Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-23 / 305. szám, kedd

$ 1952 december 23 UISZO Befejeződött a Népek Békekongresszusa Péntek délelőtti ülés A Népek Békekongresszusának fö munkája csütörtök óta a bizottságok tárgyalásain folyt, öt bizottság készttette elö a határozati javaslatokat, amelyeket a népek küldöttei a kongresszus záróülésén vitattak meg. A péntek délelőtti ülésen, — amelyen a brazíliai Chermont elnökölt — Bandanaher ceyloni küldött hangsúlyozta: a gyarmati és félgyarmati országok népeinek szabadsága szorosan összefügg a béke biztosításának kérdésével. Az imperialisták a többi között azért akarnak háborút kiprovokálni, hogy letörjék a gyarmati szabadságmozgalmakat. De La Cruz algíri küldött javasolta: követelje a Népek Békekongresszusa Észak-Afrika békéjének biztosítása érdekében a faji megkülönböztetés kiküszöbölését, a nemzetiségi kérdés demokratikus megoldását. De Rivera mexikói festőművész, hazája képzőművészeinek 'és más értelmiségi dolgozóinak önfeláldozó békeharcát ismertette és hangsúlyozta, hogy Mexikó népe támogatja a Béke Világtanács programmját. Donini olasz egyetemi tanár kifejtette, hogy a népek küldötteinek legnehezebb, de legszebb munkája a bécsi kongresszus után otthon, a népek körében kezdődik a hatalmas jelentőségű béketanácskozás határozatainak ismertetésével és megmagyarázásával. »A nagyhatalmak megegyezése alapján a második világháború után Nürnbergben. megbüntették a háborús bűnösöket. A legigazságosabb ítélet sem támaszthatta fel azonban a német fasiszták által meggyilkolt I áldozatokat. A népeknek ezért most preventív Nürnberget kell követelniök: börtönbe kell juttatniok a háborús uszítókat, még mielőtt gaztetteiket végrehajtanák« — mondotta Donini tanár. Karaccsi, az iráni küldöttség tagja Kasaninak, az iráni parlament elnökének békeüzenetét olvasta fel. Kasani a Korán tanításaira hivatkozva megállapítja, hogy a béke a legnagyobb kincs, amelynek megmentéséért minden áldozatot meg kell hozni. • . Ezután Emil Zátopek csehszlovák küldött, többszörös olimpiai futóbajnok lépett a szónoki emelvényre. Hangsúlyozta, hogy a sport a béke eszköze. Helsinkiben az idei olimpia! játékokon • a világ csaknem valamennyi nemzete résztvett és a különböző országok versenyzői között őszinte baráti viszony alakult ki, a sportolók nemzetiségétől, bőrük színétől, politikai felfogásától, vagy vallási meggyőződésétől függetlenül. Zátopek végül felhívta a világ sportolóit és sportegyesületeit, hogy tevékeny békeharccal járuljanak hozzá a harmadik világháború megakadályozásához. Žátopek szavait a kongresszus lelkes tapssal fogadta. Bonnard tanár, a svájci küldöttség tagja kijelentette: »Amíg Koreában vagy másutt háború folyik, Svájc népe sincs biztonságban. A svájci küldöttség ezért követeli a már kirobbantott háborúk azonnali megszüntetését. A világnak háború helyett békére van szüksége!« Péntek délutáni ülés A Népek Békekongresszusának péntek délutáni ülésén az amerikai békeküldöttség tagja, Minnie Carther asszony a következő javaslatokat terjesztette a kongresszus elé: »A népek gyakoroljanak nyomást a kormányokra, a hidegháború megszüntetése érdekében. A potsdami és jaltai egyezmények szellemében meg kell indítani a tárgyalásokat a nagyhatalmak között. Az ENSz a nemzetek közötti tárgyalások színhelye legyen és ne a háború eszköze. A Kínai Népköztársaság kaipja meg helyét az ENSz-ben. Tiltsák be a tömegpusztításra alkalmas fegyvereket és nemzetközi bizottság ellenőrizze a tilalom szigorú betartását. Valamennyi országot kötelezzenek a genfi-egyezmény aláírására és végül: terjesszék ki a szabad kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat a népek között.* Ezután Bosilka asszony, a jugoszláv nép képviselője lépett a szónoki emelvényre. Arról beszélt, milyen aljasul árulta el a Tito-kormány Jugoszlávia népeit és szolgáltatta kl az amerikai imperialistáknak. — A Tito-banda a nép akarata ellenére kényszeríti háborús szerződésekbe az országot és háborús előkészületekre fordít minden rendelkezésére álló eszközt. A jugoszláv dolgozók, akik a második világháborúban oly hősiesen harcoltak a náci-íasizmus ellen, nyiltan és keményen szembeszállnak a titóisták mesterkedéseivel. A jugoszláv nép haladó erői tömörülnek a Titó-banda ellen, a nép függetlenségéért vívott harcban — mondotta. Hatalmas taps fogadta az emelvényre lépő Gusta Fucsikovát, Csehszlovákia népének békeküldöttét, a csehszlovák nép nemzeti hősének, , Július Fucsíknak özvegyét. Fucsíková a Prágában nemrég lezajlott Szlánszky-perről beszélt. A küldöttek felállva, forrón ünnepelték a nagy író özvegyét. Az ülés következő szónoka a francia Pierre Cot volt. Pierre Cot üdvözölte a nemrég Berlinben megtartott nemzetközi értekezlet határozatait a német egység kérdéséről. Ezekhez a határozatokhoz csatlakozva javaslatott tett arra, hogy az öt nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat a német kérdésről azon az elvi alapon, hogy Németországnak függetlennek kell lennie és nem szabad csatlakoznia semmiféle katonai szerződéshez. Felszólalásában összefoglalta a kongresszus eddig elhangzott különböző javaslatait és megállapította, hogy szükséges az öt nagyhatalom közötti tárgyalások megindulása a békeegyezmény megkötése céljából. Pierre Cot e tárgyalások megindítása érdekében javasolta, hogy bízzák meg a kongresszus elnökségét egy bizottság életrehívásával, amelynek tagjai köztiszteletben álló személyek lennének s e bizottság tolmácsolja majd megfelelő helyeken a népek követeléseit. , A kongresszus résztvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták a javaslatot. Kendőket lobogtattak a francia küldött felé, köréje sereglettek é

s a Marseillaise.t kezdték énekelni. Percekig tartott a lelkes ünneplés. A délutáni ülés utolsó szónoka Vernel Overoe dán küldött volt. Az ülés elnöke ezután közölte, hogy az elnökségnek a legjobb akarat mellett sem volt módja szót adni minden jelentkező szónoknak a kongresszus plénuma előtt. Az elnökség nevében azt a javaslatot tette, hogy zárják le a vitát azzal a megállapodással, hogy a kongresszusi jegyzőkönyvben ugyanúgy közlik az el nem hangzott beszédeket, mintha azok elhangzottak volna és így ezek eljutnak a világ közvéleményéhez. A kongresszus résztvevői elfogadták ezt a javaslatot. Az elnök ezután egy órás időtartamra felfüggesztette a délutáni ülést. Szünet után a bizottságok a kongresszus plénuma elé terjesztették jelentésüket. A

x népek küldötteinek nagy tanácskozása nyolc napon át tartó széleskörű vita után befejezte a kongresszus napirendi pontjainak megvitatását, és a péntek éjszakai ülésen megvitatta, majd elfogadta a határozati javaslatokat, amelyeket a bizottságok dolgoztak ki. Szombaton hajnali 3 órakor végetért a Népek Békekongresszusa, amely nyolc napig folytatta tanácskozásait a bécsi Konzerthausban. A záróülésen Jean Laffitte, a Béke Világtanács főtitkára érdekes adatokkal világította meg minden idők legnagyobb béketanácskozásának átfogó jellegét. A Népek Békekongresszusa munkáját feszült érdeklődéssel figyelte az egész világ közvéleménye. Jean Laffitte közölte, hogy a Népek Békekongresszusán 1880 személy vett részt 85 országból. A tanácskozásokon a legkülönbözőbb nemzetközi szervezetek 46 képviselője- is résztvett. A kongresszus hivatalos munkájában résztvevő küldöttek — mint Jean Laffitte mondotta — a világ valamennyi országának képviseletében jöttek el Bécsbe a keleti országokból éppen úgy, mint a nyugatiakból. A statisztikai adatok tanúsága szerint a kongresszus résztvevőinek többsége a nyugati országok lakosságát képviselte. Ezt a következő adatok mutatják: a Szovjetunió népeit a kongresszuson 52 tagú küldöttség képviselte, a népi demokratikus országok hat küldöttsége közel 150 tagot számlált. Európa többi országa lakosságának képviseletében 1042 küldött vett részt a Népek Békekongresszusának munkájában. A Kínai Népköztársaságból csaknem 60, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból 19, a Vietnami Demokratikus Köztársaságból 11 küldött jött el a bécsi Békekongresszusra, Ázsia többi országának lakosságát 18 küldöttség képviselte, összesen 150 taggal. Amerikából 23 küldöttség csak 300 taggal vett részt a béketanácskozáson. Afrika és az óceáni szigetek békeszerető, népeit 10 küldöttség képviselte, összesen mintegy 90 taggal. Egyes rosszul tájékozott lapok azt állították, hogy a kongresszuson csupán a béke világmozgalomhoz tartozó küldöttek vettek részt — mondotta Jean Laffitte — majd így folytatta beszámolóját: »A Népek Békekongresszusán résztvett küldöttek közül 250 kívüláll a nemzetközi békemozgalom keretein. Senkitől • sem kérdeztük meg, vájjon hisz-e a túlvilági életben, vagy sem, kommunista-e vagy más pártállású. A kongresszus lefolyása szemléltetően bizonyította, hogy a történelem legnagyobbszabású béketanácskozásán minden eszmei és társadalma csoport képviselői szabadon nyilváníthatták véleményüket^ Jean Laffitte ezután ismertette a kongresszus szociális összetételét. A kongresszuson résztvett a többi között 326 munkás, 55 paraszt, 160 alkalmazott, 75 technikus, 63 gyáros, kereskedő és földBirtokos, 8 sportember, 19 zenész, zeneszerző és énekes, 189 költő és Író, 20 színész, 56 szobrász, műépítész, festőművész és Iparművész, 157 természettudós és orvos, 94 tanító, 84 jogász, 65 lelkész, 20 polgármester és más közigazgatási tisztviselők, a nemzeti szervezetek, 92, a nemzetközi szervezetek 46 vezető funkcionáriusa 10 katonai személy, 46 államférfi és parlamenti képviselő. A kongresszuson 440 nö vett részt. Jean Laffitte statisztikai felvilágosításait ezután még a köyetkező adatokkal egészítette ki: a Népek Békekongresszusának munkáját 178 újságíró követte a világ 30 országából. Az újságírók 113 lapot és 18 hírszolgálati irodát képviseltek. A kongresszus technikai munkálatait körülbelül 2000 személy végezte. Ezek között 150 fordító, 80 gépíró, 37 tolmács volt. A kongresszuson elhangzott beszédek tolmácsolása a felszólalással egyidöben német, francia, angol, orosz, kínai, clasz és spanyol nyelven történt. Ezután került sor a szavazásra a határozati javaslatok felett. A záróbeszédet Giuseppe Nitti, olasz parlamenti képviselő mondotta: A záróülés \ I — Barátaim! — mondotta. — Jól dolgoztunk és komoly eredményt értünk el. Büszkeséggel tölt el bennünket a tudat, hogy az itt végzett hatalmas és eredményes munka tiszteletet ébreszt még ellenségeinkben is, akik eleinte gúnyosan és hitetlenkedve nyilatkoztak a kongresszusról, de íjtóbb belátták és nyilvánosan el is ismerték, hogy a népek hatalmas bécsi béketalálkozója mind nféreteiben, mind jelentőségében felülmúl minden eddigi béketanácskozást. — Ma elmondhatjuk — folytatta, — hogy noha a legnagyobb reményekkel láttunk hozzá a népek békekongresszusának megrendezéséhez, az eredmény minden várakozásunkat felülmúlta. E béketanácskozás valóban a népek, valóban az egész emberiség békekongresszusa volt, amelyen minden csoport képviselője a legteljesebb véleménynyilvánítási és szólásszabadságot élvezte, s a béke megvédésére irányuló nagyszerű elszántság légkörében közölhette nézeteit és javaslatait. Kétségtelen, hogy a hatalmas békekongresszus kezdeményezéséért, megrendezéséért és sikeréért múlhatatlan hálával tartozunk Joliot Curie tanárnak, a Béke Világtanács elnökének, a nagy békeharcosnak, akinek neve ma elválaszthatatlan a nemzetközi békemozgalomtól. (Nitti e szavainál a kongresszus résztvevői felemelkednek helyükről és hosszasan ünneplik Joliot Curie-t, a nagy tudóst és békeharcost.) A Népek Békekongresszusának eddigi legnagyobb eredményét abban látjuk, hogy a bécsi tanácskozásokon sikerült közös nevezőre hozni az egész emberiség békevágyát, amely most anyagi erővé változik és lefogja a háborús gyujtogatók kezét. Megrendülve hallottuk itt a beszámolókat a gyarmati és függő országok népeinek szörnyűséges helyzetéről. Az elnyomott népek képviselői nem áldozatokként, hanem vádlókként beszéltek á kongresszus szószékéről. Biztosíthatjuk ezeket a barátainkat, hogy számíthatnak mindannyiunk teljes "szolidaritására, mert tudjuk, hogy a népek szabadsága és függetlensége nélkül nem érhetjük el a béke biztosítását. Nagyjelentőségű beszédek és indítványok egész sorát hallottuk itt ebben a teremben. Javasolom, hogy a kongresszus titkársága adja ki Fehér Könyvben a nagy béketanácskozásunkon elhangzott alapvető fontosságú felszólalásokat, amelyek irányt szabnak jövendő békeküzdelmünk számára. A három bizottság jelentése, valamint az öt nagyhatalomhoz és a világ népeihez intézett felhívás megannyi nagyjelentőségű dokumentum. A bennük lefektetett elvek és kitűzött célok megvalósulását lelkes és önfeláldozó harccal kell elérni. Hazatérése után sok küldött kétségkívül nehéz helyzetbe kerül majd, mert a béke ellenségei nem egy könnyen adják fel a mozgalmunk elleni elnyomó intézkedéseket. Mindannyian nyugodtan és tiszta lelkiismerettel nézhetünk azonban mindenki szemébe, mert igaz ügyet, jó ügyet, szent ügyet védelmezünk. Nem vagyunk érzelgős pacifisták, hanem harcosok. A hatalom birtokosaitól nem kérjük, hanem követeljük a béke biztosítását. Meggyőződésünk, hogy a különböző társadalmi rendszerek békésen élhetnek egymás mellett és együttműködhetnek. Meggyőződésünk, hogy minden vitás kérdést meg lehet oldani tárgyalások útján. Sikeres , további küzdelmet kívánok mindannyiunknak. Bízzanak nagy ügyünk erejében. Az előttünk álló harc nehéz, de bizonyos, hogy győzelemmel fog végződni, — mondotta Giuseppe Nitti, akinek szavait a kongreszszus résztvevői lelkesedéssel fogadták. Ezzel hajnali három órakor véget ért a Népek Békekongresszusa. A Népek békekongresszusának felhívása az öt nagyhatalom kormányához A Népek békekongresszusa a következő felhívást intézte az 5 nagyhatalom kormányaihoz.: ,,Napról napra sürgetőbbé válik, h»gy lemondjanak az erőszakról, mint a nemzetközi konfliktusok megoldásának eszközéről. Hatszázmillió férfi és nő követelte a világon, hogy az öt nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat és kössön békeegyezményt egymással. Ezek az emberek aláírásukkal erősítik meg ezt a követelésüket. A közvélemény legszámottevőbb áramlatainak képviselői azt a kívánságukat nyilvánítják, hogy az eró'sz#k alkalmazása helyett tárgyalások útján rendezzék a vitás kérdéseket. A népek békekongresszusa, amely 1952 december 12-é>n ült össze Bécsben, az emberiség akaratát fejezi ki, amikor ünnepélyesen felhívja az Amerikai Egyesült Államok, a Szov. jet Szocialista Köztársaságők Szövetsége, a Kínai Népköztársaság, Nagy Britannia és Franciaország kormányát, kezdjék meg a tárgyalásokat, amelyektől a béke sorsa függ. Az öt nagyhatalom közötti megegyezés, a békeegyezmény megkötése véget vet a nemzetközi fe-' szültségnek és a legnagyobb szerencsétlenségtől menti meg a világot. Ezt követelik a népek." Az indiai Andhra-tartomány népe állami önállóságot követel Indiai jelentések arról számolnak be, hogy a Madrasz állambeli Andhra tartomány lakossága tömegtüntetéseket rendez, amelyeken követeli: alakítsák meg az önálló Andhra államot. Vizadaptam, Nellur, Guntur, Vidzsaiivada és Maszulupitam városokban a rendőrség megtámadta a tüntetőket, könnyfakasztó és fojtógázokat alkalmazott ellenük. Sok a halott és a sebesült. Nellur város valamennyi iskoláját és gyárainak töbségét bezárták. A munkások általános sztrájkot hirdettek. A tüntetések átterjedtek Andhra tartomány más területeire, valamint Orissza állam számos vidékére is. Vidzsaiivada városában kihirdették az ostromállapotot. Gunturban a tüntetők kövekkel dobálták meg a fojtógázt alkalmazó rendőröket. Több rendőr megsebesült. Az Indiai Kommunista Párt politikai bizottsága az andhrai eseményekkel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. amelyben Andhra állam azonnali megalakítását követeli. A haladó franciák a vietnami háborúnak véget akarnak vetni A l'Humanité című lap jelenti, hogy Franciaországban megalakították a vietnami háború békés megoldásáért folytatott harc bizottságát. A bizottság ideiglenes titkárságában vannak a francia ha ladó értelmiség képviselői, különböző politikai meggyőződésű és vallású emberek. A l'Humanité című lap közölte a gyűlés 73 résztvevőjének határozatát is A határozat békekötést és baráti kapcsolatok felvételét követeli Franciaor. sz^g és 1 a Vietnami Demokratikus Köztársaság között.