Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-20 / 303. szám, szombat

8 UJSZ0 1952 december 20 Ä Népek Békekongresszusa A kongresszus hétfői és keddi tanácskozásai A népek békekongresszusának hétfő délutáni ülésén, amelyen Alekszandr Kornyejcsuk szovjet küldött elnökölt, Buxbaum tábornok, a brazíliai küldöttség tagja, elmon­dotta, hogy a békeszerető brazíliai népnek sikerült mindeddig megaka­dályoznia a 9 hónappal ezelőtt kö­tött amerikai-brazíliai katonai szerződés brazíliai részről való rati­fikálását. Percekig zúgott a taps, amikor Ataman Aleja, a szabadságért har­coló tuniszi nép küldötte lépett a szónoki emelvényre. Tunisz — mondotta — amelyet népének akarata és tiltakozása el­lenére láncoltak az atlanti tömbhöz — nem hajt térdet elnyomói előtt. Javaslom, hogy a népek békekon­gresszusa alakítson állandó bizott­ságot a tuniszi kérdés megoldásá­nak elősegítésére. Javaslom továb­bá, hogy ez a bizottság a. helyszí­nen vizsgálja ki a tuniszi helyzetet é s tapasztalatairól tegyen jelentést a Béke Világtanácsának — mondotta végezetül a tuniszi küldött. Marinello kubai, Manhes francia. Fara mexikói és Debille francia kül­dött után Fassbinder asszony, bon­ni egyetemi tanárnő szólalt fel. Elítél­te az amerikai imperialisták által tervezett „keresztes háborút", ame­lyet a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok ellen készítenek elő. Baja Allasis algiri küldött ja­vaslatot terjesztett a kongresszus elé. amelyben követeli a már dúló háborúk azonnali befejezését és a nemzetközi feszültség enyhítésére alkalmas határozatok hozatálát. Emilio Sereni, Olaszország népének képviselője beszámolt az 1 olasz bé­kemozgalom hatalmas arányú növe­kedéséről. Ezután Maté János magyar küldött gyönyörű kötésű könyvet nyújtott át a népek békekongresszusa elnök­ségének és a többi között a követ­kezőket mondotta: ,— Mint a magyarországi delegá­ció egyik tagja és a veszprémi egy­házmegye római katolikus püspöki helynoke, 3340 római katolikus pap­testvérem kérésének teszek eleget, amikor az ő aláírásukkal ezt a könyvet átadom. Ebben püspökök, kanonokok, teológiai tanárok, plé­bánosok, hitoktatók és káplánok ha­tározottan állást foglalnak a béke ügye mellett. Ibrahim Rosab egyiptomi küldött felszólalásában rámutatott, hogy az imperialisták Egyiptomot háborús felvonulási területté akarták kiépí­tenni. .,Mi azonban meg akarunk szabadulni az angoloktól — mon­dotta — még pedig úgy, hogy köz­ben az ablakon keresztül nem mász­hassanak be az amerikaiak. Ellene vagyunk annak, hogy résztvegyünk az amerikaiak világuralmi terveiben. Nem vagyunk hajlandók fegyvert fogni egyetlen nép ellen sem." Az ülés befejező részében Abdal­lah, Marokkó képviselője, Adityan, India küldötte és végül Laforet, a francia parasztok képvlse'öje szó­laltfel. Az ülés végén Isabelle Blu­me, a kongresszus elnökségének ne­vében közölte, hogy hétfő este a kongresszus küldötteiből alakult bi­zottság, amely a népek független­ségének és biztonságának kérdésével foglalkozik, megtartja eJsö ülését és megválasztja a bizottság elnökét. Kedden a kongresszus plénuma elöt* megkezdődik a második napirendi pont megvitatása. Ez a napirendi pont a világszerte dúló háború be­fejezésének kérdéséről szól. A világ minden népe egyet akar A népek békekongresszusa kedden megkezdte a kongresszus második napi-rendi pontjának, a már dúló há­borúk és elsősorban a koreai hábo­rú befejezése kérdéseinek vitáját. Az elnöklő Jósé Giral elsőnek Giu­seppe Casadei szenátor, olasz kül­döttnek adta meg a szót. — Nincs olyan becsületes ember a világon — mondotta többi között az olasz küldött — aki ne ítélné el a Koreában történteket, aki ne ültet­né a vádlottak padjára a gyerme­kek, asszonyok gyilkosait, a békés városok felperzsel öit. A világ min­den népe egyet akar: elég a hábo­rúból! Elég a gyilkosságokból! Elég az ártatlan foglyok legyilkolásából' Ugy érzem — mondotta az elő­adó — ež a második napirendi pont ' igazi alapja és értelme. A népek fegyverszünetet követelnek. A fegy­verszünet. a háborúk befejezését követeli a népek nagy parlamentje, a népek békekongresszusa is. A második napirendi pont felett indított vita első hozzászólóját, Kuo Mo-zso, kínai küldöttet hatalmas tapsvihar fogadta. Mindenki fel­állt helyéről. A jóakaratú emberek az egész földön követelik a háborúk megszüntetését — mondotta Kuo Mo-zso. Tudjuk, hogy az Egyesült Államok becsületes embereinek aka rata is ez. Kuo-Mo-zso amerikai sajtóügy­nökségek anyagából idézett annak bizonyítékául, hogy Eisenhower csak azért került az amerikaiak szava­zataival az elnöki székbe, mert az egyszerű amerikaiak azt remélték, hogy a köztársasági párt a koreai háború befejezését és a háborús po­litika megszüntetését akarja. 1% népek nem háborút, hanem a kérdések békés megoldását akarják, a népek függetlenségének biztosítá­sát és a béke megőrzését. — mon­dotta a továbbiakban Kuo-Mo-zso. Békét akar a kínai és a koreai nép is, ezért fogadta el azt a szovjet ja­vaslatot amely alkalmas a koreai konfliktus békés lezárására. A fegy­verszüneti tárgyalásokon azonban az amerikaiak állandóan nehézsége­ket okoznak. Meg akarják akadá­lyozni a tárgyalásokat, békés váro­sokat és falvakat bombáznak. Em. bertelen fegyvereket alkalmaznak. batáViumfegyvert vetettek be. A kinai-korea.l javaslatok Oldalán var) az igazság, e javaslatok alap­ján a háború azonnal befejezhető és a hadifoglyokat vissza lehetne kül­deni hazájukba. Ez azonban nem ér­deke Amerikának. Ezért a tárgyalá­sokon önkényesen magyarázta a ha­difoglyok hazatelepítésének kérdé­sét. — Ebben a kérdésben azonban nem lehet engedményeket tenni — hangoztatta Kuo Ma zso. — Ebben a kérdésben világos utat mutatnak a genfi konvenció cikkelyei, ame­lyeknek a koreai-kínai javaslatok teljes mértékben megfelelnek. Az Egyesült Államok állandóan a ha­difoglyok „szabad akaratára" hivat­kozik. Ha olyan nagyon készséges Ameri­ka a koreaiak akaratának figye­lembevétele terén, akkor miért nem veszi figyelembe húszmillió koreai akaratát, akik maguk akarnak dön­teni sorsukról ? Kuo Mo-zsonak ezt a kijelentését hatalmas taps fogadta. A kínai kül­dött ezután rámutatott annak okai­ra. hogy miért nem akarják az ame­rikaiak befejezni a koreai háborút. Statisztikai adatokat idézett arra vonatkozólag, hogy a koreai háború megkezdése óta mennyivel emelked­tek az amerikai monopóliumok bevé­telei. A továbbiakban Kuo Mozso fog­lalkozott a. vietnami és malájföldi háború befejezésének lehetőségével is. Idézte Pierre Cotnak a kon­gresszuson elhangzott nagyjelentő­ségű szavait: a vietnami háború azonnal befejezhető lenne, ha a francia kormányt nem segítenék az amerikaiak. — A vietnami háború csupán a háború arcvonalának egy másik részlete — mondotta. — Koreában az amerikaiak, itt a franciák ame­rikai segítséggel gyilkolják a népet. A harc azonban a népek győzelmé­vel fejeződik majd be. Fejezzék be azonnal a koreai háborút! A kínai küldött után Kicslu, in diai békeharcos szólalt fel, aki az egész indiai nép nevében tett javas­latokat a kongresszusnak. Hangoz­tatta: Li Szin Man délkoreai báb­kormányának támogatása szégyen az ENSz-re. Az indái küldöttség a legélesebben elítéli a nemzetközi jog megsértését az ameriakiák ha­difogolytáboraiban — így pl. Ko. csedó-szigctén — és követeli a há­borúk azonnali megszüntetését. a hadifogolykérdés megoldását a nem zetközi jog értelmében, bizottság alakítását a fegyverszünet megalko­tására, a koreai kérdés általános meg­oldását annak az elvnek az alapján, hogy Korea népe maga dönthessen sorsáról és teljesesn szabaddá vál­jon, s végül minden idegen nemze­tiségű csapat azonnali kivonását Koreából, Vietnamból és Malájföld­ről. — India sohasem lesz azok se­gítőtársa, akik az ázsiaiakat az ázsiaiak ellen akarja uszítani — mondotta befejezésül a résztvevők nagy tapsa közepette. Ezután a hős koreai nép képvise­lője, Han Szer Ja szólalt fel. — Minden nép követeli a békét, de a koreai népnek százszorosan nagy szüksége van most a békére — mondotta. — Ennek ellenére azon­ban a korea; nép sohasem fogja rab­szolgasággal megváltani a békét. A koreai küldött ezután beszámolt azokról a szörnyűségekről, amelye­ket az amerikai imperialisták vé­rengző csapatai hajtottak végre Ko­reában, majd kijelentette: — Az Egyesült Államok nem akarja, hogy Korea népének szava elhangozzék az ENőz-ben. Ezért jöt­jünk ide a népek igazi parlamentje elé, hogy felszólítsuk a világ népeit: kövessenek el mindent a koreai há­ború azonnali befejezése érdekében. Ezzel nemcsak Korea népének, ha­nem önmagunknak is nagy szolgála­tot tesznek, mert a koreai háború világégéssel fenyeget. A koreai küldött szavát leírhatat­lan tapsvihar fogadta. Mindenki fel­állt: a francia, amerikai, angol kül­döttek odamentek a koreai nép kép­viselőjéhez, összeölelkeztek, megcsó­kolták egymást és forrón, baráti módon, hosszan kezetráztak. A következő felszólaló Haywocd, amerikai szakszervezeti vezető be­szédében kiemelte: — Itt, a népek parlamentje előtt, követelem az amerikai nép nevében: fkjczzzék be azonnal a koreai hábo­rút. Mindenki tudja, hogy a koreai háború okát nem Koreában kell ke­resni. Követeljük: hozzák vissza a katonákat Koreából! Fegyverszüne­tet Koreának! Bennünket, akik itt vagyunk, valamennyiünket a béke­vágy fűz össze, bárhonnan is jöt­tünk. Ennek a békevágynak pedig győzedelmeskednie kell. A béke győz! A népek békekongresszusa ezután nagy figyelemmel hallgatta meg Jannis, francia anyanyelvű kanadai katona beszámolóját. A fiatal kato­na a kanadai hadtest kötelékében harcolt Koreában. Ott olyan borzal­makat látott, aminőket hozzá ha­pcnló 20 éves fiatalok sohasem lát­tak. — Szilárdan vallom: a békemoz­galom a legjobb módja annak, hogy egész sor kérdést megoldjunk, mondotta — Biztos vagyok aban, hogy a békét közös erővel megment­jük. Monica Felton, a Nemzetközi Sztálin Békedíj kitüntetettje elmon­dotta, hogy annakidején alkalma volt meglátogatni a Koreában lévő hadifoglyokat. Leveleket olvasott fel, amelyeket a foglyoktól kapott, akik semmi mást nem követelnek, mint äzt, hogy véget kell vetni a borzal­maknak. Az amerikai és angol ka­tonák. akik a fogolytáborokban vannak, azt kérik a népek béke­kongresszusától, segítsék feltárni és mindenkinek megmutatni azt, hogy az amerikaiak milyen borzalmas baktériumfegyvereket használnak Koreában, segítsen ahhoz, hogy a ba.ktérium f egy vereket örökre meg­semmisítsék. Az amerikai és angol katonák kijelentik, hogy csak a gen­fi egyezmények betartáésa lehet a hadifogolykérdés megoldásának alapja. John Platts-Milks angol küldött, a genfi egyezmény egyes cikkelyei­vel bizonyította be. hogy a hadifog­lyokat a harcok befejezése után ha­za kell engedni. Neves angol jogtu­dósok könyveit és megállapításait idézte amelyekben elítélik a hadi­foglyok visszatartását s a hadifog­lyokkal szemben tanúsított kegyet­len bánásmédot fíonosrtettnfk bé­lyegzik. Ezzel a kedd délelőtti ülés véget ért. Bernal professzor vitaindító beszéde A Népek Békekongresszusának kedd délutáni ülésén Han-zsen-ja, ko­reai küldött elnökölt. Elsőnek Kane­ka Denka, a japán küldöttség tagja szólalt fel és rámutatott arra, hogy a koreai háború erősen érezteti ha­tását a japán nép mindennapi életé­ben. Az amerikai monopóliumok ke­zében lévő japán ipar legnagyobb ré­sze hadianyag gyártásával foglalko­zik és ennek következtében csaknem teljesen visszafejlődött a szükségleti cikkek termelése, ami Japán lakossá­ga életszínvonalának nagyméretű süllyedésével jár. Az erőmüvek és szénbányák termelése csaknem kizá­rólag a hadianyaggyáraknak jut, úgyhogy a háztartások — sőt a ja­pán hivatalok és iskolák is — nélkü­lözni kénytelenek a fűtőanyagot és a villanyáramot. A fegyvergyárakban a biztonsági intézkedések elhanyago­lása miatt súlyos munkásbalesetek vannak napirenden. Az amerikai megszálló csapatok katonái és tiszt­jei törvénytelen előjogokat élveznek, potom pénzen összevásárolják a nyo­morgó Japán lakosság, ingóságait. A nőkön — gyakran 10—12 éves leány­kákon — elkövetett erőszak igen gyakori eset. A prostitúció az ameri­kai megszállás'óta hihetetlen mérete­ket öltött. Nyílt titok, hogy az ame­rikai imperialisták a tokiói labora­tóriumokban bakteriológiai hadiesz­közöket állítanak elö, pestissel meg­fertőzött bolhákat és tetveket te­nyésztenek koreai háborújuk céljai­ra. Fertőtlenítő szerek hiánya miatt ez súlyos veszéllyel fenyegeti a japán lakosságot is. A japán nép — amely sohasem fe­lejti el a Hirosimára zúdított atom­bomba szörnyű pusztításait — a bak­teriológiai és atomfegyverek betiltá­sát, nemzeti szuverenitásának teljes visszaállítását és az öthatalmi béke­egyezmény megkötését követeli — hangoztatta a japán küldött. Rose Hillebrand, az össznémet kül­döttség tagja., a bajorországi tartó­mánygyülés képviselőnője — akit a békemozgalomban való részvéte­le miatt az Ollonhauer-féle jobbol­dali vezetőség kizárt a szociálde­mokrata pártból — nagy figyelemmel fogadott beszédé­ben javasolta: a Népek Békekon­gresszusa küldjön ki nemzetközi bi­| zottságot annak megállapítására, | hogy az amerikai megszállók — az i általuk is aláírt potsdami egyezményt durván megszegve — újra fegyvert és zsoldos csapatokat adnak a bör­tönökből kibocsátott hitleri táborno­kok kezébe, földalatti terrorista szer­vezeteket tartanak fenn német föl­dön. A következő szónok Bernal angol tudós, az ismert békeharcos, vitain­dító beszédet mondott a kongresszus napirendjén szereplő harmadik pont­ról, a nemzetközi feszültség enyhíté­sének lehetőségéről. Bernal kiemelte: a népek küldöttei a bécsi kon­gresszuson történt megjelenésükkel és elhangzott felszólalásaikkal ki­fejezték, hogy szükségesnek éw le­hetségesnek tartják az egyes orszá­gok között felmerült vitás kérdé­sek békés megoldását tárgyalások útján. Ebből az alapvető és nagyjelentő­ségű tényből kiindulva kell a kon­gresszusnak határozatot hoznia a nemzetközi feszültség feloldásának módjáról, az ezzel kapcsolatban vég­rehajtandó széleskörű akciókról, — mondotta. — Ezt a napirendi pontot, az előbbi kettőhöz hasonlóan — sza­badon és minden vélemény, minden felfogás teljes tiszteletbentartásával kell megtárgyalni. Kongresszusunk hatalmas ereje egyfelől abban rejlik, hogy tanács­kozásaink során a legkülönbözőbb párt:">!lású és hitfelekezetű, a leg­különbözőbb felfogású és társadal­mi helyzetű emberek képviselői küzdenek egy célért, a béke bizto­Bítfi áért, másfelöl abban látjuk erőnk forrását, hogy a velünk szemben álló tábor — a háborús tábor — csalásra és megtévesztés­re épített politikája összeomlóban van és nem kerülheti el a teljes csődöt. A Népek Békekongresszusának kö­vetelnie kell az öthatalmi békeegyez­mény megkötését, a jelenlegi hábo­rúk azonnali megszüntetését, a kulcs, problémákat jelentő japán és német kérdés békés megoldását, a bakte­riológiai, vegyi és atomfegyverek használatának feltétlen betiltását, a háborús propaganda és a népek elle­ni uszítás üldözését és büntetését az egész világon, az ENSz alapokmá­nyában lefektetett elvek megtartá­sát és azt, hogy a megújhodó EFSz­be vegyék fel a Kínai Népköztársa­ságot és mindazokat az országokat, amelyek felvételét az amerikaiak és csatlósaik ostoba és bűnös módon ed­dig megakadályozták. Barátaim! Nehéz munka áll előttünk, de nemsokára célhoz érünk. A tartós béke körvonalai már kiraj­zolódtak a látóhatáron. Rajtunk áll, hogy eljövetelét meggyorsítsuk — mondotta Bernal professzor. Az ülésen felszólalt még Kornyej­csuk szovjet író is. Kornyejcsuk a szovjet nép követe­lését megfogalmazva hangsúlyozta: egységes, békeszerető, demokratikus Németországot akarunk, mert ilyen Németország fennállása Európában a békeszerető Szovjetunió mellett lehe­tetlenné teszi az újabb háborúkat. A szerda délelőtti ülés A Népek Békekongresszusa szer­dai ülésén Arthur Lundquist, az ülés svéd elnöke bejelentette, hogy napi­renden a koreai baktériumháború kérdései szerepelnek. A tanácskozások megkezdése előtt Isabelle Blume belga küldött a kon­gresszus elnökségének nevében kö zölte. hogy megalakult és megkezdte munkáját a kongresszus mindhárom bizottsága. A délelőtti ülés első szónoka Adi Ali Ahmed, Algír népének küldötte volt, majd dr. No Jin Huan orvos emelkedett szólásra, akit Korea bé­keszerető és hősiesen harcoló népe küldött el a kongresszusra. No Jin Huan megrázó szavakkal beszélt az amerikaiak koreai kegyetlenkedései­ről. A koreai orvos tényekkel bizonyí totta be, hogy az amerikaiak a japá­nok nyomdokain haladnak és mái­hosszú idő óta előkészítették a bak­tériumháborút. No Jin Huan emlé­keztetett arra, hogy a habarovszki per idején a per vádlottai japán há­borús bűnösök voltak, akik baktéri­umfegyvereket alkalmaztak Kína la­kossága ellen, — az amerikaiak a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére sem adták ki a szovjet hatóságok­nak a baktériummal gyilkoló japán háborús bűnösöket. Hogy miért, az nyilvánvaló: szükségük vólt rájuk. Ezek a gyilkosok ma az Egyesült Államok szolgálatában állanak. A koreai küldött továbbiakban el­mondotta: a koreai csapatok fogsá­gába esett amerikai katonák arról vallottak, hogy külön kiképzést kap­tak a baktériumfegyverek alkalma­zására. Rámutatott, hogy az ameri­kai imperialistáknak e borzalmas fegyver bevetésével két céljuk volt: tömegesen irtani Korea népét ós ki­próbálni a baktériumfegyverek haté­konyságát. — Várjuk a koreai háború befeje­zését — mondotta — és követeljük a világ népeivel együtt a baktérium­fegyverek és minden tömegirtásra al­kalmas fegyver betiltását. Biztosak vagyunk abban, hogy a Népek Béke­kongresszusa ezen a téren is betölti történelmi jelentőségű feladatát — mondta végül No Jin Huan. A kongresszus résztvevői nagy tapssal fogadták a koreai küldött be­számolóját. ÜJ SZÔ. Szlovákia Kommunista Pártjá­nak napilapja — SzprkeztőséK: Bratisla­va. Jesenského 8—lü. Telefon: , J47 -16 és :íő2—10. Főszerkesztő t.örincz Gvula. — Kiadóhivatal: Pravda. lapkiadóválla­lata. Jesenského 12. Telefón: üzemi elő­fizetés és lapárusítás 274—74 esryéni elő­fizetés 262—77 Az UJ SZÔ ,.ic£rr«ii(ielhet« a postai kézbesítőknél rasy a postahiva­talokon is - Előfizetési dl.i l,í évre 120 Kčs. Feladó és irányító postahivatal Eratlsla­va II. — Nyomta a Pravda n. ». nvomdá­ia. Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents