Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-14 / 271. szám, péntek

278 ül SZÖ 1952. november 13. Szovjet kultúrmunkások nagysikerű pozsonyi előadása Szerd&n, november 12-én este a pozsonyi Szlovák Egyetem aulájá­ban a pozsonyi főiskolák hallgatói­nak és tanárainak érdekes előadást tartott S. I. Iszájev, aki a szovjet tudomány és kultúra mág kiváló képviselőivei együtt a Csehszlovák­Szovjet Barátság Hónapjában ellá­togatott Köztársaságunkba. Az elő­adáson megjelentek Ernest Sykora tanár, iskolaügyi megbízott és a fő­iskolák rektorai. A kiváló szovjet vendégeket az ősz­szegyfiltek és a szlovák főiskolák hallgatóinak nevében dr. Igor Hru­sovszky tanár, a Szlovák Egyetem rektora üdvözölte. S. I. Iszájev tanár előadásában a hallgatók előtt ismertette , a hallga­tók előtt a szovjet tudomány és technika monumentális művSt — a tudomány palotáját, a moszkvai egyetemet és tolmácsolta a hallga­tóknak a moszkvai egyetem hallga­tóinak üdvözletét. •Elmondta, hogy a volgamenti és középázsiai hatalmas kommunista építkezéseken kívül, valamint a Szovjetunió valamennyi részében folyó hatalmas építkezéseken kívül, Moszkvában, a szovjet állam szívé­ben felépítették a tudomány palotá­ját, a moszkvai egyetemet, amely a sztálini körszak egyik grandiózus müve és magának J. V. Sztálin elv­társnak kezdeményezésére épült. A moszkvai egyetem épülete 26 főrész­ből áll és ezenkívül 10 melléképület­ből. Az előadás után, amelyet a közön­ség nagy figyelemmel hallgatott meg S. I. Iszájev, Sztálin-dijas ta­nár válaszolt a pozsonyi főiskolák diákjainak kérdéseire és beszélt a moszkvai egyetem diákjainak életé­ről, munkájáról és tanulásáról. A szlovákiai főiskolai ifjúság no­vember 12-én szívélyesen üdvözölte körében A. S. Mjasznyikov tanárt, a Szovjet Akadémi a társadalomtudo­mányi tanszékének vezetőjét, aki a pozsonyi Szlovák Egyetem zsúfolá­sig megtelt aulájában előadást tar­tott „Az irodalom pártossága" cím_ mel. Az örömteljes találkozáson részt­vettek a Szlovák Egyetem tanárai és magántanárai, a Csehszlovák Szov­jet Intézet tudományos és művészeti akadémiájának tudományos dolgo­zói és a Szlovák Egyetem fakultá­sainak hallgatói, akiknek A. S. Mjasznyikov taná r megvilágította az irodalom pártosságának kérdéseit é s a szocialista realizmusnak az iroda. lomban é s művészetben való alkal­mazásával kapcsolatos kérdéseket. A vitában Mjasznyikov tanár vá­laszolt számos, a szocialista realiz­mus módszereinek irodalmunkra való • alkalmazásával összefüggő kérdésre és megvilágította az írás művészetének és hitelességének kér­déseit. Becses szovjet vendégüknek, A. S. Mjasznyikov tanárnak, a CsISz-ta­gok azután zajos taps é s lelkes él­jenzés közben virágcsokrot nyújtot­tak át. A külfölddel való kulturális kapcsolatok Osz-szövetségi Társasága küldöttsége második részének fogadása Pozsonyban Csütörtökön, november 13.án Po. zsonyba látogatott a külfölddel va­ló kulturális kapcsolatok Össz.azö vetségi Társasága küldöttségének második része, amely a Csehszlo vák.Szovjet Barátság Hónapjának keretében jött Csehszlovákiába, hogy hozzájáruljon népünk és a Szovjet, unió népei barátságának és testvéri kapcsolatainak elmélyítéséhez és megszilárdításához. A küldöttség tagjai között Boris Nyókolajevics Pole,voj, Sztá­lin-dijas író, az OSzSzSzK Legfel, sőbb Tanácsának képviselője, a kül. döttség vezetője, és Michail Ivano. vics Carjov, a Szovjetunió kiváló művésze, az Állami Akadémiai Kis. színház Sztálin-díjas igazgatója. A küldöttséget Z. K. Novgorodov, a külfölddel való kulturális kapcsola­tok Össz_szövetségl Társaságának csehszlovák i ai meghatalmazottja ki. sérte. Előkészületek a Csehszlovák Tudományos Akadémia megnyitására A Csehszlovák Tudományos Aka­rnia létesítésére alakult kormánybi­zottság a napokban befejezi a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia ün­nepélyes megnyitásának előkészüle­teit. Az Akadémia megnyerte a Csehszlovák Köztársaság élenjáró dolgozóinak széles körét, nagy gon­dot fordított az Akadémia nyolc ta­gozatában folytatott munkára. E ta­gozatok rendszeresen hetenként jöt­tek össze munkatanácskozásokra, amelyeken részletesen előkészítették a legjobb tudományos szakemberek közreműködésével a tagozatok mű­ködési tervét. Megalakították a mun­kahelyek tudományos tanácsait, amelyek összpontosító szervekként fognak működni az illetékes tudo­mányszakokban és mint tanácsadó szervek fognak szerepelni a tudo­mányos munka és a feladatok telje­sítése ellenőrzésének kérdéseiben. Az Akadémia alakuló gyűlésen, amelyet november 18-án tartanak meg a Karolinumban, az Akadémia elnöke fogja tartani a fö beszédet a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia feladatairól és a tudomány fel­adatairól a népi demokratikus Cseh­szlovákiában. November 20-án az Akadémia tagozatai első gyűlésükre jönnek össze. Kitüntették a közbiztonsági testület tagjait ^Szerdán J. Kotal ezredes, nemzet­biztonsági miniszterhelyettes dicsérő elismeréseket és jutalmakat — kar­órákat' adott át R. Kurzsen piro­technikai hadnagynak, R. Urban al­hadnagynak, K. Kővár főtörzsőrmes­ternek és Polednák főtörzsőrmester­nek. A közbiztonsági testület kitün­tetett tagjai az osztrava—karvíni szénmedenfce mentőosztagával együtt életük veszélyeztetésével kiürítették a robbanóanyagraktárat, amelyet közvetlenül veszélyeztetett az Orlo­vá n.-i Antonín Zápotocky-bánya hatodik részén kitört tűzvész. A ve­szélyeztetett helyen, ahol a lemért hőmérséklet 50 fokot mutatott, esu­tján légzöfelszereléssel ellátva lehe­tett dolgozni. A közbiztonsági testü­let tagjai példás fegyelmükkel, po­litikai és erkölcsi öntudatukkal min­taképként állottak a mentőszakasz valamennyi tagja előtt, akiket em­berfeletti teljesítményre lelkesítet­tek. Ezáltal nagy gazdasági kárt si­került megakadályozniok, amely e nagy bányának a termelésből való kivonását vonta volna maga után. Kereskedelmi és fizetési szer­ződés a Csehszlovák Köztársa­ság és Törökország között Szerdá novem' sr 12-én Prágá­ban a külügyminisztériumban kicse­rélték a Csehszlovákia és Törökor­szág között megkötött kereskedel­mi és fizetési szerződés meghosz­szabbításáról szóló okmányokat. Az okmányok kicserélésénél cseh­szlovák részről jelen volt Viliam Ši­roký kormányelnökhelyettes, kül­ügyminiszter, Jozef Šedivý, a kül­ügyminisztérium diplomáciai proto­kollfőnöke és dr. Ladislav Šimovič, a külügyminisztérium ázsiai osztá­lyának főnöke. Török részről a jegyzékek kicse­rélésénél jelen volt Szela-Haldin Ar­bel prágai követ. A szerződés új függeléket tartal­maz, melynek értelmében abban az esetben, ha az érvényesség letelte előtt két hónappal nem mondják fel a szerződést, hallgatólagosan meg­hosszabbítottnak tekintendő. Megnyitották Pozsonyban „A Szovjetunióval örök időkön át" című kiállítást November 12-én a Csehszlovák­Szovjet Barátság Hónapjának kere­tében a, pozsonyi Szlovák Múzeum­ban ünnepélyesen megnyitották „A Szovjetunióval örök időkön át" c. kiállítást. A megnyitáson résztvett František Kubacs, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnöke és a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akció­bizottságának főtitkára, Pavol Dávid, az SzKP KB titkára, a konzuli tes­tület tagjai I. F, Berjezin pozsonyi szovjet fökonzullal élükön, Rudolf Sztrechaj igazságügyi megbízott, a CsSzBSz szlovákiai bizottságának el­nöke, s a kedves szovjet vendég, A. S. Mjasznyikov, a Szovjet Akadé­mia társadalomtudományi tanszéké­nek vezetője, a Megbízottak Testü­letének tagjai és Pozsony számos dolgozója. A kiállítást megnyitó Ondrej Klo­koč elvtárs üdvözlő beszéde után Ondrej Pavlík méltatta a Szovjet­unióval való barátság lényegét és fontosságát. Az érdeklődők sokasá­ga szeretetteljes figyelemmel hall­gatta a szovjet emberek hősies mun­kájáról szóló beszámolót, majd a szlovákiai dolgozóknak az SzK(b)P XIX. kongresszusa s a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 35. év­fordulója tiszteletére elért munka­teljesítményei felsorolását. A. S. Mjasznyikov elvtárs viharos taps közepette tolmácsolta a szovjet nép foró üdvözletét a Küdfölddel való Kulturális Kapcsolatok Össz-szövet­ségi Társaságnak nevében. — E kiállítás — mondotta töb­bek között — a szovjet állam törté­nelmét és a sŕovjet nép építő mun­kájának eredményeit ábrázolja a Nagy Októberi Forradalomtól kezd­ve a Szovjetunió Kommunista Párt­ja történelmi jelentőségű XIX. kon­gresszusának dicső napjaiig. Meg vagyok győződve, — mondotta — hogy ez a kiállítás is hozzájárul a Szovjetunió és a Csehszlovák Köz­társaság népei közti szövetség és barátság további megszilárdítás­hoz. A kiállítás Wgnyitását kultúrmű­sor követte. \ Viliam Záborsky, a szlovák Nemzeti Színház tagja, ver­set szavalt Milán Lajcsiak államdí­jas költő „Ének a barátságról;' című müvéből. Utána Bohus Hanák, a hadsereg-művészegyüttes szólistája és a szlovák filmharmónia négyese szerepelt. Az ünnepély résztvevői a műsor befejezése után megtekintették a ki­állítást. A kiállítás három részre tagozó­dik. A kiállítási terem homlokzatán J. V. Sztálin generalisszimusz szob­ra és a Szovjetunió nagyméretű tér­képe látható. Nem messze tőlük a Volga és a Don folyását összekötő csatorna és a vízierömü plasztikus ábráját tanulmányozhatjuk. Rajzok térképek, modellek" tanúsítják a dol­gozó nép szolgálatába állított szov­jet technika és tudomány magas fo­kát. A kommunizmus nagy építkezé­seinél használt szovjet gépmodellek exkavátorok és autók mellett ott látjuk a Lenin-hegyen épülő moszk vai egyetem modelljét. A kommu­nizmus építkezéseit és a természet átalakításának' sztálini tervét ábrá­zoló plasztikus térképeken fényjelek teszik szembetűnővé a munka mene­tét és eredményeit, mint a szovjet nép hősi igyekezetének tanújeleit. A többi kép, festmény és grafikon is szemléltetően mutatja be a látoga­tóknak a Szovjetunió fejlődésének egyes állomásait. A „Szovjetunióval örök időkön át" című* kiállítás látogatói valamennyi en a szovjet emberek barátságáért lelkesedtek s határozottan kifejezték a Szovjetunió kommunizmust építő munkája és békepolitikája iránt el ismerésüket. Az ünnepély befejezéseképpen a résztvevők ígéretet tettek, hogy a legjobb tehetségük szerint résztvesz­nek a béke fenntartása érdekébeír végzendő munkában, majd hosszasan éltették Sztálint, a béketábor bölcs vezérét. K. G, Földműveseink sajtóbeszélgetéseken tárják fel a hibákat Novemberben több egységes föld­műves szövetkezetben tartanak saj­tóbeszélgetést. Pár helyen már meg­valósították e beszélgetést, melynek eredménye nem maradt el. Az ösz­szejöveteleken a szövetkezeti tagok a sajtóval kapcsolatban megvitat­ják saját problémáikat is és így sok érdekes dolog kerül felszínre. November 5-én Ipolynyéken, 6-án Ipolyvisken, 7-én pedig Tompán jöt­tek össze a szövetkezeti tagok saj­tóbeszélgetésre. Az ipolyviski egy­séges földműves szövetkezetben a vita folyamán szóba került az alsó­szemerédi traktorállomás főkönyve­lője, Maszárovics. Maszárovics úr. ugyanis nagyon furcsán értelmezi a szövetkezetek támogatását. íme a tényállás: a traktorállomás kiszántott a szö­vetkor etnek 11 ár répát, a számlán 8.52 hektár volt feltüntetve. Ke­resztsoroa vetést 42 hektáron számláztak, pedig csak 20 hektárt vetettek. 1950-ben a traktorosbrigád Koszt­rova Irmának és hozzá hasonló ma­gánosoknak szántott, a főkönyvelő azonban ezt is a szövetkezet szám­lájára írta 22.950 Kčs összegben. Ba­lil elvtárs, a szövetkezet elnöke sze­mélyesen ment el Szemerédre és fi­gyelmeztette a traktorállomás szám­vevőjét, hogy hajtsák be idejében az illetőktől a pénzt. A traktorállomás azonban hagyta a kulákot és az összeg továbbra is a szövetkezet számláján maradt. A bank meg kifizette a traktorál­lomás számláját anélkül, hogy a szövetkezetet megkérdezte volna, vájjon az egyes tételek helytálló­ak-e. j , Az elnökön kívül a szövetkezet könyvelője is felkereste a traktorál­lomás főszám vevő j ét, hogy a téves számlázást rendbehozzák, de Maszá­rovics úr csak ígérgetett, míg egy­szercsak eltűnt a láthatárról. Ilyen eseteknek természetesen nem sza­bad elöfordulniok. Fontos, hogy az illetékes szervek megtegyék a szük­séges intézkedéseket és oda hassa­nak, hogy a traktorállomás és a szövetkezet közötti együttműködés a kormányrendelet jegyében épüljön ki. Hasonlóképpen járt él a lévai doliánybeváltó vezetője. A kulákot futni hagyta, a szövetke­zetre pedig ráírta a számlát. 1 De beszéljenek a tények! Horváth János földbirtokos dohányt termelt. A beváltó egy szárítót javíttatott számára. Az illető földjét 1950-ben konfiskálták és a szövetkezet vette megművelés alá. A termést azon­ban a régi tulajdonos, illetve annak veje takarította be. A dohányszá­rítót is akkor már harmadik éve használták. Bartal elvtárs, a szövet­kezet elnöke, aki akkor ellenőr volt, figyelmeztette a dohánybeváltót, hogy a földbirtokos úr veje még nem fi­zette ki a dohányszárító javításá­ért járó összeget és hogy vonják le a dohány árából. Ez azonban nem történt meg, hanem az elkö­vetkező évben a beváltó egyszerű­en megterhelte a szövetkezetet 82 ezer koronával. Ez is súlyos hiba, ami orvoslásra vár. Miért hagyta a dohánybeváltó vezetejő futni a földbirtokos vejét? És miért károsította így meg a szö­vetkezetet ? Tompa községben pedig a sajtó­beszélgetéssel kapcsolatban a követ­kező dolog került felszínre. A szö­vetkezeti tagok az EFSz megalakí­tása után azonnal szorgos munká­hoz láttak. Megszívlelték a kormány felhívását az állatok összpontosítá­sával kapcsolatban. Kiszemeltek ma­guknak egy 30 állat befogadására alkalmas istállót, amely egy volt földbirtokos tulajdonát képezte. Az istálló egy nyitott tégla-alapépítmé­nyes sopával van összekötve ügy, hogy kisebb átalakítási munkával 60 állat számára lehetne benn<- te­remteni férőhelyet. Az istállóban jelenleg az inszemmá-/ ciós állomás két bikája van elhe­lyezve. A község az inszeminációs állomásnak 8 férőhelyes istállót ajánlott fel, de a vezető, nem tudni, mi okból, okoskodik, Az ügyet már több ízben kivizsgálták, csakhogy nem a község dolgozói véleményét kérték ki, hanem az intéző úrét. Ez sem helyes elintézése a dolgoknak. Elsősorban is két bika részére egy 30 állatnak való istálló hideg, másodsorban pe­dig a község ' az inszeminációs állomásnak másik, megfelelőbb is­tállót ajánlott fel arra a célra, viszont saját céljára szerette vol­na igénybe venni ezt a nagyobb istállót. Csakhogy a dolog elakadt és most már sürgős és igazságos kivizsgálást igényel. Ipolynyéken ugyancsak szép szám­ban vettek részt a szövetkezeti ta­gok a sajtóbeszélgetéseken. Elmon­dották, hogy mindig örömmel olvas­sák más szövetkezetek eredményeit és tanulnak belőlük. A sajtó segítette őket ahhoz, hogy felismerték egyik fő hibájukat, a munkafegyelem lazaságát. Gyenge volt a meggyőző tevékeny­ség. Igaz, hogy a szövetkezetnek aránylag sok földje van (800 hektár és 61 tag az adminisztrációs sze­mélyzettel együtt). Ahelyett, hogy a magángazdálkodókat megnyerték volna és így oldották volna n^g a munkaerőhiány problémáját, • rossz gazdálkodásukkal elriasztot­ták az egyéni gazdálkodókat a szö­vetkezetbe való belépéstől. Az új idényben azonban új szövet­kezeti vezetőket választott a tagság, akik új lelkesedéssel láttak hozzá a hibák kiküszöböléséhez. A helyzet ma annyira megváltozott, hogy az őszi munkák már befejezés előtt áll­nak és egyidejűleg a tagság silózás útján elegendő takarmányt biztosit az állatállomány számára is. Hiba az, hogy a kerület aránylag keveset foglalkozik a vinicei szö­vetkezettel. íme egy példa: a do­hánybeváltó mérnökei megvizsgál­ták Vinice község talaját és megál­lapították, hogy az országnak talán ez a dohány­termelésre legalkalmasabb _ terü­lete. A vidéket dombok veszik körül, ame­lyek megvédik az északi szelektől. A mérnökök megállapították,, hogy itt a legfinomabb cigarettadohányt lehet termelni. Öt hektárt tehát be­terveztek e»« a célra. Dohányszá­ritót azonban nem építettek. Villanya sincs e nagy, 2000 lelket számláló községnek. így aztán a szövetkezet kénytelen volt a do­hányt a 28 kilométerre fekvő Túr községbe szállítani szárítás végett. Az ide-oda szállítgatás természete­sen dupla munkaegységeket igényel és így a dohánytermelésre súlyosan ráfizetett a szövetkezet. Ebben az esetben mind a dohánybeváltó, mind a járás, illetve kerület is hibát kö­vetett el, amit sürgősen jóvá kell tenni. A járási, illetve kerületi ve­zetőségnek gyakrabban kell érint­kezni a tömegekkel és kommunista meggyőző munkával kell megváltoz­tatni Vinicén a helyzetet. Kugler Emánuel, Zsolna. A gombai állami gazdaságon Malínyinova módszerével fokozzák a tejhozamot A gombai állami gazdaság dolgo­zói, az egyes gazdaságok vezetői, az állattenyésztési munkacsoportok ve­zetői, valamint az etetők és a fejők munkaértekezletet tartottak, ame­lyen megbeszélték, hogyan lehetne a tehenek tejhozamát fokozni. Pon­tosan megtárgyalták a lehetősége­ket ós elhatározták, hozy bevezetik Malinyinova módszerét. Naponta háromszor etetik és fejik az álla­tokat. A takarmányt először megpá­colják és azután adják a tehenek­nek, az elötakarmányt pedig moslék formájában etetik. Ennek alapján az egyes gazdaságok a következőkép­pen emelik a tehenek tejhozamát: a sámoti gazdaság 0.5 literrel, a gombai gazdaság 1 literrel, az újvá­sári gazdaság 0.5 literrel, a bacskai gazdaság 0.5 literrel, továbbá a sá­rosfai, a madarászi, a csörgei és az úszori gazdaság szintén fél literrel emelik a tejhozamot. TáAcos József, Gomba-

Next

/
Thumbnails
Contents