Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-08 / 266. szám, szombat

1952 november 8 UJSZ0 ünnepi ülés Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója alkalmaitól kultúra valamennyi területének fco. vábbi fellendülést jegyében folyik. 1951-hez viszonyítva az ipari termelés Csehszlovákiában, Lengyelor. szagban, Romániában, Magyaror. ezágon 4s Bulgáriában 22—25 szá. zalékkal, Albániában több mint 80 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a nagy- és középdpar össztermelése többszöröse a háború előttinek. Nagy lendülettel folyik a népi demokratikus országok villamosítá s a. A vill amosenergia termelés 19ü2-bon 1950.hviszonyítva Len. gyelországbam és Csehszlovákiában 24—25 százalékkal. Magyarországon és Romániában 38 százalékkal, Bulgáriában 77 százalékkal, Albániá ban több mint háromszorosára, a Német Demokratikus Köztársaság, ban 22 százalékkal növekedett. Ezeknek az országoknak barátsága és együttműködése egyebek között abi^an is megmutatkozik, hogy sike resen folyik a villamosenergia átvitel Romái nából Bulgáriába, Lengyel, országból Csehszlovákiába, valami t a kölcsönös villamosenergia átvitel a Német Demokratikus Köztársaság és. Lengyelország között. A népi demokratikus országok gyors .gazdasági fellendülését jelen, tékeny mért .ben a Szovjetunó nagy és testvéri segítsége tette le. lietövé. Az európai népi demokratikus országokban és a Kínai Nép. köztársaságban szovjet szakembe rek lerved szerint, a Szovjetunió gyáraiban készült be^ndezésekkel sok új üzem és villamoserömü épült fel és lépett üzembe. A népi demokratikus országok a Szovjetunió segítségével sikeresein oldják meg a mezőgazdaság fellen. dítésének és átállításának felada tát. Ennek az átállításnak fonitos emelői az állami mezőgazdasági gépállomások. Ilyenek valamennyi népi demokratikus országokban lé. tesültek. A népi demokratikus országokban a parasztság egyre foko. zottabban vonzódik a szövetkezés, a mezőgazdasági termelő szövetke. zetek félé. Az általános gaidasági fellendülést valamennyi i európai népi de: o. kratikus országban a dolgozók anyagi helyzetének gyors javulása . kiséri, Nagy sikereket ért el a Kínai Népköztárssaság az alatt a három esztendő alatt, apaióta a kínai nép kommunista pártjának vezetésével végetvetett az imperialisták és a kuomintangista bérenceik uralmá nak és kezébe vette a hatalmat. Kínában az ipari termelés 1951k. ben, az 1949. évihez viszonyítva, , több mint kétszeresére emelkedett. 1951 végéire az iipar egyes ágaza. taiban elérték, néhány termékfajtában pedig túlhaladták a háború előtti legmagasabb színvonalat. A mezőgazdaságban máris mutatkoznak/ a nagy földreform jótékony eredményei. A földreform Kínának majdnem egész területén befejező, döüt. A Kínai Népköztársaság most elegendő gabonát és gyapotot termel lakossága szükségletének ki. elégítésére, sőt exportálni is tud mezőgazdasági termékeket más országokba. A népi demokratikus országok gazdasági fejlődésének eredményei meggyőzően bizonyítjuk, hogy teljesen megbukott az vEgyesült Alla. mok imperialistáinak a demokrácia és a szocializmus országaival szemben folytatott gazdasági blokádja. Ez a blokádpolitika azokat sújtja, akik kezdeményezték. Ami a demokrácia és szocializmus országainak táborát illeti, ezek tömörüléssel válaszoljak a blokádpolitikára, megteremtették a gazdasági együtt, működést és kölcsönös segélynyuj. tást, megteremtették a kapitalista világpiaccal szemben saját világ, piacukat. x »A második világháború vala mint gazdasági következményei legfontosabb 'gazdaságj eredményének — mutat rá Sztá.in elvtárs, — az egységes, mindent. átfogó világpiac szétesését kell tekinteni. Ez a körülmény megszabta a kapitalista világrendszer általános válságának - további elmélyülését.« _Malenkov elvtárs, a Szovjetunió 'Kommunista Pártja Központi Bi. zottságána. a XXX. kongresszuson elmondott beszámoló jelentésében mélyenjáró marxista elemzését adta az egész mai nemzetközi hely. zfetnek, meggyöaö. tényeket és számadatokat idézett egyrészt a de mokrácia és a szocializmus tábora erőinek növekedéséről, másrészt pedig a világkapitalizmus általános válságának elmélyüléséről. Mosta, nában két irányvonal jellemzi a gazdasági világhelyzet általános képét. »Az egyik: a békegazdaság sza. kiadatlan fellendülésének vonala a Szovjetunióban és a népi demokráciákban. Ez a gazdaság nem temer válságokat s fejlődése a , társadalom anyagi és kulturális szükség, leteinek maximális kielégítését szol. gálja... A másik voaial a kapitalizmus gazdasági irányvonala. A kapitaliz. mus termelőerői egyhelyben topognak. Ez a gazdaság a kapitalizmus egyre mélyülő válságának és a .folytonosan ismétlődő gazdasági válsá. gokmak harapófogójában vergődik. Ez az irányvonal a gazdaság' mili taiúzmusának, a háborús célokat szolgáló termelési ágak egyoldalú fejlesztésének, az országok közti konkurrenciának és egyes országok mások által való leigázásának irányvonala.* Mindinkább kiéleződnek az Ame. likai Egyesült Államok és Anglia, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország, valamint a többi európai kapitalista ország közti ellentétek. • Nyilt harc folyik az amerikai és angol monopolisták között az ásványolaj, a kaucsuk, a színesfémek, a kén lelőhelyeiért, az áru. elhelyező piacokért. Fokozódik a harc Nyugat-Németország és Fran. ciaország között, mert ezeknek az országoknak kapitalistái konkurrál. nak az úgynevezett európai szénés acélegyesülésben, fokozódik a konfliktus a Saár.vidék miaitt. Az Egyesült Államok impéria, listái a kapitalizmusnak a második világháború befejezése után kiél e ződött általános válságából az új világháború előkészítésével próbálnak kiutat keresni. Céljuk, hogy megteremtsék világai álmukat. Az örült fegyverkezési verseny azonban — ámelyet az imperialista tá. bor az Egyesült Államok nyomá sára folytat — napról napra inkább fokozza a nehézségeket, az e tábort marcangoló ellentéteket és elkerülhetetlenül gazdasági válsághoz ve. zet. A kapitalista országok termelése az utóbbi időben egyhelyben topog. Hia az 1951.es év első negyedét száznak vesszük, akkor az Egyesült Államok ipari termelési indexe ne. gyedévenként a következőképpen változott: 1951: első negyed 100; második negyed 1ÜS; harmadik negyed 101; negyedik negye^ 101. 1952: első negyed 100; második ne. gyed 97. , Ezekből az adatokból látható, hogy az ipari termelés indexe 1951 második negyedében érte él tetőpontját, majd süllyedni kezdett. Az idei év első negyedében ugyanolyan színvonalén volt, mint az elmúlt év első negyedében. Később tovább süllyedt. Noha a fegyverkezési hajsza teljes ütemben folyilr, mégis tény az ipari termelés" általános színvonalának csökkenésére irányuló tendencia. Ennek oka világos. A polgári célokra termelő ipart olyan jelentós mértékben szűkítik, hogy még a haditermelés általános nőve. kedése seA képes ellensúlyozni ezt. Ilymódon máris élesen mutatkoznak az amerikai gazdasági élet egyolda lú fejlődésének következményei. Az európai kapitalista országok — amelyek szintén a fegyverkezési verseny útjára léptek — csökkentik a polgári termelést és ezzel pan. gást idéznek elő az iparban. A hadigazdálkodás óriási össze geket emészt fel. Az Egyesült Államok állami költségvetése %z utóbbi években tipikus háborús költség, vetés lett. Az 1952—53-as költségvetés 74%.a közvetlen katonai kiadásokat szolgál. Ez az összeg háromszorosan meghaladja a koreai háború megkezdése előtti katonai kiadásokat. Az atlanti törnie tartozó nyugateurópai országok katonai költ ségei 1949—SO.ben 6.2 milliárd dol lárt tettek ki. Ez az összeg az Egyesült Államok vezető köreinek követelésére az 1952—53.as költségvetésekben majdnem -16 milliárd dollára emelkedik. A fegyverkezési hajsza a miiliár. dosok és milliomosok hallatlan meggazdagodását eredményezi. Az Egyesült Állán k monopolistáinak nyeresége a háború utáni hét év leforgása alatt majdnem 220 milliárd dollárt tett ki. Ugyanakkor a lakosságra nehezedő adóterhek rendkívüli mértékben megnöveked. nek. Amint a sajtó közölte, Truftian elnöksége éveiben több adót szedett be, mint az Egyesült Államok korábbi harmincegy elnöke együttvéve. A fegyverkezési hajsza az agresz. sziv tábor minden országában fokozta az amúgy is jelentős ínf-lé. ciót. A . pénzforgalom csatornái csordultig megteltek papírpénzzel. Állandóan zuhant a pénz vásárlóértéke. Állandóan emelkedik a köz. szükségleti cikkek ára. Gyors ütem. ben süllyed az életszínvonal. Nap ról napra rosszabb a dolgozó tömegek helyzete. A teljes és részleges njunkanélküliek száma csak az Egyesült Államokban, 'Japánban, Angliában, Olaszországban, Belgiumban és Nyugat-Németország bain eléri a 32 milliót. Egyre ma. gasabbra csa/p a munkások sztrájk, jainak és politikai megmozdulásainak hulláma. A burzsoá közgazdászok között most nem arról folynak a viták, lész.e újabb, gazdasági válság, ha. nem arról, hogy mennyi idő múlva tör ki. Jellemző, hogy a gazdasági konjunktúrát tanulmányozó min denféle intézetek nyíltan felhívják az üzleti világ figyelmét arra, hogy feltétlenül »fel kell készülni® a ki. .kerül'hetetlen és közeli válságra. Ugyanakkor az Egyesült Államok milliárdosainak hatalmas pro. pagandagépezete mesterségesen há borús őrületet szít. így akarva elvonni a .dolgozók figyelmét nehéz helyzetükről. Igyekszik hozzászok. tatni a népet ahhoz a gondolathoz, hogy atombombát kell alkaliíiazni, nap mint nap rémítgeti nemcsak a felnőtteket, hartem a gyermekeket is, a többi között félrevezető léginadók rendezésével. * Az eredmények máris megmutat, koznak. Sok amerikai elvesztette lelkinyugaimát. Lépten-nyomon az eg£t kémftlik. sőt egyesek óriási »repiilő csészealjakra«, »tálcákra«, »palacsintasütőkre«, »zöld tűzgömbökre « emlékeztető különös tárgya, kat vélnék látni az égen. Az amerikai újságok és folyóiratok szélté. ben "hosszá ban közlik különböző »szemtanúik« leírását, akik állítólag látták ezeket a különös tárgyakat és azt állit ják, hogy azok titokzatos orosz lövedékek, vagy legalább is olyan repülökészülékek. amelyeket valamelyik más bolygóról küldtek át annak megfigyelésére, mi történik Amerikában! Hogyne jutna eszébe az embernek az orosz népi közmondás: »A i^ttegő ember na. gyot lát.« Sztálin elvtárs a XfX. pártkongresszuson elhangzott történelmi jelentőségű beszédében rámutatott, hogy a kapitalista országokban el. tiporták a. emberek és nemzetek egyenjogúságánek elvét. Ennek az elvnek helyére a kizsákmányoló ki sebbség teljesjogúságának és a kizsákmányolt többség jogfosztottsá. gának elve került. Már csak annak a személyes szabadságát ismerik el, akinek tőkéje van. Minden más állampolgárt csupán kizsákmányolásra alkalmas nyers emberanyagnak tekintenek. Az amerikai uralkodó körök nyiltan a fasizálás útjára léptek. Hitler nyomdokain járnak. Terrorrendsrert létesítenek az or szágban, megkísérelték elnyomni minden haladó erőt, lényégében töír. vényen kívül helyezték a kommu. nista partot, felbérelt bandák segítségével megakadályozzák a demo. kratikus szervezetek gyűléseit és összejöveteleit. A világuralom, meg teremtését szolgáló új imperialista háború propagandája és előkészítése soha nem látott arányokat öl. tött. Az Egyesült Államok új világháborúra törekvő uralkodj körei Európában, Ázsiában, a Közel, és Távolkeleten katonai támaszpontok ' álózatát létesítik, fegyveres erőket tartanak ezekben a körzetedben. Konokul meghiúsítják a nemzetközi együttműködést. Az amerikai impe rialisták fő tétjüket a német mili. tarizmus újjáteremtésére helyezik. Ennek érdekében, igyekeznek meg. szilárdítani Ném^irszág kettészakítottságát és katonai felvonulási területükké teszik Nyugat-Német. országot. Ezért törekednek a bonni szerződés és az úgynevezett európai védelmi közösségről szóló párizsi egyezmény ratifikálására. Ázsiában lázas ütemben teremtik újjá a japán" militarizmust. Az Egyesült Államok ennek érdekében erőszakolt rá különszerződést Japánra. Háborús szerződés ez, amely, nek célja, hogy Japán az amerikaiak katojiai felvonulási területévé váljék. Az Egyesült Államok imperialis tái két és félévvel ezelőtt véres háborút robbantottak ki Korea hős népe ellen. Az Amerikai Egyesült Államok a világreakciá és a fasizmus támaszává, a béke és a népek biztonsága elleni ös^sküvők központjává lett. v Nem véletlen, hogy az egyszerű nép mindenütt annyira gyűlöli az amerikai militaristákat, akik zsandárcsizmájukkal eltapossák a népek jogait és szabadságát. Az amerikai háborfcs gyujtoga toknak azonban nem sikerül vissza, fordítaniok a történelem kerekét. A népeknek az imperializmus ellen folytatott felszabadító harca minden országban teljes egészében ki. bontakozik. Most már az amerikai töke világuralmának Dulles-féle legarcátla. nabb hirdetőit is nyugtalanítja > a népek- növekVő felszabadító mozgalma. A-z amerikai tőke világuralma, nak ezek 'az arcátlan hirdetői kénytelenek nyilván-, m elismerni, hogy az európai és ázsiai országokban egyaránt fokozódik az Amerika, ellenes hangulai.. Egyre inkább marcangolják az amerikai imperialisták áital össze, tákolt e&ressizív háborús atlanti tömböt az Egyesült Államok és Anglia, valamint az Egyesült Álla. mok és Franciaország, illetőleg a többi kapitalista ország közti gilentétek. Az európai kapitalista orszá. gok ralkodó körei a néptömegek és a gazdasági nehézségek nyomá sára kénytelenek egyre gyakrabban jelentem, hogy elégedetlenek a leplezetlen 'larancsolgatás ' amerikai politikájával. . t Nem' hiába írta a »Newyork Ti. mes« című amerikai lap, hogy a nyugateurópai kormányoknak »pokolian elegük van abból, hogy az Egyesült Államoktól függjenek«. A lap a továbbiakban beismeri, hogy a további amerikái gazdasági »se. gély« nem javítja, hanem rontja az európai helyzetet. A dolgok olyan irányban halad* nak, hogy Anglia, Franciaország és a többi kapitalista ország nem fog ja a végtelenségig tűrni az Egye. sült Állartiok uralmát és jármát, hanem előbb, vagy utóbb megpróbál kiszabadulni az amerikai rab. ságból és az önálló fejlődés útjára lépni. Az Októberi Szocialista Forrada lom nemcsak uralmának központ, jailan ingatta meg az imperíaliz. mult, hanem hátországára, perifériáira is lesújtott. Aláásta az impe. rializmus uralmát a gyarmatokon és függő országokban. A második világháború eredmé nyeként minden eresztékében re. cseg.ropog az imperializmus gyarmati rendszere. Döntő fonlosságú szerepe volt ebben i kínai r»p tör. ténelmi jelentőségű győzelmének is. Kudarcba fulladnak az impéria listáknak azok a próbálkozásai, amelyek a népek felszabadító mozgalmának elnyomására irányúira K . Szembetűnő bizonyítéka ennek az Egyesült Államok veresége a koreai nép elleni háborúban. Az amerikaiangol csapatok Korea városainak barbár bombázása, a baktérium, fegyver alkalmazása.' modern fegy. verzetü, lökhajtásos repülőgépek és a modern fegyverek alkalmazása ellenére sem képesek megtörni a »roai nép ellenállását. A koreai nép. Kína népi önkénteseinek test véri segítségével Kim Ir Szennek. Korea, -népi vezérének irányításával, bátran és szilárdan védelmezd függetlenségét és szabadságát. A népek szégyenbélyeget sütnek az amerikai agresszorokra. A -épek nem akarnak háborút, a béke mellett vannak és fokozottan^viszszaverik a háborús gyujtogatókat. Nehéz felmérni, milyen hatalmas jelentőségű volt a nemrégiben meg. tartott ázsiai és csendesóceáni bé. keértekezlet, a békéért vívott harcban résztvevő népi erőknek ez a haalmas tüntetése. Ezerhatszázmillió, nyi lakosságot macában foglaló 37 ország küldöttei szilárdan leszögez.' ték, hogy a továbbiakban még határozottabban visszavágnak a há borús gyújtogatok minden merényletére. Növekszik a béke híveinek ereje. Eiősödik valamennyi ország népeinek barátsága. Az impeJÄista háborús gyújtogatok hátorsz<^^ban mind gyakrabban és erőteljesebben hangzik fel az egyszerű nép szava: ^Sohasem fogunk harcolni a szocializmus országának népei ellen«. A békeharcban mind jobban meg. erősödik a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeinek törhetetlen barátsága. Erősödik és szilárdul a Kinai Népköztársaság és a Szovjetunió nagy barátsága, amely a Távolkelet és az egész világ tartós békéjének záloga. Nagy hazánft a béke megingat, hatatlan bástyája. A szovjet nép nem akar háborút. Ezt az egész világ tudja. Államunk egész tevékenysége a sztálini békepolitika, a békés építő munka politikájának jegyiben. népek barátságának je. gyében folyik, »Ami a Szovjetuniót illeti — mutat rá Sztálin elvtárs — annak érdeked egyáltalán nem különíthetők el az egész világ béké. jének ügyétől«. A szovjet kormány békeszerető sztálini külpolitikája abból indul ki, hogy a kapitalizmus és kommunlz. mus békés egymás mellett élése és együttműködése teljes mértékben lehetséges. .Ehhez csupán a kölcsönös együttműködési óhaj, az a készség kell, hogy pontosan betartsák a magukra vállait kötelezettsé. geket, betartsák az egyenjogúság és á más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. Az ENSz közgyűlésének október, ben megnyílt ülésszakán a Szovjet, unió és a népi demokratikus országok küldöttei, mint mindig, következetesen leleplezik az Egyesült Államok főkolomposainak diktatórikus támadó politikáját. A sjpvjet képviselők a béke és a nemzetközi biztonság tényleges megszdlárditá. sának konkrét pro grammját védelmezik. De csak a reménytelenül ostobák gondolhatják, hogy a szovjet ko . mány békepolitikájának államunk gyengesége az oka. A szovjet r.ép nem a félénkek közül való — nem fél a háborútól. A szovjet állami törhetetlen 'ereje nem egyszer bebizonyosodott mind a kapitalista- álla. moknak a fiatal szovjet köztársaság ellen intézett intervenciója éveiben. mind a második világháború folyamán. Most. amikor a Szovjetunió nincs egyedül, amikor a de. mokráeia^ és a szocializmus táborának élén halad, ereje és hatalma összehasonlíthatatlan mértékben megnőtt. Alekszej Maximovi^s Gorkij, a nagy orosz író írja, Wgyha a kikerülhetetlen jövőtől való rettegés, tői eszüket végleg elvesztett kapitalisták megindítják hadaikat országunk elle^. »szóban és tettben olyan csapásnak kell lesťytani os to. ba fejükre, amely a tökére mért utolsó csapás lesz és beleveti abba a sírba, amelyet idejekorán meg. ásott számára a történelem«. így is lesz. ha az agresszorok országunkra mernek támadni. Elvtársak! A halhatatlan Lenin rámutatott arra, hogy a kommu-' nizmus mindenütt kihajt. A bur. zsoá kormányok semmiféle eröfe. szítései, korunk legkiválóbb • embereivel szemben foganatosított semmiféle fasiszta megtorlás nem i tudja megakadályozni a konímunizmus eszméinek terjedését a v^lág dolgozóinak széles tömegei ' körében.^ Nincs olyan erő, amely vissza tud. ná fordítani a történelem kerekét, visszá tu(lná ťartani a kommuüin. /