Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-09 / 267. szám, vasárnap

BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG Uj életet kezdtetek, néphadseregünk katonájának életét Kedves újonc elvtársak! Üj élet van előttetek kibontakozóban. Át­léptétek a kaszárnya kapuját s mi. kor beaárult mögöttetek, tudom, izgalom fogott el benneteket. Még pár nappal ezelőtt a gyárban a gép mellett álltatok, vagy az EFSz traktorista! voltatok, ahol talán a legjobb dolgozók közé számítottak benneteket. Ma pedig egy új feladat és kötelesség vár reátok. A bevonu. lási naptól kezdve engedelmesked. netek kell a parancsnokoknak és feljebbvalóitoknak. A parancs tör. vény, a nép törvénye. A katonai rend kemény és a fegyelem erös. A fegyelmet és a rendet mindenkor be kell tartani, mert ez egyik alap­köve a hadsereg erősségének. Üjonc elvtársak! , Büszkék lehet., tek, hogy néphadseregünkben szol. gálhattok. Gondoljatok arra. hogy milyen sorsa volt azelőtt a katoná. nak, és milyen sorsa van ma. Az előtt nem olvashatott, nem műve­lődhetett nem sportolhatott s a leg. kisebb szóért súlyos testi büntetést, a kikötést rótták rá. A háborúk fo. lyamán azt sem tudta, hogy miért harcol, csak annyit tudott, hogy lő­ni kell dolgozó társaira. Nemzeti­ségi gyűlöletre nevelték, munkás munkás ellen harcolt. Nem a nép, i hanem a burzsoázia érdekeit véd­ték. Ma azonban más a katona fel. adata. Tudja, hogy a szabadságáért harcol a háború folyamán is, mint a koreái katonák, Ma mindennel el vagytok látva, mind anyagi, mind kulturális téren. Soknak közületek talán a civil élet. ben sem volt jobb sora, mint itt van a kaszárnyában, ahol mint egy nagy család élünk együtt. Elsajátít hatjátok az új élet tudományát, szeretni népünket, hazánkat, a szo cializmust, tisztelni példaképünket, a Szovjet Hadsereget, szeretni pár­tunkat és vezetőjét, Gottwald elv. társat. Törekedjetek mindig arra, hogy néphadseregünk példás kato­náivá válhassatok. Segítsétek a gyengébbeket az előrehaladásban buzdítsátok bátortalan társaitokat. Használjátok fel az egyik • legerő sebb fegyvert, a kritikát és az ön kritikát, hogy erősek legyetek a hi­bák kiküszöbölésében, főleg azoké, ban, melyeket magatokkal hoztatok a civil életből. Meg van a lehetőségtek arra, hogy tiszti, és szakiskolára járhassatok, hogy elér. eredményeitekkel így hasznos polgáraivá váljatok népi demokratikus rendszerünknek. | Mesterei legyetek a fegyvernek is. Versenyezhettek a legjobb lövész elnevezésért. Legyetek olyan bátor harcosok, mmt a sztálingrádi szov. jethösök, akik Prágát, Varsót is Budapestet felszabadították és akilc a mesterien kezelt fegyverekkel a fasiszták ezreit semmisítették meg Kapcsolódjatok be az ifjúsági szervezetek munkájába és legyetek példamutatók a parancs teljesítésé, ben. a harci gyakorlatokon és a, po­litika és kultúra elsajátításában is. Szeressétek ' parancsnokaitokat és összes feljebbvalóitokat, mert ezek a nép soraiból kerültek az élre.» Sokan vannak köztetek, akik máris megszerették a Katona életet . nem vágyakoznak vissza a civil életbe. P ék 1 a erre az egyik újonc elvtársunk, aki 7000 koronát kere. sett munkahelyén és mégis azt mondta, hogy már az első napon úgy megszerette a katona életet, hogy aláírásával kötelezte magát további szolgálatra a hadseregben. A következő elvtársak: Babinec, Megela, Hrinýr Petres és Chmelár szintén megfogadták, hogy benn. maradnak a hadsereg kötelékében. Kárász Zoltán, tizedes. Becsületesen teljesítsétek a hazával szemben vállalt köteleze'tségeteket Kedves újoncaink, ifjú katonák! Behívtak benneteket a rendes kato­nai szolgálat teljesítésére. Megsza­kítottátok polgári foglalkozástokat, hogy a népidemokratikus köztársa­ság legmegtisztelőbb kötelességét teljesítsétek. Katonák lettetek, nem­zetünk építőinek és szabadságunk­nak megbízható védelmezői. Sokan vannak, akik talán azt hiszik, hogy polgári munkahelyükön több hasz­nukat vette volna építő munkánk. Azonban tudnotok kell, hogy népünk forradalmi vívmányait és építő tö­rekvésének eredményeit tökéletesen biztosítani kell és szükség esetén meg is kell védelmezni. Népi demo­kratikus köztársaságunk dolgozó népe minden lehetőséget megad had­seregünknek arra, hogy állandóan fokozza harci képességét, hogy a le­hető legjobban megközelíthesse nagy mintaképét, a Szovjet Hadsereget. Ennek fényes bizonyítékai a hadse­regparancsok, és a csehszlovák hon­védelmi minisztérium rendeletei. Hadseregünk anyagi tekintetben teljesen biztosítva van, úgyszintén kulturális és művelődési' téren is. Lehetőség nyilt arra is, hogy a ka­tonai szakképzettség terén hadsere­günk elérje a Szovjet Hadsereg színvonalát. Sokan közületek üze­metekben az öntudatos munka pél­daképei voltatok. Ma az a köteles­ségtek, hogy hadseregünk harci és politikai felkészültségének fokozásá­nál is példásak legyetek. Népi de­mokratikus rendszerünk fontos fel­adatot bíz minden egyes katonánkra. Míndegyiktek legyen mozgató erő s az egyes alakulatok aktív harcosa hadseregünk harci felkészültségének fokozásában. A Szovjetunió fegyve­res ereje saját példájával igazolja, hogy csak az erkölcsileg erös és Sajátítsuk el a haditechnikát — növelük hadseregünk ütőképességét Sztálin elvtárs tanit bennünket, hogy a hadsereg felszerelése, az er­kölcsi tényező mellett az egyik leg­fontosabb feltétel, mely döntően hat a háború kimenetelére. Sztálin elv­társ szavai beigazolódtak a Nagy Honvédő Háborúban a szovjet had­sereg győzelmével. Az első osztályú haditechnika volt az egyik oka an­nak a hatalmas győzelemnek, me­lyet a dicső Szovjet Hadsereg ara­tott a fasiszta németek felett. A fegyverben van az ereje min­den katonának. Amíg fel van fegy­verezve, addig megsemmisítheti az ellenséget. Azonban a felszerelés s a technika csak akkor teljesítheti a feladatát, ha a katona jól tud vele bánni, ha tudja, miért harcol, s tud­ja mi a célja a harcnak. „Technika emberek nélkül, melyek uralják — halott", — moqdja Sztálin elv­társ, majd így folytatja, — „techni­ka emberektől vezetve, melyek ural­ják, csodákat tehet és kell is ten­nie." A mi munkásaink a gyárakban elsőosztályú fegyvereket gyártanak számunkra. Kezünkbe adják azzal a tudattal, hogy azokkal a fegyverek­kel védjük meg a munkásosztály kivívott győzelmét a burzsoázia fe­lett. Amilyen szeretettel készíti a dolgozó nép számunkra a fegyvere­ket, ép ilyen szeretettel fogadjuk őket és vesszük kezünkbe, Nekünk is úgy kell szeretni fegyvereinket mint ahogyan a szovjet katona sze­rette. A háborúban sokszor előfor­dult, hogy a szovjet katona felál­dozta életét, hogy megvédje fegyve­rét. Még a sebesültek sem hagyták el őket. Nehéz harcokban háromszor sebe­sült meg Iván Subin. Mint hős szov­jet katorta tovább folytatta a har­cot az utolsó töltényig. Mikor tel­jesítette feladatát, az arcát a vér teljesen elöntötte. Fejlövése volt. A gépfegyverét azonban nem hagyta el, hanem húzta maga után, addig:, mig végleg ki nem merült. Aztán utolsó erejével betakarta a gépfegy­vert a hóval. Csak a kötöző helyen tért magához, s az első kérdése az volt: hol a gépfegyverem? Megtud­ta, hogy nem találták meg. Majd áthelyezték a kórházba, de csak ak­kor tudott teljesen megnyugodni, mikor jelentették neki, hogy egy bajtársa megtalálta gépfegyverét. Azonban nem elég csak a fegy­vert szeretni és ápolni^ ez még nem elég ahhoz, hogy a feladatot teljesít­hessük. Mert csak az a katona, aki ismeri fegyvere mechanizmusát és mesterien ki van képezve, aki tudja felhasználni minden tulajdonságát, kitűnően tud vele bánni, csak az tudja feladatát hibátlanul teljesíteni. Éppen ezért állandóan gyakorolni kell. Tanulni kell a lövészelméletet, mert csak így válhat a katona fegyverének mesterévé. A dolgozó nép töíünk, katonáktól elvárja, hogy azt a fegyvert, melyet kezünkbe ad, ápoljuk, gondozzuk, vigyázzunk rá, mint szemünk fényé­re. Csak úgy válhatunk a béke igaz védőivé, ha mindezeket szem előtt tartva, lelkiismeretesen teljesítjük a ránk bízott feladatokat. A dolgozó nép bizalma bennünk van, és ezt a bizalmat ki is kell érdemelni. Kocka István, őrvezető. Közös munkával építpik, biztosítjuk a jövőt Ünnepélyesen fogadtuk bevonuló bajtársainkat. A katonazenekar vi­dám hangjai mellett vonullak újon­caink a bratislavfci főpályaudvarról új otthonukba, a kaszárnyába. Öröm­mel é s szeretettei fogadtuk őket kö. zénk, hogy egyesült erővel dolgoz­zunk és tanuljunk. Nagy munka áll új bajtársaink előtt, a katonai is­meretek tökéletes elsajátítása a dicső Szovjet Hadsereg tapasztala­tainak alapján. Mi mindenben segí­tünk nektek, hogy közös munkával együtt építsük a szebb jövőt. Míg a múltban kínszenvedés volt a ka­tona élete, ma a nagy Szovjetunió segítségévei megszervezett néphad­seregünkben szolgálni öröm és di- | csőség. Hadseregünk őrködik, hogy népünk szabad hazában békében dolgozhasson. Mi minden körülmé­nyei* között megvédjük népünk ki­vívott jbgait. A hatalmas Szovjet­unió nyitotta meg nekünk az utat a szocializmus felé, s nek; köszön­jük, hogy életszínvonalunk állandó­an emelkedik. Ejzért nagy hálával és szeretettel fordulnak dolgozóink a Szovjetunió felé és gyárainkban, műhelyeinkben végzett lelkiismere­tes, j"5 münkával fejezik ki háláju­kat. - • Mi, katonák is iparkodunk sžor- galmasan tanulni, megszerezni a ..példás katona" jelvényt. Megfo­gadjuk, hogy a dicső Szovjetunió oldalán megvédjük a világbékét és minden erőnkkel elősegítjük a szo­cializmus kiépítését. Buchliis József, közkatona egységes, szakképzett és politikailag érett hadsereg képes az egész dol­gozó néppel együtt megvalósítani minden imperialista törekvéssel szemben a haza védelmét. Az imperialisták szándékait na­gyon jól ismerjük, a kémek, szabo­tőrök és terroristák csoportja ellen az utóbbi időben lefolytatott perek­ből. Ezért tudjátok, hogy miért kell példás katonáknak lennetek. Nép­hadseregünknek az a feladata és kö­telessége, hogy megvédelmezze az igazságos társadalmi rendnek, a szo­cializmusnak felépítését az ellensé­ges támadások ellen. A- új igazsá­gos társadalmi rendnek a felépítése és megvédése megtisztelő feladat, mert ez nemcsak saját népünknek, hanem a világbékének is szolgálatá­ban áll. Virág Géza munkáslevelezö, Fülek. VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ: OKTÓBER 25. Ha napjaimat visszalapozza két kezem: melyik volt életem legfényesebb tükre, egy és ugyanarra emlékezem, az első napra, október huszonötre. Szuronyok v készülnek számolni-szőlnl, matrózok bomba-labdával játszanak, zsibong és zúg a fölbolygatott Szmolnij; , ablakai alatt géppuskák látszanak. — Önt Sztálin elvtárs hivatja magához! Ott van, látszik, a harmadik ajtó .., Elvtársak! mit álltok? A föpostához! S már rohan a megrakott páncélautó. — Igenis! — hallatszik az éjben, s már messzerobognak a szóra; csak a tengerész.szalagon villan a fényben hat betű: A ű r ó r a. Vitázó csoportok, körül, készenlétben. Olykor fegyver koppan a folyosó kövén. Lenin már végigment észrevétlen a Szmolnij kanyargó ' emberközén, A népet ma már Iljics viszi harcba, * az arca új, különös. Iljicsé ez? Mint élezett borotvapenge karca, a katonák kiálltó szava éles. S ebben a célhoz ért acél-viharban Iljics, mintha most ébredt volna fel; megy, megáll hátán összefonva karja, hunyorog, _ , ­de átfog mindent a szemeivel. Rápillant ' egy borzos, rongyos katonára, pontosan céloz éles tekintete: a katona beszél, s Iljics a szivét látja a szó-lepel mögött, nézi, a'lélek Integet. Én tudtam, hogy S mindent tudva tnd, hogy meghallja ezer mérföldön át: a front jajszavát, a letiport falut, a Putyilov- és Nobel-míívek akaratát. Hatalmas fejében száz tartomány világlott, nyüzsögött vagy másfél milliárd ember, egy éjszaka megmérte az egész világot, s reggel. „Mindenkihez!" Hallgassátok! Frontkatonák, kikre vér rakott pecsétet! Százfajta rabok, százféle rabságok! Űr-megtiporta, kavargó cselédek! Minden hatalmat a szovjetek kezébe! A párán/.toknak földet! • a népeknek — békét! És kenyeret az éhezőknek! Hidas Antal fordítása. -<-i­r»­ni-y y< nnnnAA-ntLOüUU

Next

/
Thumbnails
Contents