Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-07 / 265. szám, péntek

4 mszif 1952 november 7 JĽenitt éš Sztálin az Oki óoeri L Szocialista c forradalom élén Lenin és Sztálin felkelésre hívta fal a tömegeket Oroszországnak attól a pusztulástól való megmentése érdekében, amelyet a belső- és külső ellenség készített elö számára, a külföldi imperialista burzsoáziától való teljes függetlensége és valamennyi népe életének f el virág, záaa érdekében. Lenin és Sztálin megmagyarázta, hogy a szocialista forradialom győzelme átalakítja az elmaradt Oroszországot és új, szabad, boldog életet hoz a dolgozók legszélesebb tömegeinek. Bekövetkeztek a felkelés élőké, szitésének felelősségteljes ós feszült seggel teli napjai. Ezekben a döntő pillanatokban a forradalom árulói, Kámenyev és Zinovjev, hallatlan árulást követtek el. Cikket helyez, tek el a memsevik »Novaja Zsázny* (Üj Élet) e. lapban, amelyben megírták a párttal való ellentéteiket a felkelésre vonatkozóan és ezzel nyilvánosságra hozták a bolsevikok titkos döntését a fegyveres felkelés előkészítéséről. Egyidejűleg a Judáis. Trockij is kifecsegte azt. Lenin, mint mérhetetlen aljasságot bélyegezte meg ezt az árulást. Kámenyev, Zinovjev és Trockij árulása komoly csapást mért a fel. kelés előkészületeire. A burzsoázia veszett iramban készülődött a viszszavágásra. A fővárost katonai kör. zetekre osztották. Megerősített őrjáratok cirkáltak, megerősítették az őrségeket is, az egész városiban rejtett lovas őrszemeket helyeztek el. A Téli Palota eilött géppuskák jelentek meg. A frontról sietve caa. patoikat rendeltek fel. De asz ellen, aég már nem volt képes megáffita. ni a népi felkelés előkészületeit. A bolsevikok megfeszített erővel képezték ki a tömegeket a fölkelésre. A gyárakban és üzemekben meg. erősödtek a harcos vörösgárdista osztagok. Megszilárdultak a kapcsolatok a csapattestekkel. A vihar közeledett. A forradalmi nép és az ellenforradalmi burzsoá, zla farkasszemet nézetit egymássál, halálos összecsapásra készen. Október 24-én korán reggel kezd. te meg Kerenszkij támadásáit a bolsevikok ellen. Parancsot adott a párt központi szervének, a »Rabó. csij Puty* (A munkás útja) című lapnak és a >Szoldát« c. bolsevik katonai újságnak beszüntetésére. A junkerek egy osztaga páncélosokkal támadt a nyomdára és megkezdte lerombolását. Vörösgárdisiták és a nyomda mtm. kásái azonnal értesítették erről Sztálin elvtársait. Sztálin parancsot adott páncélosok odaküldésére. A Vörösgárdisták és forradalmi katonák visszaszór!, tották a junkereket és saját örsé. get állí

fottak fel. Újból megkezdték a »Rabóosij Puty« és a »SzoJdát« nyomását. Délelőtt 11 órakor megjelent a »Rabócsij Puty«. Cik. kek voltak benne Vladimír Bjics Lenintől és Sztálin elvtárstól, amelyek u burzsoá Ideiglenes Kormány megdöntésére szólították fel a tő. megeket. Október 24.én este Vladimír Iljics izzóhangú, aggodalommal teli levelet irt a Bolsevik Párt Központi Bizottságának tagjaihoz. s 24 én este írom ezeket a sorokat, — így keadődrtt ez a történelmi levél — a nelyzet a lehetetlenségig kritikus. A napnál is világosabb, hogy most már valóban a halállal egyenlő a felkelés további haloga. tása.« A továbbiakban Lenin követelte: »... semmi körülmények kö. zött ..t-m szabad a hatalmat Keren szkij és társai kezében hagyni 25. ig, semilyen formában sem; az ügyet ma este vagy éjjel feltétlenül el kell dönteni.« Sztálin elvtárs október 24 én egész nap a Szmolnüj.intézet épületében, a bolsevikok főhidiszájlásán tartózkodott, ahol a Forradalmi Katonai Bizottságban a támadás utolsó elö. .készületeit irányította. Október 24 én este Vladimír Iljics elindult a vüburgi oldalról a SzmolntljbSzere.icsésen átvergődve a junke. rek őrjáratain, Lenin megjelent n forradalom vezérkaránál a Színei, nüjban. Sztálin elvtárssal együtt azonnal hozzálátott a felkelés közvetlen irányításához, élére állva a népi forradalomnak. Igy kezdődött a burzsoázia, az orosz imperialisták elleni fegyveres felkelés zseniális tervének megváló, sítása a Szovjetek hatalmáért, a szocializmusért. A bolsevikok vezető művészete, a népd tömegek bátorsága, forradalmi lendülete % fegyelmezettsége meg. tette a magáét: október 25-én reggel majdnem egész Petrográd a fe

l" kelő nép kezében vollt. Ezen a történelmi napon a Forradalmi Katonai Bizottság kiált, ványt intézett „Oroszország polgáraihoz !« Ebben Lenin közölte, hogy az Ideiglenes Kormány meg van fosztva hatalmától, hogy az egész államhatalom a munkások és parasztok küldöttei petrográdd Szovjetje szervének — a petrográdi munkások és katonák élén álló Forradalmi Bizottságnak kezébe ment át.« Az ügy, amelyért a nép harcolt: egy demokratikus béke ha. ladéktalan felajánlása, a föld . földesúri tulajdonúnak megszüntetése, munkásellenőrzés a termelés felett, szovjet kormány megalakítása, mindez biztosítva van«, — hangzott a kiáltványban. Kerensizkij, nem várva be a front, ról felrendelt csapatok megérkezé. sét (ezek útközben a felkelők olda. Iára álltak), kétségbeesetten mene k ül t Petrográdból. Megkezdődött a Téli Palota ostro, ma. Ott tartózkodtak & junkerek és tisztek oltalma alatt az Ideiglenes Kormány Kerenszkijtől elha. gyott miniszterei. A palotát barri. kádok védték Lenin utasítást adott a palota körülzárására, ultimátum átadására a minisztereknek és a burzsoá kor. mány eme utolsó menedéke elfogla lására'. Az éjszaka folyamán a petropav. lovszki erődből, amely a palotával szemben, a Néva túlsó partján feküdt, megkezdődött a Téli Palota ágyúzása. A Néván állt az »Avrova/< cirkáló, amelynek ágyúcsövei a pa. lotára voltak irányítva. A Téli Palota védői visszalövöldöztek. De a forradalmi csapatok és a vörösgárdisták csakhamar be hatoltak a palotába. A burzsoá és földesúri hatalom utolsó támasz pontja elesett. A burzsoá Ideiglenes Kormány minisztereit letartóztatták és a petropavlovszki erődbe zárták. A Bolsevik Párt vezette nép óriási győzelmet aratott. Győztek a Szov. jetek, amelyek a munkásosztály diktatúrájának államformájává lettek. Október 25_én délután a Szmol. nüj-intézefcben a petrográdi Szovj.

t ülésen felszólalt Lenin, a győzelmes nép • vezére. Visszafojtott lélekzettel, Szeretettel és büszkeséggel eltelve hallgatták a munkás- és katona, \ küldöttek Vladimír Iljics beszédét. Lenin arról beszélt, hogy a munkás. és parasztforradalom, amelyre a bolsevikok a dolgozókat felhívták, megtörtéint. »Ennek a fordulatnak a jelentősége — jelentette ki — min. denekelőtt abban áll, hogy nálunk szovjet kormány lesz, a mi saját hatalmi szervünk.* Lenin arról beszélt, hogy mostantól fogva új korszak köszöntött be Oroszország történetében és végső eredményképpen a proletárt orr ad a_ lomnak kell elvezetnie a szocializmus győzelméhez. A fiatal szovjet hatatom feladatait Len-in a következőképpen fogalmazta meg: »Nekünk most Oroszországban a proletár szocialista állam felépítésével kell foglalkoznunk.« A Szmolnüj.intézet termében ösz. szegyült munkások és katonák elra. gadtatással fogadták Lenin beszédét. Valamennyien érezték, hogy kezd valósággá válni hazájuk népi tömegeinek évszázados álma. Valóra vált a Nagy Szocialista Forradalom. Október 25.én az esti órákban, midőn a Téli Palota előtti téren a földesúri és kapitalista Ideiglenes Kormány felszámolásának utolsó harcai folytak, megnyílt a Szmol nüj.intézetben a munkás., parasztés katonaküldöttek Szovjetjeinek — az új Oroszország igazi gazdáinak — II. Osszoroszországi kongreszusa. A mensevikek és jobboldali esze. rek, látva, hogy kisebbségben van nak, elhagyták a kongresszust és lemondtak az abban való részvétel, ről. Ennek a valóban forradalmi kon. gresszusnak valamennyi határozata egyhangú volt. A kongresszus át. vette a Forradalmi Katonai Bizottság kezéből a hatalmat, amelyet a győzelmes fegyveres felkeléssel a petrográdi munkások és katonák vívtak ki. A kongresszus elrendelte: »Minden helyi hatalom a munkás., katona, és parasztküldöttek Szov. jetjeire 'száll át, amelyeknek kötelessége a valódi forradalmi rend biztosítása.* A szocialista forradalom győzelme. Vladimír Bjics Lenin a kongresz. szus megnyitásán nem volt jelen. Az október 25-re virradó éjszakán és a rákövetkező egész napon Sztá. lin elvtárssal együtt a fegyveres felkelést vezette. Csak késő éjjel, a Téli Palota elfoglalása és az Ideiglenes Kormány letartóztatása után pihent le Lénán az egyik bolsevik szállásán. De nem jött álom a szemére. Csendesen, hogy az, alvókát fel ne ébressze, az asztalhoz ült és ebben a mélységes éjszakai órában megfogalmazta a földreformról szó. ló dekrétumot. Lenin tudta: nem elég csak győz. nü, — a kivívott győzelmet meg is kell szilárdítani tudni. Vladimír Iljics október 26.án. egész nap a főváros élelmiszerellátásának biztosítása érdekében foganatosítandó rendszabályok megtételével volt el. foglalva. A párt 'Központi Bízott, ságának ülését vezette, ahol a szovjet kormány összetételét vitatták meg. A kongresszuson Lenin csak október 26-án (november 8-án) este jelent meg. A kongresszus delegátusai lelkesedéssel üdvözölték a dolgozók nagy vezérét és tanítómesterét, a régi világ egyesült erői felett kivívott győzelem megszervezőjét. Vladimír Iljics sokáig nem tudott szóhoz jut. ni az egész termet betöltő ujjongás és üdvözlő felkiáltások viharától. Végre elült a zaj és Lenin hozzá, fogott beszédéhez. Felolvasta az általa szerkesztett békedekrétumot. »A munkás, és paraszt kormány,— így szólt a dekrétum — amelyet a november 6—7-i (október 24—25-i) forradalom hozott létre és amely a munkás., katona, és parasztküldöttek Szovjetjeire támaszkodik, azit javasolja az összes harcoló népek, nek és kormányaiknak, hogy hala déktalanul kezdjenek tárgyalásokat egy igazságos, demokratikus béke megkötése irtot.* A dekrétum fel. szólította Anglia, Franciaország és Németország munkásait, hogy segítsenek »a béke Ügyének sikeres keresztülvitelében, s ezzel együtt a dolgozó és kizsákmányolt tömegek felszabadításában mindennemű rab. ság ós kizsákmányolás alól.* A békedekrétumot a kongresszus I leírhatatlan lelkesedéssel fogadta el. A békedekrétum elfogadásával a győzedelmes nép világtörténelmi je. lentőségü cselekedetet hajtott vég. . re. Oroszország nemzeti érdekei kőveteltéjc kilépését ebből a már több, i mint három év óta húzódó, az imperialisták által felidézett igazság1 talán háborúból. Csak a Bolsevik Párt vezette munkásosztálynak si. került erőszakkal kirántania Orosz, országot ebből a háborúból, amelyet kihasználva, gazdag és erős szövet, ségesei egyre jobban leigázták országunkat. A kongresszus általános hangulatának legjobb kifejezését adta az egyik delegátus, aki a szónoki emelvényre lépve, dörgő helyeslés közben azt javasolta, hogy üdvözöljék Lenint »mint a fordulat létre, hozóját és a győzedelmes munkás, paraszt forradalom állhatatos har. cosát és vezérét.* Beteljesült tehát az, amit oly szenvedélyesen kívánt a nép. A kapitalista rabság bilincse alól felszabadult Oroszország kimondotta az imperialista háború beszüntetését. Oroszország elsőnek emelte fel az igazi demokratikus béke zászlaját. Üjfból Vladimír Hjicsnek adják át a szót. Üjfoől viharos, lelkes ovációk. Lenin felolvasta a földről szóló dekrétumot — a földre vonatkozó földesúri tulajdon minden ellemszoL gáltatás nélküli azonnali megszün. tetéséről. Ez a történelmi dekrétum kimondta a föld magántulajdonának örök Időkre szóló megszüntetését, annak össznépi állami tulajdonba vételét A földesúri, valamint a cá. rí, kolostori és egyházi földbirtokok az összes dolgozók ingyenes használatába mentek át. A kongresszus delegáitusai megváltó szózatként hallgatták Lenin szavait a parasztság földért folyó sokévszázados harcának győzelmes kimeneteléről, a népi remények megvalósulásáról. A munkásosztá- , lyon kívül egyetlen más osztály, a Bolsevik Párton kívül egyetlen más párt sem biztosíthatott volnia orszá_ gunk parasztsága részére ilyen tör. ténelmi győzelmet. Az Októberi Szocialista Forradalom valóra vál. totta azt, amiről sokévszázados nyomorúságos Alete folyamán országunk parasztsága ábrándozott A parasztság ingyenesen több, mint 150 millió gyeszjátylna földet kapott, amely azelötit a földesurak, a burzsoázia, a cári család, az egyház és a kolostorok kezében volt, azokon a földeken felül, amelyek még a forradalom előtt a parasztok használatában voltak. A parasztság felszabadult a körülbelül 500 millió aranyrubelt kitevő évi bérfizetés alól. A földről szóló dekrétum a legnagyojbbvonalú politikai aktusok egyike volt aszok közül, amelyek a parasztság milliós tömegeit, mind a mögöttes országrészekben, mind a lövészárkokban a fegyveres felke. lésben megszületett szovjet hatalom támogatására késztették. A Szovjetek kongresszusa elfogadta a világon a legelső, valóban népi, munkás.paraszt szovjet kormány — a Népbiztosok Tanácsa megalakításáról szóló rendeletül. Ennek élén Lenin állt. Sztálint a -nemzetiségi ügyek nép. biztosává nevezték ki. Sztálin már a szovjet kormány fennállásának első napjaiban hozzáfogott a párt és a szovjet kormány munkásságának vezetéséhez, amely az ország nemzetiségi kérdésének megoldását célozta. /