Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-25 / 307. szám, csütörtök

8 U J SZO 1952 december 25 A gép- és iraktorállomások féli feladatainak teljesítéséért Kormányunk december 11-iki ülésén Jozef Nepomucky földmüve­lésügyi miniszter elvtárs javaslatá­ra megtárgyalta a gép- és traktor­állomások gépparkjának téli javí­tásait és azt a feladatot tűzte a földmüvelésügyi minisztérium, vala­mint a kerületi és járási nemzeti bizottságok elé, hogy a gép- és traktorállomások gépjavítási kérdé­sének rendkívüli figyelmet szentel­jenek. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a gép- és traktorállo­mások traktorainál az ez évi me­zőgazdasági munkálatok folyamán igen nagy volt az üzemzavarok szá­ma. ami megmutatkozott mind a tavaszi, mind a nyári, mind az öszi munkánkban. A gépek üzemzavarai gyakran elérték a 16 százalékot, sőt egyes gépállomásokon, mmt pl. a stirányi gép- és traktorállomáson a 30 százalékot is. A gépek nagy­fokú üzemképtelensége végül is ká­rosan befolyásolta az EFSz-ek földjein a mezőgazdasági munkák tervteljesítését és ahhoz vezet, hogy ezer és ezer hektárnyi föl­det helytelen agrótechnikai határ­időkben müveinek meg és végül is mint a mélyszántásnál is történt, sok hektáron egyáltalán nem vé­gezték el a munkálatokat, aminek hatása érezhető lesz a hektárhoza­mok fokozásában. Hogy a gép- és traktorállomások teljesítsék a párt- és kormányha­tározatokat az EFSz-ek megszilár­dításáról, valamint a téli javítások biztosításáról, elsődleges feladatuk lesz, hogy alaposan előkészítsék a gépparkokat a tavaszi munkálatok­hoz, úgy, hogy a gép- és traktorál­lomás minden egyes gépe teljesen bekapcsolódhassák a mezei mun­kákban a terv teljesítéséért folyó harcba. E feladat teljesítése ér­dekében szükséges, hogy a gép- és traktorállomások igazgatói a mű­szaki dolgozók és a többi dolgozók műhelyeikben két váltást szervez­zenek meg a gépek javítására az egyénenként és egy-egy napra pon­tosan kidolgozott terv szerint. Az olyan gép. és traktorállomásokon, ahol a tavaszi mukálatok számára elvégzendő gép- és traktorjavítások­hoz nincs elegendő javító és műsza­ki, szükséges a járási nemzeti bi­zottság útján kisegítőmunkásokat biztosítani különféle üzemekből és vállalatoktól. A téli időszakban a géppark javításaiba be kell ter-. vezni a cséplögarnitúrák, valamint az öhkotözögépek javításait is, hogy ezek is elkészüljenek a tavaszi munkálatok megkezdéséig. A po­zsonyi kerület gép- és traktorállo­másain helyesen járnak el a cséplő­gépek és a garnitúrák javításainál, mert ezeket a szerződések alapján már most átadják azoknak a gép­kezelőknek, akik az egyes gépeken a cséplés folyamán dolgozni fog­nak. Ez biztosítja a gép- és trak­torállomás számára, hogy a gépe­ket idejében és kitűnően megjavít­ják. A téli időszak gépjavítási mun­kálatai során szükséges, hogy gép­és traktorá'lomásaink munkájukat a szovjet gépállomások mintájára I szervezzék meg, ahol a gépállomá­sok javítási munkálatai már de­cember hónapban befejeződnek. Ugyancsak a szovjet gépállomások mintájára meg kell szervezni a cso­mós gépjavítási módszert, hogy a javítások minősége, valamint a munkálatok idejében való befejezé­se biztosítva legyen. Különleges fi­gyelmet kell szentelni a hernyótal­pas gépeknek. Számos gép- és traktorállomáson komoly hiányok mutatkoztak a hernyótalpas gépek­nél azért, hogy nem utalták ki e gépekhez a megfelelő mennyiségű gazdasági szerszámot. Gyakran az 50 lóerős hernyótalpas gépnek ugyanolyan szerszámaik voltak, mint a keréken járó gépeknek és emiatt nem tudták megfelelően ki­használni erejüket. A hernyótalpas gépeket nem látták el megfelelő számú agregáttal sem, gyakran az EFSz kis egységein dolgoztak és nem választották ki számukra az EFSz legnagyobb egységeit. Ezek a hiányok okozták, hogy a hernyótal­pas gépekkel nem akartak dolgoz­ni éppen a legjobb traktoristák csak azért, hogy a munka rossz meg­szervezésével nem voltak megadva a tervteljesítés előfeltételei. Ezért a hernyótalpas traktorok traktoro­sainak keresete is kisebb volt, mint a kerekeken járó gépek traktoro­saié. így a hernyótalpas gépekre gyakran felelőtlen, elégtelen szak­képzettséggel rendelkező traktoro­sok kerültek, ami azt eredményezte, hogy ezeket a gépeket nem gon­dozták kellőképpen, és így egyre gyakrabban küzdöttek üzemzavar­ral. Egyes esetekben a hernyótal­pas gépekhez beosztott traktorosok ilyen értelmű áthelyezésüket bünte­tésnek tekintették. A gép- és trak­torállomások feladata, megszüntet­ni ezeket a hibákat és biztosítani a javulást elsősorban abban, hogy a hernyótalpas gépeket teljes mérték­ben ellássák megfelelő számú ag­regáttal és hozzávaló szerszámmal, hogy ezeket a gépeket a mezőgaz­dasági munkálatok folyamán az EFSz nagy egységeire osszák be munkára, ahol kapacitásukat tel­jes mértékben kihasználhatják. . A gép- és traktorállomások további feladata, hogy a téli időszakban a legjobb traktorosokat biztosítsák ezekhez a gépekhez, hogy ne en­gedjék meg azt, hogy a hernyótal­pas gépeken felelőtlen traktorosok dolgozzanak, vagy olyanok, akiknek nincs megfelelő szakképzettségük. Hogy a hernyótalpas gépeket telje­sen kihasználhassák, szükséges a mezőgazdasági munkálatok elvégzé­sére a traktorosok két váltását biz­tosítani, hogy ezek a téli javítási munkálatok folyamán résztvehesse­nek annak a hernyótalpas gépnek a javításiban, amelyet neki kiosztot­tak vagy ki fognak osztani. A párt-- és kormányhatározat valamint a szovjet gépállomások példája alapján a traktorosokat a legjobb szövetkezeti dolgozók sorai­ból kell megnyerni és biztosítani kell, hogy ezeket munkaegységeik alapján jutalmazzák. A gép- és traktorállomások tapasztalatai azt tanúsítják, hogy ott, ahol a trakto­rosokat munkaegységek szerint ju­talmazzák, az elvégzett munkák mi­nősége is jobb és a tervet határ­időre teljesítik. Helyes ezért, ha a gép- és traktorállomások már most, az EFSz-ek terveinek kidolgozása­kor szerződéseket kötnek a maga­sabb típusú EFSz-ekkel, a trakto­rosoknak munkaegységek szerinti jutalmazására vonatkozólag. A gép­és traktorállomásokon hiányok mu­tatkoznak továbbá abban, hogy a traktorkezelés második váltásához nem neveltek traktoristákat, ami­nek következtében a mezei mun­kák folyamán nem használták ki kellőképpen a gépeket. Ezért az EFSz-ek terveinek kidolgozásával összefüggésben minden EFSz-ben meg kell tárgyalni a traktorosok kérdését, úgy, hogy a szövetkezeti dolgozók legjobbjait kiválasztják traktoros tanfolyamokra. A kor­mányhatározat teljesítése érdeké­ben szükséges, hogy a gép- és trak­torállomások minden dolgozója, az igazgatók, a műszakiak, az agro­nómusok, valamint a traktorosok is teljes mértékben tudatosítsák, hogy a gép- és traktorállomás felkészült­ségétől függ a mezőgazdasági mun­kálatok tervteljesítése a megsza­bott agrotechnikai határidőn belül. Ezeknek a feltételeknek döntő fel­adatuk van a hektárhozam fokozá­sában és ezzel szövetkezeti dolgo­zóink valamint doifozó népünk vonalának emelésében. Most a gép- és traktorállomá­sok helyi pártszervezeteinek az a feladata, hogy ezeknek a határoza­toknak az alapján üléseiken kidől gozzák a tömegpolitikai munka ter­vét, amelyben elsősorban a szocia­lista munkaverseny kifejlesztésével, valamint a műhelyek javítómunká­sainak és a többi dolgozóknak kö­telezettségvállalásaival kell foglal kozniok. A helyi pártszervezetek fel­adata, hogy a téli időszak folyamán a kommunistákat a legfontosabb szakaszok szerint osszák szét, hogy azok mint agitátorok dolgozhassa­nak, és a dolgozókat irányítsák, valamint meggyőzzék a téli idő­szak összes feladatai következetes teljesítésénék szükségességéről. Kü­lönös figyelmet kell szentelniök a helyi pártszervezeteknek a hernyó­talpas gépek javításaira, továbbá az összes traktorosok iskolázásának az üzemi munkaiskolákon és tan­folyamokon, amelyeket a gép- és •traktoráJllomásokon szerveznek és amelyeken új traktorosokat képez­nek ki. Helyesen működnek a szenei he­lyi pártszervezet kommunistái, akik feladataikat megtárgyalták az üze­mi tanáccsal, valamint a CsISz he­lyi csoportjával is. Részletes intéz­kedéseket foganatosítottak a fel­adatok gyors teljesítése érdekében, ami már ma megmutatkozik a terv­teljesítés 67 százalékos eredményé­ben. Csakis s ott biztosítják a tavaszi és nyári munkálatok jó előkészítését és ezáltal az egész ország élelmi­szerellátását, ahol a téli időszak folyamán tevékenyen dolgoznak a helyi pártszervezetek és ezeket tá­mogatják a járási pártbizottságok. Ferenci István. A íelsőpéli szovatkezet súlyosan lemaradt az őszi munkákban A napnál is világosabb példák bi­zonyítják, hogy az öszi munkák nagy csatájában azokban a szövet­kezetekben, ahol a tagok jól dol­goztak, a csoportvezetők helyesen osztották be a munkákat és min­den). pontosan ellenőriztek, ott szebb­nél szebb eredményeket értek el. Nem így volt ez a felsöpéli szövet­kezetben, ahol erősen lemaradtak mind az őszi kapások betakarításá­ban, mind az ősziek vetésében. A lemaradás oka elsősorban az­zal magyarázható, hogy a szövetke­zetben megbújt kulákok arra töre­. kednek, hogy a munka szervezet­lenségével megbontsák a tagok kö­zött' munkafegyelmet. Több esetben sikerült a kulákok ezen törekvése a veretőség gyengesége miatt. HOTV milyen mértékben fokozta a lema—d^st a szervezeťenség, azt bizcn": M" az. hogy a vetás alatt 18 •pí r két pár lóval ve­tefe'- n*rra1 boronáltak A többi igavonó nz istállóban állt és teljesítmény nélkül fogyasztotta a takarmányt. Ehhez hasonlóan hely­telen volt a munka megszervezé­se a cukorrépa szállításánál is, amikor szégyenszemre Alsőpélről, Baracskáról és Pozbáról kellett bri­gádosokat hozni, hogy segítsenek. Pedig ha jól megnézzük, hogyan áll a felsöpéli szövetkezet a munka­erővel, jogosan mondhatjuk, hogy mindezen hibáknak nem szabadna elöfordulniok. A szövetkezet veze­tőségének jobban kell törődnie a munkacsoportokkal és különösen ab­ban az esetben, ha a munkákban lemaradás észlelhető, oda kell hat­niok, hogy jó felvilágosítással a szövetkezeti vagyon gyarapítása ér­dekében minden munkaerőt mozgó­sítsanak. Komoly károk következtek abból is, hogy 5 hektárnyi krumplit de­cemberben ástak ki, s ebből 12 sze­kérre való megfagyott. Pedig ezt is elkerülhették volna, ha minden iga­vonó állatot beállítanak a burgo­nya elszállításához. Vájjon ki a felelős azért, hogy 25 hektár cukorrépát, 5 hektár krumplit, 10 hektár kukoricát ké­sőn takarították be ? ... A szövet­kezet minden tagja, de elsősorban a vezetőség és a csoportvezetők. Szükséges, hogy a felsöpéli szö­vetkezet vezetősége és maguk a ta­golt is nagyobb súlyt helyezzenek a szovjet tapasztalatok elsajátítá­sára és akkor bizonyosra vesszük, hogy a jövö évben nem fordul elő az, hogy a munkák szervezetlensé­ge miatt tönkremegy a tagok egész évi munkája gyümölcsének javaré­sze. Ha a felsöpéli szövetkezet tag­jai nem küszöbölik ki idejében a hi­bákat és nem fognak következetes osztályharcot folytatni a legvesze­delmesebb osztályellenség a kulák ellen — később saját bőrükön ér­zik majd meg az osztályellenség kártevő munkáját. Tóth Zsigmond, Felsöpél. A Központi Szokolbizottság ünnepélyes ülése A napokban Prága városházá­nak Sladkovsky termében a Köz. ponti Szokolbizottság ünnepélyes ülésre gyűlt össze avégből, hogy megtárgyalja azokat a feladatokat, amelyek a párt és kormánynak a testnevelés és sportra vonatkozó ha­tározatából a Szokolra a testnevelés és sport megszervezése terén hárul­nak. Az ülést Jozef Truhlár elnök nyi­totta meg, üdvözölte Zdenek Fierlin­ger kormányalelnököt, František Janda tábornokot, az Állami Test­nevelési és Sportbizottság elnökét, a csehszlovák hadsereg, a nemzetbiz­tonsági testület, a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom és a CsISz va­lamint más szervezetek képviselőit. Az ünnepélyes ülést, amely a Szo­kol fontos eseménye a kormány ne­vében Zdenek Fierlinger kormány­alelnök üdvözölte. Beszédének beve­zető részében hangsúlyozta a Szo­kol óriási jelentőségét. A Szokol ugyanis az azelőtt szétszórt testneve­lési mozgalom közös otthona lett. Hangsúlyozta azonban, hogy gazda­sági, politikai és művelődési életünk gyors fejlődése következtében a test­nevelés is túlnőtt azokon a határo­kon, amelyek közé az eddigi szerve­zet foglalta. A testnevelés szervezési munkájában új elemek keletkeztek, hazánk fejlődő szocialista életének megfelelően. Ezért a szovjet testne­velés szervezési elveit kell átvenni. Ezek szorosan össze vannak kötve a munkahelyekkel, üzemekkel és isko­lákkal, és a falu lakosságával. Az új szervezés szerint a Szokol munkájának súlypontja a falvakon lesz. Fontos feladat lesz a falusi ifjúság sportjátékainak megszervezése, fal­vakon versenyek és bajnokságok rendezése. A testnevelés és sport kü­lönböző vonzó formáit be kell vinni a kis- és középföldmüvesek és szö­vetkezeti tagok közé és a testneve­lés számára meg kell nyerni a nőket és leányokat is. Falvaink életében új időszak kez­dődik. Nem képzelhetjük el a fal­vak szocializálását anélkül, hogy a szocialista testnevelést sikeresen ki­fejlesztenénk. Befejezésül Zdenek Fierlinger kormányalelnök köszöne­tet mondott Jozef Truhlárnak, a Szo­kol elnökének mindazért, amit eddig testnevlésünk és sportunk érdekében tett. Ezután Oldrich Vyhnálek képviselő a Szokol központi titkára emelte ki azt a körülményt, hogy a mai tár­gyalás annak a nagy és fontos ese­ménynek benyomása alatt kezdődik, hogy most tartja népünk a Csehszlo­vákiai Kommunista Párt országos konferenciáját. Köszönetet mondott a Csehszlovákiai Kommunista Pártnak azért, hogy lehetővé tette a testneve­lés fontos feladatainak megtárgya­lását. Kijelentette, hogy a „Szokol a dolgozóké" szellemében a Szokolba új haladó emberek léptek be, a mun­kások és üzemek dolgozói és számos új egyesületet alapítottak az üze­mekben. Azonban mindig élesebben mutatkoztak a Szokol testnevelési munkájának komoly hiányai is. Ezek a hiányok világosan mutatták, hogy a Szokol egyedül nem bírja a növe­kedő testnevelési mozgalmat meg­szervezni. Régi, m a már meg nem fe­lelő szervezetét az új szervezés fel­ső szervezési alakulattal pótolja, amely meg fog felelni országunk gyorsiramú szocialista építése fejlő­désének és arra fog szolgálni, hogy segitse népünk honvédelmi képessé­gének fokozódását és a szocialista ember nevelését. A Központi Szokolbi­zottság elnöksége már eddig is tett egyes intézkedéseket, melyek célja, hogy végrehajtsák az Állami Test­nevelési és Sportbizottság, a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács és a Központi Szokolbizottság határozatát a tagság kérdésében, az átlépések megszüntetése kérdésében, a tagdíjak és vagyoni intézkedések kérdésében. A Szokol központi bizottságának el­nöksége átadja az állami bizottság­nak az egyesületek, bizottságok veze­tését és a többi teendőt. Minthogy a kerületi és járási nemzeti bizottsá­gok mellett új testnevelési szervek létesülnek, és számos eddigi szokol­munkás ezekbe megy át, gondoskod­ni kell a Szokol bizottságoknak új emberekkel való kiegészítéséről. Az új szervezetben a Szokol fontos hiva­tása tesz, hogy megszervezze a falusi dolgozók testnevelését és sportját, hiszen a testnevelés a Köztársaság községeinek 75 százalékában még nincs megszervezve. Végül O. Vyhná­lek képviselő összefoglalta a Szokol sürgős feladatait: a szervezet kiépí­tését és megerősítését, az 1953. évi fejlesztési terv kidolgozását, a szo­koltagok eszmei politikai színvonalá­nak emelését stb. Az ülést a Szokol elnökhelyettese Oldrich Berán zárta be, aki meg­emlékezett J. V. Sztálin 73. születés­napjáról és köszönetet mondott a pártnak, kormánynak és a köztársa­sági elnöknek azért a gondoskodás­ért, amelyet a testnevelésnek szen­teltek. 3000 méteren Svaj^r érte el a legjobb eredményt A 3000 m futás nem szerepel az olimpiai számok között, de azért gyakran találkozunk vele a külön­böző versenyeken. Ez évben több éves Zátopek elsőség után Svajgr került az élre 8:13.4 mp. -kiváló idővel, amely az idény harmadik legjob eredménye a világon. Ennél jobb eredményt az idén csupán a belga Reiff (8:08.6 mp.) és a né­met Schade (8:13.3) tudott elérni. Zátopek idén csak egyízben fu­tott 3 km-ert s ekkor 8:23.2 mp. időt ért el s ez volt a legjobb rész­ideje is az 5 km-es távon. A többi élversenyzőnk Jungwirth, Cevona. Koubek számtalan versenyen indul­tak ezen a távon, de Svajgr ered­ményét nem tudták túlszárnyalni. Ha nézzük a múltban elért leg­jobb eredményeinket ezen a távon, akkor azt látjuk, hogy 1948-ban: 8:45.8 mp. 1950-ben: 8.36.9 mp. 1951-ben: 8:32.6 mp volt a leg­jobb elért idö. A világrekordot ezen a távon a belga Reiff tartja 7:58.8 mp idő­vel. Mig a csehszlovák rekordot Zá­topek érte el 8:07.8 mp-cel. Mind­két rekordot 1949-ben állították fel. Ez évben a 3000 m futásban az alábbi versenyzőink érték el a leg­jobb eredményeket: 1. Svajgr (Opava) 8:13.4 mp. 2. Zátopek í ATK) 8:23.2 mp. 3. Jungwirth (ATK) 8:24.2 mp. 4. Cevona (Ustí n. Or. 8:30 mp 5. Koubek (ATK) 8:39 mp. 6. Hec (ATK) 8:39 mp. 7. Pojezdný (Gottwaldovo) 8:39.4 8. Sláviček (Olomouc) 8:40.4 mp. 9. Košilka (Rudá Hviezda) 8:41.2 10. Koller (ATK) 8:43.3 mp. Az itt elért tíz legjobb eredmény is bizonyítja, hogy 3000 m távon már minőség tekintetében is sokat fejlődtünk. S ezen a távon már Zá­topeknek is komoly ellenfele akadt! Sparta ČKD Sokolovo—Vitko­vické Železiarne 6:4 (2:1, 2:2, 2:1) A barátságos jégkorongmérkőzés a Stvanicei téli stadiónban folyt le. A mérkőzés első két harmadá­ban kiegyenlített játék folyt, a harmadik harmadban a győztes csapat volt túlsúlyban. A gólokat a győztesek részéről Kameník és Pospišil 2—2, Ján Hanzl és Vecko 1—1 lőtték a vesztesek részéről pedig Blazek 2, Návrat és Garstka 1—1. A játékot 5000 néző nézte végig. >MMtM I> MII MW WH MII«>tHMMM tt MM>H UJ SZO Szlovákia KUIHÍI,<II I-I» BARNÁ­NAK nanilanin Szurkeztfisée Bratisla­va Jesenského 8—10 Telefon -47 16 és Ü52—10 Főszerkesztő 'Jirinry Gvula ­Kiadóhivatal: Pravda laokiariOválla­iata. Jesenského 12 Telefón llzeml rizotés ÉS tanSrasitS? 274- 74 E2"VÉI:> 'izetés 262—77 Az OJ >»írr«n<1E!HETA 1 oostai kézbesítőknél ETV ** ,-wtnMva­Mokon is Előfizetést díi V, évre T2FL Krs. KVladrt és IrAnvStO W.stahivatal Bratisla­va II — Nvomla a Pravda N V nvomdá­ia Bratislava .

Next

/
Thumbnails
Contents