Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)
1952-11-01 / 260. szám, szombat
6 UISZ0 1952 november 1 Gárdonyi Géza és az „Egri csillagok" ÖTVEN évi tanítóskodásom után én is megkaptam a jutalmat. A Nemzetből kiollóztam emlékül a kis közleményt, amely Ö Felsége legkegyelmesebb intézkedé seit közli nevemmel kapcsolatban, amely így hangzik: 0 Felsége Kovács Ágoston mát•> raszéli néptanítónak ötvenévi sikeres működése elismeréséül a ko r°nás ezüst érdemkeresztet, — laimburgi Leisz Emil cs. és kir. nyug. udvari lovász részére, sok éven át megelégedéssel találkozott szolgálatai elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. Ezeket a sorokat olvashatjuk Gárdonyi Géz a „A lámpás" című kisregényének végén. Semmivei sem jellemezhette volna jobban a kiegyezés utáni kort, melyben egy udvari lovásznak több becse volt, mint a nép nevelőjének Ebből a korból mintha teljesen kiveszett volna a 48-as forradalom hagyománya, a szabadságeszmék hite. E kor irodalma álnépie s volt, elferdítette és meghamisította Petőfi né piességének forradalmi tartalmát. Gárdonyi Géza 1863 augusztus 3án született a fejérmegyei Agárdpusztán. Apja, a géplakatos Ziegler . Sándor, a forradalom hírére Bécsből hazatért é s akár az erdélyi ágyúöntő Gábor Áron. szolgálatait fölajánlotta a hazának és kis vagyonával fegyvergyárat alapított. A forradalom bukása után ez a va gyon elveszett és Géza, apja szegénysége miatt, nem végezhette el az egyetemet, ahogy akarta. Néptanító lett és 22 éves koráig kis fa lusi iskolákban tanítóskodott. Hogy milyen volt az úri Magyarország falusi iskolája, azt „A lám pás" című regényében így írja le : „Alapsony kis földes szoba volt. Benne három sor pad, egy asztal, egy szék, egy ágy, meg egy tyúkkatrec". Tehát tanterem, tanítólakás és baromfiól egy szobácskában. És hogy milyen volt egy néptanító felettes hatósága, arról is megemlékezik mintaszerűen tiszta és népies zamatú nyelvén: „A kántor beszólt az ajtón, hogy menjek át vele a paphoz — Öcsém — szólott az ajtóban — el ne felejtsen kézét csókolni — Ha az is kezet csókol nekem, — feleltem — én ig kezet csókolok. — Ezzel el volt vetve a sorsom kockája*. „A lámpás" romantikus hevülő szívű néptanító hőse tisztaságra és rendre akarja nevelni kis paraszt gyerek tanítványait, embert akar faragni belőlük; nem vallja már azt, amit az öreg kántor, hogy mindegy az a parasztnak, akárhogyan jár, ha mindjárt négykézlábon £», — az ő hite: „...elvégre is a ňemzet nem mi vagyunk, hanem ez apró kis népek százezrei". Szokatlan, megütköztető hang ez a polgáriaskodó magyar irodalomban, melynek hivatalos nagysága az úrj rendet, a gentry világot szolgaian csodáló Herczeg Ferenc volt. Herczegnek írói állásfoglalása, — ha ugyan állásfoglalásnak nevezhető, formatisztelö szenvtelensége és kozmopolitizmusa: — dicsfényt vonni a levitézlő gentry világ köré, az úrban, a nemesben látni a tökéletes magyart és dacűban, kardcsörtető hevületében legszebb jellemvonásait Gárdonyi merőben más, a vizitáló pap fejéről a kalapot leparancsoló népnevelő, aki a falusi embert, a parasztot tartja a magyarság díszének, virágjának. Még történeti regényeiben is ,,A láthatatlan ember",. „Isten rabjai", s kivált az „Egri csillagok" című müveiben legnagyobb szeretettel éppen a falu emberét rajzolja meg. Ez az írói állásfoglalás híd a realista Tolnai Lajos, majd Móricz Zsigmond felé ahogy az 1894-ben megjelent „A lámpás" című kisregénye éles anti klerikális hangjáva] híd Mikszáth Kálmán „Különös házasság"a és Ady Endre 1 harco s közírói tevékeny sége felé, mellyel Ady a telhetetlen papzsákot támadta és a magyarság nemzeti függetlensége a nép felvilágosodásának és haladásának ügye mellett szállt síkra. GÁRDONYI Géza színmüveiben az „Annuska" című vígjátékában, a „•Falusi verebek" c. drámájában, de kivált „A bor" c. játékában nem a népszínművek pántlikás, selyeminges díszparasztjai jelennek meg, hanem a falu igazi emberei, akiknek közük van a földhöz, a faluhoz. Átforrósodik a hangja, ha a faluról szól és mélyen bensőséges, amikor gyerme ket, kis állatot fest Ezt a bensőséges melegséget a legnemesebb Arany hagyományon nevelt népiesen egyszerű és mintaszerűen pallérozott nyelve úgy sugározza, mint ahogy a szív árasztja a test legkisebb erecskéjébe az éltető vért. Olykor szűkszavú és szemérmes ez a stílus, ahogy fajtája jellemzésé ben is a tartózkodást és szemérmességet állítja a nemeg tulajdonságok élére. „Hajós voltam, akinek 35 évig kellett haladnia iránytű nélkül" — írja Gárdonyi magáról. Az önművelődésre kényszerült néptanító, majd a későbbi újságíró valóban biztos iránytű nélkül alkotott, hol istenkeresö, hol istentagadó, hol a materializmus tanításai kötik le figyelmet, hol pedig a történettudo ményokba mélyed, hogy történelmi regényei korképét biztosabban meg tudja rajzolni. így hányódik a lét és nemlét kérdéseit kutatva és végül egri magányában a lélekvándorlás hitében köt ki. Vannak nagy botlásai ís, mint a kiadói kufárszellem nyomása alatt megírt nagysikerű Göre Gábor könyvei, melyekben semmj sincs a falu igazi arculatából, melyeknek humora a pesti olcsó ízlést szolgálta és melyeket az író később keservesen szégyelt. É s van végül egy könyve, az „Egri csillagok", melyben szinte túlnő önmagán és amellyel felejthetetlenné teszj nevét az utókor előtt. A magyar nép hazafiságának állít ezzel a regényével gyönyörű emléket Gárdonyi Géza. Most ősszel volt négyszáz éve, hogy a török 25.000 főnyi seregével megrohanta Eger várát Száz ágyú" lőtte egyszerre a várfalakat és a vár területét, de Eger védői — a végván katonák és a népi önkénte. sek — Dobó várkapitány vezetésével keményen kitartottak és végül megfutamodásra kényszerítették Ali pasa húszsorosan erősebb janicsárha<3át. Ezt a vitézi harcot írja meg Gárdonyi nagyszerű ifjúsági regényében, a hazájáért minden áldozatra kész végvári vitézi közösség példa, adó helytállását Hasztalanul vannak számbeli fölényben a török martalóc hadak, ezeket semmi eszmény nem fűti, csak a paracs, a kényszer ostora és a ablág vágya hajtja őket és velük szemben egy maroknyi csapat áll a föld, az otthon lángoló szeretetével, ig.azi hazaszeretettel eltelve. Az „Egri csillagok" egyik hőse, Bornemissza Gergely, akinek alakját a legnagyobb művészi gonddal hozza az olvasó elé Gárdonyi, már gyermekkorában megtanulja gyűlölni a török martalócokat. Megtanulja azt is, hogy legyőzésükhöz nem elegendő a személyes bátorság és a testi erő, a haza tudást, tanultságot is megkövetel védőjétől. A várostrom alatt Gergely, Dózsa paraszt serege egyik katonájának unokája, robbanószereket gyárt, amelyekkel nemcsak pusztítja, hanem meg is félemlíti az ostromlókat. Ez az egyszerű jobbágysorsból tiszti rangra emelkedő népi hős ezeket a felejthetetlen szavakat mondja Tinódinak arra a kérdésére, hogy mit véssen bele kardjába: — Nem, nekem nem kell vers, csak egy szó. Abban az egy szóban benne van minden vers és minden gondolat. Azt írja rá Sebők bátyám: — Hazámért! A XVI. század utolsó évtizedében ott, Eger végvárában szolgált Balassi Bálint, a magyarság első nagy költője. Egyik, versében ezt írja: Eger vitézeknek ékes oskolája, Jó katonaságnak nevelő dajkája. Balassi jól átérezte a végvári vitézek példát mutató hazafiságát, Eger vár a a törökök felett aratott nagy győzelem után valóban a magyarság „vitézlő oskolája" lett. És a várvédő egri asszonyok, a marta lócokra égő olajat és forró szurkot szóró egri hős nők megihletői lettek a 48-as forradalom honleányainak, akik felhívásukban kijelentették, hogy erőddé alakítanak minden házat és ebben a partizánháborúban az előrenyomuló császári sereggel szemben ök lesznek az új egri hős nők. Gárdonyi a regényében felvillant ja hősei mögött a hazaszeretetet tápláló hagyományokat is. A vár védelmében hősi halált halt öreg Cechazaszeretetét már Kinizsi seregében, majd Mátyás király alatt tanulta és Dózsánál végezte az iskolát, aki a „hősöknek hőse volt". A Habsburg császár nem tesz a vár védelmére semmit, az egri püspök álszenten az ima segítségét kínálja, — teljesen magára van ha gyatva a nép, egyedül ok áldozzák vérüket és életüket a hazáért. Éles társadalomkritikát ad ezzel Gárdonyi és fiatalnak, öregnek egyaránt azt a tanítást, hogy a nemzet meg tudja védeni függetlenségét és szabadságát, ha önnön erejében bízva összefog. EMLÍTETTÜK már Gárdonyi nagy nyelvi művészetét, a nép gondolatvilágát é s érzéseit na.gv költői erővel tükröző stílusát. Ez a stílus az „Egri csillagok"-bian még nemesebbé, kifejezőbbé csiszolódott. Táj leírásai festőien szépek. Egyszerű mondatain az élet és az igazság hitelessége íéŕzik. És a hazafiság nak ez a nagyszerű regénye ment minden szentimentalizmustól, hazug romantikától é s álhazafiságtól. íme; „Az egri bíró is ott fekszik. Ösz haja be van pirosodva vérrel. Por. tói lepett fekete csizmáján is látszik egy lövés vérfoltja. A két fia ott térdel mellette. Dobó odaszól Baláz s apródnak: — Hozd ide a város lobogóját! A város kékvörös zászlóját leszakítja a nyeléről, s ráteríti az egri bírór a _ szemfödönek". Ez a sallangoktól mentég őszinte beszéd teszi az „Egri csillagokat' maradandó becsű művészi alkotássá. Megtanítja a felszabadult magyar ifjúságot — és a mi ifjúsá gunkat ia — hogy ma, amikor az amerikai imperialisták és gálád csatlósaik békénket, szabadságunkat fenyegetik, milyen érzésekkelés eszményekkel felvértezve és megerősödve kel] velük harcha szállni. Ezért emlékezünk meg mi is nagy szeretette] és kegyelettel ma halálának 30. évfordulóján a hazaszere tet lángoló hirdetőjéről, Gárdonyi Gézáról. EGRI VIKTOR KÉRDEZED? Kérdezed, hogy napjaimnak sora hogy és mint forog? Mondhatnám úgy egyszerűen: — Budmericén tanulok Grófi kastély dísztermében, harcos munkaközösségben, harcmincketten figyelünk. Hogy a tudomány szavával védjük meg a békét bátran, mikor innen kimegyünk. Most is itt, a tanteremben, itt írom e versemet, ahol régen grófok ültek épp e széken, úgylehet. Itt suhogtak ál a szoknyák, itt hajlongtak a komornak, itt születtek a herék, akik tegnap még apámnak, s véle sok-sok proletárnak szívták vérét, életéi. — írod azt, hogy mily boldogan \ lennél itt a helyemen, és hogy nagyon jól tanuljak.} tátod, ez is szerelem. Harcos párom vagy Te nékem, nem érhet majd az a szégyen, / hogy Te más úton haladsz: mert az Eszme melyet Pártunk zászlajára írva látunk. Benned is hitet fakaszt. GYURCSÖ ISTVÁN Budmerice Két elmaradt mérkőzést játszottak le a KB-ban Nehezen győzött az NV Bratislava — Értékes győzelmet aratott a Dukla A Köztársasági Bajnokságban A két elmaradt mérkőzés után a tegnap délután két elmaradt bajno. ki mérkőzést bonyolítottak le. Az Eperjesi Dukla az Ingstav Teplice ellen, az NV Bratislava pedig az Armatúrka Üstí ellen vette fel a küzdelmet. A mérközéströl a következőket jelentik: Armatúrka Űstí—NV Bratislava 3:3, (1:1)/ Novák bíráskodása mellett, közel 3000 néző előtt játszották a mórkő zést. A találkozó gyenge iramú kiiz. d elmet hozott. Az első félidőben ki. egyensúlyozott játék folyt. Szünet után az NV Bratislava volt a többet támadó. Dukla Prešov —Ingstav Teplice 3:0 (1:0). Eperjesen több mint 10.000 néző előtt került sorra a mérkőzés. A találkozó erős iramú, helyenként kemény küzdelmet hozott. Az első félidőben mind a két csapatnak több jó gólhelyzete volt, de mindkét részen jól működtek a védelmek. A második félidőben a honiak hatalmas iramot diktáltak, a vendé geket szinte kapujukhoz szegezték és megérdemelten győztek. tabella állása a következő. 1. Sparta 22 14 5 3 49:21 33 2. Bratislava 22 14 4 4 42:22 32 3. Trnava 22 10 8 4 42:32 28 4. Teplice 22 11 5 6 39:24 27 5. Kladno 22 8 7 7 54:42 23 6. ATK 22 7 8 7 34:28 22 7. Prešov 22 9 4 9 46:41 22 8. Ostrava 22 9 4 9 40:37 22 9. Vítkovice 21 10 2 9 45:42 22 10>Plzeň 22 8 6 8 38:47 22 11. Žilina 22 9 4 9 37:51 22 12. Košice 21 6 3 12 38:46 15 13. Ústí 22 2 5 15 29:63 9 14. Židenice 22 2 3 17 24:61 7 Vasárnap, november 2-án teljes fordulóra kerül sor. A párosítás: Eperjes—Zsolna, Nagyszombat— Teplice, Űstí—Kassai Dynamo, Kladno—NV Bratislava, Vítkovice — Ostrava, ATK—Židenice, Plzeň— Sparta, A Központi Szokol-bizottság lab. darúgó szakosztályának határozata értelmében a november 30-ra kisorsolt utolsó bajnoki fordulót már november 9-én bonyolítják le. A csapatok a következő párosításban játszanak: NV Bratislava —Plzeň, Dukla Pre. šov —Kovo Trnava, Slovena Žilina — Vítkovice, Sparta-—ATK, Teplice — Armatúrka Üstí, Ostrava —Kladno, Židenice —Kassai Dynamo. A Központi Szokolbizottság felhívása A központi Szokolbizottság elnökségének határozata értelmében a' katonai alapszolgálatból hazatérő leszerelt katonák mindenfajta sportversenyben azonnal rajtolhatnak a munkahelyük, vagy lakóhe. lyiik szerint illetékes egyesület részéről. így állapítja meg ezt a Szo. kol szervezeti szabályzata. Ezek a sportolók kivételesen a járási Szo. kol-bizottság igazolványa alapján rajtolhatnak, amelyben igazolva van, hogy benyújtották a nyilván tartási lapot, esetleg, hogy megen gedték az illetőknek a szereplést. A járási Szokol-bizottságnak ez az igazolványa csak november 30-ig érvényes és december 1-töd kezdve már a tagsági igazolványokat kell beamitaitni. A központi Szokol-bizottság elnöksége azonkívül az 1952. évi sportversenyek naptárában néhány változtatást eszközölt. A csehszlovákiai tekéző.bajnokság százdobásos csapatversenye november 21— 23 ig lesz Jesemkben (eredetileg november 14—J6-ra volt kitűzve); az ifjúsági asztaltenisz verseny november 29.-től 30-ig Nyitrán (eredetileg november 14.-től 16-ig lett volna) ; Csehszlovákia női kosárlabda bajnoksága Liberecben lesz november 16-től 22-ig (eredetileg november 17—23-ra volt kitűzve); Csehszlovákia férfi kosárlabda bajnok, sága december 7—13-ig lesz Brnóban (eredetileg december 1—7-ig volt kitűzve), végül Csehszlovákia férfi judo-bajnoksága november 15—16-ig lesz Pozsonyban, (erede. ü'leg november 18—19-re volt kitűzve) . Í R November 1. szombat. A nap kél 6 óra 49 perckor, nyugszik 16 óra 37 perckor • Várható időjárás: borús, esős, sok helyen reggeli ködökkel. A hőmérséklet a déli órákban 10 fok körüli, az ország délnyugati és déli részében néhány fokkal magasabb. Élénk nyugati szelek. November 4-én este Ifl órakor: Tudomány és művészet képviselőinek beszámolói A politikai és tudományos ismeretek terjesztését szolgáló csehszlovák társaság Pozsonyban 1952. no vember 4-én 19 órakor a Vigadó nagytermében estét rendez, amelyen a tudomány és művészet képviselői fognak a dolgozók előtt a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kon_ gresszusáróí beszélni. Ezen az estén négy előadás lesz; A Szovjet unió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának jelentőségéről dr. Iván Rohál-Ilkiv a pozsonyi szlovák műszaki főiskola marx-lenini alapelvei tanszékének vezetője fog elő adni. Ing. Jozef Horny, az építőanyag ég szerkesztési intézet igazgatója az iparnak a Szovjetunióban történő kiépítésével fog foglalkozni. A szovjet földművelésügy kifejlődéséről ing. Jozef Jakubik, a földművelésügyi megbízotti hivatal elnöke fog előadni végül a Szovjetunió művelődési fellendülését' Milán Lajcsiak államdíjas költő, a Csehszlovákiai írószövetség szlovákiai tagozatának elnöke fog beszámolni. Tüdőbajosok fokozott gondozása Az J. E. Purkyné csehszlovák orvosszövetség pneumológiai és fti_ zeológiai osztályának szlovákiai ága Trencsénben megtartotta a szlovák ftiaeológiai éš középegészségügyi káderek, illetve a tüdőbajosokat ápoló káderek egynapos kongresszusát. A gyűlésen több mint 100 résztvevő tárgyalt arról, hogy hogyan kell javítani az orvosi tevékenységet, különösen pedig hogyan kell a tüdőbajos betegek gondozását fokozni. A tanácskozáson kijelölték az irányelveket, melyeket a tüdőbajosok megvizsgálásánál kell követni és bizottságot választottak meg, amely kidolgozza ennek a munkának irányelveit. Ezeket az irányelveket az egészségügyi megbízotti hivatal után minden orvosra nézve kötelezővé teszik. Terjedelmes vitában megtárgyalták a tüdőbaj megelőzés kérdéseit. MMMMHWMMMMMMmW MI HHHMMMM ÜJ rfZO üzlovakib tlomtuumate ťSu tj&aak napilapja - Szerkesztőség Brattslafa. Jeaenskéhc 8—10. Telefon; -147—16 ís -<62—10 Főszerkesztő Oörincü Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda, lapklaaôsállalata. Jesenskehc 12. Teleron: Üzemi előfizetés Ss lapárUHÍtäh 274—74. egyéni előr rtzetég 262—77 OJ SZO meerenaelheto i onstat kézbesítőknél vapy a postahivatalokon Is - Előfizetési rílj V4 évre 12V KCs. Céladó és irányitA postahivatal Bratislava II. — Nyomla a Pravda n v. nyomdáé ta. Bratislava.
