Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-07 / 265. szám, péntek

3952 november 7 uiszcr ti Az NDK — a béke és a demokrácia táborának szilárd része A moszkvai „Pravda" közölte Wil­helm Pieoknek, a Német Szocialista Egységpárt elnökének é s az NDK elnökének cikkét. A német néphez intézett testvéri üdvözletre, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 35-ik évfordulója alkalmából kiadott jelszavakban küldött, — írja Wilhelm Pieck — a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói új, kiváló sikerekkel vála­szolnak, amelyeket a szocialista munkaversenyben é s a békés építés, ben érnek el. Az NDK szilárd helyet foglal el a béke, a demokrácia és a szocializ­mus táborában. Egész bel- és kül­politikája a béke megőrzésének és megszilárdításának ügyét szolgálja. Az NDK szilárd támaszpont a német népnek nemzeti egysége felújításá­ért, aa igazságos békeszerződésért, az összes megszálló csapatoknak Né­metországból való visszahívásáért, Az USA agresszív külpolitikáját az E^Sz közgyűlésre rá akarja kényszerítem A moszkvai „Pravda" október 4-i száma közli D. Kraminov és E. Li­tosko newyorki tudósítását A cikk­írók leleplezik azokat a szennyes módszereket, amelyek segítségével az Amerikai Egyesült Államok Igyekszik a maga agresszív külpo­litikáját rákényszeríteni az ENSz közgyűlésére. Az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei már a közgyűlés he­tedik ülésszakának megnyitása előtt nyílt, zsarolással hatásos nyomást Igyekeztek gyakorolni az ENSz-re állapítják meg a cikkírók. Több amerikai reakciós szervezet követelte, hogy számolják fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét, ha az „nem váltja valóra az USA reményeit", vagyis nem hagyja jóvá és nem támogatja agresszív politi­káját. A külügyminisztérium lépé­sekét tett, hogy kezébe vegye a köz­gyűlés ülésszakának és legfontosabb bizottságainak vezetését. Az amerikai küldöttség azonban nem tudja biztosítani a Washing­ton számára kedvező határozatok akadálytalan elfogadását, noha a szavazógép segítségével csatlósait ültette a közgyűlés és bizottságai vezető helyeire. Az amerikai kül­döttségnek egyre gyakrabban kell nyomással, zsarolással é a fenyege­téssel kikényszeríteni ezeket a ha­tározatokat. Az amerikai diplomá­cia ezen az ülésszakon újból meg­mutatta együgyüségét, korlátoltsá­gát és gondolatszegénységét. Ezért állítja szembe a szovjet küldöttség érveivel a függő országok megvásá­rolt vagy klkényszerltett szavaza­tát. Nyilvánvalóan kudarcba fulladt az amerikai küldöttségnek az a kí­sérlete, hogy valamüyen egységes politikai platformot terjesszen elő az egész amerikai-angol tömb szá­mára. Már az általános viták során kitűnt, hogy sok küldöttség, első­sorban az arab-ázsiai és egyes latin­amerikai országok képviselői, arra törekednek, hogy ne az amerikai küldöttség nyomdokain haladjanak. Acheson beszéde voltaképpen az Amerikai Egyesült Államok politi­kája ellen irányult. Terjengős és kö­dös felszólalása a koreai kérdésben szintén nem adott közös program­mot az amerikai tömbnek. Csúfosan felsült az amerikai küldöttségnek a koreai kérdéssel kapcsolatos kísér­lete is. Trygve Lie — igyekezvén amerikai gazdái kezére járni — megkísérelte ezt a kérdést a harma­dik helyre tenni a közgyűlés napi­rendjén, azonban a szovjet képvi­selő javaslatára minden küldött amellett szavazott, hogy a közgyű­lés politikai bizottsága a koreai kér­dés megvitatásával kezdje munká­ját. Az eseményeknek Ilyen alakulásá­val kapcsolatban a „Nation" című amerikai folyóirat megállapította, hogy „ .. .ha a megelőző közgyűlési ülésszakon ^z amerikai küldöttség­nek nehéz volt megőriznie a döntő szavazattöbbséget, akkor ezen a közgyűlésen ez még jóval nehezebb lesz." Eisenhower az új amerikai elnök November 4 én lezajlottak a vá­lasztások az Amerikai Egyesült Ál­lamokban. Az elnökön és az alelnö­kön kívül 432 képviselőházi tagot, 35 szenátort és 30 kormányzót vá­lasztottak meg. A választásokat megelőző kortes­hadjáratban az amerikai finánctő­ke érdekeit képviselő két nagy párt mindent megtett, hogy pénzügyi esz­közei és hatalmas pozíciói segítsé­gével teljesen kisajátítsa a maga számára a választási kampányt, hogy ezáltal is lehetetlenné tegye az urtlkodó háborús és népellenes poli tikával szembenálló bármely har­madik párt esélyes indulását. A választási kampány alatt még az amerikai politikai gyakorlatban is pédátlan méreteket öltött a nép­ánitás. A köztársasági és a demo­krata párt jelöltjei a modern reklám minden eszközét igénybe vették. A rádió, a sajtó, -a televízió és a film­híradó szünet nélkül, Eisenhowert és Stevensont népszerűsítette. A szo­kásos hamis ígérgetések mellett a finánctőke mindkét pártjának a je­löltjei arra törekedtek, hogy ki. kapcsolják a politikai kérdéseket a választási hadjáratból és ezzel a le­hető legnagyobb mértékben félreve­zessék a választókat. Nem egy.szer cirkuszi látványosságokkal lepték meg hallgatóságukat. Eisenhower az egyik városban cowboynak öltözve lépett fel, a másikban indián fej­díszt viselt, a harmadikban citrom­koszorúval agatta körül magát. Be­szédei szünetében női jazz-zeneka­rok szórakoztatták a hallgatóságot. Ezekkel a vásári külsőségekkel együtt járt a legvadabb demagógia. Az amerikai lapok közlése szerint Eisenhower „mindenkinek mindent megígért" az adók mérséklésétől egészen addig az utolsó napokra idő­zített „bombáig", miszerint elnökké választása esetén személyesen uta­zik Koreába, hogy „lépéseket te­gyen a háború mielőbbi befejezésé­re". , Az Amerikai Haladó Párt rendkí­vül nehéz körülmények között küz­dött. Aktív tagjait üldözték. Gyűlé­seit ismételten megzavarták. Jelölt­jeit elütötték annak a lehetőségétől, hogy programmjuk ismertetésére igénybevegyék a rádiót és a televí­ziót, amint azt a többi jelölt tette. A burzsoá sajtó rágalmakat szórt a haladó pártra, vagy egyszerűen agyonhallgatta politikai tevékeny, ségét. A new-york-i rádió közlése sze­rint a november 4-i választásokon az Egyesült Államok mintegy százmil­lió szavazásra jogosult polgárából 53—55 millió szavazott. Az -,,AFP" szerda késő esti je­lentése szerint az eddig megszám­lált szavazatokból 29,124.001-et Ei­senhowerre, 23,470.798-at Stevenson­ra adták le. Az elnököt végső fokon megválasztó 531 elektor köziil ed­dig 518 megválasztása tekinthető véglegesnek. Ezek közül 429 Eisen. hower híve, 89 Stevensoné. 13 mis­souri elektorra vonatkozóan még nincs végleges eredmény. Az eddi gi eredmények is már azt jelentik, hogy 1953 január 1-től Eisenhower tábornok lesz az Egyesült Államok elnöke s megbukott a demokrata párt, amely 20 év óta megszakítás nélkül adta az Egyesült Államok elnökét. Tizenkilenc mandátum híján befe­jeződtek a képviselőházi választások is. A köztársasági párt 215, a demo­krata párt 201 helyet kapott eddig a képviselőházban. A szenátus 96 tagja közül 35-öt választanak most újra. Az amerikai rádió szerint a köztársasági párt (a régi mandátumokkal együtt) 49, a demokrata párt 47 mandátumot szer­zett. Ezzel a demokrata párt elvesz­tette szenátusi többségét. Az „AFP" szerint eddig 8 demo­kratapárti és 18 köztársasági pár­ti kormányzót választottak meg. A haladó párt jelöltjeire adott szavazatok számának közlését a bur­zsoá hírügynökségek szerdán kiadott jelentései egyszerűen mellőzik. az egységes, független^ békeszerető és demokratikus Németországért folytatott harcában. Wilhelm Pieck továbbá a Nyugat­Németországban levő helyzettel kap­csolatban a következőket írja; „A német nép életérdeke! elárulása po­litikájának főtámasza a reakciós monopoltőke és a junkerek. Ezt a po­litikát támogatja a bonni és párizsi militarista szerződések előkészület, ben levő ratifikálása. A militarista szerződések Nyugat-Németország po­litikai rendszerének további fasizá­lásához vezetnek és ezzel egyidöben az összes demokratikus erők elleni terror fokozásához, amelyek a béké­ért és Németország békés egyesíté­séért harcolnak. Az események azonban nem ^fej­lödnek az amerikai háborús gyujtó­gatók és nyugatnémet kiszolgálói kívánságai szerint — írja továbbá Wilhelm Pieck. A nép gondolkodásának hatása alatt erjedés következik be a bur­zsoá pártokban és a szociáldemo. krata pártban is. Az Adenauer irá­nyával szembeni oppozíció erősebb, mint valaha. Ennek következtében a bonni és párizsi háborús szerző­dések ratifikálását a szövetségi par­lamentben újból és újból elhalaszt­ják az amerikaiak és Adenauer ré­széről történő nagyon erős nyomás ellenére. Helytelen volna túlértékelni ezt a tényt, azonban nem szabad aláértékelni sem, mert ez az egy­ségért és békéért harcoló néptöme­geknek a háborús szerződésekkel szemben való általános negatív ál­lásfoglalása bizonyítéka. A békéért é s az egységért folyta­tott harcnak Nyugat-Németország­ban való kibővítésében döntő szere­pe van az NDK össznémet politiká­jának. Ez a politika a Szovjetunió következetes békeszerető politikájá­ra támaszkodik. A munkásosztály a dolgozó pa­rasztsággal és értelmiséggel való szövetségben — írja végezetül Wil­helm Pieck — a SED vezetésével a Német Demokratikus Köztársaság további megszilárdításáért, gazdasá­gi é s kultúrális életének fejleszté­séért harcol. Ez segítségére van annak a történelmi küldetésnek még jobb teljesítésében, amelyet az NDK mint az egységes, békeszerető, de­mokratikus és független Németor­szágért folytatott) össznémet harc szilárd támaszpontja képvisel. A szovjet kormány jegyzéke az Egyesiüt A'lamok kormányához A Szovjetunió washingtoni nagy­követsége november 4-én a követke­ző szövegű jegyzéket adta át az Egyesült Államok külügyminiszté­riumának: „A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének nagykövetsége a szovjet kormány megbízásából a következőket közli: Az amerikai sajtó jelentései sze­rint ez év szeptember 27-én közöl­ték, hogy az Egyesült Államok ha­ditengerészeti minisztériuma a ko­reai félsziget körül úgynevezett tengeri védő-övezetet létesített. Az övezet magában foglalja a koreai felségvizeket és a nyilt tenger je­lentékeny területét. Közölték to­vábbá, hogy az övezet felett az Egyesült Államok távolkeleti hadi­tengerészeti erőinek parancsnoka rendelkezik és hogy bármely hajót, amely az övezetbe befut, nemzeti­ségére való tekintet nélkül átkutat­nak. Mint ismeretes, a Szovjetunió kor­mánya az Egyesült Államok kor­mánya által a koreai partvidék kö­rű] 1950 júliusában létesített ten­gerzárral kapcsolatban 1950 július 6-án az Egyesült Államok kormá­nyához intézett jegyzékében rámu­tatott, hogy a tengerzár létesítése agressziós cselekmény és hogy ez a tengerzár éppoly kevéssé egyeztet­hető össze az Egyesült Nemzetek el­veivel, mint az Egyesült Államok egész koreai fegyveres intervenció­ja. A „tengeri védöövezet" megte­remtése lényegében kiszélesítése an­nak a tengerzárnak, amelyet a* Egyesült Államok kormány* 1950­ben létesített jogsértő módon a ko­reai félsziget körül, következéskép­pen új agressziós cselekmény a Tá­vol-Keleten. Ez újból azt bizonyltja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya nemcsak, hogy nem tö­rekszik a koreai háború megszünte­tésére, hanem új agressziós cselek­mények útján jár. Ennek az övezet­nek a létesítése a nyílt kereskedel­mi tengerhajózás szabadságának megsértését és ezzel a Szovjetunió és más államok jogainak megsérté­sét jelenti. A szovjet kormány nem Ismeri el jogszerűnek az Egyesült Államok kormánya által Korea körül létesí­tett úgynevezett tengeri védő-öve­zetet és az EgyeMlt Államok kor­mányára hárít minden felelősséget ezért az új agressziós cselekmény­ért, valamint azért a kárért, amely a Szovjetunió érdekeit érheti.*' Az 1951. évi Sztálin-díjak ünnepélyes kiosztása Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő. parancsnoksága november 5.én je­lenti: A koreai néphadsereg alakulatai és a kínai népi önkéntes egységek november í-én a középső fronton heves harcokat vívnak az amerikai angol intervenciósok és a Li-Szin. man csapatok ellen. Az ellenségnek körülbelül két zászlóalja Kumhva körzetében nagy. számú repülőgép és harckocsi ' mogatá. Vva.l többiziben dühödt tá. madásokat indított. A néphadsereg egységei az ellenség minden táma­dását visszaverték. November 5.én a néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek két ellenséges repülőgépet lelőttek, ne­gyet pedig megrongáltak. November 4-én a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján ünnepé­lyes kiosztásra kerültek az 1951. évi Sztálin-díj laureátusai csoport­jának odaítélt diplomák és kitünte­tések a tudomány és a találmányok terén, A kitüntetettek között kivá­ló tudósok és a szovjet üzemek munkásújítói vannak. A tudomány és a találmányok te­rén kiosztott Sztálin-dijak odaítélé­sére alakult bizottság elnöke Ale­xandr Nyeszmejanov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának elnöke hangsúlyozta, hogy a Sztálin-díjak minden évben való ki­osztása a szovjet tudomány és tech­nika jelentős sikereit bizonyítja. Eddig a Sztálin-díj kitüntetettjé­nek megtisztelő cimével a tudomány, ipar, közlekedés és mezőgazdaság terén 8470 személyt tüntettek ki. A vietnami néphadsereg újabb sikerei A vietnami néphadsereg fő­parancsnokságának hadijelentése kö­zölte, hogy a vietnami népi erők az október 25-ével végződő 11 nap alatt — nem teljes adatok szerint — 1545 főnyi veszteséget okoztak az ellen­ségnek. A népi erők ezekben a harcokban jelentős területeket szabadítottak fel, így Phujen (Son-La tartomány) Van Csan (Nghia-lo) Than-Ujen (Jenbai) körzeteket és Kvinh Nhai­körzet (Lajcsau) egy részét. Ezek a felszabadított körzetek mintegy 150 kilométer hosszú és 80 km szé­les területet foglalnak magukban, amely a Fekete folys balpartjától a Vörös folyó jobbpartjáig és Kvfiíh Nhai-Than Ujen térségétől Vanje­nig terjed. Az újonnan felszabadított terüle­teken haladéktalanul népi hatalom létesült, amely végrehajtja a Viet­nami demokratikus Köztársaság kormányának Intézkedéseit, t Az „United Press" amerikai hírügynökség az interventiós csapatok koreai veszteségeiről Az United Press hírügynökség újabban alig tudja úgy megfogal­mazni koreai tudósításait, hogy azok valamilyen formában fel ne fednék az amerikaiak koreai veszteségeit. Október 28 án az »United Press« egyik tudósítója — névszerint Me­rick. — sejtetni engedte azoknak az amerikai tengerészgyalogosoknak kétségbeesését, akik Panniindzson. tói északkeletre szenvedtek meg. semmisítő csapásokat. »A tengerészgyalogosok — Írja a tudósító — nehezen vánszorogtak visszafelé a porlepte országúton. Egyesek leheveredtek és mély álom ba merültek az út mentén, mások pedig kimerülten támolyogtak a tábori konyhához. Röviddel azelőtt érkeztek a tengerészgyalogosok »horog«.nak nevezett, véráztatta Az amerikai kormány katonai és gazdasági egyezményt kötött Franco kormányával A Newyork Times madridi tudó. sítója kormánykörökben szerzett értesülései alapján jelenti, hogy az amerikai kormány katonai és gaz dasági egyezményt kötött Franco kormányával. Az egyezmény értel­mében »három főbb és több másod, rendű légitámaszpontot létesítenek. Cadix atlanti.partvidéki kikötőt erős haditengerészeti támaszponttá alakítják át, Cartagena földközi tengeri kikötő meglevő berendező, seit tökéletesítik és kibővítik.* »Az amerikai katonai bizottság — folytatta a tudósító — most Franco kormányának az egyezmény megvalósításával kapcsolatos né. hány javaslatát tanulmányozza. Az Egyesült Államok kormánya nyil­ván azt Javasolta, hogy a támasz, pontok építésénél amerikai felsze. relést, amerikai műszaki személy zetet és szakmunkásokat alkalmaz, zanak; Spanyolország pedig azt kérte, hogy az építkezéseket spa. nyol társaságokra bízzák, amelyek amerikai mérnökök segítségével az amerikai technikát alkalmazzák. Bár ennek a katonai egyezménynek a feltételeit titokban tartják, még­is az a vélemény, hogy egyes alap. vető szempontjai megegyeznek rn. nak a szerződésnek bizonyos szem pontjaival, amelyet az Egyesült Államok Portugáliával kötött az Azori .zigeteken lévő támaszpontok felhasználására.* állásából. Néhány yardnyira tőlem egy hadnagy állt a tengerészgyalo­gosok között és egy századnévsor­ban olvasott. Komoran megjneg. rázta fejét, amint'a megjegyzése, ket olvasta: elesett, sebesült, el. tűnt. Dan Walker hadnagy zsebkendőt húzott elő véres ruhájából, megtö­rölte arcát, majd beszélni kezde'.':: »Nem volt hol rejtőzködnünk. A bunkereket mind szétlőtték és a lövészárkok nagyrésze betemetödött Azután működésbe léptek a mes­terlövészek. Ezek a fickók valóban nagyszerűen lőnek. Fogalmunk sem volt arról, hogy hol rejtőzköd. nek. Folyton eltaláltak b ennünk et.« Az sUnited Press* október 29_ém beszámolt kanadai csapatoknak J on oson tói nyugatra, egy magasla­ton vivott harcáról és többi között ezeket jelenti: »Elszabadult a po. kol«, — mondotta E. L. Cohen őr. nagy, a megtámadott század pa­rancsnoka. »A tüzérségi gránátok — folytatta az őrnagy — és aknák úgy záporoztak ránk, mint az eső. Bunkere ;nket szétlőtték. A levegőbe repülő bunkerek fegyvereink és lő. szereink nagy részét betemették. A tiizérsi'gi pergőtüz után minden romokban hevert. Nem tudtam eL képzelni, hogy miként menekülhet valaki innét.« « Harri Stewart őrvezető kijelen. tetti »Körösköril mindenütt sebe. sültek hevertek. Ugyanez a tudósító azt is felfedte, hogy az amerikai cenzúra — takargatni igyekezv.'n a kanadai csapatok által elszenve­dett katasztrofális vereségeket h-*t napon át nem engedte közölni a szóbanforgó kanadai egység hol­létét, j

Next

/
Thumbnails
Contents