Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-04 / 289. szám, csütörtök

4 UJSZ0 1952 december é A Szovjetuniónak, Sztálin országának köszönhetjük Ahogy épül az ország, fejlődnek az emberek, soha nem ismert ütemben haladunk kitűzött célunk, a szocialista holnap felé — úgy válik hazánk minden becsületes dolgozója előtt mind szembetűnőbbé, hogy fejlődésünk, a Szovjetunió segítségének tti körképe, hogy gyáraink számának óriási emelkedését, falvaink kibontakozó új életét, kultúránk szárbaszökkenését, egyszóval mindazt, ami a ma szerves része és magában hordja a holnap csiráját — Sztálin országának, a szovjet ember hazájának köszönhetjük. Ezért fejezik ki országunk munkásai, parasztjai és értelmiségi dolgozói a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap során hálájukat és szeretetüket a legszebb módon. mun kájuk tökéletesítésével, új eredményekkel, felajánlásokkal. És van mit köszönni. Csehszlovákia népei a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhetik, hogy megalakult az önálló Csehszlovák Köztársaság, — és csak a szociáldemokrácia vezetőinek aljas árulása akadályozta meg azt, hogy az államhatalom az oroszországi példa láttán forradalmasított munkásosztály kezébe kerüljön. A burzsoá köztársaság ideje alatt is a dolgozók mindig az állandóan szilárduló és erősödő Szovjetunió felé tekintettek, mert tudták, hogy egyszer onnan jön el a szabadság. Csehszlovákia Kommunista Pártja következetesen harcolt a Szovjetuniót gyalázó burzsoázia ellen és ebben a küzdelemben népeink, pártunk legjobbjai leplezték le az urak, a tőkések minden hazugságát, öntudasították a proletáríátust, amely látta, hogy a világ szocialista egyhatodán az ő jövőjét is formálják és hogy ez a jövő elérhető s fettétele csak a burzsoáziával való kérlelhetetlen leszámolás. Július Fucsik, a nagy ember, hazafi és kommunista, egyik Szovjetunióban írt mesteri riportjában ezekkel a szavakkal fordult a csehszlovák proletáriátushoz: „Csak a proletáriátus, az egyedüli végsőkig következetesen forradalmi osztály valósíthatja meg a demokráciát, éppúgy, ahogy csak S vezetheti el a társadalmat azokhoz a nagy célokhoz, amelyeket a történi lem legnagyobbjai csak álmoknak tartottak. Es éppen ezért a Szovjetunió proletáriátusának minden lépése, amely közelebb visz ezeknek a nagy álmoknak megvalósításához, — támadó fegyvert kell, hogy jelentsen kezünkben. Mert az álmok megvalósítása nem az álmodozás kérdése, hanem a konkrét, teljesen pontos irányú erő, harc és alkotás kérdése így szólt Fucsik a munkásosztályhoz, a néphez. így szólt mindennap és minden órában a párt. A párt, amely harcában Lenin és Sztálin hathatatlan tanítására, a bolsevik párt harci tapasztalataira támaszkodott. A kommunista párt, amely győztes küzdelmet vívott az opportunistákkal szemben és 1929-től Gottwald elvtárs vezetésével folytatta harcát a szocialista Csehszlovákiáért. Milyen nagyszerűen fejezte ki Gottwald elvtárs a csehszlovák proletáriátus és a szocialista Szovjetunió közli viszonyt, 1929. december 21-én mondott első parlamenti beszédében: „És mi. mi a cseh. szlovák proletáriátus pártja vagyunk, és a ml legfelsőbb forradalmi vezérkarunk valóban Moszkva. Es mi elmegyünk Moszkvába tanulni, tudják, hogy mit? Mi elmegyünk Moszkvába, hogy megtanuljuk az orosz bolsevistáktól, hogyan tekerjük ki az önök nyakát". Csak a Szovjet Hadsereg általi felszabadulásunk tette lehetővé, hogy végérvényesen leszámoljunk azzal a burzsoáziával, amely — amikor azt érdeke megkívánta — egy pillanatig sem habozott, a második világháború előestéjén, szőröstül-bőröstül átadni az országot Hitlernek, annak ellenére, — és ezt nagyon fontos újra és újra felidézni, — hogy Sztálin elvtárs 1938 legsorsdöntőbb napjaiban Csehszlovákiának felajánlotta a szovjet segítséget, még arr

a az esetre is, ha a burzsoá Franciaország nem teljesítené szerződéses kötelezettségeit. A világháború éveiben is a Szovjetunió volt az egyedüli nagyhatalom, amely elejétől kezdve nem ismerte el a náci megszállást és következetes segítséget nyújtott, hogy Csehszlovákia visszanyerje állami függetlenségét, amit bizonyít az 1943. decemberében megkötött csehszlovák-szovjet szövetségi szerződés jövőnket reálisan biztosító minden egyes sora is. Végül is 1945-ben a szovjet katona harcos kezéből fogadtuk el a szabadságot, a szovjet ember tette lehetőve számunkra, hogy a nép fogja kezébe a kormányrudat. Felszabadulásunk első pillanatától kezdve ott állt mellettünk a Szovjetunió, amely minden lépésünket megkönnyítette mind gazdasági, mind politikai téren, úgy hatalmas anyagi segítségével, mint kimeríthetetlen tapasztalatainak önzetlen rendelkezésünkre bocsátásával. Nem feledkezhetünk meg az 1947. évi katasztrofális szárazság után nyáj• tott segítségről sem, amely keresztülhúzta a népi demokrácia csődjét váró belső és külső reakció minden tervét és megszilárdította népünknek a kommunista pártba vetett bizalmát. 1948. februári győzelme lehetővé tette, hogy lényegesen meggyorsítsuk utunkat a szocializmus felé. A szovjet nép egyedül állt a kapitalizmus tengerében, amikor megkezdte a szocializmus építését. Mi ma a 35 éves Szovjetunió útján haladunk és ezt az utat sok nélkülözés és szenvedés, harcos munka árán a szovjet ember tette számunkra járhatóvá. Nincs olyan kérdés, nincs életünknek egy olyan területe sem, amelyben nem meríthetnénk a Szovjetunióból. A sztahanovisták, az élmunkások, a szövetkezeti tagok ezrei és tízezrei használják a szovjet munkamódszereket. A szovjet kezdeményezések lendítik előre üzemeink munkáját. Szovjet szakemberek, kiváló dolgozók, tudósok, művészek és írók látogatnak el hozzánk, hogy beszéljenek nekünk arról, hogyan kell az akadályokat legyőzni, hogyan kell az új életet építeni. Hatalmas segítséget nyújt nekünk a szovjetek országa és meg kell tanulni, hogy az adott lehetőségeket még jobban kihasználva, még többet vegyünk át. így válik lehetővé az, hogy egy év múlva, az ötéves terv végéig — célkitűzésünk szerint — majdnem kétszer annyit termelünk, mint 1948ban, hogy gépipari termelésünk a háborúelőtti színvonal négyszeresét tegye ki, a barnaszéné kétszeresét, a villanyenergiáé háromszorosát, a cementé kétszeresét, stb. így válik orszagunk az acél, vas, szén — a fejlett ipar és modern szövetkezeti mezőgazdaság, az öntudatos, harcos emberek országává. Nem csodának köszönhetjük az utóbbi évek hatalmas előretörését, nem álom a szemünkben minden kitűzött nagyszerű terv. Az élet szépségét a Szovjetunió tárta ki előttünk és dolgozóink munkáskeze formálja, védt Az életet mi tesszük széppé, igazivá, életté és hogy azzá tehettük és tehetjük, ez Sztálin elvtárs és Sztálin népének érdeme. G. I Szocialista iskoláink a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának tiszteletére Egyrj nagyobb és «zéle,;ebb alapokon kapcsolódnak be hazánk dolgozói a Csehszlovák Szov!*' Barátság Hónapjának sikeres munkálataiba. A perbetei magyar tannylevü nemzeti fkj-la tar. ulót tanítói értékes kötelezettségvállalásokkal! erősítik és mélyítik el a csehszlovák-szovjet dolgozók örök barátságát. A tanulók csipkebogyó, papír és vashulladék gyűjtésben versenyeznek egymás között. Csökkentik a tanulók késésének és mulasztásának számát. Az I. és V. évfolyamok tanulóinak 80 százaléka megrendelte a „Kis építő" című ifjúsági folyóiratot. Egyes pionírok segítik a gyengébb tanulókat a tanulásban. A tantestület tagjai közösen tanulmányozzák és megvitatják a Szovjetunió Kommunista Pártja XJX. kongresszusán elhangzott nagyjelentőségű beszámolókat. Magukévá teszik az emberiség nagy tanítójának, Sztálin elvtársnak szavait: „Éljen a népek közötti béke! Le a háborús gyujtogatőkkal!" Ne legyen egy olyan tanitó sem, aki ne tanulmányozná a baráti szovjet dolgozok élcsapatának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongreszszusán elhangzott beszámolókat, amelyek lendületet és szilárd akaratot adnak nekünk, tanítóknak, hogy munkánkat minél sikeresebben tudjuk elvégezni. Fel kell vértezni magunkat a szocialista tudomány fegyverével, a marxi-lenini, sztálini tanokkal, hogy szocialista hazáját szerető ifjúságot nevelhessünk fel, akik hivatva lesznek a végső cél, a szocialista-kommunista társadalom megvalósítására. Fördős Kálmán, Perbete A tachti nemzeti iskola kötelezettségvállalása a B arátsági Hónap alkalmából A tachti magyar nemzett iskola tanulói fokozott munkával építik a békét. A Szovjetbarátság Hónapjában fáradságot nem ismerő munkával még a nagy hóviharban is gyűjtötték a vasat. Pocsa Sári elsöosztályos tanulőlány ezekkel a szavakkal állt meg tanítója előtt: „Tanító elvtárs, fázik a kezem, de nem bánom, hiaz ezzel is a békét éipitjük. Ugye?" A mai napon 1000 brigádórát ajánlunk fel hulladékvas, papir és rongygyüjtésre, 740 órát a sajtóterjesztésre. Három kultúrelöadást rendezünk a Szovjetbarátság Hónapjában, 40 százalékkal Javítjuk osztályunk előmenetelét a tanulásban, hogy ezáltal is kifejezzük hűségünket és szeretetünket felszabadítónk, a nagy Szovjetunió iránt. Huszti István, tanító. A nagysallói pionírok a Szovjet Barátság Hónapjáért A nagysallói magyar középiskola pionírjai tudva azt, hogy szocialista hazafiasságuknak az lesz a legszebb példája, ha megmutatják hálájukat és szeretetüket felszabadítónk és védelmezőnk, a nagy Szovjetunió iránt. Ezért már előre komolyan készülődtek a CsehszlovákSzovjet Barátság Hónapjára. Minden olyan akcióból, amellyel a szocialista építést előmozdítjuk, kivették részüket. Különösképpen a pártsajtó terjesztésére fordítottak nagy gondot. Nem feledkeztek meg azonban a szocialista magyar kultúra terjesztéséről sem. Közösen a szlovák pionírokkal, kultúrestet rendeztek. A közeljövőben meglátogatják kultúrműsorral a környező falvakat. A pionírok hálájuk jeléül mindkét előadás bevételét a Szovjetbarátok helyi szövetsége elnökségének ajánlották f él. Balog Eszter és Luky Magda. n A szovjet föld különböző vidékeiről érkeztek a Turkmén főcsatorna építőmunkásai az Amu-Darja partjaira. A képen (balról jobbra) Vaszilij Beljakin novokuznyecki ekszkavátor-kezető, Vaszilij Szamorokov angrenl és Michail Rabinovics volga-doni gépészek. -HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL—, A szárnynélküli repülőgép a szovjet nép szolgálatában A Szovjetunióban a technika és tudomány minden eredményét az ember, a gazdaság és a kultúra fejlesztésének szolgálatába állítják. Mind több területen alkalmazzák például a helikoptert. A légierők ünnepségein a moszkvaiak gyönyörködve nézték a helikoptereket — ezeket a szárnynélküli repülőgépeket, amelyek váratlanul megállnak a levegőben, a föld felett, 5—6 méter magasságban „függve" kötélhágcsót engednek le és utasokat vesznek fel. A Lenin-csatorna megnyitásakor helikopter emel. kedett a magasba, megállt a levegőben és onnan fényképezték és filmezték, hogyan működnek a kommunizmus első elkészült nagy építkezésének zsilipjei. A helikopterek szerkesztésével régóta foglalkozik az orosz tudomány. Már M. V. Lomonoszov épített 1754ben egy kis őrarúgőval működő modellt. N. J. Zsukovszkij az aero-dinamika megalapítója, az orosz repülés atyja, a világon elsőnek teremtette meg a ferde lapokból készített légcsavarok működésének elméletét. Ennek alapján dolgozták ki a helikopter légcsavarját. A helikopterek igen sokféle feladatra használhatók fel. Helikopterekről hatékonyan lehet irtani a mezőgazdasági kártevőket, a kolhozok és szovhozok termőföldjein és az erdőövezetekben. A korszerű helikopterek még az erősen tagozott terepen, a,meredek domboldalakon, a hegyeken és völgyekben is be tudják permetezni a gyümölcsösöket és szőlőket. Ezeken a gépeken gyorsan el lehet szállítani a nehezen elérhető helyekre a postát és az utasokat. Bármilyen erdős, hegyes vagy mocsaras területű helyről egyenesen a kórházba lehet szállítani a betegeket. A helikopterről nagyszerűen megfigyelhető a tenger mélye. A levegőből ki lehet fürkészni, hol rajzanak a halak, helikopterrel a, jég által elragadott halászokat is meg lehet menteni. Segítségükkel a sarki vizeken eredményesen lehet jégfelderítést végezni. Vagyis az, ami régebben csak fantasztikus regényekben fordult elö, most valósággá lett. A helikopter a szovjet jövő gépe, amelyet a Szovjetunióban tömegesen fognak alkalmazni. Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság hidrotechnikai építkezéseiről A szovjet hatalom éveiben az Örmény Köztársaságban egész sor vízierőmüvet építettek, amelyek együttvéve többszáz millió kilowattóra villanyenergiát termelnek. Erre az energiabázisra támaszkodva Örményországban nagy ipari üzemeket létesítettek. Megkezdték a kompresszorok, transzformátorok, generátorok, vízturbinák, esztergapadok és elektromos mérőműszerek tömeges gyártását. Szovjet Örményország üzemei ma már villamosenergia felszerelést szállítanak a kommunizmus nagy építkezései részére. Az örmény kolhozfalvakba is bevezették a villanyt. A köztársaság kolhozainak mintegy 80 százalékát villamosították. A villanyáramot a kolhozokban nemcsak világításra, hanem a mezőgazdasági munkák gépesítésére is felhasználják. Széles körben alkalmazzák a villamos fejögépeket és a villamos juhnyírást. A mezőgazdasági munkák villamosításának és az élenjáró micsurini agrobiológiai tudonjány alkalmazásának eredményeként nagymértékben emelkedett a terméshozam. 1946-hoz viszonyítva a kolhozok összjövedelme megnégyszereződött, a holhozok oszthatatlan alapja pedig több mint megháromszorozódott. Sok kolhoz évi jövedelme eléri a 4—8 millió rubelt. Gyors ütemben folyik a Szevan hegyi tó vizét felhasználó erőmüvek épitése. Két szavani vízierömü már ipari áramot szolgáltat a köztársaság nagy üzemei számára. A szovjet emberek akaratából a Szevan életet adó vize az Ararát-völgy termékeny földjeit öntözi. A kahovkai vízierömü építkezésén éjjel-nappal dolgoznak. A kotrógépek, amelyek jelenleg az alapgödröket ássák, három hónap alatt 1 millió köbméter földet emeltek ki. Az energetikai földszivattyú kezelői vállalták, hogy a Sztálini alkotmány napjára elkészítik a vízierömü állomásépületét és a duzzasztógát alapgödrét. Vagyim Andrejev (balra) és Amanaz Mamadnyijazov műszaki földkutatik az amu-darjai építkezési terep földtani vizsgálatánál.