Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)
1952-12-23 / 305. szám, kedd
7 1952 december 23 (II SZO 9 Párt- és kormányhatározat egészségügyünk további fejlődéséről 1953 n. 28-ig dolgozza kl a vi- tositsa a rendsžeres prevenciót a dék dolgozó népére vonatkozó, az gennyes megbetegedésekben és fejeerészsésüe-vi szols-Aiat megjavitá- ! lessze ki a preventív eljárást a egészségügyi szolgálat sát célzó konkrét intézkedések tervét, főkép a Hl. és IV. típusú EFSz-ek, az Állami Traktorállomások és az Állami Birtokok tagjaira; egyúttal különösen biztosítani kell az egészségügyi gondozást a sürgős mezei munkák idején és hathatós intézkedéseket kell tenni a mlzőgazdasági sérülések ellen. Az anyákról és gyermekekről való gondoskodás elmélyítése érdekében: a) az 1953. év folyamán legalább 20%-kai emelni kell a szülészeti klinikákon az ágyak számát, a gyermekágyakét pedig 10%-kai; b) 1953 XII. 31-ig a szakgondozást a terrénhez közelebb kell juttatni, úgyhogy a nőkről való gondoskodást további 50 kerületben nőgyógyászok biztosítsák és hogy valamennyi kerületben biztosítva legyen a gyermekszakorvosi szolgálat. 1953 II. 28-ig a kerületi nemzeti bizottságokkal való együttműködéssel, főkép Prešov, Nyitra, Karlové Vary és Ústí n. L. körzeteiben tegyen további intézkedéseket a csecsemőhalandóság csökkentésére; 1953. XII. 31-ig tegyen olyan intézkedéseket, amelyekkel emelkedik a gyermekotthonok és gyermekgondozók színvonala (a háromévesnél nem idősebb gyermekek számára), főkép rendszeres orvosi felügyelet és az ápolónői gondozás javítása által úgy, hogy a gyermekotthonokban rendszerint ápolónővér dolgozzék; hogy 1953 V. 31-ig tegye meg a szükséges intézkedéseket az iskolai és a még nem tanköteles ifjúság gondozásának további javítása érdekében; hogy 1953 V. 31-ig vezessen be preventív vizsgálatokat a nagyüzemekben dolgozó nők számára, különös tekintettel a rosszindulatú daganatok elleni küzdelemre; hogy 1953 V. 31-ig tegyen intézkedéseket a védelmi irányzat megerősítése érdekében a rák, szív- és az érbajok, valamint a reumatikus betegségek elleni küzdelem érdekében, mélyítse el a munka diszpenzárius módját a tuberkulózis és a nemibetegségek elleni harcban, bizfogkezelésben; 1953 XII. 31-ig legalább hat hétre szorítsa le a várokási időt a tüdőbeteg-gondozó intézetekbe való felvételre azzal, hogy célszerűbben használj »k fel az intézeti kezelést és gyarapítsák a tüdöbajosok ágyainak számát; hogy javítsa az ambulanciák betegkezelésének organizációját, főkép pedig biztosítsa az egészségügyi központokban a folyamatos eljárást, úgyhogy a legkisebb mértékre szőrzsák le a betegek várakozási idejét és megszüntessék az időveszteségeket; hogy fokozatosan valósítsa meg a körzeti elvet, (a szovjet »účastok« mintájára), új rendszabályok alapján, főkép a) dolgozza ki a munka részletes organizációját és módszerét a körzetre és ismertesse meg valamennyi egészségügyi dolgozóval még a körzeti elv bevezetése előtt; b) a Központi Szakszervezeti Tanács elnökével és a tájékoztatás- és népmüvelésügy miniszterével együttesen még a körzeti elv bevezetése előtt ismertesse meg a közönséget ennek a jelentőségével; hogy fokozatosan vigye közelebb az egészségügyi intézmények munkájának organizációját az egyesített kórház szovjet mintájához, főkép: a) 1952 XII. 31-ig biztosítsa, hogy a kórházi orvosok képesítésük szerint legalább napi két órát dolgozzanak az ambulanciás intézetekben (üzemeikben és körzeti központokban, tanácsadókban), ezt a munkát feladataik oszthatatlan részéül tekintve; b) az 1953. év folyamán meg kell tenni a részletintézkedéseket a szovjet egyesített kórház mintája szerinti munkamódszer bevezetésére, főkép pedig be kell kapcsolni a szakorvosokat a rendszeres kórházi szolgálatba. Ezenkívül a párt és a kormány meghagyja az egyes minisztereknek és a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének, hogy tegyenek további intézkedéseket, főkép a fürdői és az egyéni gyógyítás megjavítására, az alkoholizmus elleni küzdelem elmélyítésére, stb. III. Egészségügyünk tudományos alapja, — a kutatás A cseh tudománynak a megújulás korából származó hagyományaira és képviselőinek a biológia és az orvostudomány terén — Procházka, I. S. Presl, J. E. Purkyna és másoknak szerzett kitűnő sikereire támaszkodva -- főkép pedig a ragyogó szovjet tapasztalatokat mintául véve a mi tudományunk is mindjobban megtalálja az utat ahhoz, hogyan szabaduljon fel a burzsoá tudomány kozmopolita tájékozódásának egészségtelen függésétől. Hála népi demokratikus kormányunk tudomány iránti kiváló érzékének, a szocializmus építésében ez a törekvés rendkívüli támogatásban részesül. A tudományos kutatás organizációjáról és a technikai fejlődésről szóló törvény kihirdetése óta a tudományos tevékenység as egészségügy szolgálatában eddig nem Ismert fejlődéséhez jutott. A tudomány tervszerűn fejlődik, egyre szorosabban simul hozzá az ötéves tervhez: a fontos egészségügyi kérdések megoldására az egészségügyi minisztérium különleges kutató-intézeteinek egész rendszere épül fel. Az emiitett fejlődésnek azonban egjN egész sereg gátló körülmény van még az útjában, melyeket most el kell távolítani. Még egyáltalában nincs likvidálva a munka in. dividulális módja. A tudomány sokszor, épúgy, mint a múltban, el van szakítva a gyakorlattól, az elméletnek a gyakorlattal való szoros kapcsolata nehezen halad előre. A pavlovi tanítás meg nem lett tudományos munkánk általános alapjává. Az egészségügyi minisztériumnak nincs még tudományos tanácsa, s ,ennek a rendezésére még nem került sor. A tudomány együttműködés a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal sokatígérően fejlődik, azonban terjedelme még meszsze elmarad az egészségügyi kutatásnak és a technikai fejlődésnek a szükségletei mögött. Ezeknek a hiányoknak, eltávolítása érdekében elrendelik'az egészségügyi miniszternek és az illetékes minisztereknek, hogy 1952 december 31-ig állítassa fel az egészségügyi minisztérium tudományos tanácsát és fejlessze ki tevékenységét; biztosítsa a kutató dolgozók rendszeres szak- és ideológiai iskolázását, rendezzen 1953. június 30-lg iskolai kiképzést a pavlovi tanítás alapján a vezető szakdolgozók számára a kerületekben. Egyben meghagyja a párt 6e kormány, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az egészségügyi tudományos kutatás koordinációjára és a szakszerű kiadói tevékenység biztosítására stb. IV. Káderek az egészségügyben Az egészségügyi gondozás fontos feladatainak sikeres teljesítése elsősorban az egészségügyi dolgozók kádereitől, az ő szakbeli és politikai érettségüktől, valamint helyes szétosztásuktól függ. A párt és a kormány ezért a káderek állandó gyarapítására, nevelésére és célszerű elhelyezésükre nagy gondot fordít. Ennek bizonyítéka elsősorban egészségügyi dolgozóink számának a gyors emelkedése. Az orvosok száma 1945 óta csaknem megkétszereződött: a tóbbi egészségügyi dolgozó száma is emelkedett, habár az orvosok számához mérten még mindig nem elegendő a számuk. Ha ennek ellenére orvosokban mégis hiány mutatkozik, ez nemcsak annak a ténynek az eredménye, hogy az okkupáció ideje alatt a fc:skolák bezárása miatt meglehetősen kevés a száma a középkorú, tapasztalt orvosoknak; ez a körülmény egyúttal tükre népünk egészségügyi igényei állandó növekedésének, bizonyítéka anyagi és kultúrális színvonala emelkedésének. Szak- és politikai érettség Különös gondosságot kell fordítani az egészésgügyi dolgozók, fő képp az orvosok szak- és politikai érettségének fokozására. A szocializmusnak és az új egészségügynek a felépítése új távlatot nyit meg előttünk és- e kilátások most elöször teszik lehetővé az orvosi munka magas társadalmi értékének télies érvényesülését és ez természetesen az orvosok jelentékeny részét az új társadalom aktív építőinek a sorába vezeti. Az egészségügyi dolgozók szakés politikai érettségében azonban még mindig komoly hiányok mutatkoznak. Ez elsősorban még a régi kapitalista nevelés öröksége, és még mindig kísért az orvosi hivatásnak régi kapitalista felfogása is. Annak az eredményei is mutatkoznak, hogy az előbbi állam nem törődött az orvosok szakképzettségének a fejlesztésével, hogy a fakultás elvégzése után a további tanulás az orvos magánügye volt. így aztán nagy különbségek keletkeztek az egyes orvosok szaktudásában. Hasonló volt a helyzet az egész' ségügyí dolgozók középső rétegeiben is. f Ezért volt szükséges egyrészt az új káderek kiválasztását és oktatását új alapokra helyezni, másrészt megkezdeni és vezetni a harcot azon egészségügyi dolgozók kádereiben mutatkozó hiányoknak az eltávolítása érdekében, akik a régi társadalomban nőttek fel. Ebben a tekintetben nem kielégítő a tanulók kiválasztása a egészségügyi középiskolák számára: a munkás és a dolgozók családjaiból való jelentkezést kell lényegében fokozni. A káderek képzése Az új orvosok képzése kiszélesült az új orvosi fakultások (fiókok) felállításával Plzeňben, Olomoucban, Hradec Královéban és Kassán. Az orvosok képzése azonban még nem irányul eléggé az egészségügyi gondozás gyakorlati szükségletei felé., Nem használják fel eléggé a szovjet tapasztalatokat egyrészt az orvosi fakultások munkamódszerei tekintetében, másrészt az előadások jelentős részének tartalma és ideológiai alapja tekintetében. Hasonló a helyzet a közép egészségügyi dolgozók számára való iskolákban. Ezekben sokszor nem fordítottak szükséges gondot az egészségügyi tantárgyakra. Ezeknek a hiányoknak egyik oka az a körülmény, hogy az egészségügyi oktatás nálunk — eltérően a Szovjetunió és a népi demokratikus államok helyzetétől — nincs az egészségügyi minisztérium igazgatásában. A munka üzemi iskolái szélesebb körben még nincsenek elterjedve. Ha vannak hiányok az új káderek nevelésében, még többel tartozunk a többi orvos és egészségügyi dolgozó rendszeres nevelésének és átnevelésének. Nem ismertették meg velük eléggé és rendszeresen a szovjet egészségügy példáját, munkájának eredményeit, az egészségügyi munkának haladó materialista felfogását és új formáit. Sok esetben gátolja átnevelésüket a helytelen kádergyakorlat, amely néha nem tudja megkülönböztetni a Becsületes, ámbár a régi nevelés nyomait magán hordó dolgozót az új társadalom valódi ellenségétől. Nem tudtuk eddig helyesen értékelni az egészségügy példás dolgozóit és példájukat kiemelni. Eddig nincsenek nálunk bevezetve a kitüntetések, tiszteletbeli címek és különleges jutalmak a példás dolgozók számára. A káderek elhelyezése A sikeres munka alapfeltétele az egészségügyben a káderek megfelelő széthelyezése. A kapitalista első köztársaság e tekintetben nagyon rossz örökséget hagyott hátra. Az orvosok elsősorban a nagyvárosokban telepedtek le, az orvosi kezelés a munkások járásaiban és a vidéken nem volt biztosítva; különösen komoly hiányok mutatkoztak az orvosok elhelyezésében Szlovákiában. 1948 után sikerült lényegesen csökkenteni az egyes kerületek közti meg nem okolt különbségeket, foljpzni az or. vosok számát, főkép az ipari és határmenti járásokban és Szlovákiá ban. Ennek ellenére még nem sikerült mindenütt biztosítani az egész, ségügyi gondozás elsőbbségét a fontos (kulcs) iparban dolgozó legjobb egészségügyi munkások számára. A közép egészségügyi dolgozók elhelyezésében is hasonló hiányok i vannak. A helyzeten még rontott az a körülmény is, hogy az a kisszámú ápolónővér, akiknek az iskolá zásáról az állam gondoskodott, idő előtt megvált az egészségügyi szolgálattól. A vezető káderek összeállítása, főkép az orvosoké, még nincs mindenütt helyesen megvalósítva. A Káderekkel v^ló közvetlen munka helyett sokszor a kérdőívekből állapítják meg kt L iégüket. A népi igazgatás néme.y szervének szűk látókörű, a helyi patriotizmustól fűtött érdekei is megenehezítik a káderek helyes felállítását. A káderekről való gondoskodás Az egészségügyi káderekről való gondoskodás, amely fontos feltétele jó munkájuknak és kifejezője annak a jelentőségnek, melyet államunk ennek a munkának tulajdonít, állandóan javul. Az egészség' ügyi alkalmazottak anyagi helyzete hasonlíthatatlanul jobb, mint 1945 előtt. A fiatal orvosoknak, akiknek azelőtt gyakran éveken át kellett fizetés nélkül dolgozniok, ma preferenciális fizetési feltételeik vannak. A közép egészségügyi dolgozók fizetése szintén lényegesen javult. Az orvosok sok tekintetben szélesebb körben élvezik a szociális biztosítás előnyeit, mint azelőtt. Az egészségügyi káderekről való gondoskodásnak azonban még vannak hiányai. Nem fordítanak elég gondot az alkalmazottak egészségének a gondqzására, ámbár egészségüket fokozott mértékben veszély fenyegeti. E dolgozókat nem vetik alá rendszeres orvosi vizsgálatnak. Ezzel függ össze az»egészségügyi alkalmazottaknak meglehetősen magas abszenciája, mégha ezt a jelenséget bizonyos mértékben az elégtelen munkafegyelem számlájára lehet is írni. Az egészségügyi dolgozók elszállásolására sem fordítanak elég gondot. Sok nemzeti, bizottság ugyan erélyesen kiharcolja magának az új orvosokat, lakást azonban nem biztosit nekik. A lakáshiány nagyon megnehezíti az orvosok célszerű elhelyezését, kivált az ipari vidékeken. Az orvosok és az ápolónővérek nagyrészt még a kórházakban, a betegek számára rendelt helyiségekben laknak. Ennek az évnek az elején az egészségügyi dolgozók számára való lakások a kórházak ágyszámának több mint tizedrészét foglalták le. Az 1952. június 24-ről kelt kormányrendeletet, amely az egészségügyi dolgozók elsőbbségét élvező elszállásolásáról intézkedik, nem hajtják végre kielégítő módon. Ezeknek a hiányoknak a megszüntetése érdekében elrendeljük: az egészségügyi miniszternek, az érdekelt m nisztereknek és a nemzeti bizottságoknak: mélyítsék el az egészségügyi dolgozók szakbeli és politikai nevelését. a) főkép építsék ki 1953. június 30-ig a munka üzemi iskoláinak alaphálózatát az egészségügyi intézmények dolgozói számára és fokozatosan iskoláztassák vezetőiknek a kádereit, b) állítsanak fel 1953. június 30-ig intézetet az orvosok továbbiskolázására, , c) biztosítsák az 1953. év folyamán az orvosok kiképzését a dialektikus és a történelmi materializmusnak. a szovjet micsurini biológiának és a pavlovi fiziológiának alapvető kérdéseiben. Biztosítsák az állami egészségügyi igazgatás szükséges közreműködését a felsőbb egészségügyi szakiskolák létesítésében és készítsék elő ezeknek az iskoláknak az állami egészségügyi igazgatás körébe való bevonását legkésőbb az 1953/ 54. iskolai év kezdetéig. Az 1953/54. iskolai évtől kezdve fokozzák a Szlovákiából való hallgatók toborzását az orvosi fakultásokra, úgyhogy az új orvosokban való szaporulat megfeleljen Szlovákia szükségléteinek, és biztosítsa képzésüket megfelelő mértékben a cseh kerületek orvosi fakultásain is. Javítsák meg a káderek kiválogatását a felsőbb egészségügyi szakiskolákba és biztosítsák az egyes kerületek számára e kerületek keretén belül a közép egészség. ügyi dolgozóknak elegendő számban való toborzását és nevelését; 1952. december 31-ig vizsgálják felül az orvosok elosztását és az 1953. év folyamán javítsák szétosztásukat úgy, hogy elsősorban a) képesített dolgozókkal elegendő módon biztosítva legyen a dolgozók egészségügyi gondozása, főkép a preferált üzemekben; b) távolítsák el az orvosok egyenlötleri , elosztásának főakadályait, Rendszeresen gondoskodjanak a szocialista verseny fejlődéséről, az új munkanormák és a javító mozgalom terjesztéséről. 1952. decembsr 31-ig terjesszenek elö a kormánynak javaslatot a tiszteletbeli címek és kitüntetések bevezetésére és az egészségügy kiváló dolgozóinak luttatandó jutalmakról. V. Gyógyszerekkel és más egészségügyi cikkekkel való ellátás A lakosságnak gyógyszerekkel és más egészségügyi cikkekkel való ellátásában az utóbbi években jelentős sikereket értünk el. Ma valamennyi dolgozó megkap minden szükséges értékes gyógyszert, árá ra való tekintet nélkül. A betegbiztosítók azelőtti takarékosságát a beteg biztosítottak kárára, az ismert ,, aszpirinkezelést" 1945 után megszüntették. A gyógyszerfogyasztás erősen emelkedik. Csak 1946 óta, kb. a két és félszeresére emelkedett. Azt, hogy teljes mértékben kielégíthetjük ezeket a fokozott igényeket, elsősorban államosított gyártásunk fejlődésének köszönhetjük. A München előtti köztársaságban a gyógyszergyártás alacsony színvonalon állott, nem volt saját nyresanyagkészlete. Nem irányult az alapgyógyszerek gyártására. Csak a farmaceutikus ipar államosítása révén teljesültek az alapgyőgyszertermelés kiépítésének a feltételei és a behozatali függéstől való megszabadulás. Ma már van saját értékes termelésünk penicilinben, inzulinban, hormonokban, vitaminokban és szulfonamidokban. Gyógyszeriparunk .amely felépítésének gyors állapotában van, biztosítani tudja a mindig tökéletesebb, folyamatos ellátást a gyógyszerek bő választékában. Mindig nagyobb figyelmet fordítanak a gyógynövé-