Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-24 / 306. szám, szerda

4 U J SZ Ö 1952 december 23 ' PÁRTÉLET A nagyszombati vagonjavítóműhely dolgozói teljesítették a Sztálin elvtárs születésnapjára vállalt kötelezettségeiket Üzemeink egymásután jelentik, hogy kötelezettségvái'alásukat már teljesítették. Azokban az üzemekben, ahol a pártszervezet nem dolgozott a tömegszervezetekkel karöltve, a szocialista munkaversenyt nem szélesí­tették ki kellőképpen, lemaradtak a tervteljesítéssel. Azokban az üzemek­ben, ahol a pártszerevezet aktívan belekapcsolódott a szocialista mun­kaverseny megszervezésébe, az újító mozgalom kiszélesítésébe, teljesítet­ték, sőt túlteljesítették évi tervüket. A szocialista munkaverseny úgy » leghatásosabb, ha minél szélesebb keretek között folyik. A Szovjet­unióban már egész üzemek versenyeznek egymással és ez adja meg a szo­cialista nemzetgazdaságnak a lendítő erőt, amely hajtja a termelésben. Nálunk is a szovjet tapasztalatok alapján egyre több üzem kapcsolódik bele az egymásközti versenybe. Üzemeink dolgozói a nagy Sztálin iránti odaadásuk és szeretetük je­léül kötelezettségeket vállaltak, hogy évi tervüket december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjának tisztele­tére teljesítik. A nagyszombati vagonjavitómü­hely dolgozói is elfogadták a komá­rovi Buzuluk-üzem dolgozóinak fel­hívását, hogy évi tervüket december 21-re teljesítsék. A pártszervezet összüzemi aktívá­ra hívta össze a dolgozókat és itt elfogadták a Buzuluk üzem felhívá­sát. Az üzemi pártszervezet a sajtó­tízperceken, a m un Icaértekezleteken agitált a munkások között, hogy mi­lyen jelentősége van annak, ha évi tervüket idő előtt teljesítik. Az üzem munkásai megértették, hogy munká­jukkal ők is hozzájárulhatnak a vi­lágbéke megvédéséhez, mert látták, hogy a Szovjetunió és annak nagy vezére, Sztálin elvtárs milyen áldo­zatkészen harcol a békéért és az em­beriség jövőjéért. Ezért elhatározták, hogy évi tervüket december 12-re teljesítik. Az üzem dolgozói azonban meg­mutatták, hogy minden kötelez'­ségvállalást lehet teljesíteni, sőt túl is lehet teljesíteni. Mikor Gottwald elvtárs és a Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége hazajött a XIX. kon­gresszusról és a Központi Bizottság kiadta az új pártalapszabályzat-ter­vezetet, gyűlésre jöttek össze a párt­tagok, ahol élénk vita folyt az új pártalapszabályzat tervezetéről. A párttagok a tömegszervezete­ken keresztül ismertették az új pártalapszabályzat tervezetének irányvonalát a dolgozókkal és a dolgozók kötelezettségvállalásukat még egy nappal megrövidítették, s így az ötéves terv 4. évét dee. 11-re teljesítették. Ezzel fejezték ki egyetértésüket az új pártalap­szabályzattervezettel és igy akar­nak hozzájárulni a gaz szabotálok által okozott károk helyrehozásá­hoz. Az üzem már a gottwaldi ötéves terv ötödik évén dolgozik és terv­teljesítési Idejük lerövidítésével 3,429.300 koronát takarítottak meg szocialista nemzetgazdaságunknak. A terven felül üzembehelyeztek egy négytengelyes tátrai expresst, amely már a karácsonyi csúcsfor­galom idején hozzájárulhat a for­galom ziavartalan lebonyolításához. Az üzemi pártszervezet nagy súlyt fektet az újító mozgalom felkarolá­sára és az üzemben meg van alakít­va az újító kör, amely gyűléseket szokott tartani és ott megvitatják a szovjet sztahanovisták módszereit és újításait és azt is, hogy melyik mód­szert lehetne alkalmazni. Az újítókor 38 tagjának Zabudly Antal vasesztergályos az elnöke. Za­budly elvtárs elmondja, hogy a har­mincas években került Nagyszom­batra, amikor a gazdasági világvál­ság következtében, amely érintette Csehszlovákiát is, több társával együtt a zolyómi vasgyárból az ut­cára kerültek és hosszas csavargás után mint jó szakmunkást felvették a nagyszombati vagónjavítómühely­be. — Dolgoztam, mert a megélhetést biztosítani kellett családom részé­re, de mindig vártam azt a pillana­tot, mikor majd nem a kizsákmányo­ló kapitalistáknak fogom munkám­mal a hasznot növelni, hanem az egész közösség életszínvonalának emelését és saját magam sorsának javulását is fogom szolgálni. Most jó kedvvel dolgozom, mert tudom, hogy magamnak és a társadalomnak dolgozom. Igyekszem a dolgozók közt agitálni, hogy minél többen kap­csolódjanak bele az újító mozgalom­ba. Az újítókőr vitáin átadjuk egy­másnak tapasztalatainkat és kollek­tive segítségére vagyunk egymásnak. Zabudly elvtárs 9 újító javaslatot adott be, amelyek nagyban hozzájá­rultak ahhoz, hogy tervüket sikere­sen teljesítették. — A szovjet sztahanovisták köny­veit olvasom — mondja — és a párt is arra tanít, hogy életszínvonalunk csak úgy emelkedhet, ha munkánk termelését a többszörösére fokozzuk. Most is dolgozom egy újításon, amely a napokban el fog készülni. A vasgyalunk idáig csak egy irányban vág. Most két fejet és két kést fo­gok szerelni a gyalumra és így visz­szafelé is fog vágni a gyalu. Mind­két. irányban fog vágni a gyalu és ezáltal munkánk termelékenységét kétszeresére fogjuk tudni fokozni. Marec János tagjelölt már 8 újí­tó javaslatot adott be, amelyekkel nemzetgazdaságunk részére 48.767 koronát takarított meg. Marec János elmondja, hogy idáig nem volt a párt tagja, de látta, hogy a párt vezetésével a dolgozó nép mi­lyen hatalmas sikereket ér el a szo­cializmus építésében. Rájött arra, hogy ahhoz, hogy az új társadalmi rendszert kiépítsük, nem elég csak a gazdasági munka, mert az osztály­ellenség mindent elkövet, hogy szabo­tálja békés építő munkánkat. — Elhatároztam, — mondja — hogy én is tagja leszek annak a pártnak, amely biztosan vezeti az emberiséget a boldogabb jövö felé. Ügy érzem, hogy az a nap, amikor a taggyűlésen felvettek a párt sorai, ba mint tagjelöltet — mondja Marec János — forduló pontot jelentett életemben. Most még odaadóbban fo­gok dolgozni és politikai agitációs munkámmal másokat is be fogok vonni a termelésbe, hogy üzemünk aa elsők között teljesítse az ötéves tervet. Most egy újítást adtam be amely szerint nem villanyfúróval fogunk menetet vágni, hanem légfú­róval. Ezzel akarok hozzájárulni gaz Szlánszkyék okozta károk hely­rehozásához. Mert igy sok villanyt takarítok meg fontosabb műveletek­re. A légfúróhoz a kompresszor szol­gáltatja a levegőt. Igy akarok hoz­zájárulni a szocializmus építéséhez és ki akarom érdemelni a kommunis­ta nevet és azt, hogy mint rendes tagot megérdemelten vegyenek fel a párt soraiba. A pártoktatást jól vezeti Scher­haufer Ferenc, aki rövid összefoglaló előadásokat tart az anyagról és az­tán élénk vita fejlődik ki a tárgy kö­rül Scherhaufer elvtárs vaseszter­gályos műhelyben dolgozik, a vagon­tengelyeket esztergályozza. Mikor az új szervezeti szabályzatról értesül­tem — mondja — a napi sajtón ke­resztül, én is gondolkozni kezdtem azon. hogy munkateljesítményemet hogyan fokozhatnám. Rájöttem, hogy a gépemet, amelyen dolgozom még jobban ki lehet használni és a szijtárcsakerék helyett nagyobb ke reket tettem a gépre és a 300 for­gási sebesség helyett 415 forgási se bességet értem el a gépen. A régi kés az új forgási sebességet nem bírta és ezért új speciális kést szereltem be, amely bírta a. forgási sebesség mellett a munkát. Munkateljesítmé­nyem fokozásával akarok én is hoz­zájárulni nemzetgazdaságunkban okozott károk helyrehozásához. A nagyszombati vagónjavítómü hely üzemi szervezete betölti hiva­tását és a párttagok is magukévá teszik azt a jelszót, „hogy aki kom­munista az élmunkás is". Ha az üzemi pártszervezet jó agitációs munkával mozgósítani tudja a. dol­gozókat a Párt és a kormány cél­kitűzésének végrehajtására, akkor tervüket teljesíteni tudják. Bal la József. Tanuljunk, hogy taníthassunk A kisgarami acélöntöde dolgozói nagy lelkesedéssel kapcsolódnak bele a pártoktatás évébe. Hat 15 tagú csoportban folyik az oktatás, heten ként egyszer egy-egy tanulókör ré­szére. Az előadás után a körökben élénk vita folyik. A hozzászólásoknál, a vita folyamán sokat fejlődnek a hallgatók és a politikailag gyengébb képzettségű elvtársak is sokat tanul­nak. A nehezebb kéidéseket kétszer­háromszor is megvitatják és ezzel tisztázódnak minden hallgató előtt a kérdések. A pártoktatás igen fontos szerepet tölt be a párt és kormány célkitű­zéseinek végrehajtásában. A politi­kailag képzett dolgozókból lesznek pártunk és országunk öntudatos, a szocializmust építő káderek. A 8 hó­napra tervezett pártpolitikai oktatás üzemünkben nagyvonalakban felöleli a marxi-lenini és sztálini tanítások legalapvetőbb tudományos és gya­korlati kérdéseit. Ismerteti az orosz proletariátus és a bolsevik párt tör. ténetét, a mi Csehszlovákiai Kom­munista Pártunk küzdelmeit és a februári győzelem nagy jelentőségét. Ismerteti a párt irányvonalát, célki­tűzéseit, a szocializmushoz vezető utat és a béke megvédésének fontos­ságát. Az anyag nem könnyű, de akarás­sal és szívós kitartással ezen a téren is olyan sikereket érhetünk el, mint amilyen eredményeket tudunk elérni a műhelyben, a munkafronton. Marx, Lenin és Sztálin tanításai megmutatják nekünk a helyes utat, amelyen haladnunk kell és meg kell valósítanunk ezeket az eszméket. Szem előtt keli tartanunk pártunk Gottwald elvtárs által a szocializmus építésében megszabott utat, hogy mind munkánkkal, mind tudásunkkal szolgáljuk hazánkat és a béke ügyét. Békés alkotp munkánk mellett tanul, junk, hogy taníthassunk. Lebeda József. Sztálini műszakok az eperjesi kerület üzemeiben A CsKP országos konferenciája és főleg a CsKP elnökének, Kle­ment Gottwald köztársasági elnök­nek beszéde az eperjesi kerület üzemei dolgozóinak hatalmas lelke­sítőjévé vált hazánk szocialista építésében ' folytatott munkájukban Az eperjesi Sztavomontázs nem­zeti vállalat dolgozói az élmunkás­müszakok hetében szép eredménye­ket mutatnak fel. Valamennyi rész­leg magasan túlteljesíti napi fela­datait. Így a szerelöosztály az or­szágos konferencia első napján 105%-ra, a szállító osztály 510 %-ra teljesítette tervét, a termelés tervét pedig 300%-ra téljesitették. A Krizsík Dukla üzem dolgozói Klement Gottwald köztársasági el­nöknek az országos konferencián mondott beszédétől lelkesülten va­sárnap. december 21-én sztálini mű­szakba léptek, hogy behozzák a tervmulasztást. Hasonló felajánlást tettek az eperjesi 753. számú épí­tészeti üzem dolgozói, akik a ka­rácsonyi ünnepek alatt 5000 órát dolgoznak le. Az idei feladatok idő­előtti teljesítését jelentették be a konferencia ideje alatt az Üj Ott­hon és a Fakombinát üzemek is. Kutyából nem lesz szalonna Aki kulák volt, kulák marad akkor is, ha a szövet­kezet ellenőrző bizottságának az elnöke A szövetkezetek megszilárdításá­ról és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat kihang­súlyozza, hogy szövetkezeteinkből sürgősen el kell távolítani az oda beférkőzött spekulánsokat és falusi gazdagokat, vagyis a iiulákokat. Sok esetben a kulákok kezdeménye­zői voltak a szövetkezet megalakí­tásának, de számtalan tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezt csak azért csinálták, hogy valódi énjüket lep­lezzék. A szövetkezetbe befurako­dott kulákok iparkodnak kihasznál­ni a tagság jóhiszeműségét, a mun­kákban nem akarnak résztvenni, sőt ahol csak lehet, kerékkötőivé vál­nak a szövetkezet fejlődésének. Vájjon lesz e valamikor jó szö­vetkezeti tag Halász Ödön kántor­tanító úrból. Halász Ödön ma a balonyi EFSz-nek a tagja, méghoz­zá nem is akármilyen tisztséget tölt be a szövetkezet keretén belül. Ö az ellenőrző bizottság elnöke. Az ö kezére van bízva a szövetkezet pénzügyeinek ellenőrzése. De nézzük csak meg, ki volt a múltban Halász Ödön? Kovács Vendel levelezőnk a balo­nyi EFSz-ből a következőket írja: „Halász Ödön nagy hive volt a ka­pitalista rendszernek. Balonyon mint igazgató-tanító szerepelt, de elnöke volt a komáromi járási ta­nítóegyesületnek is. A községben akkoriban ő volt az atyaisten. Min­den olyan funkciót a keze közé ra­gadott, amiből hasznot tudott húz­ni." A kivizsgálás folyamán bebizo­nyult, hogy Halász Ödön valóban élt a lehetőségekkel. Igazgató-tanító volt a faluban, ezenkívül elnöke volt a fogyasztási szövetkezetnek és tit­kára a hitelszövetkezetnek. Halász Ödön minden lehetőséget kihasz­nált a gazdagodásra. Hízelkedő be­szédével orránál fogva vezette a fa­lut, amiben az öccse, az akkori bí­ró is nagyban elősegítette. Egyszó­val a tanító úr fokozatosan tolla­sodni kezdett. Az isten annyira fel­vitte a dolgát, hogy több mint 75 magyar holdat harácsolt össze. Természetesen ezt a földet nem a tanító úr művelte meg, hanem cse­lédekkel dolgoztatta, állandóan tar­tott cselédeket, még szolgálót is. De csakhamar elterjedt a faluban a híre, hogy milyen a cselédélet a ta nító úrnál. Senki sem akart hozzá cselédnek menni. Ezért aztán kény. telen volt olyan helyről hozni cse­lédet, ahol még nem ismerték. — Mint a fogyasztási szövetkezet el nöke — írja levelezőnk, — ha volt is valami osztalék a szövetkezetből, azt nem igazságosan osztotta széj­jel. A hitelszövetkezetben betöltött tisztségét is ügyesen kihasználta saját gazdagodására. Látta, hogy milyen borzalmas helyzetben síny­lődnek a kis- és középföldmüvesek a magas adók miatt. Ha a helyzet úgy kívánta, még ő is panaszko­dott az adók magassága miatt. De ez a panaszkodás csak képmutatás volt. Jó volt arra, hogy a gazdák bi­zalmába férkőzhessen. Vércsesze­mekkel figyelte, hogy mikor me­lyik gazda- jutott a tönk szélére. A gazdák legkétségbeejtöbb helyzetét kihasználta arra, hogy a földjüket megszerezze potom áron. Mint a hitelszövetkezet könyve­lője, nagyon jól tudta, hogy melyik gazdának a földje felett mikor ütik meg a dobot. Az árverés kitűzése előtt pár nappal rendszerint meg­jelent a tanító úr a soronlévő gaz­dánál. Kezeit tördelve fejezte ki sajnálatát a család iránt. Velük együtt szidta azokat. akik ilyen magas adóval sújtják a földműve­seket. de ragadozó szemeivel azt leste, mit tudna potom-áron meg­szerezni a szerencsétlenektől. Ilyen látogatások mindig azzal végződ tok, hogy a tanító úr felajánlotta önzetlen" segítségét a bajban lé­vőknek Pénzt kölcsönzött az eladó sodott gazoknak, hogy ki tudják fi zetni adósságukat és megszabadul­janak az árveréstől. A közmondás azt tartja, hogy a vízbefúló még a szalmaszálba is kapaszkodik. Igy voltak ezzel a balonyi gazdák is, s örültek, hogy a „jószívű" tanító úr segített rajtuk, megszabadulnak az árveréstől, de abban a pillanatban senki sem gondolt arra, hogy a pénz átvételének pillanatában már le is mondtak földjeikről. A kölcsönadott pénzt a tanító úr persze rövid idő múlva vissza kö­vetelte. Az adósság és kamat fe­jében egyik hold a másik után ván­dorolt át Halász Ödön birtokába. Igy bánt el Halász Ödön, Mátis Lajossal is, akitől 3—4 hold földet rabolt el. Igy tette tönkre Sátor Gézát és Sárközi Bélát és még sok más földművest. Az összeharácsolt földek megmű­veléséhez munkaerőre is volt szük­ség. Csakhogy Halász Ödönhöz nem szívesen mentek az emberek cselédnek. Amikor már végkép nem tudott cselédet kapni, elhatározta, hogy bérbe adja az összeharácsolt földeket. Észrevette azt is, hogy bő­ven vannak érdeklődők. Kihirdette a faluban, hogy földjeinek bizonyos részét kiadja bérletbe. Akiket ér­dekel, jelenjenek meg az iskolában. A bérletbeadás árverés útján tör­tént. A föld nélkül maradt gazdák rálicitáltak egymás áraira. A taní­tó úr pedig a kezét dörzsölgette. Sokszor olyan magasra emelték a bérletet, hogy az a szerencsétlen ember, aki az utolsó ígéretet tette, nem volt képes az év végén a bér­letet kifizetni. Amikor Balony községben is kez­detét vette a szövetkezeti mozgalom, Halász ödön minden lehetőséget megragadott, hogy megakadályoz­za a szövetkezet fejlődését. Meg akarta akadályozni az eddig nyo­morgó parasztokat abban, hogy a boldogsághoz vezető útra térjenek és szerette volna megtartani to­vábbra is kiskirályi hatalmát. Hiába mondta azt is, hogy a min­denható törje el a kezét annak, aki aláírja a belépési nyilatkozatot, mégsem tudta megakadályozni, hogy a párt vezetésével nap nap után több és több földműves lépjen a haladás útjára. Amikor Halász Ödön látta, hogy semmi körülmények közt sem tud­ja megakadályozni a szövetkezet megalakulását, taktikát változta­tott. Belépett ő is a szövetkezetbe. De ki hallott még olyan csodát, hogy a 75 holdas „mester úr", aho­gyan a faluban hívják, csak 4 hektárt tüntetett fel a belépési nyilatkozaton. Azoktól a földektől, melyet bérbe­adott, egyszeriben iparkodott meg­szabadulni. Azt tartotta, minek a föld, ha a haszon már nem az én zsebembe jön. Azt is tudta, hogy ha az összes földjét, vagyis azt a földterületet, amelyen gazdálkodott, beírja a belépési nyilatkozatra, ké­sőbb eltávolítják a szövetkezetből. Persze, a szövetkezet vezetősége ezek felett szemet húnyt, még hoz­zá a „mester ur"-at az ellenőrző bi­zottság elnökévé választották. Igaz, ezért a hivatásért a szövetkezettől semmiféle pénzbeni jutalmazást nem fogad el, de kikövetelt magá­nak több mint egy hektár földet háztáji gazdálkodásra. A szövetke­zet vezetősége át is engedte a kí­vánt földterületet Halász Ödönnek, annak ellenére, hogy egész éven ke­resztül még feléje sem nézett a szövetkezetnek. A balonyi szövetkezet vezetősé­gének tudnia kellett volna elsősor­ban azt, hogy szabálytalanságot kö­vetnek el, ha a szövetkezet tagjai­nak 0.5 hektárnál több földet ad­nak. De még helytelenebb volt az, hogy Halász Ödönnek is adtak föl­iet háztáji gazdálkodásra. A párt- és kormányhatározatban világosan meg van írva, hogy azok tói a szövetkezeti tagoktól, akik nem dolgoznak a szövetkezetben, meg kell vonni a háztáji gazdálko­dásra adott földet meg kell "on­nj Halász Ödöntől is. de még a szövetkezetben sem szabad őt meg­tűrni.

Next

/
Thumbnails
Contents