolgozók részvételével vitát rendeznek a könyvről. A vita jó ered­ménye nem maradhat el, ha a veze­tők ellenőrzik, vájjon a dolgozók va­lamennyien elolvasták-e a könyvet. A politikai kör megszervezését eddig ebben az üzemi klubban is elhanyagolták. Hiányát azonban megérezték és most Luzsica elv­társ műszaki dolgozó hozzálátott megszervezéséhez. Mivel a munkaszakaszok külön­féle területeken vannak, a politikai kör megszervezése nem könnyű fel­től áradó mély szerelmét. Varga Sanyi a »Kővirág« című szovjet mesefilmért lelkesedett. Szerinte ez a film arra tanít, hogy becsül­jük meg munkánkat és ne vágya­kozzunk elérhetetlen célok után, mint azt Daniló is tette, amikor elment a mesék jelképes világába elkészíteni a kövirágot. Most Pszota Marika is bekap­csolódott a beszélgetésbe. Varga Sanyi megjegyzéséhez hozzáfűzte, hogy a mesefilmből az is kitűnt, hogy csak akkor öröm a munka, ha azt nem csak magunknak, vagy egy ember számára, hanem az egész társadalom számára végez­zük. Daniló is abbahagyta a cso­dálatos kövirág készítését, amikor rádöbbent, hogy ezt a virágot em­bertársai sohasem láthatnák. Papp Vince a szovjet filmek gyönyörű zenéjét dicséri. Nagyon tetszett neki a »Kubáni kozákok« című film, amelynek zenéjét Duna­jevszkij szerezte. Mayer Anna az »Orosz forradalom lányai« című szovjet filmért lelkesedett. Mint mondta, könnyekig meghatotta a három komszomolista lány hősies­sége és nagyon meggyülölte a fe­hér gárdistát, aki a film végén agyonlőtte az egyik lányt. Akkor tanulta meg gyűlölni azokat az embereket, akik békés életünkre akarnak törni. — Ezek a szovjet lányok a mi példaképeink, — mondta Mayer adat, de megoldható, ha a vezetők az egyes munkaszakaszon politikai felelősöket biznak meg, akik a ki­jelölt politikai munkák elolvasá­sát ellenőrzik és meggyőző agitá­ciós munkát fejtenek ki. • Az üzem egyik legnépszerűbb dol­gozója Holczer István 75 éves víz­mester. 55 éve dolgozik a szakmá­ban. Tapasztalt ember: egész életé­ben barátja volt a könyvnek a dal­nak és a kultúrmuhkának. A klub énekkarában még most is tevékeny munkát fejt ki. Itt ismerkedett meg, amint ő maga elbeszéli, a mozgalmi dalokkal, az igazi szlovák és ma­gyar népdalokkal. A fiatal Veres Ildikóval és Lőrinc Erzsébettel együtt a 75 éves Holcer elvtárs is járja a falvakat, látogatja a klub védnöksége alatt álló Nagykeszi­i EFSz-t. Holczer elvtárs testileg gyenge embernek látszik, de a seeme erős akaratot sugároz. Öregségét meg­hazudtoló lelkesedéssel beszél az üzemi klubról. — Felfrissíti, fel­villanyozza az embert a kultúrmun­ka, — mondja. Az énekegyüttes .amelyről Hol­czer elvtárs is beszél, a legrégebben működő és a legnépszerűbb köre az üzemi klubnak. Hibáztatjuk azonban, hogy tagjai csak akkor próbálnak, amikor fellépésre készülnek. Ezzel bizony gátolják az énekegyüttes za­vartalan fejlődését, összhangját és fegyelmét. A jól begyakorolt moz­galmi dalok éneklése fokozza a dol­gozók munkakedvét és öntudatát. A színjátszók köre eddig csak rö­vid jelenetekkel szórakoztatta a kö­zönséget. Egész estét betöltő na­gyobb színműnek a betanulását még nem tudták napirendre tűzni, mert nincs elegendő szereplőjük. Az üze­mi újságot szerkesztő Difko alvtárs javaslatára úgy akarják megoldani ezt a kérdést, hogy a kör család­tagjait is bevonják a munkába. Ha az árvízmentesítök üzemi klub­ját összehasonlítjuk a Škoda-üzem üzemi klubjával, amelynek a szak­körei jóformán csak papíron szere­pelnek, láthatjuk, hogy az ármen­tesítők klubjának vezetői és kultúr­munkásai sokkal jobban megértet­ték a klubnak a termelés szempont­jából való fontosságát, mint a Sko­da-üzem üzemi klubjának vezetői és tagjai. Az ármentesítök kultúr­tevékenysége a klub különböző szak­köreiben él és fejlődik. Ezek után a vezetők törekedjenek arra, hogy a működő művelődési körök munka­fegyelmét állandóan szilárdítsák és a munkában felmerülő nehézsége­ket a minimumra csökkentsék. Máes József. Anna. — Amely nemzetnek ilyen lányai vannak, az büszkén haladhat a jövő felé. Elbeszélgettünk még a fiatalok­kal a „Sztálingrádi csata" című filmről is, amelyben a közelmúlt történelmét láttuk. Ennek a film­nek lenyűgöző a témája, gyönyörű a kísérő zenéje, és hatalmas mé­retű tömegjelenetei, kitűnő színé­szi alakításai mindenkit elragad­nak. Különösen közel kerül min­den nézőhöz a Sztálin elvtársat megszemélyesítő színész. Ilyennek képzeljük el Sztálin elvtársat, mint ahogy ő ábrázolta, ilyen nyu­godtnak, bölcsnek, közvetlennek és szeretetreméltónak. Ekkor ért véget a délutáni mo­zielőadás és közönsége mosolyog­va, elégedetten hagyta el a mozi helyiségét. Élénken tárgyalták az imént látott szovjet film részleteit, még jobban megerősítve a szemlé­lőben azt a meggyőződést, hogy a szovjet filmek betöltik hivatásu­kat: hősiességre, bátorságra. ha­zaszeretetre, az összetartás és a kollektív élet megbecsülésére neve­lik az embereket. Hogy miért tetszik hazánk min­den dolgozójának a szovjet film, amely a szovjet emberek örömteli életét vetíti elénk? Azt gondolom, azért, mert dolgozó népünk saját örömteli, gazdag, boldog jövőjének ígéretét látja benne. Pszota Endre, Taksony. A vágsellyei járás Deáki közsé­gében müködö Csemadok helyi cso­port szép kultúrelőadás keretében foglalkozott a csehszlovák-szovjet barátság jelentőségével. A kultúr­esten több mint 400 dolgozó jelent meg. Gottwald elvtársat 56. szüle­tése napja alkalmából szlovák és magyar nyelven köszöntötték, majd ismertetés következett a Szovjetunió mezőgazdaságának hatalmas fejlő­déséről és a kommunizmus nagy­szerű építkezéseiről. Az előadáso­kat a szlovák és magyar iskolás gyermekek színes táncszámai, je­lenetei és szavalatai tarkították. A műsor utolsó számaként a Csema­dok kultúrcsoportja szép népi tán­cot adott elő. Bokor József, Vágsellye. • A nagykaposi Csemadok helyi csoport eleget tett a Csehszlovák­Szovjet Barátság Hónapja tiszte­letére vállalt kötelezettségének és előadta Egri Viktor »Közös út« című darabját. A színpad ugyan a kultúrteremmé sebtében átalakí­tott dohánypajtában van, de a sze­replők a szegényes díszletek közt is jól játszottak. A közönség is más, mint néhány évvel ezelőtt volt. Az EFSz-tagok, a becsületes dolgozók szívből tapsolnak. Akad néhány sápadt arcú néző, akik talán most döbbentek rá a burzsoa­nacionalizmus és a kozmopolitizmus bűnös és mételyező hatására. A darab szereplői mind kitettek magukért. Nagyon jő volt Papp Juliska, aki a magyar anyát ját­szotta,. de nem maradt mögötte Szabó Juliska, a szlovák asszony megszemélyesítője sem. Jól szerepelt még a nök közül a fiatal Marina alakítója, Bertics Margitka, Copics Juliska, Válekné és Veres Böske Veron néni sze­repében. A járási párttitkárt Gal­góczi Tibor, az EFSz elnökéj Sán­ta István, míg a hadifogságból visszatért magyar fiút Bacsár László játszotta élethűen. Ugyan­csak jól oldották meg feladatukat Strausz János, aki Haruscsákot és Ladányi Jóska, aki Imrét játszotta, de meg kell dicsérni Balogh Lacit, Eszenyit, Szabó Andort, Welnrau­chot, Bodnár Antit, Fuchs Lacit, valamint a rendezésben odaadó munkát végző Papp Gyulát is. Genco János, Nagykapos. fiatalok a szovjet filmekről Szlovákia magyar dolgozói a szovjet barátságért A Csemadok központi vezetősége annak tudatában, hogy hazánk szo­cialista építésében és a béke meg­védésében milyen óriási jelentősége van a csehszlovák-szovjet barátság­nak, már ez év augusztusától fog­lalkozott a Barátság Hónapja elő­készítésével. A Csemadok vállalta, hogy a Csehszlovák-Szovjet Bará­tok Szövetségével és a többi tömeg­szervezetekkel • karöltve hathatós munkát fog kifejteni, hogy hazánk­ban a szovjetbarátság minél job­ban megszilárduljon és elmélyüljön. A csehszlovákiai magyar dolgozók szeretete és hálája Sztálin elvtárs és a szovjet nép iránt nagy és élő. Munkánk ennek a szeretetnek tuda­tos elmélyítésére irányul és arra hogy ezt az érzést hazánk buzgó építésével bebizonyítsuk. Sztálin elvtárs kongresszusi be­számolójában többek között a kö­vetkezőket mondta: Pártunk­nak és országunknak mindig szük­sége lesz a határon túli testvéri né­pek bizaflmára együttérzésére és támogatására. Ennek a támogatás­nak sajátossága abban rejlik, hogy bármely testvérpárt részéről pár­tunk békeszerető törekvéseinek nyúj­tott minden támogatás egyben tá­mogatja saját népünket is a béke megvédéséért vívott harcában" .. . „A kölcsönös támogatásnak ez a sajátossága azzal magyarázható, hogy pártunk érdekei nemcsak hogy nem állnak ellentétben a békesze­rető népek érdekeivel, hanem ellen­kezőleg, eggyé forrnak azokkal.. ." H a tehát gyorsabb ütemben épít­jük hazánkban a szocializmust, el­sősorban saját népünk békéiét és szabad életét védjük, de segítjük a Szovjetuniót is. A Csemadok-csoportoknak az Ok­tóberi Forradalom 35. évfordulója és a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja tiszteletére vállalt kötele­zettségei arról tanúskodnak, hogy hazánk építéséhez minden erejük­kel igyekeznek hozzájárulni. Ezt bi­zonyítja például a kálnai helyi-cso­port, amelynek nőtagjai vállalták, hogy két hektáron kiássák a répát, két hektárról betakarítják a kuko­rie.aszárat és a. csoport összes tag­jai ezer órát ledolgoznak a kultúr­ház építésénél. A garamlöki helyicsoport tagjai, akik egytől egyig az EFSz tagjai is. november 20-ig befejezték az őszi munkákat. A ládányi helyicsoport 200 órát dolgozott le a rizs aratásánál a rappi helyicsoport 175 óra ledolgo­zását vállalta a szövetkezeti hizlal­da felépítésénél, a rozsnyói helyi­csoport 100 óra ledolgozását aján­lotta fel a vasércbányában, míg a citicei helyicsoport október 26-án ledolgozott egy műszakot a szénbá­nyában. A Csemadok-csoportok résztvesz­nek a Szovjet Barátság Hónapjá­ban rendezett könyvkiállításokon is, vitavezetőt adnak Galina Nyikolaje­va „Aratás" és Azsájev „Távol Moszkvától" című könyvének ismer­tetéséhez, terjesztik a szovjet köny­veket. hogy hazánk magyar dolgo­zói még jobban megismerjék a hós szovjet népet. Mindennapi munkánk eredményei­nél ott érezzük a Szovjetunió léte­zését. Ahol mégis hiányok mutat­koznak, ott sokszor abban keresen­dő a hiányosság oka, bogy politikai vagy gazdasági funkcionáriusaink nem tanulmányozzák éa nem ter­jesztik kellően a szovjet tapaszta­latokat, amelyeknek alkalmazása építő munkánk minden szakaszán óriási könnyebbséget jelent. Hogy dolgozó népünk közvetlenül és még jobban megismerhesse a szovjet munkamódszereket, annak egyik eszköze az orosz nyelv isme­rete. Országszerte megkezdődött az orosz nyelv oktatása a magyar dol­gozók között is. A tanfolyamok szervezése még folyamatban van. Az eddig elért eredményeink azonban még nem kielégítőek. Egyes járási helyi vagy üzemi funkcionáriusok szervezési hibájából következően még nem tanul annyi magyar doL gozó oroszul, ahány szívesen tanul­na. Rimaszécsen pl. hál a a jó szer­vezésnek. az első felvilágosító ak­ció után hatvan hallgató jelentke­zett a magyar-dolgozók közül orosz nyevtanfolvamra. Dunaszerdahelyen pedig az üzemekben tartott első propaganda akció eredményeként 116-an jelentkeztek orosz nyelvtan­folyamra. Ezek a példák jobb szervezésre kell, hogy serkentsék a funkcioná­riusokat. Az érdeklődés nagy és ki kell elégítenünk dolgozóink tudás­vágyát. Hazánk legfontosabb ipa­ri üzemeiben aok haladó szellemű dolgozó van. Fontos, hogy ezeken a helyeken orosz-magyar tanfolyamot is tartsanak a szlovákkal párhuza­mosan. A tömegszervezetek funk­cionáriusai tudatosítsák magukban, hogy az orosz nyelv tanulása min­den békeszerető dolgozó szívügye és ezért minden tömegszervezetnek teljes lendülettel részt kell vennie a tanfolyamok megszervezésében. Fehér Dóra, a Csemadok központi titkárságának kul­túrmunkása. Kultúrtevékenység falvainkon a Csehs7lovák­Szovjet Barátság Honapja keretében

Next

/
Thumbnails
Contents