Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)
1952-12-20 / 303. szám, szombat
8 UJSZ0 1952 december 20 Ä Népek Békekongresszusa A kongresszus hétfői és keddi tanácskozásai A népek békekongresszusának hétfő délutáni ülésén, amelyen Alekszandr Kornyejcsuk szovjet küldött elnökölt, Buxbaum tábornok, a brazíliai küldöttség tagja, elmondotta, hogy a békeszerető brazíliai népnek sikerült mindeddig megakadályoznia a 9 hónappal ezelőtt kötött amerikai-brazíliai katonai szerződés brazíliai részről való ratifikálását. Percekig zúgott a taps, amikor Ataman Aleja, a szabadságért harcoló tuniszi nép küldötte lépett a szónoki emelvényre. Tunisz — mondotta — amelyet népének akarata és tiltakozása ellenére láncoltak az atlanti tömbhöz — nem hajt térdet elnyomói előtt. Javaslom, hogy a népek békekongresszusa alakítson állandó bizottságot a tuniszi kérdés megoldásának elősegítésére. Javaslom továbbá, hogy ez a bizottság a. helyszínen vizsgálja ki a tuniszi helyzetet é s tapasztalatairól tegyen jelentést a Béke Világtanácsának — mondotta végezetül a tuniszi küldött. Marinello kubai, Manhes francia. Fara mexikói és Debille francia küldött után Fassbinder asszony, bonni egyetemi tanárnő szólalt fel. Elítélte az amerikai imperialisták által tervezett „keresztes háborút", amelyet a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen készítenek elő. Baja Allasis algiri küldött javaslatot terjesztett a kongresszus elé. amelyben követeli a már dúló háborúk azonnali befejezését és a nemzetközi feszültség enyhítésére alkalmas határozatok hozatálát. Emilio Sereni, Olaszország népének képviselője beszámolt az 1 olasz békemozgalom hatalmas arányú növekedéséről. Ezután Maté János magyar küldött gyönyörű kötésű könyvet nyújtott át a népek békekongresszusa elnökségének és a többi között a következőket mondotta: ,— Mint a magyarországi delegáció egyik tagja és a veszprémi egyházmegye római katolikus püspöki helynoke, 3340 római katolikus paptestvérem kérésének teszek eleget, amikor az ő aláírásukkal ezt a könyvet átadom. Ebben püspökök, kanonokok, teológiai tanárok, plébánosok, hitoktatók és káplánok határozottan állást foglalnak a béke ügye mellett. Ibrahim Rosab egyiptomi küldött felszólalásában rámutatott, hogy az imperialisták Egyiptomot háborús felvonulási területté akarták kiépítenni. .,Mi azonban meg akarunk szabadulni az angoloktól — mondotta — még pedig úgy, hogy közben az ablakon keresztül nem mászhassanak be az amerikaiak. Ellene vagyunk annak, hogy résztvegyünk az amerikaiak világuralmi terveiben. Nem vagyunk hajlandók fegyvert fogni egyetlen nép ellen sem." Az ülés befejező részében Abdallah, Marokkó képviselője, Adityan, India küldötte és végül Laforet, a francia parasztok képvlse'öje szólaltfel. Az ülés végén Isabelle Blume, a kongresszus elnökségének nevében közölte, hogy hétfő este a kongresszus küldötteiből alakult bizottság, amely a népek függetlenségének és biztonságának kérdésével foglalkozik, megtartja eJsö ülését és megválasztja a bizottság elnökét. Kedden a kongresszus plénuma elöt* megkezdődik a második napirendi pont megvitatása. Ez a napirendi pont a világszerte dúló háború befejezésének kérdéséről szól. A világ minden népe egyet akar A népek békekongresszusa kedden megkezdte a kongresszus második napi-rendi pontjának, a már dúló háborúk és elsősorban a koreai háború befejezése kérdéseinek vitáját. Az elnöklő Jósé Giral elsőnek Giuseppe Casadei szenátor, olasz küldöttnek adta meg a szót. — Nincs olyan becsületes ember a világon — mondotta többi között az olasz küldött — aki ne ítélné el a Koreában történteket, aki ne ültetné a vádlottak padjára a gyermekek, asszonyok gyilkosait, a békés városok felperzsel öit. A világ minden népe egyet akar: elég a háborúból! Elég a gyilkosságokból! Elég az ártatlan foglyok legyilkolásából' Ugy érzem — mondotta az előadó — ež a második napirendi pont ' igazi alapja és értelme. A népek fegyverszünetet követelnek. A fegyverszünet. a háborúk befejezését követeli a népek nagy parlamentje, a népek békekongresszusa is. A második napirendi pont felett indított vita első hozzászólóját, Kuo Mo-zso, kínai küldöttet hatalmas tapsvihar fogadta. Mindenki felállt helyéről. A jóakaratú emberek az egész földön követelik a háborúk megszüntetését — mondotta Kuo Mo-zso. Tudjuk, hogy az Egyesült Államok becsületes embereinek aka rata is ez. Kuo-Mo-zso amerikai sajtóügynökségek anyagából idézett annak bizonyítékául, hogy Eisenhower csak azért került az amerikaiak szavazataival az elnöki székbe, mert az egyszerű amerikaiak azt remélték, hogy a köztársasági párt a koreai háború befejezését és a háborús politika megszüntetését akarja. 1% népek nem háborút, hanem a kérdések békés megoldását akarják, a népek függetlenségének biztosítását és a béke megőrzését. — mondotta a továbbiakban Kuo-Mo-zso. Békét akar a kínai és a koreai nép is, ezért fogadta el azt a szovjet javaslatot amely alkalmas a koreai konfliktus békés lezárására. A fegyverszüneti tárgyalásokon azonban az amerikaiak állandóan nehézségeket okoznak. Meg akarják akadályozni a tárgyalásokat, békés városokat és falvakat bombáznak. Em. bertelen fegyvereket alkalmaznak. batáViumfegyvert vetettek be. A kinai-korea.l javaslatok Oldalán var) az igazság, e javaslatok alapján a háború azonnal befejezhető és a hadifoglyokat vissza lehetne küldeni hazájukba. Ez azonban nem érdeke Amerikának. Ezért a tárgyalásokon önkényesen magyarázta a hadifoglyok hazatelepítésének kérdését. — Ebben a kérdésben azonban nem lehet engedményeket tenni — hangoztatta Kuo Ma zso. — Ebben a kérdésben világos utat mutatnak a genfi konvenció cikkelyei, amelyeknek a koreai-kínai javaslatok teljes mértékben megfelelnek. Az Egyesült Államok állandóan a hadifoglyok „szabad akaratára" hivatkozik. Ha olyan nagyon készséges Amerika a koreaiak akaratának figyelembevétele terén, akkor miért nem veszi figyelembe húszmillió koreai akaratát, akik maguk akarnak dönteni sorsukról ? Kuo Mo-zsonak ezt a kijelentését hatalmas taps fogadta. A kínai küldött ezután rámutatott annak okaira. hogy miért nem akarják az amerikaiak befejezni a koreai háborút. Statisztikai adatokat idézett arra vonatkozólag, hogy a koreai háború megkezdése óta mennyivel emelkedtek az amerikai monopóliumok bevételei. A továbbiakban Kuo Mozso foglalkozott a. vietnami és malájföldi háború befejezésének lehetőségével is. Idézte Pierre Cotnak a kongresszuson elhangzott nagyjelentőségű szavait: a vietnami háború azonnal befejezhető lenne, ha a francia kormányt nem segítenék az amerikaiak. — A vietnami háború csupán a háború arcvonalának egy másik részlete — mondotta. — Koreában az amerikaiak, itt a franciák amerikai segítséggel gyilkolják a népet. A harc azonban a népek győzelmével fejeződik majd be. Fejezzék be azonnal a koreai háborút! A kínai küldött után Kicslu, in diai békeharcos szólalt fel, aki az egész indiai nép nevében tett javaslatokat a kongresszusnak. Hangoztatta: Li Szin Man délkoreai bábkormányának támogatása szégyen az ENSz-re. Az indái küldöttség a legélesebben elítéli a nemzetközi jog megsértését az ameriakiák hadifogolytáboraiban — így pl. Ko. csedó-szigctén — és követeli a háborúk azonnali megszüntetését. a hadifogolykérdés megoldását a nem zetközi jog értelmében, bizottság alakítását a fegyverszünet megalkotására, a koreai kérdés általános megoldását annak az elvnek az alapján, hogy Korea népe maga dönthessen sorsáról és teljesesn szabaddá váljon, s végül minden idegen nemzetiségű csapat azonnali kivonását Koreából, Vietnamból és Malájföldről. — India sohasem lesz azok segítőtársa, akik az ázsiaiakat az ázsiaiak ellen akarja uszítani — mondotta befejezésül a résztvevők nagy tapsa közepette. Ezután a hős koreai nép képviselője, Han Szer Ja szólalt fel. — Minden nép követeli a békét, de a koreai népnek százszorosan nagy szüksége van most a békére — mondotta. — Ennek ellenére azonban a korea; nép sohasem fogja rabszolgasággal megváltani a békét. A koreai küldött ezután beszámolt azokról a szörnyűségekről, amelyeket az amerikai imperialisták vérengző csapatai hajtottak végre Koreában, majd kijelentette: — Az Egyesült Államok nem akarja, hogy Korea népének szava elhangozzék az ENőz-ben. Ezért jötjünk ide a népek igazi parlamentje elé, hogy felszólítsuk a világ népeit: kövessenek el mindent a koreai háború azonnali befejezése érdekében. Ezzel nemcsak Korea népének, hanem önmagunknak is nagy szolgálatot tesznek, mert a koreai háború világégéssel fenyeget. A koreai küldött szavát leírhatatlan tapsvihar fogadta. Mindenki felállt: a francia, amerikai, angol küldöttek odamentek a koreai nép képviselőjéhez, összeölelkeztek, megcsókolták egymást és forrón, baráti módon, hosszan kezetráztak. A következő felszólaló Haywocd, amerikai szakszervezeti vezető beszédében kiemelte: — Itt, a népek parlamentje előtt, követelem az amerikai nép nevében: fkjczzzék be azonnal a koreai háborút. Mindenki tudja, hogy a koreai háború okát nem Koreában kell keresni. Követeljük: hozzák vissza a katonákat Koreából! Fegyverszünetet Koreának! Bennünket, akik itt vagyunk, valamennyiünket a békevágy fűz össze, bárhonnan is jöttünk. Ennek a békevágynak pedig győzedelmeskednie kell. A béke győz! A népek békekongresszusa ezután nagy figyelemmel hallgatta meg Jannis, francia anyanyelvű kanadai katona beszámolóját. A fiatal katona a kanadai hadtest kötelékében harcolt Koreában. Ott olyan borzalmakat látott, aminőket hozzá hapcnló 20 éves fiatalok sohasem láttak. — Szilárdan vallom: a békemozgalom a legjobb módja annak, hogy egész sor kérdést megoldjunk, mondotta — Biztos vagyok aban, hogy a békét közös erővel megmentjük. Monica Felton, a Nemzetközi Sztálin Békedíj kitüntetettje elmondotta, hogy annakidején alkalma volt meglátogatni a Koreában lévő hadifoglyokat. Leveleket olvasott fel, amelyeket a foglyoktól kapott, akik semmi mást nem követelnek, mint äzt, hogy véget kell vetni a borzalmaknak. Az amerikai és angol katonák. akik a fogolytáborokban vannak, azt kérik a népek békekongresszusától, segítsék feltárni és mindenkinek megmutatni azt, hogy az amerikaiak milyen borzalmas baktériumfegyvereket használnak Koreában, segítsen ahhoz, hogy a ba.ktérium f egy vereket örökre megsemmisítsék. Az amerikai és angol katonák kijelentik, hogy csak a genfi egyezmények betartáésa lehet a hadifogolykérdés megoldásának alapja. John Platts-Milks angol küldött, a genfi egyezmény egyes cikkelyeivel bizonyította be. hogy a hadifoglyokat a harcok befejezése után haza kell engedni. Neves angol jogtudósok könyveit és megállapításait idézte amelyekben elítélik a hadifoglyok visszatartását s a hadifoglyokkal szemben tanúsított kegyetlen bánásmédot fíonosrtettnfk bélyegzik. Ezzel a kedd délelőtti ülés véget ért. Bernal professzor vitaindító beszéde A Népek Békekongresszusának kedd délutáni ülésén Han-zsen-ja, koreai küldött elnökölt. Elsőnek Kaneka Denka, a japán küldöttség tagja szólalt fel és rámutatott arra, hogy a koreai háború erősen érezteti hatását a japán nép mindennapi életében. Az amerikai monopóliumok kezében lévő japán ipar legnagyobb része hadianyag gyártásával foglalkozik és ennek következtében csaknem teljesen visszafejlődött a szükségleti cikkek termelése, ami Japán lakossága életszínvonalának nagyméretű süllyedésével jár. Az erőmüvek és szénbányák termelése csaknem kizárólag a hadianyaggyáraknak jut, úgyhogy a háztartások — sőt a japán hivatalok és iskolák is — nélkülözni kénytelenek a fűtőanyagot és a villanyáramot. A fegyvergyárakban a biztonsági intézkedések elhanyagolása miatt súlyos munkásbalesetek vannak napirenden. Az amerikai megszálló csapatok katonái és tisztjei törvénytelen előjogokat élveznek, potom pénzen összevásárolják a nyomorgó Japán lakosság, ingóságait. A nőkön — gyakran 10—12 éves leánykákon — elkövetett erőszak igen gyakori eset. A prostitúció az amerikai megszállás'óta hihetetlen méreteket öltött. Nyílt titok, hogy az amerikai imperialisták a tokiói laboratóriumokban bakteriológiai hadieszközöket állítanak elö, pestissel megfertőzött bolhákat és tetveket tenyésztenek koreai háborújuk céljaira. Fertőtlenítő szerek hiánya miatt ez súlyos veszéllyel fenyegeti a japán lakosságot is. A japán nép — amely sohasem felejti el a Hirosimára zúdított atombomba szörnyű pusztításait — a bakteriológiai és atomfegyverek betiltását, nemzeti szuverenitásának teljes visszaállítását és az öthatalmi békeegyezmény megkötését követeli — hangoztatta a japán küldött. Rose Hillebrand, az össznémet küldöttség tagja., a bajorországi tartómánygyülés képviselőnője — akit a békemozgalomban való részvétele miatt az Ollonhauer-féle jobboldali vezetőség kizárt a szociáldemokrata pártból — nagy figyelemmel fogadott beszédében javasolta: a Népek Békekongresszusa küldjön ki nemzetközi bi| zottságot annak megállapítására, | hogy az amerikai megszállók — az i általuk is aláírt potsdami egyezményt durván megszegve — újra fegyvert és zsoldos csapatokat adnak a börtönökből kibocsátott hitleri tábornokok kezébe, földalatti terrorista szervezeteket tartanak fenn német földön. A következő szónok Bernal angol tudós, az ismert békeharcos, vitaindító beszédet mondott a kongresszus napirendjén szereplő harmadik pontról, a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségéről. Bernal kiemelte: a népek küldöttei a bécsi kongresszuson történt megjelenésükkel és elhangzott felszólalásaikkal kifejezték, hogy szükségesnek éw lehetségesnek tartják az egyes országok között felmerült vitás kérdések békés megoldását tárgyalások útján. Ebből az alapvető és nagyjelentőségű tényből kiindulva kell a kongresszusnak határozatot hoznia a nemzetközi feszültség feloldásának módjáról, az ezzel kapcsolatban végrehajtandó széleskörű akciókról, — mondotta. — Ezt a napirendi pontot, az előbbi kettőhöz hasonlóan — szabadon és minden vélemény, minden felfogás teljes tiszteletbentartásával kell megtárgyalni. Kongresszusunk hatalmas ereje egyfelől abban rejlik, hogy tanácskozásaink során a legkülönbözőbb párt:">!lású és hitfelekezetű, a legkülönbözőbb felfogású és társadalmi helyzetű emberek képviselői küzdenek egy célért, a béke biztoBítfi áért, másfelöl abban látjuk erőnk forrását, hogy a velünk szemben álló tábor — a háborús tábor — csalásra és megtévesztésre épített politikája összeomlóban van és nem kerülheti el a teljes csődöt. A Népek Békekongresszusának követelnie kell az öthatalmi békeegyezmény megkötését, a jelenlegi háborúk azonnali megszüntetését, a kulcs, problémákat jelentő japán és német kérdés békés megoldását, a bakteriológiai, vegyi és atomfegyverek használatának feltétlen betiltását, a háborús propaganda és a népek elleni uszítás üldözését és büntetését az egész világon, az ENSz alapokmányában lefektetett elvek megtartását és azt, hogy a megújhodó EFSzbe vegyék fel a Kínai Népköztársaságot és mindazokat az országokat, amelyek felvételét az amerikaiak és csatlósaik ostoba és bűnös módon eddig megakadályozták. Barátaim! Nehéz munka áll előttünk, de nemsokára célhoz érünk. A tartós béke körvonalai már kirajzolódtak a látóhatáron. Rajtunk áll, hogy eljövetelét meggyorsítsuk — mondotta Bernal professzor. Az ülésen felszólalt még Kornyejcsuk szovjet író is. Kornyejcsuk a szovjet nép követelését megfogalmazva hangsúlyozta: egységes, békeszerető, demokratikus Németországot akarunk, mert ilyen Németország fennállása Európában a békeszerető Szovjetunió mellett lehetetlenné teszi az újabb háborúkat. A szerda délelőtti ülés A Népek Békekongresszusa szerdai ülésén Arthur Lundquist, az ülés svéd elnöke bejelentette, hogy napirenden a koreai baktériumháború kérdései szerepelnek. A tanácskozások megkezdése előtt Isabelle Blume belga küldött a kongresszus elnökségének nevében kö zölte. hogy megalakult és megkezdte munkáját a kongresszus mindhárom bizottsága. A délelőtti ülés első szónoka Adi Ali Ahmed, Algír népének küldötte volt, majd dr. No Jin Huan orvos emelkedett szólásra, akit Korea békeszerető és hősiesen harcoló népe küldött el a kongresszusra. No Jin Huan megrázó szavakkal beszélt az amerikaiak koreai kegyetlenkedéseiről. A koreai orvos tényekkel bizonyí totta be, hogy az amerikaiak a japánok nyomdokain haladnak és máihosszú idő óta előkészítették a baktériumháborút. No Jin Huan emlékeztetett arra, hogy a habarovszki per idején a per vádlottai japán háborús bűnösök voltak, akik baktériumfegyvereket alkalmaztak Kína lakossága ellen, — az amerikaiak a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére sem adták ki a szovjet hatóságoknak a baktériummal gyilkoló japán háborús bűnösöket. Hogy miért, az nyilvánvaló: szükségük vólt rájuk. Ezek a gyilkosok ma az Egyesült Államok szolgálatában állanak. A koreai küldött továbbiakban elmondotta: a koreai csapatok fogságába esett amerikai katonák arról vallottak, hogy külön kiképzést kaptak a baktériumfegyverek alkalmazására. Rámutatott, hogy az amerikai imperialistáknak e borzalmas fegyver bevetésével két céljuk volt: tömegesen irtani Korea népét ós kipróbálni a baktériumfegyverek hatékonyságát. — Várjuk a koreai háború befejezését — mondotta — és követeljük a világ népeivel együtt a baktériumfegyverek és minden tömegirtásra alkalmas fegyver betiltását. Biztosak vagyunk abban, hogy a Népek Békekongresszusa ezen a téren is betölti történelmi jelentőségű feladatát — mondta végül No Jin Huan. A kongresszus résztvevői nagy tapssal fogadták a koreai küldött beszámolóját. ÜJ SZÔ. Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja — SzprkeztőséK: Bratislava. Jesenského 8—lü. Telefon: , J47 -16 és :íő2—10. Főszerkesztő t.örincz Gvula. — Kiadóhivatal: Pravda. lapkiadóvállalata. Jesenského 12. Telefón: üzemi előfizetés és lapárusítás 274—74 esryéni előfizetés 262—77 Az UJ SZÔ ,.ic£rr«ii(ielhet« a postai kézbesítőknél rasy a postahivatalokon is - Előfizetési dl.i l,í évre 120 Kčs. Feladó és irányító postahivatal Eratlslava II. — Nyomta a Pravda n. ». nvomdáia. Bratislava.