Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-25 / 307. szám, csütörtök

6 üi s m 1962 december 25 Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája Z. Ne jed.y eívtái> felszólalása Elvtársak és elvtársnök! Gottwald elvtárs bizonyosan meggondoltan és körültekintően kezdte meg magyarázatát arról, hogy amit a mult napokban átéltünk és ma átélünk, a két világ, a kapitalista és a szocialista világ közti nagy harc része. Annak a harcnak része, amelye ben a kapitalista világ, amely tudja, hogy mindene kockán forog, nem retten vissza a leggonoszabb, legbecstenebb gaz eszközök alkalmazásától sem a szocialista világ ellen. Ezért nekünk is fel kell fegyverkeznünk és meg kell feszítenünk erőnket, ahogy csak bírjuk és tudjuk. Ide tartozik az új emberért folytatott harc is. Bárki látogatja meg a Szovjetuniót és ott jól körülnéz, azzal a felismeréssel érkezik haza, hogy nemcsak az az új ott, ami ott teremtődik, hanem, hogy maga a szovjet ember is valahogyan más. És éppen'igy, ha szovjetember látogat hozzánk, úgy hat embereinkre a vidéken és mindenütt, ahová elmegy, jól érzik, hogy ez más, új ember. És miért annyira más? Azért, mert már teljesen egy új osztálynak, a mun. kásosz-tálynak embere. Minden osz. tály kialakítja a maga emberét. Megvolt a nemességnek a maga embere, megvolt és megvan a polgároknak az emberük, a munkásosztály, nak is megvan és kell hogy meglegyen a maga embere. A szovjet ember az, mig nálunk még sok a polgári, kispolgári maradvány. Ezt már az hozza magával, hogy nálunk a fejlődés folyamata a mult osztály ból az új osztályba nem volt oly éles, mint a Szovjetunióban. Annál jobban kell ezért erre törekednünk most és elsősorban a pártban, amelyben e csökevények kétségkívül még meg. maradnak és gyöngítik. Mennyire jól számol ezzel az új pártalapszabályzat is, amely egyebek közt arra is kitér, hogy a kommunista mint em_ ber az új osztálynak, a munkásosz. tálvnak embere legyen És ml az az új, ami ennek az osz. tálynak emberét jellemzi? Mindenek, előtt az erős osztályöntudat — annak a tudata, hogy mi a munkásosztály és milyen a történelmi kiildeté. se Ahogy ezt ma éppen a szovjet emberben látjuk, aki ennek a küldetésnek teljes tudatában van. Ezért olyan öntudatos, örömmel és optimizmussal teli. Semmi akadály nem gátolhatja az új győzelmes osztály emberét. „Akadályok azért vannak, hogy leküzdjülc", mondják a Szov. jetunióban. És a szovjet ember ilyen, mert tudatában van annak a nagy és gyönyörű távlatnak, amilyet maga előtt lát, éppen mint a munkásosztály tagja. Nekünk is meg kell ezt tanulnunk. Nekünk is örömmel és osztálybüszkeséggel telteknek keli lennünk, hogy mi is az új kornak ezt az új és nagy életét éljük, és fényes é3 örömteljes érzéssel kell előre haladnunk. Igaz, nem szabad azonban csak büszkélkednünk. E nagy feladatból nagy kötelességek is erednek. Az első közülük az, hogy amennyire csak le. hetsége3, a legjobban fel kell fegy. verkezniink eszmeileg e nagy feladatunkra. Pártunk bizonnyal sokat tesz e téren és főleg az utolsó évben sokat tett a pártoktatás elmélyítésével és a marxizmus leninizjnus megismertetésével, ami nagy fegyverünk. Mégis itt is sokat kell még behoznunk. Nehezen küzdünk ezzel isko. Iáinkban is, ahoi noha mindenütt tanítják a marxizmus-leninizmust, de kis híja, hogy nem lett belőle csak olyan új tantárgy, mir-t a többi. Per. sze, így a marxi-lenini tanítások puszta elmondásával nem érnénk el azt. amire szükségünk van. A marx izmus.leninizmus a munkásosztály emberének, a szocialista embernek más gondolkozási módját jelenti. Ezért be kell hatolnia egész gondol, kozásunkba és ezzel egész életünk, be. mindenbe, a napi éietbe is. Mindenütt materialista módon, a' reális valóságok alapján, továbbá logiku, san kell gondolkodnunk, ez azt jelenti hogy tudományosan Második kötelességünk: tanulnunk kell, sokat kell tanulnunk, hogy sokat tudjunk. Itt is rámutathatok iskolai tapasztalatainkra hogy ezt pél. dául a diákok nem mindig fogják fel jól. Az a vélemény terjedt el ott, a fődolog, hogy politikailag tevé. keny legyen a diák, hogy a szak. tanulás nem olyan fontos. Másutt is találkozunk ezzel a tünettel. És mégis, Lenin nem hiába intette az ifjúságot és minden kommunistát: tanul, ni, tanulni, tanulni. Sokat és sokat kell tudnunk, ha vezető osztály aka. runk lenni és ha azt akarjuk, hogy a mi világunk még jobb legyen, anint a régi világ volt. Ezért nem jó kommunista az, aki semmit sem "tud, mert mi hasznunk lesz abból a diákból, aki nem tanul és elbukik, s mi hasznunkra lesz más ilyen kommu. nista. Ellenkezőleg, a kommunistának sokat kell tudnia és jobban, mint másoknak. A harmadik dolog, amire különös képpen szeretném felhívni a figyelmet, az ember erkölcsi oldala, amely talán minden közt a legfontosabb. Minden mást meg lehet tanulni, de ezt magának a munkásosztály emberének a jelleme alakítja ki, amire ezért különösen vigyáznunk kell és aminek megrontására spekulál elsősorban ellenségünk, ellenségünk. A munkásosztály embere mindé, nckelőtt becsületes. Becsületes minden téren, a közéletben és magán, csínyben. A nemzetközi poiltikában is mindent aszerint magyaráz, hogyan válik hasznára és ezért mindent kiforgat, hazudik, csal nagyban és kicsiben. A nemzetközi politikában is látjuk ezt naponta az Egyesült Nemzetek Szervezetének ülésein. Hogyan pletykáznak a polgári táborban, de villámként hat, ha fellép Visinszkij elvtárs és világosan, nyugodtan szemükre veti ezt, semmit sem titkol el, semmit sem forgat ki. Ki ne emlékeznék vissza a válaszokra, amelyeket Sztálin elvtárs a neki egykor feltett kérdésekre adott, milyen világosak, biztcsak ezek is. És ilyen a Szovjetunió egész politi. kája is, ilyen a szovjet ember gondolkozása és cselekvése és ilyennek kell lenni a mi gondolkozásunknak é3 cselekvésünknek. A második ismertetőjel: az áldozatkészség. Azt hiszem, elvtársaink nem mindig vannak tudatában an. nak, hogy minden új rend, ha. . meg kell valósítani, nem egyszer áldozatokat is követel. S hogy ez mit jelent, azt ismét a szovjet emberen látjuk Mit követelt a szovjet embertől az első szovjet ötéves terv! A legáltalánosabb szűk. ségletekben, a mindennapi életben szükség volt szerénységre, „a nadrágszíj behúzására!" — mondogat, ták ott. A szovjet munkások összehúzták . nadrágszíjukat. szerényen meghúzták magukat, tudták, hogy erre szükség van, ha a munkásosztálynak tovább kell haladnia, ha meg kell nyernie harcát. És ha tudjuk, miért küzdünk, akkor semilyen áldo. zat nem nehéz, mert nem hiábavaló. Nekünk azonban, azt hiszem, éppen e téren még sok hiányunk van. Mi nem is követelünk népünktől különleges áldozatokat. Ellenkezőleg, gondoskodtunk arról, hogy mindenki rendesen élhessen nálunk, nem erről van tehát szó, hanem arról, hogy ne gondoljuk azt, hogy mindenért, amit teszünk, minden lépésért, minden kézmozdulatért külön fizetség jár nekünk, ahogy ez nálunk sajnos igen el van terjedve, ami egyenesen ve. szedelmes jelenség. Nincs tehát itt szó pénzről sem, hanem magának a gondolkozó embernek jelleméről. A jellem megtöréséről, ha az ilyen ember csak azt tartja szem előtt, ki mit fizet neki. A munkaerkölcsöt és a munka értékét is csökkenti ez, mert ha valaki csak pénzért dolgozik, keveset ér el. Az ilyen emberek, ahogy azt nemrégen másutt is mondottam, olyanok, mint a zsoldosok, akik szintén aszerint harcoltak, hogy meny. nyit kaptak érte. De Zsizskának is éppen ezért elegendő volt rájuk ereszteni az eszmétől lelkesített pa. rasztokat és ezek szétverték őket. (Taps.) A Szovjetunió iránti szeretetet nem szabad megindokolnunk csak azzal, hogy a Szovjetunió sokat adott és sokat ad nekünk. Valakit szeretni azért, amit tőle kapok, ez polgári szeretet. Mi azonban a Szovjetuniót, mint az első és vezető szocialista ál. lamot és osztályeszményképünket szeretjük, amelyből megfizethetetlen értékeket merítünk. Ugyanúgy ragaszkodnánk hozzá, ha semmit sem adna nekünk és semmit sem adhatna, igen, ha megmutatkozna annak a j szüksége és mi valamivel hozzájárulhatnánk, mindent megadnánk, neki, ami csak erőinkből telne. (Taps.) Feladatunk ezért most az, hogy ezt az erkölcsi alapot, amennyire csak lehetséges, sorainkban megerősítsük. Valaki talán azt mondja: szép erről beszélni, de a széles rétegekben nincs erre keflö megértés. Azt hiszem, elég tapasztalatom van a széles népi ré. t ige k ről és nem habozom kijelenteni, hogy éppen ez a népi. Ott mindig élénk visszhangot és megértést talál, tam az ilyen magasabb célok iránt. Az értelmiséggel rosszabbul állt a dolog, az előbb kérdezősködött és számítgatta, hogy haszna van a do. logbél. (Taps és nevetés.) Igaz ugyan, hogy a kapitalista rendszer nem egyszer elhajlította ettől a nép emberét is és a második központ is számított e "re. Amire épített, éppen emberünknek ez a megrontott erköl. cse volt. De elszámította magát. Népünk magva egészséges. Itt ülnek an öreg dolgozók, akik akkor is dolgoztak, ha ezért már semmi más nem várt rájuk, tán csak Pankrác, ahogy •azt akkor mondták. De igy is mentek és harcoltak és senki sem kérd az te, mit kap érte. (Taps.) Ma is szükségünk van ilyen erős erkölcsi alapra küzdelmünkben és munkánkban. Mindezt szintén megtanulhatjuk a szovjet embertől, ahol megmutatkoztál: ennek nagy következményei is. Akinek lehetősége volt átélni a legutolsó borzalmas háborút a Szovjetunióban, biztosan jól tudja, mivel nyerte meg a szovjet ember ezt a háborút, hogy éppen az ő n?;ry erkölcsi erejével. Fél évig vonult vissza a szovjet hadsereg és r-gdss Mozskyáig hátrált és ez olyasmi, amit egy polgári hadsereg sem bírt ki, amint a hadászat történelméből tudjuk. De a szovjet hadsereg kibírta c-zt, mert a Vönön katonák más emberek vo'tak, alsák tudták, miről van sző, hogy a Szov'-'"ÍV'Ó jövíjíről és az eglsz szoc'alista rendszer jövőjéről van szó, hogy .v.ús. rvoi van sző és cz olyan hősöl£:3 tette őket, amilyeneket eddig nom ismert a tü-ténelem. S így van ez minden másban is. A Szovjetunió legnagyobb, ereje ebben van, a szovjet embernek ebben az erkölcsi erejében. Tőlünk függ. hegy mi is megtanuljuk a szovjet embertől ezt, igen, éppen ezt és minál többet tanuljunk tőlük. Van még egy más dolog is, ami nem kevésbbé nagy erőt ad a szovjet embernek. Van hazája és tudja, hogy hazája van és milyen ez a haza. Elég előtte csak kimondani ez; a szót: Szovjetunió és ezt a nevet: Sztálin és szemében rögtön tűz gjTíl ki és egész arca felragyog. Annyi szeretet van ebben, hogy meghat forró odaadása. Igen, a szovjet embernek, a munkásosztály emberének nxa már van hazája. Nagy és gyönyörű hazája, amelyet büszkén vállhat magáénak, amelyben boldog és amelyet határtalanul szerethet is. És hogyan állunk mi Csehszlovákiában? Nekünk is van már hazánk, szocialista Csehszlovákiánk, és Gottwald elvtársunk. (Viharos taps.) Nagy erőforrás lehet ez számunkra is és az is. Ezzel szemben menyire megmutatta nekünk a pankráci bünper^ hogy milyen nagy veszedelem rejlik a kozmopolitizmusban. Nem véletlen, hogy az ott elítélt árulók egyebek közt hazátlan emberek is voltak. Közülük egy sem mondhatta, hogy igazi hazája volt, mert ha lett volna, nem cselekedhetett volna úgy, ahogyan cselekedett. Mennyire hazátlan és ezért áruló külföldi emigrációnk is. Emellett az is erősít bennünket, hogy nem vagyunk egyedül, hogy a Szovjetunió is. az új munkásosztály országa, mintha második hozzánk közeálló szülőföld volna, a népi Kína, a népi demokratikus országok, az egész világ munkásosztályának munkásai és emberei is, hogy mindez mintha a miénk volna, mivel ez mind szocialista, kommunista világ. Sok feladat áll előttünk. De büszkék lehetünk és büszkéknek kell lennünk arra, hogy ilyen feladatok előtt állunk. Nálunk az emberek, ha olvastak vagy hallottak a huszita korról, gyakran irigyelték az akkori embereket, hogy oly nagy időben élt,ek. Ne tévedjünk azonban, az akitori emberek nem éltek mindig kellemesen. Erősítette őket azonban Az a tudat, hogy milyen időben élnek s ezért kitartottak és 'győztek. Ma sincs ez máskép. Mi is abban a szerencsében részesültünk, hogy nagy időben élhetünk ás tőlünk függ, hogy méltók legyünk rá. A pártalapszabályzat helyesen gondol erre. Csehszlovákia Kommunista Pártja harcos párt. harcos csoportosulás és annal^ is kell lennie. Nem polgári értelemben vett párt és nem is szabad azzá válnia. A munkásosztály hodserege. Innen van fegyelme, amely nem drasszurából, hanem abból a tudatból ered, hogy mindegyikünknek teljesítenünk kell a párt által megszabott kötelességeinket. És kell, hogy éljen bennünk az a tud"t, hogy nemcsa'így kc'l cselekednünk, de hogy máskénpen nem is cselekedhetünk. És mindehhez az új szocialista emberre van szükség. Nem fogják talán puszta dicsekvésnek vinni, ha azt mondom, hogy nemcsak igyekszünk felnevelni, hanem már sikerült is felnevelnünk új ifjúságot. Aki ismeri gyermekeinket, ifjúságunkat, pionírjainkat és CsISz-tagjainkat, nem csodálkozhat, hogy itt nemcsak új káderek, hanem általában új emberek nőnek. És- erről kell gondoskodnunk mindenütt máshol is, a ma már felnőtteknél is. abban a tudatban, hogy ez egyik legnagyobb erő. Mindegyikünket érhet sikertelenség. Ha azonban kellő jeílemszilárdsággal rendelkezünk, nemcsak leküzdjük, hanem olyan falat és erőt alkotunk, amelyen megtörik minden ellenség, akár nyílt, akár Jitkos, akár kíviüről, akár belülről jövő, mert ügyünk igaz ügy. És ezért győzedelmeskedik is és ma, mint már látjuk, győzedelmeskedik és dicsőséresen diadalmaskodik itt és az egész világon is. (Hosszantartó, viharos taps.) A. Pimpara őrnagy elvtárs felszólalása Gottwald elnök elvtárs, Bacilek miniszter elvtárs és Csepicska miniszter elvtárs beszámolója ezen a konferencián megmutatták, hogy az árulók bandája mily raffinált módon helyezte szét embereit "az államapparátus legfontosabb helyeire. A fal számolt összeesküvő banda a pártszervezetet is befolyása alá igyekezett keríteni. Igy volt a nemzetbiztonságügyi minisztériumban is, ahol az alakulati szervezet pártvezetőségében ott voltak e banda cimborái, Sváb, Závodszky, Vales, Cserny, Valásek é

s Pavel. Ezek az alakulati szervezetekbe olyan irányzatot vittek, hogy a nemzetbiztonsági testület a párton felül áll, hogy ellenőriznie kell a párt és az egyes funkcionárius ok tevékenységét és mesterségesen ellentéteket szítottak alulról a nemzetbiztonsági testület és a párt szervei között. Lehetetlenné tettek bármilyen politikai oktatást és arra hivatkoztak, hogy a nemzetbiztonsági testületbe a legfejlettebb munkáskáderek men. nek, amelyeknek nincs szükségük állítólag politikai oktatásra. Azt ajánlották azonban, hogy szakoktatásnak szenteljék magukat. Ez a „szakoktatás", amint Sváb ajánlotta, a troclü-sta és titóista irodalom tanulmányozása lett volna. Amikor ellenvetették, hogy nem lehetséges az, hogy az állambiztonsági szervek trockista irodalmat tanuljanak és tanulmányozzanak é

s hogy kell, hogy az legyen irányadó számukra, amit a trockistáktól Sztálin elvtárs és a Párt mond, Sváb azt válaszolta, hogy ezt már a párttagok ismerik, mert gyáraliiból érkezett jó, politikailag fejlett káderek. A kártevő formákat Pavel átvitte a határőrség alakulataiba is. Ügy dolgoztak, hogy a határőralakulatok harcképessége meggyengült. A kártevő tevékenység megnyilvánult a szovjet határőrség tapasz, talatainak átvételében is. A leleplezett farizeusok ugyan nyilvánosan nagyon szépen beszéltek arról, hogy a határőrség számára mit jelentenek a szovjet határőrök tapasztalatai, de semmit sem tettek annak érdekében, hogy ezek a tapasztalatok érvényesüljenek nálunk. Milyen célra törekedett ezzel a reakció? A reakció ezzel arra törekedett, hogy szabadok legyenek számára a határok, hogy nyitva álljon a kapu a nyugati imperialisták ügynökei előtt és ezt akarták a leleplezett összeesküvő árulók a nemzetbiztonsági testületben és a határőrségben is. A határőrség tagjai nagy örömmel fogadták az aljas banda leleplezését, amely oly súlyosan megkárosította és megbénította munkájukat. * Ma már a határőrség másképp néz ki Az árulók leleplezése után több intézkedés történt a határőrségben és a parancsnoki testületben is. A határőrségben ma új néphadseregünk szabályzata érvényesül, amelyben a szovjet hadsereg legjobb tapasztalatai érvényesülnek. Ma a határőrség a szovjet határőrök szolgálati tapasztalataiból merít é

3 azokat érvényesíti. A határ őrséget is új káderekkel egészítették ki, a tisztikar csaknem 90 százalékban munkások és dolgozó paraszták soraiból tevődik össze, akiket " iskolákb

a és tanfolyamokba küldenek mind parancsnoki, mind pedig politikai iskolákba. A pártszervezet munkájában és általában a politikai életben gyökeres változások állottak be. A határőrség tagjai magasfokü harci felkészültségének, szilárd fegyelmének és politikai fejlettségének bizonyítéka volt az a siker, amelyet a határőrség egységei, fegyveres erői miáijus 9-iki prágai szemléjén értek el. Hála a pártnak és hála Gottwald é

s Ba oílek elvtársaknak, egy éves magasfokú tanulóhelyeket létesíthettünk a határőrség szániára, hogy még jobban megjavuljon a politikai dolgozók munkája és minősége és ezzel az egész határőrség mu:tkája is. Hála a pártnak, Gottwald elvi társnak és Bacilek miniszter elvtársnak, széleskörűen fejlődhetik a határőrség tagjainak kultúrélete is. j Iíála a pártnak és Gottwald elv' társnak, a határőrség tagjai tökéle. tes anyagi felszerelést kaptak, ami szükséges ahhoz, hogy sikerrel teljesíthessék felelősségteljes feladataiitat — az államhatárok őrzését a nyugati imperialisták ügynökei ellen. A határőrség tagjai tudatában vannak, hogy mily nagy gondot fordít rájuk pártunk, kormányunk, Gottwalá elvtárs é

s Bacilek miniszter elvtárs is. Ezt a hálájukat és szeretetüket pártunk, Gottwald elvtárs, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt, bebizonyítják azzal, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója és az SzKP XIX. kongresszusa tiszteletére Gottwald elvtárs születésnapja alkalmából a határőrség tagjainak nagyrésze kötelezettségvállalást tett, hogy példás katonákká, példás lövészekké stb. válnak. Határőreink imajdnem naponta harcban állnak a nyugati imperialisták ügynökeivel é

s az ő éberségüknek és báitorságuknak következ. tében nem egy bevetett ügynök szabotázscselokménye hiúsult meg é

s nem egy ügynök siratta kenyerét azért, mert a határőrség járőrei letartóztatták é

s átadták az állambiztonsági szerveknek. Mag

a a határőrség azonban nem képes megvédelmezni államhatárainkat a polgári lakosság segítsége nélkül. Ezért szükséges, hogy a határőrség és a polgári lakosság együttműködése tovább elmélyüljön és kibővüljön. Meg kell mondani, hogy az árulók leleplezése után a határőrse;, jó sikereket ért "el. Másrészt azonban be kell vallani a hiányosságokat is, amelyek nálunk mutatkoznak. Legyünk tudatában e fogyatékosságoknak és igyekezzünk kiküszöbölni őket! Tanulságot vonva le a bünperből, felfegyverkezve Gottwald elvtárs beszámolójával é

s az új szabályzattal, gottwaldi Központi Bizottságunk segítségével felépítjük a politikailag öntudatos szakképzett határőrséget, amely mindig, minden körülmények között meg fogja védelmezni államhatáraink érintetlenségét é

s e feladatok megoldása céljábó állandóan tanulni é

s meríteni fog a szovjet határőrök tapasztalataiból. (Taps.)