Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-29 / 309. szám, hétfő

2 UJSZ0 1952 december 29 A gombai igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok sikeresen teljesítették az öszi munkák tervét A francia dolgozók követelik Le Léap és a többi letartóztatott bazaíí szabadonbocsátását A szocialista munkaversenyben és a kötelezettségvállalások teljesítésében a gombai igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok közül az első helyre a csenkei gazdaság került. A jól megszervezett munkával és a munkások bekapcsolódásával a szocialista munkaversenybe példás eredményeket tudtak elérni, azt mutatják a csenkei gazdaságnak az ösri munkákban elért eredményei. AB összes ősziek vetését 10 nap alatt végezték el és az összes vetési területek 91 százalékát keresztsorosan vetették el. Az ősziek vetését agregátorokkal végezték el, kihasználva a szovjet tapasztalatokat, s így a gazdaság az ősz: munkák alatt megtakarított 36.000 koronát. Az öszi mélyszántást november 14-re végezték el. A tervezett szántási terület 60 százalékát elöhántós ekével szántották fel. Az őszi munkáknál elért sikerekben a legjobb eredményeket érték el t következők: Mucsika Mária 220, Nagy Erzsébet 213, Végh József 170 százalékra teljesítették átlagosan normájukat. Második helyre a samoti gazdaság került. Az őszi gabonafajták vetését 10 nap alatt végezték el. Az összes vetési terület 84 százalékát keresztsoros vetési módszerrel vetették el ós szintén agregátokat alkalmaztak. Jakubik Árpád traktoros átlagosan napi 26 hektáron végezte el agregátok segítségével ' a vetést. De voltak olyan napok is, amikor 35 hektárt is bevetett. Az öszi munkák alatt megtakarítottak 15.830 koronát. A mélyszántást november 17-re végezték el, a szántási terület 48 százalékát elöhántós ekével szántották. Az őszi munkák ideje alatt legjobb munkások Kirtner Dénes, Szíjjártó Károly, Szeif Mária, akik normájukat átlagosan 137 százalékra teljesítették. A szocialista munkaversenyben harmadik helyre a csákányi gazdaság került. Az ősziek vetését 11 nap alatt végezték el. Az egész vetési terület 83 százalékát keresztsorosan vetették be. A vetés azért tartott náluk tovább, mint az őket megelöeő gazdaságokban, mert a kiszedett és elszállított cukorrépa földjét ia bevetették búzával. A vetés alá szemcsés műtrágyát alkalmaztak 80 százalékban. Az őszi munkák alatt megtakarítottak 12.889 koronát. A tervezett mélyszántást a kötelezettségben vállalt határidő előtt 3 nappal, vagyis november 4-ig befejezték. A szántási terület 84 százalékát elöhántós ekével szántották fel. Az őszi munkák alatt legjobb munkások Lelovics Mihály, Feketevízi Sándor, Pörsök Géza voltak. Normájukat átlagosan 247 százalékra teljesítették. Negyedik helyre a gombai gazdaság alkalmazottai kerültek. Az őszi gabonafélék vetését 9 nap alatt végezték el. A vetésterületek 90 százalékát- keresztsorosan vetették be. Az őszi munkáknál megtakarítottak 9740 koronát. Mélyszántási tervüket november 22-én fejezték be. A szántási terület 43 százalékát elöhántós ekével szántották fel. Az öszi munkák ideje alatt legmagasabb teljesítményt értek el Takács Ferenc és Puha József. Legjobb traktoros Kevesda L ász'

ó volt, aki a normáját a vetés ideje alatt 200 százalékra teljesítette átlagosan. . A munkaverseny értékelésénél ötödik helyre a bácsi gazdaság került. Az ősziek vetését 15 nap alatt végezték el. A vetésterületnek csak 70 százalékát vetették be keresztsorosan. Az ősziek vetésénél és a kapásnövények betakarításánál megtakarítottak 17.6.~0 koronát. A tervezett mélyszántást november hö 15-én fejeztŕk be. A mélyszántás 55 százalékát elöhántós ekével végezték. Az őszi munkák ideje alatt legjobb csoport Brunclik Gáspár csoportja volt. Ez a csoport normáját átlagosan 137 százalékra teljesítette. A versenyben a hatodik helyre az űjvásári gazdaság került. Az összes ősziek vetését 23 nap alatt végezték el és a vetési területnek 50 százalékát vetették be keresztsorosan. Az újvásári gazdaságban a vetés azért tartott 23 napig, mert kísérleti gabonát is vetettek kéthárom hektáros parcellákon és ezért nem tudták alkalmazni a keresztsoros vetést csak 50 százalékban. Továbbá nem tudták kihasználni az agregátokat sem. Mélyszántási tervüket november 25-re teljesítették. A szántási terület 50 százalékát elöhántós ekével szántották fel. Az őszi munkák ideje alatt megtakarítottak összesen 22.618 koronát. Az öszi idény alatt a legjobb munkások a következők voltak: Hegyi Vince, Takács János. Lovász János, akik normájukat 142 százalékra teljesítették. A sárosfai gazdaság a nemes versenyben a hetedik helyre került. Az öszi gabonafélék vetését 13 nap alatt végezték el. A vetés 50 százalékát végezték keresztsorosan. Annak ellenére, hogy az egész vetést agregátokkal végezték, a gazdaság vezetőjének hibája az, hogy ke•resztsorosan a vetésterületnek csak 50 százalékát vetették be és az agregátokat is jobban ki kellett volna használni. Az őszi munkák ideje alatt megtakarítottak összesen 24.967 koronát. A mélyszántást november 24-én fejezték be, 45 százalékban elöhántós ekével. Az öszi munkák ideje alatt legjobb munkások Csölle Júlia, Takács Ferenc, Kiss István és Puha József voltak, akik normájukat átlagosan 123 százalékra teljesítették. A nyolcadik helyen a lipn'cai gazdaság áll. Az ősziek vetését 24 nap alatt végezték el, a vetés 53 százalékát keresztsorosan vetették. Az őszi munkák ideje alatt 3430 koronát takarítottak meg. A gazdaság legjobb munkásai Lida Lajos, Kállai Béla, Valacsi Lajos, akik normájukat magasan 100 százalékon feiül teljesítették. Mélyszántási tervüket december 4-én fejezték be. A felsőjányoki gazdaság alkalmazottai a versenyben a kilencedik helyre kerültek. Az ősziek vetését 23 nap alatt végezték el, 52 százalékban keresztsorosan. Megtakarítottak 3366 koronát. A mélyszántási tervüket december 4-én fejezték be. Az öszi munkáknál szorgalmukkal a következők tüntették ki magukat: Varuskó András, Matics Antal, Bemer Ignác. A szocialista munkaversenyben az utolsó helyen az úszori gazdaság áll. Az ősziek vetését 17 nap alatt végezték el. Megtakarítottak 4757 koronát. A mélyszántási tervüket december 4-re fejezték be. A munkacsoportok között Molnár Ferenc csoportja érte el a legjobb eredményeket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat 170 százalékra teljesítették. Az őszi munkák ideje alatt a gazdaságok, melyek a gombai igazgatósághoz tartoznak, öszszesen megtakarítottak 149.370 koronát. Csóka Ferenc, járási szakszervezeti titkár Somorja. A l»Humamté« jelentése szerint egyre nagyobb móreteket ölt az a mozgalom, amely Le Lóapnak, a CGT főtitkárának és a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség négy vezetőjének védelme érdekében indult. A legutóbbi napokban tiltakozásul a francia hazafiak jogellenes letartóztatása ellen, a Párizs melletti Ivry, valamint Bordeaux és több más város vállalatainak dolgozói rövid ideig tartó sztrájkokat szerAz »Evening Standard« című lap jelentése szerint hajsza folyik Newell, az ipswichi (Suffolk grófság) Szent Péter-templom lelkésze ellen. Newell lelkészt azért üldözik, mert elnökölt az ipswichi békebizottságnak azon az ülésén, amelyen küldöttnek választották a Népek Békekongresszusára és ez alkalommal mondott beszédében síkra szállt a An*ol burzsoá lap a A Bevanhoz közelálló londoni „Tri. bűne" cimü lap hosszabb cikkben foglalkozik az amerikaiak legutóbbi pongani vérengzésével. A lap bevezetőül közli, hogy az angol kormány felvilágosításokat kért az amerikai kormánytól a pongani vérfürdő ügyében. Az angol kormány szóvivője azonban — folytatja a lap — több képviselő faggatására kénytelen volt bevallani, hogy Anglia még a több hónappal ezelőtt hasonló ügyben elküldött kérelmére sem kapott választ. A „Tribúne" a fentiekhez azt Az amerikai légierő továbbra is barbár módon bombázza a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság békés városait és falvait. Az utóbbi időben különösen Dél-Hamgen tartományt érték súlyos támadások. December 4-én — mint a Koreai Köziponti Távirati Iroda jelenti — amerikai gépek támadták DélHamgen tartomány Pukcson megyéje Szimpho járásána

1- lakott helyeit, sok bombát dobtak gépfegyverrel lőtték a békés lakossáveztek. A dolgozók követelik a letartóztatott hazafiak szabadonbocsátását és a demokratikus szervezetek Vezetői ellen irányuló hajsza megszüntetését. A »Francia Népi Segély« nevü szervezet közzétette határozatát, amelyben erélyesen tiltakozik az ellen, hogy a hatóságok megtiltották Le Léap és a Fralicia Köztársasági Ifjúság: Szövetség vezetőinek meglátogatását a francia börtönben. militarizmus ellen. Newellt nemrégiben Holbrookba nevezték ki, a holbrooki egyházi tanács azonban olyan határozatot hozott, amelyben Newell lelkészi jelölését elfogadhatatlannak nyüvánítja. Newell december 24-én ultimátumjellegü levelet kapott püspökétől, aki azt kívánta, hogy mondjon le holbrooki kinevezéséről. pongani vérfürdőről a megjegyzést fűzi, hogy „ha a fogolytáborok ügyében ilyen megve. tőén semmibe veszik Anglia tekintélyét és befolyását, akkor aligha várható, hogy megfelelően figyelembe vegyék Anglia nézeteit a stratégia fontosabb kérdéseiben". A lap befejezésül a koreai kérdé® megoldását követeli, s hangoztatja, hogy az amerikaiaknak meg kellene vonniok támogatásukat Csang Kai. sektől s „meg kell vizsgilniok a népi Kína ENSz.be való félvételének kér. dését". got, az iskolából hazatérő tanulókat. Tizennégy gyermek meghalt. December 5-én amerikai gépek bombázták Hamcsu megye Csjojan , járását. Sok paraszt meghalt és megsebesült, köztük 12 nő és gyermek. Sok parasztház elpusztult. December 14-én hevesen bombázták Honvon megye Honvon járásának helységeit. A békés falvakra többszáz bombát dobtak. Sok békés lakos elpusztult. Barbár amerikai légitámadások Korea békés falvai és városai ellen Hajsza egy angol békeharcos pap e'leo S tálíű a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet fő feltételeiről Irta: Georges Cogniot, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, „A szocializmus közgazdasági pro. blémái a Szovjetunióban" című történelmi jelentőségű munka lángeszű megállapításai és következtetései szorosan összefüggnek a világ fórra, dalmj ós munkásmozgalmainak jelenlegi nagy feladataival. Sztálin elvtárs e müvében feltárta és megfogalmazta a szocializmus gazdasági alap. törvényét. Ez valóban mélységesen emberi törvény, Sztálin elvtárs ezt mondja: „A szocializmus gazdasági alaptörvényének lényeges vonásait és köve. télményeit körülbelül így lehetne megfogalmazni: az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján". Ez a meghatározás az embert és szükségleteit állítja a középpontba. Az egész termelést alárendeli az embernek éa állandóan növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek. A szo. cializmusban a termelés nem a kiwákmányolók gazdagodását, hanem az fime társadalom boldoggá tételét azolfilja. Sztálin elvtárs óva int ben. nünket a szocializmus törvényeinek bármiféle tudományellenes elseké. lyesíWsétől, s a dialektikus módszer mesteri alkalmazásával kimutatja e törvények világos összefüggését és kölcsönhatását. Sztálin elvtárs hangsúlyozza, hogy a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye nem gazdasági alaptörvénye a szocializmusnak; mindenekelőtt tudnunk kell, milyen feladat megoldása végett valósul meg a tervszerű fejlődés, amely csupán a cél elérésének eszköze. A szocializmus gazdasági alaptörvényének sztálini meghatározása egyrészt megsemmisítő csapást mér a fogyasztást a termeléstől elválasz. tő polgári és kispolgári elméletekre, az „elosztó gazdaság", „fogyasztási kommunizmus" úgynevezett elméletére és a többi hasonló „elmélet".re. Ez a meghatározás másrészt a termékbőséget a társadalom összes munkaerőtartalékainak kihasználásától, a szocialista termelés szakadatlan növekedésétől és tökéletese, désétöl teszi függővé. Jegyezzük meg nyomban, hogy ez a meghatározás rendkívül fontos az olyan ország számára, mint Franciaország, ahol a szocializmus ellenségei a Szovjetunióban felépített és a népi demokratikus országokban épülő szocializmust gyakran úgy tüntetik föl, mint puszta technikát, amely esetleg valóban magasabb színvonalú, de mindenesetre ellenséges és kö. zömbös az emberrel szemben Éppen ezeket a hazugságokat kell szétzúznunk, hogy a közvéleményt meg. nyerhessük. S Sztálin elvtárs hatalmasan megkönnyíti e célunk elérését. A Szovjetunióban tíz ós tízmillió dolgozó a gyakorlatban győződött meg, hogy önmagának dolgozik s éppen ezért tudatos részvevője a termelés fejlesztésének. A terv nem a bürokrácia számításainak terméke, amint ezt a burzsoá hazudozók ál. lítják, a terv a nagy tömegek akarata. Nagy mértékben hasznosítanunk kell az SzKP XIX. kongresszusának munkáját és dokumentumait, hogy még jobban bebizonyíthassuk a szo. cialista rendszer gyakorlati és elméleti jelentőségét, az anyagi és kulturális életnek azokat a mérhetetlen sikereit, amelyek e rendszer velejárói: a termelés példátlan fellendülé. sét, az árak rendszeres leszállítását, a kulturális színvonal szüntelen emelkedését, a lakossag szükségle. teinek maximális kielégítését. Tüze. tesen meg kell magyaráznunk: mit jelentenek Maurice Thorez elvtársnak a XIX. pártkongresszuson elmondott szavai, hogy a szovjet nép „egész boldog életét' kommunista pártjának köszönheti. Világos tehát, hogv a szocializ. mus gazdasági alaptörvényét az élő, húsból és vérből való ember, a tö. megek szükségleteinek maximális kielégítése jellemzi. A kapitalizmust viszont a vak ösztönösség, a konku. rencia és a termelés anarchiája, a dzsungel.törvény és a pusztító ellentmondások rákfenéje jellemzi — meg. annyi olyan jelenség, amely elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a modern kapitalista termelés céljával: a maximális profit megszerzésével. Ami a fogyasztást illeti, arra a kapitalizmusnak csak annyiban van szüksége, amennyiben az említett cél elérésének lehetőségét biztosítja. Sztálin elvtárs a következőképpen fogalmazta meg a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének fő vonásait és követelményeit: „ .. .a maximális tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorbadöntése útján, más országok, különösen az elmaradott orszá. gok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül pedig a leg. magasabb profit biztosítása háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján." Sztálin élvtárs kifejti munkájában a Szovjetunió kommunista társadalomépítésének igazi programm ját és a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet elméletét. Ezt az elméietet az „L. D. Jarosenko elvtárs hibáiról" című fe. jezet tartalmazza. Sztálin elvtárs munkájának ez a fejezete ránk, franciákra nézve rend. kívül fontos a ránk váró ideológiai harcok konkrét feltételei közt. S valóban Sztálin elvtárs bebizonyítja, hogy a kommunista rend egyáltalán nem a „termelőerők észszerű megszervezése" vagy „a termelőerők ma gasabbrendü tudományos megszervezése", mint Jarosenko fejtegetésében, amelyek valami Bogdanov.féle „egye*""szervezési tudományra" vngy a Buharin.féle .társadalom, szervezési technikára" lyukadnak ki. ! Mindez — állapította mej Setálki elvtárs — sajnálatos és egyoldalú. , Mindez figyelmen kívül hagyja u embert, a legfőbb célt. Amikor a termelés, mint öncél kerül az első helyre, mondja Sztálin elvtárs, az ember pedig szükségletet vei együtt eltűnik, akKor a marxizmus utolsó maradványai is eltűnnek, s az eredmény a burzsoá ideológia „elsőbbsége" lesz a marxista ideológiával szemben. „Nem igaz végül az — hangsúlyozza Sztálin elvtárs — hogy a kommunizmus a termelőerők ésBsee. rü megszervezése, hogy a termelőerők észszerű megszervezése kimeríti a kommunista rend lényegét, hogy csak észszerűen kell megszervezni a termelőerőket ós különösebb nehézség nélkül át lehet menni a kommunizmusba." Sztálin elvtárs programmtételekben jelölte meg a kommunizmusra való áttérés előkészítésének fő félté, teleit: Az első feltétel az, hogy tartósan biztosítsuk az egész társadalmi termelés szakadatlan növekedését, elsősorban növelve, a termelőeszközök termelését. Enélkül Hiába beszélünk a bővített újratermelésről és a társadalom valamennyi szükségletének kielégítését szolgáló fogyasztási cikk bőségről. A Szovjetunió negyedik (háborúutáni első) ötéves tervének sikeres teljesítése hatalmas lépés volt a kommunizmus útján. 4 Sztálin elvtárs kitűzte célok elérésére törekvő szovjet nép hősi munkája és az iparban meg a mezőgazdaságban bekö. vetkezett nagy változások napról napra világosabban elénk tárják a