Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-30 / 286. szám, vasárnap

4 ff! SZŐ 1952 november 30 ADY ENDRE, A „VÉRLÁZÍTÓ" %901-ben a nagyváradi káptalan sajtópert indított Ady Éneire ellen »vérlázító«, »országgyalázó« cikkeiért. Közvetlenül a tárgyalás előtt Ady ezeket Irta a Nagyváradi Naplóban. »Én kicsinységem a jövőért harcolt mindig. S ebben a jövőben nemcsak a kanonok negyed és a külváros rikító kontrasztjának kibékítése van, hanem benne van az intelligencia teljes felszabadulása, a munka diadala s a klerikalizmus kíméletlen összecsuklása. Ezért a jövőért küzdeni szép, s meg nem akadályozhat benne néhány kövér kanonok vénasszonyos pörpatvarkodása.« Ma mindaz testet öltött valóság, amiről a nagy költö, a nagy demokratikus forradalmár álmodott. Egy emberöltő alatt, a sötétség, a szomorú véres előjáték után megszületett az új világ, amelyből kikelt tragyogva, szabadon az ember«. Megszületett az a világ, amelynek Ady Endre prófétája, előharcosa és énekese volt. De azt jelenti-e ez, hogy ma már nincs mit tanulnunk Ady Endrétől? Nem, nem azt jelenti. A magyar társadalom reakciós erői mindig küzdöttek azért, hogy Ady szellemét megöljék, tanításainak hatását megakadályozzák. Pártunk szétzúzta ezeknek az osztályoknak, rétegeknek gazdasági és politikai erejét, de szellemi befolyásuk, ideológiai felfogásuk még most is felfelüti fejét kulturális életünkben. Ennek egyik megnyilvánulása az a nézet, hogy Ady költészete már halott, nem hat. hogy Adytól már nincs mit tanulnunk. Ez a felfogás hamis, ártalmas és reakciós. Ez a felfogás a reakciós elemek felfogása, akik így próbálják folytatni harcukat napjainkban Ady ellen. Pedig van mit tanulnunk ma is Adytól! Példák százai bizonyítják a világirodalomból, hogy az igazán nagy költőtől, írótól mindig és minden körülmények közt tanulhat népe. Éppen ex teszi őket nagyokká, halhatatlanokká. Ezt bizonyítja Ady Endre példája is. Ady a feudál-kapitalista reakció egyik legsötétebb korszakában forrón szerette hazáját, a magyar dolgozó népet. Gyűlölte az »urak Magyarországát^ de szívének minden melegével fordult a dolgozó osztályok, a kisemmizett parasztság, a nyomorgó munkásosztály felé. De Ady hazaszeretete nem egyszerű népimádat. Ostorozta népét hibáiért, és őt ls felelőssé tette az ország sorsáért. Nem húnyt szemet a nép hibái felett, hanem férfiasan a szemébe mondta. — Tudta és szentül hitte, hogy az országot a pusztulástól a proletariátus és a dolgozó parasztság fogja megmenteni. Tudta, hogy »az üj Magyarország emberei annyi gyalázatos és szégyenteljes alku után meg fogják csinálni a nagy söprést, ebben a nagy, sokszemetü pitvarban«. Mindennek verseiben ls hangot ad: Föl-fölhajtott kS, bús akaratlan, kicsi országom példás alakban te orcádra ütök. Szemébe mondta népünknek a hibáit, ostorozni akarta a hibákat, felelőssé tenni öt is az ország sorsáért, — ezt tanulhatjuk Ady hazaszeretetéből. Lángoló hazaszeretetre, kíméletlen harcra ösztönözte a sötétség, a maradiság és a reakció minden megnyilvánulása ellen. 1902-ben ezt írja: »Azt tartjuk és hirdetjük, hogy a militarizmusnak, klerikalizmusnak, a feudalizmusnak falait le kell rombolnunk, ha élni akarunk. Azt tartjuk és hirdetjük, hogy az avult hagyományok, szamár privilégiumok fölött győznie kell a munka érdemének s ha a csökönyös konzervativizmus, babona, önzés, felekezeteskedés, nemzetieskedés, korlátoltság elénkbe feküsznek — hát keresztül kell rajtuk tipornia. Erre buzdít verseivel is, amikor ezt írja: Büdös űr-szag, pénz-szag, sehol így nem kábít. Minden: változásért és űjért kiált itt. A militarizmus, a feudalizmus falait ugyan már ledöntöttük és a szamár privilégiumok fölött győzelemre vittük a munka érdemének diadalát, de még mindig előttünk áll a maradiság, sötétség, babona, önzés, korlátoltság elleni harc nagy része az űjtlpusű, szocialista ember megteremtéséért. Es pártunknak ezt a harcát is segíti Ady Endre. A sötétség urai, a klerikális reakció elleni harcunkban különösen fontos Adynak azt a prófétai meglátását szem előtt tartanunk, amelyet így fogalmazott meg: »eljön az idő. hogy Magyarországon a klerikálisok fogják megvédelmezni — a liberalizmust, hogy védekezhessenek általa a szocializmus ellen*. Hogy mennyire igaz ez a prófétai meglátás, azt napjainkban látjuk legjobban. Falvainkban a klerikális reakció mindent elkövet, hogy tompítsa, elkenje az osztályharcot, amelynek élét Pártunk a kulákság ellen irányítja. A klerikális reakció ma engedékenységet, békülékenységet, rokonszenvet hirdet a beadási kötelezettséget, a mezőgazdasági munkákat szabotáló, vagy a szövetkezeteinkbe beférkőzött kulákokkal szemben. Ady Endre arra tanítja népünket, hogy ne higgyen a klerikális reakció liberalizmusának, mert ezzel a szocializmus építését igyekszik akadályozni. De nemcsak erre tanítja Ady Endre népünket, hanem az Imperialista háború gyűlöletére és harcra ösztönöz az imperialisták háborús üzelmei ellen. »Két kuruc beszélget® című versében ezt írja: Tegnap ott, máma Itt győzelemtort ülnek, »Nem leszünk ott, pajtás, mikor megbékülnek*. Hallom, pajtás, holnap nagy csatába visznek. »Minket, még ha győzünk, úgyis kisemmiznek«. Jól látta Ady, hogy az imperialista háború az urak érdekében folyik és hogy a dolgozó nép az ilyen háborúban semmit sem nyerhet. Ady háborúellenes versel ma is segítenek meggyülöltetni az imperialistákat, és dolgozó népünket a béke szeretetére nevelik. Meggyülöltetni a multat, annak minden szennyét — ez ma egyik fontos nevelő feladatunk. Segíthet-e Ady ebben a munkánkban? Ökölbe szorul az ember keze, megmarkolja minden becsületes ember szívét, ha ezeket a sorokat olvassa: Tiszta ágyat és tiszta asszonyt Álmodik s vígan felkacag. Kicsit több bért, egy jó tói ételt, Foltatlan ruhát, tisztességet, S emberi szavakat. Erőt adnak ma ís ezek a szavak mindnyájunknak a fokozott munkához, a békeharchoz, az osztályharc következetes végigviteléhez és arra tanítanak, hogy bátran haladjunk »mindig előre«, mig az új élet »jelét ki nem gyújtja az egész földön a mi szívünk ...« Ady hatalmas müve, költészete harca kimeríthetetlen tanulságforrás egész dolgozó népünk számára és segíti, egyengeti ma is népünk győzelmes útját a szocializmus felé. RrVfke József. Viharos lelkesedéssel üdvözlik Szlovákiaszerte a grúz állami népi táncegyüttest A grúz állami népi táncegyüttes szlovákiai vendégszereplése során a Pozsonyban aratott hatalmas sikert november 24-én Besztercebányán, 25-én Kassán, 27-én Szvitben, a Magas-Tátrában, majd 28-án Zsolnán tetézte be. A besztercebányai Nemzeti Házban megtartott díszelőadáson Jelen voltak többek közt a pótorl bányák, a podbrezovai Sverma-vasmüvek, az apátfalusi Polana, valamint más üzemek és az EFSz-ek dolgozói, akik a grúz művészek táncmutatványait viharos és szűnni nem akaró tapssal és tetszésnyilvánítással fogadták. A kassai, ugyancsak hatalmas ünnepléssé és manifesztációvá növekedett előadás után a Magas Tátrába utaztak kedves grúz vendégeink, hogy ott a Tatrasvit és Chemosvit több mint 2500 dolgozóját örvendeztessék meg kiváló művészi teljesítményükkel. A kassai kerülettől való búcsú alkalmából a kerület képviselői emlékalbumot nyújtottak át a grúz művészeknek a kassai kerület hatalmas szocialista építkezéseiről és városairól, amelyeket a szovjet vendégek megtiszteltek látogatásukkal. A Svit-üzem nevében Irena Kolá rová, az üzem legjobb élmunkásnője köszönte meg a , kedves vendégeknek a gyönyörű estét. A zsolnai kerületben a grúz állami népiegyüttes tagjai nagy érdeklődéssel megszemlélték az aggteleki cseppkőbarlangot, majd Zsolnára érkeztek, ahol a zsolnai lakosság, nemzeti viseletbe öltözött pionírok, CsISz-tagok sokasága és a Nemzeti Arcvonal szerveinek képviselői üdvözölték őket. A november 28-án este megtartott előadáson rendkívüli érdeklődéssel és lelkes tapsviharral fogadták a zsolnai kerület dolgozói a grúz együttes művészi fellépését, és utána Rudolf Nachtigal, a kerületi szaktanács főtitkára köszöntette az együttest. A szívélyes fogadtatásért, a szeretet megnyilvánulásáért és a zsolnai kerület dolgozóitól kapott ajándékokért Iliko Szuchisvili, a grúz szocialista Szovjet Köztársaság Sztálin-díjas nemzeti művésze, mondott köszöneteit. BÁBI* TIBOR: Ötágú csillag száll A Jövendő pártján állok ... t Egy nap vállukra vemnek, együtt ujjonganak velem a győzedelmes proletárok. S ha nem vers a Versem, akkor tégla lesz, malter, puskagolyó, izzó vas vagy ködarab, meginog, s reszket a föld rohamra dörgő lépteink alatt, s míg a múltból, a semmiből a jövendő felé rohanunk, rivalgó, zászlós táborunk felett ötágú csillag száll, ötágú csillag szál] — a mi napunk! A. DMITRIJEV: Kirov - a lánglelkű népszónok , Most 18 éve, hogy trockista-bucharinista-imperialista ügynökök orgyilkos keze kioltotta Sz M. Kirovnak, a kivédő bolseviknek, Lenin és Sztálin követőjének, a Kommunista Párt és a szovjet állam egyik legkiválóbb fiának, a szocialista forradalom lánglelkű népszónokának életét. Sz. M. Kirov, Lenin és Sztálin hű tanítványa, egész életét a dolgozók felszabadításáért folytatott áldozatkész szolgálatnak, a kommunista harcnak szentelte. A Szovjetunió Kommunista Pártja magvának egyik tagja volt, amely Sztálin vezetésével megvédte V. I. Lenin nagy hagyományát. Összetömörítette Lenin műve köré az egész pártot és a szovjet népet a szocializmus győzelmes széles útjára vezette. Mint 18 éves ifjú lépett Sz. M. Kirov a forradalom harcos útjára. Az első orosz forradalom idején, 1905— 1907 években Szibériában volt, ahol élénk párttevékenységet fejtett ki és hivatásos forradalmárrá vált. Sem a letartóztatása, sem a börtön, amelybe a cári kormány többször vetette, nem törte meg a rettenthetetlen forradalmár akaratát. 1909-től kezdve ÉszakKaukázusban fejt ki óriási propagandatevékenységet a munkás és szegény goralok között. Az első világháború éveiben Sz. M. Kirov fáradhatatlanul küzd a párt te nini jelszavának megvalósításáért, az imperialista háború, nak polgárháborúvá való változtatásáért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomig tartó harc útja elválaszthatatlanul összefügg Lenin és Sztálin pártjának a cárizmus ellen, a nagybirtokosok és kapitalisták uralmának megdöntéséért folytatott harcával. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Sz. M. Kirov minden erejét a munkások és parasztok világszerte első államának megszilárdítására, * fiatal szovjet köztársaságnak hazai és külső ellenségei ellen való megvédésére fordította. A polgárháború éveiben jelentős katonai tényezővé és a Vörös Hadsereg politikai nevelőjévé lesz. Az ő neve szorosan összefügg Asztrahánnak — Gyenyikin fehérgárdista bandái és angol intervenciósok elleni harcos védelmével. V. I. Lenin és J. V. Sztálin vezetésével Kirov Asztrahánná< kialakította a szovjet uralomnak a Volga alsó folyása menti megközelíthetetlen erődjét. Kujbisevvel és Ordzsonikidzevel való harci együttműködése során Kirov résztvett a Gyenyikin hadsereg elsöprésére irányuló zseniális sztálini terv megvalósításában. Rövid idő alatt Észak-Kaukázust felszabadították az ellenséges csapatok uralma alól. A nagy Sztálin hú harcostársa tántoríthatatlanul és szilárdan követte a párt fő irányvonala a szocializmusért folytatott harc minden szakaszán. 1926-ban a párt Kirovot a leningrádi pártszervezet élére állította. Ez az idő volt az, amikor a szovjet nép hozzáfogott az ország szocialista iparosítása nagyszerű sztálini tervé, nek megvalósításához. Leningrádra az a fontos feladat hárult, hogy a szocialista iparosítás fegyvertárává váljon. A leningrádi pártszervezetbe akkor befészkelték magukat a trockisták, zinovjevisták, behódol ók, akik felléptek a sztálini fi irányvonal, az iparosítás ellen. Mivel a párt XIX kongresszusán 192S decemberibea vereséget szenvedtek, tovább folytatták áruló, felforgató munkájukat a párt politikája ellen. Kirov szilárd keze is fáradhatatlan harc

a a párt egységéért segítségére volt a leninigrádi pártszervezetnek, hogy gyorsan megtisztuljon a trockista-zinovjevista fekélytől. Kirov vezetésével Lenin városának kommunistái még szorosabban tömörültek a lenini-sztálini Központi Bizottság és vezetője a nagy Sztálin köré. Leningrádot a Szovjetunió szocialista iparosításának hatalmas fegyvertárává alakították. Sz. M. Kirov kezében égett a munka és tüzével lángra gyújtotta a többieket is— írják Sztálin elvtársnak a régi leningrádi munkások. Sok ener* giát fejtett ki új üzemek, új gépek, esztergagépek, turbinák termelésének bevezetésére, új üzemek és gyárak építésére, a város fejlesztésére. Különös figyelmet fordított a dolgozók szükségleteire, hitet öntött a munkásokba és megszilárdította bennük az erejükbe vetett hitet. Sz. M. Kirov a mezőgazdaság szocialista átépítéséért küzdők első soraiban állott. Az első Sztálini ötéves terv évei alatt a leningrádi terület a mezőgazdaság kollektivizálásának következtében a fogyasztó területből a Szovjetunió egyik legtermékenyebb területévé vált. Sz. M. Kirov a nagy Sztálin utasításait követve fényesen oldja meg a szocialista ipar kialakításának feladatát a sarkkör mögött. Létrejön a Fehér. és Balti-tengeri csatorna, kibővül Murmanszk északi kikötő • város. Sz M. Kirov állandóan törődik a kultúra, tudomány és a technika összes ágazatainak fejlődésével. , Ragyogó szónoki művészete és rendkívüli szervező képességei folytán a marx-leninizmus tanításának, Lenin és Sztálin eszméinek jelentős népszerűsítőjévé vált. Sz. M. Kirov minden irányban képzett marx-leninista, I. V. Sztálinnal és A. S. Zsdanovval együtt kidolgozta az új történelmi tankönyv és a Szovjetunió tankönyve tervezetéhez fűzött, ismert megjegyzéseit. Résztvett „A polgárháború története a Szovjetunióban" című mű szerkesztésében. A párt- és komszomolkádereknek a kommunizmus szellemében történő nevelésénél felhívást tett, hogy Lenin és Sztálin tanításait a mindennap alkotó munkájában aplikálni kell és a párt egységét és sorai tisztaságát szemefényeként kell őrizni. Sz. M. Kirov harcba hívott, és pedig teljes bolsevik energiával a szocialista termelést fékező hiányosságok ellen, követelte a kritik« és az önkritika állandó fejlesztését. uAz önkritika azáltal, hogy felkelti a tömegek energiájának és kezdeményezésének hatalmas hullámát'

1 — mondotta — segítő kart nyújt a szocialista építésnek és nem látott méretekben megszilárdítja azt". Sz. M. Kirov fáradhatatlanul dolgozott a szovjet szocialista állam — a kommunista társadalom felépítésén és megerősítésén. Minél jojóban fognak dolgozni gyáraink és üzemeink — mondotta — annál megbízhatóbb és biztonságosabb lesz a Szovjetunió védőképessége, minden dolgozó szocialista hazájának katonai ereje. Sz. M. Kirov a szocialista ország nagy hazafia, és a szovjet állam békeszerető külpolitikájának lankadatlan propagátora volt. Azonban óvással rámutatott „Ha békepolitikát is folytatunk, senkinek sem engedjük meg, hogy játékszerként bánjon a dolgozó nép nagy országával". Az imperialista támadók címére intézett komoly intés szavai voltak ezek. A második világháborúban a nagy Sztálin vezette Szovjetunió nemcsak megvédte szabadságát és függetlenségét, de világtörténelmi győzelmet aratott a fasiszta Németország és az imperialista Japán felett és megvédte az egész világ nemzeteit a fasiszta rabszolgaság veszedelmével szemben. Sz. M. Kirov törhetetlenül hitt a nép alkotó erejében, a Lenin és Sztálin géniusza által alapított szovjet állam hatalmasságában. Amikor szervezte a dolgozókat is a szocialista építés feladatainak teljesítésére buzdította őket, mindenütt és mindig hangsúlyozta a kommunista párt mozgósító és irányító feladatát. A dolgozók tömegeit a párt és a nagy Sztálin iránti határtalan ragaszkodás és szeretet szellemében nevelte. 1934ben Sz. M. Kirov a leningrádi pártkonferencián kijelentette: „Nehéz elképzelni egy olyan gigászi személyiség alakját mint amilyen Sztálin.., E férfi erős akarata, határtalan szer. vezöképessége biztosítják a párt számára nagy történelmi változások megvalósítását, amelyek összefüggnek a szocializmus győzedelmes felépítésével,