Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-25 / 307. szám, csütörtök

4 U J SZ

Ö 1952 december 23 Zápotocky kormányelnöknek az URO széleskörű elnöksége ülésén mondott beszédéből nyerni, hogy lássam, mikor növekszik a munkamulasztások száma és miért növekszik. Az okok százalékszerü összeálításáből nem állapíthatok meg semmit é

s nem is tudok küzdeni ellenük. Ha megelégszem a pausál-százalékkal, védtelen vagyok. Ha azonban a munkamulasztásokat különféle okok szerint szétteregetem, felelősségre vonhatom azokat, akik indokolatlanul otthonmaradnak. Következetesen teljesíteni kötelességeinket Számos elvtárs teljesen helytelenül azt hiszi, hogy a szocializmus előnyeihez tartozik az, hogy a lustaságból nem szabad semilyen következtetést levonni, hogv az emberek lustálkodhatnak, ahogy csak kedvük tartja. Világosan meg kell mondani, hogy minden naplopásból, tehát a távolmaradásokból is le kell vonni a következtetéseket. Ha valaki kimarad, lustálkodik, elsősorban nem hagyom öt ilyen felelőségteljes funkcióban. Nem bízó!" rá felelős munkát sem. Nyíltan megmondom neki: „Barátom, funkciódat így nem láthatod el, kevésbbé felelősségteljes alkalmazást kapsz és fizetésed funkciódhoz mért lesz.« Hossz véget érnénk, ha az embereket nem kényszerítenénk kötelességeik betartására. A lustálkodás, a műszakok kihagyása, az első bizonyítéka annak, hogy az illető felelős funkcióra nem alkalmas. Ugy vélem, ha» így járnánk el az üzemekben, rendet tudnánk teremteni a termelésben. Nem igaz. hogy ezért a munkások szidnának bennünket. Ez téves nézete néhány ( funkcionáriusnak, akik félnek a helytelenségek ellen harcolni. Sok ember felháborodott azon, hogyan lehetséges, hogy az árulók és kártevők nálunk oly óriási őszszegeket sikkaszthattak el tőlünk. Azok az emberek, akik a kártevők által gazdaságunknak okozott károk felett felháborodnak, nem látják, hogy sokkal többet veszítünk a termelésben levő rendetlenség következtében azért, mert ''em harcolunk eléggé erélyesen a megállapított hiányosságok és hibák ellen. Nem látják azt sem, hogy a termelésben levő rendetlenség és az elégtelen fegyelem éppen az a termő talaj, amelyből a kártevés kicsírázhat. Betartani az állami és munkafegyelmet Ha valóban rendesen elö akarjuk készíteni az iparunk jövöévi fejlődése megkezdését, és biztosítani akarjuk a terv teljesítését, újból alaposan foglalkozni kell az állami és munkafegyelemmel. Ez a mi szakszervezeti munkánk fö feladat \ Az állami és munkafegyelem be nem tartásában foglaltatnak mai nehézségeink és problémáink: a távolmaradások, a hullámzások, a szilárd normák bevezetése, a munkaidő kihasználása, az anyaggal és energiával való takarékoskodás, a gépek kihasználása, új munkamódszerek bevezetése. Ha sikerül nekünk bevezetni rendes munkafegyelmet, akkor a fennálló körülmények között is, a hiáhiányosságok mellett is, amelyeket nem lehet egyszerre kiküszöbölni, elérjük azt, hogy az ötéves tervet a termelés valamennyi ágazatában teljesítjük. Mérlegeljük csak azt, Takarékosság a Ez a kérdés szorosan összefügg az értéktörvény kérdésével a szocializmusban, amelyről Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című munkájában ad nekünk tanítást. Nálunk is annak a kétségnek adtak kifejezést, vájjon az értéktörvény a szocializmusban megvan-e egyáltalán, hogy azt számításba kell e venni és meg kelLe őrizni. Azt mondjuk: tanulni ezt Sztálin elvtárstól, tanulmányozni legutolsó müvét „A szocializmus köz. gazdasági problémái a Szovjetunió, ban" címűt. Ezért e mü harmadik fejezetére hívom fel a figyelmet, ahol Sztálin elvtárs azt mondja: „Néha ezt kérdezik: „Megvan.

e és müködik-e nálunk a mi szocialista rendünkben, az értéktörvény? Igen, megvan é

s működik." Sztálin elvtárs a továbbiakban azt a következtetést vonja le, hogy ez a törvény nemcsak az árucserére és áruforgalomra terjed ki, hanem „kiterjed a termelésre is. Igaz ugyan, hogy az értéktörvénynek szocialista termelésünkben nincs szabályozó jelentősége, de mégis hatással van a termelésre s ezt figyelembe kell ven. mily lehetőségeket ad a távolmaradások lényeges csökkentése. Összes távolmaradásaink majdnem 20 százalékot érnek el. A háború előtt a 10 százalékos és 11 százalékos távolmararásokat már magas távolmaradásnak tartották. A kormány elnöki hivatalában a távolmaradások 6.3 százalék körül mozognak. Ha a 8—9 százalékra emelkednek, akkor már keresem ennek okait. A termelés némelyik ágazatában, némelyik üzemben a távolmaradások elérik a 20 százalékot és néha több mint 20 százalékot tesznek ki és ezen senkisem akad fenn. Némelyik elvtárs azt képzeli, hogy az ilyen távolmaradások magától értetődöek, .hogy ezek ellen nem lehet semmit sem tenni. Rámutatok a szakszervezet fö feladataira. Szakszervezeti munkánkban abból indulunk ki, hogy az emberek nem angyalok, hogy számolni kell hibáikkal, de tanítani, meggyőzni kell őket és rá is kell kényszeríteni őket kötelességeik teljesítésére. Eltöröltük a kapitalista munkafegyelmet, a korbácsfegyelmet, amely a szocializmus építése szempontjából teljesen haszontalan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy általában a munkafegyelem ellen vagyunk, hogy a fegyelmet a szocializmusban valami magától értetődő dolognak tartjuk. Az embereket meg kell győznünk, hogy saját magukat károsítják meg, ha nem tartják be az állami és munkafegyelmet. Rá kell mutatni előttük, hogy viselkedésűkkel milyen károkat okoznak és hogy eZzel tulajdonképpen saját exisztenciájukat veszélyeztetik. Hisz a dolgozó nép életszínvonalának emelése és annak biztosítása szocialista termelésünk sikerességétől függ. termelésben és a munkatermelékenység ni a termelés irányításában. Azokat a fogyasztási cikkeket ugyanis, ame. lyek a termelési folyamatban elhasz. nált munkaerő pótlására szükségesek, nálunk az értéktörvény hatásának alávetett árukként termelik és értékesítik. Éppen itt kezdődik az értéktörvény hatása a termelésre. Ezért időszerűek vállalatainkban az olyan kérdések, mint az önálló gazdaságos elszámolás és a jövedelmezőség kérdése, az önköltség kérdése, az árak kérdése stb. Ezért vállalatainknak nem lehet és nem szabad mellözniök az értéktcrvény szám. bavételét." Számos igazgatónk és szakszerve, zeti funkcionáriusunk azt gondolta, hogy a szocializmusban a szocialista termelésben ez a kérdés: „mibe ke. rül?" nem létezik, hogy korlátlan lehetőségek vannak a munka jutalmazásában, hogy a munkát bármi, lyen bérrel lehet jutalmazni. Azt képzelték, hogy szocialista dolog a lehető legnagyobb béreket fizetni. Ez teljesen helytelen. Ez ellenkezik azzal a szocialista törvénnyel, hogy az érdem szerint kell fizetni, az elvégzett munka szerint. Még a kommunista társadalomban sem, amikor a szükséglejt szerint fogunk jutalmazni, tekinthetünk el bizonyos mér. tékig ettől a törvénytől. Annál is inkább, szem előtt kell tartanunk az , elvégzett munka értékét a szocializ. i mus felépítésében, állandóan figye. ' lemmel kell követni, hogy a jutalma, zás arányban áll-e az elvégzett munkával. Erre a dologra már néhányszor rámutattam. Nézzük például az állami birtokok gazdálkodását, hogyan oldják ott meg néha az érdem szerinti jutalmazást. Vannak például sertésápolóink, akik havi 8.000—10.000 korona fizetést húznak és amellett egy anyadisznótól évente 3—

i kis malacot nevelnek fel. Számítsuk össze, hogy ilyen munkatermelékenység mellett mennyibe kellene kerülnie a sertés, húsnak. Nem lehet azután csodál, kőzni, hogy az állami birtokok gaz dálkodására ráfizetünk. Helyes ápolás mellett az anyadisznó évente 10 —12 kismalacot adhat Ez átlagos teljesítmény. E teljesítmény eléréséért ennek megfelelő fizetést is lehet követelni. Alkalmi kampány nem elegendő a feladatok biztosítására A Szovjetuniónak tapasztalatai megmutatják és kiemelik e kérdés fontosságát, hogy rendet teremteni ebben a problémában, ehhez nem elegendő csupán sajtókampányt folytatni. Ez egyszer sikerül,máskor nem. Azonban a sajtókampány sem elegendő, hogyha néhány hét múlva megfutamcinak a megkezdett munkától. Ezeket a feladatokat nem lehet néhány hét vagy hónap alatt teljesíteni. Elsősorban szakszervezetünk feladata, hogy a munkások előtt rámutasson a mester jelentőségére az üzemben, nemcsak valamilyen alkalmi kampány formájában, hanem hogy e fontos problémának rendszeres figyelmet szenteljen. Megszoktuk, hogy alkalmi kampányokat folytassunk, de a szakasznak, amelyet a probléma érint, nem szentelünk rendszeres figyelmet és gondosságot. Ezt bebizonyítom még egy példával. Nagy kampányt folytattunk termelésünk fontos szektorai feladatai teljesítésének biztosításáról szóló pártés kormányhatározatok közzétételével. Ezekről széleskörűen beszéltünk minden szervezetben, azokban a szervezetekben is, amelyeknek e határozatok teljesítéséhez nincs semmi közük. Nem fordítottunk azonban elegendő figyelmet arra, hogy e dokumentumokat következetesen és gondosan szétdolgozzák azon ágazatokra, amelyekre vonatkoznak. Helyes a közvéleményt tájékoztatni ezekről a dokumenutmokról, azonban ennek az ágazatnak, amelynek problémáit ez a dokumentum megoldja, e határozatokat gondosan át kell tanulmányoznia, ki kell dolgoznia az egyes üzemekre, saját parancsának kell tartania és következetesen meg kell valósítania. Beszámolómat befejezem. Csak a föproblémákra akartam rámutatni. A szervezési intézkedések megvalósítása után szakszervezeteink, szövetségeink, kerületi szakszervezeti tanácsaink és egész szakszervezeti apparátusunk munkáját ezekre a feladatokra kell irányítani. Gondoskodni kell arről, hogy a szakszervezetek a legszilárdabb támasszá váljanak a szocializmus felépítéséért folytatott harcban, ép úgy, ahogy a legszilárdabb támasz voltak a kapitalizmus eltávolításáért folytatott harcban. Hiszem, hogy ha szakszervezeti funkcionáriusaink teljes komolysággal és felelősséggel fognak azon nagy feladatok teljesítésébe, amelyek az első gottwaldi ötéves terv utolsó évében várnak ránk, akkor ezeket a feladatokat sikerrel teljesítjük és így a szocializmus felépítését hazánkban jó darabbal előbbre viszük. Ehhez a munkához szakszervezeti dolgozóinknak teljes sikert kívánok. Épitőfeladataink következetes felfes tésével továbbra is elmélyítjük a béke megőrzéséért folytatott harcunkat »A békét meg lehet őrizni. A békét meg kell őrizni !»• — e jelszó alatt jöttek össze kedd délután a pozsonyi üzemek dolgozói, az ifjúság és néphadseregünk tagjai, hogy meghallgassák a népek bécsi kongresszusán résztvett csehszlovák küldöttség tagjának, dr. h. c. Alexander Horák távösszeköttetésügyi megbizottnak, a Szlovákiai Békevédelmi Bizottság elnökének beszédét. A békebeszélgetést Andrej Szarvas főszerkesztő, a Kerületi Békevédelmi Bizottság elnöke nyitotta meg, aki átadta a szót dr. h. s. Alexander Horák, távösszeköttetésjjgyi megbízottnak. Horák megbízott beszédét a jelenlevők többször lelkes tapssal szakították félbe. Arról, hogy a béke ügye minden becsületes ember legsajátabb problémája, hogy a bécsi kongreszszus magára vonta minden dolgozó figyelmét, az is tanúskodik. hogy a vita során a dolgozók számos kérdést tettek fel Horák megbizottnak, kiegészítve ezzel elképzelésüket, amelyet rendszeresen figyelemmel kísértek a napisajtó és rádió útján. A pozsonyi Vigadóban megtartott békebeszélgetés a dolgozók hatalmas manifesztációjaként zajlott le a tartós béke megőrzéséért, a békevédök január második felében megtartandó csehszlovákiai kongresszusának gondos előkészítéséért, és Klement Gottwald szeretett köztársasági elnökünk »építsd hazádat — erősíted a békét® — jelszavának még következetesebb megvalósításáért, főleg" az ötéves terv utolsó éve megkezdésének jó előkészítésévé! és az összes felemelt feladatok rendszeres teljesítésével. Ebben van hazár>kj>an a szocializmus gyors felépítésének biztoitéka, ebben van a tartós béke megőrzésének záloga. Jelentés a kormányülésről A kormány december 23-i, keddi ülését Antonin Zápotocky kormányelnök vezette. Václav Kopecky tájékoztatásügyi miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé részletes indokolással, a nem időszaki közlemények kiadására és terjesztésére vonatkozólag. E javaslat szerint, melyet a kormány jóváhagyott, öt központi állami kiadóvállalatot létesitenek: állami politikai irodalmi kiadóvállalatot, állami szépirodalmi, zenei és művészeti kiadóvállalatot, állami műszaki irodalmi kiadóvállalatot az egyes szakok szerinti külön szerkesztöcsoportokkal, állami földművelésügyi (mezőgazdasági) kiadóvállalatot és állami egészségügyi kiadóvállalatot. Ezenkívül öt reszortvállalatot létesítenek és pedig az Orbist, a tájékoztatásügyi minisztérium mellett, állami pedagógiai kiadóvállalatot és állami gyermekkönyv kiadóvállalatot az iskolaügyi minisztérium mellett, a Nase vőjSko kiadóvállalatát a hadügyminisztérium meÜétft és központi egyházi kiadóvállalatot az egyházi ügyek állami hivatala mellett. A politikai pártok és más szervezetek eddigi kiadóvállalata kizárólag e pártszervezetek szükségleteire fognák szolgálni, emellett a Československý Spisovatel« kiadóvállalat főleg jelenkori eredeti és fordított irodalmat fog kiadni. Szlovákiában két központi kiadóvállalatot létesítenek a szlovák irodalom kiadására — a szlovák politikai irodalmi kiadóvállalat és a szlovák szépirodalmi kiadóvállalatot. Ezenkívül négy reszortkiadóvállalatot létesítenek és pedig a tájékoztatásügyi megbízotti hivatal mellett az Osveta kiadóvállalatot, az iskolaügyi megbízotti hivatal mellett a szlovák pedagógiai könyvkiadóvállalatot és a szlovák gyermekkönyv-kiadóvállalatot ,a szlovákiai egyházi hivatal mellett pedig egyházi könyvkiadóvállalatot. Szakirodalom szlováknyelvü kiadása céljából a központi szlovák állami könyvkiadóvállalatok mellett szlovák üzemeket létesítenek. A szlovák politikai pártok és más szervezetek eddigi könyvkiadóvállalatai Szlovákiában is csupán e pártok és szervezetek szükségleteit fogják szolgálni. A kiadási tervek összeállításáért, valamint a kiadott könyvek eszmei és szakmai színvonaláért az egyes könyvkiadóvállalatokban a szerkesztötanácsok lesznek felelősek. A nem időszaki közlemények elosztását összpontosítják és főelosztó a prágai Kniha nemzeti vállalat és a pozsonyi Kniha nemzeti vállalat lesz. Az eredeti szovjet irodalom elosztására a Köztársaság egész területén új, önálló elosztó nemzeti vállalatot, Sovietska knihát, létesítenek Prágában. František Krajcsír, belkereskedelmi miniszter az állami kereskedelem vállalatairól szóló kormányrendelet tervezetét terjesztette a kormány elé indokolással együtt. Az állami kereskedelmi vállalatok végrehajtják a tervezett árufelvásárlást és eladást, az áru elraktározását, kikészítését és szolgálatot nyújtanak a kereskedelem és a közös étkezés terén. Ahol megköveteli a lakosság folyamatos ellátása, az állami kereskedelmi vállalatok napi fogyasztási árucikkek pótgyártását is végezhetik, esetleg mezőgazdasági termékek felvásárlását is. A tervezet, amelyet a kormány jóváhagyott és amely elhagyja a nemzeti vállalat elnevezést és formáját ' is, keretelőírás, amely az állami kereskedelmi vállalatoknak csak alapelveit, szilárd állását és szervezési felépítését határozza meg. Kiegészítést nyer részletesebb, a fő és vállalati igazgatóságok és a kereskedelmi vállalatok egyes csoportjai számára kiadandó szabályzati előírásokkal. Jozef Krosznár, begyüjtésügyi miniszter javaslatára a kormány ren.deletet hagyott jóvá, amellyel közzéteszik néhány mezőgazdasági termény beadási normáját és meghatározzák az 1953 évi beadási területeket. A járásoknak beadási területekbe való bevonása és a beadási normák magassága minden járás mezőgazdasági termelési feltételeinek elemzéséből és a beadások eddigi fejlődésből indul ki. Ezzel kapcsolatban a kormány jóváhagyta a mezőgazdasági termékek beadási kötelességéről és begyűjtéséről szóló törvényes kormányrendelet végrehajtási előírásainak gyűjteményét. Az errevonatkozó hirdetményeket a hivatalos lapban fogják közölni. Jaroszlav Kabes pénzügyminiszter javaslatára a kormány a pénzügyi jellegű előterjesztések egész sorát fogadta el, töbek között a lakosság bevételeiből erídö takarékbetétek kamatjainak adómentesítéséről szóló kormányrendeletet és a biztosításról szóló ltormányrendeletet, amely alá esik a nemzeti bizottságoknak, a nemzeti bizottságok költségvetésébe tartozó vállalatoknak, valamint az egységes földműves szövetkezeteknek vagyona. Jóváhagyták a Csehszlovák Állami Bank, a Beruházási Bank. az állami biztosító és a takarékintézet statutumait is. Ezenkívül a kormány hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyminiszter ez év december 31-ével megszüntesse a sportrendezések eredményeire az állami fogadási és sorsjegyiroda (staska) által eszközölt fogadásokat. Ennek az intézkedésnek oka az, hogy az eddigi fejlemények a sport helytelen értelmezésére vezettek, amelyeket az emberek egész sora inkább, mint a sportvállalkozások eredményei iránti érdeklődést értelmezett, nem pedig mint a lakosság legszélesebb rétegei testi képességeinek fokozására vezető eszközt. Richárd Dvorák külkereskedelmi miniszter javaslatára a kormány hozzájárult a Törökországgal való kereskedelmi és fizetési megállapodás további egy évre való meghoszatobitásához.