Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-20 / 303. szám, szombat

4 WI5Z0 1952 december 20 Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája Dolánszký elvtárs vitaielszólalása (Folytatás a 3. oldalról.) zetességgel gondoskodni kell lakások építéséről. Nehéziparunk (energetika, fűtőanyag- és vegyiipar) építése, továbbá a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal szemben való szerződéses kötelezettségeink teljesítése. valamint a honvédelem feladatainak teljesítése is a gépipar további fejlődésétől és elsősorban a fémüzemek és az acéltermékek öntődéi kapacitásának növelésétől és további kibővítésétől függ. Az 1953. évi terv feltételezi a termelés megszervezésének és központi irányításának lényeges javulását a fémüzemekben és öntödékben, többek között az együttműködés elmélyítésének alapján. E probléma teljes megoldásához szükséges azonban az öszszes fémprések teljes megterhelése, és az, hogy megvalósítsuk az új olvasztókemencék építését s kibövítsük az appre túrát, mentesítsük a fémüzemeket a préselő munkától, présmühelyeket építsenek fel és mindjobban mélyítsék el az együttműködést. A nehéz gének maximális kihasználásának érdekében, amelyekben hiányunk van. be kel! vezetni pontos nyilvántartásukat. A gépberendezés legnagvobbfokú kihasználásának szempontjából végre kell hajtani a gépüzemek spec'alizálását A vegyiiparban, amely még mindig nem tart lépést a többi ipar fejlődésével, arra kell erőinket összpontosítani, hogy biztosítsuk a nyersanyagkészletet a nehéz szerves vegyületek fejlesztésére, főleg a nitrogén vegyészeiének fejlesztésével, továbbá a mesterséges üzemanyagok termelésének további fokozására, a műanyagok és mürostok. puhító és oldószerek gyártásának fokozására. Annak érdekében, hogy a nem kellőképpen megvalósított beruházási építkezés ne gátolja a vegyiipar fejlődését, ki kell küszöbölnünk a jelentős méretű tervezési felkészültlenséget. A vegyészet fejlődése megköveteli a pirit" barnaszén és földgázféjtés növelését. Az 1953. évi terv szoros feladatai közé tartozik' a munkaerők kérdése is. Ezért a népgazdaság fejlődése 1953. évi tervének nagy feladatai kategorikusan megkövetelik a .munkatermelékenység növelését, mert máskülönben az új munkaeröforrá. sok korlátolt lehetősége mellett nem tudnánk megvalósítani e fel. adatokat. Ily viszonyok közt elsőrendű feladat az új technika be•vezetése, az újítómozgalom eredményeinek legazélesebbméretü alkalmazása, a szocialista munkaverseny fejlesztése, valamint a munka, fegyelem megszilárdítása. Az üze. mek igazgatóinak, a szakszervezetnek most a mfiszaki-ipari és pénzügyi tervek összeállításának idején figyelmüket éppen az új technikát biztosító szervezési-műszaki intézkedésekre, valamint javítóberendezésekre kell összpcmtosítaniok, ame. lyek lehetővé teszik munkaerő és anyag megtakarítását és a gépberendezés kímélését. Üzemeink vezetői jobban tennék, ha éppen e dolgokra fordítanának nagyobb figyelmet, mint hogy a munkaerőknek egyik üzemből a másik üzembe való átvonására támaszkodnak. Az 1953. évi terv által a munkatermelékenység növelésében megszabott feladat megköveteli, hogy véget vessünk termelésünk rákfenéjének, a nagy munkamulasztásnak és munkaerőhullámzásnak. A munkaarőhullám. zás és a munkamulasztás elleni harc szemszögéből meg kell gyorsítanunk a lakásépítést. . A dolgozók élet- és kulturális i i;

sta törvényességünk megőrzése és 12 százalékkal, lábbeli 9.8 százalékkal, bútor 19 százalékkal; házimosógépek 209 százalékkal, hütőszekré nyek 84 százalékkal, kerékpárok 33 százalékkal fémedények 20 százalék kai. 1953-ban a falvakon nyolc nemzeti és középiskolát, munkástelepeken é

s városokban 38 iskolát építenek. Kibővül a munkáskáderek előkészítésének hálózata a tanfolyamo kon és növekszik a résztvevők szá ma. Az ipar irányításában a dolgozóknak vezető funkciókra válj előkészítésére Ipari Akadémia létesül. A könyvtárak számának 40 százalékkal. a klubokénak 62 százalékkal, a falusi mozik számának 4 százalékkal és az összes filmelőadások számának 7 százalékkal kell emel. kednie. Az óvodák számának 9.5 százalékkal, a gyermekek számának bennük pedig 10 százalékkal kell növekednie. A kórházi ágyak szám

a 6 száza, lékkai növekszik, ebből Szlovákiá ban 12.6 százalékkal. A messzefekvö földműves telepeken 39 kis szülőotthont kell létesíteni. A területi egészségügyi központok száma falvakon 19 százalékkal, a városokban é

s munkástelepüléseken 13 százalékkal növekszik. Az élet- és kultúrális színvonal növekedésének lendülete attól függ, hogyan növeljük a termelést és a munk

a termelékenységét. Nem épít hetnők a szocializmust, ha nem ter. melnénk többet, mint amennyit elfogyasztunk. Azért törekszünk a termelés és a munka termelékenységének növelésére, hogy meggyorsítsuk a szocializmus építését és ezáltal biztosítsuk az élet- és kulturális színvonal szüntelen emelkedését. 1953. évi tervünk magas és feszült feladatainak teljesítése feltételezi a nagyobb é

s kisebb hiányosságok és a termelésünkben, valamint egész gazdaságunkban előfordulj h'hák egész sorának kiküszöbölését, ame. lyek naponta okoznak nehézségeket é

s amelyek azon okok egyikét képezik, amelyekért néhány komoly feladatot 1952-ben nem teljesítettünk. Gottwald elvtárs beszámolójában tíz pontban foglalta össze az általunk teljesítendő előfeltételeket, amelyekkel biztosítani akarjuk tervfeladataink teljesítését. Engedjék meg, hogy befejezésül rámutassak legalább két olyan prob. lámára, amelyek feladataink biztosításában naponta sok bajt okoznak nekünk. Ez az állami fegyelem hiánya és az elégtelen ellenőrzés. Mindnyájan tudjuk, hogy a szocializmus építése szorosan összefügg az új munkafegyelemmel, az embernek a munkához, az állami és a közös tulajdonhoz való új viszonyával. Mindnyájan tudjuk, mily fontos eszköz az új társadalom építésében a szocialista törvényesség. Mégi

s min. den nap tanúi vagyunk annak, miként nem teljesítjük és szegjük meg saját utasításainkat, a párt és a kormány határozatait. És tesszük ezt fentről egészen le. Képzeljük csak el, mennyivel könnyebbek lennének m

a 1953. évi tervfeladataink, ha néhány iparágazatunkban következetesen túlteljesítettük volna a munka javításáról szóló ismert párt- és kormányhatározatokat. S ez mit köve. telt volna meg? Harc indítását a párt. és kormányhatározatok teljesítéséért a legkisebb dolgokig. Küzdelem folytatását a nagy kohóknál és Mantin-kemencéknél, a technológiai előírások betartásáért, a bányákban a ciklusos grafikon betartásáért, a villanytelepeken a javítások tervének betartásáért, stb. Az államfegyelem betartása, új szocia színvonalának növekedését a követ, kező feladatok biztosítják a tervben: az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmának terve feltételezi, hogy 1953-ban egyes termékek lakosság számára való eladása a következőképpen fog növekedni: kenyér 5.3 százalékkal, búzalisztből készült péksütemények 11.7 százalékkal, hús 16.6 százalékkal, hústermékek 10%-kal, műzsiradékok 7 százalókkal, zsír 28 százalékkal, tej 6.7 százalékkal, tojás 5 százalékkal, zöldség 57 százalékkal, friss gyümölcs 102 százalékkal, selyemfonál megszilárdítása harcot jelent az emberek tudatában élő kapitalista csökevények, a kispolgári anarchizmus ellen, amely azt hiszi, hogy az új szocialista rendszerben semmiféle törvény nem érvényes, tehát nincs semilyen rend. Ügyelni az államfegyelem betartására és a szocialista törvényesség bevezetésére, ez elősegíti valamennyi dolgozónak a szocialista társadalom öntudatos, aktív építőjévé való gyorsabb átalakulását és segíti a tömegek szocialista nevelését. Különben itt-ott néhányan tudjuk és ismét az összeesküvők és árulók bandájával szerzett tapasztalat tanított meg bennünket erre, hogy minél gyorsabb a szocializmus építésének üteme és minél nagyobbak a sikerei, annál jobban nő nálunk a kapitalizmus maradványainak ellenállása és szaporodnak az imperialista ellenség részéről a felforgató kísérletek. Tegyék fel e kérdést: a szocializmus építésének és a dolgozóknak érdekét szolgálja-e az, hogy ily helyzetben erős legyen-e az államfegyelem, vagy nem? Ha erősnek kell lennie, akkor mindnyájunknak ügyelnünk kell arra. hogy megszilárduljon az új rend. az új törvényesség. Országunk és népeink történelmében első'ízben válta törvény a nép akaratának igazi kifejezővé. Saját törvényeinknek éa rendeleteinknek, utasításainknak pontos betartása, a törvényeinket megszegő emberekkel folytatott következetes harc, akik megszegik új népi demokratikus törvényességünket — a szocializmus építésének biztosítását jelenti az osztályellenséggel szemben. Az államfegyelem kérdésével szorosan összefüg a határozatok teljesítésének ellenőrzése. Tavaly végrehajtottuk gazdaságunk irányításának újjászervezését. A viszonyok sokban megjavultak. Amennyiben azonban az ellenőrzésről, annak felülvizsgálásáról van szó, hogyan teljesítik az utasításokat, határozatokat és rendeleteket az egész apparátusban, minden ágában és minden vonalon, majdnem minden a régiben maradt. Sztálin elvtárs azt mondja, hogy a szocializmus vagy annak kiépítésének körülményei között kilenctized részben azzal lehet megmagyarázni az összes hiányosságokat és zavarokat, hogy nem hajtják végre helyesen az elvégzetteknek ellenőrzését. Hogy az ellenőrzés hatékony legyen, meg kell szerveznünk éspedig úgy, ho^y ne esetleges és epizódszerü, hanem rendszeres letyen. Nem szabad aztán azt hinni, hogy csak a nagy feladatokat kell ellenőriznünk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ellenőrzésnek az apró dolgoknál kell kezdődnie. Éppen a kis dolgok fölött nem szabad elsiklanunk. Nagyon gyakran kis dolgokból támadnak nagy és komoly hiányosságok. Az orosz közmondás szerint: a cérnafonál útján kerülsz a gombolyaghoz. Az ellenőrzést azoknak kell végrehajtaniok, akik az illetékes ágazatban, az illetékes fokon felelősek a vezetésért. Lenin elvtárs azt mondja, hogy a politikai vezető nemcsak azért felelős, hogyan vezet, hanem azért is, hogy mit csinálnak azok, akiket vezet: Nem szabad tehát az ellenőrzést elszigetelt és öncélú -funkcióként megszerveznünk, hanem az ellenőrzésért annak kell felelnie, aki felelős a vezetésért és irányításáért akár a minisztérium, akár a föigazgatás, az osztály élén, az üzemekben és egyes munkahelyeken. Végül a feladatok teljesítését nem szabad akkor felülvizsgálni, amikor a késedelmeskedés és a feladatok nemteljesítése következtében zavar áll elő a tervben. Az ellenöí zést mindjárt a parancs vagy utasítás kiadása után kell megszervezni, preventiven kell hatnia, jeleznie kell a fenyegető veszedelmet és akadályokat, meg kell azokat előznie és segítenie kell őket kiküszöbölni. Ha megjavítjuk állami é munkafegyelmünket, ha tökéletesítjük a határozatok és feladatok teljesítésének ellenőrzését, ezzel már gazdaságunk irányításának és vezetésének színvonalát is javítjuk. Nálunk sok helyen és sok fokon alacsony az irányítás színvonala. Abban nyilvánul ez meg, hogy a vezetők nem ismerik a tényeket, nem hajtják végre a viszonyok kellő elemzését. Az irányítás alacsony színvonala megnyilvánul továbbá a számadatokkal szembeni tiszteletlen ségben, az intézkedések nem konkrét jellegében, az ellenőrzés hiányosságában, a felelősségtől való menekülésben stb. Mindezen bajok ellen naponta kell harcolnunk, ha jobban akarjuk biztosítani feladataink teljesítését. Ennyit, elvtársak, a népgazdaság fejlődése 1953. évi állami tervének néhány kérdéséről. A feladatok nagyok és a nehézségek sem fognak hiányozni. Minden erőnket kifejtjük, hogy az akadályokat leküzdjük és a feladatokat teljesítjük a párthoz, Gottwald elvtárshoz és nagy tanítónkihoz s barátunkhoz, Sztálin elvtárshoz hűen. 7. Fieriin ?er elvtárs felszólalása Elvtársnók és elvtársak! A pártnak sikerült felszámolnia egy rendkívül veszélyes államellenes összeesküvést. És pedig korábban, még mielőtt ez a veszély valamilyen aktív módon kifelé is .megmutatkozhatott volna. És ez jelentős nyereséget jelent a párt, az állam és az egész világ' békéje számára, mert ne feledkezzünk meg arról, hogy a háborús gyujtogatók mindig számoltak a népi demokratikus országok belső bomlasztásával és különösen Csehszlovákia felbomlasztásával. De amint látják, első kártyájuk, Benes, Zenkl, Ripka csődöt mondott és most csődöt mondott a második gondosan előkészített és gondosan titkolt kártya, Szlánszky, Clementis és Reicin személyében, ahogy ezt itt Gottwald elvtárs lefestette. És így a háborús gyujtogatókat újra megfosztottuk egy illúziótól. Ezért az utóbbi hónapok eseményeit mint nagy sikert, pártunk és egész népi demokráciánk nagy győzelmét kell értékelnünk, anélkül természetesen, hogy másrészt lebecsülni akarnánk azokat a károkat, amelyeket a kártevő tevékenység okozott. De mondjuk meg' őszintén, olyan jellegűek ezek a károk, hogy pánikot kelthetnek nálunk? — Ugy vélem, nem. A gottwaldi ötéves terv további örömteli munkánk rendíthetetlen programmja, s államunkban a szocializmus további felépítésének vezérvonala marad. És ezt a programmot minden körülmények között teljesítenünk kell és meggyőződésem az, hogy lényegében teljesítjük. És ha ma, elvtársnök és elvtársak, fokozott nehézségekkel találkozunk népgazdaságunk néhány szakaszán, akkor ez is következménye a mai nemzetközi helyzetnek, a világban uralkodó nagy feszültségnek, amelyet a támadó amerikai imperializmus kelt életre. Ez természetesen fokozott követelmények elé állítja államunk védelmét. És ezért minden erőnket meg kell feszítenünk, hogy jól teljesítsük feladatainkat. Vájjon a kapitalista államok és különösen Anglia és Franciaország gazdasága nem roskadozik-e az örült fegyverkezés borzasztó terhe alatt? Igaz, hogy ott minden a dolgozó nép vállaira nehezedik, míg mi sikerrel fenttartjuk dolgozó népünk életszínvonalát és minden szociális vívmányát, s azokat a lehetőség szerint tovább fejlesztjük, ahogy azt a szocializmus alapvető törvénye megköveteli. De elvtársnök és elvtársak, valljuk be, hogy ez a feladat nem könnyű. Nem akarok részletesen beszélni népgazdasági gondjainkról, ki akarom itt fejezni a pártba, Gottwald elvtársba, Sztálin elvtárs bölcsességébe vetett törhetetlen hitünket, Sztálin elvtárs bölcsességébe; amely mint tündöklő csillag biztosan és jól vezet minket. Csak meg akarom itt állapítani, hogy a mai gazdasági gondok nem szabad, hogy eltérítsék figyelmünket a kultúra szakaszáról. Hiszen mindkét szakasz a. kulturális és a gazdasági kölcsönösen összefügg egymással. Mindaz, amit kulturális téren megváló' situnk, minden szociális vívmányunk közvetlenül, vagy közvetve segítséget nyújt népgazdaságunknak, tulajdonképpen minden dolgozó bérének egy részét képezi. Vegyük például egészségügyünket. Gottwald elvtárs ezen a téren nagy és meglepő sikereket szögezett le. Ez igen széles terület és eddig még nincs eléggé megdolgozva, de az elkövetkező években gyönyörű termést hozhat nekünk, ha helyesen kezünkbe vesszük az ügyet. Fel kell számolni a kapitalista rendszer utolsó maradványait, amikor, ahogy tudják, az orvosi tudomány üzlet volt, mint bármily más foglalkozás. A szovjet példa szerint ki akarjuk építeni az egységesített egészségügy példás rendszerét. Ez annyit jelent, hogy aktívan és következetesen gondoskodni fogunk minden dolgozó polgárról, közelebb hozzuk az orvost a dolgozó emberhez, még jobban kiszélesítjük az anyáról, a gyerekről való gondoskodást, jobbá teszszük a higiéniai viszonyokat, amelyek nálunk még nem mindenütt megfelelőek. Lehetőségünk van ezeket a gyönyörű és nagyszerű feladatokat teljesíteni, meg van erre minden eszközünk. A párt foglalkozott ezzel a kérdéssel és nemsokára ezzel kapcsolatban nagyobb terjedelmű okmány jelenik meg. Vegyük továbbá iskolaügyünket amely sikeresen fejlődik Nejedlý elvtárs vezetésével. Itt is néhány elvi jelentőségű intézkedést kell foganatosítanunk, amelyeket népgazdaságunk viharos fejlődése követel meg. Azt akarjuk, hogy ifjúságunk már 14 éves korától szaktanhelyeken tanulhasson, hogy szaktudással korán felfegyverkezve léphessen be a termelőmunkába és ott jól érvényesülhessen. Azt akarjuk, hogy ifjúságunk már 17 éves korában főiskoláinkra kerülhessen, ahonnan hovatovább több és több jó szakembert várunk minden tudományos ágazatban, -mérnököket, műszakiakat, stb. Ha szükséges az, hogy következetes tervvel rendelkezzünk minden anyagi eszközünknél és forrásunknál, akkor természetesen szükséges« az is, hogy pontosan kidolgozott, hosszú ütemű tervünk legyen a nemzet minden élő erejének, egész tanuló ifjúságunk nevelésével kapcsolatban és az egész nemzetnek lehetőséget kell nyu j tanunk, hogy tovább tanulhasson és művelődhessen, amint az a Szovjetunióban van. Kötelességünk főiskolai tanulásra mozgósítani fiatal munkáskádereinket, hiszen új, müveit dolgozó értelmiséget kell nevelnünk, amely szorosan összeforr a néppel és azt szolgálja. Még jobban akarunk gondoskodni kultúr-dolgozóinkról, képzőművészeinkről és íróinkról, jobb megélhetésük biztosításáról és arról, hogy szoros kapcsolatban a néppel megtalálják az alkotó munka, a szocialista realizmus szellemében végzett munka útját. Filmművészetünknek még jobb és élettelj esebb tartalmat akarunk adni, amely hangsúlyozná a nemzettől a múltban megteremtett legjobb tudományos és nemzeti értékeket, a legjobb nemzeti és népi hagyományainkat — olyan tartalmat, amely élénk visszhangot keltene minden polgárunk szívében és a kommunizmus nagy céljainak elérésére ösztönözze. Népnevelésünk eddigi szűk jellegét is meg akarjuk szüntetni és minden aktív kommunista és népművelési dolgozó kezdeményező önkéntes munkájának széles alapjára akarjuk helyezni. A népmüvelés csak így teljesítheti nagy küldetését. hozhatja a néphez közelebb pártunk programmját és eszméjét és nyerheti meg ennek segítségével a szocializmus felépítésének minden becsületes polgárunkat. Sok elvtárs úgy véli, hogy a polgári tömegnek nem kell semmit sem magyarázni, hogy nem kell fenntartani a kapcsolatot a tömeggel, hogy követni lehet azt a kényelmesebb utat, a felülről való diktálás útját. Ez hiba, nagy vétek mindazon elvekkel szemben, amelyeket ma újra ki akarunk domborítani alapszabályzatunk szövegében. Ezek az elvtársak azt hi(Folytatás az 5. oldalon)